Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-17 / 296. szám

tm DECEMBER It NAPLÓ 5 .0\ I it gyobb, .'V■ . v' - ■ Legújabb értesüléseink szerint mind fokozottabban alkalmazzák a rákkutatásban a televíziós be­rendezéseket. Előnyük, hogy a kutatók megfigyelhetik az élő sej­tekben végbemenő folyamatokat, sőt azokról egyidejűleg mozgóké­peket Is készíthetnek. Ezzel je­lentősen meggyorsul a diagnózis készítése is. Működési elve rövi­den a következő: ibolyántúli su­garak gyújtópontjában helyezik el mikroszkóp alatt a szövettani vizs­gálati anyagot. A sejtekről így W«rt képet televíziós kamerával átviszik az ellenőrző televízióm ve­vőkészülékbe és egy oszcilloszkóp­TECHNIKA-TUDOMÁNYI wban a cs///a»°* Egy hónap múlva lesz ismét látható Magyarországon a //. mesterséges hold Radarberendezéssel követik a mesterséges holdat Mi okozza azt, hogy a mes­terséges holdakat átvonulásuk­kor csak néhány napig lehet látni, s utána esetleg több hétig nem láthatók. Erre a kérdésre Almár Iván csillagász, a ma­gyar űrhajózási bizottság tit­kára, a következőket mondotta: — Általában a mesterséges holdakat csak azokon a terüle­teken lehet látni, ahol az átvo­nulás idején éppen szürkület van.- Ismeretes, hogy a nap egyszerre csak a föld egyik fél-, gömbjét világítja meg. A nap­pali és az éjszakai félgömböt elválasztó kör mentén van ép­pen a szürkület, tehát a mes­terséges holdat akkor lehet lát­ni. ha pályája éppen valahol a közelünkben metszi a szürkü­leti vonalat. Ezenkívül közre­játszik még a föld alakja is. Ha a föld pontosan gömbalakú len­ne, akkor a mesterséges hold pályájának helyzete is állandó volna. A föld lapultsága okoz­za a föld pályasíkjának elfor­dulását, ami naponta körűibe-1 lül három fokos eltérést jelent. A második mesterséges holdat felbocsátása után november el­ső napjaiban láthattuk hazánk­ból, majd pályája lassan any- nyira elfordult, hogy éjjel és nappal halad át felettünk. Ezt követőleg december első nap­jaiban volt ismét többször lát­ható, legközelebb pedig egy hó­nap múlva észlelhetjük ismét. Almár Iván elmondotta még, hogy a mesterséges holdat szer­te a világon nagy technikai apparátussal figyelik meg. Ér­dekes az angol csillagászoknak a kísérlete, amelynél csillagá­szati radarberendezéseket al­kalmaztak. Az egyik radarbe­rendezést a világ egyik legna­gyobb, 76 méteres rádiótávcsö­vével kötötték össze. Ezzel a kísérlettel 1430 kilométeres tá­volságból tudták követni a hold útját. Érdekes méréseket végeztek a mesterséges hold hangjával is. amíg a hold adóberendezé­sei működtek. A különböző hangerősség változásokból megállapították, hogy az első mesterséges hold mintegy hét fordulatot tesz meg percen­ként tengelye körül. A magyar csillagászok to­vábbra is tanulmányozzák a mesterséges holdakkal kapcso­latos hazai és külföldi észlelé­seket. Az elmúlt napokban megkísérelték a mesterséges holdat lefényképezni, de a bo­nis idő meggátolta. Ne igyunk sok tejet? Eddig abban t hitben éltünk, hogy a tej a legegészségesebb táp­lálék. Nos, az egyik újzélandl or­vosi folyóirat legutóbbi számában három helybeli orvos komolyan cáfolja'est az elméletet és felhívja a figyelmet azokra a kellemetlen­ségekre, amelyeket a tej mértékte­len fogyasztása idézhet elő. Azt mindenki tudja, hogy túlzott fogyasztása hizlal, de általában nem tudják, hogy i követ, veröérelmeszesedést és epe követ is okozhat, Az orvosok most azt ajánlják, hogy az iskolákban ne osszanak' rendszeresen tejet, nehogy a gyer­mekek megszokják a tejivdst. * 1 Nagyon sokan abban a meggyö-, zödésben élnek, hogy a tej hasz­nálatával elejét lehet venni a fog szuvasodásának. Nos, megállapított iák, hogy XJj-Zélandban, ahol a\ legnagyobb a tejfogyasztás■ arány- lag a legtöbb a lyukasfogú ember. — Most kinek higgyünk? ... Korszerű rákkutatás Egyes franc!» cégek a közel­múltban hozzáláttak üvegből ké­szült telefonpőznák gyártásához. A véleménye »zerint az élettartama sokkal na- mint az acélpóznáké. Amerikai magyar tudós sikere A Westinghouse Electric Carp, ultraibolya-sugárzással kísérletező osztályának a ve­zetője, dr. Nagy Rudolf, új­fajta ultraibolya lámpát állí­tott elő, amely nemcsak fű­tési és léghűtési berendezé­seknél tesz nagy szolgálato­kat, hanem valósággal forra­dalmi jelentőségű lesz a köz- egészségügy terén is. Az ult­raibolya sugarak igen hatáso­sak mindenféle baktérium ál­tal okozott fertőzésnél, mert a baktériumok ezeknek a suga­raknak a hatására gyorsan megsemmisülnek. Dr. Nagy készüléke nemcsak a tárgya­kon lévő baktériumokat sem­misíti meg, hanem a légkör­ben levőket Is, tehát pl. tu­berkulózis bacillusát is. Az „Ukrajna44 rádiókombájn a kutatók tekben sőt pékét Is lentősen készítése den a ba. fA „Műszaki Elet”-ből) A kievi rádiógyárban elké­szült az „Ukrajna” univerzális rádiókészülék prototípusa. Az új „rádiókombájn” alacsony szekrényének közepén 480x360 milliméteres televíziós ernyőt találunk. A hat hullámsávos, beépített rádiókészülék átkap­csolja billentyűs. A hullám­hossztartomány alsó határa 5 m. A készülékben univerzális lemezjátszó van, valamint mag­netofon. A magnetofon szalag­jának alsó és felső felére is ké­szíthető felvétel. A be- és ki­kapcsolást az előre beállított időpontban az érintkezős vil­lanyóra automatikusan végzi. Az űrhajózás elérkezett a megvalósulás korszakába. Szovjet tudósok nyilatkozata sze­rint máris megvan a lehetősége annak, hogy a távirányítási rakéták elhagyhassák a Föld vonzási körét. A Holdba utazás lehetősége egyre inkább realitássá válik. Ilyen lehetne az a rakéta, amely embert szállít a világűrbe. Munkagödör a folyó közepén Szpulnyih biztosítás Az angol Lloyd biztosító társa* ság a legutóbbi napok óta elfogad Szputnvik-biztosftásokat. Ennek értelmében ha a Föld körül ke­ringő szputnyikok egyike a biz­tosított házára esik, a blstosítő- társas&g hajlandó megtéríteni a károkat. Az egyszeri biztosítási díj mindössze busz shilling, mert az ilyen szerencsétlenség valószí­nűleg roppant csekély. A biztosi, tó társaság számára azonban még­is kitűnő üzletet jelent. A háztu­lajdonosok már ezrével kötöttek szputnyík-blztositást, A Texas állambeli Brazos folyón Iiídpillér építéséhez készítették ezt a különös munkagödröt. Először mesterséges szigetet kellett a fo­lyó közepére építeni, majd a tőkutas talajvfzszlntsüllyesztéssel szá­razon emelték ki a munkagödröt. Az építkezés így is olcsóbbnak bi­zonyult a költséges és egészségtelen keszonos módszernél. (A „Műszaki tlet”-bő!) Zseb rádió-telefon Az amerikai Bell Telefántért saság kísérletként forgalomba* hozott parányi rádió-telefon készülékeket, amelyek köm;/* nyen elférnek zsebben vagy kézitáskában. Ha a kis készü* lék tulajdonosát távollétében lakásán vagy hivatalában fel* hívják, a rádió-telefon regiszt* rálja a hívást és csengőjelzést ad. Az előfizetőnek ekkor a legközelebbi nyilvános telefon* állomásról fel kell hívnia lakó* sát és érintkezésbe léphet a telefonálóval. As új taláU mány különösen orvosoknak, riportereknek, stb. alkalmas. Újabb sikertelen amerikai rakéta- kísérlet Cape Canaveral (MTI). Az AFí jelenti: Az amerikai légierő szőni' baton, december 14-én a capecana ve rali kísérleti terepen kísérletet hajtott végre egy „Thor" mintájú középhatósugarú ballisztikus löve­dékkel. A lövedék, akárcsak az összes többi kísérlet esetében ez alkalommal sem hagyta el a kilö­vési állomás alapzatát. A „Thor” mintájú rakéta-löve­dék 1500 mérföldes hatósugarú. | NÉHÁNY SORBAN J Több évi kutatás eredményeként kőolajat találtak a Moldva SzSzK- ban. Az első szondák megkezdték működésüket. Előzetes adatok sze­rint a kőolajtartalékok teljes mér­tékben fedezik a köztársaság csepp folyós üzemanyag-szükségletét. Feltételezhető, hogy a moldvai kőolajlelőhely abba az óriási kő­olajövezetbe tartozik, amely a ke­leti Alpok hegyláncától Turkmé- niáig és a Patnir-hegység nyugati láncáig húzódik. Franciaországban a közelmúlt­ban befejezték és jóváhagyták a Franciaország és Olaszország kö­zött megépítendő gépkocsl-alagúi tervét, amely egyúttal a világ leg­hosszabb gépkocsi-alagútja lesz; Az alagutat körülbelül 3 kiló mé­terre építik meg Mont Blanciól Hossza eléri a 12 kilómétert, a; úttest szélessége 7 méter, az alag­út magassága pedig 6 méter lesz. A Párizsból Milánóba vezető ül az alagút megépítésével 400 kiló­méterrel megrövidül. Az építke­zést három év alatt fejezik be. „KtJXVA KO§“ KÜLVÁROS. Mikor ezt a szót hallom, mintha magam előtt látnám a régi Angyalföld beesettszemű szegénységét, a kispesti nyomor-tanyák fából épült viskóit, amelyeknek bá­dogtetejére téglákat raktak, hogy el ne fújja a szél. Mintha, erezném a mosogatóié szagát és hallanám a lakók nyomorú­ság okozta állandó civakodá- BÚt. Külváros! A nélkülözés, a munkanélküliség sötét réme ny argal aszott utcái között s nem volt pihentető nyugta fa­lain belül a munkásnak..: „A város peremén, ahol élek beomló alkonyokon, mint pici denevérek, puha szárnyakon száll a korom, s lerakódik, mint a guanó, keményen, vastagon“. így énekelt a költő a kül­városról, a város pereméről. Akikor! 1934-ben. De nézzünk körül egy kicsit most a „külvárosban“! Nyúj­tott-e valamit az elmúlt év­tized a „külváros” emberének? Pécsnek két „külvárosa“ van: a meszesi városrész és a fia­talabb, a repülőtéren épülő „a tomváros.'“. Menjünk a ,fiatalabb!', oz"! Mint a katonák, ha „vi­gyázz“-! vezényelnek, sorakoz­nak egymás mellett az épüle­teit. Az egyik sárga, a másik husszínű, a harmadik piros. Az erkélyeken mint kas zászlók lengenek a mosott ruhák. Az első, amit a ruhákon észre­veszek, nincs köztük rongyos... Menjünk be valamelyik házba! De melyikbe? A piros színű ház előtt egy asszony söpröget. Amikor meg­szólítom és elmondom miért járok-kelek errefelé, ürömmel mondja: — Akkor jó helyetn jár, mert ebben a házban nagyon szép egyetértésben élnek a lakók. Kiderül, hogy 6 a házfel­ügyelő. Azonnal beljebb tes­sékel, hogy eldicsekedhessen boldogságával. A földszint 1 sz. ajtón lépünk be. Az ajtón név­tábla: Páncél Jenő. Szép. két­szobás, összkomfortos lakás. — Nemrég vettük — mutat az ízléses hálószobabútorra. Valóban szép. Körülnézek. Egy kis asztalkán mode-rn rá­dió, a parketten szőnyeg, kép a falakon. S a cserépkályha kellemes meleget ont. — Minden lakásban cserép­kályha van — mondja. — Na­gyon örülünk neki, mert olyan a lakás, mint a fürdő ..; Felvillan bennem a mi régi pesti lakásunk a Teleki­téren vett ütött-kopott kis vas­kályhával . ; • — Nem panaszkodhatunk, igazán nem — mondja az asz- szony. — Igaz, most én nem dolgozom, de azért megélünk. Férjem szivattyúkezelő, keres 1600—1800 forint körül. Hízót is vágunk majd, s jut a gye­rekeknek is karácsonyi aján­dék. S a többi lakó? Vajon eb­ben a házban mindenütt nap­fényes az élet? Csak úgy találomra becsen­getek egy másik ajtón. földszint 3 sz. Jobb József mérnök lakik itt. Későn vettem észre a névtáb­lát, különben be sem csenget­tem volna. Egy mérnöknek bi­zonyára nincs különös megél­hetési gondja ... Páncélné siet utánam, s mint mondja, elkísér- ő is, ne bizalmatlan- kodjanak a lakók az ismeret­len kérdezgetőtől. Fiatalasz- szony nyit ajtót s mikor el­mondjuk, mi járatban va­gyunk, mosolyogva az egyik szobába vezet. A lakás beosz­tása hasonló az előbbihez, az­zal a különbséggel, hogy a szoba szép, barokkstüű búto­rokkal van berendezve. — Nézze meg — mondja a fiatalasszony — ez az első la­kásunk. Egy évig éltünk külön. Féljem itt. éh pedig Celldö- mölkön. Elképzelheti azt a bol­dogságot, amikor lakást kap­tunk. Már van egy hathóna­pos kisgyermekünk is ... Sokáig beszélgetünk. Arra gondolok, hogy ha papírra ve­tem az itt tapasztaltakat, a „fény“ mellé „árnyékot” is mondanom kell, mert külön­ben az olvasó azt hiheti, hogy csak olyan lakásokba kopog­tattam be, ahol csupa jót hal­lok. De hiába, a fiatalasszony nem panaszkodik. Igaz, szo­morúan említi, hogy kisgyer­meke megbetegedett, most kórházban van .. . Menjünk tovább. De most mielőtt becsengetünk valaho­va, előbb kérdezzük meg Pán- célnét, kinek van ebben a házban sok gyereke? — Ocsenás Béláéknál négy gyerek is van és csak a férj dolgozik — mondja Páncélné. Menjünk hát Ocsenásékhoz! I. emelet 2 sz. Sovány, szőkehajú, élénk­szemű asszony fogad bennün­ket. A lakásban tisztaság, rend s mégis kicsit zavartan mond­ja: — Ne nagyon nézzen ám körül, tudja ez a sok gyerek annyi rendetlenséget csinál.... Ez az első rendes lakásuk. Eddig egy mosókonyhában laktak az Aradi vértanuk út­ján. De nem csüggedtek. — Meglátod édesanyám, lesz még nekünk szép lakásunk is — mondogatta a férje. S lett! Most legfontosabb feladatuk­nak tartják a szoba berende­zését! — Konyhabútor kellene — mondja az asszony, — de hiába járok már hónapok óta utána, még úgy látszik nem került rám a sor ..: Nemrég szerezték be a téli tüzelik. Most pedig disznó­ölésre készülnek. .•: A férje csillés. Igaz, nam A Lomnici-csüeson. vagyis 2 sut [ méter magasságban épül a Szlo- ' vák Tudományos Akadémia új 1 obszervatóriuma. A létesítmény ) kétemeletes lesz, s felépítése csak- . nem 6 millió koronába kerül. V ' tervek szerint Jövő év végén át- i adják rendeltetésének. Hordozható és Igen könnyű luk­ion készüléket áUítottak elő bá­nyák és egyéb munkahelyek ré­szére. ahol fennáll a gázrobbanás veszélye. Az újtlpusú telefonké­szülék sokkal biztonságosabb az f eddigieknél. Tranzisztoros erősítő .uuu suliira. Xfcaz, i segítségével működik, tehát ki­keres rosszul, de konyhabútor- \ küszöböli a gázrobbanást előidéző ra gyűjteni, tüzelőt venni, J rövidzárlatotj disznót vásárolni, azért talán mégis sok egyszerre. — Sok pótanűszakot dolgo­zik ám a férjem — mondja. — Van úgy, hogy hazajön, meg­ebédel és este ismét megy vissza a bányába .:a Valamelyik nap az asszony­nak egy új cipőre „fájdult meg a foga“. De miből vegye meg? Sokáig nem akart férjének szólni, egyszer aztán mégis el­mondotta óhaját. Ahogy Ocse­szovjet geológusok külföldi tu- 1 dósokkal együttműködve tektonl- i kus (a f üld kialakulását mutató) térképet készítenek. Ez nemcsak egyes földrészeket, hanem az * egész világot tartalmazná. i A tektonikus térképek a földké­reg klalakuléeát és fejlődését, a különféle talajtelepüléseket és le­rakódásokat, valamint a tektoni­kus mozgások kölcsönhatását mu­latják be. Segftaéget nyújtanak a hasznos ásványéit lelőhelyeinek 1 feltárkepeyéeébm. Az első tekto- Iniktt* térképet Európáiéi készítik , , ~ á el. ti etaánvriáé bizottság miniké- bele- - jkhar, «ám*»» ország tudásai vesr­nasne elmesélte, férje *. jirw, nwi^, w, ■ ^ (UQI1BNI vesp nyúlt a pénztárcájába és adott f n»h részt, nMianik a tektonl- rá pénzt. „A dugott pénzem-jkus »«kútfejeiének ,zótiirát ls­bői! Úgyis neked akartam va-1, • mon­lamit venni rajta" — dotta. Kijövök az épületből, 6 eső érzés uralkodik el rajtam » jól J 4 nm 1 ' Csehszlovákiában • stara-tuiai finommechanikai üzem dolgozói a közelmúltban Orave néven <ij- vzorkezetű tükröt készítettek, mely jelentősen megkönnyíti a nőgyó- Uj arcát mutatta meg a gyászok munkáját, a biztosabbá varos”, amely már nem tawít.J^ „ műtéa beavatkozást. Az új hanem vonzz — egyre tobb(lmflszer lnlnden tekJm'etben felűjr saladét lakói ko/.e. múlja az eddig használt kiiiőnbö­Garay Ferenc é ző típusú tükröket, •

Next

/
Oldalképek
Tartalom