Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-13 / 267. szám

1057 NOVEMBER IS NAPtfl 3 A tettek erősitik pártszervezet tekintélyét Máriaként éndi tapasztalatok I Évek hosszat gyakran Jártam Máriatóménden. A há­rom pártszervezetben sok elv» társsal kötöttem közeli isme­retséget. Találkozásainkkor fel felidéztük az emlékeket, a nagyvenöt kommunista műm kásságát. Most is minden név hallatán örültem: Vajda, Du­kál, Bálint, Korpa.,.. Aztán következett az első meglepe­tés: ma mindössze bét tagja van a pártszervezetnek. írd és mond: hét. Hol a többi? „Nem léptek át, nem is akarnak. Szégyeljük, de már az „udvar­lásig" is elmentünk — mond­ják, És a másik meglepetés: a hét párttagot egyáltalán nem zs-n.irpz.za, hogy ilyen kevesen vannak. Másutt talán meg­ijednek: „Mit is tudunk tenni Ilyen kevesen?" ők heten is számottartanak arra, hogy a párt politikájának szószólói legyenek. Ez a ki* kollektíva Összefogott és bátran neki vá­gott az ütnek, hogy erejéhez, tehetségéhez mérten tegyen a falu érdekében. íme, néhány tény vázlatosan. Két hónappal ezelőtt elhatározták, hogy minden párttag 50—50 ember­rel beszélget, közeli Ismerősök­kel, barátokkal egyeztetik össze nézeteiket, véleményei­ket, keresnek bennük támoga­tót. ök azt mondják erről: szimpatizáns-gyűrűt szervez­nek a pártszervezet köré. Ké­sőbb már arról tanácskoztak, hogy megalakítják a gazdakört és az ezüstkalászos mezőgaz­dasági tanfolyamot. Egy má­sik terv: két bizottság közre­működésével kidolgozzák * község t(z éves fejlesztési ter­vét, amelyet aaután falugyűlé­sen beszélnek meg a lakosság­gal, Hogy az asszonyok se ma­radjanak ki, létrehozzák a nő- tanácsotj Jé gondolatok, hasznos el­képzelések. Csak,i‘ Nos, ez a „c*sk“ közbeszólt, mondhat­nám harmadik meglepetésnek ts. Ment, ha valaki azt kér­dezné: mi lett belőlük, mire Jutottak a határozatokkal? — akkor ~r sajnos — negatív választ kellene adni, — Nyomukban semmi sem történt. Miért? A pártszervezet nem egysé­ges. Nem az alapvető elvek­ben van közöttük eltérés. Szűcs György elvtáns, a párt- titkár le megerősíti ezt: — Mindnyájan szocializmust akarunk. Gondolkozunk I«. hogy ezért mit tegyünk a ml falunkban, Amikor aztán W­_ „ _______ Száztíz küldöttből százhét egység gel van dala van. A feladatok szétpar-i > jelent meg a pécsi járási föld­gondoljuk, meg is áll a kocsi. Az éremnek azonban két ol- A cselekvési nálunk baj.. cellázása csak az első lépés, amelyet követnie kell a párt­szerű ellenőrzésnek. Mert fur­csa Jenne, ha a megbízatás tel­jesítését senki sem tartaná számon. Könnyen előfordul­hatna, hogy az illető elvtárs valamilyen előre nem látott akadályba ütközik, megtorpan és oda a legjobb elképzelés is, ha erről ném szereznek tudo­mást. a felelősségérzet is na­gyobb, ha a kollektíva állan­dóan szemmel kísért. Ennek sokféle módja honosodott meg11 hogy bár a szövetkezetek a pártban. Néhol a taggyűlés1' többsége jól gazdálkodott, Körülbelül úgy vannak ezzel, mint az iam&rt, tréfás felkiáltás: emberek, fogjuk meg és — vigyétek! Félreáll­nak, várakoznak. Esetenként még meg is indokolják. Pél­dául Így: „nines idő", vagy „ha jól dolgozik a termelő- ézövetkezel, akkor minden rendben megy", vagy „én le­járatott ember vagyok, ki hallgat meg”, Mondvacsinált kibúvók, maguk sem hisznek benne, de valamit ki kell ta­lálni Önmaguk megnyugtatásá­ra. Mindezeket könnyén át le­hetne hidalni, mert nem ez a főnk A pártmunka alfája és ómegája hiányzik: a szerve­zettség és tervszerűség. Amikor hosszú vita után megszületett a gazdakör meg­alakításáról szóló határozat, a párttagok vették kalapjukat és mint akik jól végezték dolgu­kat, hazamentek. Elf eletették, _ _ tS-StítfSFSFitS. * ~E’oM’ beszámolója előtt rö ''den meg­említik a korábbi határozatok sorsát, végreha jtásának állását. Esetenként egy-egy párttag is1 heszámolhat megbízatásáról. Vezetőségi ülésre is meghív­hatják, ahol gondosabban meg-1 beszélhetik munkáját, Semmi sem merülhet a feledés homá­lyába, nem sikkadhatnak el a határozatok, Kilencvenmilliós forgalom Tizenegy új szakcsoport Küldött-gyűlést tartottak a pécsi járási földműves- szövetkezetek művesszövetkezetek küldött- syűléíjén, hogy meghatározza a járás földművesszövetkeze­teinek feladatát, megválassza a megyei küldötteket és az új választmányt. Százhét ember ül a Doktor Sándor Művelő­dési Ráz szépen feldíszített nagytermében és vitatkoznak, érvelnek. Hogy miről folyik fl szó? Arról, hogy a járás föld­művesszövetkezeteinek is több mint egymillió forint kárt. okozott az ellenforradalom, évben 809 ezer forint vissza­térítést fizettek ki a tagok­egyre nagyobb megbei-sü’és-' nek örvendenek. Megjött az nak, az 1953. évi 204 ezer emberek kedve a szövétitezés­mégis akadt köztük olyan, mint 9 pécsi, vagy a kozár- mislenyl, ahol egyes vezetők n saját zsebük-e dolgoztak. Ezt kell megszüntetni, ez az egyik nagy feladat. Helves lenne, ha mi is a lengyelekhez hason­lóan bevezetnénk a kaució- rendszort. Aztán arról eelk azó, hogy # míg IBIM-ben H millió forint ) volt forinttal szemben. Nagy ered­mény ez? Nagy bizony! A föld- művésszQvetkezetek erősödé­sét mulatja. De mutatja azt ÍS, hogy a földművesszövetke­zetek megtanultak kereskedni. — Kereskedni igenf Pe el­hanyagolták egyik legfontosabb feladatukat! — és máris so­rolják. Néhány évvel ezelőtt a földmflvesszöyetkezetek bir­tokában traktorok és más gé­pek voltak, emellett foglal­koztak szerződéskötésekkel is, Később a hibás politika kö­vetkeztében elvették tőlük a hez. Hogy mi mutatja ezt? Az, hogy míg az elmúlt évek során mindössze 11 szakcso­portot sikerült összeverbuvál­ni, addig csupán az idén 11 szakcsoport alakú . a járás területén. Előfordul ma már az is, hogy a parasztok jönnek be g központba, mint pé’dául a peliérdiek, és kérik a szak­csoport megalakítását. De előfordult olyan esst is. mint például a szabadszemkhályí küldött-gyűlésen, ahol Varga Kálmán felállt és gazdatérsai nevében kérte, hogy ewpedé­szerződéskötéseket, a termény- lypzzék a szakcsoport tpeg- felvásárlást és így nem csoda, alakulását. De találkozni más ha lassan, lassan kereskedett olyan jelenségekkel is. ame­nd szervekké váltak. Most visszakapták elvett jogaik egy lyek újak és azt bizoftvítják, hogy a magyar paraszt híve a részét. Bár a cukorrépa-szer- szövetkezésnek- A pécsi járás- ződéskötésee] még teljes égé- ban is felvetették mér azt a a „ - t . , ,s you a földművesszövetkezeti , ifimen- r6Hh tó« kereskedelem forgalma 4 munkamódszerek. Magként, j p6csi járásban, addig 1956-ban széban nem tudtak megbirkóz­ni, de a kender, 3 fen, a ci­rok, a zöldség, gyümölcs szer­ződéskötéseknél bebizonyított gondolatot, hogy lehetne-e másmilyen társulásokat 'étre- hozni: hóidéul mosógép társu­lást, fWz.eállnénak egyrfohá­forgalmat bonyolítottak lé. A felvásárlás is ugyanezen idő­szakban mintegy tizenhárom millióival emelkedett, 195a- ben közel kétmillió forint volt a veszteség, josfl-ban már há­rommillión felüli nyereségről számolhattak be és ebben a* sylósok szervezése, szakmai segítése te, Felkészültök erre. Jelenleg hat mezőgazdaságii ttz,akrmb«*:-ük van és hamaro­san újabb kőt szakembert knp­hogy általában kijelentik, ezt hető jó pártmunka- így nem- tesszük. De ki? En vagy te? csak °k©S elképzelések érlelőd* »* *-■*«»■» •»<* Äii'Ä“ ha egymásra vártak s a Jegkö- sitik a pártszervezetet és te- zelpbbi taggyűlésen ugyanarról kintélyét a falu előtt, tárgyaltak. Elkertllhető-e ez? íBocz) EL — Nálunk a tanácstagok Jóit bodzaár elvtárenő, tanácselnök.! 1 Alkalom szüli a tolvajt — Mindig megbízzuk őket va-f Umllyen munkával és «ívesen'' ü™ös* Sándor akkor kezd- el is végzik. ' te teeg léha, tolvajlasokkai tarkított életét, amikor kima­tált. hogy el tudják végezni nyan és vennének mesósrépet, ezt a műnkét. amit közösen használnak. De A földművesfizövetkezetek- felvetődött olyan gondola: is, re hárul a Bzakosoportok, tár- hogy a háziasszonyok munká­jának megkönnyítése érdeké­ben létrehozhatnának háztar­tási-gép szakcsoportot is, Sok szó esik Itt — nagyon helyesen — e feladatokról. És E* ken * párteüervBtetbeni'radt a harmadik gimnózium- ia. Ugyanis a cselekvési egység hói. Szülei azt akarták, hogy nem óhajok összessége — le­gyünk már egységesek — ha­nem a határozatok végrehajtó-1 sáruik megszervezése, a tenni­valók elosztás» révén ölt for­mát . Minden párttag kapjon, pontosan meghatározott, képes­ségeinek megfelelő munkát.' tanult ember legyen belőle, de 6 keresztülhúzta számításukat. Már 10 éves korában önálló életet kezdett és 1055 szeptem­berében eljött a 49. számú Építőipari Vállalat hidasi tele- pére, A fiatal, éleseszű fiút csak­hamar kinevezték szociális gondnoknak. Az lett a felada­az? Na, hol az a jegyzőkönyv?" — és anélkül, hogy ellenőriz­ték volna, milyen ruhákat tett elébük a raktáros, jóváírták és távoztak. Urmösi sem esett a feje lá­gyára és a következő negyedév végén ugyanazt a halom ruhát mutatta a bizottságnak. Most sem ellenőrizték, csak jóvá­írták. így megy ez több mint egy éven át. Annyira nagystílű, hogy nem foglalkozik a lopott anyag értékesítésével. Az orgazdákat Nagybodzsár elvtársnő márjta> ho8V ruhaneműt, gumicsiz- Puskás Gáborral és Lőrinc An­nám is szívesen gondol vissza2 mát> P°krócot & eBVéb telsze- talk»! keresteti meg s ezért ne- WjLjjfi fLT !KS ™ érelést »«Qßtown a munkások kik is ad valamit a a nótanées megalakítása kő-f részére. Több tízezer forint ér- ból. nak, A szakcsoportok, a tár- mind a beszámolóból, mind a pulások a pécsi járáéban is hozzászólásokból az tűnik ki, hogy e feladat fiam nehezebb, mint a 75 forinton részjegy elérése, a sikkasztások meg­szüntetése. Persze minden at­tól függ, hogy a küldöttek mi- H Íven lelkesedéssel, akarattal és elment haza a szüleihez. 11 kezdenek hozzá a munkához Most a bíróság előtt azzal# községükben. Ha olyan nagy védekezett, hogy csak kény-j lesz a lelkesedés, az akarás szerből lopott. íme, a kényszer, A felqsége — mert Időközben megnősült — Ott dolgozott a vállalatnál és ketten megke­restek 1600 forintot havonta. Ez nem Kok, de Ürmösi » vál­lalattól kapott szolgálati la­kást. Sőt bútort is, ágyneműt is, melynek még a mosatásáról sem kellett gondoskodnia. Ha elpttzkolódott, kicserélték a raktárban. Ez volt hét a kényszerítő ok, ami miatt Urmösi Sándor 32 lepedőt, 25 _________ „ __, A KPVDSZ József utcai hűl­sz a J r é- takarót, 17 pár gumicsizmát,# túrotthonában három napos rü li huzavonára. Hónapok óta jtékű raktárt bíztak a gondjai vajúdik és most már olyan gondolatokat forgat a fejében, hogy megcsinálja egyedül. Nem kellene fájni a fejének, ha a pártszervezet három nő tagja ra. itt kezdte el Urmösi a t o 1- va jkodást. Erre a vállalatnál bevezetett ellenőrzési mód szolgáltatta az első alkalmat. Ugyanis negyed- évenkint furcsa selejtezést haj­összefog és közösen, az érdek-vfgre' központ­id’, ., _____ .rból a selejtező bizottság, meg­lód ő asszonyokkal megszervezi pánt a nagy halom kiselejtítésre a nőtanácsot, #váró ruha, csizma előtt. „Ez A vállalatnál senki sem fi­gyelt lel Urmösi aljas garáz­dálkodására. S akkor is, ami­kor egy bejelentés érkezett Ür­mösi ellen, immel-ámmai kezd­ték meg a kivizsgálást, mely eredménytelenül (!) végződött. Ürmösi Sándor megneszelte, hogy valamit sejtenek viselt dolgai körül, a vállalat hoz­zájárulásával leszámolt két szalmazsákot, egy vatta- ruhát és egy szekrényt lopott- A fiatal tolvaj most meg­kapja méltó büntetését — két év és hat hónap börtönre ítél­ték el nem jogerősen — de ér­demes lenne megvizsgálni azt amelyben Ilyen visszaéléseket hosszú hónapokon át büntet lenül, sőt falazással vé gezhettek. otthon is, műit a küldött-gyű­lésen volt, akkor az eredmé­nyek sem maradnak el éc nem kell a legközelebbi gyűlésen arról beszámolni, hogy „ ... sajnos, ezt meg ezt a felada­tot sem tudtuk megoldani.“. Háromnapos kultúr- vezetői tanfolyam kultúrvezetől tanfolyamot tart a Szövetkezetek Országos Szö­vetsége. A tanfolyamon Bara­nya, Tolna és Somogy megyék földművesszövetkezeti kultúr- felelősel vesznek részt. A tan­folyamon elsősorban a földmű­a szellemet és hanyagságot is,# yesszövetkezetl kultúrmunka kérdéseit és módszereit vitat­ják meg. A tanfolyam kedden reggel kezdődött. rCáa&L a eiaLádtéL táv égisz Ms városrész a városban ez Alkotmány ttte col munkásszálló. Több szá­zan laknak Itt bányászatét akik távoli falvakból és va­mokból kerültek Pécsre. Az életkörülmények? Ma jobbak, mint ezelőtt két hó­nappal voltak, de egy hónap múlva még jobbak lesznek. Van az Utüzkóknak saját mo­zijuk, könyvtáruk, sót még iskolájuk is- Hetenként négyszer vetít a MOKÉP a kultúrteremben áj filméket, hetenként négyszer tart nyit­va, a könyvtár 50—60 rendszeres olvasója van —, és naponta járnak Iskolába azok, akiknek nem adatott még gyermekkorukban a ta­nulási lehetőség. Jelenleg tizenöten járnak az általános iskola V’.-.Vf, osztályába, ti­zenkettőn a hetedikbe és ti­zenhármán a nyolcadikba. Nem volt könnyű dolog összehozni az iskolásokat, eleinte legtöbben smbód/tak attól a gondolattól, hogy is­mét beüljenek az iskolapad­ba. Bizony, sokszor végig kellett járnia a szobákat Marton József kültúrfelelös- nek, Kovács Zoltán, Bartek József és Zukovits Imre ta­nároknak, mire negyvenen mégis rászánták magukat a tanulásra. De most már többnyire eljárnak az órák­ra, igaz, né fia szükség van még egy kis agitácíóra, de azért megy már az Iskola. A mozin, könyvtáron és feJcoldn kívül hamarosan * fotóművészet U otthonra lel majd a szálláson. Négyen— öten jelentkeztek már: sze­retnének fotókört alakítani. Felajánlották a kör céljaira a felszerelésűket U. Most már csak megfelelő helyisé­get kell keríteni a fotósok­nak és megindulhat a fotó­élet ts annak rmdje-módja szerint. Persze, még ez sem min­dé«. Az itt lakók között rendszeres színházlátogatók is vannak. Rendszerint cso­portosan mennek színházba, legtöbbször huszonöt, har­mincán. De akik inkább ott- honülő természetűek, azok megtalálják a szórakozást a kultúrteremben. Tegnapelőtt vidám zenés műsort láthat­tak, azelőtt pedig az egyéni sakkverseny küzdelmei zaj­lottak le a nagyteremben, il­letve a mellette lévő társal­góban. Az emberekf Róluk kell a legtöbbet írni, hiszen ami itt van, az öértük van, ők élnek itt, ők tanulnak, ők szórakoznak. Az emberek sokfélék. Van köztük becsületes, van, akit ki kell a szállásról tessé­kelni, mert nem egészen be­csületes. Az arány ma már azonban erősen a becsülete­sek javára tolódott el. Akik még hónapokkal szelőét a szállás rossz hírét okozták, már nem laknak itt. Rájuk itt nincs *szükség. Már csak elvétve akadnak, akiktől a rend érdekében, egyáltalán nem fájó szírivel meg kell szabadulni. Ilyen volt például Mogyo­ró Ferenc, ö a napokban köl­tözött el. Vagány gyerek. — Szép kis huszonegyes partit szerveztek a szobában. Ter­mészetesen amikor a gond­nokuk — Dévai Andor — ezt észrevette, lefújta a játékot és elkobozta a kártyát. Lett erre nagy könyörgés: adja vissza a kártyátI Vissza is kapták. Mogyoró azonban ilyen sírna megoldásba nem nyugodhatott bele. Amikor Dévai Andor kifele ment a szobából, szép finoman utá­naszólt: „Most söpörjön el gyorsan édesapám, amíg nem leésőr Na, ez még ta­lán elfutott volna bocsána­tos búnként, de Mogyoró nem olyan gyerek, hogy ilyen egyszerű eszközökkel fejezze csak ki megvetését. Nem. ő reggelre odapiszkolt az ágya mellé. Igaz, resseg volt, dekát egyik állatiasság- ra nem lehet enyhítő körül­mény egy másik illatias­sáfj,,, Szóval vannak Ilyenek, de kár beszélni róluk, akik le- szerepeltek, már nincsenek itt és ha a következő helyei­ken sem javulnak meg, ak­kor elöbb-utó bb úgyis ír majd róluk a rendőrségi ri­porter ;;; Mogyoró ellentétével, a szegedi emberrel az iskolá­ban, azaz az iskolává átala­kított KISZ-helyiségben ta­lálkoztam. Tanulni jött, — Nagyon szeretek tanul­ni — mondta mintegy be­mutatkozásképpen. — Nem azért, hogy meg legyen a bi­zonyítványom, hanem csak egyszerűen szeretek tanulni. Jó lenne, ha a többiek is járnának rendesen, de van, aki inkább lefekszik, mint­hogy ide jöjjön. — A családja? — Szegeden van. Szegedi ember vagyok én. A lányom már technikumba jár. Azért is jöttem ide dolgozni, hogy legyen pénz a taníttatására. Mert én hazaküldöm a pénzt mindig. Amióta itt vagyok, még csak másfél deci rumot ittam, azt l* akkor, amikor beteg voltam. — Meddig marad itt? —« Amíg itt többet kere­sek, mint máshol, addig itt maradok, mert sok pénz kell most nekünk Nagy már <1 lány,.. Vgy számítom, hogy legalább négy évig itt ma­radok. Vannak, akik azt mondják} na, most idejövök, feámházkodom ét lelépek, Hát én nem csinálok igv- Különben ts, akik csak azért jönnek ide, hogy felruház- kadjanak... kevés van azok között, aki tényleg ruháért dolgozik, Mert ruháravalót máshol is meg lehet keres­ni... A szegedi ember itt nem is a legmesszeöbről való. Az ózdi ember, aki ízes, palócot tájszólással beszól mesz- tzebbről jött, A kohászati müvekben, a finomhengerso­ron dolgozott. — Hogyan került ide? — Családi ügu — mondja gyorsan, hadarva. — Nagy­atádon van a feleségem és még nem tudjuk, hogy vá­lunk-«, vagy sikerül-e vissza­állítani a családi életünket. Ez két-hdrom hónap. Tovább nem maradok. Visszamegyek Özdra az öregekhez. Addig itt dolgozom úgy, mintha otthon lennék.íj Érdekes emberek — érde­kes sorsok. De nyoma sincs bennük pogányságnak, ka­landvágynak, meggazdagodá­si vágynak, akárcsak a szál­lás festőművészében sem le­het ilyesmit felfedezni. , A festőművészt Hornyák iMjosnak hívják. Van vala­mi a lényében, ami in'vibb festőre, mint bányászra mu- totj Eite már átöltözve, hó­na alatt a rajzlapjaival és festéket dobosaml, siet a Doktor Sándor Kultúrházba. Oda jár festőtanfagyamra■ Különös ember. Másfél hónapja jött Pécsre dolgoz­ni, Oroszlányból, ahol szin­tén a bányában dolgozott. Miért? Mert ott nagyon nehéz volt beszerezni a fes- tőkellékeket, rajzpaplrolcat, vásznakat, ecseteket. Itt vi­szont jó. Az ember csak be­megy a boltba és bevásárol­ja, amire szüksége van. Úgy dédelgeti a gondola­tot, hogy egyszer majd ren­dez egy kis kiállítást, mint apa az egyszülött gyerme­két. Munka utáni egyetlen öröme a festés. Beszélt már a szállás kultúrfSíelésével is, talán sikerül majd kiszoríta­ni valahol egy kit helyisé­get, ahol nyugodtan fette- gethet, ha máshol nem, be­költözik társbérlőként a könyvtárba, j Megelégedett ember. Jól keret. Minden hónapban küld a kislányának is öt— hatszáz forintot, — mert öz­vegy ember , jut a kereset­ből a festészetre is, jut ruhá­ra is, erre is, arra is. így élnek az emberek az Alkotmány utat! munkás- szálláson. Sokféle ember. sokféle élet. Egy-két smber — igaz —, csak egy csepp a tengerből ée a csepp nem nuiga a tenger, de sok min­dent megmutat a végtelen tengerből, ___KÜRUCZ PÁL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom