Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-18 / 15. szám

VT Mn PROT FTÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megjelent a népi ellenőrzésről szóló törvény végrehajtási utasítása XV. ÉVFOLYAM. 15. SZÁM Ara 50 FILLÉR SZOMBAT, 1958 JAKfüAR 18* 1 A forradalmi niunkás-pa­♦ raszt kormány rendeletét ho- í zott a népi ellenőrzésről szóló ♦ törvény végrehajtásáról. A • végrehajtási utasítás kimond- t ja, hogy a központi népi ellen- { őrzési bizottság a népi ellenőr- ; zés legfelsőbb szerve, s ennek I feladata központilag' összefog­* ni. elvileg irányítani a népi | ellenőrzés egész szervezetét. A megyei, a fővárosi, a megyei jogú városi népi ellenőrzési bizottságok a központi népi ellenőrzési bizottságnak vannak alárendelve, a járási, a városi bizottságok a megyei, a fővá­rosi kerületi bizottságok a fő­városi népi ellenőrzési bizott­ság alárendeltjei. Intézkedik a végrehajtási utasítás a népi ellenőrzési bi­zottságok által megbízott népi Ismét cgj lépés előre Szervezettségei, tervszerűséget, alapjaiban egységes működést, a kizsákmányolás minden lehetőségének jel- számolását biztosítja többi között a január 15-én nyilvá­nosságra hozott rendelet, amely a mezőgazdasági szövet­kezetek működésének engedélyekéséről szól. Újabb lépés ez a rendelet a nagyüzemi és társasgazdálkodás munká­jának, helyzetének erősítéséhez, eredményesebbé tételé- hez. Anélkül, hogy a rendelet minden pontját megpróbál­nak az életben előforduló jelenségekkel magyarázni, fel­villantunk néhány okot, hogy világosabban lássuk, miért kelleti e rendelet, mi a célja és kiknek az érdekeit szolgálja. Tegnapelőttöl a helyi szervek, pontosabban a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a járási tanácsok enge­délyezik a termelőszövetkezetek, illetve az alacsonyabb típusit társulások alakulását. Eddig nem így volt? Nem. Már 1955 végén es 1956 elején szóba került illetékesek előtt, hogy egyáltalán nem példázza a helyi szervék ön­állóságát. önállóságának növelését, ha egy termelőszövet­kezet működési engedélyét is Budapesten az illetékes mi­nisztériumban állítják ki. A helyi szerveknek ehhez nem volt joga, de viszont a helyi szervek javaslatára, történt Budapesten az engedélyezés. Igen — egy kis bürokrácia. Most azonban ennek is vége. Ezért is mondható, hogy a rendelet egyik fő jellemzője a- helyi szervek hatásköré­nek szélesítése, erősítése, felelősségének növelése. Enge­délyt adhat, engedélyt elvonásra javasolhat január 15-töl a helyileg illetékes állami szerv. Egy munkával kevesebb a minisztériumban, egy fontos hatáskörrel több van a helyi szerveknél. így jó ez. A rendelet nemcsak ilyen ,.nagyvonalú” dolgokban intézkedik. Kitér sokkal kisebbre, tájékozatlanok előtt, ta­lán még feleslegesre” is, mert arról is szól, hogy mennyi háztáji területe lehet a jövőben egy termelőszövetkezeti tagnak. Az e körül folyó vita nem újkeletű. Bár volt ren­delkezés. hogy egy Itat. holdnál nem lehet több egy ter­melőszövetkezeti tag háztáji gazdasága, mindig voltak, akik ..átmanövereztek’’ a határt. Pedig nem mindegy, hogy mennyi a háztáji föld. A nagyobb terület a közös munkától vonta — és vonja el — a tagokat, a gazdálko­dás fegyelmét lazította, olyan helyzetei alakított ki. hogy egyes termelőszövetkezetekben több gondot fordított j'óné- hány tag a háztáji gazdaságára, állatállományára, mint a közösére. Ezért fordult éld -*• különösen néhány évvel ez­előtt —. hogy a háztáji kukoricaföld kapált, a közös ka- pAlatlan volt, hogy mennyiségileg és minőségileg jobb, több állatállomány volt — és nem egy helyen van is — az egy hold körüli háztáji gazdaságokban, mint a közös­ben. Ez újabb következményt váltott ki, amelynek példái manapság is fellelhetők. A közös gazdaságban termelt ta- icannány nagyobb részének kiosztását akarják egyes tagok és ezzel a közös állatállományt nem fejlesztik, vagy éppen visszafejlesztik. Ezért mondja ki a rendelet a termelö- s-övetekezetek, azok tagjainak érdekében, hogy „a háztáji fald és a jószágállomány nem haladhatja meg a törvé­nyes mértéket'’. Az év elején az új út keresése, a régebbi hibák kija­vítására való törekvés során a közös gazdaságban végzett munka elszámolásánál sokféle kedvezőtlen változás tör­tént. A „munkaegység-ellenesek” létrehozták a felesbe dolgozási a termelőszövetkezetben, sőt előfordult napszám és órabér-díjazás is. Mintha valami vállalkozónak, vagy idegen gazdának dolgoztak volna és nem saját gazdasá­gukban. Évközben, már sokhelyütt rájöttek, hogy mégis­csak legjobb a munkaegység a végzett munka elszámolá­sára. bárhogyan is korholták egyesek és próbáltak keresni helyette jobbat. Nem akadt. Eddig javaslatra, önszántuk­ból tértek vissza a teimelőszövptkezetek a -mvnkaegység- számolásra, de a jövőben a végzett munkát kötelesek így — munkaegységgel — számolni, hogy végleg megszűnje­nek az e téren fejüket felütött vadhajtások. Nagyon fontos része a rendeletnek, amit a termelő­szövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, termelői szakcsoportok munkavégzéséről előír. Lényege ennek a közös munka, amit személyesen kell a tagnak elvégezni és a kizsákmányolási lehetőségek kizárása. Előfordult a múlt évben is, hogy kiadták felesbe, vagy ennél kisebb részesedésre, napszámba az egyes termények termelését, gondozását vagy a munka egy-egy részét. Volt ez termelő­szövetkezetnél és termelői társulásnál egyaránt. Ezt a jö­vőben vem tehetik, mert a működési engedély megvoná­sával járhat é cselekmény, a kizsákmányolás minden for­májának megkísérlése. A jövőben tehát népi lesznek — nem lehetnek — pa- pirtagok termelői társulásokban, akik az állam által így biztosított kedvezményt, magasabb jövedelmet a maguk számára, a munkát pedig másokéra biztosították. Az alacsonyabb típusú társulások és szövetkezések további fejlődésére, állandósítására nagyjelentőségű a ren­delkezés azon része, amely kimondja, hogy jövedelmük bizonyos részét a. gazdálkodásuk fejlesztésére kötelesek fordítani. Eddig erre nem volt rendelkezés és sok esetben a pillanatnyi érdek hozott össze társulást s a munka el­végzésével. az érte járó jövedelem kézhez kapása után szétmentek. Még számos, nagyon fontos kérdésben intézkedik a mezőgazdasági szövetkezetek működéséről szóló rendelke­zés. Sok. eddig vitatott kérdésben mondja ki az igazságom dötő szót és tesz pontot régóta húzódó „homályos” dol­gokra. E rendelet szilárdítja, erősíti a falu szocialista szektorát, az alacsonyabb típusú szövetkezéseket. Figye­lembe veszi a szövetkezetekbe tömörültek érdekeit, de nem hagyja figyelmen kívül a társadalomét sem, közös ügyért kitűzött közös célok eléréséhez ad segítséget, gyor­sítja a további előrehaladást, Moszkva. A TASZSZ jelen­ti: N. Sz. Hruscsov, az SZKI* Központi Bizottságának első titkára a szovjet-lengyel ha­tárvidéken töltötte szabadsá­gát, s ekkor W. -Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és J. C.vrankiewicz. a lengyel minisztertanács elnöke ellenőrökre vonatkozólag is. I Egy-egy bizottság számszerint Í * háromszor annyi népi ellen­őrt bízhat meg különféle fel­adatokkal. mint ahány tagból ♦ maga a bizottság áll. meghívta, hogy látogasson el af Az ellenőrzés módozataival Lengyel Népköztársaságba. J kapcsolatban az utasítás meg- Hrusesov három napig tar | állapítja, hogy országos szintű izei tűzkőd ott lamgyelországban és megbeszéléseket folytatott a lengyel párt- és a lengyel kor­mány vezetőivel. A megbeszé­lések szívélyes, baráti lég­körben folytak le. Hammarskjöld Moszkvába látogat? Tanács vitatná meg a kérdést. A Biztonsági Tanács tagjai — az öt nagyhatalom, továbbá Kanada, Columbia, Irak, Ja­pán, Panama és Svédország — ugyanis tagjai a leszerelési bi­zottságnak is. New . York (Reuter) Megbíz­ható források szerint „csak­nem bizonyoshogy Ham­marskjöld főtitkár rövidesen Moszkvába látogat és megpró­bálja egyengetni a Kelet és Nyugat közötti újabb le szert­................ le si tárgyalások útját. E for-1 rások szerint aligha valószínű, | 1hogy Hammarskjöld Dulles- j szel, Selwyn Lloyddal és Pi- j neauval folytatott tárgyalásai | Dr, .Inborn Magda, művelő­it tán ne találkoznék Gromilco * désiigyi miniszterhelyettes * wo*««.fSSSLiSÄa S: A Szovjetunió az ENSZ Is-1 adást és konzultációt. Előadá­vizsg-álatot csak a központi né­pi ellenőrzési bizottság végez­het. A különféle bizottságok ezenkívül általános és célellen­őrzéseket tarthatnak. A törvényben előírt válasz­tások alkalmával a népi ellen­őrzési bizottság elnökhelyette­seit, tagjait határozatlan időre ♦ választják meg. A bizottságok- ' ban viselt tisztségek lemon­dással, visszahívással és bírói ítélet alapján szüntethetők meg. A központi népi ellenőrzési bizottság megválasztása után megállapítja saját ügyrendjét, majd ezt követően elkészíti a megyei, a fővárosi, a megyei jogú városi, a járási, a főváro­si kerületi és a városi népi el­lenőrzési bizottságok ügyrend­iét. A népi ellenőrzési bizottsá­gok üléseiken fontos kérdé­sekről döntenek. Ezeken tár ­gyalják meg egyebek közölt munkatervüket, a különféle ellenőrzési feladatokat, vizs - gülócsoportokat jelölnek ki. ér­tékelik a beérkező jelentése­ket, büntető, fegyelmi eljárá­sokat kezdeményeznek, stb. A bizottságok ezenkívül beszá­moltatják az alsóbb ellenőrzé­si bizottságok elnökeit, vág* elnökhelyetteseit munkájukról, valamint a különféle szervi ket intézkedéseikről. A központi népi ellenőrzési bizottság —■ mondja a végre hajtási utasítás — testületben dönt egyebek között a területi népi ellenőrzési bizottsági ta­gok visszahívásának kezdemé­nyezéséről. A népi ellenőrök feladatai­kat áltálában vizsgáló-esopor- i okban végzik. amelyeket rendszerint az őket megbízó népi ellenőrzési bizottság egy- egy tagja-vezet. A csoportok tagjainak számát a bizottság esetenként határozz* meg. Különleges szakértelmet igény - iő feladatok elvégzéséhez a népi ellenőrzési bizottság Unl (Folytaim a 4. oldalon') A művelődésügyi miniszter helyettese Pécsett szerelési bizottságának bojkot­tálását helyezte lúlátásba, de nem ütköznék komolyabb ne­hézségbe az, ha a Biztonsági j sában a» oktató-ne velő munka | és a közoktatás-politika idő- > szerű kérdéseiről, valamint a [művelődésügyi minisztérium í lávlati köznevelési program­járól tájékoztatta * hallgató­ságot. Beszélt azokról az ellent­mond ásókról, amelyek jelen­leg köznevelésünkben mutat­koznak. Három ilyen ellent­mondást emelt ki: 1. A gyermeklétszám és /a szocialista, pedagógiai célkitű­zések, valamint az iskolák Milyen lesz a komlói „nylonszén" ? Nylonjáén? igen,, nylonszén. Bármilyen furcsán hangzik is. Igaz, hogy ez nem hivatalos elnevezés, főként a vasutasok hívják így a műszenet. És mi az a műszén? — kérdezhetik most joggal. — Fán terem, vagy gyárban készül? Gyárban készül. Nagykapor- nokon már évek óta -működik egy műszéngyár. Ott gyenge minőségű lignitekből, oroszlá­nyi paláiból gyártják egy ólai­méi lék tennék, pakura hozzá­adásával. A komlói müszen alapanya­ga a ma még meddőhányóra kerülő szérpala lesz. Ezt a ma­gas ha-mutártnlmú, alacsony kalóriaértékű, de éghető anya­gokat tarta’mazó palát keverik majd a sztál invárosi kohókát- ránnyat. A kohókáfrány ma­gas hőérlékű, csaknem nulla h unni tartalmú égő anyag. Ha ezzel átitatódik a pala, jelen­tősgai inegnő.a'fcűóriaértékeéls állítják elő. Az üzem ku^aci- viszonyiágo&an csökken a ha- tását napi harminc vagonra mű-tartalma. Előreláthatóan a komlói műszén 3800—4000 ka~ lóriás fűtőérték mellett negy­ven százalékon aluli hamu- tartalommal rendelkezik majd. Tehát mint szénféleség, nem tartozik majd a legrosszabbak közé. A széngyár a bányáit fatele­pe és a vasúti pályatest közötti szabad területen épül majd fel. A hely elég szűkös, ezért nem lehet olyan megoldást al­kalmazni itt, múlt Nagykapor-' nokon. Itt egy kicsiny, de nagyteljesítményű mintaüze­met szeretnének létrehozni. A tervek szerint, -ha az időjárás ♦ megenged: „ már febru árban t megkezdik az építkezést. Az üzem felszerelésének a javarészét sikerült már besze­rezni. a hiányzókat pedig a komlói tröszt saját üzeméiben tervezik, ez a szám azonban, tekintve, hogy egy egészen új úton elinduló üzemről van szó és a gyártást még sok, előre nem látható körülmény is be­folyásolhatja, még nem tekint­hető véglegesnek. Az első időszakban a kom­lói üzemek paláját dolgozzák fel, később szó lehet arról is, hogy az északi üzemek palá­jából is készítenek műszenet. A műszenet elsősorban a2 ipa­ri üzemeknek, a vasútnak és a hajózásnak készítik. tárgyi feltételei. fetnteremeUa- tottság közötti. 2. a szocialista világnézetre és erkölcsre való nevelés és a pedagógusok tekintélyes része világnézeti arculata közötti. 3. a szocializmust építő tár­sadalom igénye és az iskola­rendszer közötti ellentmondó - sokat. A továbbiakban beszélt az ezeket az ellentmondásokat fel oldó táviatá köznevelési ter­vekről, amelyek * párt és a kormány egységes művelődés­ügyi programjában hamaro- ‘ san a nyilvánosság ele kerül­nek. Az igazgatói tanfolyam ma. szombaton délben 12 órakor ér véget. Záróbeszédet mond Bcmics Ferenc elvtárs, a me­gyei tanács, művelődésügyi osztálya vezetőjének helyet­tese. Gazdanapot tartanak 24-én Oödreszenl- márton községben a körzeti mezőgazdasági felügyelő veze tésévei. Megtárgyalják a leg­időszerűbb metzögazdasagi kér­déseket. amelyekről szakfilroe- ket is vetítenek. ♦♦»»♦♦♦•♦•♦♦♦♦♦♦♦•♦♦♦♦♦♦t»««w*Mt**t**e****«*M*»o**ye«***(H*****e*retá****eoo*M4 A TTIT télikertjében A TTlT-beri megnyílt a télikerttel kibővített Bartók Béla-klub. A társulati és klubtagok, valamint vendégeik rendelkezésére áll egész héten — hétfő kivételével — dél­után li órától. kellemes környezetben jólesik egy kis szórakozás. Nehéz válogatni a számtalan folyóirat köztit'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom