Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-29 / 305. szám

2 NAPLÓ 1957 DECEMBER 89 Látogatás a panelhássak hasújában Egy hetet töltött Bratisla- vúban a Baranya Megyei Épí­tőipari Vállalat küldöttsége, ahol tüzetesen tanulmányozták a panelházak építési módsze­reit. A pécsi panelházépítési kísérletek is a bratislavai ered­mények alapján indultak meg, sok hasznos segítséget adtak a bratislavai Priemstáv építési vállalat szakemberei eddig is a pécsieknek, ez alkalommal azonban már egészen részletes tervdokumentációkat is bocsá­tottak a rendelkezésükre. A küldöttség több csoport­ban tanulmányozta a bratisla­vai építővállalat munkáját. Külön csoport tanulmányozta a panelgyártáshoz szükséges keramzit gyártását, .más cso­port foglalkozott a panelek gyártásának a tanulmányozásá­val, ismét más a panelházak tervezésében szerzett értékes tapasztalatokat. Bizonyára sokan kíváncsiak arra, milyenek is tulajdonkép­pen a bratislavai panelházak és hogyan gyártják őket? Wer­sitz István elvtárs, a küldött­ség egyik résztvevője ilyennek látta őket: — A panelházak többeme­letes, korszerű épületek — mondja Wersitz elvtárs. — Ha­bár nem könnyű az előregyár­tott nagy panelekből épülő há­zak tervezése, a csehszlovákiai tervezőknek sikerült szép moz­galmas homlokzatokat is ki­képeznek, ügy hogy a házak nem sivár kolosszusok, hanem derűs szép lakóépületek. Erről beszélnek a Bratislavá- ban készült felvételek is. Az épületek széles nagy ablakai és a balkonok szép lakásokat sej­tetnek. — Milyenek a lakások be­lülről? — Voltunk űjonnan készült lakásokban is — mondja Wer­sitz elvtárs, — Általában két és fél szobás összkomfortos la­kásokat építenek. A szobák nagysága olyan, mint nálunk az új lakásoknál. Az új panel­házak többségében központi fűtést találtunk. An'nak elle­nére, hogy a keramzitpanelok falvastagsága csak huszonöt centiméter, a lakások melegek. A huszonöt centiméteres fal ugyanis éppen olyan, vagy ta­lán még jobb hőszigetelő ké- pessségekkel rendelkezik, mint a harmincnyolcas téglafal, te­kintve, hogy a keramzit poró- zus szerkezetű. í o j/: — Ezek a panelházak már nemcsak Bratislavában, hanem j egész Szlovákiában épülnek, a gyártásához. A csehszlovák vál­lalat vezetői megígérték, hogy a jövőben is minden támoga­tást megadnak a pécsieknek, ha szükséges, szakemberekei is küldenek, akik segítik majd itt nálunk is bevezetni ezt az új építkezési módszert. Remél­jük, hogy sikerül a közeljövő­ben itt Pécsett is tető alá hoz­ni az első földszintes, később Tartsunk tépést a korral! foUecautóUca van szüksége a Sütőipari Vállalatnak Az elmúlt években rohamo- |san korszerűsítették a bányá­ikat, hatalmas erőmű épül (gyorsan fejlődő városunk ener­giaszükségletének kielégítésé­ire, ugyanakkor a Sütőipari Vál­lalatnál ötezer éves kemencék- i ben sütik a kenyeret. A fejlő- Idés csupán annyi, hogy míg I néhány évszázada csak tíz­házat. nyereménytárgy a lottó jutalomsorsolásán A sportfogadási és lottó A paneleket vasúton szállítják f igazgatóság január 3-án ren- más városokba és ott összesze- dezii a decemberi tárgynyere- relik. A Priemstáv vállalatnál |l meny sorsol ást. Ezen összesen már azt tervezik, hogy jövőre— *-— teljesen kiküszöbölik a hagyo­mányos téglaépitkezési módot és minden lakóépületet előre­gyártanak. — A házak építési módja is gyökeresen különbözik a ná­lunk még meglévő hagyomá- rádiókat, kerékpárokat, tels- nyos építési módtól. A paneíe- víziós készülékeiket, vásárlás! két, amelyek összeállítják, gy ártják. A panelekbe már a vánmyal..és teljes eszpresszó- fűtés készletekkel — amely kávéda­rálóból, pörikölőből, főzőbői, hat csészéből áll — örvendez­szerktezeteket, a gáz, víz és központi csöveket. Az építkezés hely­színére ezeket az előregyártóit ____ el emeket gépkocsival szállítják 't‘etík meg'á szerencséseket és ott összeszerelik. így az épít­kezések területén csak szerelő­munkát végeznek. Tégla és kavicshalmokat, meszesgödrö­ket, habarcstelepeket nem ta­lálhatunk már az építkezések színhelyén, két, amelyekből az épületeket utalványokat, s a már ismert íWcvcá Ilit iák nagyüzemileg nyereménytárgyakat sorsolják . elekbe már a Ki. Uj nyereményként tíz fél­gyárban beszerelik a nyílászáró <»sertés vásárlására jogosító utal- ’ — a vezetékeket. pedig az első emeletes panel- # tizenkét kenyeret raktak be a # kemencébe, addig most több # tucat is befér. Ez bizony nem korszerűsítés. Pedig a vállalat üzemeire nagyon ráférne. Igaz, a buda­pesti sütödék kaptak Ausztriá­ból automata kemencéket, de azok már ott is, Csehszlovákiá­ban is, Szovjetunióban is las- lan elavulnak és helyüket va­lóban modem kemencék foglal­ják el. A pécsi sütőipari szak­emberek véleménye, hogy vá­rosunkba gőzkemencesort kel­lene építeni. Mégpedig egymás felett két sorban öt-hat kemen­cét. Úgy tudják, hogy a pesti Radiátorgyár készíti is ezeket a kemencéket, csupán beruhá­zás kérdése az egész. Bár hárommillió forintba ke­rülne az új gőzkemencesor fel­szerelése, mégis megérné, sőt, a jövő egyenesen megköveteli, Mert tudott dolog, hogy váro­sunk két év múlva annyira fej­lődik, hogy lakossága közel lesz 346 értékes tárgy talál majd gazdára. Ezúttal egy kétszoba hallos, összkomfortos és egy egyszoba, garzon öröklakás, valamint a Wartburg gépkocsi lesznek a főnyeremények. — Ezenkívül motorkerékpárokat, Olcsóbb bútorárak, egyedi megrendelés — A látogatás gyakorlat haszná szinte felmérhetetlen —■ összegezi a tapasztaltakat Wersitz elvtár*. —- A most szerzett újabb ismeretek birto­ug# sízhettünk voíaa egg kicsit IÄTSZÄNI A dolog a tártbérlóméknél kezdődött. Megjővén a ktsjézus (társ* bérlőéknek gyerekük van) s Zolit megörvendeztette egy sínen futó ■— két pótkocsit — mozdonnyal, azonkívül egy motoros hajóval. Ez utóbbi kétoldalt lapátokkal volt el- látva, amely arra hivatott, hogy a vizet maga mögé hajú sa és így a hajó elindul* Szóval nagyszerű játékok, úgyhogy még azon mód a ká­dat tele eresztettük vízzel is a hajót szépen rátettük a víz sima tükrére. Nem indült. — Aha! Föl heti húzni! ■*» jegyezte meg a társbérlő s a hajón lévő kulccsal felhúz- tűk. Izgatottan figyeltünk. KÖ­rülálttük a kádat, a gyerek — akinek a tulajdonát ké­pezte a hajó —* oda sem fért s így a küszöbön bömbölt, de hiába, ezeknek a felnőttek* nek nem jön meg az eszük, ha játékról van szó. Szóval a hajót rátettük a vízre fel* húzott motorral! Nem indult. Társbérlőm zavartan tno­solygott: — Hideg a víz. Az a baj. Hidegben az autómotor sem indul, t Szakszerű magyarázatát eé* fogadtuk. Levágtattam a pin* cébe szentkarácsony estéjén, a lakók örömére aprófát vág­tam, szenet hoztam, begyúj­tottunk. Kicseréltük a vizet melegre. A hajó nem indult. A gyerek bőgött, az apja ká­romkodott, mi pedig csaló­dottan bámultuk a hajót. Ma játszani akartunk, elvégre ka­rácsony van. De a hajó vem indult. Szerényen megje­gyeztem, hogy talán föl kel­lene bontani a hajót, hátha valami motorhiba van. A tárt bérlőm vadul nézett rám, de aztán mégis hozott egy kést és a ragasztás mentén ketté­vettük a hajót. Szereltünk, faragtunk, kopácsoUunk, <—■ a hajó nem indult.., Egy ilyen hajó egyébként hetvenöt forintba kerül... Mindegy. Nézzük a vontu tat! Bevonultunk a szobába. nd « Két éve működik új helyén a Hangszer- és Asztalosam­éi gyár, de már a Somogyi Béla úti telep is szűknek bizonyul. Az üzemben az év folyamán mindinkább áttértek a festett bútorok készítéséről a fénye- kábam a pécsi szakefnberek # bútorok gyártására. Igen még sikeresebben kezdhetnek# keresett lett a „Mecsek“ _fe- hozzá a panelházak kísérleti# nyezett háló, a három ajtós § szekrény és a fényezett kom- n-n* 1 bináltszekrény; A gyárban # olyannyira jól ment a munka, #nőtt a termelékenység, csők­éként az önköltség — hogy a (1 vezetők árcsökkentést kér­# hettek a gyárban készülő egyes bú t ordarabokra; a kétszázezerhez. Ennyi embert a mai — 24 helyen elhelyezel és korszerűtlen — sütödékből ellátni nem lehet. A szükségesség mellett a gőz­kemencék csökkentenék a ke­nyérsütés önköltségét. Olcsóbb fűtőanyaggal működneK, na­gyobb higiéniát lehet biztosí­tani a kemencék körül és job- , ban megkövetelhetik a válla­lat vezetői a technológiai fe­gyelmet. • Sajnos, az idei tervezésnél is figyelmen kívül hagyták a Sü­tőipari Vállalat égető problé­máját az éves terv elkészítése­kor. Mindössze százezer forint körüli összeget adtak a válla­latnak egész évre, amely ép- penhogy elegendő a szükséges évi fenntartáshoz, karbantar­táshoz, kisebb beruházásokhoz. Sok panasz érkezett és érke­zik ma is a vállalathoz a kése­delmes szállítás vagy friss ke­nyér hiánya miatta Ennek ma­gyarázata, hogy még mindig tíz lovaskocsi és egy tricikli a fő szállítási eszköz. Ez még egymagában nem lenne baj, de hiányoznak a rakodásnál any- nyira szükséges drótfonatú lá­dák, melyekben törésmentesen, épségben lehet szállítani a ke­nyeret. Nemrégen igényeltek hatszáz darabot, de még nem kapták meg. A drótfonatú lá­dákba 25 kenyér fér és elhe­lyezésük olyan, hogy a vekni J megtartja eredeti formáját. J Az tkarusz-gyár készít olyan \ sütőipari szállító teherautókat, . , , ... . \ melyekben a drótfonatú ládák A jövő évre meglepetést tar- # három sínen tologathatók és a lakosság számára: # gsszesen 45 jáda lógatnak a kapacitás egy részét egyedi # ^j^k. megrendelések kielégítésére f tartják fenn. Ezek szerint köz­férőhely van ( Jelenleg azonban Pécsett még és az a helyzet, hogy mondjuk, a tőik majd meg egyes bútorda- # rabok. A gyár jól felkészült# ***** erre igen jól ellátták magukat # anyagokkal annak ellenére, hogy jelentős mennyiségű im­portanyagot is kellett besze­rezniük. Újévtől kezdve tehát: sza­bad lesz az égyedi megrende­lés is a Hangszer- és Aszta- losárugyárban. Rókus utcai üzemben reggel ötkor kisül a kenyér. Felrakod­nak a kocsira és útnak indul Frühweisre vagy Deindolba, mely öt-hat kilométerre van. Mire a lovak a kanyargós, he­gyi úton felérnek a rendeltetési helyre, másfél óra is eltelik. Hideg van. A kenyér gyorsan hül, veszít frisseségéből s bár csak két óra telt el, amióta ki­szedték a kemencéből, mégis a vevők úgy érzik, hogy nekik másnapos, szikkadt kenyeret adtak. Mindez teherautókkal elke­rülhető lenne. Egyrészt tíz­tizenöt perc alatt elérhető a vá­ros bármely része az üzemek­ből, másrészt a rakodási lehe­tőségek is mások és így a la­kosság friss kenyérellátása is megoldódna. A vállalat egyelő­re megelégedne kis, gyorsan- mozgó IFA kocsikkal. Vélemé­nyük szerint legalább hatra lenne szükség, hogy a szállí­tást rendesen és rendszeresen elvégezhessék. Kérésüket már előterjesztették, most a választ és a kedvező elintézést várják, Valamennyien jól tudjuk, hogy nem lehet hárommillió forintot csak úgy leakasztani a szegről, de figyelembe véve a Sütőipari Vállalat jelenlegi helyzetét, gondolkodni és gon­doskodni kellene megoldásról, mert a 24 szétszórt, korszerűt­len üzem huzamosabb fenntar­tása csak a költségeket növeli idővel elmarad a követel­mények mögött, #Ä Kartográfiai Vállalat figyelmébe Tsébkép, atodp fétievczel mozdonyt, hozzákapcsolva a két kocsit, A társbérlőm ismét szak­véleményt adott: *— Tizenöt kört ír le a moz­dony a kocsikkal. Ezt mond­ta az eladó, amikor megvet­tük A gyerek összeráncolt hóm-{> Vasárnapi számunkban hírt adtunk róla, hogy megjelent Jaz Idegenforgalmi Hivatal ki­# adásában Pécs térképe utea­# jegyzetekkel. Már hétfőn sorra ’ érkeztek a telefonhívások és ,, . . r ».'i i *» r f kifogásolták a térkép hibás Nemet gepeket kapunk a cukorrépa; voltát- - - - * Különösen az a rész, ame­termesztés további gépesítésére A cukorrépa termesztés fo­_____________ __________ kozottabb gépesítése érdeké­ta kkal figyelt fel apjára, akii ben a2 élelmezésügyi miiniszté­r rium cukoripari igazgatósága mindjárt javított: őrt jHVZlOlT. \ uutu uuivuh^cuí ,,, akarom mondani a, megállapodást kötött a Német Jézuska mondta ezt — és ka­csintott ránk. Rendben van, mindegy hogy ki mondta, csak menjen. De nem mozdult. Csak ber­regett, krákogott ez a kis fekete jószág, de nem indult az istennek sem. r— Talán a kocsik nélkül kellene megpróbálni s hal Demokratikus Köztársaság bu­dapesti kereskedelmi kiren­deltségével német gyártmányú gépek, gépi berendezések kí­sérleti felhasználásáról. A meg állapodús értelmében a cukor­ipari célgazdaságok egy-két üzemegységét ellátják a cu- . korrépa ápolásához szükséges komplex gépi felszereléssel. majd bejárja magát, akkor....,i Ezenkívül több állami gazda­Leazereltük a két kocsit, 4 Ságnak és termélőszövetkezet- A mozdony elindult, körül) futotta a sínpárat egyszer másodszor cmk félig, — s leállt. Szétszedtük a moz­donyt, a gyerek ordított, a papa káromkodott, — de # semmi eredmény. A gyereké száját nem lehet befogni, el­verni sem lehet, mert kará­csony van. Engesztelésképpen # meggyújtottük a csillagszó- < > rót.;, Kicsit parázslóit i mint a Kossuth cigaretta, az-1 tán elaludt Leverten töltöttük el a ka­rácsonyt. Úgy szerettünk vol­na egy kicsit játszani, de úgy! Nem lehetett. Megittuk az ünnepi borocskát, némi ví­gasztalé et nyújtott, de a gye­reknek még ez sem adatott m.eg. Ilyen Jézuskánk volt ne­künk. Azazhogy — meg ne hátija a gyerek — Így becsa­pott minket a kereskedelem. Mert a hajó 15, a mozdony 140, összesen 215 forint, semmiért! A hajó kibelezve, a mozdony szintén, valóságos romhalmaz — 215 forintért.... Ügy érzem egy kicsit meg­loptak bennünket karácsony kedvéért. Bennünket? Meg a többi néhányat is, akik ilyen játékkal akartak kedvesked­ni gyermekeiknek. Nem volt szép tőlük. Már mint a kereskedelemtől. ÍRAB) rész, J lylk Pécs belső területét mu- \ tatja felnagyítva, számos dur- nek átadnák kipróbálásra és * va hibát tartalmaz. így a Szent használatra egy-egy nagytelje- a István teret a térképen ke- sítfnényú cukorrépa kombájnt J resztben szeli át egy út, holott is, amely egyszerre három sort J a valóságban hosszanti út ve- fejel, a répát veszteség nélkül ^ zet a" vízesés mellett a lcány- felszedi, letisztítja és sorban gimnázium felé. A Zsolnay- lerákja külön a fejet, külön, s szobor sem háztömbök között ‘ ‘ van, hanem négy utca keresz­Ott — ahová a szobrot helyezték a térképen a Janus Pannonius múzeum van, melyet egy utcával odább tolták. S a múzeum bejelölés! helyére kellett volna rajzolni az 1. számú sebészeti klinikát, és mely ugyancsak elkerült ere­deti helyéről. gyökeret, majd az utána kap csőit rakodószerkezet önműkö- teződésénél. dóén felszedi a terményt. A tervek szerint a német szak­emberek a cukoripari igazgató­sággal együtt jövőre gépesíté­si bemutatókat is szerveznek az állami gazdaságokban termelőszövetkezetekben. Hiányzik a Pécsi Járási Ta­nácshoz vezető és városunk nevezetességei közé tartozó kő lépcső is a térképről. Ugyan­akkor a Színház mellé — mind a két oldalon — ntcát jelöltek, holott az csak lépcső, De eltüntették a térképen a Jókai teret és a Bem utcát összekötő kis közt is, A MÁV Igazgatóság elé — a Szabadság utca felöl — raj­zolták a parkot, pedig az a Lenin térre néz, Apróságnak tűnnek ezek, de ha idegen városunkba téved és megvásárolja a térképet, hogy jobban, gyorsabban tájé­kozódjék, bizonyára sokat bosszankodik majd. Nagyobb gonddal szerkesz­tett térkép nagyobb hasznára és főleg dicséretére vált volna a budapesti Kartográfiai Vál­lalatnak is, a Pécsi Idegenfor­galmi Hivatalnak is. A JOBB ELLÁTÁS ÉRDEKÉBEN Megyénkben 12 állami gaz­daság van és ezek egyre in­kább felfelé ívelő termelése biztatóan igazolja, hogy a dolgozók ellátásának megja­vítása jó úton halad. Ha megnézzük az állami gazda­ságok termelési eredményeit, azt látjuk, hogy az idén több mint két mázsával emelke­dett a kenyérgabona egy holdra eső termésátlaga. Ta­karmánygabonánál még szem­betűnőbb a javulás, hisz Itt majdnem négy mázsa az emelkedés. A hüvelyesek 3.3 mázsával, a kukorica pedig 4.2 mázsával adott többet holdanként az idén, mint az elmúlt évben. Igen érdekes a tejhozam növekedése is. Az elmúlt évben mindössze 2.888 liter tej volt egy tehén ho­zama. Ebben az évben min­den egyes tehénre 3.370 liter tejtermelés jut. A borjúhús előállításában is nagy lépést tettünk előre. Több mint egy kilóval emelkedett minden egyes állat súlygyarapodása az elmúlt évihez viszonyítva. A tavalyi kilenc kilóval szemben sertéseink 14 kilós havi súlygyarapodást értek ei, tyúkjaink pedig két to­jással tojtak többet az idén. A növénytermelés belter­jesebbé vált. Ezt bizonyítja, hogy 1958-ban 908 hold új gyümölcsöst, 86 hold komlót és 27 hold szúlőanyatelepet telepítünk. A takarmánybá­zis biztosítására, az istálló­trágyázás pótlására 1958-ra kétszeresére emelkedik a pil­langós vetésterület Ez pedig azt jelenti, hogy a pillangós terület megközelíti az össz- szántóterület 20 százalékát. A takarmánynövények vetés- területe az össz-szántóterület 13 százalékára növekszik az eddigi 8—9 százalékkal szem­ben. Amellett, hogy a munkások és alkalmazottait átlagbére emelkedett a gazdaságok béralaptervükön belül ma­radtak, ami a kézi, fogatos és gépi munkák arányának kedvező eltolódásából, vala­mint a munkafegyelem szi­lárdulójából ered. Természetesen nem min­den „fenékig tejfel”. Az el­lenforradalom meglassította gazdaságaink fejlődését. Kü­lönösen fájó pont a munkás- lekötés megoldatlansága. En­nek oka a lakáshiány. De fá­jó sok vonatkozásban az ipa­ri és a mezőgazdasági bérek aránytalansága is, például a mezőgazdaság ipari, vagy ipari jellegű üzemeinél. Több gondot kellene és kell is for­dítani a talajösszetétel, a ta­lajtermőképesség vizsgálatá­ra, mert ez a helyesebb ve­tésforgó, a műtrágyázás mennyiségi és féleség! hasz- nátlatát teszi eredményeseb­bé. Több helyen a bekötőút hiánya, vagy rossz állapota okoz nehézséget és többlet- kiadást. Szép számmal van­nak gépeink, de ezek közül sok az elavult, drága üze­meltetésű (régi típusú kom­bájnok, a körmöstraktorok jó része) és hiány van a mo­dem univerzális gépekben. Ez utóbbit államunk az új Zetor-szuper traktorokká!, répakombéjnökkal és más gépek juttatásával igyeíkszik segíteni. Igen nagy baj azon­ban, hogy a gépszínek hiá­nya miatt a gépek szakszerű megőrzése nagy akadályokba ütközik. Befejezésül néhány mon­datban foglalkozunk a gaz­daságok tejtermelésének be­mutatásával, néhány év tük­rében, hisz az eredmények itt a legszembetűnőbbek. A 12 állami gazdaság 1955-től min­den évben közel másfél mil­lió literrel emelte tejterme­lését. 1957-ben december 20- ig bezárólag gazdaságaink kilenc millió 910 ezer liter tejet adtak el az államnak. Ez pedig azt jelenti, hogy ai év minden egyes napjára 27.994 liter tej eladása esik. A'legegyenletesebb ered­ményt a bólyi gazdaság érte el, ahol 10.2 literes napi tej­termelés jut egy tehénre. Ez a legjobb gazdaság e téren, de eredményeink szorosságát mutatja az is, hogy a leg­rosszabb gazdaságunkban is elérik a napi kilenc literes tejtermelést Mindent összevetve a jó eredmények megyénk állami gazdaságainak becsületes, jó munkáját dicsérik: a munká­sokét és a vezetőkét egy­aránt. Dudás József az állami gazdaságok igazgató­ságának vezetője Kiss Károly az állami gazdaságok, igazgató­ságának tervosztály vezetői#

Next

/
Oldalképek
Tartalom