Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-26 / 22. szám

1958 »ANTIAR 26 NAPLÓ IS MÜLT ÉS JOVÖ Irta DR. Hül ti 1 IV AD ÍR Két regény az űrhajózásról H azánk első egyeteme esi csatában 300 pécsi egyete- a pécsi stúdium gene- mi hallgató cserélte volna fel rale volt. Míg Prága, a tollat és könyvet a karddal A könyvtermés nem szak ember számára szinte áttekint­hetetlen őserdejében szeret­nénk az olvasók, de legkivált a fiatalság figyelmét felhívni két műre. Az egyik a lengyel Lem: Asztronauták, a másik az an­gol Clarké: A Mars titka cí­mű könyve... Bár értékre igen különbözők, mindegyik­nek azonos a vonzóereje: az űrhajózás a témájuk. Az űr­hajózás, a világok közti közle­kedés lehetőségeit immár meg­valósítani készülő tudomány­inak ez a legizgalmasabb, leg- ]i érdekesebb probléma-köre, amely Verne Gyulától kezdve igen sok író fantáziáját gyúj­totta már lángra. A két regény érdeme abban van, hogy a fan­tázia nyelvére fordítják le a megjelenítés, az ábrázolás módszerével azt a rengeteg tu­^..jex,.... «... ex...... , . , . . .. ___ . .. , ilyenfajta regényekben, iózás p roblémaköre felölel és összefoglalni a könyv „tártál- ,j3 elcsúszik. (A säe­hét-emeletesnek épül és a JéSKS ragad- az író ügyességé^ modernebb, minden igényt kt-*trtlrat . amellyel a legnehezebb prob- lektornak nem vá­Az egyes egységek részlete­zesére itt kitérni nem tudunk, i {^nyt amit a űrha­hiszen ez nem egy ujságlapot, Smhlénikftw. Bécs és Krakkó egyetemének a és esett volna el. legrégibb anyakönyvei és sta- Ami az egyetem helyét illeti, tutumai is megmaradtak, ad- Kardos Sámuel a régi püspöki dig a pécsi egyetemről mind- kert tájékára, Gerecze Péter a össze 11 kiadott oklevél isme- volt Lőwy-féle palota, illetve _ . . retes, amelyek mind a vatikáni ennek a szomszédságában álló elégítő módon lesz felszerelve, d A ’szputnyikok” sorsa szinte lémát is levéltárban őriztettek meg. városháza helyére Evlia Cse- Hogy csak egy párat említsek:#naponta külön rovatkém sze- alaposságát, mert az űrhajózás Hazánkban a pécsi egyetemről lebi pedig a belső várba he- televíziós adás a műtétekről a. ► reoelt az újságok hasábiain e J • v nhettek el a hall®at.^k^számára, alejprioder- , érthetg tehát, hogy az emberek íematikáiában olvan jártasán oklevél nem ismeretes, iratai regi pécsi egyetem anyakony- nebb rontgenkeszulékek, műtő-' iohf._ „.int a lematikajaban olyan jartasan mind nyom nélkül eltűntek. vei. feljegyzései, oklevelei, azt felszerelések, a műtőkben és\ix„„8 x~kx mozog, mintha csak a ma tu­megérthetővé teszi; jlk éppen dicsőségére!) zánküan a pécsi egyetemről lebi pedig a oeiso varoa ne- televíziós aaas a muteteKroi a\ - _ ,-.is/aok hasábiain .l'L~~V inert az űrhajozáí sainos - semmiféle eredeti lyezi. Hogy hová tűnhettek el a hallgatók számáraalegmoder- , ^XtőteháthS azemblrek ^ukSn^lvan "Lmsar .....1 —™ -——*— régi pécsi egyetem anyakony- nebb rontgenkeszulékek, műtő- íohoe mint a lemaUkäJba,n 01yfn Jartasar vei, fe ljegyzései, oklevelei, azt felszerelések, a műtőkben és , KIe\^serT pedig ?0Z°,g’ mintha c®ak « ma ^ A prágai egyetemet IV. Ká- egyelőre teljes homály fedi. röntgenlaboratóriumokban kon-' aH2 Van gm<M dományos eredményeit is fel­rulv 1348-ban alapította. Alig Lehet, hogy az alapító oklevél dicionált levegő, modern fiziko- , g,g . . T d mány” legutóbb hasznalta„ v°1a:, h?loí£ cfak __ír______x________í__i ,j~._____ í. «„Actnrnotorom tu-»’'“"161 es *uuuiiiaiiy leyuiouu naevszerű mtuícioval előre ko­iru ilt el pár esztendő, amikor és az egyetemi dokumentumok terápia, gyógytornaterem, iu- meeielentetett -Az űrhajózás’ Nagy Kázmér lengyel király Pécsnek a törökök által 1529- dományos kutatórészleg, kor-" 8 - - -................. 36 1-ben a krakkói egyetemet, !V. Rudolf osztrák herceg 365-ben a bécsi, Nagy Lajos Irályunk pedig 1367-ben ala­pította meg az első magyar egyetemet. Az akkori szokás szerint Nagy Lajos a tervezett pécsi rombolása alkalmával pusztul­hattak el. múltba való vissza­pillantás után nézzük a haladást, a jövő távlatait. A Pécsi Orvostudo­E mányi Egyetemnek legmoder- egyetem alapító levelét V. Or- nebb egyetemmé való fejlesz­bán pápának küldötte el hely- tése pártunk és kormányzatunk benhagyás végett. A pápa 1367 egészségpolitikájának sűiy- szeptember 1-én a pécsi egye- ponti kérdésévé vált. Pécs vé­tem alapítását helyben hagyta rátának hatalmas ipari fejlő­éi erről Nagy Lajos királyun- dése, a lakosság számának ró­kát szeptember 2-án értesftet- hamos megsokszorozódása, to­te Ezen értesítésében azt írja: vábbá a Dunántúl egészségügyi „Elhatározzuk és rendeljük, viszonyainak jobbá tétele teszi hogy Pécs városában legyen és szükségessé az új egyetemi te- örök időkig fönnmaradjon az lep megépítését, amely a volt egyetem (Studium generalej a Dózsa tiszti iskola területén kánon és római jogi, úgyszin- nyer elhelyezést és épül fel. lén más megengedett facultás- Az építkezések hatalmas pénz- sal, leszámítva a theológiát.” ügyi áldozatokba kerülnek, hi- Igy tehát a pécsi egyetem az szén az első klinikai egység — egyház- és római jogi karral amelyben a2 I. sz. belklinika, alakult meg. Minden valószí- az I. sz. sebészeti klinika, a nűség szerint filozófiai fakul- szemészeti klinika és a sugár- tósa is volt. Hogy orvosi kara betegségek speciális osztálya lett volna, azt legfeljebb csak nyer elhelyezést — közel 100 sejthetjük, de bizonyosat erről millió forintnyi összeget emészt nem tudunk. fel. A második és harmadik Általában a pécsi egyetem- egység felépítése, ahol a többi ről — sajnos — nagyon keve- klinikák és elméleti intézetek Az említett két mű közül minden szempontból Lem: „Asztronautákba a jobbik. Alapötlete újszerű. Megírása művészi. Mondanivalója igé­nyes. Anélkül, hogy az elke­rülhetetlen tudományos alap­vetés fárasztó lenne, felöleli azt a sok-sok kérdést, ami az űr­hajózás igen gazdag fogalom­körébe beleértődik s elképesz­tő könnyedséggel mutatja meg, hogyan dolgoznak pl. a „gon­dolkodó-számológépek”, vagy micsoda leleményességet igé­nyel egy-egy „kisebb” techni­kai feladat megoldása is. Az ő utasai a Vénuszba szállnak, mégpedig azért, mert meg akarnak bizonyosodni arról, nem készülnek-e a Vénusz- lakók a Föld megtámadására. E kissé „Wells-ízű alapötlet után lélegzetelállító mozgal­massággal pereg az események sora. Botor vállalkozás lenne mint a fantasztikus-tudomá-« nyos irodalom igazi értékeihez! De ha már lefordították -*• nyilván csupán témája, s nem írói értékei miatt — többé- kevésbé alkalmas arra, hogy a regény fogásaival élve (sőtJ sokszor egyenesen visszaélve) inkább felkeltse az érdeklődést, mint kielégítse. A Marsnak vi­lágméretű kapitalista gyarma­tosítása tulajdonképpen a ,,nagy ötlet” s ezen kívü! a nyugati bestsellerek minden rekvizítuma megtalálható ben­ne: „romantikus” szerelem, iz­galmas helyzetek: pl. a Mars­lények felfedezése, stb. A fan­tasztikus alapfeltevésen Kívül, sajnos, a kalandosság követel­ményeit is ilyen fantasztikus fordulatokkal éri el, holott minden ilyen fajta regény ér­téke azon múlik, hogy a rész­letek realitása teszi elfogadha­tóvá a fantasztikumot is. r'sate igen erős kritikával, józan fenntartással olvasható, de ha már akkora a „kereslet" az tői hemzsegő fordítás sem a fordító-ferdítőnek, sem az el­nagyszerű intuícióval előre kö­vetkeztetett a szerző! Egy szó, ben történt felgyújtása és le- szerű laboratóriumok, kénye]- alatt^kaÍ Imeíy ’etbőíf témakörből ná­esi A« ítwlolAm TYVöCT ^ . _ m?s terasszal bíró 1> 2 esikodták el. Az irodalom még * 4 ágyas betegszobák, falfutases (, nem >kapcsolt rá” a témára: lunk me£>elent- megoldás — egyszóval a mo-JQ7„tat a írfjnweket kell hát Clarke: A Mars titka című Ke'fős stemnonf íratta rrteg ezt a felemás „ajánlást”« Elsőben az útmutatás szerény szándéka, másodsorban pedig hogy — összevetve főbb voná­saiban a két, egytémájú köny­vet — gondosabb tallózást kér­jünk a lektoroktól a külföldi irodalom ilyen nemű termékei­ben és tolmácsolva az olvasók ezreinek kívánságát: — többet 'nem „kapcsolt rá” a V szokst ü konwcköt nv„ ,1UW w,.w, ... __ ___ ____ de m kórházépítés minden t (olvasni amik éppen kéznél írása őszintén szólva közelebb és (Clarke müvénél) jobbakat! technikai felkeszultsége advaj , áll az „irodalmi ponyvához”, (Zs.) lesz. i| vannak út Hogy ízelítőt adjunk olva- , sóinknak népi államunk nagy' terviről, mellékelten bemutat-# juk a most megépítendő első- <1 számú klinikai blokk makett-«1 jét ábrázoló képet, Uj egyetemünk szükségsze­rűen a Dunántúl egészségügyi centrumává kell, hogy fejlőd­jék, ahonnan majd az egész- d ségügy vonalán az irányítás történik. Az egyetemnek hár­set tudunk. Tanárai közül csak egyet, Galvanus Berthinit (Bo­lognai Galvanot) ismerjük. találnak majd otthonra, ha­sonló összegű. A klinikáknak és elméleti intézeteknek egy Hallgatói közül is csak Csőt helyre való csoportosítása foly- C.yörgy, Kanczellár Jáno% tán megszűnik ezeknek az Szöllősi György és László fia egész város területén való szét- Lukács neve ismeretes, pedig szórtsága. Egyes klinikák és más feladata: az oktatás és or-«1 vostovábbképzés, a gyógyítás«1 és a tudományos kutatómunka ily körülmények között majd a legjobbat fogja tudni nyúj­tani. Népi államunk a szocia­lizmus építésében költséget, munkát nem sajnálva építi <* meg a dolgozó nép pénzéből«' ezt a hatalmas egyetemi komp-1' lexumot, amelyre elsősorban Pécs városa, de ezen túl az egész Dunántúl felette büszke!' lehet és amely nagyszerűségé-(' nél fogva nyugodtan felveheti* a versenyt bármely nyugati ka- * pitalista állam orvosegyetemé-* | vek 967-ben lesz 600 éve (i annak, hogy a pécsi,« BEwK. ____________, .__„ egyetem alapíttatott.( i so k hallgatója lehetett. Grégo^ elméleti intézetek öreg, nem a Mily szép lesz, ha erre a 600 ,i riáncz Pál dátum nélkül meg- célnak megfelelő épületekben éves jubileumra az egész Or-(i legyzl, hogy: „Pécsre annyi ta- vannak elhelyezve. Ez az ál- vostudományi Egyetem elké-,i nuló szokott egybegyülni, hogy datlan állapot, fog megszűnni szül. Mi hisszük és akarjuk,' kitelt volna belőlük egy egész az új klinikai telep felépítésé- hogy ezt a hatszázadik évet az hadsereg.” Istvánfi Miklós az vei. A Dózsa tiszti iskola je- új Orvosegyetemünkkel ünne­lenlegi központi épületében az peljük, amely nemcsak Pécs- elméleti intézetek és az ad- nek, hanem egész hazánknak 1543-lk év történetének meg­írásánál azt írja: „Volt Pécsett hajdan híres egyetem is, mely­be a tanuló ifjak úgy özönlöl­minisztrációs osztályok nyer- büszke és új hatalmas szocia­nek elhelyezést lista létesítménye lesz. francia szemmel Kelet távoli, sejtelmesnek vélt világa mindig erősen vonzotta a nyugat-európai utazókait A felfedezések nagy kora utón meg éppen divattá vélt a keleti tanul­mányút. A mind gyakrabban meg­jelenő keleti útleírások a legtöbbször több-keveseibb részletességgé! azokkal ez európai országokkal is fog­lalkoznak, melyeken szerző­jük kenesztülutazobt Az alábbiakban két fran­cia világjáró Pécsre vonatko­zó sarait ismertetjük. Az el­ső, AtOrry de la Moéraye, 1712-ben haladt át a városon. A tizenöt évvel később, Há­gában megjelent művében ez áll Pécsről, melyet francia és hibásan írt német (Finfkir- ken, Cinq Eglises) nevén em­lít: Azután Pécsett halad­tunk át. Ez jő várral védett város. A történetemben ama győzelem által híres, melyet a császári csapatok arattak itt a törökök felett 1687-ben:’ Az egyébként nagyműveltsé- gű francia tévesen teszi a város felszabadulását 1687- re. mert az egy évvel koráb­ban történt Magáról a szer­zőről mondjuk még el, hogy Ázsián és Afrikán kívül ke­resztül-kasul bejárta Euró­pát Svédországtól Konstanti- nápolyig. Itt ismerte meg Thökölyt és Rákóczit is. — Azon ne csodálkozzunk, hogy a romokból aiig-aűig éledező magyar városról nincs több mondanivalója, bizonyára nem időzött Pécsett sokáig. Bővebben ír a városról a másik franöa utazó, Jean- Claude Flacnat, ipari szak­ember, a lyoni akadémia tagja. Flachat kelet-indiai ta­nulmányútja kezdetén ha­ladt át hazáinkon és ejtette útba Pécset. Könyvében (Lyon, 1766) így ír a város­ról: „Pécsett (Cinq-églises) tér­tünk nyugovóra. Kellemes fekvésű város, egy hegylánc aljában, hol sok bort szüre­telnek. A város sokkal hosz- szabb, mint széles. Magyar- országon nem láttam még egy ennyire kedves várost. 50 évig a törökök birtokol­ták, s magas falakkal és igen-igen mély árkokkal vet­ték körül. A hét toronyból, melyet a mecsetek mellett emeltek, három még meg won. Sajátságos szerkesztésű­tek, hogy — amint mondják — •%- kevés évvel eme háború előtt \ kétezren is látogatták.” Hogy meddig állott fenn a pécsi unlversitás, erre vonatko­zólag Mátyás király levele a mérvadó. Mátyás király 1465- ben II. Pál pápának azt írja, hogy Magyarországon nincs egyetem és kéri a pápát, en- sedje meg, hogy egyetemet ál­líthasson mindegyik fakultás­sal. szervezet és kiváltságok tekintetében a bolognai egye­tem mintájára. ek. Egy nyolcszögletes, elég magas megemelt rész az alapzatuk, s a tornyok kupo­lája gyanánt egy köröskörbe két lábnyira kiugró mellvéd szolgál. Innen hívják a pa­pok imára a muzulmánokat. A mellettük lévő mecsetek kupolával fedett négyszögle­tes építmények. Valamennyi terméskőből készült, s ne­künk nincs oly szent épüle­tünk, amely szilárdabban volna megépítve .. .H Pécs megnyerhette Flachat tetszését, mert néhány nap múlva újból itt találjuk. Ek­kor ezekét jegyezte fel úti< naplójában: „... Visszajöttünk Pécsre (Finfekirchen avagy Cinq- églises). Elhatároztuk, hogy itt töltjük el a szép időt, mert a város fekvése kelle- ■metes, minthogy a hegy lej­tőjén fekszik, védetten az északi széltől. Ezért itt sok­kalta kevésbé lehet érezni a hideget, mint egyebütt. A fő­templom szép, jő ízléssel, roppant szilárdan épített. A törököknek mecsetül szolgait. Ám semmiben nem látom nyomát annak a barbárság­nak, mellyel ezt a népet vá­dolni hallottam volt.. HERNÁDY FERENC A pápa 1465. május 19-én I* gondoltam, hogy majd csak ke teljesíti Mátyás király kérel-1 • söbb mutatkozik s most zavarban 3Sd 1S|I méü és az egyetem szervezésé­vel, elhelyezésével Vitéz János esztergomi érseket é«s Janu Pannonius pécsi püspököt bíz­ta meg. így tehát, ebben az időben, Mátyás uralkodása alatt a pé­nTmő dolgoz/,subába. Engfm a díványra Oláh Miklós Hungária ,***, Itessékel, 6 maga ay- íróasztal elótti művében egyetlen egy szóval f karnsszékbe ül. A szobát nem Iá- sem említi a pécsi egyetemei. holott 1516-ban Szathmári ^e^iaüuodik.' Az ajtóban még György pécsi püspök titkára* jjreR ember fogadott. Fáraó­ié vén, Pécset Jól ismerhette * tan ég ö»z hajának reflexeiben. ,,iaf.un n^vrv» állhat mpd I * bonban. De most, ahotry leül, zse­Ezek »lapján nOT állhat meg bm elöfnUzft a Gai,ioi«e-ciRaret- Tirnon Sámuelnek 1715**Den lett tacsomajjot, tüzet kór és szint»* közlése, mely szerint a mohé- vígan pöfékelni kezd, amint kér* Látogatás ilja Ehrenburgnál Gorkij utca $. szám, ötödik eme­let. Csengetek. Milyen egyszerű. Izmaim nur rég kiheverték a két és félezer kilométeres utazást és most mosz­kvai jártassággal keresem a nagy ház udvarában a hozzá vivő lép- csőfeljáratot. Úgy látszik még nin­csenek távolságok és az Igazi ba­rátokhoz könnyen eljut az ember. O nyit ajtót. Ez meglep, nem vártain, ügy vagyok. Kék szeme érdeklődve mustrálja «avaromat. Mosolyt. finoman, talán kissé gúnyosan is. — Pazsalujszta. Mondják, hogy Ilyenkor minden gesztust illik megfigyelni. De ne­kem most hátat kell fordítanom, mert vár a fogas, s 6 közben már meg is indul kissé üreges léptek­kel, hajlott háttal és bevezet désemet várja és gúnyosan meg­jegyzi: „Nem fogok segíteni, min­denki végezze a maga dolgát” — szeme alatt a nagy árkok, mintha feltöltödnének és arcán a ráncok elsimulnak. Ez azután végig a beszélgetés során egyre fiatalabb lesz, az arc mosoly és szigor fé­nyeiben villan, a finom, hoetszú- ujju kezek virgoncán magyaráz­nak és hiába ill előttem a hatvan- kétéves Ehrenburg, a polémikus frissesé", a humor, a mindenre kiterjedő érdeklődés egy fiatal ember csillagokat ostromló lelke- sltltségére vaU. A költészetről beszélgetünk. Dicsért Martlnovot, Szluckijt, éabalockljt, akiket a költészet iránt Igen fogékony és igényes szovjet olvasö gyorsan megked­velt, s akik az utóbbi időben fel­zárkóztak Tvardovszkij, Szmlmov, nx idősebb nemzedék mellé. — Hinni kell a sző erejében. A vers emberi hatósugarában. ^ Kó­réhben a ráolvasók verseitől' gvó cvuiást reméltek a betegek. Min­dig elcsodálkozom, ha egyik- niásik fiatal költő szerelmes ver­sét olvasom, mert megteszem azt, az elapadt tejfl tehénre szebb verset Irt a régi Ismeretlen kőltő, mint barátunk a szénszemű sze­relmesére .,. Eszményeinket a ver* csakis a sző srejéoek útján közvetítheti. Azt kérdezte, mi te­szi a költészetet korszerűvé. Ép­pen az, hogy valóban költészet: a mai emberhez szól a mai em­berekről. Szeretem azt a három költőt, akiről a legelejém szóltam, mert a mai embereknek ,t mai em­berekről a maguk módján szól­nak. Nézem amint beszél. A kissé rekedtes hang régi rádió-élménye­ket idéz fel. Ehrenburg nagyerejü és milliónyi lelkiismeretet felrázó beszédeit hallom a békekongresz- szusokon. A kezét nézem, ezt a szinte röpke-könnyű kezet, ez fogta a tollat, ez kopogott az író­gép billentyűin, amikor a spanyol polgárháborúról írta riportjait, amikor a francia népfront remény­teli napjairól irt, amikor cikkei­vel végigkísérte a szovjet katonát Sztálingrádtól Berlinig ... Most, amikor belem ivakodfk - szoba képe és végre látom a koc- köshuzatü karosszékeket, a zsú­folt könyvespolcokat, a ianán maszkokat. Buddha-szobrocskákat, Ball-szigeti Istenek jáspls-szobrát. kínai babákat, Marquet, Falke és Csujkov képeit, amint szemembe villan Plcasso-ról rajzolt arcéle a felről, most tudom már. hogy is­merem eat a szobát, ezt az In- terteurt, a kis Uarostiste-szal a ttaroeesék karfáján, az úő asztalén szétszórt hamuval, és az egyik könyvespolcon hevenyészett pipa- tóriuuunál (vajon tizenhárom pi­pa van ott. meg kellene számolni!) meg az oroszmintás takarójú dí­vánnyal — mindez ott él szétszór­va a novelláiban, a Párizs buká­sában és a Viharban és a keze ideges mozgását, a szeme ironi­kus villanását is Ismerem a cik­keiből, meg a beszédeiből. Nehéz vele beszélgetni, bol Tyu- csevet, hol Puskint idézi, hol Stendhal» franciául, hol a magyar irodalom lírai hagyományaira hi­vatkozik — azután hirtelen a fia­tal festőkről kérdez, és mégse csapóiig, mindez valami egyete­mes érdeklődés és főleg egy va­lóban univerzális lelkixsmem ter­mészetes megnyilatkozása. Búcsúzni kell. Még egy utolsó kérdés: a szok­vány: min dolgozik, mik a tervei. — Most fejeztem be egy esszé- gyűjteményt. Címe: Franciaország arca. Villonról. Du Bellayról, a francia Impresszionista festészet­ről. Stendhalrol, a régi francia sanszomról és Eluardról írtam egy- egy esszét. Sokat dolgoztam ezen a könyvön. Csak a Stendbal-tanul- mány megírásához több mint száz künytet olvastam ál. Még egy kis könyvem jelenik meg nemsokára, három utljegyzet: Indiáról, Görög­országról, és Japánról. Most... verseket Írok. Rövid verseket, ez a legnehezebb. De én úgy gondo­lom, a rövid vers kerül a legkö­zelebb az olvasó szivéhez. Mindig * tömörséget -------H— — ' nyelni hosszúak, de a mondataim rövidek. Sokszor megtörténik, hogy egyik-másik szerkesztő cik­ket kér tőlem. Mondom: nincs időm. írjon legalább ötven sort. Egek. hiszen ötven sort sokkal nehezebb írni, mint t( oldalt... Felállók, félek, hogy túl sokat rabolok el Idejéből. De most ö kérdez és egyben válaszol in a saját kérdésére. — Mit csinálnak az Írók? Írni kell. Én nem vagyok a viták s az elméleti cikkek ellensége. De el­sősorban írni kell. Minden a mü­veken múlik. Sokan vitatják ma a szocialista realizmus létjogosult­ságát. Badarság. Akik vitatják azok is, ha a Jelenkori világiroda­lomról szólnak, akarva-akaratlanui Is meg kell hogy említsék, Gor­kijt, Solohovot, Alexej Tolsztojt, Majakovszkijt.., — Látja — folytatja most már az előszoba felé kísérve — min­den a műveken múlik. Bevezet egy kis kamrába, ma-/ gas könyvespolcokon sorakoznak az idegen nyelvekre fordított könyvei. — Keressen Irt magának egy magyar példányt! Így. Párlat bu­kása. Hű. ez én lennék? Tudtom, hogy nem vagyok szép, de lAtia én sem szeretem azolwt a művé­szeket, akik a valóságot eltorzít­ják. ^ Azután beírja a könwbe: „Tar lálknzásunk kdlemea emlékét*. B- ja Ehrenburg.” Köszönöm. Hja Orlgorlevle». Ö*AS* * Áttör

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom