Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-17 / 244. szám

Univerzális kisgép Készülődés a nagy ünnepre Jellegzetessége az újrendszerü alváz, amelyet R. N. Vlanov szov­jet mérnök 1932-ben tervezett es próbált ki öt példányban. A gép­nek nincsen kormányszerkezete, sem differenciál)a, s a vezetökera- kek független meghajtása, vala­mint az önbeálló hátsókerék teszi fordulékonnyá, amit a mindössze 1.3 méteres járdaszélesség meg is kíván. A kisgépre felszerelhető: bt illdózer (tolólapát) hótakaritás- hoz, söpröhenger, homokszóró: la­pát hó vagy szén lapátolásáhozi villás rakodó, teherszállító szek­rény; szivattyús tartály és komp­resszor járda, illetve kert öntözé­sére és végül pótkerekekböl álló pótkocsi hosszú deszkák, póznák stb. szállításához. Az alapgép 0.5—0.75 tonna teher­bírású; gerenda és egyéb hosszú alakú terhek szállításakor 1.5 ton­na rakható fel rá. Sebessége órán- kint 2.5—S km, 120—350 kg húzó- erőt tud kifejteni. Minimális su­gara 1.3 m, A gépet karburátnros, egyhengeres, kétütemű benzinmo­tor hajtja. A: alváz összsúlya 300 kg. A Munka Vörös Zászlórend- jcvel és a Lcnin-renddel két­szer kitüntetett moszkvai „Li- hacsov” autógyár dolgozót el­határozták, hogy a Nagy Októ­ber 40. évfordulójának tiszte­letére könyvet írnak a gyár történetéről. Ebben a könyvben beszámol­nak az üzem múltjáról, fejlő­déséről. dolgozóiról, az üzem­ben született nagyszerű újítá­sokról, a termelés állandó tö­kéletesítéséről. A könyv ter­mészetesen beszámol arról is. hogy a Nagy Október 40. év­fordulójára bevezetik a mo­dernizált kéttengelyes „ZIL— 164” teherautó gyártását. Most folynak a ZIE—111” két min­tapéldányának üzemi próbái Is. A „ZIL—111” a nagy hírű üzenj új, gyönyörű kivitelezésű sze­mélyautója. A „Lihaesov”-gyárról szóló könyv egy darab élő történe­lem lesz, amelyet mindennap új munkahőstettckkel gazda­gít. Ül SoszHcs szimfónia A leningrádi Zeneszerzők Házában nemrégen bemutatták Dimitrij Sosztakovics új, XI. szimfóniáját. A szimfónia át­tételét négykezes zongorajáték­ra a szerző és M. Mejerovics moszkvai zongoraművész adta elő. A szimfónia az „1905-ös év” elnevezést kapta és négy rész­ből áll. A XI. szimfóniát Nagy Október 40. évfordulóján mu­tatja be a leningrádi filharmó­nia szimfonikus zenekara. Eleitartósítás az atomkorban HÍREK —MOZAIKOK Augusztus Sí-én Wrorlawban megnyílt az 5 200 személy befo­gadására alkalmas filmszínház. A korszerűen berendezett filmszín­ház-óriás méreteire Jellemző, hogy csupán a vetítővászon szélessége eléri a 8» métert. A filmszínház szélesvásznú filmeket is műsorra tűz. • A Kínai Operaiskola tagjai be- fejegték három hónapos vendég­szereplésüket Eszaknyugat-Kiná- ban a Csajdam-olajvidélceni Az operaelőadásokat félmillió olaj- munkas és kutató hallgatta meg; Az operaiskola művészt körútját a gedlógiai és művelődési minisz­tériumok tervezték meg a szak­szervezetek közreműködésével, A Német Demokratikus Köztár­sasági naube.rghen működő egyik orvos különleges orthoped ülést javasolt a gépkocsivezetők számá­ra. Abból Indult ki, hogy az egész nap kormány mellett ülök hátge­rince természetellenes helyzetben van, aminek Igen gyakori követ­kezménye a hátgerinc krónikus megbetegedése. • Csehszlovákia a bmol vásáron kötött megállapodásai értelmében 300 »00 fontsterüng értékben mo­torkerékpárt, illetve robogót szál­lít az Egyesült Államokba. Ezen­kívül 450 000 fontsterüng értékben szerszámgépeket exportál Nagy- Britannlába. Dániába, Svájcba és Spanyolországba. Portugália 200 ezer fontstrrllngért személygépko­csit és teherautót vásárolt Cseh­szlovákiától, • A mosakvai Szvercflöv-gyár mentőkéi új, infravörös sugár­ral történő textil-kikészítő módszert dolgoztak ki. A vilá­gos színű szövet egy speciális kereten lassan halad előre. Amint a szövet a keret köze­péig ér, máris eljut az infra­vörös sugár hatókörébe. Az in­fravörös sugarak hatására az oldat, amellyel a szövetet elő­zetesen impregnálták, behatol az elemi szálakba. Az ilyen ki­készítés után a műselyem új tulajdonságokat kap: nem gyú­ródik és mosáskor nem ugrik össze. Egyáltalán nem meglepő, hogy az atomkor az élelmezési ipar területén is új ösvényeket nyitott meg. Már hosszabb idő óta kutatják, hogyan lehet az ételeket besugárzással tartósí­tani. Figyelemreméltó eredmé­nyeket értek el a gammasuga­rakkal, amelyek elpusztítják az ételek megromlását előidéző baktériumokat. Miután idáig eljutottak, a következő kérdés az volt, hogy az ilyen módon Á jövő repülőtere tartósított étel íze nem válto­zik-e meg? Ezt a vizsgálatot gépesíteni idáig még nem sike­rült, ezért az egyik konzerv­gyár kiváló ízlelőképességű egyéneket alkalmazott, akik a különféle ételeket tartósítás előtti és utáni állapotban vizs­gálják, anélkül, hogy tudnák, milyen állapotban kerültek elé­jük az ételek. Természetesen elengedhetetlenül szükséges a gyors ízlelés-vizsgáló képesség és a jó íz-emlékezet. Most már csak az a kérdés, hogy ki el­lenőrzi a kóstolók ízlését? A Szovjetunióban korszerűsítik és modern műszerekkel látják el az élelmiszeripari üzemek minőségellenőrzését. A rosziovi szalámigyárban röntgenkészülékkel vizsgáik a késztermék minőségét. A hibavizsgáló teljesítménye óránklní 300 kg. Néhány szóval Novoszibirszkben óriási tu­dományos központ létesül — a Szovjet Tudományos Akadé­mia szibériai tagozata. Novo- szibirszleben ezzel kapcsolat­ban rövidesen megindul az akadémiai város építése. Erre a célra az Ob folyó jobbpart­ján 1200 hektárnyi területet szemeltek ki. Itt építik fel a különböző tudományos kutató- intézeteket, az egyetemet, a tudósok házát, tervbe vették továbbá lakóházak, filmszín­ház, sportlétesítmények építé­sét. 1957 hátralévő hónapjaiban és a jövő évben az építőknek mintegy 330 millió rubel érté­kű munkát kell elvégezniük. • Szibériában, a Sztallnszk— Abakan vasútvonal közelében hozzáláttak új vasércbányák feltárásához. A vasérc-kiterme­lés ezen a helyen 1959-ben In­dul meg. A lelőhely olyan gaz­dag. hogy felépíthetik majd Itt a világ legnagyobb kohókom­binátját, amelynek évi terme­lése körülbelül 15—20 millió tonna nyersvas lesz. Áz Új lipnói vizierőmű biztosítja mind az utasok, mind a gépek kényeimét, s a légi tömegszállítás igényeihez alakul. Az utasokat kiszolgáló helyiségek egy központi állo­másépületben találhatók. Az egyes légitársaságok beszálló­helyei a maximális hatásosság és rugalmasság biztosítására nincsenek közvetlen összeköt­tetésben a felvételi épülettel, Az utasokat és a poggyászt emeletes autóbuszok szállítják a felvételi épület és a repülő­gép között, hogy ne kelljen hosszú gyalogútokat tenni. Nincsenek fel- és lejárók, az utasok nincsenek kitéve az idő­járás viszontagságainak. Az épületet sugárirányban elhe­lyezett betonhéjak sorozata fe­di, ezeket átmetsző elemek kapcsolják össze. Az üzemi hangárok a lakja a bennük el­helyezett repülőgépek mére­teit követi. Kincsek az Északi-sarkon Ab Es* *akl-sark közelében óriási hegyeket fedeztek fel. Mauríre J. Davidson, a Columbiai egyetem geofizikusa s társai a zajló hegyek között halált megvető bátorsággal folytatták kutatómunkájukat. így bukkantak rá egy ötezer Uh magas hegyre, amelynek legnagyobb része víz alatt áll. Az Északi-sarktól 400 mérföldre fekszik ez a begy. Jégtáblákról, jégtáblákra ugrálva, a tudósok megvizsgálták, a hegy szikláit. Arany és uránium rejtőzik itt a mélyben — jelentették. Egyidejűleg szovjet expedíció ia kutat a zarkvldéken. A kincsekkel teli hegyek feltárása lehetséges. Hasonló módsze­rekkel, mesterséges úszó szigetekkel dolgozhatnak Itt, mint a déli államokban, ahol olajat hoznak ki ilyen szigetek segítségével a ten­ger alól. A csehszlovák lipnói vízierő­művet sziklák alatt, ISO m mélységben helyezik eL A víz­tároló hossza 50 km, vízfelüle- fe körülbelül Prága területé­nek tizenhatszorosa lesz. Itt épül a Csehszlovák Köztársa­ság legnagyobb duzzasztógátja. 1957 OKTOBER 17 NAPLÓ BÉKÉS JÖVŐNK SZALÁMI A RÖNTGENGÉP ELŐTT íCálfnán: Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig (141 Ami hátra volt, a színjáték befejezése, az most már gyorsan lepergett. Hiába próbálkozóik hatalmas nekt- rugqtzkodással kiszabadulni a csapdából, sem a csapda- íáj.s 'szorítását nem tudta meglazítani, sem a fogságba esett lábaujját nem bírta hirtelenében eltépni, amit ' pedig szívesen feláldozott volna a szabadságáért. Ha ideje lett volna, bizonyos, hogy ki is szabadítja magát ff lábujja árán, csakhogy rögtön ott termett az óriás Magombe, és bár Marabu félelmetesen védekezett a csőrével, a szárnyával. Magombe nem sokat teketória- ' zott vele, hanem egyik kezével elkapta a csőrét, másik­kal a lábát, rálépett a csapda rugójára és kiemelte Ma­rabut n- szétnyíló vaskarmokból. A vén, bölcs Marabu most már igazán fogva volt, noha most sem szűnt meg a szabadságáért harcolni. Abban « pillanatban, ahogy a lába kiszabadult a 1 csapda szorításából, a teljes szabadulás reményének fel­villanyozó erejével támadt rá a fegyverhordozóra. A csapdából kiszabadított láb, bár az egyik ujja törötten csüngött alá, teljes erővel kezdte vágni Magombe mel­lét és jóindulatú arcát —, de hiába! A fájdalmas üté­sek cseppet se zavarták az óriást, ő csak markolta a hatalmas madár csőrét, meg a másik lábát, és olyan nyugodtan folytatta útját a tábor felé, mintha csak va­lami ártatlan galambot vitt volna. A táborban tere- j ferélő emberek, köztük az iigyefogyott vízhordó is, nagy 1 zajjal rohantak a segítségére, mintha bizony Magombe ' Pújuk szorult volna! Osztozni szerettek volna a dicso­Kittenberger Kálmán; A Kjüma-Ndzsárótól Nagymarosig 41 ségben, de hát nem sok jutott nekik belőle, mert Ma­gombe közel sem eresztette őket Marabuhoz — neki az asztal lan dicsőség kellett. A táborban az öreg mvnyampara megdicsérte. Ma­gombét — Kofia Baya akkor már elindult vadászatra — aztán kezelésbe vette Marabut. Levágta evező tol­láit, bepólyázta törött ujját, de még a csűdje köré is rongyokat csai’art., hogy a lábát fel ne sértse majd a pányva. Majd előkerült az erős, hosszú pányva, és ezzel Marabu végérvényesen a tábor lakója lett. * Másféléves afrikai fogsága alatt Marabu egészen megszelídült. Mint afféle vén bölcs, már másnap be­látta, hogy a. végzet ellen nem érdemes lázadozni. Bele­törődött o sorsába, annyira, hogy csakhamar kézből evett, és később azt is igen szívesen fogadta, ha meg- vakargatták pihetollakkal fedett fejét. Mindamellett az ősi természet ki-kiütközött belőle. Déli pihenő idején, ha egy-egy ember lekeveredett, s elaludt a közelben, Marabu odalophkodatt az olivihoz és rötiid tétovázás titán alaposan belecsípett. Talán azt akarta kipróbálni — kétségkívül eredményes módon — vajon eleven-e még az illető7 Néha meg, hogy, hogy nem, kiszabadult és eltűnt a táborból. Ez rendszerint olyankor történt, ha az orosz­lánok a camp közelében ütöttek le valami nagyobb va­dat, és a zsákmány maradványaira zúgó siklórepülés­sel megérkeztek messze kornyékről a keselyűk és a marabuk. Marabu a táborban oldalra billentette a fejét, ^ félszemmel figyelte a szárnyas sírásók légi sereglését, aztán, ha tehette, maga is eltűnt. Mindig tudtuk, hol kell ilyenkor keresni. Egy-lcét ember — Magombe persze köztük volt; ha nem járt éppen másfelé Kofia Bagóval — a keselyűk jelezte he­lyen könnyen ráakadt a zsákmánymaradványokra, és a gyanákvóan oidalgó rokonság körében megtalálta a csonkaszárnyú Marabut. A többiek rögtön szárnyra 42 Kittenberger Kálmán; A Kiüma-Ndzsárótől Nagymarosig kaptak az emberek közeledtére, Marabu azonban nem követhette a példájukat, mert nem tudott repülni. Hogy az ilyen találkozások alkalmával miket be­szélhetlek a rab meg a szabadok? — azt nem lehet tudni. Egy azonban bizonyos, hogy Marabu még ilyen mcgcsonkitotlan is „valaki” volt a szabadok közt, mert a többiek nem bántották, amit pedig a marabuk rend­szerint meglesznek clnyomorodatt társaikkal. Sokszor ellepett így a táborból az öreg kipányvázott Marabu és ámbár mindig megkerült, végül mégis csak röpdebe (ketrecforma madárház) keltett elzárni. Volt a Mmpnck egy nagy kincse, egy orrszarvú-bébi, ez a mulatságos kis szörnyeteg lett az oka Marabu szükebb fogságának. A kis rinó barátságos kíváncsisággal köze­ledett Marabu felé, Marabu azonban úgy viszonozta a barátságot, hogy a csőrével alaposan orronvágta. Talán nagyobb kárt is tett volna benne, ha a közelben mun­kálkodó emberek rögtön segítségére nem sietnek, a ré­mülten visító rinóbébinek , A liánokból font, hatalmas röpdeben egy csomó ke­selyűvel került össze Marabu■ Ez az örökösen éhes, foly­tonosan civakodó népség nagyon tisztelte Marabu ha­talmas csőrét, így aztán hamarosan ő lett 9 röpde békebírája. Ha két keselyű összeveszett valami hús­cafaton — valóságos kötélhúzás kezdődött ilyenkor, mert ketten fogták, s kétfelé ringatták 9 falatot — Marabu csak odaballagott méltóságot lépésekkel, rán­tott egy hatalmasat a csőrénél, s máris igazolódott a régi közmondás, hogy két veszekedő között a harmadik ! örül. A koncot aztán Marabu vagy felfalta, vagy bele­pottyantottá a víztartóba: egy földbe ásott, mély agyag- fazékba. Ez ff víztartó volt a Marabu széfje, hosszú cső­rével 6 bármikor kivehette belőle a bedobott húsdara- bot, a rövidcsőrű keselyűk nagy bánatárat (Folytatása következik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom