Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-21 / 274. szám

NfírVlú isst NcmatnMB* u Hogy is csinálják Szentdénesen? Péctre is eljutott a szenidé- nesi kommunisták s általában a falu híre. Megírtuk például, hogy nemrég emlékművet avat­tak az ellenforradalom elleni harc hőseinek és áldozatainak emlékére. Egyetlenegy fillér nélkül építették a község tár­sadalmi munkájával. Ilyen em­lékművel nem dicsekedhet megyénknek egyetlen egy falva sem rajtuk kívül. meg helyes politikájával, s er­re építették a szentdénesi elv­társak a maguk kis „téglács- káit.” Hogy mik azok a tég- lácskák? 1946 óta panaszkod­tak a Rákóczi utcabeliek sáros járdájukra — s a pártszervezet javaslatára az idén megcsinál­ták. Évek óta nem volt ifjú­sági élet a faluban, az idén pedig, a kommunisták vezeté­sével KISZ-szervezet alakult, Aztán fülembe »jutott a amit a futballcsapat megalakí- szentdénesi nőtanács híre is. tása követett. Ötven tagja van, megyénkben És segítettek a bizalom meg­szülte párját ritkító befolyás- szerzésében az ún. kommunista sál és tekintéllyel rendelkezik „körzetvezetők” is. Ne gondol­az ottani asszonyok között. A pártszervezet a nőtanács segít­ségével például egész népünne­péllyé tette az emlékmű fel­avatásának napját, sok százan vettek rajta részt. Szentdénes egész környékéről odasereglet- tek az emberek. Hát ilyen híreket hallottam junk nagy dolgokra: egyszerű párttagokról van szó. Tíz kör­zetre osztották maguk között a falut, s egy-egy elvtárs felel a területéért. Rendszeresen el­beszélget az odatartozó dolgo­zó parasztokkal (valamelyik házában gyűlnek össze, vagy éppen a kapuja előtt), továb­belül megalakítják a lánytaná­csot, szabás-varrás tanfolyamod indítanak. A KISZ oktatási < tervjavaslatot kap a pártszer- < vezettől. Természettudományos < előadások közben politizálgat- * nak majd a fiatalokkal. A tagkönyvcserénél sorra-' kerülő összeírást már arra * használják fel, hogy mindezt; megbeszéljék a párttagokkal. Nem lesznek többé szólóak! Szentdénesről írva lehetetlen 4 hallgatni a termelőszövetke- < zetről. 16 tagja van, alig nyolc J hónapos, s máris 60 forintot Á érő munkaegységgel dicseked- i hét. Horváth István fogaton } 25.800 forint értéket kapott "ésj kap családjával a csoporttól. < Ezenkívül 4—5 hízót nevelt é=( adott el a háztájiból, 2 meg- I maradt magának, s még min-< év feladatai a termelőszövetkezetekben én Szentdenesrol. Sokszor fu.- bitja kérésükét es panaszaikat, dig van 5—6 süldőié 1 tehene r. %i,rnnnpipn^ milfánt íö 1. _. _ : ' > _____1 .. ... ... - * da lt a kíváncsiság, miként is csinálhatták ezt ott a kommu­nisták. Meglátogattam őket. A bizalom édes terhe Csakhamar feltűnt, milyen nagy bizalommal vannak a fa­lu lakói a pártszervezet iránt. mozgósítja őket a pártnapokra stb. Sajtókampányt is tartot­tak, azaz felhívtak a dolgozó parasztok figyelmét az újság- olvasás hasznosságára. Ered­ménye: a falu 110 háza több mint 150 újságot és folyóiratot járat. Emellett több mint 90 rádiója van a falunak. Rend­s növendékmarhája. Horváth István szegény em-l bér volt a felszabadulás előtt, <| mint a csoport többi tagja is. Aki csak egy kicsit ismerte a< horthysta idők magyar faluja-4 nak életét, az tudja, hogy azt agrárproletár sohasem élt ( olyan jól, mint most. Ügy lát- ^ Csak néhány órát tártozkod- ktvü 1 tájékozottak az emberek, szik nagyon irigyelhetik egyes* tam a pártszervezet és a tér- szakavatottan vitatkoznak a felelőtlen és ellenséges elemek,} tett velük. Előző este éjfélig kérték a doglozó parasztok, kommunisták ez esetben Nem készült külön terv ar-. ról, hogy a megye termelő­szövetkezeteinek hogyan kell alakítaniok gazdálkodásukat az elkövetkező években. Az összesített megyei tízéves tervben azonban jelentős cél­kitűzéseket rögzítettek a szakemberek. A növénytermelési részben olvasható, hogy már 1960-ra kilenc mázsára kell emelni a holdankinti búzatermést, 1967-re pedig el kell érni a 10.2 mázsás átlagot. Őszi ár­pából 13, kukoricából 14 májusi morzsolt) és cukorré­pából 140 mázsás átlagter­mést kell elérniük. Bár 1967-re a termelőszö­vetkezetek kenyérgabona ve­tésterülete 28 százalékra csökken, a termésátlagok fo­kozatos növelése azonban biztosítja, hogy jóval több termést takaríthatnak be, mint 1957-ben. A termésho­zam emeléséhez persze el­engedhetetlenül szükséges a talajerő pótlása, a minőségi vetőmag használata. Fokozni kell a gépesítést, a kártevők elleni védekezést, javítani kell a talajművelést. A ter­melőszövetkezeteknek el kell érni, hogy a gabonatermesz­tés munkáit 80 százalékban géppel végezzék, s szakszerű vetésforgót alakítsanak ki. A talajerő pótlása érdeké­ben 1967-re érjék el, hogy négy évenkint istállótrágyát hordjanak a földekre és fo­kozzák a műtrágya használa­tát. Kiegészítő trágyázásként foglalkozni kell a zöldtrá­gyázással és minél nagyoob mértékben térjenek rá a ka­rámozásra, ahol bőségesen almozva a trágya mennyisé­ge növelhető. Jelenleg 58 kiló műtrágyát szórnak egy holdra a terme­lőszövetkezetek. A terv sze­rint el. kell émiök, hogy 1967-re 120 kiló műtrágyát használjanak fel egy holdra. A szervestrágyát pótolhatják különböző hulladékanyagok­ból (háztáji hulladék, tyúk­trágya, hullott lomb, stb.) Megfelelő mennyiségű mű­trágya közbeiktatásával na­gyobb mennyiségben állít­hatnak elő úgynevezett kom- poszt-trágyát. Meg kell duplázniok a je­lenlegi öntözéses és száraz kertészet területét. 1967-re 120 holdra kell emelni az ön­tözéses és 500 holdra a szá­raz kertészetet. Megemlékezik a terv a gyümölcsös, a szőlő telepíté­séről. Előírja,-hoey évenkint átlagosan 120 hold gyümöl­csöst kell telepíteniük a ter­melőszövetkezeteknek, úgy, hogy J967-re 1200 hold gyü­mölcsösük legyen. Természe­tesen ügyelni kel! a fajok megválasztására, figyelembe melőszövetkezet közös irodája- sziriai eseményekről, a II. mert támadást indítottak ai ban, de e néhány óra alatt szputnyikról és így tovább. szövetkezet ellen Tíz hold fól-5 vagy négyen-öten megfordul- A pártszervezet befolyása és <jet ígérnek a ’ tsz-tagok nak, í tak benne. Az egyik panaszos tekintélye megmérhető a párt- amiért semmit sem kellene fi-t ügyben fordult a parttitkai ho^, napokból is. Május elseje óta zetniök, pusztán csak az adó-í a másik meg diskuiálgatni jo.t nem volt olyan, pártszervezet ját rendeznék a tanácson.^ kicsit vele. Tsz-tagoik és egyem áltál meghirdetett összejövetel iviindennek a feltétele* lépje-d parasztok vegyesen. a faluban, ahol a 110 ház mind- nek ki a csoportból. éT ., , 1 Hugyecz István elvtárs — a egyikébol_ legalább egy embe- A türelmükről és jóindulat JUgOSZlaV 68 IraDCia Ittett'OK Jele*Ívk? párttitkár —-szívesen beszélge- ^eg^ne jelent volna. Utóbb azt tukról nevezetes szentdénesi^ ZOngOraiűŰvész ­ke r Pécsett véve a terület sajátosságait, éghajlati és talajviszonyait. Száznyolcvan hold szólót újítanak fel tíz év alatt. Eh­hez a szükséges oltványok egy részét — mintegy 300.000 darabot — maguk állítják elő, többit pedig az állami gazdaságokból és egyéni ter­melőktől szerzik be. Biztosí­tani kell' részükre nagyobb teljesítményű permetezőgé­peket és az ehhez szükséges motoros töltőgépeket js. Az állattenyésztési rész hő­vezetőül megállapítja, hogy jelenleg 12.1 számos állat jut 100 hold földre. Igen elszo­morító állapot. Annyira, hogy tíz év alatt 170 száza­lékkal kell növelniök az ál­latlétszámot. Természetesen ezzel együtt javítani kell a takarmányo­zást, a takarmánytermésztést is. Biztosítani kell, hogy min­den szarvasmarhára legalább öt köbméter állandó jellegű siló legyen. Jelentősen kell növelni a takarmánybetaka­rító és feldolgozó gépek szá­mát, s meg kell javítani a rét- és legelőgazdálkodást, gondozást. Ezek lennének a tízéves terv főbb irányelvei, amely komoly feladatokat állít a megye termelőszöve’.kezetei elé. A lehetőségek azonban nagyok, s a célkitűzések megvalósíthatók. tartó tsz-taggyűlésen vett részt, másnap hajnali ötkor felzavar­ta valaki, hogy segítsen ügyes­bajos dolgát elintézni. Noha nem állatorvos, tanácsot kér­hogy tartsanak számukra több pártnapot, mert kiváncsiak a kül- és belpolitikai események magyarázatára. Láthatjuk, hogy jól beváltak nek tőle a dolgozó parasztok a kommunista „körzetvezetők”, cselédsorba való kényszerítése akkor is, ha rosszul ellik a te- De a pártvezetőség mái- tovább eszközének tartják és ennek henük. Néha persze korholjak lát. Azt mondják, jó volt ez megfelelően fognak ellene el­is. Kishalas Ferenoné például idáig, de már megteremtődött akárhányszor találkozik vele, annak a feltétele, hogy a falu mindig az orra alá dörgöli, becsületes embereinek többsé­hogy mi lesz azzal a pékség- ge belépjen valamelyik tömeg­gel. (A falu jól felszerelt pék- szervezetbe. Ebből pedig az ségét a szigetvári vállalat következik, hogy a pártmun­kát a tömegszervezetekbe kell koncentrálni, pontosabban tö­megszervezeti pártmunkával kell megbízni a párttagokat. A pártvezetőség már munká­hoz látott. Újjászervezték a népfrontot, a nőtanács kebelén sok is. nesi kommunisták. Azt hiszem, tanulhatnak példájukból má­M agyar László Jugoszlávia egyik leghíre-, mény visszavágásra készülnek, # Leszögezték, hogy a mézes- (» mad^palogató^it a csoportig zongoraművésze: iv0 szétzüllesztesere irányuló teve-#Ma<Jek novembcr 22-én. Buda- kenységnek, a tsz-tagsag ismét ad hangversenyt, majd onnan Pécsre érkezik. — Itt november 27-én, szerdán este járni. A volt agrárproletárok-#1« 8 órakor a Liszt Ferenc ból többé nem lesznek szolgák!# Hangversenyteremben mutat S hogy .értsen is az ellenség:!»k?*k ** a pe<»i zenekedvelő hamarosan pártcsoportot aia-# közönség előtt. Ivó Macekzon- kítanak a termelőszövetkezet-# goramuvész Bach, Beethoven, ben. Legfőbb feladata az em-#Brah™s< Bozidar Kunc es berek nevelése lesz. (»Chopin zeneszerzemenyeit ad­* (»ja majd elő. — Decemberben Hát így „csinálják” minden-^ Pécsre érkezik NoniqueHaas, napos munkájukat a szentdé-f híres párizsi zongoraművész, SOK A BALESET aki Bach, Schubert, Mendels­sohn, Debussy, Honegger és Bartók Béla műveiből ad elő. ugyanis bezárta.) Hugyecz elv­társ nem is mer vele találkoz­ni, amíg azt a sütődét el nem intézik. Később mégis csak találko­zott vele az utcán, masai« !S szem- és fültanúja voltam an­nak, hogy Kishalasné bizony nem rejti véka alá a vélemé-~ n£makmertma?A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége rendezésében korholásban is csak a bizalom J | jelét láttam. j, Édes teher ez Hugyecz elv-J társnak, de sokszor már úgy érzi, hogy nem birja tovább, túlságosan megterhelik. Egy­ben okul is. Mert öröm, ha még a tehén ellésével is ai pártszervezethez jönnek, de 1 Demojonaltiji.us ra^hög?? tanácsnál' "valami ]! rendezésében nagy, kétnapos hiba lehet, nem bíznak benne konferencián vettek részt - kellőképpen a parasztok. (»délszláv pedagógusok. Akon­Summa-summárum. a ~»»ferenciát a Rózsák terén lévő szervezet kommunista csopot - (i tot alakít a tanácsban, azon szerb-horvat gimnáziumban Tegnap hajnalban a Me­gyeri úti villamoskitérónél Szé kási Józsefné 64 éves asszony az álló villamosról leesett. Az idős asszony agyrázkódást szenvedett, a menták a sebé­szetre szállították. _ * Ugyancsak a Megyeri kité- j rőnél egy idősebb asszony, mi­kor kilépett a boltból, össze­esett. A lépcsőn leesett, majd Jeltápászkodott és tíz lépést (tett sietve, újra összeesett és , meghalt. A helyszínre érke­zett mentők már csak a halál i beálltát tudták megállapítani. I Iratai nem voltak. Súlyos, de egyben tanulsá­gos baleset történt november 19-én a Széchenyi tér alatti buszmegállónál. Hegyi István 62 éves szőlőmunkás lekéste a Kertváros felé induló há­romnegyed 6 órai buszt. A ka­lauznő már lecsengette a ko­csit, a gépkocsivezető lezárta az ajtókat, mikor Hegyi Ist­ván fel akart ugrani. Megbot­lott a járdaszegélyben és a ko­csi alá került. Az autóbusz jobb hátsó kereke keresztül­ment a szerencsétlen embe­ren, aki a helyszínen meg­halt. kétnapos konferenciát tartottak a délszláv pedagógusok Budapesti tudósitónktól: A Magyarországi Délszlávok Szövetségének A délszlávok nem veitek részi az ellenforradalomban — Különösen sok sérelem érte pedagógusainkat — foly­tatta később — s ez természe­tesen kihatással volt egész is­kolapolitikánkra és gyerme­keink anyanyelvű oktatására. Mégis és erre nagyon büsz­lesz, hogy megjavuljon a mun- i i-endeztck meg. Az értekezlet- kék lehetünk: délszláv dolgo- kája. 11re az ország minden részéből " i '1' Kommunista * {mintegy száz nevelő gyűlt körzetvezetőktől \ a tömegszervezetekig £ Természetesen Szentdénesen sem az égből pottyant ez a bi­zalom. Alapvető feltételét al párt és kormány teremtette Ognyenovics Milán elvtárs megnyitó beszéde zóink (köztük találjuk peda­gógusainkat is) nem vettek részt az ellénforradalmi ese­ményeikben, sőt elsőkként vet­ték fel a harcot a párt, a népi hatalom és a szocializmus megvédése érdekében. Ognyenovics elvtárs ezután részletesen foglalkozott az el­lenforradalom ideológiai érté­kelésével. Elmondotta, hogy a . revizáoftizmus kapcsán jelent­kező nézetek, így többek közt az ún. „nemzeti kemmuniz­A konferenciát Ognyenovics Milán elvtárs, a szövetség fő­titkára nyitotta meg. Miután ip'l Itietnari köszöntötte az egybegyűlte­.. , a »'két, többek között a követke­szovetkezeti dolgozo z6ket mondottá; üdült — Engedjék meg, hogy min­denekelőtt ismertessem az £vről-cvre több Baranya okokat, melyek miatt mai megyei kisipari szövetkezeti konferenciánkat egybehívtuk, dolgozó üdül az ország külön-<'A Magyaroijszági Délszlávok böző üdülőhelyein. A tavalyi Demokratikus Szövetsége, 176 kisipari szövetkezeti dől- # amikor néhány hónappal ez- gozóval szemben ez évben 183 előtt újból megkezdte mun- töltötte nyári szabadságát üdü- kajáit, sok megoldatlan kór- lőbcn. Huszonötén Hajduszo- déssel találkozott, ezek között boszlón, 23-an Hévízen, 36-an \ a legfontosabb éppen isfcola- Balatonfüreden, 48-an Bala- , ügyünk kérdése volt, Ovéhorénvhen 19-en Visegrá- \ — Valamely nemzetiség jo- »—*«j— —------ ------------—­dón 12-cn Erdővároson, 20-an , goinak és egyenjogúságának a és még ez év első hónapjai­nedig Noszvajon, Eger mel- a megoldása az iskola-ügy meg- ban is az iskolákban folyt az lett, a Bükk alján üdültek. — (i oldásával kezdődik — azzal, Hévízen új üdülőház építése J hogy lehetővé tesszük, hogy van folyamatban a szövetke- ) a nemzetiségek gyermekei zeti dolgozók részére. Ugyan- anyanyelvű iskolákba jártas­akkor Noszvajon, a meglévő sónak. A marxizmus—lemmz- fldülő mellett még egy új. kor- # mus elvei szerint ez az alapja szerű gyógyüdülőt is cpite-# a nemzetiségi kérdés helyes # megoldásúnak, szervezeteket, budapesti kö- zépiskodáinkbain pedig szintén elsőnek alakították meg a KISZ-szervezetet. Közösen a magyar néppel — Az iskolákban ma már lelkiismeretes munka folyik, azonban nincs még minden rendben, sem a magyar, sem a délsdáv iskolákban. Tény, hogy nagyon sok iskolánkban háttérbe szorítják a gyerekek­nek az életire, az elkövetkező nagy feladatokra való nevelé­sét. Pedig ez a munka különö­sen fontos most, amikor az ellenforradalomnak valame­lyest sikerült a gyermekekben felébreszteni a nacionaliz­must és a sovinizmust Ért­hető, hogy a tanulók politikai nevelését, az új ember alakí­tását csak jól képzett pedagó­gusok végezhetik s ezért fon­\ minden dolgozójának testvéri összefogása, nemzetiségre va­ló hovatartozás nélkül. Csak a magyar dolgozó néppel együtt, csak a közösen elért sikerekkel és közös munkával tudjuk megteremteni mind­annyiunk boldog életének alapját. Sztevánovity Milutin elvtárs beszéde Ezután került sor Szteváno­vity Milutin elvtársnak, a Na- rodme Novine főszerkesztőjé­nek előadói beszédére, mély a hazai délszláv iskolaügy helyzetét ismertette. — Ezen az értekezleten több mint száz délszláv pedagógus gyűlt össze, s ezért joggal mondhatjuk, hogy ebben a te­remben együtt van a délszláv értelmiség nagyobb része, — mégpedig az a rész, amelyre mus”, a „szocializmus építésé- ^ hogy politikai tudásukat a jövő nemzedék nevelésének lenti, hogy a tanulók ff • / J -------- ---------- ... . . , . r - el S l f ----rti-vylyv+4 -X . 1 „ «k S _ . ne k sajátos magyar útjáról való beszéd mit jelentett vol­na délszláv dolgozóknak. Ki­fejtette, hogy ez a pár nap is megmutatta, milyen sors várt volna a nemzetiségiekre, ha az ellenforradalom aljas szán­dékai nem mondanak csődöt. — Köztudomású, hogy az ellenforradalom — főbb erői­nek szétverése után — tevé­kenységének legfőbb súly­pontját az iskolákba tette át és még ez év első hónapjai­ban is az iskolákban folyt az ellenforradalom és a szocia­lizmus közti harc. De a mi nagyszerű délszláv pedagógu­saink munkája folytán az el­lenforradalom eszméi nem ta­láltak talajra iskoláinkban. — Sőt, éppen ezekben alakítot­ták újjá elsőkként az úttörő állandóan gyarapítsák. feladata vár — mondatta. A továbbiakban arról be- Majd így folytatta: Pe<fa­szélt, hogy a gyerekekben el- gógusainkra vár az a nagy fel- sösorban öt alapvető jellem- adat, hogy terjesszek és fenn- vonást kell kialakítani. Ezek: tartsák a nemzeti kultúrát és a nép iránti szeretet, a becsü­letesség, a baráti összetartás, a bátorság és a munka iránti szeretet. Nevelni kell őket a párt szeretetére is, mivel csak ez a párt és csak ez a kor­mány, a dolgozó milliók pártja és kormánya segített a dél­szláv dolgozók felemelkedésé­ben. Végezetül pedig arról be­szélt, hogy a nemzetiségi kér­dés teljes megoldásához még nagyon sok feladatot kell vég­hez vinni — társadalmi és po­litikai, valamint gazdasági és kulturális téren. E kérdések megoldásához pedig — mon­dotta —, szükséges hazánk a jövőben is őrködjenek rív- mányaink felett. Sztevánovity elv társ ezután ismertette a délszláv iskola­ügy állapotát a felszabadulás előtt, beszélt az erőszakos ma- gyarosítási törekvésekről. — Majd rátért arra, hogy a fel- szabadulást követő években, az idők során létrejött Dél­szláv Szövetség vezetésével hogyan kezdődött meg a dél­szláv iskolák szervezése. Ez­után beszámolt a kezdeti ne­hézségekről: a szakképzett ta­nítók és tankönyvek hiányá­ról, valamint a magyar intel­ligencia részéről mutatkozó megnemértésről, sőt támadás­ról. A történelmi áttekintés során a következőkben az 1948-tól 1954-ig terjedő idő­szakkal foglalkozott. E hat év alatt igen sok délszláv tanítót letartóztattak, a letartóztatá­sok persze hatással voltak azokra is, akik szabadon ma­radtak: legnagyobb részük teljesen passzívvá vált. A délszláv nyelvek oktatása. — A felszabadulástól a má­ig terjedő időszakban — foly­tatta beszédét Milutin elv­társ —, az 1957—58-as tanév­ben a legalacsonyabb nemcsak iskoláink száma, de a tanulók száma is. Ezzel ellentétben megnövekedett azoknak az is­koláknak a száma, amelyek­ben a szerb—horvát és szlo­vén nyelved, mint tárgyat ad­ják elő és etekben a felszaba­dulástól számítva ma a leg­nagyobb a tanulók száma. En­nél a ténynél azonban figye­lembe kell vermi egy körül­ményt: a nyelvórákon részt­vevő diákok legnagyobb része önkéntesen tanul. Ez azt le­nem kapnak osztályzatot és nem kell rendszeresen látogat nick az órákat. Ez a magyarázat-» hogy évközben nagyon soka.n elmaradnak az órákról Külö­nösen vonatkozik ex a VII.— VIII. osztályosokra. Kezdetben, amíg a rendelkezésükre álló szókincs birtokában megbir­kóznak az anyaggal, a tanulás normálisam megy, de később, amikor új szavakat és fogal­makat kell megtamulniok, — megkezdődik a lemorzsolódó.-». Úgy véljük, hogy ennek az ér­tekezletnek legfontosabb fel­adata érmék a kérdésnek a tisztázása, s megtalálni a mód­ját, hogy ezekben az iskolák-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom