Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-23 / 19. szám
2 NAPLÓ 1958 JANUAK m Termelési tanácskozások Komlón A nyolcvanból egy (Folytatás az 1. oldalról) jövőben maguk mellett az olyan bányászokat, akik nem végzik el a rájuk bízott munkát és mások bőrén akarnak élősködni. Beszélt a telepítés miatt tapasztalható hiányosságokról és kérte a főkörlet dolgozóit, hogy a gépi üzemzavarok elhárításához is nyújtsanak segítséget, mert csak a fent említett problémák kijavításával érhetnek el igazán tartós sikert a teljesítmények növelése terén, S hogy a teljesítmények növelése mennyire fontos, azt egy példával is illusztrálta. Elmondta, ha —a jelenlegi létszámot figyelembe- véve —, csak 10 kilogrammal emelnék a teljesítményeket, akkor az havonta 50 ezer forint önköltség javulást eredményezne, s mintegy 30 ezer forinttal több munkabér kifizetését tenné lehetővé. A beszámolóhoz többen hozzászóltak, majd a termelési tanácskozáson résztvevők a szenes fökörlet 35 dolgozójának ítélték oda a kiváló dolgozó oklevelet. Kiváló dolgozó lett többek között Trunger» István vájár, Dibusz Lajos vájár, Balogh László és Szilágyi Sándor ifjúmunkások, Novacsis János, Jauch György vájárok. A szenes főkörlettel egyidő- ben Kossuth-bánya féltéről is termelési tanácskozást tartottak. Itt a végzett munka értékelése és a feladatok ismertetése után ugyancsak a kiváló dolgozói oklevelet ítélték oda. E címek odaítélésekor parázs vita kerekedett, úgyhogy három kiváló dolgozói oklevél sorsát csak a délután megtartott termelési tanácskozáson lehetett eldönteni. A feltárók e termelési tanácskozáson elhatározták, hogy a legrövidebb időn belül ismét felelevenítik a munkaversenyt és a csapatok vállalásaikat papíron rögzítik. Ill-as aknán a termelési tanácskozásom egy- begyült bányászoknak Jazbin- csek Vilmos elvtárs, a bányaüzem főmérnöke ismertette az elmúlt évi munka eredményét és az ez év feladatait. Legfontosabb célkitűzésnek ő is a teljesítmények növelését jelölte meg. Kifejezésre juttatta ezenkívül azt a meggyőződését is, hogy a III-as aknai bányászok ezután is méltóan megállják helyüket a munkában és újabb sikereket érnek el. A ITI-as aknai bányászok közül ezen a tanácskozáson 37- nek ítélték oda a kiváló dolgozó oklevelet. „ Béta-aknán délután fél 3 órára megtelt a nagycsarnok a termelési tanácskozásra összejött , bányászokkal. A bányaüzem főmérnöke, Ropoli István elvtárs köszönetét mondott Béta-akna bányászainak az 1957-es évben végzett eredményes munkájukért. Beszámolójában részletesen elemezte az elmúlt évben végzett munkájuk eredményeit, hibáit. Eredményként könyvelte el. hogy az elmúlt év minden hónapjában túltelmást, hogy a mostani helyén orvosi rendelőt rendezhessenek be. Tovább építik a bányában a vízvezetéket és ebben az esztendőben már szigorúan meg fogják követelni a meddő munkahelyeken a vizes fúrógépek használatát. A beszámolót igen élénk vita követte. Farkas elvtárs, egy idősebb vájár kérte a csapatok vezetőit, hogy törődjenek a hozzájuk beosztott munkásokkal, mert csak így tudnak eredményt elérni az igazolatlan műszakmulasztások csökkentése terén. Elmondotta még, ő néhány év múlva már nyugdíjba szándékozik menni, de nem szégyell. részt venni a jesítették tervüket, hogy az szocialista munkaversenyben, összteljesítmény decemberben már 0.794 torma'műszakra emelkedett, hogy a januári 435,71 forintról decemberre 256 forintra csökkentették az önköltséget. A termelési tanácskozás résztvevői nagyon meglepődtek alkkor, amikor megtudták, hogy az elmúlt évben Béta-aknán 1689 új munkást vettek fel és 1088-an pedig elhagyták az üzemet. Az elért eredményeknek nem maradt el a viszonzása sem. Míg a Béta-aknai bányászok egy főre eső teljes bére a hűségjutalom nélkül 1956-ban 1631 forint volt, 1957-ben már 2042 forintra emelkedett. Esőt úgy érzi, ez kötelessége is. Ezután Farkas István kövestetői vájár kért szót. — Kövestetőn nagyon sok probléma van — mondotta —, örülök, hogy most a termelési tanácskozáson mód nyílott ezek elmondására. Mi, kövestetői dolgozók tudnánk az eddiginél sokkal jobb eredményeket is elérni, ha javítanának az ürescsille-ellátáson. — Szenünk rengeteg van. Mégis gyakran fél műszakokat kénytelenek vagyunk üldögélve eltölteni, mert nem tudjuk a kitermelt készletet elszállítani. Azt mondták, Köves tető ifjúsági banya lesz. Ez melleit 1 388 000 forint hűség- azonban nem látszik az eredA felügyelő szó az emberek tudatában általában olyasmit jelent, hogy valaki felügyel, vigyáz, ellenőriz. Utána néz mások munkájának, intézkedik, utasít, felelősségre von, dorgál és büntet. Csabai Lászlónak is megvan foglalkozásában a felügyelő szó, azzal a bővítéssel, hogy körzeti gazdasági felügyelő. Él meghatározás sokat rejt maga mögött, de az utasítást, a felelősségre vonást, a dorgálást, a büntetést nélkülözi, ő egyike annak a 80 embernek, akit Baranyában azért fizet az álgeteg akarással, törekvéssel egyenlő. Csabai László is járja a rábízott öt községet. Esik az eső? Nem baj. Az sem, ha bokáig ér a sár, ha úgy süvít a szél a sík Dráva-völgyben, hogy átérzik hidege a kabáton és a fülvédős sapkát is majd letépi az ember fejéről. Az sem, ha tűz a nap és olyan meleg — Mi újság a körzetben? Erre az „alapos” kérdésre ezeket válaszolta: — Itt a községben (Egyhá- zasharasztá) mezőgazdasági szakkört alakítottunk főleg középparasztolkból. Kísérleteket kezdünk az évelő s növények műtrágyázására. Lehet, hogy tavasszal két hold kísérleti földet is kapunk. Tervünk lám, — pontosabban szólva — szontagságadnál, a fáradságnál van, hogy az ember ötpercen- szakfilmek vetítése és megbe ként inna fél liter hideg vizet nehogy elszódüljön. Ha csak menni kellene.. j De birkózni, küzdeni kell még ma is a makacs fejekkel, az „így mondták az öregek, így csinálom”- mal. Ez pedig az időjárás vifizetünk valamennyien, hogy a körzetéhez tartozó földművelőknek segítsen, tanácsot adjon az újhoz, a jobbhoz, a jö- vedelmezőbbhöz, amiből haszna van a földművelőknek és az egész társadalomnak. Ezért mondom, hogy a gazdasági felügyelő nem intézkedő, utasító, felelősségre vonó, dorgáló és büntető ember, hanem segítő, jót akaró. Nem könnyű, nem irigylésre méltó az élete. Neki is, mint a többinek, öt községet adtak. Nem tulajdonába, mint hajdanában, amikor a királyok 5— sokkal nehezebb. Hát még a bizalmat megszerezni? De sok minden történik addig, menynyi minden előfordul, amíg egy ilyen gazdasági felügyelő elmondhatja, vagy mások mondják el róla, hogy „bizalmukba fogadták.’* Ez nem bevezető, rövid háttér néhány eseményhez, terv hez, amit ő mondott el hétfőn az egyházasharasztí tanácsházán. Háttér, amelyből jobban kirajzolódik munkájának néhány eredménye, mozzanata. Két kérdésre válaszolt; szélese, udvarszemlék tartása, a helyes gyümölcsfa-ápolás elterjesztése, a szakaszos trágyakezelés meghonosítása és még több más. — Kistapolcán a termelőszövetkezet tíz holdon szilva- és cseresznyefát telepít és halastó építését tervezi. Siklós- nagyfalun a termelőszövetkezet javítja állatállományát.' Harminc selejt-tehenet hizlalásra fogtak, harminc előha- sút pedig vásárolnak. Oldom? Ott is mozognak az emberek, szövetkezésről beszélnek.:» Ugye milyen „egyszerű’*? Mondaná még tovább, mert a maga fajta embereknek általában sok mondanivalója van, hiszen annyi minden történik körülötte, vele, munkája nyomán; Nem mondta tovább, mert jutalmat is kifizettek. Nagy feladatok várnak a Béta-aknaiakra ebben az évben is. Naponta átlagosan 105 vagon szenet kell termelniük, tehát 14,3 százalékkal többet, mint 1957. decemberében. 18,2 százalékkal kell növelniük a menyeken. Mi szeretnénk es akarunk is versenyezni, mert jól akarunk keresni és jó eredményekkel akarunk büszkélkedni. Csernavölgyí munkatárs az 512-es csapat rossz faellátásáról beszélt, s javasolta, a jövőHallottuk, hogy Egyházas- 10 községet úgy ajándékoztak, harasztiban középparasztok elbúcsúztunk tóle és végzi to- mint a ma „szokásos“ borra- termelőszövetkezet alakítását vább, amit rábíztak. Ugwtesz. tervezik és ehhez önkéntes ta- mint az a sokmilliónyi ember, gcsítással szeretnék földjüket aki dolgozik, törekszik, él, Összevonni. Igaz ez? örül és fárad, szórakozik és pi— Igaz, de egyelőre csak hen, hogy újabb erőt gyűjtsön, szóbeszéd tárgya. Vannak; A cél csak ennyi: jobb legyen. akifc mondtak ilyen véleményt, de még várnak..; őszig? ; . ; JÖVŐ tavaszig? ; : : valót, öis és vele együtt a többiek is, segítő gazdái an- : atak az öt községnek, de inkább segítő szolgái. A szolga szó ezúttal nem jelenti a régebben ezzel együtt járó meg- i aláztatást — inkább önzetlenséggel, sok türelemmel és renS munkájában a legszebb, hogy nem elsősorban magáért teszi. teljesítményeket is és a múlt ben— lehetőleg a bányában * _ . . .,.1 nn nrtorwlnH nr mórt Ti évinél legalább 28,6 százalékkal kell alacsonyabbnak lenni az önköltségnek is. A főmérnök ezután elmondotta, hogy e hónap elején gyengén indult a munka Bétaaknán. A termelési kiesést azóta már sikerült pótolni, de a teljesítmények még mindig nagyon alacsonyak. Ezen a lehető legrövidebb időn belül változtatni kell. Béta-akna ebben az évben tovább fejlődik. A szükséges beruházásokra kereken 16 millió forintot fordítanak. Ebből az összegből tovább mélyítik a szállítóaknát, megkezdik a légaknai szállítógépház építését. mert idővel ez az akna tölti majd be a fő szállító akna szerepét. Építenek ezenkívül egy új bányámén tőállotárolják az ácsolatfát, mert van ott hely elegendő; Számos hozzászólás hangzott még el, többek között olyan is, hogy lesz-e vagy sem nyereség- részesedés. A főmérnök azonnal minden problémára megnyugtató választ adott, hathatós intézkedéseket ígért. A Komlói Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben tartott termelési tanácskozások Ismételten bebizonyították, hogy a tanácskozásoknak nagyon nagy szerepe van az üzem életében. Módot és lehetőséget nyújt a dolgozók legszélesebb tömegeinek az üzem életének Irányításában való részvételhez. Ezzel a lehetőséggel a komlói bányászok közül egyre többen éltek is. I♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Valamit tenni kell már... Ez a véleménye a dohánygyári asszonyoknak, a Nőbizottság vezetőségének és az üb- elnöknek is. Minden nő tagja Ugyan a Nőtanácsnak, yan megválasztott vezetőség és eredmények, azok egyelőre lehet jutni, legfeljebb kétszer. esetleg háromszor kell ugyanazt a témát megbeszélni, hogy valamennyi nő elmehessen és meghallgathassa. A másik bajra maga Fülöp- né, a jelenlegi „ügyintéző” mulentés ezekről az értekezletekről, — Olyan szépen elmondja Kiss elvtársnő mindig a tennivalókat — sóhajt Fülöpné —, hogy elhallgatná az ember órákon át. A legkisebb eredményeknek, is velük: örül. De hát IMI A IMI I K< A Hárman ülünk a szobában: Mamika, unokája és az újságíró. A szoba zsúfolva van szobrokkal és festményekkel, szép portrék, képek és mellszobrok sorakoznak egymás után. Határozottan emlékszem, néhány szobor képét a folyóiratok is közölték — tehát nem is akárki lehet az alkotójuk. Mamika ezerráncú anyóka, törve beszél magyarul. A vadregényes napsütötte Üzbekisztán fővárosában, Taskent- ben és Bakuban, az „olajváros“-ban nőtt fel. A polgárháború alatt megismer kedett Horváth János vöröskatonával, a férjével. Miután Oroszországból végképp kikergették a fehéreket, Horváth János búcsút mondott a szuronyos puskának, hazajött Magyarországra és magával hozta orosz feleségét is. Nagyon idegen világ volt akkor nálunk! Hiába t<oltak ismerősek és kedvesek a rég nem látott magyar hegyek, Horváth János számára. Vöröskatonaságát mégneszélték, üldözni kezdték. Mamika varrni szeretett volna, hogy köny- nyebbé tegye nyomorúságos életüket, de nem engedték meg ... Csak azért, mert orosz származású volt. Sót mi több, görbe szemmel néztek még a lanyára is. Azt állították róla, hogy az oroszok kémje és titkos leveleket ír számukra Ma már csak nevetni tudunk ne Offen képtelenségeken, akkor veszedelemben forgott az, akire ilyet mondtak. A falu népével sohasem volt bajuk. Azoknak nem a származás volt a fontos, azok megérezték és észrevették, hogy az orosz Marija Tyihonopa közéjük tartozik. Csák a nevét keresztelték át „Mán néni"-ve vagy egyszerűen csak Mamiká-ra. Az utóbbi időben legalább is így hívják. Elnézem fáradt arcát, sovány eres kezét. Törékeny, maholnap 71 éves asz- szony, pedig micsoda energia lobog még benne. Elsők között jelentkezett a felszabadulás után a pártba. Azaz: szervezni kezdte, amikor még az ágyúdörgést is Sellyére lehetett hajlani. A férje alig néhány nappal azelőtt szabadult meg az intemálótáborból, megtörték az üldözések, kicsit várni, kicsit pihenni szeretett volna. De amikor felesége határozott hívását meghallotta, nem tétovázott tovább. Mamika akkor sem volt fiatal, hiszen közeljárt a hatvanhoz. Ilyen korban már sok ember elfárad. Mamika ekkor kezdett igazán élni! A Sellyén állomásozó szovjet egységek tolmácsa lett, futott, szervezett, vitatkozott, kiállt a szegénypavasztolfért, amikor a németek által elhurcolt lovak visszaadásáról volt szó. Még ma is emlékeznek a működésére, sokszor felkeresik a régiek a járás különböző részéből. Persze, most nem lóról beszélgetnek (hol van az már?), hanem a legfontosabbról: lesz-e háború vagy nem? Mamika nemet mond, olyan hittel és meggyőződéssel, hogy senki sem mer kételkedni a szavaiban. Általában: nagy a tekintélye, úgy néznek rá, mint aki sofcoí látott és tapasztalt életében, s bár sttötn atuúmrdk kicsit a szovjet nem nagyon vannak. Mostanában nem tartottak gyűlést, nincsenek megbeszélések, előadások, tanfolyamok, az elnök le akar mondani, mert nem győzi az egyéb munkát, Fülöpné ott van a Városi Nő- az üb-elnök segít és segítene tatott rá, amikor azt mondta: bizottság minden értekezletén továbbra is, de neki is megvan — Én is olyan szívesen csi- —, de ezenkívül talán csak ar- a maga dolga és, ahogy ő nálnék már valamit, hiszen is- ról lehetne beszámolni, hogy mondja, nem is ért a „női dől- merem a terveket, tudom, hogy a faliújságon is ott van a je- gokhoz”. mit lehetne csinálni. De annyi De hát természetes is, hogy a nehézség! És vajon hogy old- a nők dolgait a nőknek kell ják meg ezt más üzemekben? kezükbe venniök. A szakszer- Úgy tűnik, azt sem tudják, vezet segítsége nem terjedhet hogyan fogjanak egyáltalán tovább, mint hogy támogatja a munkához. De aztán kiderül Nőbizottságot a lehetőségek (hiszen az első lépések megté- szerlnt. Ez pedig a Dohány- tele sem ördöngösség), hogy azt gyárban sem hiányzik, bizo- is tudják, mi mindent csinál- nyítékul ott van a három mo- tak már a Sörgyárban, sógép, meg a facsarógépek. A két gyár üb-elnöke között A bajok első számú oka, hogy amolyan csendes vetélkedés az asszonyok három műszak- folyik, s olyan kérdésekben, ban dolgoznak és emiatt egy mint például a mosógép, nem gyűlés összehozása igen nehéz, is maradt le a Dohánygyár. De A mintegy 200 nő közül sokan ami a nőszervezet munkáját il- — azok, akik a szivarka gyár- leti.., tási osztályon dolgoznak — A tervek nagyjából alakulóvagy reggel hattól kettőig, vagy ban vanrtak. Ha a három mű- 2-től 10-ig, vagy este 10-től reg- szak akadálya elkerül az útból, gél hatig vannak munkában, akkor tartanak végre egy ko- Na már most tessék úgy meg- moly gyűlést, ahol minden ten- rendezni egy gyűlést, hogy va- nivalót megbeszélnek. Szeret- Iamennyi asszony részt vehes- nék, ha a Városi Nőtanácsból sen rajta. Persze, hogy nem lehet. Több munka és több fáradság kell ilyen körülmények között, mint olyan helyen, ahol a munkaidő mindenki számára véget ér délután 4-kor. Azonban — és erre rájöttek már a j vezetők — nincsen megoldha- ítatlan helyzet, és itt is célhoz embert is látják benne. Mert Mamika pontosan tudja, hogy mi történik, óhazájában, mennyit fejlődött Taskent, hiszen rendszeresen olvasója a „Kreszt- jánka" (Paraszt nő), „Szovjetszkája Zsenscsina“ (Szovjet nő) és a „Rabot- nyica“ (Munkásnő) folyóiratoknak, a többi újságról nem is beszélve. Örökös nyugtalanság feszíti bensőjét, mindig elégedetlen önmagával. Tavaly például magyar helyesírási tanfolyamra akart menni, alig tudták lebeszélni róla. Most is hű maradt önmagához. Alig tudtam tíz-tizenöt j percet beszélgetni vele, mindig kiszaladt a konyhába, ott forgolódott a lánya körül, hogy rendben megy-e minden ... Ilyenkor piros- melegitös unokája vette át a szót. Kalló Viktor a neve. Derkovits-díjas szobrászművész, ő készítette Mamikáról a rajzot is. Budapesten lakik, most csak látogatóba jött le, ihletet és erőt meríteni. Részt vesz a Köztársaság térre kerülő Mártírok Emlékműve pályázatán, a Lenin szoborra kiírt pályázaton, sőt — ha futja idejéből — a Magyar Tanácsköztársaság monumentális emlékművének pályázatán is, amit 1959-ben, a 40. évfordulón állítanak majd fel. Csupa, tettvágy ez a fiatalember, tele van tervekkel, nevetve mondja, hogy egyik szob- rásstársa rosszalását fejezte ki a .,kommunista emlékművek" megpályázása miatt. Ha az a budapesti szobrász ismerné Kalló Viktor környezetét, akkor azt hiszem nem kívánna tőle lehetetlent. Viktort ugyanis Mamika nevelte. Még kisgyermek volt, amikor Lenin nevét meghallotta tőle — ő öntött bele hitet és erőt a vérzivataros ellenforradalmi napokban ás. M. 1,. eljönne valaki és tanácsokkal- ötietékkel segítene nekik. Aztán tapasztalatcserét szerveznek, talán éppen a Sörgyárral. Ha pedig meglesz a varrógép, megindulhat a szabás-varrás tanfolyam. Első lépésnek ennyi Is elég, s „utána több is jön talán”. Közel félmillió forintos költséggel ; restaurálják a belvárosi templom kopoláját és a kórháztéri dzsámit Pécs belvárosi temploma — a 400 : évvel ezelőtt itt élt ; Gázi Kaszim pasa ; dzsámija — nem- : csak Magyaronszág- : nak. de Európáinak is egyik legnagyobb : és leg jeleni ősebb törökkori emléke. A harmincas évek közepén, a váro6 török rabság alóli felsza- : badulásának 250. évfordulója alkalr- | mával nagyszabású helyreállítási és átalakítási munkáié- I tok kezdődi«* azonban megakasztott a második világháború. A restaurálás újbóli megindítása most már halaszthatatlanná vált; A tcmplomkupola réz- tetőzete ugyanis annyira megrongálódott, hogy a beázás pusztulással fenyegeti a templom freskóit. — A helyreállítás terved elkészültek. A restaurálás során a jelenlegi ma- reneszánB r mi - *+><wáe* **az s)es bontják, ■ helyette a ma is meglévő eredeti, laposabb, úgynevezett „hagymahéj" kupolát javítják Hd. Szó vah arról, hogy a kupola javítása után régi alapjaira isméi felépítik a minaretet is. Ez évben folytatják JakovéU Hasz- szán dzsámijának — a kórházikápolnának — helyreállítását. A két templom restaurálására közei rdtrniilió to- . *11,HÚ
