Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-03 / 2. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT «ARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ » ♦ ♦ Mai számunkban: ■................ ♦ ♦ ♦ ♦ Véget ért a kairói értekezlet Zavargások Venezuelában Miért gyakori az áramszünet? j Meg jutái mázták a legjobb gépállomási dolgozókat i XV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR FENTEK, 1958 JANUÁR 3 II baranyai bányászok 45560 tonna szenet termeitek 1957-ben terven felül A pécsi és komlói bányászok határidő előtt teljesítették évi tervüket. Az év utolsó nap jajban Pécsett 34 700, Komlón 20 880 tonna szenet termeltek évi tervükön felül. Ezzel — nyers számítások szerint — a pécsi tröszt 102,3, a komlói 101,8 százalékra teljesítette el­múlt évi tervét. ♦♦♦♦♦«♦♦♦•♦♦♦•♦♦♦»♦♦♦♦♦♦«MM00*»**#«#*4m*M*******04*MW**«O***«***t******* Január 15-én hatálybalép a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről szóló magyar—szovjet egyezmény • Állampolgárság jogi jogunk — • amelynek alapvető forrása az ■ 1957. júniusában az ország- j gyűlés által alkotott új állam­_ _ _ | polgársági törvényünk — az megerosodesenek esztendeje lesz! elvi alapon áll, hogy a kettős | állampolgárok körét lehetőleg Bízunk benne, hogy 1958. a béke] Kádár János elvtárs nyilatkozata a Ssovjetszka/a Rosszi/a című lapban Moszkva (TASZSZ): A Szov- jetszkaja Rosszija szerkesztő­sége azzal a kéréssel fordult Kádár Jánoshoz, hogy vála­szoljon a szerkesztőség néhány kérdésére. A szerkesztőség első kérdé­se ez volt: véleménye szerint mi jellemezte az 1957. évet: Kádár János erre a kérdés­re a következőket válaszolta: ,.A nemzetközi politikai élet­ben 1957-eí nézetem szerint az jellemezte, hogy az ameri­kai millioniosok-vezeíte im­perializmus még megtartotta agresszív törekvéseit és go­nosz szándékait. A béke és a szocializmus erői viszont meg­növekedtek, s megnőtt ezek­nek az erőknek a tekintélye is.'* Á második kérdés így hang­zott: milyen reményekkel néz a magyar nép a jövőbe 1958- ban? Kádár János ezt válaszolta: „Meg vagyunk győződve róla, ♦ hogy 1958-ban a Magyar Nép- 1 köztársaság még jobban meg- i erősödik, hogy tovább halad- í jón a szocialista építés útján. J Miként politikai eredménye- ♦ ink területén tettük, most na- f gyobb erőt és figyelmet kell j összpontosítanunk az ország | gazdasági és kulturális problé- J máinak megoldására. Bízunk f benne, hogy 1958. a béke to­vábbi megerősödésének tendeje lesz.­esz- • <1 •»»«„!»»*( , Az első munkanap a városi tanácson Eternit a vidám szilveszteri éjszaka es az új esztendő első napját ki átaűudta, ki áténe­kelte. Aztán eljött másodika, az év elisö munkanapja. A vá­rosi 'tanácsra piHantetUrntk be és kerestük teÁ tefeY wföaatw- leat, ügyfeleket, lep» Uni Éiia kié A tanács szocáálpo&tikái csoportjához állított be leél férfi. Az egyik, ijjedsr arcú, so­vány, barna ember adta elő panaszát. — Kérem szépen, nálunk la­kik Tóth Anna világtalan asszony. Magúnkhoz vettük, mert sok pénze van. Negyven­ezer tontet, meg rengeteg aranyökszer. Megegyeztünk, hogy ideadja, kérem a pénzt es házat veszünk rajta. Ezért eltartjuk a 67 éves asszonyt haláláig. Csa’khogy, kérem az öregasszony nem akarja ide­adni a pénzt, mű meg ingyen nem tarthatjuk Igaz-e? — Az öregasszony mióta ná­lunk vám, nem mosakodik, éj­jel ruhástul, cipőben fekszik le. A negyvenezer forintot, a derekára csavarva őrzi. Oda­aggatta az ékszerekét ás, „egy egész ■ vagyont“; — Van neki egy rokona Pestien, kérem, de az csak a pénzét akarja, az öregasszonyt szociális otthonba akarja be­tenni. Nem bámom én kérem, csak menjen el az öregasszony, mert ha kirabolják, ha elvesz­ti a pénzt, meg az ékszereket, engem hurcol még azért a rendőrség. És nedves lesz a szeme,- nem tudni a pénzt sajnálja-e, ami­ből házat vehetett volna csa­ládjának, ha nem fukar a vi­lágtalan asszony, vagy a.rend­őrségi ői fél. Végül is az év első ügyfelét eltanácsolják a rendőrséghez..; a Kfiziiszlasági Vállalat Az igazgatási osztályon is ott üí.-uíí.filaj „ügyfél”, a Petii Köztisztasági Vállalat igazga­tója. Nem új dolog, már ta­valy is sok panasz érkezett a tanácshoz, a vállalathoz, hogy a Rózsa Ferenc utca környé­kén igen nagy a bűz és. az istállószag. Nem csoda, ötven lónak , van ott szállása, Szentiirm-ai Jakab igazgató­nak tudomására jutott, hogy a Sertóstenyésatö Vállalat ser- tésszálláisai a Basamaiam dű­lőben felszabadulnak. Kente a tanácsot, utal,ja tei a számára az épületeket. A kiutalást hosszantartó és tárcaközi viták előzték meg, míg végül is de­cember 28-án a Sertéstenyész­tő Vállalat lemondott az épü­letekről Ma pedig a városi tanács ki­utalja az épületeket a Köztisz­tasági VáUalatnaík. Aztán a művelődési osztályt' telefonon értesítést kapott már? reggel 8 órakor, hogy meg-f érkezett az anyag a szabadtér: 1 színpad világításához, mintegy | százezer iorámt értékben. | Németh 'János s^viárs '-a pénzügyi osztályon múzeum.’ dolgokról tárgyalt elsőnek és Györkő elvtál« csak azért ke- rülte él a lakáspanaszosok ro­hamát, mert az első munka­nap nem hétfőre esett, Gáldonyi Béla Örömmel értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a Dunántúli Napló január 1- től terjedelmében bővül: hétköznapokon 6, vasárnap 8 oldalon jelenik meg. Az ed­digi heti 34 oldal helyett a mai naptól kezdve hétj 38 oldalon számolunk He az időszerű kül- és belpolitikai eseményekről, megyénk, dol­gozóink életéről, a szocialis­ta építés eredményeiről. Mivel vasárnap ezentúl csak 8 oldalon jelenünk meg, szükséges, hogy a kö­vetkező heti rádióműsort, az anyakönyvi híreket és a ta­nácstagi fogadóórákat, — amelyek a tíz oldalas va­sárnapi számból egy teljes oldalt elfoglaltak, — már szombaton, közöljük. Aj, lap ára- természetesen változatlan marad. Kérjük kedves olvasóin­kat: javaslataikkal, észrevé­teleikkel a jövőben is segít­sék a szex-kcsztőséget, hogy a incgnövekedett lehetősé­geknek megfelelően még színesebb, érdekesebb újsá­got adhassunk kezükbe. szűkíteni kell. Köztudomású ugyanis az, hogy vannak olyan magyar állampolgárok, akik egyben más államnak is állam­polgárai. Mind az államnak, mind az érintett állampolgár­nak azonban érdeke fűződik ahhoz, hogy ez a kettősség megszűnjék és minden sze­mélyt kizárólag- egy állam ál­lampolgárának tekintsenek. A kettős állampolgárság kér­jél kettős állampolgárságú sze­mélyeknek, akik a szov jet ál­lampolgárságot. kívánjak meg­tartani. erről az elhatározásuk­ról 1959. .január 15-ig nyilat­kozatot kell benyújtaniok a bu­dapesti sv.ov.jot nagykövetség­hez. Amennyiben nyilatkozatuk alapján megállapítást nyer. hogy a hatályos szovjet jog­szabályok alapján valóban désének rendezése terén nagy szovjet állampolgároknak te­horderejű az az egyezmény, amely e tárgyban 1957. augusz­tus 24-én Magyarország és a Szovjetunió között jött létre. Magyarországon és a Szovjet­unióban — bár nem nagy szám­ban — élnek olyan személyek, akik mind a két államnak ál­lampolgárai. Az egyezmény — amely például szolgálhat más államokkal kapcsolatosan fel­merülő hasonló problémáiixk rendezéséhez — lehetővé teszi, hogy" a kettős állampolgárság­gal rendelkező személyek saját elhatározásuk alapján döntse­nek afelől, hogy a jövőben me­lyik állam állampolgárai ma­radnak. Az egyezmény legfontosabb rendelkezései — a Magyaror­szágon lakó magyar—szovjet { kettős állampolgársággal ren- I delkezö személyek tekintetében t — a következők: 1. A Magyarorszag területén elő magyar és szovjet kettős állampolgárságú személyek, ha 1959. január 15-ig nem nyilat­koznak afelől, hogy szovjet ál­lampolgárságukat kívánták megtartani, hallgatólagos ma­gatartásukkal a magyar állam­polgárságot választották. 2, Azoknak a magyar és szov­lünthetők, kizárólag- szovjet állampolgársággal fognak ren­delkezni. Ha a nyilatkozat alapjait azonban az nyer megállapítást, hogy a nyilatkozatot tevő a ha­tályos szovjet .jogszabályok alapján szovjet állampolgár­nak nem tekinthető (tehát csak feltételezte, hogy szovjet állam­polgár, illetőleg tévedett), ak­kor őt »így kell tekinteni, mint­ha a nyilatkozatot be sem nyújtotta volna. Amennyiben az egyezmény rendelkezései következtében az együtteló szülők azonos állam­polgárságúvá lesznek, a kis­korú gyermekeik a szülők al- la m polgárság at követik. Ha az egyezmény alapján az egyik szülő az egyik, a másik szülő pedig a másik szerződő fél állampolgára lesz, meg­egyezhetnek abban, hogy kis­korú gyermekeik melyik szülő állampolgárságát kövessék. Azok a kiskorú gyermekek, akiknek szülei nem cinek, vagy ismeretlen helyen tartózkod­nak, annak az allamnak az ál­lampolgárai maradnak, amely­nek területén 1959. január 15-én laktak. J / az. Altatni AutUáz6an. a Kan A tervezés felett vitatkoznak <a tanács éipítési osztályán, amikor benyitunk. Márfki elv- ■táhs osztályvezető és Másán- gyi elvtát*, a tervosztály ve­zetője hajolnak a város fej­lesztésű térképe fölé. A tervben az áll, hogy a Rákóczi útón, a Jókai utca sarkától az óvodáig egy ha­talmas ’bérházat építenek. El­ső vitás kérdés, vajon az Or­szágos Takarékpénztár hajlan­dó-e kooperálni a tanáccsal, olymódon, hogy a saját épüle­tét is beleépítik a tömbbe és ebből részére kiadják a meg­felelő számú és nagyságú la­kásokat. A tanács amellett szavaz, hogy egy épület le­gyen, sík homlokzattal és há­tul fogazott kiképzéssel. Elgurult a gyííszü Szilveszterkor — Nagy keletje van a papucsoknak —* Uj asszony a pult mögött Tanáé ni kezelésbe került a Mezőgazdasági Szerárugyár Mert már a: első menyasszonyjárus volt házban. Először órában az ár li­lékéi' men p­Január elsején tanácsi keze­lésbe került a pécsi Mezőgaz­dasági Szerárugyár. A Kohó- ts Gépipari Minisztériumban már megtették az ezzel kap- •«**».W mtezkedesefcet,. A> wík rosi tanács végrehajtó bizott­sága nagyon reméli, hogy a tanácsi irányítás alatt javulni fog a gyár munkája, s nem 1 1958. január 2. { Alighogy kinyitott az Álla - | ml Áruház, meglepték a vevői,. ’ Igaz, ma nem voltak annyin,i az ajtók előtt, mint máskor — asszonyt ruháitomvüíó anyagot különösen az ünnepek elölt — vettek, aztan sötét szövetet a de azért most is akadt varako ■ őlegénynek. Utána a cipöos zó. Legtöbbje fiatalember nem egyedül jóét. HármasI mármint a menyasszonnyal ilyen válogattak. A ne vüké rsali tu.:, '.ein kérdettük meg mert zokniban volt a vőlegény és * sew tett* Jel az új cipőt. Ilyenkor mégsem illik zavarni. A rövidáru osztályon egy asszonyka állt meg elsőnek a pult előtt. Gyüszút kért, mert sehogyan sem találja odahaza a régit. Bizonyára elgurult Szilveszterkor s a gondos asz- szony egy napot sem marad gyűszű nélkül. Ahogy igyekszünk a játék­osztályra, ahol mesefilmet vá­sárolt az idei első vevő, egy alacsony asszonyka nagy cso­magot cipel. Az elárusító rá­mutat: — Ó volt az első vevőm. S mivel én megérdeklödöm a ve­vőimtől, hogy élnek, hol lak­nak, róla is tudom, hogy Kom­lóra, új lakásába- viszi a tíz méter futószőnyeget. — Igen — válaszolja a vevő — Bulla Mihályné vagyok Bé­ta-aknáról s most rendezem be új lakásomat. Űjra a cipőoszlál.y felé sod­ródunk. Míg odavoltunk, ismét menyasszony és vőlegény járt itt. S egy fiatal asszonyka, aki szegedi papucsot vett. Külön­ben a másik, csinos elárusító is azt kiabálta felénk, hogy lóle is szegedi papucsot vittek. Nemrég érkezett és az új év elején nagy keletje lesz. Ki volt és merre van hazája, ■’em tudni, de ágylátszik, ki- babonás ember lehet és új .ívre tartogatta a bevásárlást, mondvan: Ki mit csinál az új m. “ tekszi! Szóval ez te fiatalember — az ing-osztály első vevője — inget vásárolt,, hozzá két fino­mabb zsebkendőt, ízléses nyak­kendőt és egy sálat. Már csak az ajtóban láthattuk, amint terebélyes csomagjával (másutt is vásárolt!) kifelé igyekezett. Az illatszer-osztály elölt fut­tában közölték, hogy az első vevő egy deka kölnit, u máso­dik egy csomag mosóport és a harmadik fésül vásárolt. Tük­röt senki sem keresett! A harmadik leendő ifjú púi­val a női-férfi kötöttáru osztá­lyon találkoztunk. Éppen kar digánt vásároltak a meny asz- szonynak. De hát nem érdekes a dolog, mert a primőr-meny­asszony már elhagyta az áru­házát. Így hát inkább a csinos fiatalasszonyt kerestük meg. Ugyanis Zsámár Tiborné szom­baton még lány-nevét viselte, estére pedig asszony lett. Vesz­tére, mert... most már elke­rülik a nőtlen fiatalemberek és inkább Fodor Irmánál vásárol­nak. Mire a mn konfekcióhoz ér­keztünk. már elment az első vevő. Egy pongyolát veit. hiá­ba, ennek van most a sze­zonja. S egy áru sem telt el a nyi­tástól, már megsokasodott a vásárlóközönség, mintha nem is az ev első. hanem utolsó napja lenne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom