Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-07 / 262. szám

2 19 A Pt 0 1951 NOVEMBER 1 1 Díszliepsíg a nagy MDsrl Szoclalisia Forradalom MorMja annan A Nagy Októberi Szocialista Forradalom iO. évfordulója alkalmából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szer­dán este díszünnepséget rendezett az Állami Opemházban. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a po­litikai, gazdasági és a kulturábs élet számos vezető személyisége, kiváló mudkásók, dolgo­zó parasztok, értelmiségiek. A nézőtéren ott volt a párt Központi Bizottsága és á kormány számos tagja, a budapesti diplomáciai képvi­seletek. számos vezetője és tagja. Dobi István megnyitója után Apró Antal, a kormány elnökhelyettese, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Felszólalt az esten P. T. Komarov, a hazánkban tartózkodó szovjet kormánykül­döttség vezetője is. világraszóló sikerek fémjelzik az 1917. óta eltelt négy évtize­det. A régi Oroszországban a nép rabszolga volt. 1917 után megvalósult, beteljesült Lenin álma: nemzetté nőtt a dolgo­zó nép és övé lett az ország. E történelmi sorsforduló mindörökre Összeforrott Lenin nevével; Apró Antal elvtárs beszéde — Tisztelt Elvtársak! — Tisztelt Ünneplő Közön­ség! — Holnap, november 7-én lesz negyven éve annak, hogy Lenin nagy pártjának vezeté­sével győzött a páter vári munkások fegyvere® felkelé­se és megdöntötte az orosz földbirtokosok és tőkések ha­talmát. Kommunistáik és nem kommunisták, haladó embe­rek, mindenki, akinek drága hazája függetlensége, az em­beri szabadság, a ki zsákmá­nyolás mente® élet, egyszóval az emberiségnek eszméje, aki híve a társadalmi és kulturá­lis haladásnak, a népek békés együttélésének, a földkerek­ség minden országában hálá­val és szeretettel emlékezik meg e napon a Szovjetunió fennállásának, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelmének 40. évfordulójá­ról — kezdte beszédét Apró elvtára. Rámutatott: a* étmúlt negyven esztendő alatt valóban új lapok íród­tak az emberiség történel­mében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelme óta eltelt negyven év valóban sorsfordulót hozott. Megváltozott a világ és az em­beriség arculata, az addig megbéklyózott emberek tíz- ,és százmilliói álltak talpra 1917' november 7. óta és haj­tottak végre olyan hatalmas tetteket, amelyekre addig nem tartották képesnek önmagu­kat, Megváltozott a világ és az emberiség: arculata Negyven évvel ezelőtt az orosz munkásosztály és szö­vetségese, a szegényparaszt­ság került a hatalomra a föld egyhatodán — mondotta Apró elvtárs. Ismertette az Októbe­ri Szocialista Forradalom vi- lágformáló jelentőségét; Október fegyverei áttörték a kizsákmányoló, tőkés világ- rendszer frontját, kaput nyi­tottak a proletárforradalmak korszakának. Megszületett a Altétele annak, hogy a győ­zelmes orosz proletárok meg­mutathassák az igazi szabad­ság, az emberiesség, a boldog­ság és a jólét felé vezető utat, a szocializmus és annak ma­gasabb foka, a kommuniz­mus felé vezető utat, az imperialista háborúk vér­ontásaiból a kapitalista ki­zsákmányolás embertelensé­geiből, a nyomorúság és létbi­zonytalanság poklából szaba­dulásra szomjazó, békére só- várgó, új emberi világot kí­vánó népeknek. Az Októberi Szocialista For­radalom győzelme után meg­született a tőkés országok forradalmi munkásmozgalma és a gyarmati országok nem­zeti mozgalma közötti tartós és megingathatatlan szövet­ség. Az emberiség történelme az Októberi Szocialista Forrada­lom előtt is bővelkedett forra­dalmakban, szabadságharcok­ban, amelyeknek szintén az volt a szerepük, hogy motor­jai legyenek a történelem ha­ladásának. De az összes addi­gi forradalmak és az orosz szocialista proletárforradalom között az az alapvető és döntő különbség, hogy amíg az elő­zőekben csupán arról volt szó, hogy a kizsákmányolás egyik formáját felváltsa a ki­zsákmányolás másik formája, hogy az egyik kizsákmányoló osztályt másik váltsa fel, ad­dig az orosz szocialista prole- tárforradalomban arról volt szó, hogy megszűnjön min­denféle kizsákmányolás és megszülessenek a feltételei a minden kizsákmányolástól mentes, osztálynélküii társa­dalomnak; Mi valamennyien úgy ta­nultuk az iskolában, hogy a 18. század végén lezajló és győzedelmeskedő francia for­radalom volt a „nagy" forra­dalom. De a forradalom cél­jait, feladatait tekintve, szám- bavéve azoknak a néptöme­geknek érdekeit és aktivitá­sát, amelyeket a forradalom vihara felkavart és- cselekvő teremtő erőként a történelem színpadára szólított, valóban nagy, valóban népi forrada­lom az Októberi Szocialista Proletárforradalom volt, mely­hez képest nagyságukban és a néptömegekre világmére­tekben gyakorolt hatásukban eltörpülnek az összes addigi forradalmak. Utalt azután Apró Antal ar­ra, hogy a negyven éves Októ­beri Szocialista Forradalom egyik legnagyobb tanulsága — sőt talán a legnagyobb tanul­sága éppen az — hogy bebizonyította, mire (képe® az a nép, amely lerázza a földesurak és a tőkések igá­ját. A második nagy tanulság, hogy világot átformáló ha­talmas történelmi tettekre csak az a nép képes, amelyet a forradalmi munkásosztály vezet. Az a munkásosztály, amely megteremtette a maga álla­mát, a proletárdiktatúrát, cso­dálatos alkotó munkára tudja mozgósítani, példátlan teremtő cselekedetekre tudja vezetni a dolgozó néptömegeket, ha a munkásosztályt a marxizmus­lenini zmus tanításaihoz hű forradalmi párt vezeti immár négy évtizede igyekszik elsa­játítani, megtanulni, valóban magáévá tenni a világ egész • munkásosztálya, közöttük 9 magyar munkásosztály is. Világraszóló sikerek jelzik a Szovjetunióban az elmúlt négy évtizedet Ezután Apró elvtárs rámu­tatott: mivé fejlődött a négy évtized alatt a marxizmus- leninizmus forradalmi tanítá­sai által nevelt és szervezett szqvjet munkásosztály vezetó- se alatt az a régi Oroszország, amely társadalmilag, gazdasá­gilag, de kulturálisan is a vi­lág egyik legelmaradottabb or­szága volt. Milyen utat tett meg az óriási szovjet birodalom az iparosodás, a technika, g tudo­mányos fejlődés területén »egyven esztendő alatti A Szovjetunió tudományos, technikai, ipari fejlettségét, rövid idő alatt elért sikereit ma már az imperialista Nyu­gat is kénytelen elismerni. Ma már új feladatokat tűz maga elé a Szovjetunió. A termelés számos terüle­tén utói akarják érni és túl akarják szárnyalni a világ legfejlettebb tőkés or­szágát. Semmi kétség, a Szovjetunió ezt a célkitűzését is mag fog­ja valÓ6Ítanii Lenin órökség-e A csodálatos eredmények is­mertetése során rámutatott Apró elvtárs, hogy ezek meg­valósítására alig több mint három évtizednyi idő jutott, hiszen a Szovjetunió femnállá- sámak negyven évéből le kell számítani a polgárháború és a külföldi beavatkozás eszten­deit, majd a hitleri fasizmus ellen vívott Nagy Honvédő Háború éveik A Szovjetunió gazdasági fej­lődésével együtt hatalmas mértékben növekedett a nem­zeti jövedelem és vele a munkások és alkalmazottak reálbére, valamint a dolgozó parasztok jövedelme. A Szovjetunió az ipari ter­melés legfontosabb ágaiban ma már a második helyen ül a világon. Az atomtudo- mányok területén legalább Is egyenrangú hatalom az Egyesült Államokkal, inter­kontinentális irányítható ra­kétáival pedig alaposan meg előzte azt. Ami pedig a termelés növe­kedésének ütemét illeti, nincs olyan tőkés ország, amely ver­senyezhetne a Szovjetunióval. 1929-től 1956-ig például a Szovjetunió ipari termelése több, mint 19-szeresére, az Egyesült Államoké pedig csak 2,ékszeresére nőtt. Ma a szo­cializmus nagy országa a leg­fejlettebb ipari államok győ­zelmes versenytársa. Napjainkban tanúi vagyunk, milyen pánikot, félelmei, zűr­zavart okozott a burzsoák között a szovjet interkonti­nentális rakéta, s a földünk körül keringő két mesterséges hold, pedig ezek a világra­szóló eredmények teljesen tör- vényszerűek. Azzal a mennyiségi és minő­ségi fejlődéssel, amelyet a szocialista állam a tudomá­nyos és technikai káderek nevelésével elért, sem Ame­rika, sem Anglia nem ver­senyezhet, Világszerte ismert tény, hogy a szovjet állam évente két­szer annyi mérnököt képez ki, mint az Egyesült Államok, d hogy számot is említsünk: a Szovjetuniónak ma már több mint 720.000 mérnöke van. Lenyűgöző a fejlődésnek ez a csodálatos irama. Az imperialisták, mint negy­ven év alatt mindig, most is sok rágalmat szórnak a Szov­jetunióra. Előszeretettel fe­csegnek arról, hogy a szovjet nemzetiségi területek nem egyenrangúak. Ezzel szemben a letagadhatatlan valóság az, hogy a Szovjetunió tetszhalöt- ti állapotukból keltette életre ezeket a kizsákmányolt, leigá- zott népeket. Törődött a leg­apróbb, a nóhányezer vagy csak nóhányszáz főt számláló kis népecskókkel is, amelyeket a kapitalista közöny már-már kihalásra ítélt. A Szovjetunió nemcsak ki­nyilatkoztatta a nemzetek ön­rendelkezési jogát, nemcsak alkotmányába iktatta a hatal­mas ország népeinek önkor­mányzatát, de tettekkel, hat­hatós támogatással is segítsé­gükre sietett, A Szovjetunióban is előfor­dult, hogy a gazdasági élet egyik vagy másik területén a tapasztalat hiánya miatt hi­bát követtek el, és átmeneti aránytalanságok mutatkoz­tak. De a marxista-leninista párt vezetésével minden lehető­ség megvolt arra, hogy idő­ben kijavítsák a hiányossá­gokat. A Szovjetunióban hatalmas Továbbiakban Apró Antal ismertette: mit adott Lenin a világ dolgozóinak, a haladó emberiségnek, nemcsak új el­méletet adott a munkásosz­tálynak, nemcsak arra taní­totta meg, hogyan kell győz­ni ; Arra is megtanította a munkást, — ebből mi magya­rok különösen tanulhatunk — hogyan keli megtartani, meg­védeni a proletárhatalmat. (Taps) Örökül hagyta a világ dol­gozóira Lenin a szocialista Szovjetuniót, s az októberi győzelem legélesebb fegyve­rét, a bolsevik pártot. E két nagy műnek, a Szov­jetuniónak, és a bolsevik párt­nak a megteremtése már szü­letése pillanatában azt jelen­tette, hogy a kapitalizmus fö­lött megkondult a lélek­harang: nemcsak Oroszország­ban, de az egész világon. A szovjet állam létrejötte nemcsak a szovjet dolgozókat ébresztette új életre, de a vi­lág minden dolgozóját küzde­lemre sarkallja, harcra ösztön­zi a szabadságjogokért, a füg­getlenségért, az imperialista háborúk ellen, a békéért. Ebben rejlik Lenin művének világot átformáló történelmi jelentősége. A párt Lenin majd a lenini központi bizottság vezetésévé' mindig megtalálta a lelkesítő szót, a kapcsolatot a néppel. Szétzúzta a szocializmus épí­tését akadályozó jobboldali és baloldali frakciókat. Megvédte a párt egységét és megvalósí­totta a szocializmus felépítésé­nek lenini programját. A Szovjetunió negyven éves fennállása és fejlődése azt a hatalmas tanulságot rejti magában, bogy az az ország, amelynek ura a dolgozó nép, rövid idő alatt gyökeresen újjá tud születni. A Szovjetunió az elmúlt negyven év alatt a nemzetközi politika döntő tényezőjévé vált; A békéért folyó harcban a Szovjetunió "körül -tömörülnék a szocialista tábor tettrekész népei, valamint azok az orszá­gok, amelyeket a Szovjetunió békepolitikája és az imperia­lista hódítás, nemzeti elnyomás a háború ellenségeivé tett. A Szovjetunió segíti az olyan or­szágokat, amelyek őszintén vállalják a semlegességet, el­utasítják a háborút és a kato­nai tömböket, óvják nemzeti önállóságukat, népük szabad­ságát az imperialista agresszo- roktól. A semlegesség Ilyen felfogá­sának arculcsapása volt az 8 fajta „semlegesség”, amelyet az áruló Nagy Imre és társai a ta­valyi elllenforradalomban hir­dettek. Az ő semlegességük 9 szocialista tábor országainak hátbatámadása yolt, behódolás az imperialisták előtt. Különös szeretettel és hálával ünnepelünk ma Ezután arról beszélt Apró Antal, hogy a mi népünk most különös szeretettel és hálával a meghatottság érzésével ün­nepli az októberi forradalom 40. évfordulóját. A 39-ik évfor­dulót nem ünnepelhettük meg. Pusztító ellenforradalom sö­pört végig hazánkon. Kalandorok, imperialista ké­mek özönlötték el országun­kat, s amíg tajtékzó szájjal függetlenségről, semlegesség­ről rikoltoztak, kivégezték füg­getlenségünk igazi védelmezőit, a kommunistákat, hazafiakat. Hazaárulásban megvénült, a népet gyűlölő volt kizsákmá- nyolók lettek hangadókká, akik készséggel eladták volna az or­szágot, a népet az amerikai imperializmusnak, csak hogy saját pecsenyéjüket megsüthes. sék, hatalmukat visszaszerez­zék az ellenforradalom lángjai­nál. S ha nem sietnek segítsé­günkre az októberi forradal­mat dicsőségesen megvívó szovjet barátaink katonái, ma talán a fasizmus ülne tort népi demokratikus államunk rom­jain, vagy egy harmadik világ­háború színtere lenne hazánk. A Szovjetunió segítsége mind 1945-ben, mind 1956-ban a magyar munkásosztály, a magyar szocializmus ügyé­nek felbecsülhetetlen, kellő­képpen meg sem hálálható támogatása volt. (Taps.) Jogos nemzeti büszkeséggel gondolunk arra, hogy a magyar munkásosztály már 38 eszten­dővel ezelőtt örökre és vissza­vonhatatlanul eljegyezte ma­gát a szocializmussal. Magyarországon immár 38 esztendeje folyik a harc a szocialista forradalom és az ellenforradalom erői, a pro­letariátus és annak ellensé­gei, a hazafiak és a magyar nép árulói között. págalmaz tehát, aki azt állítja, hogy Magyarországon csak azért van proletárdiktatúra, mert a szovjet katonák segí­tettek a magyar népnek. A szocializmusért folyó harcot, a szocialista Magyarország fel­építését, magyar nép maga vá­lasztotta és végig is harcolja. Ezután Apró elvtárs törté­nelmi áttekintést nyújtott azokra az időkre, amikor a ma­gyar dolgozó népre az 1919-es forradalom bukása után rásza­kadt a fehérterror népgyilkos uralma. A Horthy-reakció ne­gyedszázados gyalázata. A szovjet kormány a tizen- kilences forradalom bukása után sem akart szakítani a ma­gyar néppel! A magyar uralkodó körök hazaáruló politikája megbuk­tatta a Szovjetunió nemes tö­rekvéseit. Hazug jelszavakkal, magyar katonák százezreit küldték a Donhoz és Voro- nyezs alá, hogy meghaljanak Hitlerért. 1945-ben a Szovjetunió sza­badította fel a magyar népei. Az országért és a nép javáért harcra kész hazafiak a kom­munista párt vezetésével ke­zükbe vették az élet irányítá­sát. A felszabadult Magyarország történelmében először let) olyan szabad, független, de­mokratikus ország, amely­ben minden hatalom vissza­vonhatatlanul a dóig«» « né­pé, amelyben minden kapu tárva a munkásság, a loigo- zó parasztság, az értelmiség tehetséges fiai. leányai előtt. Hazánk megmaradt szocialista országnak A hazánk felszabadítása óta eltelt 13 esztendő alatt hatal­mas eredményeket értünk el. Megerősödtünk javakban és nemzeti öntudatunkban. S ezeken a2 eredményeken lé­nyegében az sem változtatott, hogy a nagy munkában hibá­kat is elkövettünk. Az egyik legnagyobb hiba kétségkívül az. hogy a szo­cialista gazdaság építése köz­ben és vele párhuzamosan egy ideig nem fordítottunk kellő gondot a dolgozók élet- színvonalának emelésére. De vissza kell vernünk az 1956- os ellenforradalom demagógiá­ját, amely felnagyította ezt a hi­bát. A népi demokrácia munka­alkalmat, biztos kenyeret adott a dolgozóknak. Magyarország nem a hárommillió mezőgazda- sági koldús országa többé. Munkások, értelmiségiek nem álltak sort az ingyenkonyhák kapujában. Senkinek nem kel­lett és nem kell félnie a hol­naptól, a munkanélküliségtől, senkit nem gyötör a létbizony­talanság. Hiba volt az Is, hogy társa­dalmi és állami építő mun­kánkban nem érvényesült eléggé a szocialista demok­ratizmus. Jobban kellett vol­na hallgatni a néptömegekre. Ezután arról szólt Apró An­tal, hogy a Szovjetunió 1945- ben felszabadította hazánkat. 1956-ban újabb segítséget adott talpraállásunkhoz: így a ma­gyar nemzeti függetlenbe- az önálló magyar államiság sz- szaállításának ténye össv • r- rott a magyar—szovjet bg rút­sággal, a magyar—szovjet szö­vetséggel. (Hős-■ ?.ntartó, nagy taps.) Ma már minden hazáját sze­rető ember megérti, hogy a magyar nemzeti és állami függetlenségnek igazi bizto­sítéka a magyar—szovjet ba­rátság és együttműködés, nem pedig a kapitalista Nyu­gattal cimboráié Nagy Imre- fcle „semlegesség”. A tavaly októberi ellenforra­dalom népellenes volt azért is, mert a nép szabadságának el­árulása mellett kockára tette népünk nemzeti függetlenségét is. S ezért nemzeti párt a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, mert szervezte, vezette a ma­gyar dolgozók harcát, a mun­kásokkal, parasztokkal együtt megvédte hazánk függetlensé­gét, s a magyar népi demokrá­cia 13 év a1 itt elárt nagyszerű eredményeit. (Nagy taps.) De kiállt mellettünk a vilá­gon mindenki, aki őszinte híve a békének. Hazánk megmaradt szocia­lista országnak, s ha valaki megtanulta, akkor a magyar dolgozó nép saját tapasztala­tából tanulta meg, hogyan kell megbecsülni, védeni, erősíteni a munkás .nemzet­köziség nagy eszméjét. Példaképünknél* tekintjük a nagy Szovjetuniót Mi magyarok Is példaké­pünknek tekintjük a nagy Szovjetuniót és bárhogy is a Clarkodnak reánk és rá­galmaz az ellenség, büszkén járjuk a Nagy Október út­ját. A szocialista Magyarország felépítésében pártunk, kormá­nyunk, dolgozó népünk előtt még nagy feladatok állnak. A legfontosabb feladat Dolitikai, gazdasági és társadalmi éle­tünk minden területén felszá­molni az ellenforradalom okozta károkat és határozot­tan, bátran fellépni mindenki­vel szemben, aki szocialista fejlődésünket akadályozza. — Munkánk elvégzéséhez merít­sünk erőt a szovjet nép dicső példájából. Szeressük, erősítsük, vé­delmezzük oly híven és oly bizalommal pártunkat, a Magyar Szocialista Munkás­pártot, mint ahogy a szov­jet emberek védelmezik, ol­talmazzák a tt&Ejr Lenin pártját i Álljunk úgy helyt a mun­kában, harcban, legyünk olyan fegyelmezettek, áldozatkészek, mint a szovjet emberek.. Le­gyünk olyan hű harcosai a proletámemzetköziség eszmé­jének, olyan fáradhatat'anka-, tónál a békéért vívott küzde­lemnek, mint a szovjet emoe- rek. A magyar dolgozó nép mil­liói nevében — munkások, parasztok, néphez hú értel­miségiek nevében forró szívvel kívánunk sok > ikert a Nagy Október 40. évfor­dulóját ünneplő szovjet népnek, s még egyszer üd­vözöljük a köreinkben meg­jelent szovjet kormánydele­gáció tagjait. — Ezen a nagy ünnepen mégha Ú juk zászlóinkat az emberi szel­lem óriása, a nemzetközi munkásmozgalom vezére, a nagy Lenin előtt. Apró Antal beszédét s Szov­jetunió, a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a magyar és a gzoviet nép b?r át ságinak Ä» tetősével fejezte be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom