Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-25 / 303. szám

mn DECEMBER 35 NAPLÓ 7 rfjltcL&tfLüLttlL Ü E műszerek a matXyar televízió szempontjából is nagyjelentőségű lesz. Előrelát­hatólag az első negyedévben megkezdi sugárzását a Széche­nyi hegyi nagyadó és ezzel a magyar televízió az eddigi kí­sérletezés időszakából a rend­szeres üzembe áll. A most épülő nagyadó Közép-Európa legkorszerűbb berendezése és Budapesttől kb. 150 km-es köi-zeten belül kifogástalan, te­levíziós vételt biztosít. A soron következő feladat az lesz, hogy az. ezen a távolságon túli te­rületek — köztük Pécs — te­levíziós vételét is biztosítsák. A pécsiek azt szeretnék, hogy mielőbb élvezhessék a televí­ziós műsort. Addig is, amíg erre lehetőség lesz, beszéljünk arról, hogy mit nyújthat a te­levízió és milyen utat tesz meg a kép a vevőkészülék er­nyőjéig. Üljünk le — egyelőre még csak gondolatban — a televí­ziós vevőkészülék mellé. Az adás még nem kezdődött meg, a képernyő kékes-fehér szín­ben fényűik. Alig telik el né­hány perc, az ernyőn megjele­nik a budapesti televíziós adó beállító ábrája. A kép elmosó­dott, de éppen arra való, hogy segítségével a legtisztább ké­pet beállíthassuk! Néhány ál­lítás a kézelőgombokon és az eddig elmosódott, ugrá’ó kép, tisztán áll előttünk. Közben a hangszóróból a Rákóczi induló hangjai csendülnek fel. Sokak számára szokatlan ez. a kris­tálytiszta haiigvisszaadás, ami olyan, mintha az élő zenéi hallgatnánk. — Látjátok — szólal meg mérnök-barátunk — a televí­ziós adás kísérőhangjának a minősége olyan, mint az ultra- rövidihulláimú rádióké, a leg­magasabb hangokat is töké­letesen adja vissza. De már el is tűnt & beállító ábra, elhallgatott a zene. Az. ernyőn csinos bemondónő je­lenik meg és felénk közeled­ve üdvözli a hallgatókat. A Magyar Televízió megkezdte műsorát. Pillanatok alatt ott lehetünk Milyen lesz a pécsi televízió? az egyetemen I feledi Az* Orion gyár 1958-ban gyártásra kerülő AT 302-es típusú televízió­éi rádióvevőkészülék kombinációja az Operaháziban. Talán a már sokszor látott és hallott ope­ra van műsoron és az ernyőn látott kép mégis újszerű. Igen, mert az opera erkélyén ülve csak egy helyről látjuk a ké­pet, míg a televíziós ernyőn a rendező akaratától, függően, előírói, oldalról, távolról, vagy éppen egészen közelről. így r-lg sohasem érzékelhettük az < ; cites arcának minden meg- i 'dőlését. A televízióban új f 'in: nyer az előadás. . Ha a Népstadionban lezajló r smzetközi futballmérkőzésre vagyunk kíváncsiak,/a télé­vé/tó ezt a 'kívánságunkat is tejesíti. Szemünk az ernyőt nézi és mégis egyik pillanat­ban az egyik, a másik pillanat­ban. a másik kaput látjuk és a labda útját pár lépésről kö­vetjük. Jobban — több néző- ír,: ".'hói — látjuk a mérkőzést, mint az, aki a legjobb helyen ül a Népstadionban, De nem maradunk le a leg­újabb filmék bemutatójáról sem. Nem kell jegyért sorba- állnunk és otthon, papucsban, folölyben ülve nézhetjük az előadást. Sajnos, a pécsiek számára ez még csak a jövő. Milyen fel­adatokat kell megoldaná ah­hoz, hogy mindez a pécsi és baranyai televíziós vevőkészü­lék ernyőjén is látható legyen? a képet és han­got rádióhullá­mok segítségével továbbítja. A rádió-adóberendezések elek- tróndkus szerkezetele, amelyek csak az elektronok nyelvét ér­tik. A képet és hangot „le kell fordítani“ erre a nyelvre. A hang átalakítása a jól is­mert mikrofonnal történik, a kép átalakítása azonban már bonyolultabb feladat Az át- vivendő képet ugyanis, a má­sodperc huszonötöd része alatt Kb. hárommillió pontra kell felbontani, majd a képpontok­ról származó fényhatást, át kell alakítaná elektromos je­lekké. Ezenkívül feltétlenül bizto­sítani kell azit, hogy a kép fel­bontásával teljesen szinkron­ban történjen majd meg a ve­vőkészülékben', a kép összera­kása. Ezért un. sor- és kép­váltójeleket is elő kell állí­tani. Az adóállomás által előállí­tott rádiókulámokat a hang-, kép- és színknonozó jelekkel vezérlik és az adóantenna segítségével mint rádióhullá­mokat Ksugározaák. A vevőkészülék antennájá­val felveszi a rádióhullámokat. Szétválasztja a hang-, kép- és színkronozó jeleket egymástól, majd bonyolult technikai mű­veletnek veti alá. Végül hang­szórója a hangjeleket hang- energiává, képcsöve pedig a kép- és színkronozó jeleket, a továbbított kép fényenergiá­jává alakítja vissza. Mint látjuk, a te­levízió is a rádió­hullámokat használ­ja fel. Miért van tehát az, hogy amíg „hangrádiónkkal“ jól vesszük Mosz­kva, Párizs, vagy Pozsony hangját, addig nem láthat­juk az ugyanezen városok televíziós adói által sugárzott képet? Ennek okát nem abban kell keresni, hogy a televízió még gyermekcipő­ben jár. Az egy má­sodperc alatt átvi- vendő rengeteg kép­pont megköveteli azt, hogy a felhasz­nált rádióhullámok az ún. ultra-rövid­hullámok legyenek, rádióhullámok pe- terjednek, ijünt és csak klb. 100- 150 kilométer távolságon belül vehetőle Mivel terjedő- <* süket a hegyek is gátolják,? nincs lehetőség arra, hogy Pé-í1 esett a budapesti, vagy a kül-í1 földi televíziós adásokat, köz-f vétlenül vegyük. Egy, vagy? több közvetítő állomásra lesz? tehát szükség, a pécsi televízió megvalósítása érdekében. Ismeretes, hogy a pécsi te­levízió létesítésének meggyor­sítására, műszaki bizottsága alakult A műszakiak a bu­dapesti nagy adó .megindulása j után, megvizsgálják, hogy ,l hány közvetítő állomásra lesz szükség és kidolgozzák a pécsi televízió építése társadalmi úton való meggyorsításának részletes tervét. A pécsiéit sza­mára a legkedvezőbb megol­dás az lenne, ha a budapesti adást a Misinatetőn üzembiz­tosán lehetne majd venni. Eb­ben az esetben ugyanis csupán egyetlen egy közvetítő állo­másra lesz szükség. Az ábra azt mutatja, hogy ez esetben milyen úton jut majd el a kép- és a hang a pécsi tele­víziós előfizetőhöz. 1 fefenióhii Ä £ dió-előadásokat, filmeket és helyszíni közvetítéseket. A te­levíziós stúdiót nem célszerű az adóállomás helyén elhe­lyezni. A Miagyar Televízió stúdiója is Budapesten, a bel­városban, a Szabadság téri, volt Tőzsde palotában van. A közvetített műsortól függően, kisebb-nagyobb stúdióra van szükség. Az ábrán 1 és 2-vel jelöli :• különböző képnek és hangnak megfelelő elektromos jelek az adóba (10). jutnak. A rádióhullámokat a. televíziós adó antennája súgd- , rozza ki. 1 Pécsen létesítendő köz­vetítő állomást a 12-vel jelölt kocka jelenti. En­nek az állomásnak vevőan­tennája felveszi majd a buda­pesti televíziós adást és meg- a felelő átalakítás után. más £ hullámhosszon kisugározza, p így veheti majd a 13-al jelölt ' pécsi televíziós előfizető a bu­dapesti adást. A soronkövet- kező feladat most már az. hegy a budapesti nagyadó után megépüljenek a vidéki közvetítő állomások és a kül­föld; televíziós műsorok átvé­telére szolgáló összeköttetések. A terv ugyanis az, hogy az ezután létesítendő mikrohullá­mú közvetítőlánc segítségéve; bekapcsolódhassunk az euró­Az elektronikus laboratóriumban készült biológiai erősítők sugaras oszcillográf két­GDE-r-fe:-; tieteU­■hg*» «vő A televízión továbbított kép és hang útja Ezek a dig úgy a fény stúdiólkát jelentik. A filmköz­vetítések: lebonyolítására szol­gál az 5-el jelzett filmszcba. Itt történik meg az egyes filmkockák képpontokra való felbontása és elektromos je­lekké való átalakítása. A stú­diók és a filmszoba különleges?’ kábellel van összekötve a 9-elf jelölt képkezelőről. A kísérői? hangot a stúdiókból ugyancsak? kábel viszi a 7-el jelölt hang-f keverőbe. A kép- és hangke-* verő közös helyiségben van ésj a stúdiókkal, valamint a film- ^ szobával szolgálati telefon köti össze. A távbeszélő vég-] ződéssit 8-al jelöltük A szín­házi, stadioni, vagy más hely-, színi közvetítéseket mozgóál­lomás segítségével bonyolítják, le. A mozgóállomás végercd-, menyben egy autóbuszba sze-, relt stúdió. A mozgóállomást, nem kábel köti össze a hang-, és képkeverővel, hanem egy kisteljesítményű, mikróhulíá- ? mú adóval „lövi fel” a han­got, képet és a szolgálati köz-i leményeket a kép- és hangke­verőbe. A 4-el jelölt mozgó­állomás adását a 6-al jelölt i vevő veszi fel. A helyszíni közvetítéseknél használatos képbontóknak (3) sokkalta ér­zékenyebbeknek kell lenniök, l mint a stúdióban használatos' kamaráknak, hiszen este rossz1 világítás mellett is jól kell, működ niök.*' A kép- és hangkeverőből a' pai televíziós hálózatba :s. így' lesz elérhető az, hogy a pécsi! televíziós előfizető, ne csak a; budapesti, hanem a moszkvai, prágai, vagy berlini adásban! is gyönyörködjön. J ÍLcLlQj­jÚL-ß./ Az Orvostudományi Egyetem a tudományos., kutatás támogatására 1949. elején létrehozta elektroni­kus laboratóriumát. Ez a la­boratórium Örkényi János dr. vezetésével az egyetem számos intézetének segített tudományos kutató és gyó­gyító munkájában és sok ki­váló, új készüléket tervezett és készített. Eltekintve attól, hogy ez az intézmény sok százezer forint megtakarítást jelent az egyetemnek és nagy idő­megtakarítást egyes javítá­sok azonnali, helyben törté­nő elvégzésével, felbecsülhe­tetlen az az előny, amelyet az önálló tudományos terve­zés és új elgondolások kivi­telezése területén nyújt. Ez a legfontosabb és egyúttal pótolhatatlan szerepe. A Biofizikai Intézetben régóta foglalkoznak az izom­működés kérdésével. hiszen ez mind aktuálisabbá válik a munkaélettan és a sportélet­... hogy az ultra-rövidhullá­mú rádiózás tökéletes zenei élvezetet nyújt. ... hogy éppen ezért az Orion rádiógyár 1938-ban piac­ra hoz egy hétcsöves, három hangszórós, lemezjátszóval egy­beépített URH-vételre is al­kalmas vevőkészüléket. ... hogy nem érdemes meg­takarítani az antennaépítés költségeit, mert zavartnentcs rádióvélel csak jó külső anten­nával érhető el. ...hogy 1953-ban rádióvevő- készülékkel egybeépített tele­víziós vevőkészülék is piacra kerül. .. . hogy, ha rádiókészüléké­hez mégsem épít antennát, a íölüvezetéket az antenna-hü­velybe kell dugaszolni. ... a ferritantenna segítségé­vel az egymást zavaró közép- hullámú adók Is jól elválaszt­hatók. ... hogy a rádiózavarok nagy részét a rosszul érintkező biz­tosítékok okozzák. Ezért mi­előtt a posta rádiózavarelhárí­tó szerveihez fordul, vizsgál­tassa felül elektromos beren­dezéseit. Az elektronikus laboratóriumban új erősítő készül tan állandóan fokozódó je­lentősége miatt. Egyik leg­fontosabb probléma abban áll, hogy milyen folyamat révén lesz az idegen lefutó ingerületből izomtevékeny­ség? Ezen bonyolult kérdés egy részének tisztázása az elé a A sztalinogorszki televíziós torony Az e ső kínai televíziós központ •kingben nemsokára meg- '.ik Kína első televíziós ontjának építését. A ter- szovjet mérnökök készí- ■k a televíziós technilca ja-bb eredményeinek szám­telével. A központ a terv int színes műsorokat is letít. Adásait a távoli kör­te lakosai is foghatják, mi­óriási adótornyot építe- Az adótorony magassága körülbelül 400 méter lesz, vagyis mintegy 100 méterrel magasabb, mint az Eiffel-to­rony. Az adóantenna tornyát 4 méteres átmérőjű csövekből szerelik össze. A csövek belse­jében két gyorsfelvonó műkö­dik majd, körülbelül 100 em­ber fér el egyszerre. Az er­kélyről nagyszerű kilátás nyí- •Uk majd Pekingre és kömyr ‘ leére, * A Szovjetunióba« egyre jobban terjed a televízió: újabb és újabb városok kap­nak televíziós köz­pontúkat. Képünk a sztalinogorszki te­levíziós központ an­tennájának szerelé­sét rrmtatja. feladat elé állította az inté­zetet, hogy a köbcentiméter egy milliomod részét kitevő térfogatváltozást és ezzel egyidejűleg egy Volt elektro­mos feszültség század—ez­redrészét kitevő elektromos változást egyidejűleg mérni és optikailag regisztrálni tudják. Az együttes tervezés és szakértő kivitelezés révén olyan elektronikus műszerei: jöttek létre, amelyek révén sikerült megoldani a fe lad a tot. Ezzel egy több évtizedes nemzetközi vita fejeződön be az intézet álláspontjának teljes győzelmével és az ered­mény a legnagyobb magyar tudományos elismerést, a Kossuth-díjat szerezte meg. Az Élettani Intézet kutató munkájában ma már nélkülözhetetlen az elektro­nika. Az elektronikának az utóbbi évtizedekben kibonta­kozott forradalmi fejlődése nyomán alakultak ki az clek- trofizio lógiában azok a nagy érzé­kenységű és rend­kívül pontos vizsgá­ló eszközök, me-? lyek az idegszövet­ben működés köz­ben termelődött elektromos vál­tozások felerősíté­sével és regisztrálá­sával fiziológiás fel­tételek mellett is lehetővé teszik az agyvelő folyamatai­nak közvetlen elem­zését, a legmaga­sabb rendű pszilié% működés tanulmá­nyozását. Steril feltételek melleit a . kísérleti állat koponyájába épített elektródok segítségé­vel éber állapotban elektro- nilcus ingerlő berendezéssel ingerelhető az agyvelő, pon­tosan meghatározott pontja­in, vagy vezethető el ugyan-- ■ilyen elektródokon az agy­működés közben termelt áram, mély több millió szoros felerősítés'után tintaíró szer­kezetbe vezetve az állat ma­gatartására jellemző görbéi ír. Klinilcai vizsgálatoknál ü alkalmazást nyer az úgyne­vezett electroencepha logrc phia (EEG), melynél az agy elektromos aktivitásává k változása lehetővé teszi agy- daganatok, sérülések pontos helyének megállapítását és a különböző agyi megbetege­dések kórmegállapitását. A mély elektródokkal tör­ténő ingerlési és az ágy ál­tál termelt működési áram elvezetésére szolgáló elektro- fiziológiai, valamint a maga­tartás vizsgálatát célzó fel­tételes reflex módszer össze­kapcsolása új lehetőségeke: nyitott az idegrendszer mii ködésének kutatásában ás ú.r- szemléletet ad az agyi folya matok megértéséhez. HÍREK A moszkvai rádió sze­rint a Szovjetunióban olyan fényképezőgépet szerkesztettek, amellyel egy másodpere alatt 32 millió felvételi lehet ké­szíteni A csehszlovákiai Tesla müvek a világon elő szőr gyárt elektronikus hordozható mikroszkó­pot, amely üzemi láb®, ratóriuinokban lesz al­kalmazható. Az üj mik­roszkóp nagyítása; s/ó/-

Next

/
Oldalképek
Tartalom