Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-12 / 266. szám

1957 NOVEMBER 12 NAPLÓ 5 TECHNIKA ^JiidotnAmi Rezgő kristályok HÍREK mo.iz.ai kok \ Rádiólokátor-kocsi jJudia-i, hogy A baltimorei John Hopkins or- ♦ vosi egyetem Pavlov-intézetének ; igazgatója kijelentette, hogy a ♦ szovjet tudósok olyan altatógépet * találtak fel, amellyel gyógyítani X lehet az álmatlanságot. Az ameri- i kai tudós, aki nemrég járt a $ Szovjetunióban, a kievi Bogomo- X léc biológiai intézetben látta ezt X a gépet. Az altatógépen két kis t elektróda van, amelyeken kérész- • tül a beteg testébe elektromos X impulzusokat adnak. Az amerikai 2 orvostudós azt állítja, hogy a ♦ Szovjetunióban olyan gépet is | szerkesztettek, amellyel fel lehet ♦ ismerni a rákot már kezdeti stá- ♦ diumában. Ügyszintén kidolgozták ♦ a rendellenes lelki depressziók ♦ eredményes gyógymódját. ♦ * : A broakflynl törvényszék előtt ♦ Philip Lombard orvostól egy mil- X 3ió dolláros kártérítést követel egy X ápa, akinek 4 éves fia 1932-ben $ testosterone-kezelés következeté- ben „felnőtté alakult” és eljutott; a szexuális érettség férfikori ío-1 kára. Z Az akkor négy éves gyermeket X ÄÄS MÄet rádi£ pécserhez, aki mintegy 400 ki­... ♦ lokátor állomásokká! könnyítik , .. . vt Z .. lometeres körzetben tuuia csz­♦ meg a legiforgalom irányítását. * J . .. Dél-Franciaországban egy tu- ♦ * kocsiból a radarkén drót ,cIni a repülőgépeket, rista c soport hófehér békát talált. KOCS1°01 a raaaraep árui A ritka példányt megküldték z párizsi biológiai kutató intézetnek A Prága-Ruzyni repülőtéren nélkül jut cl a repülőtéri disz T,dcwzíás úpőítei Néhány szóval Walter Reelman köztársaságpárti kongresszusi tag New Yorkban ki­jelentette, egy laptudósítónak adott nyilatkozatában, hogy az Egyesült Államok igen sok hibás _ harckocsit szállított Nyugat-Né­♦ metországba, összesen 40—50 millió ♦ dollár értékben. Tornyaik nem X működnek, amikor kellene és**. X „nincsenek egyensúlyban”. A ; ♦ kongresszus közvélemény-kutató • X bizottságának egyes tagjai szerint ♦ X a Chrysler-gyár, amely 1 milliárd ♦ ♦ dollár értékű harckocsi megrende- £ ♦ lést kapott, több száz hibás nehéz $ ♦ harckocsit szállított eddig Nyugat- Z Z Németországba. i I • | Az órvostudomány ismét haladt : ♦ egy nagy lépéssel. Parathyroid ♦ mirigyek átültetésével megmentet- ' ♦ ték több rákbeteg életét. Ezeknek \ X az embereknek a mirigyeit ugyan- j is rákosodás miatt távolították el < testükből. A thyroid mirigy el- j lenőrzi a test calcium ellátását, * valamint a szervezet növekedését, < rikus nevetés következtében a be­teg halálát okozza. A betegség előbb enyhe, utóbb egyre fokozódó remegéssel kezdődik. A benszülöt- tek hiedelme szerint varázslók okozzák, s elsősorban nők és mekek kapják meg. ... a Szovjetunióban idén 265 < ezren végeztek főiskolát, ebből - mintegy 80 ezer a mérnök, tehát < közel háromszor annyi, mint az \ Egyesült Államokban. * ; ; . a világon jelenleg közi eke- < dő mintegy 40 millió autó órán- ] ként átlag 400 ezer tonna üzem- \ anyagot fogyaszt. * ... a Déli-sarkon végzett kuta- j tások eredményeként szovjet ku- ] tatók feltételezik, hogy az Antark- < tisz nem egy tömbből áll, hanem \ több szigetből, amelyeket három- J ezer méter vastag jégtakaró borit.' * ;. . a pekingi rádió közöUle, : hogy megkezdődött egy 1400 éves J gyár kibővítése. Az üzem „feng- < csut” gyárt. A fengcsu szorgo- j ból készült hagyományos kínai j bor. * ... a venezuelai ideg- és agy­kutató intézetben újfajta ultravé­kony metszeteket vágó szerkeze­tet készítettek, amelynek gyémánt­kései hihetetlen vékony metszete­ket „szeletelnek”, A szerkezet bármilyen szerves, vagy szervet­len anyagot 50—100 angström „vastagságit” szeletekre vág, ami — figyelembe véve azt, hogy az angström a mm tízmillió mod ré­szét jelenti — szép teljesítmény. * ;.; az amerikai Yale egyetemen sokatígérő kísérleteiket folytatnak egy újfajta kombinált enzyin- ,,plazmin”-naű., amely feloldja az érgyulladások, angina pectoris, vagy más betegségek folytán ke­letkezett vérál vad ékoka t. Mosta­náig csak olyan orvosságok vol­tak isimertek, amelyek bizonyos mértékig megelőzték ilyen vér­rögök keletkezését. Lenlngrádban készítették, ezeket az érdekes felvételeket nagyfrek­venciás elektromágneses térbe he­lyezett piezokristály-lcmez felületi rezgéseiről. Az első három felvétel a nyugvó lemezzel felvett inter- fcrenciacsíkokat mutatja az inter­ferometer különböző szögbeállítása mellett. Az első Izét képen a túl­ságosan széthúzódó interferencia­csíkok torzulását, a tükörfelület­nek az ideális síktól való eltérése okozza. A 4. és 5. kép 1.3 Mc frek­venciával rezgő kristályról készült ritkább, illetve sűrűbb interferen- clacsíkok alkalmazásával. Az utol* só három felvétel az 1 és 0.9 MC között változó frekvenciáknál ki* alakult rezgésképeket örökíti meg. A nyálmirigyhormonok szerepe a rák megelőzésében Repülő alagút det- ; A francia SFG cég könnyű kézij w televíziós felvevő készülékénekJ T . súlya összesen 8 kg. Az 1,3 kgj Dr> Arthur J- VorwaJd’ a súlyú kamrában, amelyet kábel X roiti Wayne State University or- « köt össze a háton hordozhatót vosi fakultásának tanára kijeién- J felvetö7Ücsökeés eegyV‘közönséges: tette- h°ey a ,chu,,ott ^levelek | kinooptika van 16 milliméteres í fojto, nehéz füstje is rákot okoz. 1 filmtekerccsel. Az adóberendezés t — ] áramforrásból és egy miniatűrt w J 20—30 wattos adóból áll. A galván-j j telep 4 óra tartamra biztosítja at Az űj-guincal orvosók titokzatos 5 berendezés áramellátását. Az adást. bcteg£Íeet tanulmányoznak, a | a néhány kilométerré parkírozom „ . _ , ... . i autóba beépített erősítő állomás ♦ >>kuru -t. Ezt eddig a paraiizis J veszi át és továbbítja. J egyik fajtájának tartották, amely« A „Műszaki Élet”-bői. ♦ 6—9 hónap alatt, állandó, hiszté- J A képen látható alagút nem aluljáró, hanem a Belfast-gyárt- mányű „Brittania” repülőgép tör­zsének a belseje, A törzs hossza az orrtól a farokig 40 méter. A gépek afnerikai rendelésre készül­nek. A hajtást négy „Proteus” propelleres turbina látja el, a gép utazó sebessége 650 km óránként, befogadóképessége 110 utas. A „Műszaki £let”-ből. Tomosza yuro Ogata, a to­kiói egyetem tanára benyújtot­ta „A rákmegbetegedés okai­ról” szóló tanulmányát a japán főváros Orvostudományi Egye­sületének. Az országos hírű tudós vé­leménye szerint a nyálmiri­gyekben kiválasztott hormonok nagy szerepet játszanak a rák­megbetegedés megelőzésében A hormonok kiválasztásának csökkentése a test legyengülé- sét hozza magával és ezzel kedvező feltételeket teremt a rák kifejlődéséhez. Ha a miri­gyek ismét normálisan működ­nek, vagy nyálmirigyhormon- injekciókat adnak a legyengült embernek, a rák elkerülhető. Ogata professzor egereken] mutatta ki feltevésének helyes-] ségét. Az egerek első csoport-J jának nyálmirigyeit kioperál-] 70 liter vért kapott Ernst Heber 13 éves osztrák gyermek 3 éves kora óta króni-J kus leukémiában (fehérvérűségben) t szenved. Gyógyíthatatlan betegsé- ] ge ellenére rendszeresen jár is-] kólába és jó tanuló. Elsóizben 3; éves korában kapott vérátömlesz-• tést. Azóta állandóan mások vé- • réből él. Eddig összesen több, { mint 70 liter vért ömlesztettek* ereibe és minden hatodik vagy; nyolcadik héten jelentkezik a* kórházban újabb transzfuzióra. * Ilyenkor 3 napig a kórházban fok-; szik, majd folytatja rendes életét.» ta két hónappal a kísérlet előtt A második csoport egereibe hormonokat fecskendezett. A •harmadik csoportot kiegyensú­lyozott élelmezési viszonyok között tartotta. Ezután rákos sejteket oltott bele az összes egerekbe. A kísérletek azt mu­tatták, hogy a rák legjobban az operált csoportban (34 száza­lék) terjedt el, kevésbé érin­tette a jóltáplált egereket í£3 százalék) és a hormonnal ke­zelt egerek betegedtek meg legkevésbé (9 százalék). Hajótest belonból A gyorsan fejlődő fiatal bol­gár hajóipar specialitása a be­tonból öntött hajótest. Ezt a tí­pust általában úszó szállodá­nak használják, de hajtógépei nincsenek. A képünkön látható betonhajót a várnai Dimitrov hajógyár építette és úszó laká­sul szolgál az üzem dolgozói részére. A „Műszaki EIet”-böl. A Daily Worker ismertetést közöl A. Sztyernfeld szovjet tudós Moszkvában nem­régiben megjelent „Bolygóközi utazás” e. könyvéről, ismerteti az űrhajózás fő aka­dályait, az űrhajó-tervezés kérdéseit, az emberi test ellenálló képességét a nagy sebesség és gyorsulás hatásával szemben, a bolygóközi utazás veszélyeit és lehető­ségeit. A Föld egyike a naprendszer kiiienc - nagy bolygójának, nagyjából köralakú pályán óriá­si sebességgel száguld a levegő nélküli űrben a Nap körül, körülbelül 90 millió mérföld tá­volságra á Napiól. A nyolc többi nagy bolygó ég nagyszámú aszteroid körülbelül ugyanilyen módon kering pályáján; a bolygóközi térség határának a naprendszer legtávolabb eső bolygója: a Pluto pályáját tartják, amely kö­zel 3 750 millió mérföldnyire van a Naptól. Az űrhajózásnak ezt a végtelen teret kell be­járnia, felhasználva a Nap tömegvonzását, vagy küzdve ellene, s megkerülve a kóbor meteorok és aszteroid-rajok útját. A számítások szerint másodpercenként tíz mérföldes sebességre, van szükség ahhoz, hogy egy test a Föld és a Nap vonzóerejének ha­tásköréből kiszabaduljon. Ezt nevezik az űr­hajózás „harmadik sebességének." A rakétasebesség növelésének másik mód­szere a segédrakéta, amely leválik a lövedék lényeges részéről, amint betöltötte hivatását. A kilövési sebesség növelésére az eddig használt üzemanyagokat atom-hajtóanyaggal cserélhetjük fel. Az atomenergiát arra hasz­náljuk fél, hogy bizonyos folyadékot (például folyékony hidrogént vagy héliumot) gázzá alakítsunk át rakéta hajtására; Ur hajó- tervesés Az űrhi jó-tervek erősen függnek attól, hogy a hajónak mi a célja. Leszállásra szánt hold- rakéták sok tekintetben eltérnék azoktól, ame’yek csak megkerülik a Holdat, leszállás nélkül. Egészen másféle űrhajó indul majd a Marsba, mint a Vénuszba. Az űrhajónak sok közös vonása lesz a tengeralattjáróval, tekintve, hogy „legénységét” teljesen el kell szigetelni a külső közegtől. Külön berende­zéssel kel] szabályozni a levegő összetételét, nyomását, hőmérsékletét és nedvességét a rakéta belsejében. Az űrhajónak azonban lesz nagy előnye & tenőeralatLjáiwaít film­ben: a külső és belső nyomás közti különbség kisebb lesz az űrhajánál és ennélfogva az űr­hajó fala jóval vékonyabb lehet, mint a bú­várhajóé. Az űrhajó felhasználhatja a napsugarakat fűtés és világítás céljár. Fala pajzsul szolgál a Nap ibolyántúli sugarai ellen, amelyek kü­lönben károsan befolyásolnák az emberi szer­vezetet. Az űrhajónak előreláthatólag kettős fala lesz, hogy jobban biztosítsa a bennlévő- ket a hajónak ütköző meteorok ellen. Kibírja-e az ember a nyomást A gyorsulás folytán az emberre nehezedő nyomásnak korlátokat szab az emberi szer­vezet teherbíró képessége, De tapasztaltból tudjuk, hogy az ember igen nagy nyomásvál­tozást is kiáll, például nagysebességű jármű­vek hirtelen megállása, vagy magas pontról vízbeugrás esetén. A kísérletek azt mutat­ták, hogy a szervezet teherbíró képessége nagymértékben függ attól, hegy milyen hely­zetet foglal el a test a gyorsuló repülés ide­jén. Kiderült, hogy az ember rendkívüli nyo­másit is kibír előrehajlott testhelyzetben, mint ülve, vagy egyenesen állva. A súly-érzés a támasz (padló^szék, ágy, stb.) testre gyakorolt nyomásának következménye, valamint abból a kölcsönös nyomásból szár­mazik, amelyet a test különböző részei gya­korolnak egymásra. Ha a támaszt elvesztik, a súly-érzés is eltűnik. Tegyük fel például, hogy különleges ren­deltetésű felvonóban állunk, amely szabadon esik. A benne lévő tárgyak mind egyforma sebességgel zuhannak, ennélfogva semmiféle nyomást nem gyakorolnak egymásra. Ha el­engedjük azt, amit a kezünkben tartottunk, nem esik a fülke padlójára, mert épp olyan súlytalanná válik, mint minden egyéb a fül­kében. Súlytalannak érezzük magunkat akkor is, ha példáuL lelépünk arról, amin álltunk, pél­dául mikor vízbe ugrunk, vagy kiugrunk ej­tőernyővel a repülőgépből. Az űrhajózási irodalomban .súlyon” általá­ban azt az erőt értjük, amely az embereket és a berendezést az űrhajó padlóján tartja. Ha ez az erő nincs, az emberek és a tárgyak semmiféle nyomást nem gyakorolnak egymás­ra és súlytalanná válnak. Az űrhajózás veszedelme Az űrhajót szétrombolhatja bármely tekin­télyesebb méretű meteor, sőt az is végzetes­sé válhat, ha egy kisebb meteor átlyukasztja az űrhajó falát. Mikroszkopikus nagyságú meteoritok is tönkretehetik az űrhajó falát, ha elég sokáig bombázzák. Ez különösen ve­szélyes a Föld körül hosszú időn át keringő mesterséges bolygók esetében. Sajnos, az el­len még nem sikerült megfelelő védő módsze­reket kidolgozni. Az űrhajót újabb veszély fenyegeti, ha el­jut a Mars pályájáig: összeütközhet a főként a Mars és a Jupiter pályája közötti térben ke­ringő kisebb bolygókkal, vagy aszteroidokkal. A csillagászok körülbelül 1600 ilyen kis boly­gó pályáját mérték fel. Az összeütközés el­kerülésére radar-berendezéssel elérik, hogy a rakéta automatikusan kitérjen a bolygó út- jából. Eigster svájci tudós érdekes kísérleteket végzett, hogy megtudja, milyen hatással van a kozmikus sugárzás az emberi testre. Kísér­leti rakétán épségben maradt emberi bőrda­rabokat küldött fel a légkör felsőbb rétegei­be, ahol kozmikus sugárzásnak voltak kitéve, A rakéta visszatérése után a bőrt emberi szervezetbe ültették és az ott ismét kisarjadt. A rakéta-kísériétek azt mutatták, hogy az ibolyántúli és kozmikus sugárzás rövid időn keresztül nincs káros hatással az alsóbbren­dű állatokra, de a majmokra sem. A kísérle­tek eredményei azonban ezen a téren még nem végérvényesek. Külön veszélyt jelentenek a rakéta üzem­anyagának rádióaktív kisugárzásai, amin kü­lönleges pajzsokkal igyekeznek segíteni. A visszatérés Hogyan tér vissza az űrhajó a Földre? Elméletileg külön rakétamotort használhat­nának erre a célra, amely az ellenkező irány­ba húzó erővel csökkentené a rakéta sebes­ségét. Az ehhez szükséges üzemanyag azon­ban olyan óriási megterhelést jelentene, hogy nem tudnak hozzá elég nagy rakétát készí­teni. Az űrhajó sebességének csökkentésére má­sik módszer a levegő ellenállásának felhasz­nálása. A súrlódási hő azonban lehetetlenné teszi, hogy ejtőernyőt használjanak, mert az pillanatok alatt elégne. (Hasonló lenne a hely­zet a mesterséges bolygóról kirepülő űrhajó­nál is.) Érdekes elképzelés a „vitorlázó űrhajó”. Ez feljut az atmoszféra legmagasabb rétegeibe és a levegő ellenállásának fékező hatása követ­keztében egy idő múlva ismét visszatér az alsóbb rétegekbe. Vitorlázó manőverek révén elkerüli, hogy leszállása során túlságosan föl­meleged jók. Ahogy sebessége csökken, a szárny „csökevények" egyre kevésbé elegen­dőek a siklórepüléshez; ekkor „kiterjeszti" behúzható szárnyát. Ha ez a berendezés a zu­hanás sebességét teljesen közömbösítette, a vitorlázó rakéta néhány óra után biztonság­ban leszáll; Ugyanezt az eljárást követhetik akkor, ami­kor űrhajósok visszatérnek a Földre valame­lyik űrhajóállomásról. Ebben az esetben a „vitorlázó űrhajót” kiskapacitású rakétamo- torral kilövik az állomásról, az állomás moz­gásával ellenkező Irányba; Irány a Hold Az első lépés a bolygóközi utazáshóz més- terséges bolygó, „űrállomás" építése. Ezt a Földön összeállítják és kipróbálják; aztán szétszedik és több részletben rakétákkal ki­lövik. Amikor az első három—négyemeletes rakéta már pályáján kering, utána küldik a második, a harmadik, stb. A rakéták együt­tesen alkotják az űrállomást, üzemanyagrak­táraival, laboratóriumaival, műhelyeivel. — Mindezeket kondionált levegővel kell ellátni és légmentesen elzárni. Ilyen űrállomást fel lehet szerelni minden­féle műszerrel és berendezéseinek működte­tésére fel lehet használni a rakéták üzem­anya gfeleslegét és oxigénellátó készülékét is. Hogy az űrben állomásozó emberek kelleme­sen érezzék magukat, mesterséges nehézke­dést is lehet teremteni számuknál

Next

/
Oldalképek
Tartalom