Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-24 / 302. szám
MST DECEMBER 24 NAPLÓ a Pártunk tömegpolitikai munkájának A párosversenyben továbbra is Komló vezet 'Mtnt Közöltük, a múlt hét keddjén megtartották a Megyei Politikai Akadémia eled előadását a Doktor Sándor Művelődési Hátban. Alábbi cikkflnkben részleteket közlünk szentistványl Gyuláné elvtársnö előadása bél. A társadalom, a történelem fejlődésének menete a néptö- megetk tevékenységének eredménye. Különösen megnövekszik a szerepük a szocializmus építésének időszakában, hiszen a szocialista társadalom célkitűzései hűen visszatükrözik a tömegek igényeit. így fokozottabb lehetőségünk nyílik arra, hogy bevonjuk őket az építőmunkába. Ml kell a poiiai tcmeginü A munkásosztálynak a szocializmus építése során (az uralkodó osztályok még létező maradványainak elnyomásához és leszámolásához is) szövetségesekre van szüksége. Mivel a szocializmus építése a gazdaság és társadalom különböző terü’eteim történik — az ipar, mezőgazdaság és kultúra területén — a munkásosztálynak az ipari területen végzett ópitőmunkája, továbbá az egész szocialista építésben be- tö’tött vezető szerepe a mun- kástömegek között végzett politikai munka idényét veti fel. Figyelembe ke’l vermünk azt is, hogy a munkások nem el- srioeteVek a társadalom más rétegedtől, A mezőgazdasági éa kultúra'is épitőmunka a dolgozó paraszttömegék és az értelmiségiek között végzett politikai munkát teszi szükségessé, annak érdekében, hogy felzárkózzanak a munkásosztály köré. E rétegeknek más a nézőpontjuk, mint a munkásosztályé, mert más a társadalmi szervezetben e’fogla’t helyük -is. Az érte’miség ■ például az uralkodó osztályt szolgálta sre’lemi munkájával a kapitalizmusban, evyes rétegei oda is húztak, más rétegei v’szont S7embeforduHak s haladó talajról vizs'ri’ták a kapitalizmust felváltó szocialista Teredet. E tömegek részvételére szűk-ég van a szocializmus során, érdekeik nem is ellenkeznek a szocializmussal. F-árt meg kéé nv-mflnk őket, meg kell értetnünk ve'ük, hogy érdekeik egyeznek a mi törekvéseinkkel. kgy tudjuk őket kivonni a kapitalizmus befolyása alól kereink szolgálnak hozzá alapul.) Nem szabad a meggyőzésről lemondani, mert ha nincsenek a párt befolyása alatt, akkor az ideológiailag képzetlenebb rétegek — nem ismerve fel igazi érdekeiket — hamis jelszavak hatása alá kerülhetnek, mint 1956. októberében is. (Ebből az a tanulság, hogy pártszervezeteinknek sokkal több fáradságot kell fordítandók a nemzetközi kérdések megmagyarázására. Látnunk kell, hogy a nemzetközi imperializmus hatalmas propagandaapparátus igénybevételével próbálja félrevezetni a dolgozókat, hogy elkendőzze előttük a szocialista tábor hallatlan erejét.) iij. Közvetett politikai munkáról beszélünk akkor, amikor a tömegszervezetek közvetítésével nyerjük meg az embereket a párt politikája számára. Politikai akcióknál (például a több- termelésre való mozgósításnál, vagy a politikai rendezvények előkészítésénél) a tömegszervezetekre kell támaszkodnunk # * ( t Még néhány nap s az 1957-es év utolsó negyede is véget ér. Amikor a negyedik negyedév kezdetén a két szénbányászati tröszt dolgozói felújították párosversenyüket, a pécsi bányászok nagyon fogadkoztak. hogy most már ők lesznek a győztesek, nem tűrik, hojy a komlóiak háromszor egymás után elnyerjék a vándorzászlót. A negyedév e'ső két hónapjának eredményei biztatóak is voltak s már-már úgy látszott, hogy a pécsieknek igazuk lesz. Sajnos, % pécsbányai üzemzavar keresztülhúzta a számításukat s persze a komlót bányászok sem vártak ölhetett kezekkel A párosversenyben jelenleg is a komlói bá- Általában: nem n?eXtjük5 december havi esedékes meg a tömegeket a tömegszer-# tervüket 100,5 százalékra teljesítették. - A vezetek nélkül. Az országos pártértekezlet határozatai alapján a pártszervezetek többségében élénk politikai tömegmunka bontakozott ki. Követendő például szolgálhatnak az olyan kezdeményezések, mint a pécsbá- nyatelepi pártszervezetnél rendezett értelmiségi ankét, vagy _, a Bőrgyár gazdasági bizottsá- galom. gának munkája. Igen eredmé-# Igazgatóságunk területén a nyesek voltak a november 7-i # járművek és egyéb berendező-11 komlói tröszthöz tartozó bányaüzemek közül a III. aknai, a Béta-aknai, a mázai és a szászvári bányászok 3—6 százalékkal még az elő« irányzatukat is túlteljesítik. A Pécsi Szénbányászati Tröszt vasárnap reggelig 95,4 százalékra teljesítette havi előirányzatát. E nagymérvű lemaradás oka, hogy a pécsbányai bányászok még nem tudták pótolni az üzemzavar okozta kiesést, pedig a szabolcsi és a vasas! bányászok Igazán mindent elkövettek annak érdekében, hogy a tröszt legalább a tervét teljesíteni tudja. Az év vegéig hátralévő néhánv nap a'att, remé'hetően a pécsi bányászok még le tud kik törleszteni adósságukat s talán még az elsőség kérdésébe is beleszólhatnak. felkészültünk a télre: [ A vasúton Is kellő élőkészü-i letek történnék a téli forga-i [lomra, hogy a zord Időjárási [idején Is lehetőleg zökkenő-|> [mentes lehessen a vasúti for-1' <» cAdij~eü az QtjadaLnií Színpadait IMú Ira'd A jó tömegpolitikai munkának sok feltétele van. A helyes kapcsolat alapfeltétele mindenekelőtt a kölcsönös, bizalom. A tömegeknek bízniok kell a pártban, a pártnak peilte a tömegekben, amelyet ha helyesen vezet, nagy győ- ze'mekre képes. A jó tömegpolitikai munkának alapvetően fontos feltétele, hogy a pártszervezet egységesen léplen fel. Ott, nhol a pártszervezetekben személyi ellentétek vannak vagy más okokból nem egységes, ott a munkája nem járhat kellő eredménnyel Ezt tapasztalhattuk is egyes területi pártszervezeteknél. A jó tömegpolitlkat munka érdekében területenként ta- nu’mányozmumk kell a dolgozók összetételét és problémáit Egyrészt olyan szempontból, hogy milyen m?*?a~ tartást tanúsítottak az ellenforradalom alatt, milyen nézeteket vallanak, kikre maszkodhatunk, kiket megerősítenünk és felvilágosítanunk és kik ellen kell harcolnunk. Másrészt olyan szempontból, hepy a dolgozók egyes rétegei milyen aktivitással kapcso’ődnak be a politikai munkába, hogyan lehet aktivizálni a passzívakat A jó tömeöpolitikai munka fontos feltéte'e, hogy szün+e’e- náll harcosiunk az e"erc:é"“s ideo’óaiai áramlatok el’en. Elsősorban is a nacionalizmus ellen, amelynek kiütéseivel még ma is ta’á’kozhatunk, főként az értelmiség és az ifjúság körében. Pártszervezeteinknek kell rámutatniuk, hogy az i’yen jelszavak velejéig hamisak (bizonyítékul szolgálhatnék az e'ső és második világháború töirténe'mi pé’dái), állítsák pé'daképül azokat a haladó emberéltet, akik e'ítéi- ték. (Irinyi, Petőfi, Vasvári és munkásmozgalom nagyjai). A nyolcvan éve született és immár 38 esztendeje halott költő, az „újból élő és ma______ __ ___ kacs halott” Ady Endre 6zólt ün nekségek előkészítése során/sek ’fagyveszélynők kitett al- # szombaton este a TTIT Bartartott pártnapok, viták és kul-# katrészeit fagytalanítottuk. — # tők klubját zsúfolásig meg turT,en?ezvén,v.ek_, íL _de. .me,g< Személykocsik és a® utazó- töltő közönséghez. Közel ötven éve, 1910-ben maga Ady celángyárban, ha az elökészü-#üzemképes állapotba helyez-. tűk. Hófúvás-veszélyes pályarészeken védőműveket, hósövényeket állítottunk fel. Az idei té’ben a menetrendietekbe bevonták volna a tö- megszervezeteket is. Az ifjúság nevelésének jelentőségét felismerve, sokat törődnek pártszervezeteink a KlSZ-szervezetekkel. (Ezt tapasztaltuk a Porcelángyárban és az egyetemen is ) A munkásosztály legszélesebb tömeg- szervezetével, a szakszervezetekkel azonban több helyen (i nem foglalkoznak megfelelően , i Még jobban elhanyagolják p nőtanácsokat, nem használják ki a Hazafias Néofront rendezvényeit és akcióit, pedig egy József Att’la-e,st, va<rv a moszkvai békenvilatkozat feldolgozó- , i tá- sa sok politikai lehetőséget rej’, i kell magában. (i Politikai rendezvényeinké* sohasem tekinthetjük szerve-11 zeti feladatnak, munkánka csak elvi alánon végezhetjük szerinti és kulturált utazásra Igen nagy gondot kívánunk' "ordítani. Valószínűleg nem kell nagyobbmérvű vonatke- J | '-éssel számolnunk, mert a]i rendelkezésre álló szénkeve-]) -ékkel biztosítva látszik a (i vonatforgalom zavartalansága VÁRNÁI LÄSZLO i A lelep'ezéssel párhuzamosan ismertessük a szomszédos baráti népek életét, be=zé'jünl- arról az önzetlen segítségről, ame’yet a Szovjetunió és p népi demokráciák nyújtottak számunkra fej’es=zük a nro- letár internacionalista érzéseÚítÓS 1200 tonna szén # megtakarítására <> A Pécsi Porcelángyár főmér-Ji i»nöke, Beke Lász'ó és műszakig Nem úgy, mint az egyik párt-11 osztályvezetője. Hantos Károly# szemináriumon tapasztaltuk újítást nyújtott be a Porcelán-# ahol a propasandista arról be-$ gyár hat körkemencéje tűzteré-# szélt, hogy üzemükben, s álta- nek átalakítására, mivel évi # Iában Pécsett nem zajlottak le# 1200 tonna szenet takaríthat-# ellenforradalmi események # nak meg. Az újítás lényege,# Mint mondotta, azért, hogvf hogy a körkemencák tűzterébe# meg ne sértsen senkit. Ezzel # levegőt fúvatnak be. # azonban nem segített, hanem# A hat körkemence közül a# sokat ártott a pártnak, meri#második átalakítását a héten# mi nem elvte'en udvarlással,!1 fejezték be és január 1-ig elké-# hanem elveinkkel és elveinkre 11 szülnek a harmadik körkemen- # nyerjük meg a tömegeket. (1 cável is. # Pártszervezeteink tőmegpo-([ litikai munkájához az elmúlt*, év eredményei és a nemzetközi(, helyzet megfelelő alaoot szol-" gáltatnak. Csak azt kell megértenünk, hogy a tömegek a \ társadalom mozgató erői, hogy' nélkülük nem tudnunk szocializmust építeni ebben az országban. Endre olvasott fel Pécsett saját költeményeiből néhányat egy Nyugat-est alkalmával Az estről szóló korabeli tudósítás még így írt a költőről: „Ady Endrében, az Ultra- Petőfiben, a csak száz év múlva megérthetővé váló költőgigászban, a magyar költészet főslágerében csalódott a felcsigázott reménységé, fényes közönség. Minket holmi Nyugat-1 ízléstelenséggel nem lehet lóvá tenni...” Azóta nagyot fordult a világ, sokat változott az ízlés. A bevezető előadást dr. Makay Gusztáv, budapesti irodalomtörténész tartotta. Makayban már régóta rokonszenves előadót tisztelhetünk; ezúttal is közvetlen és meleg szavakkal szólt Ady Endréről, „a forradalom vi- harmadaráról”. Előadásának első fele szinte egyetlen hatalmas körmondat volt: felsorolta azokat a gátló erőket, amelyekkel Ady Endrének meg kellett, vívnia a maga harcát. Melyek voltak ezek az erők? A feudális Magyar- ország béklyója, a „Vér és Arany" mámora, Párizs Igézete, a gyötrelmes Léda-sze- relem, a halál-vágy, „Az Ös Kaján” vonzása, az ellenfelek támadása s a magyar sorskérdések. Ezek az ellentétes és visszahúzó erők egyetlen nagy akarásban: Ady forradalmi vágyában oldódtak fel Az irodalmi est második részében Ady Endre költeményeit hallhattuk a „Bajor Gizi” Művészegyüttes tagjainak bemutatásában. (Az együttes művészeti vezetője Hajnal Ernő.) Köztudomású, hogy az Ady-versek előadása igen nehéz. A szavalók elsősorban a költemények gondolati tartalmának közvetítésére törekedtek, s a választott költemények többnyire olyanok is voltak, amelyek mondanivalójukkal kívánnak hatni. Bedő Éva különösen a versek befejezését kidolgozó finom előadásban tolmácsolt három Léda-verset. „Az öreg Kunné”-t Boros Gabriella szavalta átéléssel Tetszett Horváth Erzébet egyszerű és közvetlen versmondása is. Hermann Zoltán kisebb hangerővel többet ért volna el. Ügyelnie kell, hogy a tiszta és szép vensmondást ne pótolja rossz értelemben vett „színészi fogásokkal”. Jól illeszkedett az együttesbe öhl- müller Miklós, Tasnádi Ottó és Vargha János. Kiemelkedő volt Sugár Győző két szavalata: előadásában egyéni hang és eredeti elképzelés találkozott a versek helyes értelmezésével Az est műsorát Vonöczfcy Endrévé énekés Vönöczky Endre zongoraszámai tették változatossá, (te.) Művelődésügyi tanács alakult W A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya a művelődésügyi állandó bizottság mellé a megye ' művelődésügyeinek jobb irányítása, az aktuális művelődésügyi kérdések megvitatása, tanács- és segítségnyújtás céljából szakemberek részvét,^,. telével művelődésügyi tanácsot Csak a reális helyzetből zn- két a dolgozókban, du hatunk ki, ezért a jelen e- A do’pozók java e’ótt lelengi he yzetet és a2 óhajunkat iezőáött a vérgőzös ellenforraösszekeveini nem lehet.' Mert ml is a helyzet? Az, hogy a mú't maradványainak, a bur- zsoá ideológiáinak a hatása még érezhető, a tömegek egy részé még nem ismerte fel azt a helyes utat, ame'yen ingado- zá-mentesen kell járnia. És mi az óhajunk? Az, hogy a tömegek tudatosan vegyenek da'mi napokban, hogy mi'yen „szabadság és demokrácia1’ jár eVensé°eink eszében. De azért még felvetődhet a tértől és időtől elvonatkoztatott bur- zsoá demokrácia és szabaddá" # követelése, ezért kfmé’et’eni’ le kell lep’eznünk. Lépjünk fo határozottan a demagógol' $a.h.á.tsáj0.s axLot kéhzk \ . .. ^ítás£ t<*út azok ellen is, akik mit reszt a szocializmus építésé- ^ tör5dve a 1(,^tósé,Tekko' ben. Ennek a megvalósulásához hosszú út vezet, ezt az utat mepfe'e'őképpen kell járnunk, s ha jól haladunk rajta, akkor kívánságunk reális var lósággá válik. A jó tömeepoHtikai munkának egy másik fontos feltétele a he’yes vezetés. Mit is jelent vezetni Nem azt, hogy utasításokat adunk ki, mert az ilyen vezetés nem érhet el tartós eredményeket, hiszen nagy kü'önbség van aközött, hogy valaki kényszerből vagy szív mértéktelenül követelnek. A lényéig az, hogy sohase felejt-J sük el: a néptömegeket meg- , nyerni csak úgy lehet, ha az ellenséges nézeteket szűntek- ^ nül leleplezzük. (> felel! éi Husiién toll® | munka Amikor a tömegek megnye-i1 réséről beszélünk, látnunk kell,! hogy a politikai munkának! b5ldolS-e. Ezért kel! meg- közvetett és közvetlen formája d győznünk a tömegeket polil- « létezik. A közvetlen politikai# MAIZ- :, munka alatt a kommunisták# kánk he'vessewero'. (Eddigi si- munka alatt a _ _ tömeg- és egyéni agitáciosC , 1 . m munkáját értjük. Ha elérjük,!' Idő 'r^sielentes hogy a kommunisták — akár-i* VárhatA időjárás kedden estis- hol is jelennek meg — mindé-!' felhős, párás, heiyenkint ködös nütt agitátorok lesznek, egyet-i1 idő. több helyen kisebb havazás, ien megjegyzést sem engednek11 SSSÄ'el aTülük mellett, tehát minden# változik- • eszközt megragadnak a párt' politikájának a hirdetésére, ak-# ipOclftt ihä cjid, mínusz V—mirtusz \ , m . ? # S, legmagasabb pappall hömérsík- kor uJa .. slKeTeKne* «arOnkf jet Sadden: *—mínusz 3 fok között, szemtanul; f Minden embernek van valami szenvedélye, bogara. Az egyik bélyeget gyűjt csupa állntképekkel, a másik szereti az ultit, de csak rablásán... és az utóbbi években egy újabb szenvedéllyel bővült az otthoni szórakozás: a fényképezéssel Nem sok kell hozzá. Egy gép — mondjuk MO- METTA (mert támogassuk a hazai ipart) — és máris indulhat a csalid fel a Mecsekre, a Széchenyi térre a galambok közé. vagy a Zsolnay kát elé. És készülnek a leépek. Mert ma már lassan olyan lesz a fényképezőgép, mint a karóra. Csaknem minden családban megtalálható. Nem feltételezésen alapulnak ezek a szavak. Számok tanúsítják, hogy december hónapban hetven fényképező gépet vásároltak, csak az OFOTÉRT-iól. S nem is akár milyen gépeket. Igaz a legnagyobb keletje az olcsóbb, úgynevezett tanuló gépeknek van. Mintegy ötven Pajtást és egyéb olcsó gépet adtak el. De viszik a drágább, nagyobb teljesítményű, komolyabb gyártmányokat is. Bár az Eracta warex ára 8250 forint, mégis három kelt el decemberben. Mert az emberek nemcsak s-órakozni alcamak, hanem olyan elfoglaltságot keresnek munka után, melynek gyakorlati haszna is van és bát! ran mutogathatják ismerőseiknek, rokonoknak: ezt csináltam én esténként. Ezért nemcsak gépeket vásárolnak, hanem igyekeznek odahaza kidolgozni a képeket. Kis házi laboratóriumot szerelnek fel és a fényképezésen túl a kidolgozás öröme is az övék. Laboratórium — azt hinné !' az ember, hogy nagy összeg- <' ra van szükség felállításához, Pedig: egy 4x4-es nagyitógép, három túl, három csipesz, egy másológép, papír, vegyszer, tank összesen csak 1 000 forintba kerül és máris kész a. laboratórium, lehet előhívni, másolni. Sokan még ezen is túl mennek. Tökéletesebb munkám törekednek és villanókat vásárolnak. színesfhhnmel próbálkoznak. Elsősorban vállalatok, mert manapság már kevés üzem van, ahol ne működne fotószakkör. S most az OFOTÉRT igen megköny- , nyítette a vásárlást, mert a közületek és szakkörök elszámolási utalványra is vásárolhatnak. S hogy valóban sokat és sokan fényképeznek — még télen is — azt az OFOTÉRT laboratóriuma érzi a' legjobban. Naponta átlagosan 7— 800 amatőr képet dolgoznak ki. Természetesen ez . nyáron még több: napi 3—3 500 kép, mert meleg napsütésben mégiscsak könnyebb barátságot arcot kérni. G.B. hozott létre, amely pedagógiai és népművelési részlegből áll. A művelődésügyi tanács szombaton tartotta első megbeszélését a megyei tanács vb ‘érmében. A pedagógiai rész- ’eg a megye gyermek- és ifjúságvédelmét tárgyalta, a népművelési részleg pedig megvi- atta a népművelési csoport 958-as munkatervét. valamim a népművelési munka állami irányításának és koordinálásának kérdéseit. A népművelési részleg elnökéül Acbáiz Imre * elvtársat, országgyűlési képviselőt vá- 'osztotta. A megbeszélés során sok hasznos javaslat hangzott — el, amelyeknek megvalósítása valóban megkönnyítheti a tanács munkáját. A javaslatokon kívül fény derült az egyes kulturális intézmények, szervek — a TTIT, a szakszervezet, a Hazafias Népfant, a színház stb. problémáira, amelyeknek megoldása elősegíthetné a megye népművelési munkája színvona'ának emeléséi Sok szó esett az öntevékeny színjátszásról, a színház táj- előadásairól, az ismeretterjesztésről a képzőművészeti kiá'- lítások vidéken való bemutatásáról, — a kulturális élet minden területéről Az ehhez hasonló tanácskozások a jövőben gazdagítják majd a népművelési csoport tájékozottságát s ezzel párhuzamosan javítják irányító munkáját iß. Hlnes szükség légióra? Mintegy hatmilliós tégla- készlet. ha’mozótlik a megyei tanácsi téglagyári egyesülés üzemeiben. Az a’sóniocsoládi. villányi, magyarbólyl, szigetvári és a bakócai téglagyárak tömve vannak égetett áruval a szállítás pedig alig- alig akar megindulni. Ügy tűnik, mintha a hatmillió téglára nem Is lenne szükség. Pedig mindenki tudja, hogy szükség van rá. A baj ellenben ott van, hogy késnek a diszpozíciók. Márpedig a tégla elszállítását már az ősszel meg lehetett volna kezdeni, nagy részét már be Is lehetett vo’na építeni Ugyanígy áll a helyzet a cseréppel Is. A sxulimini gyárban gyártottak ebben az évben cserepet, szükség Is lenne rá, de még mindig a gyárban van. A helyzet ugyanis az, hogy új építkezésnél nem lehet gazdaságosan felhasználni a próbaképpen gyártott cserepeket, mert azok még a régi, hód- farkas típus szerint készüllek. Viszont a lakosság részére jól megfelelne tetőjavításra, vagy kisebb épületek cserepezésére. Az, hogy eddig még nem haszná’ta fel a lakosság a szuümám cserepet, szintén formaságokon múlott. Hatmillió téglával és negyven-ötvenezer cscrénpcl mm lehet valami csoda sokat építeni, de azért ez is valami. Főként a he’vi sTÜlc-ér- let kielégítését o’daná meg. Igv viszont, ha raktáron maradnak, csak a te~’agyárak« nah okoznak gondot.
