Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-01 / 1. szám

If 2 i A P L 0 1958 .1AM AR 1 volt. A túlzott központi irányi- Kiszámították, hogy tás megszűnt, a „papírhegyek” kisebbek lettek, s a munkás­nak is egyre több szava van az üzem életének irányításába?:. A termelési tanácskozásokról szóló határozat után megjelent az üzemi tanácsok létesítéséről szóló határozat is. S ami talán üzemek, molva is, több mi beinek nyújtana! Ebben az évbe szép eredményei Baranya Megy i Vállalat. A vá!i 1171 lakást késit folyamán, ami afet u|t tízezer em­it otthont, iji különösen í t ért ei a fi Építőipari I lat egymaga lített el az év :t jelenti, hogy szánt összeg­ből nemcsak az ipari és mező­gazdasági beruházásokra jutott azasra a legfontosabb: az gyárait, bányák többségében is­mét éledezik a munkaver­seny, egyre jobban kibontako­zik a munkástömegek e hatal­mas erejű mozgalma. Ebben az évben ismét több száz olyan dolgozót köszöntünk majd, akik az almáit félévben tér­deméi ték ki a kiváló címet, mert a versenyről, a szocializ­mus építésének ez alapvető módszeréről a magyar munkás soha nem fos lemondani. Sokat beszéltünk ®j­évben a gazdasági nehézsé­gekről, arról, hogy az életszín­vonal biztosítása érdekében le kellett mondani sok fontos be­ruházás folytatásáról, de csak kevesen tudták, hogy megyénk 1957-ben közel 200 millió forint­tal több beruházást kapott, 1956-ra elő volt Nemrég kezdődött meg a hidasi gyár próbaüzemeltetése. Az alacsony Ifitöértékü lignitből magas nyo­mással kötőanyag nélkül a modern gépi berendezésekkel 350# kalóriás brikettek készítenek. .Egy évvel ezelőtt, aml­az új év kilátásait latolgattuk, csak. kevesen gondolták, hogy az ellenforradalom alatt ke­letkezett gazdasági és * politi­kai zűrzavarból ilyen rövid idő alatt kilábalunk. íudtuk, hogy nehéz éy nehéz felada­tai várnak ránk, s minden erőre szükség lesz, hogy az. energi.ahiánoyal küzdő üze­mekbe« megindu Ihasson a munka, hogy minél keveseb­ben jussanak a munkanélkü­liek sorsára, hogy meg tud­juk akadályozni a fenyegető inflációt. „Rekord a baranyai banyákban: csütörtök: 4454 tonna” írtuk .örömmel január derekán s bíztunk; hogy a kö­vetkező napon még jobb ered­ményről számolhatunk be. Igen. Bíztunk a bányászok­ban, a széncsaták egykori hő­seiben, azokban, akiket nem tudtak megtéveszteni az el­len forradalmárok. Bíztunk abban, hogy annak a több, mint 40M porcelángyári mun­kásnak, akiknek január 9-én energiahicüiy és gázhiány miatt kiadták a munkaköny­vét, nem kell sokáig munka nélkül élniök, mint ahogy híz­tunk abban is, hogy rövid időn belül megyénk, országunk minden munkásának tu­dunk majd munkát, kenyeret biztosítani, , Nem csalódtunk. A baráti népek, elsősorban a Szovjet­unió segítségünkre sietett, se­gített bennünket, hogy le- küzdhessük a gazdasági ne­hézségeket, hogy — ha apró­kat lépve is — tovább halad­hassunk a szocializmus épí­tése, a magyar nép életszínvo­nalának emelése utján, A hatalmas baráti segítség mellett a gyors konszolidáció, az „új magyar gazdasági cso­da” — ahogy a nyugati álla­mokban emlegetik — elsősor­ban pártunk és kormányunk helyes, a reális lehetőségeket figyelembevevő gazdaságpoli­tikájának az eredménye. A kormány már tevékenységé­nek kezdetén jelentős bér­emeléseket eszközölt, orvosol­ta a jogos panaszokat, s egy­halad)a az 1956. tv szeptembe­rének termelési szintjét. Nem sokkal kevesebb ennél a pécsi bányászok termelése sem. Na­gyon jelentős eredmény ezen kívül, hogy a komlói bánya­üzemek termelésének körülbe­lül a felét már a gázszén teszi ki s így növelni tudtuk a hazai kohókoksztermelóst. A baranyai bányászok áldo­zatkész munkáját a legjobban eredményesen dolgozott, az ipari vállalatok jelentős része határidő előtt teljesítette évi tervét. Baranya és Pécs szocia­lista ipara 1957. év végére ter­melését az 1956-os évi első tíz hónap átlagos termelése fölé emelte. Megyénkben gyakorla­tilag megszűnt a munkanélkü­liség, sőt bányaüzemeink a legutóbbi hónapokig munka­erőhiánnyal küzdöttek. Szeptemberben ezrek vettek riszt a Hősök terfc rendezett hánytak vásáron. Sok ezer forintért vásároltak Itt a h(uyászok rádiót, mo­torkerékpárt, mosógépet, ruhát és más cikkét. Volt miből. minden mjnkanap minden má­sodik óráiban egy lakást ké­szítettek e| a vállalat dolgozói. A számok óriási munkáról tanúskodik. Világosan meg­mutatják, hogy a lakásépítési programi nem maradnak szó­lamok, \anem valóraválnak. Elmondj^ azt, hogy az ellen­forradalmi okozta minden ne­hézség dienere tudtunk több lakást aJni. Benne van ezek­ben a szánokban a munkásosz­tály, az építőmunkások ‘ óriási teremtőereje. Ha n&r az építőipari mun­kásoké tartunk, az ő anyagi helyzetikről is szólni kell. Je­lentősen javult az építőmunká­sok képzete. Megkapták idény- pótlékjent a keresetük tizenöt századát, de emelett a' leg­több építkezésen a téli hóna­pokig js tudnak a számukra munlfct biztosítani. Janiit a* építőiparban a munla minősége is, szebbek is, jobbig is az újonnan épült lakútok a korábbiaknál.-4r elmúlt év mérlege az tiüítetteken kívül még sok- sok eredményt tartalmaz. Ja- vu| az emberekkel való bánás­aid, egyre nagyobb gondot fordítanak üzemeinkben, bá­njainkban az egészségvéde- !%re> javulás van a szociális é| kulturális igények kielégíté­si terén. Megállapíthatjuk, hogy az 1957-es év nehéz, de hedményes esztendő volt. A Sok és jelentős eredmény elle­nére azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy van még hiba, kijavítanivaló is. Ez a munka mór a jövő fel­adata, az 1958-as évé, mint amennyi irányozva. A jelentős, több égetőbb probléma, a lakáskér- mint egymilliárd forintot ki- dés megoldása terén is. Több tevő összeget elsősorban a mint háromezer lakás épült a komlói, a pécsi szénbányászati múlt évben állami erőből Ba- trösztök, a hidasi brikettgyár, tanyában. Ilyen tömegű lakást az új erőmű, a mohácsi vízki­emelőmű, a farostlemezgyár, a pécsi kokszművek fejlesztésére fordítottuk. Az eredmény: a 22oo brikettgyar mar brikettet gyárt, a farostlemezgyárban szerelik a gépeket, a vízkivéte- nm li mű már lesüllyedt, az erőmű- ZéjrM ívéi már áll a par.ellerdő. So- kát- fejlődtek a bányák is, a ők» korszerűen biztosított vágatok kilométerei készültek, köny­mi Jdfiaér-W niidfék 1956 hxhdvidfldm temefes Baranya éa Pécs szocialista Ipara 1957. évben termelését az 195«. év első tíz hónapjának átlagos tenne lése fölé növelte. a teljesítmények alakulásából lehet lemérni. Nem véletlen, hanem csak a bányászoknak a párt, a kormány politikájába vetett szilárd hitével, megnö­vekedett munkakedvével, a szocialista munkaverseny fel­elevenítésével magyarázható, hogy bányászaink a csökken­tett munkaidő ellenére ismét olyan termelékenyen dolgoz­nak, mint 1956. év szeptembe­rében. A komlói bányaüzemek­ben 1956. szeptemberében pél­dául az egy (ősszüzemi) mű­szakra jutó széntermelés 6.15 mázsa volt, 1957. év novembe­rében pedig 6.16 mázsa. Bá­nyászaink ezen kívül szép eredményeket tudnak felmu­tatni a termelési költségek csökkentése terén is. A komlói bányászok országosan is elsők ■<93o:4p Megyénkben az elmúlt évben épített lakások száma jóval meghalad­ja mind az előző évek, mind az 1930—lö-es évek átlagos lakásépít­kezését Az Országos Munkaegészségügy! Intézet á mült évben a képen lát­ható autóbusszal — melybe röntgen-készülék s egyéb műszerek vannak szerelve — ellátogatott Baranyába Is. A munkaegészségügvl Intézet orvosai valamennyi baranyai bányászt megvizsgálták, hogy a szilikózisos megbetegedések számát csökkenteni tudják az önköltséges ökkentési ver­senyben. Persze, mindkét trösztnél még nagyon sokul le­het és kell is tenni a termelési költségek további csökkentése érdekében, mert még mindig drágán termelünk. Dé mm esni’ a bányászó'­—rgrTTmr'Ji i.------1 dolgoz*!'1; to l. A minisztériumi ipar é- ál kuni helyiipar műnk'' in­nak, vezetőműk tpbbsóge is ben kérte, — s elsősorban a bányászoktól kérte — hogy növeljék a termelést, a ter­melékenységet. A bányászok, köztük a In uniói és a pécsi bányászok, flettekkel feleltek a kormány felhívására. A széntermelés hórvapról-hónapra emelkedett, I ma már csaknem kétszerese l januárinak,, sőt a komlói < bányászok termelése már meg­Az építők szinic szünet nélkül dől a bányászházak vltíf atóhb »lka Több mint 30* lakás építéséhez ke zdtek hor ­goltak s még a hideg téli napokon is folytai Azcfc a dícséretremélté eró­feszítések, melyeket megyénk ipari munkásai a termelés fo­kozása, a teljesítmények növe­lése érdekében tettek, elősegí­tették az életszínvonal jelentős növekedését is. Bátran mond­hatjuk, hogy Baranya ipari dolgozói a történelem folya­mán még soha olyan jól nem éltek, mint éppen az ellenfor- raralmat követő legnehezebb esztendőben. A meffye szocia­lista iparában a munkások át­lagos keresete például 1957. ok­tóberében magasabb volt, mint 1956. szeptemberében. Nagy­részt sikerült megszüntetni a különböző szakmák közötti béraránytalanságokat. A leg­nehezebb munkát végző bá­nyászok ma már anyagilag is meg vannak becsülve. Míg a komlói trösztnél 1956. év szep­temberében 1574 forint volt az átlagos munkáskereset, 1957. novemberében már 2117 forin­tot tett ki. A bányászok élet- színvonalának növekedését a legszemléltetőbben talán a bá­nyásznapi vásár tükrözte, hisz ezen a két napon több, mint tízmillió forint értékű áru cse­rélt gazdát. Kétségtelen, hogy a gazda­sági élet stabilizálásáért foly­tatott erőfeszítések közepette nem sikerült az ipar minden Imii elén minden kívánságét teljesíteni, hogy vannak még szakmák, ahol az átlagkerese­tek alacsonyak. De ez érthető is, hisa egy év mégis csak rö­vid idő. Ä jövő ezen a téren is változást hoz. Aki figyelemmel kísérte az elmúlt évben végzett gazdasági tevékenységet, észrevette, hogy megyénk üzemeiben más vél* ' -ok is történtek. Egyik ■ úvübb jelenség az illemi önállóság ntivekedtse. az 'ion? ok rácé* kiszélesítése még eddig egyik évben sem építettek a megyében. A régi csúcs ezer lakás volt évente- Ha ehhez hozzászámítjuk még a magánerőből és az állami tá­mogatással épült! lakások szin­tén jelentős- számát, könnyen kiszámíthatjuk, hogy az 1937- ben épült lakások könnyen be­fogadnák egy nagyobb falu va­lamennyi lakosát, Szűkén sza­nyebbé, biztonságosabbá vált a munka. A Pécsi Szénbányásza­ti Tröszt beruházásai között például főhelyet foglalt el a szállítás gépesítése. A gépésze­ti jellegű beruházások össze­sen 25 millió forintot tesznek ki. Az idén 25 különböző típu­sú bányamozdonyt kapott a tröszt, amivel 50 ló és 50 em­ber munkáját helyettesítik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom