Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-03 / 259. szám

4 NAPLÓ 1957 NOVEMBER'S I-cnlnirrártban, Moszkvában számtalan múzeumban összegyűjtve lk a proletárhatalom első meg tcremtöjének emlékeit Száz és A szocializmus országában Bülygí, amely az egész világai megtilygalta 71/f ár 28 napja kering a irj- Föld körül a mestersé­gén hold. Igaz, telepei kime­rültek és már r^em bocsátja ki az annyira közismertté vátl bip... bip... bip... hangot, de még mindig a tudósok szá­mítását igazolja, mely szerint lehetséges olyan mesterséges holdat készíteni, amely hosz- szább ideig kering a Föld kö­rül. A mesterséges hold az at­moszféra felső rétegeihez kö­zeledik és amint beleütközik annak sűrűbb rétegeibe, lefé­keződik, széthullik és elég, mint egy meteor. Jelenleg még mindig 96 perc alatt teszi meg az ellipszis alakú pályáját. Amint közeledik a Föld felé, egyre jobban láthatóvá válik valamennyi kontinens fölött. Ezért most különösén megsok­szorozódott a mesterséges hold figyelése, már csak azért is, mert a rádió-adó nem műkö­dik. Elsősorban rádiótechnikai felszerelésekkel — lokátorok­kal és pellengátorokkal — fi­gyelik, de hamarosan szabad szemmel vagy kisebb távcsö­vekkel is látható lesz. Az egyes obszervatóriumok már arra is felkészültek, hogy a mestersé­ges holdat lefényképezik. A Szovjetunió területén 66 megfigyelő állomást létesítet­tek, melyeket optikai felszere­lésekkel láttak el, azonkívül a Szabadságharcos Szövetség 26 rádióklubjá, valamint a mű­kedvelő csillagászok és rádió­amatőrök ezrei kapcsolódnak be a mesterséges hold figye­lésébe. A pulkovi dombon, ahol a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája csillagászati obszerva­tóriuma van, dolgozik Dimitrij Jevgenyevics Scsegolev, a fizi­ka-matematikai tudományok kandidátusa, akinek elsők kö­zött sikerült — már október 7-én reggel 5.12 perckor -~r meglátnia a mesterséges hol­dat. ö szervezte meg az ob­szervatórium környékén a meg­figyelő állomást, ahol 30, külön erre a célra készített optikai műszert — az úgynevezett „A. T—l”-es távcsöveket — hasz­nálnak. A műszerek helyét előre elkészítették és két sor­ban állították fel. Amikor a mesterséges hold földkörüli út­ján az obszervatórium fölé kö­zeledik, a csillagászok a pavi­lonból előhozzák a távcsöveket és helyükre fessük. Könnyebb­ség kedvéért az újfajta távcsö­vekbe nem felfelé kell nézni, hanem lefelé. A távcsövek nagy látószögben tárják az 'eget a megfigyelők elé és így átfogják azt a sávot, ahol a mesterséges holdnak át kell haladnia. A pavilon környékén teljes csend uralkodik. A beszéd ti­los. A megfigyelők távcsöveik fölé hajolnak, mert el kell fog­ni azt a pillanatot, amikor a mesterséges hold áthalad an­nak látómezejében. A felbocsátás óta eltelt 2S nap alatt már többször sike­rült rögzíteni azt a pillanatot, amikor a mesterséges hold át­halad a pulkovi obszervató­rium felett. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája még a nemzet­közi geofizikai év kezdetén be­jelentette, hogy számos magas­légkört kutató rakétát és mes­terséges holdat kíván felbocsá­tani. Most újabb hír érkezett, mely szerint lehetséges, hogy november 7-e tiszteletére egy másik — a jelenleginél még pontosabban szerkesztett — mesterséges hold kezdi meg keringését a Föld körül. MW* Beszédes számok 1,577.090 traktor 1957. elejére a Szovjetunió mezőgazdaságában 1,577.000 traktor, 385.000 kombájn, 631.000 tehergépkocsi, valamint több millió mezőgazdasági kis­gép szolgálja a parasztságot. 36,000.000 hektár szűzföld Az utóbbi 3 év alatt 1954-tól 1956-ig a Szovjetunióban 36,000.000 hektár szűzföldel Qltqipxm éa eredménye törtek fel. Ez a terület több, mint 0 európai állam: Francia- ország, Olaszország, Nyugat- Németország, Ausztria, Bel­gium, Dánia, Hollandia, Spa­nyolország és Svájc — összes vetésterülete együttvéve. 1569 város A szovjethatalom évei alatt a városok száma több mint 2-szeresére — az 1913. évi 663- ról az 1956. áprilisáig számított 1.569-re — emelkedett. Ffzen- kívül rengeteg városi típusú i település létesült. 346.000 Evről-évre ugrásszerűen emelkedik a széntermelés a Szovjet­unióban. A szovjet időkben jelentősen ! megjavult a lakosság orvosi el- I látása. Míg a cári Oroszorezág- |ban 10.000 lakosra jutott egy [orvos, a Szovjetunióban jclen- ; leg 10.000 lakosra 17 orvos, az [ 1913. évi 13 kórházi ágy he- I lyett pedig 70 kórházi -ágy jut. i (Az Egyesült Államokban 1954- í ben 10.000 lakosra 13 orvos ju- : tott.) Az orvosok száma (a fog- [ orvosok és katonaorvosok ncl- [ kül) az 1913. évi 23.100-ról 11957-ben 346.000-re nőtt (becs- i lés), az ágyak száma pedig (a ; kórházakét nem számítva) : 207.300-ról 1,432.000-re (becs- : lés).; MIT ADOTT II SZ0VJETHATA10M A cári Oroszországban 9.656.000 gyerek járt iskolába. Jelenleg 28,200.000 az iskolások száma. Az utolsó három ötéves tervben összesen 75.000 iskola- épületet építettek és a közép­iskolák számát 17-szeresére nö­velték. A nagyobb ipari köz­pontokban már bevezették a tizéves kötelező oktatást. S 1960-ra a Szovjetunió vala­mennyi városában és községé­ben tíz évet kötelesek tanulni a gyerekek. Az októberi forradalom előtt csak 280 ezer tanító volt az or­szágban. Ma 1,727.000 pedagó­gus oktatja a fiatalokat. Az is­kolákban összesen 58 nyelven folyik az oktatás. Évente csaknem 6 millió gye­rek és fiatal üdül az úttörö táborokban, turistaszállásokon és erdei kastélyokban. A gyerekek számára közel 10.000 iskolánkívttll intézmény létesült a szovjcthatalom alatt. Közülük több mint 2,500 pio- nérház és palota, 428 technikai állomás, 129 gyermek turista- állomás, 122 gyermekpark, több mint ötezer könyvtár, 104 szín­ház és 967 sportiskola épült. ? Csak 1956-ban összesen 172 J millió könyvet adtak ki aj Szovjetunióban gyermekek szá- * mára. A gyermekirodalom pél- • dány száma az 1913-ihoz viszo-| nyitva 19-szeresére emelkedett.* |M ? ! t -j, i JÍ ® K IN 33 fc IN R őrzik a proleiArhatalom első meg teremtőjének emlékeit, százezren tekintik meg Lenin tör ténelml nevezetességű autóját, me­lyen még betegsége után is anny iszor Indult el, hogy személyes jelenlétével agitáljon a szovjet hatalom mellett. A másik, Itt bemutatott emlék az a mozdony, melyen Lenin 1917 októberében Finnországból visszatért Petrográdba. A 293-as számú mozdonyt 1957 június 13-án aján dákképpen adta vissza 'a Szovjet­uniónak a finn kormány. Riport a Kantár ól: TENC/ER SZÜLETIK TI iába volt bővizű a Kóma Xi folyó, hiába szelte a sztyeppét, ha vize hasznavehe- tetlenül folyt el évről-évre a Volgába. Pedig az Ural vidéki, hatalmas ipari központok szá­mára zöldövezetet kellett te­remteni. S a zöldövezethez pe­dig víz kellett, sok-sok víz. Megszületett a hatalmas terv, mely nemcsak vizet• biztosit a környező földek öntözésére, de villamosenergiát is szolgáltat az ipartelepek számára. A terv azóta már meg is valósult. Ahol valamikor terjeszkedő falvak, hatalmas mezők vol­tak, ahol a fúrótornyok százai messziről olybá tűnték, mint sűrűn egymás mellé levert szőlőkarók, ott ma a Káma­tenger terjeszkedik. A falvakat áttelepítették, házastól, lakók­kal együtt. A vidék képéből csak egy maradt meg: a fúró­tornyok. Ugyanis mielőtt a tengert vízzel feltöltötték vol­na, szigeteket építettek a fúró­tornyok körül. A fúrótornyok között teher- és személyszállító hajók járják az új tengert. Halászok vetik ki hálójukat és új sport szüle­tett, mely eddig ismeretlen volt ezen a vidéken: a vitor­lázás. A Káma-tenger legfontosabb feladata továbbra is az olaj- termelés, hiszen ez a telep a termelt mennyiség után az or­szágban a harmadik helyen áll. Tehérgőzösök szállítják a kis szigetekre a fúrástechnika legújabb gépeit és a régi tor« nyok helyén újabbak büszkét* kednek. Már az olajtermeiét sem a régi. Az első kutak fel* állítása óta megtízszereződött és 1960-ra a jelenleginek két- szerese lesz. If int a parton épül egy hűi talmas, emeletes fehér épület: a diszpécser központ. Ha elkészül, innen egy ember irányítja a száz és száz fúrói torony munkáját. Nagy műm Ica ez, ha belegondolunk, mert a fúrótornyok a bőséges olaji kincset éjjel-nappal továbbíti ják a felszínre, több, mint egy kilométer mélységből, az új Káma-tenger mélyéről. Elkészüli fécs jövő évi fejlesztési terve FolySatják a Petőfi utcai építkezést — Bő:í ik a péssbányai kórházat 16 millió forint ul a,vízellátás javítására Tisztább lesz a város — Új iskolát kap Mecsekalja Pécs megyei jogú város ta­nácsának végrehajtó bizottsá­ga a legutóbb megtartott ülé­sén behatóan foglalkozott a vá­ros jövő évi fejlesztésének ter­vével. A városi tanács terv- javaslatában első helyen sze­repel a lakás-probléma megoldása, Illetve a lakásínség enyhítése. A tanács rendelke­zésére bocsátott 8,400.000 fo­rintos beruházási hitelből az 1958-as esztendőben tovább építik a Lakásépítési Igazga­tóságtól átvett Petőfi utcai la­kótelepet. Erre a célra a jövő tervévben a tanács 7,545.000 forintot használ fel. A jövő évi hitelből építik, de már elkez­dik az Országos Takarékpénz­tár öröklakás-akciója részére a Rákóczi út 27. szám alatti há­romemeletes bérházat. Ugyan­akkor lakást építenek az Alsó- Havi utcában most elkészült bölcsőde mellé is. Továbbá 800.000 forint felhasználásával megkezdik a Lánc utcai lakó­tömb építésit is. A lakótömb építésére összesen 2,400.000^ fo­rintot fordítanak a hároméves terv keretében és ebből az ösz- szegből körülbelül nyolcvanegy lakás készül majd el. A nyolc­vanegy lakás közül 1958-ban 59 lakást teljesen elkészítenek. A városi tanács a jövő esz­tendőben nagy gondot kíván fordítani az iskolai hálózat bővítésére, valamint az iskolai felszerelések gyarapítására is. Hárommillió 100.000 forintos összeggel Mecsekalján megkez­dik egy nyolctantermes iskdla építését. Erre a célra 1958-ban 1.788.000 forintot fordítanak. Ugyanakkor Kertvárosban 312.000 forintos költséggel két tanteremmel bővítik az isko­lát. 100.000 forintért pedig is­kolai berendezést vásárolnak. A meglévő kultúrotthonok és a Szabadtéri színpad fejleszté­sére a tanács 300.000 forintot kíván fordítani 1958-ban. A pécsbányatelepi kórház bővítésére és orvosi műszerek beszerzésére beruházásból 600.000 forintot, egyéb forrás­ból pedig 522.000 forintot irány­zott elő a városi tanács. Nem feledkezett meg a ta­nács a bolthálózat fejlesztésé­ről sem. A megállapított 210.000 forintos beruházási hitelből a Megyeri úton egy hús- és egy íűszerboltot létesítenek: A tárca a Pécsi Kertészeti Vállalat részére 50.000 forintos hitelt biztosított az 1958-os év­re. Ez az összeg azonban a ki­bővített profilú vállalat mun­kájának ellátásához elenyé­szően csekély, ezért a vállalat hitelkeretét az egyéb beruhá­zások terhére a város' tanács 500,000 forintra módosította. Ebből a hitelkeretből a Pécsi Kertészeti Vállalat 150.000 fo- ritos költséggel befejezi a szeg­fűhajtató melegház építését. Hetvenezer forintot fordít a bi- csérdi raktár építésére, 180.000 forintos költséggel kutat épít Pécsett és Bicsérden, 100.000 forintért pedig különböző gé­peket szerez be. Pécs város régi, megoldatlan problémája a város lakosságá­nak vízellátása, különösen a nyári időszakban. Ezért a víz­ellátás megjavítása érdekében a városi tanács végrehajtó bi­zottsága a következő tervévre összesen tizenhat millió forin­tot irányzott elő. A közlekedés fejlesztése érdekében a közle­kedés- és postaügyi miniszté­rium 2,379.000 forintnyi beru­házási hitelt juttat a következő esztendőre. Az összegből a Pé­csi Közlekedési \®.lalat ga­rázst létesít. Ezzel megoldódik a mostani tarthatatlan helyzet, hogy a kocsik a külvárosi pá­lyaudvar előtti réren, a szabad­ban parkírozzanak. Ugyanak­kor a vállalat 1,779.000 forintos összegből hét Ikarus társas­gépkocsit is vásárol. Ez a fej­lesztés azonban kevésnek bi­zonyult, mert ez a beruházási hitel mindössze egy kocsival növeli a jelenlegi állományt, mert a vállalat 6 kocsit selej­tez ki. A megnövekedet.t, igé­nyek és a közlekedés megjaví­tása érdekében legalább még tíz gépkocsira lenne szükség. Az idegenforgalom céljára a városi tanács végrehajtó bi­zottsága összesen 150.Ó00 fo­rintot irányzott elő. Tekintet­tel arra, hogy Pécsett évről- évre növekszik az idegenforga­lom és a vidéki városokból egyre több diák érkezik váro­sunkba, a városi tanács ezt az összeget elsősorban arra hasz­nálja fel, hogy a diákszálló ré­szére berendezéseket vásárol. A nyugati városrész fejlődé­sével kapcsolatban nagy fel­adat hárul a Gázszolgáltató Vállalatra. Nemcsak az új városrészt kell a fogyasztói hálózatba bekap­csolnia, hanem — hogy ezt végrehaj thassa — a történelmi város gázhálózatát is át kell építenie, a szűk keresztmet­szetű csövek miatt. Erre az el­következendő hároméves terv­ben kerül sor és erre a célra a tanács 43,654.000 forintot irányzott elő. A jövő esztendő­ben a Gázszolgáltató Vállalat két gáztárolót létesít, sor ke­rül a nyomásszabályozók meg­építésére, ezenkívül 1,500.000 forintot fordít a csővezetékek építésére, valamint a bekap­csolandó új fogyasztók részére szükséges gázmérők beszerzé­sére. , Az élelmiszeripar munkájá­nak megkönnyítése érdekében a tanács összesen 208.000 forin­tot irányzott elő 1958-ra. Ebből az összegből a Sütőipari Válla­lat -88.000 forintos költséggel a kenyérszállításhoz szükséges gépkocsit vásárol, míg a Pécsi Szíkvíz- és Szeszipari Vállalat 120.000 forintos költséggel szik- vizes ballonokat és egy teher­gépkocsit vásárol. Az 1956-ban megépített ál­latorvosi ambulancia közelé­ben szolgálati lakást építenek 137.000 forintért. A Pécsi Köz- tisztasági Vállalat három te­hergépkocsit, egy öntöző autót és egy úthengert szerez be 600.000 forintos költséggel. Ugyanakkor az Ingatlankezelő Vállalat 200.000 forintot fordít szociális beruházásokra. A pécsi sportélet továbbfejlesztésére -a városi tanács összesen 500.000 forintot irányzott elő a következő esz­tendőre. Ebből az összegből a Balokány ligeti teniszpályák­hoz öltözőket építenek, sor ke­rül a József Attila utcai sport­pálya villamosítására, oldal­lelátó építésére, a Nagy Lajos G imn ázium sport uszodáj áh oz öltözőt létesítenek és -külön­böző sportszerek pótlására 220.000 forintot fordítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom