Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-17 / 271. szám

4

NAPLÓ

195t NOVEMBER If 1

Jugoszláv vízügyi szakemberek megyénkben \UfuM&, u^ut

A vízügyi albizottság megállapodott a Tapolca patak medrének*

szabályozásában

lélssil a Pácsí \Ze*idé%tátá [/állatot

Még 1955. augusztusában kötöttek meg a Magyarország és Jugoszlávia közötti vízjogi egyezményt, melyét a két kormány 1956. évben jóváhagyott, Az egyezmény alapján a Duna és a Dráva menti töltéseket közös érdekű árvízvédelmi műveknek nyilvánították és az egyezmény előírása szerint, évente kétszer közösen bejárják egymás árvízvédelmi szakaszát.

Bakánkat zsilipnél ömlik a Drávába.

A másik, yitás kérdés a Karasica völgyének vízlevézeté- ee. Itt érdekes problémává] kellett a vízügyi szakembereknek annakidején megbir- kózniok. A Karasica völgy;: ugyanis alacsonyabban fekszik, • mint a vízgyűjtő nagy vízszintje. Ezért, hogy a völgy belvizeit a mederbe tudják terelni, külön szívó-csatornát.

f November 11-én és 12-én Most az albizottságok meg- \ Budapesten országos vendég- áilápodtak abban, hogy 1953. 5 látóipari értekezletet tartottak, december 31-ig a Tapolca pa-\ Az értekezleten részt vett Bálákhoz előzetes felmérések i ka Béla, a Pécsi Vendéglátó alapján közösen . kidolgozzák (i Vállalat igazgatója, azokat a terveket, amelyek J Mi volt a célja ennek az szükségesek a meder szabá- értekezletnek és milyen ha- lyozásához és a víz levezető- > tározatok születtek? sének megoldásához. f A célja az volt, - mondja

Terv készül arra is, hogy* Baka _ hogy az elkö.

Ezért a hét közepén négy- kellett építeni. Ez a Karasicatagú jugoszláv vízügyi küldöttség érkezett megyénkbe. A küldöttség vezetője Milan Gagics főtanácsos, az össz- szövetségi vízügyi tanács, elnökhelyettese volt. Az úgynevezett vízügyi albizottság legfőbb feladata most az volt, hogy a határt szelő, vagy képező vízfolyásokat és csatornákat megtekintsék és megállapodás jöjjön létre ' azok medrének fenntartására és fejlesztésére.

A baranyai határmenti vízfolyások egyik legnagyobb problémáját jelentette a Tapolca patak. Kásád, Old és Siklósnagyfalu határában foszívócsatorna vezeti ie a völgy felgyülemlő vizét. A Ka- rasdca is, a szívó-csatorna is átmegy Jugoszláviába, sőt egy helyén határt is képez. A két vízlevezető a drazsi szivattyú- telepnél találkozik, addig azonban egy helyen búj tatóval szeli át egymást, ami azt jelenti, hogy a szívé-csatorna vize a Karasica alatt folyik tovább. t

Az elmúlt idők politikai visszásságai kihatással voltak a vízügyek rendezésére. Ugyanis a határ mentén mintegy egy kilofnéteres szakaszon nem tudták a. csatornát rendszeresen tisztítani és

mentesítsék a drazsi szdvaty- tyútelepet, mely máskülönben bővítésre szorulna. E helyett valószínűleg a közeljövőben Ulocskánál, magyar területen szivattyútelep épül, mely a Karasica völgy alsó szaka-. szán keletkezett belvizeket J szivattyúzza a mederbe.

(Gáldonyi) K

vetkező egy évre irányvonalat adjon arra, hogy a vendéglátó- iparnak milyen, feladatai lesznek. Az értekezleten hangsúlyozták, hogy minél több kisvendéglőt kell nyitni. Ugyanakkor kiscukrászdák létesítéséről is kell gondoskodnunk. A lehetőségekhez mérten meg

lyik. A patak mellékcsatom^- ezért az utóbbi években a Be- ja az úgynevezett btremendi remendi Állami Gazdaság csatorna. Ezt veszi fel a Ta- földjeit tavasszal gyakran el- polca patak, maga pedig a öntötte a belvíz;

Építőgépszerelő és Kölcsönző Vállalat

BUDAPEST,

Timót u. 4/a.

ben agyrázkódáson és zúzódá- sokón kívül súlyosabb sérülés nem,érte az idős embert.

*

Mótorbaleset volt november

Csilié, gazdásági yasútsínés vasoszlopok ügyében címezzük levelünket a vállalathoz.

A Patyolat központi mosodája mögött, a város szívében már évek óta hevernek, rozsdásodnak a fenti építőgépek és anyagok. Mennyi? Hamarjában nehéz lenne összeszámolni, ugyanis a gáz annyira bénőtte, hogy először általános na gytakarítást'l "kel lene

rendezni a telepen..

Sőt, ahhoz, hogy a. .csilléket, síneket és oszlopokat elszállíthassák, fűrészre is

szükség van. Ugyanis már még soha sem gyártottak do- member 15-én a karvastagságúak a fák, me- bozolt sajtot. Készítésére most ren Pe(, Lászlóné kalauznő

lyek „benépesítették" * " **-*-»- —« *»■*—~ "1 T rék ajkáról,' hogy „ .;. lóm, J így pocsékolják az állóim va-< gyomát.’*

Hogy ezt ne mondhassák,!

. intézkedjünk minél előbb a! népgazdaság és az emberek! megelégedésére.

(—i —a)

Űj baranyai Mimii:.

Egy hét a mentőknél

Az elmúlt héten különösen sok volt a közlekedési baleset. Ugyancsak clszaporodtak az öngyilkossági kísérletek.

Ózdi János 42 éves mozdony- A hét legsúlyosabb balesete vezető november 9-én éjjel 11 volt szombaton hajnalban a órakor vesztette el mindkét Iá- 6-os műúton, a 10-es vasúti őrből. A Pécsbánya-rendezői pá- háznál. Vajda Sándor 27 éves lyaudvaron rosszul lépett le a fúrómester és Göncz János 27 mozdonyról és a gép alá került, éves fúrósegéd motorkerékpá- Jobblábát bokában, ballábát ron tartottak hazafelé. A haj- pedig combban roncsolták a nali szürkületben — reggel fél kerekek. Mind a kettőt ampu- 6 órakor — Göncz János citálták. mondása szerint a szembenit álló gépkócsi erős reflektorSzerencsés kimenetelű bal- fénye miatt nem vették észre 1 eset történt november 11-én a a vasúti sorompót és belero-J pécsi főpályaudvaron a hajnali hantak. Göncz János reflexórákban. Vastagh Sándor 56 mozdulattal lekapta a fejét, de éves lakatos a tolató vonat elé társa teljes erőből n^kivágódotl került és az maga alá gyűrte, a sorompónak és fejtető-sérü- A szerencsés esés következte- lést szenvedett. A baleset után

körülbelül 10 percre meghalt.

*

Az öngyilkossági szándékok egész sorozatáról adnak hírt a

11-én 11 órakor a Vasas I. vas- mentők. November 10-én Kolo- úti felütján emt. Béni Mi- nics RozáUa öngyilkossági

haly és Podlócz István motor- .............. . , .

ker

ékpáron hajtottak és össze- szándékkal nagymennyisegű ütköztek egy szekérrel. Béni dolort vett be, a 2. sz. belklinikái1 szüntetnünk a központi cukrászüzemeket, mert a szállítás következtében az áruk tönkremennek, selejtessé válnak.

Javasolták, hogy tejcsárdákat létesítsünk, ahöl tejtermékeket és tejtermékekből készült tésztákat, valamint a hideg konyha összes készítményeit forgalomba hozzuk. Az értekezleten szó volt a felszolgálók neveléséről is. Helyben szakmai kollégiumokat kell létesítenünk, és ezeken a vállalat kiváló szakembereinek kell oktatniok az új nemzedéket: a tanulókat.

A lehetőség szerint olyan boltokat is kell létesítenünk, ahol a vendég a saját szemével látja azt, hogy tulajdonképpen mit is kap. Ezt úgy képzeljük el, hogy a konyha- előtt üvegfalat húzunk, a vendég kiválasztja a megkívánt ételt és azután azt kapja meg. Útmutatást kaptunk arra vonatkozólag is, hogy több pénzt kell fordítanunk a beruházásokra és a munkavédelmi eszközökre.

Szó volt arról, hogy az or-, szagos állat- és kirakodó vásárokra a vendéglátóiparnak is ki kell mennie és ott lacikonyhákat kell felállítania. A jövőben a zenés üzletekben nagylótezámú zenekarnak kell játszania. Azokat a zenés helyeket pedig, ahol' csak egykét zenész játszik, a lehetőség szerint még kell szüntetni, mert ezek — éppen alacsony létszámuk miatt — nem szolgálják a zenekultúrát.

Az országos vendéglátó- ipari konferencián elhangzott irányelvek közül a gyakorlatban mit kíván megvalósítani a Pécsi Vendéglátó Vállalat?

Tejcsárdát szeretnénk létesíteni a belvárosban, mert itt van a reggeliző központ. Ehhez kérem a városi tanács segítségét, biztosítson helyet hozzá* A „Kedves“ valamint az „Éva** cukrászdákban pedig, a cukrászsütemények mellé, bevezetjük a hideg ételekét is.

Ez évben még két kisvendéglőt létesítünk. Az egyik a KIOSZ jelenlegi helyiségében lesz. A másik pedig a Bajcsy Zsilinszky utcában, a mostani Vasút Vendéglő (volt Délvidéki) helyén. Szeretnénk a „lí)0 éves borozó”-ból is kisvendéglőt csinálni.

A Széchenyi téren az I Büfé helyén egy minőségi cukrászdát kívánunk létesíteni. Ehhez azonban a városi tanács segítségét kérjük. A Dupla eszpresszót a Kossuth Lajos utcában átalakítjuk oresszó- cukrászdává, ahol a cukrász- sütemények mellett a vendégek hideg ételeket is fogyaszthatnak.

A Szepesy utcában jelenleg üresen álló konyhából — az Otthon étteremhez 'hasonlóan — a belváros részére kifőző konyhát szeretnénk létesíteni, ahonnan 5,60—5,90 forintéit az emberek haza is vihetik az ételt.

Szeretnénk egy tanulóvendéglőt is létesíteni, ahol a vállalat legjobb szakembereinek irányítása mellett a szakács és pincér tanulókat foglalkoztathatnánk. így biztosítva lenne .a megfelelő szakember utánpótlás. Ehhez azonban szükség lenne a Tavasz Étterem visszaadásához. Ez a helyiség jelenleg kihasználatlan — fejezte be nyilatkozatát Baka Béla, a Pécsi Vendéglátó Vállalat igazgatója.

Pusztai József

Két hét zenei programja

fi

Mihály agyrázkódást szentre- . - dett, Podlócz István térdét

“f E kJ /\n\pedig a motor kiálló része fel- 4CnwU i hasította.

i

Széchenyi tékára szállították. Novemberi November.. m.áső- 11-én Király Ferencné fsTTÍs-Jdik felében három retten mérget vett be, eszmé- * jelentős zenei cseleden állapotban . szállították(

a tárol óhelyet.

Jól tudjuk, hogy nincs jelenleg más tárolóhelye a vállalatnak, s arról is értesültünk, hogy ezekre a gépekre jelenleg nincs szüksége (mutatja ezt, hogy több éve ott fekszenek), dehát akkor lenne egy másik megoldás, elküldeni oda, ahol felhasználhatják őket, vagy bevonni a központi telepre. Mert mindenesetre itt csak csúfságára van a város épülő, szépülő részének. De meg nem egyszer hangzik el az arra járó emibeA baranyai sajtüzemekben; p&ratUn baleset történt no- az idegklinikára. Hock Mária

november 13-án altatóval próbált véget vetni életének. A mentők a klinikára szállították.

tértek rá Pécsváradcm. Az újfajta sajtot, amely ementháli- ból ömlesztéssél készül, háromszög alakú csomagolásban — dobozban hozzák forgalomba. Hétfőn és kedden már kapható is lesz a pécsi boltokban.

A sajtot egy kiöregedett gépen készítik, de még így is sikerül naponta körülbelül háromezer dobozra valót előállítani. Mivel ezt a mennyiséget Baranyában nem tudják a vásárlók elfogyasztani, megkezdik a sajt más megyékben való árusítását is.

két villamos közé szorult. Derekát fájlalta és zúzódásokat szenvedett.

Felhívjuk a figyelmét

a városi tanácsnak, a kerületi tanácsnak, a múzeumoknak és f muzeűlogusoknak, hogy a csaknem fél évszázados Zsolnay- szobrot veszély fenyegeti. Nem nagy veszély, de ha idejében nem előzzük meg, akkor komoly károk származhatnak belőle. Ugyanis a műemlék, mely városunk egyik legszebb szobor- kompozíciója, omladozik. Oldalából kerámia-kockák válnak ki. s az idő, a szél lazítja tovább a szomszédos kockákat. Ezért ajánlatos, hogy még a lél és a nagy hideg beállta előtt megjavítsák a szobor talapzatát és megelőzzék a további pusztulást.

hiányt ígér a hangversenynaptár.

Ma, 17-én indul a Liszt Ferenc Hang- * versenyteremben a 5 KISZ és a Filhar- (| mómia által közö- sen rendezett ifjúsági szimfonikus bérletsorozat. A sorozat keretében a középiskolai és egyetemi ifjúság, valamint üzemi ifjak részére a szimfonikus zenekar minden alkalommal felnőttek részére rendezett

h an,«versenyének programját adja

elő. A programban-, Mozart zongóíra- olöször Beethoven versenyét Borsay c-moll zongora vem 1,’ái . játssza, Dvor- senyét Bániky Jó- zsák ‘ . cseilóversezsef zongoraművész, az Országos Filharmónia ösztöndíjasa játssza. A zenekar ezenkívül Liszt, Dohná- nyi, Csajkovszkij és Prokofjev-műveket játszik Paulusz Elemér vezetésével.

A szimfonikus: zenekar bérleti estjeinek második hangversenyét

nyét pedig Z. Sassy Iringó adja elő; Az est, vendég-karmestere Borbély Gyula.

Végül a külföldi vendégművészek sorában november 27-én Ivó Macek jugoszláv zongora- művész ad hangversenyt a Lisztte- „ vemben. A hang- mo- verseny műsorán a

vember 25-én tart- \ zongorairodalom ják a Nemzeti nagyjai: Beethoven,

Színházban. — A hangverseny műsorán Mozart, Dvor- zsák és Wagner- művek szerepelnek.

Bach, Chopin Brahms, valamint Bozidar Kung jugoszláv zeneszerző szerepelnek.

„...hogy a témára térjek: az én, illetve az édesanyáin családi élete rosszabbra fordult, mint volt. Nevelőapámat ugyanis elbocsátották munkahelyéről, mert mindig alszik, ö még ebéd közben is elalszik. Most Vasasra ment dolgozni, oda, ahol egy régi asz- szonya volt. Itthon pedig állandóan verekszik. Édesanyám és én mindig ellenállunk, de egy férfi az mégis férfi. Á verekedésnek következménye is lehet. Édesanyámat agyon is ütheti. Ezért lenne egy kéré- - sem: Engem legyen szives, ha tud, helyeztessen át . Pécsre, így édesanyám is nyugodtább lehetne, és én is segítségére lehetnék ...H

P. István, a bohócát állami, gyermekotthon volt növendéke irta ezt a levelet tanítójának, Szilágyi Jánosnak. Megrendí- tők, s mégis megnyugtatók ezek a sorok. Megnyugtatnak; mert azt bizonyítják, hogy a mindenkitől elhagyatott gyermekek biztos támaszra talál* tak, akire mindig számíthatnák, akitől tanácsot kérhetnek és segítséget várhatnák, — s 'Sz a volt tanítójuk. ■

A postás sűrűn hozta a leheleket Bakóéira, évek mólján is beszámolnak munkájukról a fiúk, akik itt találták meg először életükben a meg- becsülcst és saeretetet.

Ember lesz belőlük

Jelenleg, mintegy másfélszáz gyermek lakik Bakócán,' 6—14 évesek, de szinte valameny- nyínek az élete már valóságos kalandregény. Vannak szülők persze, akik azért adják ide gyermeküket, mert nem tudják részükre a nyugodt tanulási lehetőséget biztosítani. Akadnak például hajósok, akik legtöbbet távol vannak, nincs kire bízni a gyermeket. Itt az otthonban gondoskodnak róla, van rendes lakása, ruhája, iskolába jár, foglalkoznak vele. A legtöbb fiú azonban nem így kerül ide.

Akad köztük, aki azt sem, tudja, kik a szülei, szátnosat pedig a szülők nem éppen felemelő erkölcsi élete miatt kellett az otthonba utálni. A szülőkről külön'kellene írni'. Van aki tudja, hogy gyerníeke itt él, de feléje sem néz. Majd az állam felneveli — gondolják. — Aztán egyszeresük betoppannak, legtöbbször ákk&r, amikor a gyerpiek tizennégy éves, erős, munkabíró. így járt F. Laci is. A kis Laci tudta, hogy édesanyja él, de azt, hogy hol. azt nem. Egy napon hivatták az igazgatói szobába. A szobában az igazgató állt, mellette egy asszony. Laci belépett, először az ismeretlen asszonyra pillantott, majd kérdőn nézett az igazgatóra.

— Laci fiam, — kezdte az igazgató, —"a mai napon fordul életed sora. Nézd meg, ez az asszony, aki itt áll mellettem, a te — édesanyád. Azért jött,- hogy haza vigyen.

— Ekkorra lett a fiam? — szólt halk, csodálkozó hangon az asszony.

Laci pedig csak nézte, nézte az asszonyt, az édesanyját, de nem jött szó a szájára. Torka összeszorult és... Icönnyas lett a szeme... Aztán lassan elfordította a szemét és hangosan zokogni kezdett. Tizennégy éves volt, és most látta meg először az édesanyját. Nem ugrott' hozzá, nem csimpaszkodott a nyakába, nem ölelte, nem csókolta meg. Nem tartotta édesanyának azt az asszonyt, aki 14 évig nem volt kiváncsi a fiára ... Aztán sírva, szemét törölgétve, halkan megszólalt:

— Nem megyek ei vele ...

Ha eddig nem kellettem., most se kelljck.

Az otthonban „katonás“ fegyelem uralkodik. Reggel 6 órakor ébresztő, utána torna, reggeli, délután 2-ig tanulás, majd ebéd. Délután irányított szabadfoglalkozáson szórakoznak, tanulnak. Vannak, akik az asztalos szakkörben, mások a fotószakkörben találják meg szórakozásulcat. Az évszázados, gyönyörű parkban sokan’ a sátorverést gyakorolják. Lehet kertészkedni is. Az otthonnak mintegy két hold kertészete van, ahol a gyerekek maguk termesztik a. konyhára szükséges zöldségeket. A nyári szünidőben pedig eljutnak az ország legszebb vidékeire is. Az idén nyáron például 75-en nyaraltak Bala- tonberényben. S aki rendesen viselkedik, évközben szorgalmasan tanul, külön jutalomban részesül,

— M: István vásott, rossz gyerekként' került ide. Egy „bandának" volt a tagja, s nem egyszer loptak. Az anyja nem sokáp törődött vele. Végülis Pista ide került az otthonba. 1}leinte annyi baj volt vele. mint száz másikkal. iMssan

azonban a szép szó, a gondoskodás, a szeretet érlelni kezdte gyümölcsét. Pista megbarátkozott tanulótársaival. Hozzálátott a tanuláshoz is és tavaly jórendű lett. S amikor a különjutálmazásra került a szó, Pistára esett a választás.' Egy hétig üdült Csillebércén! Azóta is az otthon egyik legrendesebb tanulója.

Természetesen akad olyan gyerek is, akin nem fog a nevelés, de a többségéből rendes embert sikerül nevelni, s miután. elvégezték a nyolc általánost, leginkább ipari tanúló lesz belőlük. Elkerülnek innen, de mindig hálával gondolnak az itt eltöltött napokra, a második otthonukra.

Második otthon? — néha egyetlen igazi otthona á. gyermekeknek. H. Béla apja részeges, ■ a családi veszekedések, botrányok mindennaposak. A gyermek' megelégelte a szülői házat, magától jött Bakócára, most hetedik- ősz-, tályba jár. Tavaly jelesen végezte a hatodilcat. A nyáron hazalátogatott. Otthon semmi mm változott. Az apa éppen olyan részeges és verekedő,

mint volt. Két-három nap múlva megelégelte az otthont és visszatért Bakócára.

Míg beszélgettünk, lassan be esteledett, megérkezett az esti autóbusz Pécsről. Az autóbusz- szal jött Hideg Gyula, az intézet igazgatója is. Duzzadó táskát hozott magával és mosolyogva szedte elő a játékokat, stukk-labdát, röplabdahálót, húzókötelet, stb...'. S hozott még 290 000 forintot is. Igaz, nem készpénzben, hanem ígéretben. örömmel mondta, hogy jövőre 290 000 forintos keretet kaptak beruházásra. $zép új tantermet létesítenek ebből az összegből, s jut pénz nevelői lakások építésére is.,,

Míg az örömhírt újságolta, a gyermeksereg az udvaron sorakozott esti zászlólevonáshoz. A zászlólevonás nap, mint nap jelentős esemény. Ekkor mondják el a gyermekeknek, hogy aznap milyen eredményeket értek el, de szólnak a hibákról is. Kijelölik a másnapi osztályfelügyelőket, szobaparancsnokokat. S a fiúk, mint a katonák jelentik egymásnak: „Az ügyeletet átadom, az ügyeletet átveszem.” Vacsora után nyugovóra térnék.

Pihenhetnek nyugodtan, hi* szén vigyáznak rájuk, _ hogy ember legyen belőlük....

(-G. F. —)