Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-26 / 22. szám
m.4G PROF ETÁRJ '» ÉGYESÜLJE »' K' DUNÁNTÚLI , NAPLÓ i Hruscsov elvtárs a szovjet mező- í gazdaság négy esztendejének óriási sikeréről ♦ ♦ A traktorallomasok gépeit a kolhozoknak adiák 5 Moszkva (TAS55SZ) A mos?- 10 800 060 000 rubel volt, ad- amelyeknek elé« rendszerül! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 22. SZÄM ARA: 60 FILLÉR fiz Érdemes beszélni róla országgyűlés I napirendje Tegnap is levelet hozott a posta. Egyikben P. A. egyénileg dolgozó paraszt, aki bővebben sem nevet, sem lakhelyét nem jelölte meg, így ír: „Olvasom lapjukban, hogy milyen elképzelések vannak a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére, hogyan gondolkodnak erről különböző emberek. Arról senki nem gondolkodik, hogy az igazi nagyüzem, az igazi belterjes gazdálkodás a magántulajdonon alapuló földeken válhat valóra?” Továbbiakban azt bizonyítja, hogy ű nem a szövetkezés ellensége, hanem barátja., „de gondolnak-e arra, hogy a szövetkezésnek, a belterjes gazdálkodásnak másmilyen útjai is lehetnek, nemcsak, amit mi ismerünk?” — kérdezi. Végül pedig ironikusam megjegyzi, hogy „Ne mondjuk rá, hogy más utak nincsenek, amikor manapság annyi mindent feltalálnak.” Kár, hogy e levél éppen abban szűkszavú, amiben nem kellene, az írója nevével és lakcímével. Érdemes lentié élő szóval is eldiskurálni erről. Bizonyos, hogy nemcsak P. A. barátunknak van ilyen véleménye, akad másnak is, legfeljebb nem írja meg. Pedig az a jobb, ha megírják, mert így lehet szót érteni. Néma gyereknek.n Ami az igazi nagyüzemet illeti, ahhoz valóban sok követelmény és tennivaló van. Volt időszak, amikor számosán abban látták a nagyüzemi belterjes gazdálkodás megvalósulását, ha egytagba szedik a termelőszövetkezetbe lépettek parcelláit és traktor szántja a földet, kombájn aratja a. búzát. Pedig ez még nem belterjesség, különösen akkor nem, ha egyik oldalon belterjességről esik szó, a másikon pedig a. földterület majdnem negyven százalékát nyomja, a búzavetési kötelezettség, ami köztudomásúan a külterjesség mutatója. Az sem belterjesség, ha a legfőbb mutatóból, az állatsürüségből kevesebb jut a szövetkezeti föld egy holdjára, mint az egyéni gazdáéra vagy éppen annyi. Ilyesmi volt és van, ele ez még nem annak a bizonyítéka, hogy az „igazi belterjes gazdálkodás” csak egyéni gazdaságokban lehet. Nem titok, hogy a termelőszövetkezetek most teszik az első lépéseket a belterjes gazdálkodás útján, amikor igyekeznek a munkát gépesíteni, amikor a megyei átlagban még alacsony létszámú állatillpmányt szaporítják, minőségileg javítják, amikor szőlőt és gyümölcsöst telepítenek, amikor a termésátlagokat minél megasabbra akarják fokozni, egyszóval a földből nyerhető jövedelmet igyekeznek a gazdálkodás modem eszközeivel, eljárásaival emelni. Vajon annak a bizonyítéka néhány fiatal es gyenge termelőszövetkezet eredménye, hogy ott nem lehet „igazi” belterjes gazdál- liodás? Nem tudjuk, hogy P. A. mióta gazdálkodik, öt, tíz, húsz éve? Mondjuk, hogy tíz. A termelőszövetkezetek többsége pedig néhány évre tekinthet vissza, illetve egy éve kezdte újra a nagyüzemi gazdálkodást. Újra és elölről. Ha csak annyi igyekezettel dolgozna.lt, mint az átlagos egynéi gazda, hol lesznek azok fiz év múlva, hol és mennyire hagyják maguk mögött P. A. minden bizonnyal jó gazda eredményeit. Kétségtelen, hogy az egyéni gazdaság is többre képes a jelenleginél. Példák sokasága bizonyítja, hogy külföldi c/rszágokban rosszabb minőségű földből, kedvezőtlenebb , időjárási viszonyok között lényegesen több hasznot ad egy hold föld, mint nálunk. Az, hogy nálunk a mezőgazdaság még mindig elmaradott, nem a népi demokrácia bűne, mulasztása. Egy mezőgazdasági szakember mesélte, hogy a Német Demokratikus Köztársaságból itt járt vendégek a búza-átlagtermés után érdeklődve megjegyezték, ha nekik ilyen földjük, ilyen időjárásuk lenne, akkor dupláját kihoznák a jelenlegi termésátlagnak. Csakhogy — és ezt őik is megjegyezték — nem kisüzemi alapon. Vitathatatlan, hogy magántulajdonosi alapon isdciaUi- kvlhat nagyüzem, belterjes nagyszerű gazdálkodás. Ki is alakult és alakul manapság is számos nyugati országban, de még Törökországban is. De milyen áron? Olya von, hogy a P. A.-k és a többi egyéni gazdák ezrei alól hústpa ki a megélhetést biztosító földet a mindent lehengerlő nagybirtok. A volt paraszt pedig mehet napszámosnak, alkalmi munkásnak és szerencsével esetleg gyárban keresheti megélhetését. . Ez az egyik út, í másik, amit mi járunk, amit tanú- csalunk, javasolunk az egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy önkéntességgel szövetkezzen, változtassa nagybirtokká maga és társai gazdaságát, amelynek ők maguk a tulajdonosai, megművelő*. Harmadik változat az útválasztás között nincs és még nem is „találtak fel”. Tehát igenis vannak, akik azon gondolkodnak és azon cselekszenek, hogy magángazdaságokon alapuló nagyüzemi gazdálkodást hozzanak létre. De ez nem nálunk van. Akii- ett teszik, azokat a múltból nálunk úgy ismerik, hogy 'Öldbirtokosok. De vannak, akik azon gondolkodnak és cselekszenek is. hogy a földbirtokosoktól megszabadított parasztságot arra az útra vezessék, amely számára a jelenleginél jobb, jobbá válik. Ez a saját hasznát, jövőjét és tíz egész társadalomét jelenti. Végül még egy. Évekkel ezelőtt is divatos volt arról beszélni, hogy aki belép a termelőszövetkezetbe, az lemond földjéről, átadja az államnak, soha nem kapja íriszéta. Nem vigasztaló a példa, de mégis példa, a termelőszövetkezetekből kilépettek visszakapták földjüket és visz- szukagjúk ma is, mert nem mondtak le tóig és nem szállt az államra, A lermclőszövetkezetben a föld azoké. akik oda bevitték, cJ:ik azt megdolgozzák, azoké marad, akiké volt. Tehát, hogy úgy mondjuk, megmarad a föld egyéni tulajdona a közös gazdaságban is. amelynek megcáfolhatatlan bizonyítéka a főid járadék, amit fizet éne a saját termelőszövetkezete. Rövid volt e 'Szentlőrmcen postára adott levél, nem sorakoztatott fel új ellenvetéseket, de erdemes róla beszélni. kvai lapok közük azt a beszé* det, amelyet Hruscsov, az ♦ SZKP Központi Bizottságának __________________________♦ első titkára január 22-én monVASÄ RNAP, 1958 JANUAR 26 J dott el a belorussz, mezőgazda - mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm | súg kiv áló dolgozóinak érteke/ j létén. Kijelentette, bogy a • szovjet ipar fejlődésével pár- ; huzamosan állandóan előrehalad a szocialista mezőgazdaság is. Adatokat idézett, amelyek a szovjet parasztság sikereit tanúsítják. így például a jót szágbeadás élősúlyban 1951• ben 550 000 tonnával haladta í meg az 1956. évit és 1 100 000 Ismeretes, bőgj a Népköz-j tonnával az laá3. évit. Állati társaság Elnöki Tanácsa hét- j eredetű zsiradékot 1951-ben főn délelőtt 11 órára hívta ősz- ♦ 11 000 tonnával többet termelsz« az országgyűlés következő l tek. mint 1956-ban és 282 000 ülésszakát. Az ülésszak napi- j tonnával (többet, mint 1953- rendjón szerepel a miniszter- J ban. Rámutatott a kolhozok tanács elnökének beszámolója, j pénzbeli jövedelmének növe- valaumit az 1958. évi tervja- ♦ kedésére is. Míg 1952-ben a vaslat. í kolhozok pénzbeli jövedelme \(‘OIIvilii a Keni utcában Idén mintegy 200 eaer forint költséggel korszerűsítik városunk közvilágítását. így a Sállal utcát a Kórház tértől a Jókai térig, a Jókai teret, a Jókai Mór utcát, a Rákóczi útig, a Bem utcát ugyancsak a Rákóczi útig. A szereléseket már megkezdték, csalt a csúszós utak miatt hagyták abba néhány hétre. Azt is tervbe vették,, hogy a Bem utcában — kísér-: létképpen' — neonvilágítást; szerelnek fel. A napokban mennek fel a Dél-Dunántúli: Áramszolgáltató Vállalat pécsi üzemn-észének szakemberei Budapestre. tapasztalatcserére, hogy Pécsett. n>ár $ legjobban javulását. Ugyanis eddig mindössze egy — 40—60-as — égő volt a lámpákban. Most két — 100—150-es — égőt helyeznek el a fenti utcákban. A tervek szerint . .március végére elkészülnek a korszerűsítéssel. A neonvilágítást is —, ha a megfelelő anyagokat megkapják — a második negyedév végére felszerelik. dig 1956-ban már elérte a 94 600 000 000 rubelt, vagy 2.2- szeresét. Tavaly még magasabb volt a kolhozok pénzbeli jövedelme. A szovjet mezőgazdaság jelenlegi fejlődésének jellemző vonása a termelés gyorsütemú növekedése. Az 1954—1951 között eltelt időszakban évente átlag 21 százalékkal több gabonafélét termeltünk, mint az 1950—1953 között eltelt időszakban. A nyersgyapotnál a megfelelő emelkedés százalékban 13, illetve 12, húsnál 26, illetve 51, tejnél 29. illetve 62. Hruscsov a továbbiakban azt fejtegette, hogy mi a gépállomások jelentősége a mai viszonyok között. Hatalmas politikai szerepük volt, előmozdították, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztgazdaságok kolhozokká alakultak át. — Most amikor a kolhozok megszilárdultak, olyan kádereik vannak, aikik képesek minden feladat megoldására, a falusi pártszervezetek megerősödtek, a pártbizottságok. nagy elméleti képzettségű emberek állnak, — már mélyrehatóbb.« n foglalkoznak a kolhozok gazdasági kérdéseivel, most már nincs szükség arra. hogy ' gépállomások a termelés megszervezőinek szerepet is betöltsék. — Nem jobb-e eladni a gépekét a kolhozoknak — mondotta Hruscsov — hogy gazdaságuk érdekében maguk használják a gépi felszerelési? Vitathatatlan, ha átadjuk a gépeket közvetlenül a termelőknek, ez előmozdítja az össztermelés növekedését is. Ez pedig azt. jelenti, hogy az állam rendelkezésére á lló termékmen y- nyiség nem csökken, hanem éppen növekedni fog. Jól Járnak a kolhozok és jól jár az állam is. A gépeket észszerűbben fogjak felhasználni, a kolhozok csak olyan gépeket vásárolnák majd. amelyekre szükségük van. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a gépállomások munkájának átszervezése a mezőgazdaság további fejlesztésének egyik alapvető kérdése. Hétfőn kezdik meg a lottó-tárgynyeremények kiadását A legutóbbi lottó tárgy-jutalomsorsoláson 346 szelvényt húztak ki a szerencsekerékből. A nyerteseknek — a lottó részvételi szabályzat értelmében — január 20-ig be kellett mutatniok a kisorsolt szelvényt a sportfogadási és lotto- igazgiatóságmak. Ezek alapján az Igazgatóságon már elkészítették a vásárlási utalvány«, kát, amelyeket megküldték a nyerteseknek; A vásárlási utalványok beváltását, a nyereménytárgya k kiadását hétfőül kezdik meg a Lottó Áruházban. ► #•*•••***%. Még nincs rend és béke Venezuelában Caracas. (AFP); Pénteken folytatódjak a tünteje- A’ hadsereg bevált világító testeket szerel-TteJc Caracusban jék fel. I védelme alatt diákcsoporlok Már áss új lámpák is nagy-1 mentek ki az utcára, hogy ban elősegítik a közvilágítás j megnyugtassák a főváros, több íz országp'te len- és (sö tségvetési az 1958. évi népgazdasági tervei Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Olt Károly elnökiéit ve.' szombaton tárgyalta az 1958. évi népgazdasági tervjavaslatot. Az ülésen megjelent Antos István pénzügyminiszter és részt vettek az országgyűlés állandó bizottságainak elnökei. Az 1958. évi népgazdasági tervet Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette. A bizottság beható vitát folytatott a tervjavaslatról, azt minden részletében helyesnek találta és egyhangúlag elfogadta. A vitában felszólalt Beresz.tóczy Miklós, Iván István, Nagy Dániel, Nagy József né. 7,. Nagy Ferenc, Nánúsi László. S?á- deczky-Kardoss Elemér és Varga Károly. negyedében ' tüntető tömeget. A jilntetoH felgyújtottak minden gépkocsit, amely a Jime- • nez-kormány és a kongresszus tagjainak, valamint a megbukott rendszer tisztviselőinek -tulajdona volt; ♦ A venezuelai fegyveres erők í-a rendőrség főhadiszállásának I környékén tüntető lakosság ; követelésére pénteken', délben | elfoglalták az épületet. A tüntetők továbbá azt követelték, hogy alkalmazzanak szigorú megtorló intézkedéseket- azokkal v a rendőrökkel szemben-, akik az utolsó pillanatig védték az előző rendszerű " A kormány-junta elrendelte a közbiztonsági rendőrség poiitikai osztályának megszüntetését, amely a Jimenez- rendszerben hírhedtté váll szigorú intézkedései miatt. A venezuelai államok kormányfői utasítást kaptak. hogy azonnal bocsássák szabadon az összes politikai foglyot. A junta patriotica pénteki ülésén követelte a kormány- junta két katonai tagjának lemondását. Roberto Casanova és Abel Romét« Vilate ezredes benyújtotta lemondásai. amelyet a kormány elfogadott. Az. APP különtudósitója jelenti: A pénteki heves utcai tüntetések:. fosztogatások és zavargások után, amelyek során a tömeg behatolt Nicaragua caracasi nagykövetségének épületébe is. a venezuelaiak most a kormány szombatra bejelentett intézkedéseire várnáit, amelyek hasonló események megismétlődésének megakadályozására jrápyulnak majd. *Q. 3L madárkitömö Megemel egy kis mókust az isztalon és elibém tartja. — Latja, ilyen ..nyers' állapotban. Az első munka, hogy megnyúzom. mim ez! a fácánt, aztán... Kezdődik a tuíajdonképpeni preparálás. Már ötödik éve végzi Szalafai István, a Janus Pannonius múzeum természet- adományt osztályúnak prepa rátora s annyira elemében vas. hogy néhány perc alatt kiselőadást rögtönöz. Megtudom, hogy nyúzás után ) preparálják a bőrt, erős me- _ rcffffel. Autón félreteszi és fagyapotból megmintázza az eredeti madár vagy emlős tes- lét. Utána drótot vág és belehúzza a végtagoloba, hogy az állat „talpra álljon“. Az izom- zat helyét vattával pótolja s így az egész úgy fest, mintha élne. Az összeállítás nehéz munka, Ráhúzza a preparált bőrt a ..testre“, beerősíti a drótokat éif összevarrja a vágást. Majd megkezdődik az igazítás. Nagy megfigyelést és kézügyességet igényel, hogy a madár úgy tartsa a fejét, a nyakát, mint eleiben, hogy a természetes tartási vegye fék A szem űetiite.fite.se külön „tudomány". Az üvegszemeket Budapestről kapja és maga festi barnára, sárgára. Barna színt kap a kisebb ragadozó és egyéb madár, sárga színű lesz a nagy ragadozók szeme. Honnan kerülnek hozzá ki- tömésre a madarak, emlősök. Vadászok. természetbúvá- •-ok lövik, gyűjtik egész évben, hogy gyarapítsák vele a múzeumot. így a túzokot tavaly apriUslMui lőtték, Dévaványa mellett. Még belsőrészek nélkül i* 12 kálót nyomott a jó- kora madár. A hermelin •— álul a szekrényben — már fára „szerelve" várja, hogy kiállítsák. Ez éppen egy fehér szőrű példány. Tétfen hófehér, tapasszal — az átmeneti időben — deres színű, nyáron, pedig vörösbe vátt. Szalafai János most eltervezte, hogy mindhárom színű állatból szerez egy példányt és kitörni. Máskülönben hermelint a pellérdi vidéken lőhetnek az ügyes vadászok. Ugyan csak Pellérd -mellett található a vidra — egy példánya pedig már kitömve, itt m saeijrésmben — csakhogy nehezen vadásszák. Két év alatt mindössze négyet ejtettek el. Azt sem fegyverrel, hanem. a pétiéről halászmesier kutyája fogta meg. Nagyon óvatos p- ha veszélyt szimatol, azonnal lebukik a viz alá. A kutya is úgy fogja■ meg, hagy a náda ban sütkérező vidrákhoz lopa kodik és rájuk esáp. Mindezt tudnia kell egy ma- kárkttömőnek. mert csak így tudja visszaadni az állat er> deti génjét". Tudja is. Most kapott két rigót, az egyik je nyőrigó, a másik léprigó. Lai kas alig iát violámé különbséget köztük. Szürke madár mind a kettő. De 6 azonnal észreveszi. meg különbözteti A fenyőrigó olajos barna váll résszel szeli a levegői, a léprigó szívalakú pettyeket visel a bestén és • hála halóváuy barna. Ha kitömte vaüumennyit. k< kerülnek a nagy terembe, élethű környezetbe és senlá sem mohája meg -róluk, hogy fa gyapot meg drót tartja össze őket .t i GÁLDONYI BÉI...4
