Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

1958 JANUAR 29 NAPLÓ 5 Ismét pécsiek as elsők a vasút igazgatóságok egymásközti versenyében A bányaiizei Január 22-én megtörtént Budapesten az igazgatóságok egymásközti versenyének de­cember és 1957. ÍV. negyedévi munkájának értékelése. A december havi eredmények alapján a pé­csi igazgatóság 68 ponttal, — 9 ponttal meg­előzve a szegedi igazgatóságot —, az első he­lyet biztosította magának. Első lett a forgalmi és a vontatási szolgálat, míg kereskedelmi szolgálatunk a második helyre került, mivel a kocsikihasználási terv teljesítésében a második, az egy jelenléti órá­ra eső mozdított súlyban a negyedik helyen végzett. A negyedik negyedévi eredményeinknél még kimagaslóbb pontszámmal végeztünk, mivel ugyancsak a második helyezett szegedi igaz­gatóságot 22 ponttal megelőztük. Nemi-ég zajlottaik le a bara­nyai bányaüzemekben az év első termelési tanácskozásai. E termelési tanácskozásokon a Az igazgatóságok egymásközti versenyében é bányászoknak nagy többségé elért jó eredményünkért a miniszter elvtárs a pécsi igazgatóságot 30 000 forint jutalombar részesítette. , Eredményeink ismertetése mellett rá kell mutatnunk a hiányosságainkra is, így többek között javítanunk kell a mellékteljesítmények alakulását, tehervonataink átlagos terhelését, amely tényezőknél a hatodik helyen állunk.} ‘ Javítanunk kell továbbá a tehergépkocsi-gaz- * ólálkodásunkat, nem utolsó sorban a termelé­kenységi mutatókat, amelyeknél a negyedik helyre jutottunk. VÁRNAI LÁSZLÓ Porított ebéd“ 99 Ez aztán a találmány! Már­mint hogy a „porjtott ebéd”... A ..porított’* szócska egyéb­ként annyit jelent, hogy a gombát, húslevest, zöldségle­vest, palacsintát, sót még a rizslevest és különböző puddin- gokát is por alakjában árusításra bocsátják. A Buda­pesti Sütőporgyár gyártmányai alig néhány hét alatt bizonyos „hírnévre” tettek szert az or­szág különböző városaiban; Miről is van. szó tulajdon­képpen? Egyszerű. Az egész porké­szítmény tojásporból, tejpor­ból, kevéske kis sóból áll. Semmi több. ízléses csomago­lásban árusítják, ára nem több mint 2.40 forint és két deci vízzel felhígítva hat-nyolc pa­lacsintát süthetnek belőle az asszonyok. Minőség? A lehető legjobb. És főleg olcsó. Külföldön mái* évek óta be­Túlsápsan jól sikerült az esőcsinálás Mount Isa (Reuter): — A queeslxmdi Mount Isa vá­roskába repülőgépes esőcsi­náló csoport érkezett, amely olyan sikeresen látta el fel­adatát, hogy a várost átsze­részt vett és rég nem tapasz- ;alt érdeklődést tanúsított a bányaüzemek életének problé­mái iránt. A korábbi évek tü­relmetlensége, nemtörődömsé­ge, érdektelensége szinte tel­jesen eltűnt. A termelési ta­nácskozásokat általában most s a műszak letelte után tar- {íották, a bányászok még is fontosabbnak tartották aprob- 'émák elmondását, mint azt, hogy esetleg tizenöt perccel előbb ebédelhessenek. A bányászok aktivitása fé­nyes bizonyítékát adta an­nak, hogy pártunknak az üzemi demokrácia kiszéle­sítésére irányuló politikája élénk visszhangra talált. termelési tapasztalatai a tétlen várakozás. Szilágyi nácskozásokat most egyetlen elvtárs, Kossuth-bánya szenes he1yen sem jellemezte a pa- főkörletének vezetője kiszúrni- naszkodás. Hogy a bányászó* tóttá, hogyha csak tíz kilo- kát ma inár nemcsak az egyé* grammal emelnék a teljesítené- ni, hanem az egész kollektíva* nyékét, akkor havonta 50 ezer nak a problémái is mennyire forinttal javulna az önköltsé- érdeklik, s megoldásukat gük, 30 ezer forinttal több munkabért fizethetnének ki. Ezzel a példával arra akarta felhívni a figyelmet: ha a munkaidőt jobban kihasznál­ják, az üzem is, a bányászok is jobban járnak. A termelési tanácskozások beszámolóiban gyakran szere­pel az is, hogy sok még a bá­nyaüzemekben a gépek kar­bantartásának elmulasztásá­ból, a gépek lelkiismeretlen kezeléséből származó terme­lési kiesés, még' sokan nem tartják be a technológiai elő­írásokat, vétenek a biztonsági előírások ellen, pocsékolják a drága anyagokat, s mindez ká­rosan hat a termelési költsé­gek alakulására. Béta-akna bányászai felszisszentek, ami­kor a főmérnök elmondotta, hogy az elmúlt évben olyan hatalmas veit a munkaerő vándorlás, hogy a felvett 1689 vezették a háztartásban a „po- közösségi tudományos és ipa­Bizonyítja azt is, hogy a bá- nyászok. szívesen élnek az üze­mi demokrácia adta jogaikkal. A munkások jórésze saját ta­pasztalataiból értette meg, ér- bányászból csak 601 maradt a ló folyó kiáradt es elvágta demes beleszólni a bánya éle- hártyánál, s hogy az igazolat- egymástál a város két felét. tének irányításába, érdemes latiul mulasztott műszakok A~ esőcsinálókat a nemzet- ^gíteni a Poémák megoldá- száma 5752 volt. Pedig a íő- ~ , „ sát, mert ezzel a sajat javukat mérnök még nem is számította ritott ételeket”. Minden bi­zonnyal nálunk is meghonoso- Arról, hogy néhány forintért dik, különösen az olyan csalá- a háziasszonyok levest és pala- dóknál, ahol az asszonyok is csintát vásárolhatnak — lezárt dolgoznak és csak a késő dél­dobozba n. A kis húsle ve- utáni órákban jut idejük arra. I1 ses csomag — amely nem ke- hogy ebédet, illetve vacsorát , ,, ..... rül többe, mint 6,50 forintba — főzzenek. A porított ételek fő-f á-eprol előidézett mesterséges nagyon jóízű húsáramat tar- zése olcsó, ízletes és gyors. \ csapadék egy óva alatt két és talmaz és egy ilyen kis csomag Ez m;nden háziasszony * fél centiméter volt, úgyhogy n?gv személyre eppen elegen- dö. A háziasszonyok nagyon ajma• jó! tudják, hogy a zöldségleves főzni! . elkészítése mennyi vesződ ség- Tessék, meg kell próbálni és|> gél járt eddig. Azért „ed- bizonyára egyetlen háziasz- 4 dia”, mert ma már ez sem „ , \ wobléma. Csupán csak annyi »«»3"™* 6001 okoz csalódást.# fáradságot kell venniük, hogy a Kossuth utcai csemegeüzlet-1 ben kémek „egy doboz zöld - \ kevés munkával jót ri kutató szervizet küldte a helyi urániumbánya igazga­tóságának kérésére, amely meg akarta tölteni a bánya új víztárolóját. A repülő­it Leichardt folyócska hat­méteres zúgó folyammá da­gadt, több gépkocsit elsodort és három embert majdnem megfullasztott. n KA7l'i IWu j- a rmy •c e • a j •• O » • sájlevest”. Kifizetik érte az0*5*13 IJfllSOfj’l SZClriHOT JÓSuOtl forintot, otthon egy liter tisz-á Ifjúsági ülés a KISZ és a tanács kezdeményezésére is szolgálják. A termelési tanácskozások beszámolóit az üzemek főmér­nökei, nagyobb termelési egy­ségek vezetői igen gondosan készítették el. A beszámolók zöme általában hű képet adott az elmúlt évben végzett mun­ki, _— mint azt több helyen megtették — hogy az igazolat­lan műszakmulasztások követ­keztében milyen sok vájárnak kellett improduktív kiszolgáló munkát végeznie. A termelési tanácskozásokat tartó műszaki vezetőkről, té­káról, az üzem életének leg- hát joggal elmondhatjuk, hogy £ _i__ui. n___________' ArAtTTV» ^7QÍlr ífnftn.Ir *i wxcrí nmcc? fo ntosabb, legégetőbb problé­máiról, s reálisan szabta meg a jövő feladatait is. Szinte ki­vétel nélkül minden beszá­moló — nagyon helyesen — a legfontosabb feladatnak a ieljesítmények növelését jelöl­te meg A teljesítmények nö­vekedése ugyanis az utóbbi időben nem érte el a kívánt végre szakítottak a régi rossz gyakorlattal és a tes&é'k-lás­sák módon monoton hangon elsorolt számok helyett igen érdekes, s minden bányászt elevenen érintő módon az iga­zi problémákra hívták fel a figyelmet. Több esetiben han­goztatták: tanácsokat, segítsé­get, bírálatot kémek a bányá­mértéket. Ha e téren hamaro- szoktál, hogy intézkedéseik ^ san nem történik lényeges minden tekintetben megfelelő- jóváhagyásával odaítél' mennyire akarják, annak jel* lemző epizódja volt a Béta* aknai termelési tanácskozás; Itt széleskörű vita alakult ká arról, hogyan lehetne a mun* kaidőt jobban kihasználni, mi­lyen intézkedésieket kell .tenni emiek érdekében. Amikor a fő­mérnök a vitát összefoglalva elmondotta, hogy ellenőriztet­ni fogja a reggeli elosztást, hogy korábban fogják ébresz­teni majd a közeli legényott* hon lakóit és intézkedni fog­nak, hogy az autóbuszon uta­zók se késsenek ej minden reggel, egy bányász elnézést kért és félbeszakította a fő­mérnököt. — Szerintem ezek az intéz­kedések még nem elegendők — mondotta. — A iámpaki- osztásmál is hiba van, gyakran fél órákat várunk a lámpára és így nem csoda, hogy későn kerülünk a munkahelyekre. Ezt is meg kell vizsgálni, ezen is változtatná kell, Ez a példa és a legutóbbi termelési tanácskozások meg­annyi példája azt is megmu­tatja, hogy bányászaink egyre inkább felelősnek érzik magu­kat mindenért, ami bányáink­ban történik, hogy már nem­csak úgy gondolkodnak, mint a bányaüzem munkásai, ha­nem úgy is, mint a bányaüzem gazdái. Érdemes, sőt müfksé-cá megemlíteni a termelési tanácskozások másik úi vo- nasat, a kiváló dolgozó cí­mek odaítélését. Nem első esetben fordult elő, hogy az üzem kollektívája előtt, sőt az üzem kollektívá­vá vízbe beleöntik a doboz tar­talmát, felforralják és kész s leves!... Olcsó, kevés mun­kával jár, s mégis nagyszerű étel. Ugyanígy megvásárolhat­ják a gombalevest is, amely­nek készítése ugyanúgy megy. mint a „porított húsleves és 8 zöldségleves .. Be ez még semmi! Mert' amelyik háziasszony Palacsintával szeretné meglep ni a családot, ugyancsak p Kossuth utcai csemegében vá­sárolhat „pialacsintaport” is Hogy ez micsoda? A napokban meg- | hívókat kézbesített | a sásdi posta 160 ! fiatalnak, melyben t a járási kultúrott- , honba hívják őket. j A fiatalok közül i mintegy hetvenen meg is jelenitek és ! Gúzsai Lajos, a köz­ségi tan-ács eínökhe- i lyettese ismertette a KISZ és a tanács terveit. Megbeszélték, hogy milyen szakköröket akarnak szervezni, hogy esténként le­kössék a fiatalság érdeklődését, össze­sen tíz szakkör ala­kult. A sport szak­körök mellett fotó-, zene-, modellező, bélyeggyűjtő-szak­kör alakult. A szakköröket f járási tanács támo­gatja, a községi ta­nács 1500 forintot szavazott meg. Az irányítást és a szer­vezést a tanács és s KISZ karöltve vég­zi. változás, akkor az 1958. évi szent erme lesd tervek és ön­költségi előirányzatok teljesí­tése komoly nehézségekbe üt­közik. A teljesítmények növelését ma még legjobban a laza munkafegyelem akadályoz­za. ! Kossuth-bánya szenes főkörle­tében éppúgy, mint Béta-ak­nán, vagy Vasason, még znin- j dig rossz a munkaidő kihasz­nálása, rengeteg a csellengés, ek legyenek, A hozzászólásokból kitűnt, hogy a bányászok tudnak és akarnak is segíteni, hogy saját ügyüknek tekinte­nek mindent, ami az üzemiben történik. Ott, ahol már eddig is meggyőződhettek arról, hogy javaslatuk, bírálatuk, ta­nácsuk a vezetőknél nyílt fü­lekre talál, nem kellett noszo­gatni senkiit, hogy mondják el tapasztalataikat, hogy másról is beszéljenek, mint egyéni sérelmeikről. A termelési ta­ték a kiváló dolgozó címet, az oklevelet, vagy jelvényt; A kiváló címek mostani és korábbá odaítélése között azon­ban, lényeges különbség vám Korábban, amikor a címek odaítélése a felsőbb szervek joga volt, s csak a felterjesz­tésről dönthetett a termelési értekezlet, gyakran, ezt a fó­rumot ki is hagyták. így az­tán előfordult néhány eset­ben, hogy a felsőbb elismerés nem mindig találkozott a mtmkástömegek elismeréseve í, különösen, ha a kitüntetett bányásznál tudtak volna job­■VVV< A Dráva menti zöldségtermesztés hat is .ajánlani, amíkor az igazgató és 11 a szakszervezet javaslatára a kitüntetést a kollektíva ítéli oda, s nem is csupán a meny« nyiségi teljesítmények alapján hanem minden tekintetben mérlegelik a javasolt erényeit és hibáit, a kitüntetés új értel­met nyert, értékesebbé vált; Most, amikor a munkások nem egyszer nagy viták után szava­zásra emelt kézzel juttatták kifejezésre, hogy Jauch György vagy éppen Balog László érdemes a kiváló dol­gozó oklevél elnyerésére, nem­csak a kiváló címet és a pénz­jutalmat adományozták. Sok­kal többet ennél. Mert lehet­ne-e többet adni annál, amit a szakmáját valóban értő ko1- lektíva ad azzal, hogy elisme­ri: ti vagytok a legjobbak, ti vagytok a példaképek, büsz­kék vagyunk rátok! De ez az elismerés felelősséggel jár. A kollektívának ezer és ezer sze­me van, mindenre figyel, « amilyen szívesen nyújtja az. elismerést, olyan gyorsain meg is vonja azt, ha arra okot ta­lál. Villánytól Diósviszlóig már kora tavaszkor virágzik a zöld­borsó. A gazdagon termő he­gyek déli lejtőin november riásodlk felében kezdik a ve­tést, s amíg az időjárás engedi, nem szünetel a munka. Ezen a vidéken már hagyományos a zöldborsó termelés. Csupán a fnáriagyűdi hegyoldalban 200 holdon termelik minden évben a borsót. A termés egy részét, különösen az első szedéseket, Ausztriába, Csehszlovákiába exportálják. Lejebb, a Dráva menti közsé­gek paprika, káposzta és kar­fiol termelésükről ismertek. Évtizedek gyakorlata igazolja, hogy Beremendtől Zádorig úgyszólván valamennyi község­ben zöldségtermesztésre kivá- jban alkalmas területeket le­hetne kialakítani. A tótokföld- íeiek és eperjesiek és a kör- Pyező falvak lakói akkor örül­jek. ha nem csapadékos az. esz­tendő, mert a talaj különben ts nedves és öntözés nélkül is tízezreket jövedelmezne a kertészet. Ezt példák bizonyít­ják. Mattyon Tornán Dezső 6 holdas dolgozó parasztnak min­den évben 80.000 forintot jöve­delmez a másfél hold kerté- •zet. Egyhézasharasztiban így tiem lehet érzékeltetni a jöve­delmet. mert szórványosan, pár tzáz négyszögölön termelnek *sak zöldségféleséget. De a te­rületek annyira alkalmasak zöldségtermelésre, hogy Jakab Lajos még cukorrépából is 300 mázsás átlagtermést ért el. Az elmúlt ■ évben 14 holdon paprikát és 11 holdon káposz­tát termeltek az oldiak. Évente 1000 mázsa újburgonyát vásá­rol fel tőlük a földművesszövet­kezet, s ez jövedelmez is, mert már május közepén értékesít­hetik, amikor az egész ország­ban újdonság. 1957-ben export­ra is került innen újburgonya. A íöldművesszövetkezet nemré­giben rendelt 600 négyzetméter melegházi üveget, amely rövid idő alatt elfogyott. Mattyon pedig 35—40 holdon termelnek minden évben különböző zöld­ségféleségeket, mert látják, mennyire megfelel ehhez a ta­laj adottsága és a jó földet töb­ben sajnálják kukoricával be­vetni. A terméssel nincs is baj. Olyan bogyiszlói, cecei és pa­radicsompaprika terem a kör­nyéken, mint; kevés más he­lyen. Sajnos, bármilyen zöldség­féleséget termelnek, sok bosz- szúságot, kellemetlenséget okoz az értékesítés. Az oldiak és egyházasharasztiak már hajnali két órakor útban vannak Sik­lós vagy Villány felé, Mattyon meg az a gyakorlat, hogy he­tenként kétszer bérelnek egv TEFU-kocsit, amely egy éjsza­ka háromszor-négyszer is tor­ául Pécsre, megrakodva zöld­ségféleségekkel. Még ebben az esetben is több termelő áruja marad a községekben. Pécsett pedig és a nagyobb ipari településeken kevés a zöldség. A siklósi és sellyei já­rások tanácsai tervbevették, hogy 1975-re 622 holddal eme­lik a jelenlegi zöldségtermelés területét. Dicséretes terv, s égetően szükséges a megvaló­sítása, »mert eddig nem ter­mel elegendő zöldséget Bara­nya. Az nem világos még eddig, hogy a megtermelt áru milyen okos elgondolás alapján kerül majd a fogyasztókhoz. Mert a jelenlegi megoldás nagyon rossz. Nincs olyan község, ahol ne bosszankodnának a MÉK felvásárlása miatt. Zádorba későn érkezik az áruért, az összefonnyad, elveszti értékét. A mattyi gazdáknak 15—20 százalékos felárat ígér a diny- nyéért, elviszi az árut, s egy hét múlva közli, hogy leszáza­lékolta, s még a napi árat; sem tudja megfizetni. Az oldiaknak szólnak, hogy szedjenek 30—40 mázsa paprikát, ennyi és ennyi áron átveszik. Mire kész az áru, már nem adja meg az ígért árat. Ilyen és ehhez hasonló pél­dák sorával találkozhatunk szprte a megyében. Érthető, ha nem nő a gazdák zöldségter­melési kedve, hanem csökken. Sajnos, ez tény, de nem lesz elegendő zöldség soha ebben a gazdag megyében, ha a tényt egyszerűen csak tudomásul vesszük. A Dráva menti közsé­geket járva világosan látja az ember, hogy nem azért szűköl­ködünk mi zöldségből, mert_ nincsenek termelési lehetősé­geink, hiányoznak a nagy ön­tözéses kertészetek. Harminc­negyven s hatvan hold szántók vannak, ahol kukoricát termei­nek, pedig kiválóan alkalmasak lennének zöldségtermelésre az öntözés bevezetése nélkül. Amíg azonban ilyen káosz van az értékesítés körül, nem nő kellően megyénk kertészeti te­rülete. Példa erre, hogy a be- remendi termelőszövetkezet idén már megszünteti a 13 hol­das kertészetét. Az oldiak pe­dig 11 holdon akarnak termelni fűszerpaprikát. Itt is csökken a vetésterület, s emellett baj, hogy fűszerpaprikával akarnak kezdeni, mikor ezt megterme­lik Szeged és Kalocsa környé­kén. Tudják ezt az oldiaK is, de arra gondolnak, hogy a fű­szerpaprikát sajat masuk meg­törhetik, feldolgozhatják, érté­kesítési árát nem változtathat­ják napról-napra, mint a zöld­paprikáét. Természetesen nem lennénk tárgyilagosak, ha most min­den bajt ebből a szemszögből vizsgálnánk. Hiba, hogy nyá­ron két-három hónapig annyi zöldségféleséget termel a me-' gye, amit nem bimak átvenni a fogyasztók. Ilyenkor pérsze olcsó is minden, s a termelőit úgy látják, nem érdemes zöld­séggel foglalkozni. Mikor jö­vedelmez legjobban a kerté­szet? Először is, ha állandó jel­legű, ha kora tavasztól késő őszig megszakítás nélkül érté­kesíthet belőle a termelő. Ami­kor már minden falusi kert­ben van paprika, paradicsom, saláta, vagy bármi más, akkor jönnek egyes kertészkedők az árujukkal. Olcsón kell elad- niok és később — amikor mári újtól felemelkedett a zöldség­félék ára — semmit nem tud­nak piacra vinni. Ezért ha a korai zöldségféleséget már le-i szedték, ültessenek helyére mást, és ha vau olyan, amitp télre el lehet földelni — ne(i áiulják olcsó pénzért kora ösz- szel. Amíg föld alatt van, ad­dig nem veszít értékéből, ha­nem egyre értékesebb lesz. Van egy másik megoldás is. Bizonyára hasznos volna, ha több termelő Ipari üzemekkel venné fel a kapcsolatot, s kö­zösen megállapodnárfek, meny­nyi zöldségféleséget szállítanak a■/ üzemnek napi áron. Lipóczki t A kiváló cím Jelkép. 4 Ezt nap mint nap kä kell ér­demelni, meg kell tartani, mert ha termelési tanácskozá­sokon kevés szájtól hangzott is el, biztosak lehetünk abban, hogy annál több fejben szü­letett meg az elhatározás: fél év múlva én is kiváló leszek; S ez a termelési tanácskozás­nak másik nagyon értéki s ■eredménye. eixtorfolv í Oyul*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom