Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-06 / 261. szám
tm NOVEMBER « SAPhö 8 KOMLÓI KÉPEK építésének meggyorsításához, a dolgozó nép életszínvonala emeléséhez. A komlói bányák, a város eddigi fejlődése azonban csak egy állomás a felfelé vezető úton. A jövő még sok mindent tartogat Komló számára. A tervek szerint a bányák termelésének már 1959-ben el kell érni a napi 720 vagonos termelést, vagyis majdnem kétszeresét a jelenleginek, S mivel eh hez nemcsak új gépek, hanem1 új bányászok is kellenek, a vá- ros is tovább épül. Az idén felépített több mint ezer lakás mellé újak épülnek majd, s lassan-lassan eltűnik a régi bányászfalu nvnden káros, a szomorú múltra emlékeztető öröksége. A ■ . ocializmus nem ábránd többé, hanem kézzelfogható valóság. Képünk az ország első Martiny-féle légszérekkel ellátott szén- előkészíiőművct ábrázolja. Innen indul útjára a komlói bányák terméke, a kokszolható feketeszén, Még nincs tíz éve sem, hogy modern, kényelmes otthonnal. S Komló azóta is épül, szépül, fejlődik. A szénbányászat fejlesztésére 1955—56-ban ismét 272 milliót, ebben az évben pedig — az ellenforradalom okozta 22 milliárdos kár ellenére — több, mint 110 milliót fordíthattunk. Komló, a komlói bányászok erről n«m is feledkeznek el. A bányaüzemek termelése egyre jobban megközelíti a múlt év III. negyedévének tenne- lési szintjét és ami a legörven- detesebb: a komlói szénnek több mint a fele már Sztálin- városba jut s kohókokszot állítanak elő belőle. A komlói bányászok tehát már megkezdték a bányák, a város fejlesztésére fordított hatalmas összegek törlesztését, tudják, hogy mina háború borzalmas pusztításait még sínylő, de már a saját hazáját építő, a jövőbe tekintő magyar nép hozzákezdett hazank első szocia,..sta bányavárosának felépítéséhez. A magyar nép a történelem folyamán ilyen nagyszabású programot addig egyszer sem tűzött, nem tűzhetett maga elé. S a program — bármilyen nagy is volt — alig néhány év alatt megvalósult Az első ötéves tervben 1,275 milliót fordítottunk Komló fejlesztésére. Ebből a pénzből azon kívül, hogy új aknákat, ipari létesítményeket építettünk, 230 millió forint jutott a munkavédelmi, egészségügyi, szociális és kulturális célokra is. Több, mint 200 millió forintért új lakások épültek, a szegényes bányaviskókat több A kökönyösi domboldal egyik legszebb pontján épült fel a ké-( pen látható 44 férőhelyes bölcsőde. A 44 kisfiúra és kislányra* vigyáznak itt nappal és éjszaka a gondos „nővérkék”. A gyér-* mekek elhelyezése, ellátása még a legkényesebb Igényeket is* kielégíti. Nem túlzás, ha azt mondjuk — jobb dolguk van,] mintha a szüleik nevelnék őket. member 7-re 624 tonna szenet termeltek terven feliil, a forradalmi műszak első két napján a pécsi bányászok A PÉCSI SZENBANYASZATI TRÖSZT dolgozói a fórra« daimi műszak első napjának lendületével dolgoznak tovább, November másodikén, a műszak második napján 107.3 száza-» lókra teljesítették tervüket, Az első két napon már 624 tonna szenet termeltek terven felül. A BŐRGYÁRBAN is kezdetét vette a munkavemenyi amely november 7. tiszteletére indult és az év végéig tart, A gyárban új alapokra kívánják helyezni a versenyt azzal, hogy az eddigitől eltérő módon segítik kibontakoztatását A gyér vezetősége műhelyenként megszabta a legfontosabb feladatokat, különös tekintettel a minőségre és az önköltség csökkentésére. — A feladatokat rögzítették és eljuttatták * műhelyekbe. A műhelyek dolgozói közül azután — aki akar -• bekapcsolódhat a versenybe. A gyárrészlegek is versenyben állanak egymással A legjobb eredményt elérő gyárrészleg ötezer forint jutalmat kap. Húsz ezer forintot fordítanak egyéni jutalmazásra, melyre ea év végén, jövő év elején kerül majd sor. November hetedikén rövid gyűléseket tartanak műhely- részenkint a gyárban. Az évforduló megünneplésére már készülnek a vörös-sarkok. November hetedikén délután három órakor tartják a központi ünnepséget, amely után kedves műsor és uzsonna várja a megjelenteket. A SOPIANA GÉPGYÁR öntödéjében már október elseje előtt megkezdték az ünnepi készülődést. Az öntők, formázók és a műhely más dolgozói vállalták, hogy november 7-ig elérik a tervteljesítésben a 105 százalékos átlagot és a selejte* egy százalékkal a megtűrt mennyiség alá szorítják, A versenyben az öntöde valamennyi dolgozója részt vesz. A PORCELANGYARI sajtolók, edény- és szigetelő-korongosok, valamint a kályhások párosversenyt kezdeményeztek a Kőbányai Porcelángyár, illetőleg a romhányi cserépkályha-» gyár dolgozóival. A kályha gyáriak október 12-én küldték el leveliiket a romhányiaknak. Ebben megírták, hogy évi tervüket december 27-ig akarják befejezni, a selejtet a III. negyedévihez viszonyítva 1 százalékkal csökkentik, s az egy főre eső termelési értéket a tervezetthez viszonyítva 4 százalékkal növelik. Ünnepélyesen tárta den tonna szén. amivel többet ___________,________ ___ adnak, jelentős segítség, jelen- f gi szakiskola. Harszáz család cserélhette fel uj, tős hozzá járulóé a szocializmus Jminccgy paraszt fiatal jelentkezett az oktatásra, jórészt 17—18 i évesek és egyéni gaz- idák gyermekei. Né- jlhány hónappal ez- i(előtt még sokan azt ,1 gondolták, hogy autó ,1 szerelők vagy üzemi |i munkások lesznek és 11 most itt flipek az is- 11 kola kultúrtermében, i»ahel két éven keresz- <itül ismerkednek majd (la mezőgazdasági tudományokkal. *' Eljött a megnyitő* ra Novlcs János elv* társ, a megyei párt- bizottság mezőgazda- sági osztályvezetője, Földvári János elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese, a ? szigetvári járás párt- Több száz autóbusz indul naponta a komlói Kossuth-térről, J és tanácsi vezetői, a hogy a bányától az otthonukig, az otthontól a bányáig szállítsa f szentlőrinci Mezőgaz- a komlói bányászokat. A felszabadulás előtt azokból a közsé- J dasági Technikum tagokból, ahonnan vonat nem közlekedett, csak gyalogszerrcl J nárai és az iskola járhattak munkába a bányászok. Ma már ilyenre alig akad J kuKúrcsoportja. Az példa. \ esemény jelentőségéHleQhyítt a moa&gái téli Qazdatóq^isUda h , növényt,,- Szabadidejében pedig'J mindenki szórakoz- * ről talán csak annyit, hogy a felszabadulás óta csak ebben az évben jutottunk oda, hogy egy olyan iskolát indítsunk be, ahonnan nem vezető szakemberek kerülnek ki, hanem kultúrált, művelt parasztfiatalok, aranykalászos gazdák. Eddigi mező- gazdasági oktatásunkat az jellemezte, hogy a hallgatók vizsga végén mindig más szakma felé kacsintgattak, vagy irodai munka után vágyódtak, de alig akadt köztük olyan, aki a szülői háznál maradt és szakszerű segítséget nyújtott a mezőgazdasági termelésben. Ezek a fiatalok most azért tanulnak Mozs- gón két esztendeig, hogy vizsga után saját falujukban terjesszék a mezőgazda- sági termelés okos, ésszerű, jövedelmező módszereit. Fő tantárgyuk melés, állattenyésztés, géptan, üzemszer vezés, állategészségügy és a kertészeti ismeretek. Emellett tanulnak földrajzot, történelmet, • számtant és magyart, hogy az általános műveltséget is megszerezhessék. November 1-től március 15-ig elméleti órákon tanulnak, a nyár folyamán pedig mindenki saját községében ismerkedik a gyakorlati munkává!. A tanárok minden hónapban meglátogatják őket ebben áz időben is. Egy napot közösen töltenek el, megbeszélik a legszükségesebb tennivalókat, gyakorlati, szakmai kérdéseket. A kollégiumi foglalkozásokhoz tartozik még a kosárfonás, seprű kötés, a kovács- és bognármunkák elsajátítása. hat kedvére, mert klubteremben váló gathatnak a sok sport és kulurális felszerelésekben, könyvekben. Mondhatnánk azt is, hogy Mozsgó községből, az egykori Biedcrman kastély- hol hamarosan me- zö gazdasági szakközpont lesz. A tanári karnak az a hogy a léli szakiskola mellett vita-estéket rendez a környékbeli gazdákkal, szabás, varrás, valamint családnevelési megbeszéléseket tartanak a környező falvak fiatal lányai, asszonyai részére. — Azt szerelnék elérni, hogy a hosszú téli estéket ne a kocsmában töltsék a falusiak, hanem az iskolában, s tanuljanak meg olcsón termelni, kultúráltan gazdálkodni. ,. no; •t a . sor elStt álo- \ Sexen ti __♦<' munka, 2 101 tetszik: hogy csinálják az elsá ház* előtti új utat. Igaz. hogy neindult meg az előkészítő de megindult és ha minden jól megy. a rossz idő beállta előtt kitűnő ütőn közlekedhetnék az ott lakók. ... hogy az iskola építkezéséi megkezdődtek. Jövőre már a gyerekeknek nem kell a Dózsdba, gyalogolniok. •.. hogy az ijzletházak építkezései gyors ütemben háládnak és valószínű, karácsony előtt üzemképes állapotba kerülnek. \ .. ■ hogy több orvos került az új terse,^ városrészbe. Ezzel megoldódik az ott lakók orvosi gondja. nem tetszik: . í . hogy nincs a telefon teljesen kiépítve. Jó lenne, ha a posta nyilvános telefont szereltetne fel. ... .hogy a közvilágítás terén nem történt komoly Intézkedés. A házak között, az odavezető utakón koromsötétség uralkodik. Helyes lenne, ha az Illetékes szervek egyik éjszaka terepszemlét tartanának és intézkednének. » >. hogy nincs felszerelve egy postaláda sem. így a leveleket csak a Dózsa épületénél lehet feladni. HUNY ADV ARI BKLA Mégis visszatért... Kis piros Csepel pöfög a szövetkezeti iroda előtt. A viharkabátos, feketehajú mezőgazdász leállítja a motort és benyit az irodába, ahol már szürkén, vastagon fodrozik a cigarettafüst. Hohman Ádám éppen most tette le a „garast”. Arról beszél, hogy nincs valami rendben ebben a hásságyi téeszcsében. Sok a pletyka, személyeskedés, de kevesen törődnek a közös munkával. A mezőgazdász csak néhány szót hallott a méltatlankodásból. Megkérdezte: — Mi a baj emberek? — Baj, baj ... Abból van itt bőven — fűzi tovább az ősz- hajú Hohman. — Jöjjön vissza közénk, akkor máskép lesz.. i A gazdász mosolyog. Három évig itt volt agronómus a szövetkezetben. Akkor mindent mondtak rá, csak jót nem. Idén februárban aztán megunta a sok sértegetést és elment a ko- zárrnlslenyi gépállomásra fő- mezőgazdásznak. Hosszú ideig ném látták Hásságyon. Nem is akart arra kerülni, mert úgy érezte, nagyon megsértették őt, s talán nincs is szükség a segítségére. Most hívják. A tfaz- dász mosolyog, boldog, jólesik neki. hogy bíznak bcnnCf hoqy hívják. De olyan hirtelen, váratlanul jött a kérdés, hogy maga sem tudta mit feleljen. — Az nem lehet... — men- tegetődzik csendesen. — Nekem van állásom, szeretem a munkámat, nem hagyhatom Ott.;i Ezt mondta, de nem elég határozottan, nem elég horgolván. Amikor már visszafelé száguldott vele a piros Csepel, akkor is ezernyi kusza gondolat keringett a fejében. Három év alatt annyira megszerette ezt a nagy családot... Rossz szót soha nem szólt senkinek, de annál többet gondolkozott, tett, szervezett, hogy gazdagodjanak a tagok, jövedelmező lelegyen a gazdaság. Végül elvetették. Most főmezőgazdász. Nem járt rosszul, de mindig az volt a vágya, hogy a süly- lyedés küszöbéről menthessen meg egy gazdaságai, közösséget. Nem jó szövetkezetbe vágyott soha, hanem olyanba, ahol nagyon kell a segítség, sokat kell tenni, hogy fokozatosan felemelkedjenek. S majd azon örülni, hogy elégedettek az emberek, meri van jövedelmük, szépek a táblák, az állatok. Most hívják, mehetne. S akik hívják, komolyan beszél nek, nagy szükségük van a szakemberi g De mit szól a „fő nők”? Hosszú ideig beszélt vele az irodában, elmondotta vágyait, terveit. — Ha nem kapnak segítséget, elvesztettünk egy szövetkezetei — magyarázta hévvél az igazgatónak. — Hívnak közéjük. Azt mondják, akkor még jóra fordulhat mindén ... Az igazgató mélyen gondolataiba merült. — Nézze János! Ha ezt az ujjam harapom, ez is fáj, ha a másikat, az is fáj ... Nem akarom azt sem, hogy elveszítsünk egy szövetkezetei, de magától sem szeretnék megválni... Azt tesz, amit akar ... A gazdász boldog volt. Azonnal felmondott, két hétre elment a Balatonhoz. Onnan írt egy üdvözlő sort a szövetkezet tagjainak és megírta azt is, hogy egy hét múlva kipihenten jelentkezik munkára: Nem is gondolta, milyen kellemetlen meglepetés várja idehaza. Mert van olyan ember, aki látja, mennyire szükséges, egy szakember a gazdasághoz. Vari aztán olyan is, aki kézzel- lábbal hadakozik a szakember ellen. Kis Kovács János, Gyuris Mária meg néhány társuk tiltakoztak: — Mi nem fizetünk havi 2000 fixet senkinek! — Nem keJLide úri elnök! A mezőgazdászt mintha leforrázták volna, úgy hatottak ezek a szavak. A gépállomáson felmondott, s most ezeket kell hallania. Sehová nem mehet. Terveivel együtt őrlődik tehetetlenül, a szövetkezet meg züllik, romlik, sokan azt beszélik, kilépnek, a munka nem halad. Arra gondolt: nem lehetséges, hogy az összés tag ilyen durván vélekedik, tatán csak egyesek pletykáját fújják. Beszélni szeretett volna a tagokkal, de nem tudta rábeszélni magát, hogy Hásságyra menjen. Egyszer mégis arra keveredett. Kimotorozott a répaföldre és beszélt azokkal, akik legjobban ellenezték, hogy a szövetkezetbe kerüljön. — Ugyan hagyja... Az akkor volt, most meg azt mondjuk, jöjjön akár holnap ... Vagy még ma... Mi várjuk mindennap... így beszéltek vele, de mégsem ment. Dolgozott a gépállomáson. Egyik nap azután nyílik az ajtó, s maga Ritter József, a tsz elnöke lép be. — Nem magamtól jöttem János — kezdi erőltetétten. — A tagság küldött... Engem lemondattak, s kérik, hogy maga legyen az elnök.;. Azonban kikötötték, hogy Fritz Ferenc és Petz Ede ne legyenek a vezetőségben.; ä Jól esett, hogy érte jöttek, de az a kikötés kissé bosszantotta. Ismeri mind a két tanot. ezek tellek mindig a legtöbbet a szövetkezetért. Most előveszik « személyt kérdéseket, ahelyett, hogy nyugodtan engednének dolgozni mindenkit ott, ahol megfelelő ... Ma már kiderült, hogy a tagságnak nem voltak kikötései. Csupán Ritter csinált hiúsági kérdést ebből, s ő tette a kikötést. Megsértődött, mert le kellett mondania, de védekezni nem tudott, hisz mindenki látta, hová jutott a •tsz az egy éves elnöki működése alatt. Teljesen állatállomány né'kti! gazdálkodtak, összekeverték ti vetésforgókat, elkéstek minden munkával. Három hete kiszedték a cukorrépát, de nem tudták elszállítani. A kukorica, a krumpli szedetlen. s a SO hold búzából csupán 30 holdat vetettek el. Tévedés ne essék, \iindez nem azért történt meg, mert az elnök így akarta. Hiányzott a szakvezetés, amely elengedhetetlenül szükséges egy, több száz holdas gazdaságnál. Itt nem úgy kell gazdálkodni, mint egy nyolc holdas rnratzH gazdságban. Nagyobb körültekintés, előrelátás szükséget. Ha ez elmarad, nem\ emelkedik a tagok jövedelme, hanem csökken. Az új elnök megkezdte munkáját. Látszatra semmi tég, hogy amikor először volt határjáráson. mindjárt tatáit egy tíz holdas táblát, ahol fu'rir.ka pusztítja az őszi árpát. Elvetettek 30 MA ává iryöt k/jp» sóval, ami egyébként nagyon helyes, de nem a hásságyi tsz lehetőségeinél. Ezen a táblán most nem arathat a kombájn, mert más fordulat kell az árpa és más a borsó csépléséhe.. Valamelyiket összedarálja á dob. Sok munkaerőt vesz maid igénybe a kéziaratás, mi)d a tisztítás, ahol a borsót külön választják az árpától. A bíbor tavaly sem sikerült, de idén újból vetettek egy hónapos késéssel. Mire beköszöni a copy hideg, meg sem tud erősödni á késel vetés, s ezért ki fagy. elhordja a vihar. Sokat kell tenni ennek a fiatal szakembernek, hógy mrt- dent rendbe hozzon, s jövedelmezővé tegye azt a gazdaságot, ahol nincs egy darab szarvasmarha, sertés, de még jól előkészített talaj sem. .4 munka m sí olyan ütemben halad, mint még soha. A tagság és az új elnök közötti kölcsönös bizalom eredményezte ezt a parázs munkakedvet. Az új elnök terveihez kell Is m'i.n- kakedv. S ha a tervek maid megvalósulnak, boldogok, gazdagok lesznek a hásságyi tsz- tagok. Az elnök csak annyit mond: — Néhány év múlna majd ide jönnek látogatók úgy, mint manapság néhány termelőszövetkezetbe ... Ez nem lehetetlen. UPÚCZKI JÓZSEF
