Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-27 / 279. szám
NAPLÓ 1957 NOVEMBER 2T *mm ....... i. in i, | n.i i. Hr uscsov elvtárs beszélgetése as AI Ahram című egyiptomi lap főszerkesztőjével r (Folytatás az 1. oldalról) üsszeütkőzósfoe kerülnek a gyarmatosítók érdekeivel és harc folyik. A gyarmati elnyomásból felszabadult népek olyan kormányt akarnak, amely valóban az ő akaratukat és törekvéseiket fejezi ki. Az ilyen kormányok nem vívják ki a gyarmatosítók tetszését, e kormányokat meg akarják dönteni, és helyükbe olyanokat kívánnak uralomra juttatni, amelyek engedelmesen szolgálják őket. Ez az egyik oka annak, hogy a gyarmatosítók harcot folytatnak az arab-kelet népei és elsősorban Egyiptom és Szíria ellen, mert ezek az országok tevékenyen küzdenek a gyarmatosító rendszer ellen. Egyiptom és Szíria kormánya ellenzi más államok beavatkozását saját belügyeibe. Ez természetesen féktelen gyűlöletet kelt a gyarmatosítókban és a harc legkülönbözőbb módszereihez folyamodnak, összeesküvéseket szerveznek, diverziós alakulatokat, ügynököket küldenek a szo- banforgó országokba, hogy meggyilkolják a nekik nem tetsző személyiségeket, különböző rágalmakat terjesztenek. A Közei- és a Közép-Kelet természeti kincsekben gazdag. E területek nagy stratégiai jelentőségűek, kulcshelyzetet foglalnak el. Egyiptomnak például birtokában van a Szuezi- csatoma és az ország az Európát Ázsiával összekötő útvonalon fekizik. Amikor Anglia, Franciaország és Izrael megtámadta Egyiptomot, akkor az amerikai kormánykörök kijelentették, hogy elítélik ezt az agressziót. De teljesen világos, ha valóban elítélték volna, akkor Anglia és Franciaország, ■ amely sok tekintetben függ az Egyesült Államoktól, — nem • Is szólva Izraelről, amely ame- rikai adományokból él — békésen veszteg maradt és kaptákban állt volna. De tulajdonképpen arról volt szó, hogy az imperialisták megosztották egymás közt a szerepeket. Az volt a számításuk, hogy amíg az Egyesült Nemzetek Szervezete ülésezik és megvitatja a kialakult helyzetet, ez alatt ők végrehajtják piszkos üzelmü- ket és a gyarmatosítóknak kedvező politikát folytató, arabokból álló, alárendelt kormányt hívnak életre Egyiptomban. Mintán Egyiptom, valamennyi arab nép és más béke- szerető országok, köztük a Szovjetunió fellépése visszaverte ezt a próbálkozást, a szóbanforgó terv ' meghiúsult. A Szovjetunió közölte az Amerikai Egyesült Államokkal, ha valóban elítéli az angol-francia-izraeli agressziót és annak beszüntetését kívánja, akkor együttes fegyveres akciót kell indítani az agresz- ezorok ellen. Mi tudtuk, hogy az amerikai kormánykörök nem fogadják el e javaslatunkat, tekintettel arra a tényleges szerepre, amelyet a három országnak Egyiptom ellen intézett támadásában az amerikai kormánykörök játszottak. De javaslatunk elutasításával az amerikai kormány körök leleplezték, hogy politikájuk nem őszinte, megmutatták, hogy e politika célja az arab világ félrevezetése volt és azt a benyomást akarta kelteni, hogy az Egyesült Államok pártfogolja az arab országokat. Ilyen formán az a véleményünk, hogy a Szovjetunió az agresszorokhoz intézett komoly figyelmeztetésével nem kis szerepet játszott az Egyiptom ellen intézett támadás beszüntetésében. Amikor a francia, és az angol gyarmatosítók politikája lelepleződött, akkor az Egye\ Egyesült Államok azt a látszatot keltve, hogy Anglia és Franciaország érdekeit támogatja, valójában minden erővel arra törekszik, hogy kitúrja Angliát és Franciaországot a közel- és közép-keleti országokból, aláássa a gyarmati és függő országokban az angol és francia befolyást, elfoglalja Anglia és Franciaország helyét. Az amerikai kormánykörök céljaik elérésére jobban álcázták gyarmatosító politikájukat, mint az angol és francia gyarmatosítók. Vietnam példája mutatja meg, hová vezet ez. Amikor ott kibontakozott a nemzeti felszabadító mozgalom, az amerikaiak erőncü erejével harcra ösztönözték Franciaországot a vietnami nép ellen. Ismeretes, hogy a vietnami nép bátor ellenállása következtében a francia gyarmatosítók kimerültek és vereséget szenvedtek. Vietnam egyik felében, északon népi demokratikus hatalom született. Délen viszont, ahonnan a franciákat szintén kiszorították, az amerikaiak jutottak uralkodó helyzetbe. Az Egyesült Államok hasonló politikát folytat Algériában is, erőteljes lépéseket tesz, hogy kiszorítsa onnan a franciákat és maga foglalja el helyüket. Ha a francia kormány nem hallgat a józan észre, és nem oldja meg az algériai kérdést, mind az algériai nép, mind Franciaország érdekeinek figyelembevételével. akkor az amerikai imperialista körök Algériát is kezükbe kaparinthatják. Ámde, a józan eszüket vesztett, haszonsóvár francia imperialista monopóliumok útját állják az algériai kérdés megoldásának. Az Egyesült Államok kormánykörei meghirdették az úgynevezett Dulles—Eisenho- wer-doktrinát, kijelentették, nem tűrnek .Jégüres teret“ a Közel- és Közép-Keleten. A légüres tér politikája a szó tulajdonképpeni értelmében azt jelenti, az amerikai imperialisták nem ismerik cl a népek jogát arra, hogy minden gyámkodás nélkül maguk döntsenek sorsukról. De ezek az idők már visszavonhatatlanul tovatűntek! Az amerikai imperialisták gyarmatosító politikájukat korszerűbb változatban, ha lehet mondani, fehér kesztyűben folytatják, de ettől még nem csökkennek e politika áldozatai. Az amerikai imperialisták kiszorítják a Közelés Közép-Keletről az angol és a francia imperializmust. Az olajszag rámegy az imperialisták agyára, elvesztik önuralmukat és nem riadnak vissza semmiféle eszköztől sem, hogy a monopóliumok tovább gazdagodhassanak. Ennélfogva, amikor az arab országok, és elsősorban Egyiptom és Szíria ellenálltak az amerikai imperializmusnak, amikor visszautasították a Dulles—Eisenhower-féle doktrínát, akkor az amerikai imperialisták elhatározták, hogy megbuktatják a nekik nem tetsző kormányokat. Elkezdtek felkeléseket előkészíteni, árulókat kerestek. Amikor ez nem sikerült, megpróbálták megszervezni Jordánia és Irak támadását Szíria ellen. De ez sem sikerült nekik, nem azért, mintha a jordániai és az iraki kormány nem lett volna hajlandó rés’t venni ebben a kalandban, hanem főként azért, mert e két kormány nem volt biztos saját hadseregében. E két kormány egyenesen kijelentette az amerikaiaknak: ha az iraki és a jordániai csapatokat megindítják, ezek átállnak Szíria és Egyiptom oldalára. Ami Izraelt illeti, az amerikaiak tudták, hogy igen népszerűtlen lenne egy izraeli táAmde, mint Önök la tudják, az arab országok népeinek elsősorban Szíria és Egyiptom népének határozott fellépése, valamint a többi bekeszerető állam, köztük a Szovjetunió fellépései következtében ez a terv meghiúsult. A szovjet kormány megfelelő figyelmeztetést intézett az érdekeltekhez: ha az imperialisták háborút robbantanak ki a Közel- és Közép-Keleten, a Szovjetunió nem maradhat tétlen. Emellett a Szovjetunió nem követett semmiféle poligadta nyilatkozatainkat. De ismeretes, hogy nemcsak a józan ész diktálta a török kormánynak, ne robbantson ki háborút, hanem az Egyesült Államok is tett bizonyos lépéseket. Míg az Egyesült Államok az első szakaszban nagyon is sürgette Törökországot, hogy minél előbb lépjen fel Szíria ellen és számoljon le vele, addig akkor,, amikor az amerikai kormánykörök látták, hogy a dolog nem könnyű katonai séta lenne, nem lenne könnyű elbánni tikai és gazdasági célt, egyet- az arab népekkel, Szíriával és len érdeke a béke és a népek Egyiptommal, hanem a dolog biztonsagának fenntartása. A következtében nagyarányú el- szovjet kormány megtette az lenségeskedések törhetnek ki: ismert nyilatkozatokat és „ mi az arnerikai kormánykörök taúgy véljük, hogy a békeszerető erők erőfeszítései következtében sikeresen befejeződött a Szíria ellen előkészített agresszió meghiúsítását célzó harc első szakasza. Mindamellett ébernek kell lenni, mert a gyarmatosítók nem vonultak teljesen vissza, hiszen a kőolaj olyan erő, ameiy mágnesként vonzza az imperialistákat. így tehát újabb eszközöket fognak keresni, hogy elérjék céljukat. íme, ezek a fő okai a jelenlegi közel- és közép-keleti feszültségnek. KÉRDÉS: »Egy mozzanatot szeretnék tisztázni. Egyesekben felvetődik a kérdés, miért járt el a Szovjetunió az Egyiptom ellen intézett támadás idején másként, mint a Szíriát fenyegető veszély idején? Az első esetben a Szovjetunió az Egyiptom ellen intézett hadműveletek megkezdését követően körülbelül egy hét múlva hallatta fisye'meztető szavát, a máío dik esetben viszont már idejekorán cselekvéshez folyamodott. Mi magyarázza ezt a különbséget? karodót fújtak. Míg kezdetben háborúra ösztönözték Törökországot, addig később már azt tanácsolták neki, ne lépjen erre az útra. . Azt hiszem, ez kljózanitólag hat a török körökre. E körök láthatták, hogy tengerentúli barátaikat, akik Törökországot szomszédai ellesi uszítják, nem a béke érdekei vezetik, hanem éppen ellenkezőleg, szenvedélyeket szítva a béke- szerető államok ellen, keresni akarnak a hidegháborúban. A török vezetők nyilvánvalóan levonják a következtetést, hogy' tengerentúli barátaik nem mindenhatók, vannak olyan erők, amelyekkel az Egyesült Államok nem tud megbirkózni. Ennélfogva a vitás kérdések megoldását nem a szenvedélyek és a hidegháború felszitásának útján, hanean tárgyalások útján, a békés egymás mellett élés alapján kell keresni Törökország szomszédunk és ml békében és barátságban szeretnénk élni vele. A török vezetők azt mondják, hogy Törökország nem akar háborút a Szovjetunió ellen. De VALASZt H. ön megismeri szovjet kormánynak az Egyiptom ellen indított agresz- szió megakadályozására tett lépéseit, akkor meglátja, hogy mi nem az angol—francia—íz képzelhetetlen, hogy Törökország harcoljon a Szovjetunió ellen: az erőviszonyok nagyon különböznek. Szeretnék, ha Törökország minden VÁLASZ: De lehet, hogy ez kevés nekik. Ök esetleg azt az elvet vallják, hogy nem elég látni, meg is kell fognL A mesterséges holdat pedig nem lehet megfogni, KÉRDÉS: ön kijelentette Bevannak és néhány más nyugati politikusnak is, hogy a Szovjetunió a közel- és közép-keleti helyzet megvitat tására hajlandó magasszim- tú találkozóra a nyugati országok képviselőivel. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió részt venne egy olyan értekezleten, amelyen nem lennének képviselve a közép- keleti országok és így nem kapna hangot az ő álláspontjuk? Ha összehívnak ilyen értekezletet, milyen biztosítékai lesznek a közel- keleti népeknek, tekintettel arra, hogy a Szovjetunió támogatja a népek felszabadító mozgalmát? VALASZ: Önök ismerik kormánynyilatkozatainkat, — tudják, hogy a hidegháború megszüntetésére törekszünk, hogy biztosítani kívánjuk minden állam békés egymás mellett élését és békés versenyét, tekintet nélkül a társadalmi és politikai berendezkedésre. A békés versenynek kell megmutatnia, melyik rendszer as életképesebb, melyik felel meg jobban a népek vágyainak és melyik képes jobban kielégíteni a nép anyagi és szellemi igényeit. De a békás egymás mellett élésre irányuló törekvésünk egyesre nem talál kedvező visszhangra a vezető imperialista országok kormányköreiben. A hidegháborút nem szüntetik meg, jóllehet mind anyagi, mind erkölcsi vonatkozásban egyaránt teherként nehezedik a népekre. A népek meg akarnak szabadulni ettől a tehertől és valóban olyan viszonyokat kívánnak, hogy minden ember nyugodtan élhessen, nyugodtan, félelem nélkül hajthassa álomra a fejét, ne kelljen attól félraeli támadás után, hanem már szomszédjával békében és ba- nje> hogy bombák robbanása jóval korábban cselekvéshez láttunk. Nemrégen nyilvánosságra hoztuk azokat a leveleket, amelyeket a szovjet kormány még az Egyiptom ellen indított támadás előtt intézett Edenhez és Guy Mollet-hez. Ezekben a levelekben mi figyelmeztettük őket, hogy ha agresszió éri Egyiptomot, az kudarcot szenved ihajd. Ezen túlmenően, amikor Bul- ganyinnal Angliában jártunk, azokban a beszélgetésekben, amelyeket Edennel, Lloyddal és más vezetőkkel folytattunk, még fél évvel a hadműveletek megindulása előtt igyekeztünk bebizonyítani nekik, milyen végzetes lenne, ha Nagy-Brf- tannia megtámadná a közelés közép-keleti országokat. De az angol, a francia és az izraeli kormányt annyira megrészegítette a vágy, hogy végezzen a neki nem tetsző egyiptomi kormánnyal, hogy elment a figyelmeztetések mellett, agressziót követett cl és nagy kárt okozott nemcsak Egyiptomnak, hanem elsősorban önmagának, mert az agresszió kudarca ezen országok gyarmati politikájának csődjét jelentette. A francia és az angol kormánykörök ezért a kudarcért ne bennünket vádoljanak, hanem önmagukat, mert ésszerűtlenül jártak el. A Szovjetunió viszont teljesítette nagyhatalmi kötelességét, ameiy abban áll. hogy megakadályozza a háborút, ha pedig az megindul, végetvessen neki. Ez röviden a tavalyi Egyiptom ellen intézett támadással összefüggő események története. Ami Szíriát illeti, mi figyelembe vettük azt a tapasztalarátságban élne. Ha mi Törökországhoz viszonyítva erős hatalom is vagyunk, vannak olyan országok, amelyekkel szemben Törökország áz erősebb. Jó lenne, ha Törökországot minden vele szomszédos országgal való viszonyában a függetlenség tiszteletben tartása, a be nem avatkozás és a barátság elve vezetné. A Szovjetunió Törökország irányában és minden más ország irányában is a békés egymás mellett élés elveit, a barátságot, a gazdasági és a kulturális kapcsolatok fejlesztését, a békéért, a háború ellen folytatott harcot tartja gpem előtt. KÉRDÉS: Lehetséges-e, hogy az angolok és a franciáik az önök figyelmeztetése ellenére azért indítottak agressziót Egyiptom ellen, mert nem tudták, hogy önöknek rakétalövedékeik vannak? VÄLASZ: Nem. Amikor Angliában jártunk, mi beszéltünk nekik erről. Tudomásukra hoztuk, hogy vannak megfelelő rakétáink. Lehetséges, hogy ők arra jutottak, hogy ez nem felei meg a valóságnak, miként most is azzal próbálják megnyugtatni magukat, a közvéleményt hitegetve, hogy mi nem rendelkezünk a korszerű fegyverek minden fajtájával. De ha kételkednek, kísérletezzünk egy közös gyakorlótéren és nézzük még, kinek vannak valóban ballisztikus rakétái és kinek nincsenek. Pontosan ismeretes, hogy sem az Egyesült Államoknak, *»' sem Angliának, sem Francia-f szakítja meg álmát, vet véget életének. A népek meg akarnak szabadulni a hidegháború nyomásától. Ezért keli törekedni a békés egymás mellett élésre. De a békés egymás mellett élés összeegyeztethetetlen az erő politikájával, a „háború sza- kadékának szélén táncolás- politikájával és az imperialista hatalmak más hasonló dolgaival. A szocialista országok és a tőkés országok képviselőinek találkoznlok kellene, eszmecserét kellene folytatniok és meg kellene egyezniök. Meg kell nyugtatni a világot, mégpedig nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is. A Szovjetunió sok-sok példával bizonyította, hogy őszintén óhajtja a békés egymás mellett élés politikáját: államszerződést kötött Ausztriával, kivonta onnan csapatait, kivonta csapatait a finnországi katonai támaszpontokról, lemondott e támaszpontokról, egymillió nyolcszázezer fővel csökkentette fegyveres erőit, szerződést kötött Japánnal a hadiállapot megszüntetéséről, diplomáciai kapcsolatokat létesített Nyugat-Némotország- gal, megoldott sok más kérdést is. Építő jellegű javaslatokat terjesztettünk elő a leszerelésre, az atom- és hidrogénfegyver eltiltására, az e fegyverekkel folytatott kísérletek megszüntetésére. Nem sorolom fel minden lépesünket és javaslatunkat, mert ez igen hosszú lenne. Valameny- nyinck egy a forrása, az az óhaj, hogy megakadályozzuk a háborút, kiküszöböljük a vH tás kérdéseknek háborúval való eldöntését. A nyugati hatalmak kormányai elutasítják a szocialista és a tőkés országok képviselőinek találkozóját. Megint azt mondják, hogy nekünk bízó* nyitókokat keli produkálnunk« azt akarják, hogy politikai engedményeket tegyünk. De milyen politikai engedményekre gondolnak? A jelek szerint azt akarják, hogy adjuk fel önmagunkat az imperialista körök javára, mondjunk le szocialista elveinkről. Ezt azonban nem érik meg az imperialista arak és azok, akik a hidegháború álláspontját vallják. Reál politikát kell folytatni és el kell ismerni, hogy két világ van: szocialista és tőkés világ. Ebben az esetben köny- nyebb lesz megszüntetni a rendellenes állapotokat, véget vetni a hidegháborúnak és a békés egymás mellett élés öt elve alapján fejleszteni ea országok baráti tspesoiateifci Hogyan tükröződik süsd» ez a Közei- és Közép-Keleten? Ml sohasem teszünk különb»#» get Közel- és Közép-Kelet, Tá^ vol-Kelet, Nyugat, Dél, vagy Észak között. Minden nép* bárhol él Is, békét és nyo« gahnat akar. Ax Imperial 1»* ták most azt fecsegik, bogy mi az érdekszférák felosztásé« röl meg akarunk egyezni aa Egyesült Államokkal. E feese* géseknek természetesen nincsen semmiféle alapjuk: ez • kifejezés nem a szocialista ee*> szagok szótárából való, hanem a gyarmatosítóké, a rabszel« gatartóké, akiknek az a véle* ményük, hogy ha egy ország erős, akkor valami felett oral« kodnia kell és valakinek • rovására kell élnie. A Szovjetunió szocialistáén» szág, amely újszerűén wer» vezte meg államát és felszámolta a kizsákmányoló osztályokat. A mi elveink nem te* szik lehetővé, hogy a gyengék kárára, a gyengék rovására egyezzünk meg az erős hatalmakkal. Ez idegen a szovjet állam szellemétől. Mi min» den tárgyaláson állandóan szem előtt tartjuk a más államok beiügyelbe való be nem avatkozás elvét, segítjük minden ország függetlenségének megszilárdulását, gazdasági fejlődését, élet szín vona'ánafc emelkedését, kultúrájának fellendülését. KÉRDÉS: Egyik, Amertá* homokkal folytatott beszélgetésében ön kijelentette, hogy a Szovjetunió politikája Egyiptom irányában határozott elveken alapszák év nem kapcso'ódhat a Szovjetunió valamelyik vezetőjének nevéhez. Járuljon hozzá, hogy • nyilatkozat szövegében megismételjem azt, amit ön Amer tábornoknak e kérdésről mondott. VALASZ: Igen, kétségtelenül, ön megmondhatja: „A Szovjetunió békeszerető külpolitikáját nem egy személy irányítja, ez a szovjet kormány politikája. HEIKAL: Sok idejét raboltam el, többet, mint gondoltán) és köszönöm bőkezűségét. Befejezésül kérem, tartsanak fenn számomra egy helyet az első holdraké- tám. Egyiptomban sokan várják a rakéta felbocsátásának pillanatát. HRUSCSOV: Nem sietünk. Rendezzük ei jobban földi dolgainkat, s eközben a tudomány és a technika újabb lépést tesz majd előre. sült Államok elhatározta, hogy madás Szíria ellen, bár Izrael tof- b«*y a gyarmatosítókJiem országnak nincsenek Interkon- színleg kisegíti őket és felröp- szívesen megtette volna ezt a pentette a hírhedt Dulles- Eisenhower-doktrinát. De az ilyen „segítség" amellyel az Egyesült Államok imperialista körei az imperialisták közeiét közép-keleti befolyásának fenntartását célozzák, tulajdon fcéppen úgy segít, mint az Akasztott, emberjjek a kötél, Az csendőrszolgálatot. Tudták azt is, hogy Izrael támadása haragot és tiltakozást keltene az arab népekben, ezért megparancsolták Izraelnek, hogy maradjon veszteg, ne mozduljon. Elhatározták, hogy Törökországot, egy mohamedán országot mindig hallgatnak a jó tanácsra. Ezért a szovjet kormány ez alkalommal idejekorán olyan nyilatkozatokat tett. amelyek után nem lehetett kétséges, múyen álláspontra helyezkedünk, ha kitör a közei- és közép-keleti háború, örülünk, hogy a török korhaszilálnak fel Szíria eilen, many teljes felelősséggel fotinentális ballisztikus rakétái, j a Szovjetuniónak pedig van- j nak. KÉRDÉS: Valószínűleg drága do’os? lenne i’yen közös kísérleteket tartani. A mesterséges hold kilövése js kísérlet egy közös gyakorlótéren, Hainimlijijlíi génieken Aliimba utazik New York (AF’P). Dag Ham- közép-keleti fővárosokban la marskjöld, az ENSZ főtitkára látogatást tesz. pénteken Ammanba utazik, ahol vasárnap tárgyal a Jordániái kü’ilgyniiniszterre! Leary ! tábornok ügyéről és más prob lémákról. A főtitkár december 8-án tér vissza New Yorkba és * lehetséges, bogy előzőive más * A Szpártákusz sakk-szakosztálya ma. szerdán este 7 órakor a Rákóczi út 74. szám alatti helyiségében értekezletet tart. Kérik a •agok pontos megjelenését, vendégeket a gyakorié napokon, szerdán és pénteken este 7 órától ssj* vésőn látaak.
