Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-03 / 259. szám
1957 NOVEMBER 3 NAPLÓ Abíró fTYYYTYYTTYYYTYYTTYTYYYTTYYTY* EgyediiláHó gyógyítási eljárás a pécsi //• ss, sebészeti klinikán A pécsi II. ss. sebészeti klinikán dr. KarlAn- fger Tihamér professzorral, a klinika megbízott vezetőiéivel beszélgettünk az orvosok .jöttem, nagyon kérem kát, ügyeljenek addig rá! Í^]ÍldZ!fpár '[hogy a klinikán nagyon szép eredményeket már a kezükbe is’ nyomta s az-\ér™k el a. gyógyításában sőt péWá, ,| ul a combfej-sorvadast mondhatni egyedul(i állá módszerrel gyógyítják. Soha többé vissza nem jött.(( ^ gyógyítási eljárást dr. Ludván Sán- Az öregek a kis_ porontyot 11 dor, a klinika orvosa dolgozta ki, illetve a bevitték a nevelőintézetbe S(>régi eljárást tökéletesítette. Az eljárás lénye- ott is élt egészen 1948-ig, ami- ge a következő: rasztaZ c^látaáf^e^yezte 'd.# Cmkran me^í^nik, — különösen az idő- Nem vo" éppen rossz sora: li- > s^beknel fordul elő - hogyeleses vagy bákat. teheneket őrzött, fel-behatás következtében eltirnk a öltöztették, etették s látszólag i^ombnyak. Ha pedig a combnyak eltörik, neuem fa volt itt semmi baj.l'J®. ennek ’<™™*<1t<isa jelentkezik a comb- Csak hogy a gyermeki k le?re a cotnbfej lassan elsorvad s a beteg sokszor kiismerhetetlen \az eseiek többségében csak mankó segítsegé\ ével képes járni. A combfejet pótolták ugyan Iskolába nem járt, tehát nem (| műanyaggal, de ez az eljárás nem volt töké- tehetett szert pajtásokra sem. (i letes. Dr. Ludván Sándor nemrégiben saját- Az állatok őrzése minden ide- (i kezűleg olyan combfejet készített műanyag- jet elfoglalta. Magába • rkó- (i öól, amely szinte kizárja a meglazülás lehe- zott, da«», sértődő kis legény- (| tőségét és így „örökös^-nek mondható. — A ke lett Petiből. A keserűség »combfejet ugyanis olyan nyeles megoldással Azt várná az ember, hogy ===== a fiatalkorúak bírája bizonyára idős, őszhajú, joviális bácsika, tele élettapasztalattal és mindenesetre nagyobb „dörzsöltséggel”, mint amilyennel az eléje kerülő kis grund-fiúk, vadon nevelkedett fiatal lánykák rendelkeznek. S hozzá gondol még az ember egy meghajlott hátat, kopott aktatáskát, zöld lámpaemyőt, s valami csodálatosan meleg és okos szempárt, Tamásfy doktor — külső megjelenésében — elütő a várt regénybe, filmekbe illő bírói alakoktól. Tamásfy József fiatal férfi, s nincs mögötte „évtizedes praxis”, csupán négy esztendeje mond igazságos ítéleteket az eléje kerülő fiatalkorú vádlottak fölött. S ezeket az ítéleteket sohasem csak a paragrafus diktálja, hanem a bíró megértő szíve, embersége. Röpke órát töltöttünk el együtt s ez idő alatt csak ő beszélt, felelevenített néhány esetet, csupán azért, hogy bepillantsunk egy eléggé Ismeretlen világba, amelyben a főszereplők a gyerekek, de a tanulságot nekünk, felnőtteknek kell levonnunk,., Kati tizennégy esztendős------l. vdlt, amikor a tárgyaláson megjelent előttem. Az a bizonyos „priusza” elárulta, hogy Kati már volt büntetve erkölcstelen életmódja miatt s most ismét ide került.,, En nek a lánykának jóformán nem is volt apja, mert még a kislány gyermekévei idején eltűnt. Itt maradt a lány, itt maradt a mama és a mamának — nálánál tizennyolc évvel fiatalabb új élettársa. Sejtheted most már, hogy a tizen- négyéves Kati tragédiáját ez a húsz esztendős „mostoha-apa” okozta. A lány megszökött hazulról. Itt csavargóit Pécsett egy ideig, majd Budapesten. Ott bekerült a javítóintézetbe, ahol gyermeket szült... Aztán megszökött, visszajött a megyébe anyjához. Itt ismét teherbe esett. Megint megszökött és Pécsett egy idős, tüdőbajos férfi ad neki „menedéket”. Ez alatt érthetsz, amit akarsz.,. Amikor a tárgyalásra került a sor, az anyját is behívattam. — Kitől van a két gyerek? A lány lesütötte szemét, az anya is zavartan hallgatott. Később az anya kijelentette, hogy ő nem tudja, honnét is tudná, kivel, mikor, hol csáva rgott a lánya? Kiküldtem az asszonyt és most már a lányt faggattam, mire végre beismerte, hogy a húsz éves „apa” a két gyerek apja. Amikor ezt az anyjával közöltem, nekiesett a lányának, borzalmas ocsmány szavakkal illette. Amikor kitombolta magát, s szemmelláthatóan érezte, hogy ezért mindenért elsősorban ő felel, akkor előttem összecsókolta a lányát, becéz- gette, úgy viselkedett, mint egy eszelős ., ■ — Mi volt az ítélet? — Kati felfüggesztett ítéletet kapott, az ügyvéd pedig itt a városban szerzett valami munkahelyet a lánynak és ott dolgozott. Haza többé nem engedtük anyjához,,^ pedig csak gyülemlik a gyerekben, amelyet a nevelőszülők _ . .. „ __ . megtetéznek azzal, hogy ami-1 Ju iha ““ afelTÖ1 most. kor az autó elütötte két libá- f---------- les?~ “ ma- ju-jcat, Petit kegyetlenül meg-f ze nhet esztendős. Két eves volt, * készítette el, ahol a combfej nyele mélyen behatol a velőüregbe, azt teljesen kitölti és ezzel akadályozza meg a lazulást. Az eljárás előnye azonban nemcsak az, hogy a lazulást megakadályozza, hanem az is, hogy minden beteg számára a szükséges méreteknek megfelelő combfejet készítenek. A beteg ízületéhez minden esetben egyenként méretezett, mondhatjuk „mérték szerinti” combfej pótlását EDDIG MÉG SEHOL SEM ALKALMAZTAK. Az áj eljárással történő gyógyításhoz az első operációt dr. Kariinger Tihamér profé sz- szor végezte el ez év áprilisában, s all(almaz- ta először a méret szerint készült nyeles combfejet. Az operáció és az új combfej beillesztése tökéletesen sikerült, a beteg meggyógyult és minden segítség nélkül jár. Azóta már számos beteget gyógyítottak meg a találmány segítségével. Az új találmánynak 1még egy előnye van. Míg a külföldi combfejek mintegy 700 forintba kerülnek, addig ennek a combfejnek ára mindössze 60—80 forint. Reméljük, hogy ez a figyelemreméltó újabb gy ógyei járás mihamarabb közkinccsé válik. (GARAY) amikor apja a háború alatt bevonult katonának, tehát nem is ismerte és nyolc éves volt, amikor apja hazajött a fogságból. Jutka a maga nyolc eszverték, S Peti világgá ment:»« A „szörnyű igazságtalanság” kiűzi őt az országúira. Csodával határos, hogy ez a pöttön < [Húszmilliós ráfizetés helyett kétmillió forint haszon tendős fejével már idegent Iá- ,VillA"a1taros’ .n°Sy ez a pöttön tott apjában. Nehéz, nagyon jfSenyke miképpen jutott el nehéz megszoknia azt a férfit, Debrecenből Pécsre. Szekerek ,n re, teherautókra, vontatójára aki ugyan mint apa egy s kéredzkedik fel, még vonaton napon betoppan az otthonná, fe >lőg„ de senki tőIe ott étkezik, alszik, el meg nem kérdezte, hogy hát: „ragaszkodik * ki fia vagy? Hová mész? Honami aztán bizonyos mértékben ^ , féltékennyé is tett« a kislányt. Aztán a „papa" — eldurvul. A háborúban szerzett idegessége most tör ki rajta, a viszontlátás öröme lassan-lassan szertefoszlik s megkezdődnek a keserves hétköznapok. Meghallgattam a lány anyját: városába s még aznap gyümölcsöt lop az Irányi Dániel téren. Aztán azt látja, hogy a téren a kofák csibéiket, tyúkokat, libákat árulnak. Peti egy éjszaka valamelyik külvárosi ház udvaráról elcsen két csi- — Bíró úr, én nagyot csa- ^ ^ m£sn«p a piac n felüti ~ a saját „maszek standját”. Ólakban, bódékban, bokrok Uchánu évvel ezelőtt még nclluliy évi 15—20 millió forintos ráfizetés, most meg nyereség. Nyereség abban az állami gazdaságban, amely hét igazgatót, nyolc főagronó- must és egy futballcsapátra való főkönyvelőt emésztett *s. Es hát Peti beballag Pécs $ me§ fennállása óta: Órrtífüko — mAr« » Ti'í»v«.i«4«4 <C««V lódtam ebben az emberben. Késő éjszaka hazajön, fölráz az agyból, kegyetlenül meg- ten tölü el az iJs^k&t hóna_ ver s utána fél óra múlva síró- . . ,, . , , görcsöt kap és a lábam fejét í’ míg aztan az aruhazcsókolgatja. Hát élet ez?! 0011 "Tt-bu3dk szegényke, pe Bizony, rettenetes így élni Kimutatások, számok között böngészek és keresem az embert, az embereket, akik képesek voltak arra, hogy nyereségessé tegyék a 6 500 holdas Beremendi Állami Gazdaságot Mert az, hogy ma több mint kétmillió forint haszna van a gazdaságnak, az nemcsak az igazgatón, a i főagronómuson, a pártszervezeten, a szakszervezeten múlott, sőt elsősorban nem rajdig igazán semmit nem akart, # túli, hanem az embereken, csak enni, sokat és jókat en- í akik szíwel-lélekke! hozzálátni »*, f tak a versenyvállalások telje— Mí történt Petivel? J sítéséhez. Igaz néha-néha el\ csüggedtek. Voltak, akik azt — Nevelőintézetbe küldtük, f mondták: békességben élt az anyja mel- Ott a helye. Ott kap ruhát,# ^ lett, durvaságot, ocsmányságot élelmet, megtanítják ími-ol-# má de egvszeT nem ismert, nem is látott, csak vasni, elvégeztetik vele a nyolc { ' 8~ egy családban, s ezeket a családi perpatvarokat legjobban a kislány, Jutka sínylette meg. Mert ő nyolc esztendős koráig attól kezdve, hogy a „papa” általános Vwát — ha akar,,,, .... megjött.., Sok-sok átsírt éj- tovább is tanulhat — vagy ha# tes’ ™a?a erőlködtünk; szakán született meg benne a lesz kedve hozzá szakmát# Szántáskor is voltak ilyen terv, hogy megszökik, át a ha- adnak a kezébe. S még vala- táron, elmegy Amerikába a " * ■ nagypapához. Átlépi a határt, de három nap múlva sírva könyörög a jugoszláv tiszteknek, hozzák őt vissza, mert a mama nélkül megszakad a szíve. Visszaadták és a tárgyalásig fogva tartottuk. Az anyja levelet írt neki be a börtönbe, hogy az urát elhagyta ő miatSőt mindig több lett a ráfizerrrit kap: szeretetet Három gyerekről vofttszó, - ■ ■■■ = akiket ' ;y képvi- megállított a a törvény é- selője, a bíró lejtőn, E fiúk, eleiének ta, ha kiszabadul, érte jön, ne görbéje nem hanyatlott a vádhangok: # — Segítséget kell kérni, ' mert a mi gépparkunkkal nem győzzük a munkát! Az igazgató, Várszegi Pál nem restellt leülni az emberekkel és papíron bebizonyította nekik, ha faekével végzik is a munkát, akkor is be lelhet fejezni a kitűzött határidőre. Október I6-ra befejezték a búza vetését és most mit szántaná. Pedig, ha törik, ha szabad, az őszi mélyszántást is befejezik november lore, úgy, ahogy azt vállalták. És, ha befejezik, akkor meglesz az ötvenezer forint prémium. A nyereség nyitja elsősorban ebben van: meg tudták nyerni az embereket. Nemcsak a traktorosokat, a növénytermesztőket, az állattenyésztőket is.- Mert ugyan mi mást mutatna a tavalyi és az idei évet összehasonlító táblázat, mint azt, hogy az emberek mindenütt megtették a kötelességüket, 1956-ban a növénytermelés kétmillió 526 ezer forint, az állattartás egymillió 989 ezer forintos veszteséggel, míg 1957. azonos időszakában, szeptember 30-ig u növénytermelés kétmillió 499 ezer forint, az állattartás pedig egymillió 890 ezer forint nyereséggel zárt Mondhatná r— Könnyű volt nekik ennyi nyereséget elérni, hisz az idén más az árrendszer is mint tavaly volt Ez igaz. És az is igaz, hogy ez is hozzájárult a nyereséghez, de csak kisebb mértékben. Nagyobb mértékben az növelte a jövedelmüket, hogy jóval kisebb ráfordítással nagyobb eredményeket tudtak elérni, mint az elmúlt évben. Tavaly 162,29 forintba kea hüvelyeseknél is. Bár az önköltség az idén jóval alacsonyabb mint tavaly, a termésátlagok mégsem csökkentek. Tavaly egy holdra 10,3, az idén 13,29 mázsa esett őszi búzából, őszi árpából pedig a tavalyi 14,2 mázsa helyett minden holdon 20,45 mázsa termett. Ezek után nem csoda, ha az idén minden 100 forint tényleges költségre 120,37 forint tényleges hozam jut a növénytermelésben a tavalyi 68,01 forinttal szemben, Hasonlóak sa eredmények az állat- tenyésztésnél is. Itt döntő fontosságúnak az önköltség csökkentése mellett a hozamok növelését tartották, A célt el is érték. 1957. első negyedévé ben 197 liter tej termelése jutott minden tehénre egy hónapban, a harmadik negyedévben már 218 liter tejet termelt minden tehén minden hónapban, összehasonlításul: tavaly szeptember 30-án egy- egy tehén havi termelése 210 liter volt. Szemléiméit SÄt t és tenyésztésnél, az itatásos borj únevelősnél, a hizlalásnál, és az állattenyésztés más ágazataiban is. Amellett, hogy lényegesen növelték a hozamokat, sikerült az önköltséget is lenyomatok; Tavaly például egy liter tej előállítási költsége 3,57 forint volt, Jelen% Kíjm, «k« többet_«nkl_ no» lőttet prfjta, temem fi a Rab Ferenc * traktoroknak lassan nem lesz löilön ' 1, , , . . A iouwrc HicggjruiDiKU. jöjj on lve]t) hogy emberré valjanak...# {öidek letakarítását, mert jl2 millió forinttal nagyobb az árukészlet mint tavaly Biztosítva van a falvak áruellátása bántalmazhatja, csak egyszer ki a börtönből! — A kislányt elengedtük,,, Az anyjának meghagytam, hogy egy hónap múlva írja meg, hogyan élnek, sikerült-e nekifc valahol letelepedniök — apa nélkül. Most aztán .., vá- # rom a levelet. # • < Pefi Igazi „grund-srác” # . volt. Asszonyok kap-# beköszöntött az ősz, g vele az újabb gonták el az áruházban, mert va-#aofc- Cipő, ruha kell a családnak, gyerekek- lam-’-ikük szatyrából kilopta #ne,:- Ezrek és tízezrek keresik fel naponta a a pénztárcát. Ágrólszakadt,Völd'nűvesszövetkezeti üzleteket, hogy meleg rongyos kis csavargó volt, pi- # ruhát, téli cipőt keressenek, vagy kályhát, tüz- cinyke kis kölyök, alig látszott t helyet vásároljanak. Lesz-e elegendő áru ki a bírói emelvény mögül.]'hogy az egyszerre jelentkező keresletet ki-’ Nem volt nála semmiféle pa-1 ] elégítsék az üzletek? pír vagy igazolvány, amely- Minden jel arra mutat, hogy, mert az idén bői legalább a kilétét meg le- 'nagyot nőttek a vidéki bottok, a szövetkezeti hetett volna álapitani. J kereskedelmi hálózata. Elegendő árut kap a '.falusi vásárló. J Baranya megyében a szövetkezett boltok- . fiiak több, mint 12 millió forinttal nagyobb az A árukészletük most, mint 1956. hasonló idő# szakában. De nemcsak az árukészlet, hanem ^ I az üzletek száma is emelkedett. Egy esztendő i alatt megyénkben 83 újabb szövetkezeti bolt (lés 30 italbolt nyílt. Az új üzletek jelentős része gazdagon berendezett szaküzlet. Az elmúlt # hónapokban többek között Egyházaskozáron, Vémenden, Szenüőrincen, Sásdon, Mágocson, után ismertük meg ennek a K Bunaszekcsőn, Bolyban és Villányban nyílt kisfiú.. ..k élf '• ténetét. <(szaküzlet. Még a háború utolsó észtén-]( A szövetkezeti kereskedelem fejlődése fa- deiben Debrecenben egy fiatal , lun egyre jobb áruellátást biztosít. A régi nő kopog be egyik házba: \ szatócsüzletek helyén ma igen sok helyen — Itt hagyom a kisfiámat \ szaküzletek állnak, jólképzett szakembereken félórácskára, amíg a hen-\)hel. Csaknem ezer alkalmazottja van a bates. előtt sort állok, vekről Aranyai szövetkezeti boltoknak, Az itobnérémáasa kenyérgabona előállítása. Az idén mindössze 141,48 forintba, tehát lényegesen kevesebbe. Hasonló volt a helyzet a takarmánygabonánál, — Hol laksz? — Nem tudom. — Hogy kerültél ide? — Nem tudom. — Miből éltél? — Semmiből. — Szüléidét hogy hívják? — Nem tudom. — Ismered őket? — Nem, Hosszas, bonyolult nyomozás rült a gazdaságnak minden leg er. a költség 3,04 forintra csökkent. Az elmúlt évben az itatásos borjú kilóját 45,60 forintért állították élő, míg az idén egy kiló itatásos borjú előállítása mindössze 17,72 forintba kerül; 1956 szeptember 30-án az állattartásban 100 forint tényleges költségre 69,02 forint tényleges hozam jutott, ami azt jelenti, hogy minden 100 forintra majdnem 31 forint veszteség jutott; idén fordított a helyzet, mert minden 100 forintra 139,25 forint tényTehát a megindított: verseny, a harc az önköltség leszorításáért nem volt hiábavaló a növénytermesztésben, az állattenyésztésben* íme, sek pedig csaknem 500 embert foglalkoztat nak. A fejlődéssel egyidőben pedig gondos- ^ leges hozam jut; kodnak az új szakemberek kiképzéséről. Ki- lencvenkét tanuló sajátítja el a szakmát ebben az időszakban is. A szövetkezeti kereskedelem jó munkáját bizonyítja, hogy az idén a három első negyedévben 500 millió forinttal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint az 1956-os év első három negyedévében. Az ősz folyamán ezek az eredmények még fokozódnák, mert több új áruval bővítették árukészletüket. — Egy évvel ezelőtt például alig-clig lehetett Icapni mosógépét. Az idén, ha kevesebb is érkezik, mint amennyire vásárló lenne, már több van. Nagyobb a választék a szövetekben. Több kitűnő külföldi szövetfajtát árusítanak. Több és szebb edény, háztartási cikk, rádiókészülék, tűzhely, kályha, kerékpár, kul- túrcikk, stb. kapható. Ebben az esztendőben például háromezer rádiót adtak el falun. — Ezenkívül 3 300 tűzhelynek akadt gazdája, hogy csak egy-két keresettebb árucikket említsünk. A szövetkezeti tereskedelem fejlődése, bő áruválasztéka, a jobbnál-jobb árukkal zsúfolt# kodásnak nemcsak az állam. raktárak biztosítják az ősz folyamára az ugrásszerűen megnövekedő kereslet maradéktalan kielégítését. néhány tény, amely azt eredményezte, hogy hosszú idő után az idén először nyereséggel zárhat a Beremendi Állami Gazdaság is. S ezt nem egyes emberek, hanem a gazdaság valamennyi dolgozójának akarata, munkája eredményezte, amelyért csak dicséret illetheti őket, A gazdaságban bizakodó a hangulat az eredmények láttán. A dolgozók maguk is látják, hogy ha akarnak, lehet eredményesen gazdálkodni és ennek az eredményes gazdálhanem ők maguk is hasznát látják nyeceségrúneaedés for* májába»;
