Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-03 / 2. szám

JANUAR 3 NAPLÓ ív Hem liberalizálódunk! Az egyik birjáni kulák 5— afci mellesleg tagja volt a „nemzeti" tanácsnak, elégedet­ten nézte a népköztársasági cí­meres tanácstábla leverését, a gipszből készült Lenin szobor összetörtét, s hozzájárult a felu kommunistáinak és hala­dó embereinek a megfélemlíté­séhez — így szólt a községben tartózkodó pártfunüicionárius- hoz: „Állandóan furkálnak a faluban. Édes fiam, ennek semmi értelme sincs. Vagy le­szünk magyar emberek vagy nem!.. Más alkalommal panaszosok nyitottak be az egyik járási pártbizottságra. Csakhamar kiderült, hogy hétpróbás el- lenforradalmár hozzátartozói az illetők és férjüket, illetve fiúkat próbálják mentegetni. Amikor kerek-perec megmon­dották nekik, hogy nem avat­koznak bele a rendőrség dol­gába — és különben sem ta­gadnák meg önmagukat — ak­kor csodálkozást színlelve kér­dezték: „De kérem? Mi úgy hallottuk, hogy a kommunis­ták humanisták?!14 így állunk mostanában. Is­mét ..bekül ni" akarnak ellen­ségeink. Persze, csak most, es mindig akkor, amikor erős a munkáshatalom. Bezzeg az el­lenforradalom idején! A ketrecbe zárt farkasok dorombolnak hízelkedve. Száz és száz tény 'bizonyít­ja, hogy a kommunisták em­berségesek. 1919-ben, amikor a tanácsköztársaság elbukott, a horthysta pribékek a munká­sok és parasztok ezreit gyil­kolták meg a törvényesség minden látszata nélkül. 1956. november 4-én ők vesztettek és mi nem követtük a példá­inkat! Pedig hej, de lobogott a jogos bosszúvágy a munkás- paraszt lelkekben! S mi esití- tottuk őket. mondván, hogy mi még a jogos felelösségre- vonásban is különbek va­gyunk, mint ok. és még a Du­dás-féle közismert hóhérokat sem ítél jük él törvényes bíró­sági eljárás nélkül; Tudunk olyan volt csendőr­ről, a,ki semmi különösebbet sem lett az ellen.forrada’om alatt, mert óvatosabb volt an­nál, vagy — fogcsikorgatva bár,, de — belátta, hogy a szocializmus maga a történe­lem és ellenállni hiábavaló. (No. nem soli van ebből a faj­tából, két kezünk ujján is megszámlálhatnánk, hányán maradtak közülük októberben veszteg.) És nézzék meg: bán­tották? Nem. a haja szála sem görbült, meg. háborítatlanul dolgozik, a munkások éber te­kintete 'előtt, és ha csendes marad, ezután san lesz baja, pedig — csendőr volt. Háromszáz mázsa Gyulai kolbászt gyártanak 1 az év első negyedében Pécsett A Pécsi Húsipari Vállalat­nál már a múlt évben meg­kezdték a Gyulai" kolbász gyártását. A pécsi „Gyulai'' kolbász jól bevált az elmúlt i években. Egy hibája volt csv-1 pán, !tevés volt belőle. De háti sajnos, a vállalat kapacitása f nem teszi lehetővé a „Gyulai" ; ♦ gyártás nagymérvű emelését. • Ebben az évben még három- $ száz mázsa „Gyulait” szeretné- l nek legyártani a Pécsi Hús­ipari Vállalatnál. Ezt a meny- nyiséget még az első negyed­évben, a hideg időszakban kell a vállalatnak legyártania, mert hideg füstölő hiányában a me­legebb hónapokban szünetel­tetni kell a Gyulai gyártását. A Zsólnay utcai üzemet azonban, ahol jelenleg a kol­bászt készítik, a „Gyulai”- gyártás leállítása után is üze­meltetik. Ott gyártják majd a finomabb henlesárulcat. A lóhúsból készült „Gyulai” külsőre ugyanolyan, mint a valódi, azaz a sertéshúsból ké- | .vsait. Persze vannak, akik fin- | Horognak a lóhús halMára, de | azért fogy. De még mennyire I fogy. Polgár Gyuri bácsi.a Jó-f kai téri lóhúsbolt vezetője el- ♦ mondja, hogy három nap alatt t négy mázsát vittek el a boltjá­utóbbi esetben — az összeüt­közésektől való félelemről is. Ez a liberalizmus egy másik megnyilvánulási formája íxig- vérig kispolgári talajon ter­mett. A munkások osztályál- !áspontját valló ember ugyan­is nem fél az összeütközések- | töl. Nem arról van szó, hogy feleslegesen halmozza őket. De ha úgy látja, hogy az ösz- szeütközésekre szükség' van hogy előre haladhasson, akkor bátran teremt ilyen összeüt­közéseket és elemében érzi magát. Sokan azt gondolják, hogy a liberalizmus és a szektari- ánizmus összeférhetetlen egy­mással. Pedig nem így van. Előfordult már, hogy valaki a párttaggyűlésen ártóan „ba­los" volt, s ha vége lett an­nak, és a szomszédjában lakó dolgozó paraszt a termelőszö­vetkezetről beszélt neki, ak­kor nagyokat hallgatott és ál­talában: kint már nem vere­kedett a pért igazáért. Ez az ember szektás is és liberális is egyszerre, hiszen a termelőszö­vetkezeti kérdés agyonhallga- tása végső fokon az ellenség­nek tett elvi engedménnyé], tehát a liberalizmussal egyen­lő. íme, a bizonyíték, hogy mennyire emberségesek va­gyunk. Azért a pogrom-lova­gok ne tanítsanak bennünket humanizmusra! Ne mondják, hogy minden magyar testvér — mert mint ezerszer kijelen­tettük —, nekünk Mindszenty és pártolói nem testvéreink, ne várják, hogy keblünkre ölel­jük őket, mert mi — nem li­beralizálódunk! A munkás-pa­raszt hatalom nyakára anég egyszer nem hurkolnák köte­let! Ne higgyük, hogy a li­beralizmus csak a közéletben jelentkezhet. Az ellenség első­sorban is a párttagokra „uta­zik" és azokat próbálja meg­puhítani. Nem válogat az esz­közökben, jó neki a nyomás politikája és alkalmazza a mézes-mázos dörgölőzést is. Egyik állami gazdaságunkban például így: „..; Én mélyen átérzem, hogy a Kádár-kor­mány demokratikus kormány és jóindulatú az intellektuelek- kel szemben. Ezért úgy hatá­roztam, hogy belépek a párt­ba* Pártszervezeteink többsége nem enged, néhol azonban meglazul a gyeplő és a libera­lizmus behatol a pártba is. Az előbbi hivatalnokot például felvették, s a járási pártbizott­ságnak kellett kiderítenie, hogy (apja és nagyapja refor­mátus pap volt) börtönben ült a felszabadulás után sikkasz­tásért. Máshol nem követnek el ilyen durva hibát, viszont elvi engedményeket tesznek az ellenség javára. Görcsönyben egy időben úgy vélekedett né­hány élvtársunk, hogy most már nincsenek kulákok, kö­vetkezésképp nincs osztály- harc sem. (Később rájöttek az igazságra.) Egy másik község­ben azt mondotta a párttit- kár, — aki a terményt or ga 1 m i vállalat kirendeltség vezetője is —. hagy nem agitál a dol­gozó parasztok között, mert elidegenednék tőle és a szom­széd faluban adják el termé­nyüket. (Szinte minden község- bon általános: ha. párt napot | Embere válogatja tartanak, annyi ember jön. ♦ Volt, aki átaludta a össze, hogy teli van a kultúr- ♦ Szilvesztert, vagy a terem. A szóba níorgó párttit- J legszűkebb családi kárnak tehát nincs igaza.) Az | körben a rádió mel- egyik pécsi pártoktatási kon-1 lett töltötte el az ferencián a propagandista azt í estét, de azt hiszem állította, hogy üzemükben nem X legtöbben mégis voltak ellenforradalmi esemé- f csak mulatozással nvek. Amikor szemébe mond-1 búcsúzkodtak az ó- ták az Igazságot, azzal men- | esztendőtől. A Pécsi Tésztagyárban Nagyon kicsiny ez a Kö­nyök utcai üzem. És annyira eldugott helyen működik, hogy szinte senki sem tudja, merre van. Bejárata fölött meg sem­miféle felirat sem jelzi, hogy ez a Pécsi Sütőipari Vállalat tésztasütő üzeme; 1950-ben, amikor a Sütőipari Vállalat átvette, mindössze 7 dolgozója volt és napi terme­lése csak 14 mázsa tésztaáru volt. Azóta már 32-en dolgoz­nak az üzemben és naponta 45 mázsa széles metéltet, nagy kockát, eperlevelet, kis koc­kát, kagylót, tarhonyát; spa­gettit, cérnametéltet készíte­nek. Nemcsak Baranyát, ha­nem Tolnát, Somogy megyét és ha szükséges, akkor még • Zalát is ellátják áruval. | Azelőtt nem volt sem rak­Az előbbiekből látható, | hogy nem lehet az egyik na-| pon az opportunizmussal | egyenlő liberal izmus, másik J napon pedig a széktariámizmus « ellen hadakozni. Küzdjünk j mind a kettő ellen egyszerre! ♦ Nyújtsunk elvtársi segítséget | azoknak a párttagoknak, aikik| nehezen tudnak kigyógyulni a ♦ túlzóan ..balos" hibáikból bí-í ráljuk őket hátartalanságu- J Szilveszterikor, Űjév napján kért, s mondjuk ellenségeink • — no és tegnap is — több al­szemébe, hogy nem engedünk» kálómmal volt áramszünet és elveinkből mert — a szocializ-í zavar volt a vízellátásban is mus nem eladó! ; Mit mondanak erről az illeté­Gung)—Magyar : kesek? tára, sem öltözője, sem cso- magolója ennek az üzemnek. Most már van, s az udvar sem sártenger, mint volt, mert betonlappal fedték be. Most ötször 4 méteres szárítóhelyi­séget építenek. Ez lesz a he­tedik szárítóhelyiség s ezzel a termelést napi 8 mázsával tud­ják növelni; Künn az udvaron villany­szerelők dolgoznak. Bent pe­dig Papp Józsefné szitálja a lisztet, Trakta Magda keveri a masszát s a gépekből előkerül a finom metélt tészta^ Tóth Ferencné üzemvezető kalauzol a kiszerelő részleg­ben. Itt Biró Ferencné és Nyá­ri Gyulámé, dobozokba helye­zik a tésztaféleségeket. Ürül­nek a zsákok, telítődnék a do­bozok s a tésztaféleségeket el­indítják útjára: Baranya, So­mogy, Tplna és Zala megyébe. P. J. Miért gyakori az áramszünet és a vízhiány? 4Cí ki UCfX£.*» A Doktor Sándor tegetőzött. hogy nem akart megsérteni senkit. i Kultúrotthonhan és Nemcsak a kommunisták j' Belvárosi Étte- számára megengedhetetlen el- ♦ lemben mintegy vi engedményekről van itt | kétezer ember for­szó, hanem — különösen az £ dúlt meg ezen az J éj szálltán.. Hogy ho- _ gyan élezték ma- fgukat? Egy kis sta- ’ tisztika tanúskodik erről. Az étteremben ! mintegy 37 féle hí-' Ideg és meleg ételt, , , , ftíz fajta tésztát és azt mondjak eV hogy egy ba- 125 féle cukrászsüte­ja van a kolbásznak: nem • ményt szolgáltak mindig lehet kapni. t lél. 200 adag va­csora és 440 pár virsli fedezte a ven­dégek étvágyát. — Szomjúságról sem panaszkodhattak: 218 üveg bor, 410 üveg sör, ezer adag fekete, 600 féldeci pálinka és likőr és vagy 50 pohár coc- tail fogyott el Szil­veszter éjszakáján az étteremben, il­letve a presszóban és az emeleti tánc­terem mellett lévő bárhelyisógben. Éjfél után pedig Sági Jóska, a Bel­városi Étterem kuk­tája megjelent az újévi malaccal. Mi­előtt a sorsolás megkezdődött, a vendégek — babo­na ide, babona oda, — bizony meghúzo­gatták a malac far­kát. Előzőleg űgv tervezték malacot és aki azé lesz. olyan nagy volt érdeklődés, hogy Kövesdi József, az Áramszol­gáltató Vállalat igazgatója: — Az áramszüneteket a zuz- marásodás okozza. Az egyéb­ként hat milliméteres huzalok majdnem karvastagságúra „nőttek”, méterenként 2—3 ki­ló súlytöbbletet kell elvisel- niök. Ezért a vezetékek sok he­lyen leszakadtak és ebből ke- ♦ letkeztek a zavarok; I — A mi embereink három ; nap óta, szinte éjjel-nappal hogy a | dolgoznak a. hihák megszünte- elengedikj fáséért. Vannak olyan dolgo- megíogja,? zóink, akik három nap óta nem Csakhogy- aludtak és még most is (máso- azf dikán 16 órakor) kint vannak. Hantos cí dikán 16 órakor) kint aj Ezek közé tartoznak berendezés már ve-| Ferenc, Tóth László. Szalontai szélyben forgott. —t Pál. Békés Béla. Hartmann így aztán kisorso -í Győző szerelők és művezetők. :ák. A nyertes: Be-j — Másodikén délelőtt lesza- ierks István gépko-j karit az Uránércbánya vezeté- csivezető. Hogy aí ke is, ekkor azon kezdtük meg malacot miképpen í a munkát. A napokban Sellye, pútyolgatta réggé-» Nagyharsány és Mohács kör­iig, azt nem tudni f nyékéről is jelentettek zavaro­kat; — Az áramszünet veszélye ter mészetesen mindaddig fenn­áll, amíg nem fordul hidegebb­Saóval jól érezték magukat a vendé­gek a kultúrotthon valamennyi helyi­ségében. Reggel öt-» kor kikiáltották aí zárórát, de az utol-t só vendéget negyedj hétkor a szó legszo-í rosatob értelmében: úgy rakták ki a; A dohányboltban egy asz­Színház térre. (DeJ szonyka tölti ki a lottószelvé- még vissza akart: nyékét, közben hangosan ma- menni...) | gyaráz. ♦ re az időjárás: A meteorológu­sok azonban nem biztatnak er­re vonatkozólag semmi jóval sem. De abban reménykedünk, hogy jóslatuk — a mi esetünk­ben — nem válik valóra. Dulánszky Nándor, a Víz- és Csatornaművek főmérnöke: •— A vízellátásban általános zavart okozott, hogy elektro­mos távvezetékeink éjszaka több helyen leszakadtak. Ami­kor leszakad egy-egy vezeték, kútjaink „lekapcsolnak”. Sőt, tegnap a szakadások okozta áramkimaradások következté­ben három búvárszivattyúnk is elégett. Ez több ezer forintos kár és ráadásul az a kiesés, ami a víztermelésben ilyenkor jelentkezik: Mert bárhogy igyekeznek is ilyenkor szere­lőink. jó pár órára szünetel a vízszolgáltatás; — Az ilyen „középszerű” hőmérsékletet nem szeretjük, éppen az említett zavarok miatt. Ezért nagyon jó lenne, ha az időjárás megváltozna. Mindaddig készültségben le­szünk, hogy a keletkezett za­varokat a legrövidebb Idő alatt megszüntethessük; Az év első kételkedése „(Séta az elében... íi •Si.« vásárló assponpoft pedig < Egy nagyon kedves, hangulatos kis dalocska címe ez, amely valóban be­futotta a világot. Az esős. álmos téli esték mindig is kissé nyomott, komor hangulatot ébresztenek az emberekben, mégis ez a dal nem más, — mint a megtestesült derű és kedvesség. Hol itt, hol ott, de valamelyik külföldi adón mindig felcsendül az ismerős melódia, füttyszóval kísérve, lassú ritmusban, lassan-lassian elhaló lépteit zajával... Igen, hát ez a „Séta az esőben... Vasárnap délután különös gondolato­kat ébresztett bennem is ez a dal. A volt Tiszti Klub (Doktor Sándor kul­túrotthon) nagytermének színpadán, a függönyök mögött megái Ham és egy te­nyérnyi résen lepillantottam a tánco- lókra. Fiatalok voltak, talán tizenhat- tizennyolc-ihúsz esztendőseit. És szerel­mesek .;. És szépek.... Mart kamaszok... Ata;t.! Hát tíz-ti zenikét esztendeje még ón is ott iába Uanfkodtam a többi hasimkorú támciskolás között. Izzadt hátú kis leánykák derekát karolt ült át és úgy tipegtünk a tánctanár csatioga- tójának ütemére, mint a fia-pingvinek. S tunifcw: *. «EfmeVben ka.rWfcürikft i esetlenül sétáltunk a lányok oldalán a teremben, akkorákat hallgattunk, de akkorákat, hogy a szávünlk majd belé szaikadt. Mert mi is szerei mese k vol­tunk és hallgattunk.;: Ezek mások. Szebben is öltözködnek, különösein a lánykák, sókkal több tán­cot is tudnak, mint mi annakidején. Igazán nem keli féltenünk őket a Rock and Rolltól. vagy éppen a Chalypsótól. Én most láttam, hogyan táncolják s ha akadt is elvétve agy-két táncos, akik már inkább ugrándoztak, mint táncol­tak volna, a többség mégis szépen. ízlé­sesen járta. Hogy miért? Mert mosT nincs megtiltva; És a zenekar, az igazán tiszteletet és megbecsülést érdemel. Lovász Béla. Ka- da Rudolf, Szabó Gyula és Halmi Mik- ós, az együttes taejai. Aki ért a köny- nyűzenéhez, annak keli majd egyszer mikroszkóp alá vennie őket, (sőt Pécs többi, nagyobb tánczenekarát is), így hát én más valamit jegyzek meg -róluk. Semmiség talán az egész — ne is ne­vessenek ki érte — de megmondom valamennyien sötét, egy törni a ruháiban ültek fent. a színpadon. Igen-igen! Hogy nam fontos? Dehogynem kérem ... Én i ahol »amtetek nadrágtartóra vetkőzve, felgyűrt ing­ujjban cs:.nn-3dra;:áztak és egy óra múlva már a táncolok is szórták le a nyakken­dőt, meg a kabátot. Pedig a kölcsönös tisztelet ebben is jelentkezhet és kü­lönben is. szépérzék is van a világon egalább is erre kell nevelni az embe­reket még a szórakozóhelyeken is. S ehhez hozzájárult még a környezet... Gyönyörű ez a hatalmas terem, tiszta, hangulatos. A mi fiaink, lányaink na­gyon jól óraik itt magukat és ha netán . valamelyiknek kedve szottyan egy po­hánka sörre, a büfében kaphat attól a iófarokfrízurós csinos lánykától, aki a zene ütemére ringatózva járkál a pult mögött és du dolga tva szolgálja ki az ifjú vendégeket. Valahogy ilyennek képzettem én is azt a bizonyos „ifjúsági klub-életet“, amelyről rrjár annyit, de annyit írtunk és ábrándoztunk, s amelyet a kultúrház vezetői most valóra is váltottak. I Megszólal a zongora, s mintha a vé- | ebien -is így akarná, a zenékar újra el- | átsza a „Séta az esőben“ című dalocs- I .át... Ellépek a függöny mögül. el.gori-| ‘->1 kozva leballagok a széles márvámy- Ipcsőn, ki az esőverte őszi utcára — Lottó, ez is csak egyesek­nek kedvez. Mert emlékszem a múltkor megírta az újság, hogy a 21-es még nem szerepelt a húzásokon és másnap pont azt húzták ki. Mert ezt is lehet irányítani, ne mondja nekem senki az ellenkezőjét. Nem hagyott nyugodni a kí­váncsiság, mert ha ez így van, akkor én többet egy fia lottó- szelvényt sem löltök ki. A Takarékpénztárban azzal fogadtak, hogy nem tudnak más magyarázatot adni, inkább menjek el január 24-én a Dok­tor Sándor művelődési házba. Ugyanis akkor tartják először Pécsett a lottó-húzást. Még a húzás technikáját is elmond­ták. Az ajtóban minden kedves és ingyenes látogatót zene és egy sorszám fogadja. A sorszá­mozott vendégek közül sorsol­ják ki azt a szerencsés ölöt. aki majd a kerékből kihúzza az öt nyertes számot. Azt át­adja a bizottságnak, az ellen­őrzi, jegyzőkönyvezi és a jegy­zőkönyvet az öt húzó aláírja. Hát így lesz. Vigasztalásképpen még azt | is elmondották, hogy — bár tíz órakor lesz a húzás — már ki­lenckor várják az érdeklődőket, mert fellép a Gong együttes is. Tehát asszonyom, a viszont­látásra január 24-én, Akkor km XátiDniirc,

Next

/
Oldalképek
Tartalom