Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-28 / 280. szám

s NÄPEÖ I9S7 NOVEMBER SI Nm Am Bulganyin üzenete A• Menderesshez j Eisenhower megbetegedett {Folytaias az i. oldalrőt) kát Szíria elleni agresszióra, hanem attól sem riadt vissza, hogy nyíltan is uszítson erre. Közismert tény, hogy az Egye­sült Államok kormánya ezzel kapcsolatban azzal fenyegető­zőit, adott esetben felhasz­nálja az Atlanti Tömböt s hogy a 6. amerikai hajóflottát a Földközi-tenger keleti ré­szébe vezényelte. Szeptember 10-i üzenetünk­ben felhívtuk az ön figyel­mét — közli Bulganyin üze­nete ■—, a Szovjetunió kormá­nyát különösképpen nyugtala­nítja és aggasztja, hogy Tö­rökország ezekben a béke szempontjából veszélyes ak­cióikban tevékenyen részt vesz, a aggasztja az a szerep is, amelyet a Szíria elleni agres­szió előkészítésének terveiben Törökországnak szántak. A később érkezett híranyagok csak fokozták ezt az aggod al­munkat. A Szovjetuniónak, őszintén érdeke, hogy Törökország­gal igen jó, igen barátságos kapcsolatot alakítson ki. Do a Szovjetunió ugyanilyen őszintén és erősen érdekelt abban is, hogy a Közel- és Közép-Kelet független ál­lamai ellen senki se követ­hessen ei fegyveres agres­sziót: hogy’ ezen a területen fennmaradjon a tartós béke ás a nyugalom. M! több: a béke fenntartásá­ban és az agresszió megakadá­lyozásában az államok békés együttélésének fontos előfelté­telét, a Szovjetunió biztonsá­gával kapcsolatos érdekek zá­logát látjuk, hiszen a Szovjet­unió e terület közvetlen kö­zelében terül el, s szomszédja Törökország. A szovjet kormány termé­szetesen tudomásul vette az ön üzenetének azt a kijelen­tését, hogy Törökországnak nincs támadó szándéka szom­szédéival szemben, hogy tisz­teletben kívánja tartani Szí­ria függetlenségét és területi sértetlenségét, s hogy Török- - ország mentes a. katonai ka­landodéra irányuló politikától. Törökországnak e kijelenté­sei, amelyeket képviselői az ENSZ-ben is megismételtek, természetesen nagyfontosságú- ak. De a helyzet megítélésében ilyenkor a tények döntenek. Sajnos, ©z a helyzet, amely- ma is fennáll a török—Szíriái határon, ellentétes az emlí­tett állításokkal. A szíriai határon összevont nagyszámú török egységeket még ma sem vonták onnan vissza. Törökország és Szíria határán ma is tüntető török esapatmozdulatok történ­nek. Ä legutóbbi időben török ka­tonai repülőgépek rendszere­sen behatolnak Szíria légiteré­be. A törők katonai hatóságok semmiképpen sem igazolható módon megsértik a szíriai ha­tárt s tűz alá veszik a szíriai hatánörszemeket és lakott he­lyeket. Hivatalos török szemé­lyek, valamint a török ható­ságok sugallta török sajtó és rádió változatlanul tovább ve­zetik Szíria-ellenes provoká­ciós hadjáratukat. Törökor­szágnak e politikája semmi más, mint veszélyes játék a tűzzel. Mindez semmiképpen nem egyeztethető össze a Tö­rökországnak Szíria iránti bé­kés szándékáról hangoztatott állításokkal. Az a véleményünk, a török kormánynak szá­molnia kellene azzal, hogy ebben az övezetben az ilyen veszélyes helyzet fenntartá­sa, valamint az a nyilván­való törekvése, hogy Szíriá­ra nyomást gyakoroljon, olyan intézkedésekre kény­szerítheti a Közel- és a Kö­zép-Kelet térségének tartós békéjében érdekelt államo­kat, amelyek a béke és a nyugalom hatékony fenn­tartására irányulnak ezen a területen. Másfelől viszont természe- :sen felvetődik bennünk a kérdés: valóban érdeke le- T^trnkzycí.i ó aw*. közép-keleti államnak, hogy ez a terület továbbra is a világ pattanásig feszült övezete le­gyen, továbbra is puskaporos hordóhoz hasonlítson, amely bármely pillanatban felrob­banhat? Úgy hisszük, hogy Törökországnak, valamint a Szovjetuniónak életbevágó ér­deke azt követeli, hogy ebben az övezetben ténylegesen megszüntessük a feszültséget az államoknak a béke meg­szilárdításán* az itteni orszá­gok nemzeti függetlenségének és szuverén jogainak tisztelet­ben tartásán nyugvó együtt­működése alapján. - Bulganyin a továbbiakban rámutatott, hogy a török mi­niszterelnök üzenetében bí­ráló megjegyzéseket tesz a Szovjetunió Írözei- és közép­keleti politikájáról, főleg Szí­riát illetően, sőt kifejti azt a gondolatát, hogy a Szovjet­uniónak c politikájáról való lemondása teremtheti meg a talajt Törökország és a Szov­jetunió baráti kapcsolatainak helyreállítására. Természetesen, ha Törökor­szág kormányának bármiféle kétsége támadt a Szovjetunió politikája iránt, mi szívesen megadjuk a szükséges felvilá­gosításokat, mert arra törek­szünk, hogy közöttünk a leg­jobb egyetértés alakuljon ki. Elsősorban szeretnék hangsú­lyozni, hogy a Szovjetunió a közel- és a közép-keleti. államokhoz fű­ződő kapcsolataiban olyan politikát folytat, amely meg­felel az ázsiai és az afrikai országok handling! értekez­letén elfogadott elveknek, s ezekhez az elvekhez Török­ország is csatlakozott. A Szovjetuniónak ez a poli­tikája az említett országok függetlenségének és szuveré- nifásának tiszteletben tartásá­ra, a békés együttélés, az egyenjogúság, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatko­zás, valamint a kö’esőnös elő­nyös gazdasági együttműködés elveire épül. A Szovjetuniónak nincsenek gazdasági vagy egyéb koncessziói, .sem hason­ló előjogai ezen a területen, s ilyenekre nem is törekszik. A Szovjetuniónak egyetlen arab állammal, köztük Szíriával sincs semmiféle titkos szerző­dése, vagy titkos egyezménye. A Szovjetuniónak az az ér­délre, hogy a KÖz»l- és a Kö­zép-Keleten béke uralkofj­*em veszélyeztetik és nem k veszélyeztethetik Törökorszá­got? A török kormány azt kíván­ja, hogy a szovjet kormány mondjon le közel- és közép­keleti politikájáról. De mégis, mi célja ezzel? Azt akarj-e a török kormány, hogy a Szov­jetunió ne támogassa többé a függetlenségükért és a külső beavatkozásokkal szemben szuveréndtásu'kért harcoló arab népek igazságos nemzeti vá­gyait? Azt akarja-e, hogy a Szovjetunió ne segítse az arab országok állami önállóságának erősödését? Arra törekszik-e, hogy a Szovjetunió bizonyos gyarmati hatalmak példáját kövesse, S például ne keres­kedjék többé Szíriával és Egyiptommal, amelyek önálló nemzeti politikát folytatnak, s így ténylegesen csatlakozzék ezen országok blokádjához? Vagy azt óhajtja-e a török kormány, hogy a Szovjetunió segítse elő a nyugati hatal­maknak arra irányuló próbál­kozásait, hogy bevonják a Közel- és Közép-Kelet orszá­gait a gyarmatosítók céljait szolgáló bagdadi katonai cso­portosulásba? Ha ez a szándéka, akkor hadd kérdezzük meg, nem kí­ván-e túlságosan sokat a Szov­jetuniótól a szovjet—törööi ba­rátság helyreállításának felté­teleképpen? A Szovjetunió segítette és a jövőben is segíti az arab- Kclet államait, valamint a Kelet minden más államát is az önállóságukért, a gyar­matosítás ellen vívott har­cukban. A Szovjetunió ér­tékeli Törökország barátsá­gát, kívánja ezt a barátsá­got, de ezt nem óhajtja meg­vásárolni azon az áron, hogy nem támogatja többé a Ke­let, különösképpen az arab- Keíet államainak nemzeti függetlenségét. A továbbiakban Bulganyin rámutatott: Törökórszágnák sem erdeke, hogy & Kelet töb­bi államához fűződő kapcsola­taiban olyan politikát folytas­son, amelyik ellentétben áll az ENSZ- nék, valamint az ázsiai xL ^íriTal omágok bandirngi értekezletének békeszerétő el­veivel. Felvetette a kérdést, vajon Henderson-nak ankarai es isztambuli tárgyalásai, a tö­rök—szíriai határon történt agresszív katonai tüntetések és az eféle más lépések nem ve­békeszeretet lehet csakis a. Szovjetunió és Törökország jó­szomszédi és baráti kapcsola­tainak alapja. De ha Török­ország a . béke megszegésének, az agressziónak az útjára lép, útjaik élesen kettéválnak. Ezután Bulganyin üzenete rámutat: a szovjet kormány már kijelentette, s helyesnek; véli ismételten kijelenteni, hogy a Kérdésessé vált az amerikai elnök részvétele a !S ATO-értekezleten Washington (MTI). Az ÁFP rohamosan estek. Az árfolyam­szerint a Fehér Ház hivatalo­san bejelentette kedd este, hogy Eisenhower elnök meg­hűlés következtében baloldali kisebb agyütőér elzáródásban szenved. Amint a Fehér Ház ideigle­nes szóvivője hozzáfűzte, a be­zuhanás a zárlatkor még tar« totf , ■ Washington (MTI). A Reuter jelenti: Az amerikai külügymi­nisztérium hivatalosan bejelen« tette, hogy Eisenhower elnök valószínűleg nem vesz részt az ....... , . , Eszakatlanti Szövetség decem* teg seg a „beszéloképesség ki- ig_án Párizsban kezdődó sebbméretű zavaraival jár”. Az csúcsértekezletén. Felkérték elnöknek nincs agyvérzése, de Paul Henri Spaak NATO-íótife n37c Törökországgal szemben,, egészségi állapota többhetes tárt tudia me« a NATO többi s hogy a Szovjetunió politi- nyugalmat. kíván, 6 erősen fl^Sgától, nü a Slemé- Jvája teljes egészében a török| csökkentenie kell tevékenyéé- nyük 32 értekezletről, tekintet* gét. ä -tel Eisenhower betegségére. Et« “ tői függ, hogy elhalasztják-e a A Reuter jelenti New York- csúcsértekezlet megtartását, ból: Az Eisenhower elnök egész­ségi állapotáról kiadott orvosi jelentés a zárás előtt 20 perc­cel érkezett a new-yorki érték­tőzsdére. A hír hallatára nagy volt a kínálat. Az árfolyamok Szovjetuniónak nincs semmi­féle területi, vagy egyéb igé állam területi sérthetetlensé­gének, szuverenitásának és függetlenségének teljes tisz- tcletbentartására, a lenini elvre épül. A NATO állandó képviselői csütörtökön döntenek a decem­beri NATO-értekezlet összehí­vása vagy elhalasztása ügyé« ben. Szovjet részről igazi és maradéktalan megértést tapasztaltam beszéde az egyiptomi nemzetgyűlésben A két nép jószomszédi barát­sága kölcsönös előnyöket je­lent, azt a lehetőséget, hogy nyugodtan és békésen élhesse­nek és minden erejüket a szé­leskörű gazdasági és kulturális építésnek szentelhessék. Hang-_ súlyozta: a Szovjetunió és Tö-j rökország barátsága, valamint: a közel- és közép-keleti béke« és biztonság megszilárdításárat kifejtendő közös erőfeszítéseit jelentősen hozzájárulnak ah-; hoz, hogy szilárd é? nyugodt: 4,ner tábornok, egyiptomi hadügyminiszter helyzet alakuljon ki ebben a* - “J r térségben, ami felbecsülhetet­len jelentőségű lenne az egye­temes békére is. A szovjet kor­mány egyáltalán nem törek­szik arra, hogy a szovjet—tö­rök kapcsolatok Törökország nyugati kapcsolatainak rovásá­ra javuljanak meg. Ismeretes, hogy a Szovjetunió maga is a legjobb kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal. Ang­liával, Franciaországgal és a többi nyugati Országgal. Bár közismert, hogy a szovjet kor­mány erősén negatívan érté­keli áz északatlanti tömböt és a bagdadi katonai paktumot, jr.égús úgy véli, hogy Kairó (TAS2SZ) Abdel Ha­kim Amer, egyiptomi hadügy­miniszter hétfőn az egyiptomi nemzetgyűlésben részletesen beszámolt arról a küldetésé­ről, amellyel Nasszer elnök bízta meg és amelynek alap­ján a Szovjetunióba látogatott. A Szovjetunió fővárosában, őszinte törekvésre és óhajra találtam — mondotta — hogy megvitassanak vélünk minden olyan kérdést, amelyet felve­tettünk. Szovjet részről igazi és maradéktalan megértést ta­a kérdésében is. Sorozatos ta*< n ácskozásatr.kon valóban, a teljes és őszinte megérté« mel« lett igazi és őszinte együtt« működési törekvést is tapasz­taltunk. Moszkvád küldetésem továb­bi része katonai vonatkozású volt Megbeszélést folytattunk a katonád kiképzés legújabb módszereiről A korszerű kato­nai szervezetről, valamint *é korszerű fegyverekről Katonai küldöttségünk megtekintette a legújabb fegyvereket, láttuk pasztaltam, A Szovjetunió tísz- szárazföldi, a tengeri és a légi Törökország részvétele e ka­tonai csoportosulásokban ön­magában még nem lehet le­küzdhetetlen akadálya . a; szovjet—török kapcsolatok] meg javulásának, sőt e kap-: csokitok javulása komoly; mértékben hozzájárulna a] nemzetközi feszültség enyhü-j léséhez és a két állam biz­tonságának megszilárdulásá­hoz. Végül Bulganyin emlékezte-- tett arra, hogy ez ankarai szov-: jet nagykövet a szovjet kor-; máiiy megbízásából az idén] júliusban javaslatot terjesztett: a török kómány elé, a Szovjet-; unió és Törökország államfér-; fiái vegyék fel a személyes' feleiben tartotta _ függetlensé­günket és nem kíséretté meg, hogy beavatkozzék belügyeink- bé. Értéked tó az arab népek egységének megőrzésére irá-i nyúló törekvésünké t fs nem próbálta hitszegé« és intrikák útján elhinteni a viszály mag­vait és arra 6em tett kísér­letet, hogy az egyik arab test­vér országot a másikra -.uszít­sa. A gazdasági kérdésekről szólva lian-g&ulyózta: á Szov­jetunió készséggel támogatott bennünket ötéves iparfejlesz­tési térvünk végrehajtásának haderő gyakorlatait. Kifejezet* fen katonai körökben is telje« megértésre találtunk Egyiptom politikái álláspontja iránt. Amer tábornok beszéde irtán több nemzetgyűlési képviselő szólalt fel és maradéktalanul támogattak A mér tábornok moszkvai tárgyalásainak ered­ményét, majd a nemzetgyűlés köszönetét mondott a Szovjet­uniónak azért a liágyjéleritő* ségű támogatásért, hogy mi»* déri különösebb feltétéi és ki­kötés nélkül nyújtott gazda­sági segítségét jék, és az itt élő államok- a"^j^rökkent a kapcsolatokat, hogy magas nak meg'egyen a gük, hogy saját nemzeti ér­dekeiknek megfelelően sza­badon és függetlenül élhes­senek, s hogy beliigyelkbe lehetősé- világban Törökország erkölcsi ráv+S íen1 ^0z^k-e Tö- nak a szovjet—török viszony-} m«»««hK a<u Menyesnél *s ké- ról és megvitassák azokat az] s helyzetbe a Keletén, esetleges kölcsönös javaslata-! . alameMyi békeszerető kát — beleértve a gazdaságii ország szemében. Utalt Bulga­JiülßUieL JELENTIK------- - —------ . . ----- —o— együttműködést is — amelyek-: se mmiféle idegen állam be -Törökőr,« ría köztársasiigi nek Célja az őszinte és igazán , kS an"ak ídejen nen1 jószomszédi szovjet-török] ne avatkozzék. Magától értetődik, hogy a Szovjetuniónak e törekvései egyeznek azoknak áz orszá­goknak törekvéseivel, amelyek nemrég szabadultak fél a gyarmati iga alól, s igazságos harcot vívnak nemzeti jogai­kért, a pusztulásra ítélt gyar­matosító törekvés ellen. Hiszen nem is Oly régen. Atatürk idejében a Török Köztársasági Párt ühnepélye- 'sen kinyilatkoztatta és képvi-r se! te ezt ,az elvét. Törökország nagy nemzet- gyűlése annakidején meghir­dette azt áz élvet, hogy har­col a külföldi gazdasági elen- őrzés ellen, megszünteti ide­gen országoknak mindenféle hatalmi érdekeltségét Török­országgal szemben. Mi’yen jo­gon lehet megfosztani most ezektől a jogoktól az arab or­szágokat, vagy Egyiptomot. A törökök felróják a Szov­jetuniónak, hogy bizonyos arab országoknak önvédelem­re fegyvert adott el. Pedig a Szovjetunió a huszas években Törökországinak is segítségé­re sietett fegyverrel és hadi­anyagokkal egyaránt, amikor Törökország Atatürk vezeté­sével függetlenségéért és sza­badságáért harcolt. A török nép akikor szívesen fogadta ezt a segítséget. A török kor­mány most miért ellenzi azt, hogy a Szovjetunió ugyanilyen önzetlenül segíti az airab álla— utolsó sorban azért ért el Sike­reket, mert igyekezett elkerül­ni az arab Országok belügyeíbe való beavatkozást, s az arab országokhoz fűződő kapcsola­taiban saját független politiká­ját folytatta. De sajnos, mi­helyt Törökország az észak- atlanti és a bagdadi katona; tömb tagja lett, mellőzte más kapcsolatok megteremtése len-] ne. A szovjet kormánynak ezt; a lépését az a meggyőződés ve-; zette, hogy országaik viszonyé-] nak megjavulása hozzájárulna] WASHINGTON Byrd Virginiai demokrata­párti szenátor a szenátus pénzügyi bizottságának elnöke kedden közölte, hogy Eisen­hower kormánya két milliárd dollárral emeli a távirányítá­sú lövedékek gyártására elő­irányzott költségvetés össze­gét. MADRID A spanyol légitársaság há­a kőiéi- és közép-keleti béke | rorn repülőgépet bocsátott a megszilárdulásához és a fe-| katonasóig rendelkezésére, szültség enyhüléséhez. í hogy €rösítést szállítson Ifni­______ ^ Sajnos, kénytelenek vagyunk* be. országo k "nemzeti érdékeit, sőt megállapítani — hangsúlyoztai r'EC® ,, . saját jövőjére sem volt tekin- üzenetében Bulganyin —, hogy ♦ Az ausztriai betegsegelyzo tettel, oly mértékben kezdett a török kormány nem a kívá-í pénztárak az Influenza-jár- érdeklődni az arab államok natos módon fogadta barátsá-* vánnyal összefüggő rendkí- belügyei iránt, hogy már csak- S°s kezdeményezésünket és* vüli nagy kiadásaik következ­nem azoknak a nyugati bated- erősen habozik még, hogy meg-* lében anyagi válságba jútot- maknak a képviselőjévé vált, legye a legkevesebbet is, orszá-| tak, s pénzügyi segítséget .ér­amelyek Keleten gyarmatosító- saink kapcsolatainak megjaví-| ték az államtól. A miniszter­ként ismeretesek. Miniszterelnök úr — foly­tatta Bulganyin — üzenetében azzal vádolja Szíriát, hogy „fegyvérraktárrá változik”. De ha már arról beszélünk, hogy a Közel- és Közép-Ke­leten melyik ország válik fegyverraktárrá, akkor két­ségtelen, hogy nem á béke­szerető Ids Szíria ez, hanem Törökország, amelyiknek gazdasága és egész élete már régen az említett katónai tömbök követelményeinek van alárendelve. Továbbiakban Bulganyin hangsúlyozta, a Szovjetunió változatlanul rokon szén vet és barátságot érez Törökország iránt, amelynek népe a kül­földi leigázás ellen az elsők között emelte magasra Keleten tására. Ebből az tűnik ki, hogy; tanács kormánybizottságot a török kormány más irányvo-f küldött ki az á'landó támoga- nalat kovát ebben a kérdés-» tás módozatainak megállapítú- ben. t sara. Feltételezzük, hogy élég vi-t lágósan kifejtettük a szovjet} OMÖZK Az omszki terület szüzröld- jein eddig ismeretlep búza­fajtát sikerült kitenyéstténl, Az új tavaszi büzafajtának fekete kalásza van és egyes helyeken hektáronként 40 mé- termázsát fizetett. PÁRIZS A Liberation azt az érté (fü­lesét közli, hógy Fráhciaór- szág Izraelnek öt Vautour tí­pusú repülőgépét adott él. B gépek képesek taktikái álóm- bombák szállításáré. A láp szerint jelen.eg izraeli pilótá­kat képéinek ki Tours kör­nyékén. LONDON Macmillan miniszterelnök név-ember 26~án este Párhatból történt visszatérte útán a Buckingham palotába mént, ahol Erzsébet királynő kihall­gatáson fogadta. DAMASZKUSZ A szíriái külügyminisztéri­um egyik szóvivője közötte, ——*—***—*—***—*—**———♦——* hogy Szíria kész még kává« : csoiiy előtt megújítani párta- * Szát az Egyesült Nemzetek semmifélét ~ » 7 --------*""*"*: közgyűlésében, amennyiben a t * török csapatok nem vóou'nak t A washingtoni bankóprés t vissza a határ szomazédsásá- Másfelől, a béke megszilár-} áj • egydollárosokat nyom. ; ból. A szóvivő közlése szerint dítáart. a. kölcsönös biza-t Az új dollár abban álláspontot a szíriai helyzetről és a szovjet—török viszonyró' és így nincs alap félreértésre. Ú ^7 egydollárosoki S tiltása és a kölcsönös bizu-, lom megteremtése érdeké-} ben, mi továbbra is hajtan-* dók vagyunk felhasználni aj rendelkezésre álló lehetősé-1 gcket a szovjet—török kap*} csőlátók megjavítására, a; közel- és közép-keleti feszült | ség enyhítésére. Szereplők remélni, nogy a török kormány teljes figyelem­a~^badság~és a^üggetleniég r* méltatja a szovjet kormány; anyád ide jöjjön!” *A*.ioáét, UMW-őlyoat*. tag? * feni kitajUti al#oiwioióewt. abban külön- ; még mindig hatvanezer török bözik az eddigitől, hogy hát- »katona tartózkodik Szíria lapján ez a felírás olvasha- | északnyugati botára menté-'u tó: „In Cod We Trust’' — ; ­„Istenben bízunk.” Indokolt ; ez a felírás, ugyanis az új ♦ dollár csak fele értékkel » bír a háború előttivel szem- í ben. Tehát nem lett volna t szellemes megoldás, ha az új dollárt a következő fel­irattal látják el: — „Apád. Későbbi idciflontra Wiéti a magvar—szov;et iögásznaooiai t A november 2Ö-—30-ra meg- | hirdetett magyar—szovjet ic* * gásznapokat több előadó, bete#* * sége. illetve akadályoztata«» t miatt későbbi időpontra hrt* IÁ*) '*mctáák.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom