Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-04 / 285. szám

ÜHLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜUETEK! mnoÁMTÚLi r NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA [December 28-a után választják meg ia pécsi bányaüzemekben az üzemi tanácsokat XTV. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM AHA: 50 FII LER SZERDA, 1957 DECEMDER 4 í A napokban jelent meg az $ üzemi tanácsok létrehozásáról t szóló határozat végrehajtási I utasítása a bányaiparra vo­• natkozóan. A végrehajtási • utasítás kimondja, hogy a I kormány és a MSZSZOSZ el­■inöksége „az üzemi dolgozók­Takarékoskodjunk! „A gazdasági kérdések jó megoldása a politikai hata­lmit további erősítésének és az életszínvonal emelésének alajrvető feltétele” — állapította meg az MSZMP orszá­gos értekezletének határozata. A gazdasági kérdések jó megoldásának egyik fontos feltétele, hogy mindenütt, mindig — takarékoskodjunk. Minden család érdeke, hogy anyagi javaival a leggazda­ságosabban bánjon, tehát amikor és ahol csak lehet, taka­rékoskodjon. A takarékosság jól kamatozik, amikor a csa­lád olyan „beruházásokhoz’ jut, amely egyébként nem lett volna elérhető. Az üzemekben, vállalatoknál megtakarított összegeket végeredményben a népgazdaság is az életszín­vonal emelésére fordítja. Ezenkívül a nyereségrészesedés egy részének feloszlásával az is biztosítható, hogy azok­ban az üzemekben, ahol a munkások és műszakiak taka­rékosan bánnak a rájuk: bízott javakkal — nagyobb le­gyen a nyereségvisszatérítés összege. A takarékosság egyik fokmérője annak, mennyire ér­zik magukénak üzemüket, gyárukat, munkaterületüket a dolgozók. Ha grafikont vezetnénk az üzemekben elért megtakarításokról, az legtöbb helyen felfelé ívelne. Pél­dául a Pécsi Szénbányászati Trösztnél az év elején sok­kal több fát használtak fel a termeléshez, mint amennyi a megengedett volt. Azóta állandó, fokozatos javulás ta­pasztalható. Az üzemi párt- és szakszervezetek a terme­lékenység növelése mellett egyik fontos feladatnak a bá­nyatavai való takarékoskodást jelölték meg. A műszakiak megszervezték a fa állandó „szedését’. Ma mar ritkábban fordul elő. hogy a vágatokban elhagyott süvegfákat, szél­deszkákat találnak és a fejtésekben sem „divat” már a méretre vágott fák eldarabolása. Ennek köszönhető, hogy a pécsi trösztnél 814 köbméter bányafát takarítottak meg a harmadik negyedévben, s hogy ez az eredmény október­ben még tovább javult. Ebben az hónapban 550 köbméter fával kevesebbet használtak fel az üzemekben, ami a trösztnek több mint két es félnapi bányafa-szükséglete. A harmadik negyedév és az októberi bányafa-takarékos- sag végeredményben azt jelentette, hogy közel egymillió forinttal csökkent az ez idő alatt termelt szén önköltsége. Ez pedig az évvégi nyereségrészesedés szempontjából dön­tő tényező. Vannak olyan napok, amikor á pécsi tröszt üzemeiben „ingyen?1-deszkát használnak fel az áesolatok- hoz. Októberben majdnem másfél napig ilyen „ingyen” deszkával dolgoztak a pécsi bányákban. Az építőiparban dolgozók munkáját néhány évvel ez­előtt még a pazarlás jellemezte. Igaz, ma. is akadnak olyan jelenségek, mint téglar és cseréptörés, munkaeszközök tönkretétele, de szerencsére ez már nem mondható általá­nosnak, A komlói, dávidföldi építkezéseknél például min­den téglatörmeléket befalaznak a kőművesek. A repülő­téren ifjú Domsics János munkavezető komplex-brigádo- Icat alakított, amelyek takarékosan bánnak az anyaggal, úgy, hogy munkaidő lejárta után a kész habarcsot még feldolgozzák. Persze, azért még itt sincs minden rend­ben. A repülőtéren úgy tárolják az anyagot, hogy azt a gyerekek könnyűszerrel széthordhatják. Van egy „hegy” is az építkezésen, ami nem éppen takarékosságról tanús­kodik. Egy egész szobát betöltenének azok a talicskák és habarcsos ládák, amelyek összetörve, ennek a „hegy”- nek az anyagát képezik. Másutt is pazarláshoz vezet az építőanyagok helytelen tárolása. Nemrég építőhomokot szállítottak az Alkotmány utcába. A homokot úgy ömlesz­tették, félig a járdára, félig az úttestre. A szállítók csak akkor csodálkoztak, amikor az utcán át lezúduló esővíz a homok felét elmosta. Ahhoz, hogy minél többen megértsék a takarékosság jelentőségét, nagy segítséget kell nyújtaniok a párt- és szakszervezeteknek. A szakszervezetek elsősorban a dol­gozók anyagi érdekeltségén keresztül érzékeltessék ennek az állandó feladatnak a fontosságát. Rendszeresen ellen­őrizzék, hogy az újítási megbízottak, akik a takarékosság üzemi központjai lehetnek — jól végzik-e a rájuk, bízott- feladatot? Megvalósittatják-e mindazokat a javaslatokat, amelyek a tarékosságra vonatkoznak? A fiatalok nagyon, szeretik a megbízatásokat és az esetek többségében szív- vel-lélekkel végre is hajtják azokat. Ä pártszervezetek bízzák meg a KISZ fiataljait azzal, hogy a takarékosság népszerűsítése mellett, személyes példmutatásukkal is has­sanak oda. hogy az üzemekben a dolgozók zöme érezze kötelességének a takarékoskodást. Csakis összefogással képzelhető el, hogy ezen a téren tovább javuljanak az eredmények és ezután már mindig csak felfelé íveljen a takarékosságot jelző grafikon. Mikor lews Pécsnek rendese pályaudvara ? címmel a közelmúltfoan cikket közöltünk Leiti Ferencnek, & pécsi vasútigazgatóság dolgo­zójának aláírásával. A cikkre az. alább; választ küldte a Közlekedés- és Postaügyi Mi- misztérium I. Vasúti Főosztá­lya: „Pécs vasúti állomása a meg növekedett forgalmat a mai ál­lapotában kétségtelenül csak nehézségekkel tudja lebonyo­lítani. Feltétlenül szükség van Pécs állomásnak és az ezzel közvetlen kapcsolatban lévő többi állomásnak megfelelő bővítésére. A . fejlesztésekre eddig csak vázlatos tervek készültek. Részletesebb tervezésre ez ideig nem kerülhetett, sor, rmvel a megvalósításhoz szükséges hi­telfedezet nem állott a MÁV rendelkezésére és előrelátha­tólag az elkövetkező években, így a hároméves tervidőszak­ban sem fog rendelkezésre állni Az elmondottak ellenére he­lyesnek tartjuk, ha az érdekel­tek és közlekedési szakembe­rek a különböző megoldási le­hetőségeket tanulmány tárgyá­vá teszik, mert az így szerzett tapasztalatok alapul szolgál­hatnak a későbbi tényleges tervek ledolgozásához. Berke Béla, az 1/8. forgalmi szak­SZOVOSZ íaazgalóságáüak és a KISZ Központi Bizottságénak határozata a ía'usi KiSZ-szervezetek és löidmfives- szövetkezetek együttműködéséről A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága, x 3ZÖYOSZ igazgatóságával egyetértésben határozatot ho­zott a falusi KlSZ-szerveze- :ek és a földművesszövetkeze- 'ek jobb együttműködéséről. A határozat szerint helyes, ha a földművesszövetkezetek vezetőségeik megválasztásakor v helyi KISZ-szervczet veze­tőségének egy tagját is bevá- asztják az igazgatóságba. He- ycsli a SZÖVOSZ, ha a főld- nűvesszövetkezetek anyagilag s támogatják a helyi ifjúsági szervezeteket. Az igazgatósá­gok saját elhatározásuk alap- ián az évi tiszta feleslegnek 'egfeljebb egy százalékát bo­csáthatják a helyi KlSZ-szer- veaet rendelkezésére. A földművesszővetkezetek ír. ifjúsági művészeti csoporto­kat helyiségekkel és technikai ’elszerelésekkel is segítik, a KISZ téli mezőgazdasági tan­folyamai megtartásához pedig gondoskodnak előadókról. A falusi KlSZ-szcrvezetek- nek viszont azt tanácsolja a közös határozat, hogy minde­nütt. népszerűsítsék a szövet­kezeti eszmét, vonják be szer- vezeti életükbe a földműves-1 zájáruljon szövetkezeteknél dolgozó fia-* tatokat. Segítsék az iskolaszö-1 vetkf-zeteken belüli termelési í társulásokat, szakcsoportokat. ? A földművesszövetkezeti nőbi- * zottságok által szervezett tan­folyamokon vegyenek részt a kiszívta -lányok is. A határozat — amelyet a SZÖVOSZ részéről Nyers Re­zső, az igazgatóság elnöke, a KISZ Központi Bizottsága ré­széről pedig Gosztonyi János titkár írt alá — végül kimond­ja, hogy minden falusi KISZ- szervezet tartsa kötelességének a szövetkezeti demokrácia erő- í sí lését, valamint a szövetke- - zeti vagyon hathatós védel­mét. nak a vállalat gazdasági irá­nyításába, a termelés társa­dalmi ellenőrzésébe való foko­zottabb bevonása céljából szükségesnek tartja, hogy a termelő vállalatoknál a szák­szervezetek irányítása alatt üzemi tanácsok alakuljanak és segítsék a tervgazdálkodás »«.♦«érvényesítését, az állami vál­lalatok társadalmi tulajdoná­nak megszilárdítását, valamint az állami vállalatok egysze­mélyi felelős vezetését.’1 A bányaiparban az üzem: demokrácia kiszélesítése, a dolgozóknak. — mindenekelőtt a munkásosztálynak és a ter­melés terén munkálkodó ér­telmiségnek — a gazdasági építő munka irányításába va­ló fokozottabb bevonása azt a célt szolgálja, hogy elősegítse a dolgozók alkotó kezdemé­nyezésének kibontakozását a szocializmus építésében, meg­gyorsítsa a szocialista bányá­szat kialakítását, a termelé­kenyebb munkát és ezzel hoz- a népjólét további emeléséhez. Az üzemi tanácsoknak a határozatban biztosított hatás­köre, ellenőrző, véleményező és döntési jogkörük szinte az üzem életének minden terü­letére kiterjed. Ellenőrizhe­tik, sőt kell is, hogy ellenőriz­zék a termelőberendezések he­lyes alkalmazását, az anyag­felhasználást, a vállalat pénz- gazdálkodását, a műszaki fej­lesztési tervek kialakítását, a munkafegyelem betartására vonatkozó rendelkezések be­tartását, a minőségellenőrző szervek munkáját, stb., hogy csak néhányat említsünk. Az üzemi tanács vélemé­nyét ugyanakkor ki kell kér­ni a vállalati tervjavaslat el­készítésekor, a saját eszközből vagy rövidlejáratú hitelből történő beruházások meghatá­rozásánál, a felújításokra szánt összegek felhasználásakor, a főbb bérezési formák kidolgo­zásakor, olyan intézkedés­nél, amely az alkalmazotti létszám megváltoztatására irányul, olyan újítások és ta­lálmányok bevezetésénél, ame­lyek az üzem gazdasági ered­ményeire jelentősen, kihat­nak, sőt az igazgató vagy az üzemi bizottság olyan kérdé­sekben is kikérheti az üzemi tanács véleményét, amelyekei a végrehajtási utasítás nem is ír elő. Az üzemi tanács azonban nemcsak ellenőriz, véleményt mond, hanem igen fontos kér­désekben dönt is. Az üzemi tanács dönti el például a nye­reségrészesedés felosztásának mód iát, a Minisztertanács és a SZOT vándorzász.lajával, il- tetve az élüzem címmel járó pénzösszeg felhasználását, a szociális beruházásra szánt Összegek sorsát, az igazgatói alap szociális és kulturális cé­lokra fordítható részének a (Folytatás a 2. rítdalon) ■i öntözőberendezést készített egy pécsi kövezőmester A CVKBASZtNAS Simára Pista, ami­kor két esztendeje odaállt az öblös Uabverőtálak, plé- hek és .sütök mellé — elhatározta, hogy cukrász lesz. Min­dig szerette az édességet, meg az­tán... „szép száll­ni*, kedvem is van hozzá/­Azóta már két esztendő telt el és Pista „öreg“ Inas a szcntlörinci kör­zeti földművesszö- vetkezet cukrászdá­jában. Már egyedül is elvégez köny- nyebb munkát, kra­mest, linzerkoszo­rút süt. S Horváti- Elemér cukrászaié;: térré már csak a minőség ellenőrzés;- marad. Pista má géppel veri a ha­bot ... Az idős kövezömester: Ka­posi Ferenc, sokat töprengett, morfondírozott. Azon törte a fejét: miként lehetne a domb­vidéki termőföldeket víztele- 1 níteni, illetve aránylag kis be- } fektetéssel öntözésüket biztosí- ; tani és ezzel jobb termésered- i anényfc elérni. Kis-Rókus u. 10. alatti lakásában szorgal- ; ngasan rajzólgatott, tervézge- : tett. S a ceruzavonalakból meg- : született találmánya: az ön- • lözőlierendezés. Most már csak Koszorúzást ünnepség, József Attila sírjánál.; «József Attila halála 20. évfor­dulója alkalmából december 6-án, pénteken déli háromne­gyed 12 órakor a Kerepesi úti temetőben megkoszorúzzák a* ■“""/* költő sírját. Koszorút helyez-1 vé válik, hogy a rendelkezésre pénzre volt szüksége a temte- lézéshez. Tfzézer forintos bank-köleaiint vett fel és elké­szítette az öntözőberendezést. Ez a berendezés azt a célt szolgálja, hogy a lejtős terepen lévő termőföldek egy részénél éppúgy, mint a sík területen lévő szántóföldeknél a rendel­kezésre álló csapadckmennyisé, get d lehető leggazdaságosab­ban lehessen felhasználni. A berendezés köt részből áll: a föld ■ feletti - víztelenítő és a földalatti öntözőberendezésből. A föld feletti víztelenítő be­rendezés a • hirtelen és nagy mennyiségben lezúduló csapa­dékot (esőt, hóiét) fogja fel é‘- gyűjti tárolóba. Az . öntöző­berendezés ezt az összegyűjtőit vízmennyiséget juttatja el meg­felelő időben és mennyiségben a műtrágyával együtt a növé­nyek gyökeréhez.'Ezzel lehető­nek el az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány, a Haza­fias Népfront, a KISZ, a mű­velődésügyi minisztérium, a Tudományos Akadémia, a fő­városi tanács, valamint a nagy­üzemek és a József Attila ne­vét viselő intézmények képvi­seletében. Tizenksfméíeres szállá!: | főiskolások a A Balatonfüredi Hajógyár különleges méretű és minősé­gű szálfákat keresett az egész országban. Hosszas kutatás után a sellyei erdészethez tar­tozó kákicsi tölgyerdóben lel­tek rá a megfelelő fákra. A szálfák teljesen egyenesek .és hosszúságuk eléri a 12 mé­rtért, ami tölgyfában valóban ritka. A súlyos — 60—65 má­zsás — rönköket. lánctalpas traktorral vontatják a vasúti rakodóra, majd onnan a Bala­tonfüredi Hajógyárba. osztály helyettes vezetője,* búkat. Vadlibák a vetésekben Az idén szokatlanul nagy csapatokban látogatják a vad­libák a baranyai vetéseket. Hajnalonként százával húznak a Dráváról, s ellepik a sellyei, a siklósi és a pécsi járásban a vetéseket . A baranyai vadászok nagy pusztítást végeznek közöttük. Egyes helyeken, ahol csapatos­tul szoktak leszállni, lesálláso­kat készítettek, hogy ilymódon közelíthessék meg az éber ti-: — JAJ MI EZ! — Hogyan kell ezt felvenni? — Ilyen és hasonló kérdé­sektől volt hangos a Széchen yi-dkna öltözője, amikor Horváth néni ki­osztotta a beőltöz- ködéshez szükséges ruhákat. Nem, nem bányászok készülőd tek a leszállásra. A Ped. Főiskola III. évfolyam matema­tika—ké mia-sza kos hallgatói jöttek el bányaié tógát ásra. A megérkezéskor Kovács István elv­társ, párttitkár és Balogh István elv­társ, KlSZ-titkár fogadta őket. Ko­vács elvtárs né­hány mondattal is­mertette a bánya kialakulásának, tör­ténetét, Szabó Re­zső elvtárs már elő­re gondoskodott ki­•• sér ökrök A folyosókon kí­váncsian tekinlget- iek jobbra-balra. Itt-ott cuppogott a. sár a csizmák alatt, néha erős huzat, vagy éppen fuUasz- tó meleg csapott arcukba. — Hol négykézláb, hol ha- soncsúszva, ülve préselték át magu­kat a szűk nyíláso­kon. .4 HETEDIK SZÍN TEN a két kísérő csapatához értek. Jószerencsét! — kö­szöntötték őket. Mi­lyen jókedvűek. — Szeretik a munká­jukat, kitartóak, szívósak és büsz­kék hivatásukra. — Néhány perc alatt baráti kapcsolat alakult ki közöttük. A nyolcadik szin­ten pihentek. — A lámpák fényénél megnézegették egy­mást. Mennyi kaca­gás! „Te ki vagy ? Hogy nézel ki" — A kisérő Országh elv társ zsebéből egy kis maradék. keksz is előkerült. „Fo­gyasszák el, bizto san jólesik.” De mi lyen jólesett. S ölti Vargha Zoltán ta-j nár egyetlen mon­datban foglalta ösz- sze gondolataikat: „Az 5 munkájuk i-egítí magúikat, alt­hoz, hogy világos és fűtött tanterem­ben tanulhassa­nak .. EGY KEDVES em; lékkel gazdagodva j indultak haza, s út­közben mondogat­ták: Tisztelettel• gondolunk a bá-j nyászokra. Még job­ban becsüljük őket, ', mert saját magunkj győződtünk meg ne- • ház, de szép mun-j bájukról. álló vízmennyiséggel aszályom évben is jó termést lehessen elérni. Kaposi Ferenc öntözóberen dezése bizonyára jó szolgálaté, tehet mezőgazdaságunknak Hogy mennyire válik be. azt i> | gyakorlat dönti el. Éppen ezért | helyesnek tartanánk, ha vala- t melyik baranyai állami gazda- | ság vagy termelőszövetkezet t amelynek területe dombos vi- i dókén van, lehetőséget adu-. Kaposi Ferencnek, hogy öntöz ■ berendezését szakemberek élőt: bemutathassa A gyakori»' megmutatja majd, hogy kifize­tődő. gazdaságos-e, érdemes-o több helyen is bevezetni. : i~ l Leesett az első hó Pécsett A koránkelők tegnap reggé arra lehettek figyelmesek, hogy a " 'a szélén és a SzélHordta helyeken fehér foltok csillog­nak. I.eesett az első hó, de még igazi hóesésről nem lehet be szelni, csupán gyér szállingózó volt. A -necseken sem ji 'tett nagyobb hófoltokat az éjszakai szállingózás. Lapzártakor azonban már mindent ellepett az első hő. A hideg enyhülőben van. Va­sárnap mérték az utóbbi napok leghldegebb hőmérsékletét: mí­nusz R;9 fokot. Hétfőn már va­lamit engedett és mínusz 7,9 fokot mutatott Misi na te tőn a hőmérő. Tegnap már lényege­sen enyhült az idő és csak mí­nusz ifi tokot mértek,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom