Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-15 / 295. szám

?TLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT \RANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ♦ | A Népköztársaság Elnöki Tanácsa összehívta ♦ az országgyűlést XIV. ÉVFOLYAM, 295. SZÄM ARA: CO FILLÉR VASÁRNAP, 1957 DECEMBER 15 I A Népköztársaság EJ nöki Tanácsa az alkotmány 12. S-a (2) bekezdés alapján az országgyűlést 1957. évi december lió 19-én (csütörtökön) délelőtt II órára össze­hívta. Minden jóakaratul emberke% ! 'Töméntelen sok háborút átélt már az emberiség, de 1914 és 1939 emléke egymagában is szörnyű ahhoz, hogy elriasszon tőle mindenkit. A két világháborúban 40 millió ember pusztult el, tehát közel annyi, mint a mai Fran­ciaország lakossága. A sebesültek, rokkantak, özvegyek és árvák összeírására még.nem vállalkoztak, de az előbbiek után biztosak lehetünk abban, hogy számúk legalább is meghaladja a 100 milliót. Ez csak a hagyományos fegyverzetekkel — azaz tan- kokkal, ágyúkkal, bombázókkal, géppuskákkal és egyéb gyilkoló szerszámokkal — megvívott háborúk" mérlege. Vajon mennyi lenne az atom- és hidrogéntöltettel ellátott öldöklések idején? Még a gondolat is iszonyú. Apáink idejében legfeljebb ketiemeúen volt egy ki­rándulás idején megázni a szabad ég alatt. Ma — az „Étet es Tudomány” egyik cikkének tanúsága szerint — már veszélyes is. mert a valahol a Karácsony szigeteknél fel­robbantott hidrogénbomba rádióakt ír részecskéi elkerül­nek hazánk fölé is s M Idáig jutottunk? Vajon tűrhetjük-e, hogy megtelnéitödjék, vagy meg­sokszorozódjék Hirosima és Nagaszaki borzalma? Immár az eget ostromoljuk szputnyikainkkal és tehetetlenül mar- soljunk a pusztulásba? Egyáltalán: elkerülhető-e a háború? Moszkvába a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepére összegyűlt 65 kommunista és munkáspárt a . kö­vetkezőket mondja ismert békekiáltványában: „Mi, a kommunista- és munkáspártok képviselői, a né­pek sorsáért való felelősségünk teljes tudatában kijelent* jük: A háború nem elkerülhetetlen. a h&borát meg lehet akadályozni, a békét meg lehet védeni és tartóssá lehet tenni.” Az emberiség sok ezer éves történelmének egyetlen korszakában sem mertek ilyent kijelenteni a békét akaró emberek. Soha, mert nem volt hozzá erejük, ' Ma van! Elsősorban fe ® Szovjetunió vezette 950 mltiiös szocia­lista tabor ereje, amely az emberiségnek több mint egy- harrhadát tömöríti. A nemzetközi munkásmozgatom ereje. Soha ennyi kommunista és munkáspárt nem gyűlt össze' Moszkvában, mint most. A 65 párt már. a puszta aláírásával is demonst­ráljál hogy Nagy Október 40 éves. eszméje Világmozga- lommá terebélyesedett, s a Japánhoz tartozó' Hokkaido szigetétől kezdve Chile déli partjaiig meg vannak a had­állásai. A béke hadállásai, mert e pártok képviselik a bé­keharc vezérkarát és legszámottevőbb erejét az egész vi­lágon. A béke erőihez soroljuk azokat ff gyarmati sorból fel­szabadult népeket is, amelyek kormányai, a polgári fejlő­dés útjára lépve antiimperialista és háborúellenes politi­kát folytatnak. Közéjük tartozik a több mint 300 milliós India, a 80 milliós Indonézia == összesen mintegy 700 mil­lió embere Ez az erő legyőzhetetlen és valóban képes arra, hogy megakadályozzon egy újabb szörnyű világöldöklést. De ne áruljunk zsákbamacskát, ne kössük be a mun­kások, parasztok, értelmiségiek — amint a felhívás mond­ja — .,minden jóakaratú ember” szemét. Nyíltan kell meg­mondanunk, hogy a háború elkerülhető, de a veszélye fennáll, s Damoklész kardjaként lebeg az emberiség feje felett. Az őrültekről van szó, akik végső kétségbeesésük­ben minden elvetemültségre képesek, Lapozzunk csak vissza kicsit a történelemben! 1943 májusában, amikor a■ szovjet csapatok már Berlinben har­coltak. Hitler vízzel árasztotta el a város földalatti vasút- ját. Több ezer egyszerű német polgár fulladt meg szörnyű kinhatállal. Pedig minden éppelméjü ember előtt világos volt, hogy a ..Harmadik Birodalom” percei meg vannak számlálva, s lám Hitler mégis elkövette a gaztettet, csak azért, hogy tovább éljen néhány órával. „Vesszen Hitler!” — kiáltotta akkor a világ. Ma ..Vesszenek az imperialista gyilkosok!”-at kell ordítanunk, mert ez a jó öreg, türelmes Föld sok gazembert hord még a hátán. Hogy ne menjünk messzire: az atlanti égen, vagyis Anglia. Franciaország és Nyugat-Németország fölött hidrogénbombateherrel megrakott repülőgépeket cirkáltat- nak. Csak egy motorhiba. egy hibás mozdulat, csak ve­szítse cl. valamelyik pilóta az önuralmát és kész a vég­zetes katasztrófa. Nem véletlenül zúg, háborog a világ — hiszen ez valólmn az őrültség politikája! Ezért kell lefognunk a kezüket, ezért kell ezerszer cs tízezerszer követelnünk az atom- és hidrogénfegyverek eltiltását, a kísérletezések ^haladéktalan megszüntetését, a készletek azonnali megsemmisítését! Hisszük, hogy „minden jóakaratú ember* egyetért ebben velünk, világnézeti, vallási és faji különbség nél­kül. Nem lehetünk semlegesek abban a heroikus küzde­lemben. amely az emberiség fennmaradásáért fo­lyik! Nem lehet struccok módján eljárni, homokba dugva a fejünket, hangoztatni, hogy „kérem én nem politizálok!” S ha valaki azt mondaná, hogy „szívesen-szívesen, de mii is tehetnék, hiszen kis pont vagyok én”, arra a kö­vetkező a válaszunk: 950 millió „kis pont” adja a szocia­lista tábor erejét, 33 millió „kis pont” a 65 kommunista és munkáspártét, 700 millió „kis pont” a gyarmati rab­ságból felszabadult ázsiai—afrikai népekét. S rezektől a ..kis pontoktól” és nem a nyugati hadianyaggyárosoktól függ az. hogy majdan ne csak a háború elkerülhetőségé­ről beszélhessünk, hanem arról is, hogy végképp elmúlt a veszély az emberiség feje felől. Mert mindenki ismeri a Nílus, Missisippi, Volga és Amazonas nevét, de azoknak a forrásoknak a tömkelegét, amikből erednek, vajmi kevesen tudják. Mégis e kis erecs- kék és csermelyek táplálják, s ha azok nem lennének, nem beszélhetnénk folyamóriásokról sem. Á Helyes út - a szövetkezés Kádár János elvtárs beszéde a mezőjénzdasá« jövőjéről és más fontos kérdésekről Az 1949-ben alakult barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet életében —> mint már je­lentettük —évente ismétlődő, fontos ese­mény zajlott le pénteken délután: a termelő­szövetkezet 165 tagja — ünneplőbe öltözött dolgozó parasztemberek és családtagjaik — a. helybeli Dózsa mozi előadótermében tartot­ták közös gazdaságuk idei zárószámadását. A közgyűlésen részt vettek: a -barcsi járás ter­melőszövetkezeteinek meghívóit küldöttei, egyéni gazdák. Megjelent Kádár János, a for­radalmi munkás-j>araszt kormány elnöke, a: MSZMP Központi Bizottságának első titkára. BisSku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Sándor József és Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Szirmai Jenő, a Somogy megyei pártbizottság első titkára. A termelőszövetkezet eredményeiről, jövő terveiről Losonczi Pál, a tsz Kpssuth-díjas el­nöke, a szocialista munka hőse, tájékoztatta a tagságot. Az elnöki beszámoló után, hozzászólások következtek. Több felszólalás után Kádár Já­nos, a •forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a Magyar Szocialista Munlcáspárl Központi Bizottságának első titkára szólalt fel, ákinek beszédéből az alábbi részleteket íiözötyüht ­Megbecsülés jár a magyar parasztságnak — Amikor ennek az évnek az eredményeiről beszélünk — mondotta —, szólni szok­tunk arról, hogy. a mezőgaz­dasági termelés az időn. jobb volt, mint sez elmúlt esztafi­dobén. Igaz, bogy segített az időjárás, de a földeken- dolgo­zó embereknek nem kell ma­gyarázni: lehet a legnagysze­rűbb időjárás is, ha egyszer nincs jó munka, akkor nincs t Napkitörések okozták a decemberi tavaszt! és a nyárias zivatarokat jó termés! Ha figyelembe vesszük, hogy a múlt eszten­dőben milyen körülmények között kellett az őszieket el­vetni és hogyan kezdődött: az idén a munka, el lehet mon­dani, hogy a® idei jobb mezőgazdasági eredmény a magyar paraszt­ság nagyon komoly érdeme, amiéri megbecsülés járt A joyő hét«;« ismét téliesre fordul az idő A hét elején megindult eny­hülés .pénteken tovább fokozó­dott, s, szinte tavaszt varázsolt a télbe. Az erős felmelegedés országos esőt hozott. Néhány helyről nyárias zivatarokat je­lentettek. A rendkívüli fordu- színűleg ismét latról a Meteorológiai Intézet távprognózis osztáljna a követ­kezőket mondta: A hivatalos feljegyzések sze­rint tizenöt évvel ezelőtt, 1942- ben volt hasonlóan enyhe a december közepe, amikor is Szegeden például 21 fokos me­leget mértek. A szokatlan eny- : heség és a nyárias zivatarok ; távolabbi oka mindenekelőtt a ♦ heves napkitörésekben kere- } sendo. A közvetlen ok pedig az, { hogy Észak-Afrika és a Föld- í közi-tenger térségeiből hiríe-1 főzött a békéscsabai 18 fok­í Államunk számára külánös t jelentősége van annak, hogv | az állami gazdaságok. arne- f lyek sok éven-át - ráfizetéssel • — bizony nem nagyon jól dol­megbecsülés és elismerés jár a termelőszövetkezeti paraszt­ságnak! — Á beszámolóból hallottuk folytatta Kádár János, — hogy a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet holdan­ként mintegy tizenhárom má­zsás búzatermést ért' el -<— az egyéni gazdálkodók 8,1 mázsás termésével szemben; Hasonló arányú volt az árpa- és a ku­koricatermés is, Az eredmé­nyek itt is jóval meghaladják az egyéniekét; Hallottunk azokról a nehézségekről, ame­lyek között a szövetkezet meg­kezdte a gazdasági évek Abban a viharban, amely hazánkat az elmúlt eszten­dőben sújtotta, a parasztság általában helytállt. A pa­rasztembereit megálltak he­lyüket, többek között a nép- köztársarág fegyveres vé­delmében is* íriszen azoknak a fegyveres erőiknek a. sorában, amelyeket a forradalmi munkás-paraszt kormány 1956, november 4-től kezdve megszervezett, a hon­véd-, rendőr-, karhatalmi, to­vábbá később a murárisőrrá- soraiban nagy számban ott voltak a parasztság fiai. aki-l­ka}, Szombaton, azonban. ipart ^gyv-erükke! csak 15—16 fokig emelkedett a hőmérséklet, Most előrelátha­tólag lassan tovább hül a leve­gő, g a jövő hét közepén való- téliesre ford,ul : az évben érték el-a jégjobb .«Sp-itöicülüís nem kevesen éíe- jgazdarági eredmenyb Ugysn- _ «ük -ólán is Védelmezték ezt : itt kell megemlíteni, hogy "a . az orsZárot. ; termelőszövetkezetek — bár ' “ nagy megrázkódtatásokon az idő. Nem lehetetlen azon- ? mentek át, például a gaboná­ban az sem, hogy újabb napki-1 termelésben, átttalá-pan liar- lörések újabb zavarokat, a í mine százalékkal, néhol egy- mostanihoz hasonló kellemes | harmadával jobb eredményt kitérőket okoznak még a tél | értek el, mint az egyéni gaz- menetrendjében’’. í daságok. Ezért ugyancsak A Szovje'onió Legfelső Tanácsának Elnöksége ratifikálta a szovjet—magyar konzuli egyezményt Moszkva (TASZSZ): len nagyobb szubtrópusi légtö- j Szovjet unió Legfelső Tanácsa mosok csantak fel északra, s itt ____ Eb ben az évben jói megol­dott a kormány egy rendkí­vül fontos és nagyon nehéz kérdést: mindnyájan ismerik azt a vitát, amely nálunk éve­ken át folyt a begyűjtési rend­szerről. Megállapíthatjuk, hogy nálunk nem jól működött a begyűjtési rendszer.- Nem volt s könnyű megszüntetni a be- | gyűjtést és áttérni a felvásár- | lás rendszerére, A párt politi- I Icájának megfelelően azonban í a kormány mégis ezt h'atá- ; rozta el. a Magyar Népköztársaság j megek csaptak fel északra, s itt nálunk, a hideg-meleg válasz­tóvonala mentén ez az össze­ütközés záporokat, zivatarokat váltott 3d. A meleg nálunk pénteken te­nak Elnöksége 1957. december 13-i rendeletével ratifikálta a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság között kötött kon­zuli. valamint a Szovjetunió megállapodást között a kettős állampolgárrá-i gú személyek állampolgárrá- * gának kérdését rendező, 1957. J augusztus 24-én, Budapesten í aláírt, a Szovjetunió Minis*- j tér tanácsa által jóváhagyott j Mindenki tanúsíthatja, hogy a felvásárlási remiszer a pa­rasztság számára jó áron biztosította a városi dolgo­zók kén yérszükségl été l. (Folytatás’ a 2. oidalon) Jlletjuttnitit emberek Cseng a telefon. — Professzor úr? .4 vérzéses beleg állapota nem javult. Azonnali beavat­kozásra van szükség. — Indulok. S ár. Kariinger Tihamér professzor — praxisa alatt már ki tudja hányad­szor — sietve öltözködik. Ismeri az esetet, délután már konzíliumot tartot­tak. A diagnózis inkább májzsugorodás­ra, enged következtetni, ami miatt eset­leg megpattanhatott egy viszér a gyo­morban vagy a nyelőcsőben, de az is lehet, hagy erős gyomorfekély vérzés. Mindkettőt igazolják a tünetek. Csak­hogy mindegyik másféle műtéti beavat­kozást igényel. A beteg — Zöld Sándor 58 éves por­tás — már a műtőben fekszik, mire be­ér a II. sebészeti klinikára. A vérvesz­teségtől nagyon legyengült és ezzel for­dított arányban növekedett az operáció veszélyessége. A vért pótolni kell. Újra cseng a telefon. — Kollégium? Az „O“ vére söpörtünk '■vonnál jöjjenek a II. sebészetre. Azon­nal! És megkezdődik ... Doktor Flossman szünet nélkül ves„l a ven. Fél liter... egy liter:.: két li­ter... még mindig kenés..; — Mennyi kell még? — Sok és doktor Nemes tanársegéd adja, egyre csak adja a medikusok vérét a betegnek... ,4 professzor már egy órája operál. Megállapításai műtét közben sorra be­igazolódtak. A súlyosabb betegség — a gyomorfekély vérzése volt. Gyermekle- nyérni helyen lyuk keletkezett a gyo­morban. S a sebész Jcése vág. Eltávolítja a beteg részt, de ... egy pillanatra meg­torpan kezében a kés. Műszerrel nem lehet már leszívni a vért a gyomorból. Megalvadt. Nagyobb sebet nyit és kéz­zel távolítja el a marokszámra felgyü­lemlett vért. Éjjel háromkor kezdték el a műtétet és már erősen virrad odakünn, mikor végeznek az utolsó varrattal is. Fél hét van. Mögöttük egy álmatlan éjszaka és egy megmentett súlyos beteg. Sikerült■ Nemcsak az operáció, de a beavatko­zás idejének megválasztása is. Zöld Sándor azóta már felgyógyult. A kritikus órákban hét és fél liter véri Icapott, a pécsi medikusok, a budapesti, szekszárdi, kaposvári véradóközpontok vérét. S műtét után a professzor és tanár segédei — dr. Nagy és dr. Bartós — is­mét levonják ű következtetéseket: Ha a beteg hamarább jelentkezik, kevesebb veszéllyel, gyorsabban megmenthették volna. De nemcsak Zöld Sándor esete tanúsítja ezt. Barics Józsefé talán mén tanulságosabb. öt még szeptember elején megvizs­gálta egy belgyógyász. Megállapította hogy gyomorfekélye van. Egyedüli meg­oldás a műtét. Még levelet is írt a pro­fesszornak. melyben kéri a műtét mi­előbbi elvégzését. S a beteg elindul.. haza és éli tovább a maga fájdalmak­kal teli életét, de orvoshoz? ... Csak akkor, amikor novemberben a mentők behozzák súlyos gyomorvérzéssel. S c műtét után alig két hétre már elhagy­hatta a kórházai> Hanyagok az emberek és meggondo­latlanok, amikor az egészségükről van szó. De ha egyszer nagy a baj, akkor könyörögnek, panaszkodnak, akkor min­dent elvárnak az orvostól. Még szeren­cse, hogy ma már gyors a mentőszolgá­lat és vérzés vagy perforálás után né­hány órával kés alá kerülhet a beug OALDONYl BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom