Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-02 / 231. szám

1851 OKTOBER 2

NAPLÓ

s

0.

Pécs közellátását vitatta meg a városi tanács

Jobban, szebben öltözködnek az emberek Több rádiót és motorkerékpárt vásárolnak a pécsiek Intézkedések a megfelelő téli áruellátásra

Pécs megyei jogú város tanácsa hétfőn tartott tanácsülésén behatóan foglalkozott a város lakosságának közellátási helyzetével. Herbst Ferenc, a kereskedelmi osztály vezetője referátumában részletesen ismertette az áruellátást, az árufogyasztást és az ezzel kapcsolatos problémákat,

Zavartalan a zsír- és húsellátás

Eszerint cukorból ebben az évben 2 987 mázsával több fogyott, mint az elmúlt év hasonló időszakában; Lisztből pedig 107 mázsával többet vásároltak a dolgozók, mint 1958 I—III. negyedében, s az ellátás most is kifogástalan. Hús- és húskészítményekből 508 mázsával kevesebb fogyott, mint az elmúlt esztendőben; A tőkehúsellátás mennyiségileg elegendő volna, de a lakosságnak a fagyasztott húsoktól való tartózkodása komoly mértékben, hátráltatja a húsértékesitést; Hentesárukból nincsen meg a kellő választék, ezen a Pécsi Húsipari Vállalat kapacitásának emelésével lehetne segíteni; A zsírellátás ebben az évben zökkenőmentes volt, minőségi ikifo- gások azonban több esetben előfordultak;

Tejtermékben ugyancsak nincs meg mindig a kellő választék, különösen sajtféleségekben. A tejfel és túró minősége sokszor [kifogásolható, a legsúlyosabb problémát azonban a gyakori késői kiszállítás okozza. Ez különösen szombati napokon érezhető, • amikor sokan tej és tejtermék nélkül maradnak. Ezt a problémát csak akkor lehetne megoldani, ha a Tejipari Vállalatot több szállító eszközzel látnák el, A vállalatnak egyébként nemcsak kevés a szállítási eszköze, hanem technikai felszerelése sem kielégítő. Az üzem jelentős bővítésére van szükség, mert egyre képtelenebb lesz a rohamosan fejlődő város növekvő igényeit kielégíteni.

Kényérből az ellátás általában jó, de a buci minősége még mindig kifogásolható. Szombati napokon a kenyér és buci kiszállításánál szintén zökkenők vannak szállítási nehézségek miatt. Még rósz- szabb a helyzet a péksüteményeiméi. A reggeli órákban ugyanis a városiban nem lehet péksüteményt kapni; Különösen baj ez az iskolák környékén lévő boltoknál, ahol a diákok nem tudják tízóraijukat megvásárolni; Sűrűn előfordul az is, hogy a péksütemények súlya az előírtnál lényegesen kevesebb.

Javul a fűszerellátás

, Borból 890, sörből pedig 4905 hektoliter állt a bolti kiskereskedelem rendelkezésére az I—III. negyedévben, mégis borból csak 50, sörből pedig csak 70 százalékig sikerűit kielégíteni a fogyasztók igényeit. Édesipari árukból az ellátás csak a II. negyedévben javult, de jelenleg sem tökéletes, sem választék, sem mennyiség szempontjából. Fűszer és egyéb élelmezési cikkekből az I. negyedévben hiányok voltak: nem volt sütőpor, vani- liáscuikor, gyufa, bel- és külföldi tea, import fűszer, cukorka. Ma már ezek a cikkek mind kaphatók és a kereskedelem a szükségleteket kielégíti. Még import fűszer (bors) is kapható, citromból azonban csak a csecsemő-tejjegyre tudnak árut adni. Időiben megérkezett a szalicil és befőzési papír és ecet is elegendő állt rendelkezésre. Sokáig zavar volt az élesztő-ellátásban, ez kisebb mértékben most is fenn áll a gyár alacsony kapacitása miatt. Őrölt paprikában csak h II. negyedévben javult a helyzet; Jelenleg sem megfejelő, az új őrlésig kisebb ellátási zavarokkal kell szánó! ni.

Ami a jégellátást illeti: a Sörgyár áprilistól augusztusig 197 800 tábla jeget bocsátott

ki. ami 31 300 táblával több, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt és 5 000 táblával több, mint amennyit a tervezés során vállaltak. Ennek ellenére nemcsak" a lakosság maradt jég nélkül, hanem a vállalatok is, amelyeket e miatt áruromlás veszélye fenyegetett Fokozta a nehézséget az is, hogy a Szikvizipari Vállalat a jégikiszállítást nem tudta biztosítaná. Jelenleg is komoly gondot okoz az egyre jobban fejlődő város jégellátása, annál is inkább, mert a. tervezett jéggyár megvalósítására még a jövő évben sem kerülhet sor.

Raktárra van szüksége a MÉK-nek

A zöldség- és gyümölcsellátást a MÉK Vállalat hivatott biztosítani. A beadási kötelezettség megszűntével megnehezült a vállalat munkája. Szerződéses területe a tsz-ek vonalán az 1956—37-es gazdasági évben 300 kát; holddal etökkerjt, az egyéni, gazdálkodók pedig csak 60 kát; holddal nagyobb területre szerződtek az idei gazdasági évben. Ez az oka annak, hogy a boltok megrendeléseit a MÉK csak 60—80 százalékban tudja •kielégíteni. A vállalat nem tölti be az ámivellátó szerepét sem az őstermelőkkel szemben; Bár- árui 10—12 százalékkal olcsóbbak, mint az őstermelőké, minősége a legtöbb esetben elmarad az őstermelők friss árui mögött; A tanács kereskedelmi állandó bizottsága is megvizsgálta a zöldségellátást és megállapította, hogy az állami gazdaságok és földmüvesszövetkeze- tek a visszaigazolt megrendeléseknek gyakran nem tesznek eleget; Ez is egyik oka annak, hogy bizonyos napokon több áruféleségből a MÉK bolthálózatában hiány mutatkozik. De az áruellátást akadályozza az is, hogy egyrészt kevés a vállalat szállítóeszköze és nincs megfelelő raktárhelyisége. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a 3 éves terv keretében Pécs városában korszerű zöldség-gyümölcs raktárt létesítsenek a vasút közelében;

Megvizsgálta a tanács a város téli áruellátását ás és megállapította, hogy a pécsi tároló helyekre tervezett 1 havi készlet a téli áruellátást biztosítani nem tudja. A vállalat terve szerint, 80 vagon burgonyát, 5 vagon kelkáposztát és 77 vagon egyéb zöldárut tárolna.- Ezzel szemben a város lakosságának téli áruellátásához 200 vagon burgonya, 10 vagon kelkáposzta, 93 vagon egyéb zöldáru és legalább 24 vagon alma tárolására lenne szükség. Ennek biztosítása érdekében a tanács a szükséges intézkedést megtette.

Bőséges az áruellátás textiláruból

A ruházati forgalom igen nagy mértékben megnövekedett, de a lakosság által keresett számce áruféleséget a kereskedelem még nem tudja mindenben biztosítani. Különösen hiány van férfi, női és gyermek konfekció cikkekben, ezen belül főleg idénycikkefc- ben. A nagyipar szemmel láthatóan nem tud lépést tartani a növekvő igényekkel. Cipőbői megfelelő mennyiség áll rendelkezésre, de a választék nem (kielégítő. Kötöttárunál és fehérneműnél ugyanez a helyzet. A legrosszabb a helyzet a> fériüingekinél, valamint női és (i gyermek gyapjúárunál. Rossza az ellátás habselyem és ny-(i Ion-női fehérneműben is. Paplanból 30 százalékkal több áru i áll rendelkezésre, mint a múlt ^ év hasonló időszakában, de a növekvő igényekhez képest ez sem lesz elegendő; A függönyellátás javul ugyan, de az igé-^ nyéket még mindig nem tudják teljes mértékben kielégíteni. A legbőségesebb árué ’á tás a textiláru vonalán észlelhető. Most már fésűs áru is (kellő, menny iségben és válasz

tékban rendelkezésre áll és a baráti államokból behozott méterárun feiül, a tőkés államokból származó importtal is javítják az ellátást.

Ami a vegyesipar cikk eket illeti, vas-műszaki cikkekben, rádióból, 123-ös motorkerékpárból többet tudnak adni a vásárlóknak, mint a II. negyedévben, az ellátás azonban még nem teljesen kielégítő. Tűzhelyből, kályhából előreláthatólag fedezni tudják a szükségletet, nagy motorkerékpárokból azonban az igényeket még nem tudják kielégíteni. Mosógépekből az új típusok megjelenése talán köny- nyíteni fog a nehézségeken. Vegyicikkekből a festék-, bőr-, kefe- és ecsetáru kivételével — kielégítő ellátással számolhatunk

Bútorból továbbra is hiányok lesznek

Bútorból, az eddigi jelek szerint nem várható a tavalyinál jobb ellátás. Ez előreláthatólag a IV. negyedévben sem változik, bár néhány új bútortípust • hoznak majd forgalomba; Petróleumból minden igényt ki tudnak elégíteni. Az optika- és fotószakiná- ban szemüveglencsékben nem lesz hiány; Fényképezőgépeknél azonban a drágább gépekben továbbra is hiány mutatkozik. A magyar ipar egyébként a IV. negyedévben egy kisfilmes boxgépet hoz forgalomba olcsó áron. A fotóipar és a film területén egyes méretekben hiánnyal kell számolnunk.

A gyermekek örömére, já- -ték áruban az eddig megszokott és keresett cikkek mellett karácsonyra 5 új fajta játék kerül forgalomba, főleg műanyagból. A Szovjetunióból olyan háromkerekű triciklit kaptunk, amelyet otthon házilag kétkerekű biciklivé jehet átszerelni. A Német Demokratikus Köztársaságból pedig nagyobb mennyiségű baba várható;

Éttermeket kell létesíteni

borban és sörben. De ennél sokkal súlyosabb a hálózat kultúrálatlansága. A kisvendéglők és Ifiseukrászdák számát kellene növelni, nagyobb éttermeket kellene létesíteni az italboltok helyett. Ehhez azonban a jelenlegi beruházási hitelek többszörösére, vala* mint a volt vendéglátóipari egységek visszaadására lenne szükség. A végrehajtó bizottság mindent elkövet, hogy a vállalat helyiségproblémáit megoldja, de sajnos, ezt nem tudja máról-holnapra megvalósítaniHatározatok

A szocialista kereskedelem kultúrájának további emelése érdekében a tanácsülés határozatot hozott. Elhatározta a végrehajtó bizottság: felhívja a Baranya megyei MÉSZÖV igazgatóságát, tegyen előterjesztést a SZÖVOSZ-nak. hogy a 3 éves terv keretében Pécsett korszerű zöldség- és gyümölcsraktárházat létesítsen a város lakosságának jobb zöldáru-ellátása érdekében. A ver- melés és fogyasztás összhang- bahozása céljából a megyei végrehajtó bizottsággal közösen bizottságot létesítenek, hogy a megyei állami gazdaságok és termelőszövetkezetek a termelési tervükbe, kellő mennyiségű zöldáru termesztését állítsák be. A termesztés olyan időben és módon történjen, hogy az állami gazdaságok és tsz-ek előnyös jövedelmezősége mellett a városi felhozatal is megjavuljon.

A tanácsülés megállapította, hogy a fejlődő város zavartalan ellátása szükségessé tesz' az élelmiszeripari üzemek, különösen a pécsi tejüzem fejlesztését. Ennek érdekében utasítja a végrehajtó bízott* ságot: szorgalmazza a szaktárcáknál az élelmiszeripar' üzemek bővítését. Megkeresi az élelmiszeripari minisztériumot, hogy a pécsi tejüzem technikai bővítése és fejlesztése érdekében a tárca a szükséges beruházási ‘ hitelről a 3 éves tervben gondoskodjék.

A tanácsülésen a város közAkík drágítják az életet

(Utóhang)

Ami a közétkeztetést illeti, eIlátásával egyéb *™blé' itt többször előfordult az áru- fáival kapcsolatban számos ellátási nehézség, különösen interpelláció hangzott el;

Sűrűn csengett a telefon a tegnapi számban megjelent dkk miatt. Kisipari szövetkezettől egy régi ismerős keresett, nyilvános telefonállomásokról magánkislparosok hívtak fel, telefonált a KI- OSZ városi titkára, az utcán megállítottak. Kérdezés nélkül mondták a véleményt. Egy dologban nem egyezett a cikkben leírtak és a véleményt mondók álláspontja. Félreérthető a cikk „Tessék számolni!” kezdetű bekezdése.

Azt mondták, hogy nem fedi a valóságot, mármint az, hogy egy szabó egymaga egy héten megvarr három öltözet férfiruhát. így valóban nem fedi a valóságot, mert nem tud megvarrni. De tulajdonképpen nem az egyedül dolgozó és nem 600 forintos fazonárat kérő szabókról van szó, hanem egyesekről, akik nemcsak maguk dolgoznak, hanem akik bedolgoztatnak és más módokon, végső fokon mások munkájával is növelik keresetüket. Ezen is lehetne még vitatkozni, de az vitathatatlan, hogy az egyes területeken indokolatlanul emelkedő áraknak nem egykét fazonár-emelő szabó képezi az alapját. Ez csak következmény. A KlOSZ-tól Kulibács Imre azt mondta: „A szabókisiparosok többsége nem híve az áremelésnek, mert ennek következményeit ők is érzik, hiszen ők is fogyasztók." Ebben nem lehet kételkedni. Ide írom a szabók többségének és a közvéleménynek megnyugtatására, hogy Pécsett a férfi fazonárak átlaga 430—530 forint között mozog. Ez a jellemző és nem a 600 forint, tehát a szabók általában nem árdrágítók.

De elmondtak mást is. Megkérdezték: „Azt hiszi, hogy ilyesmi csak kisipari szövetkezetnél, magános iparosnál fordul elő? Mi vásárlók is vagyunk és példákat tudunk sorolni, hogy egyes azonos gyári termékek ára felemelkedett, pedig rendelet sem volt rá.” így igaz. Kimaradt a tegnapi cikkből az a rész, hogy akadtak egyes minisztériumokban egyes emberek, akik ki tudja miért, szemet hánytak a burkok árdrágítások fölött, sőt

árat emeltek; Jellemző erre a belkereskedelmi minisztérium esete. Megjelent nemrég egy rendelkezés, hogy. mert drágább lett a tojás (csoda, ősszel soha nem szokott olcsóbb lenni?), emelik a cukrászsütemények árát. Rá néhány , napra a kormánynak kellett hatálytalanítania a minisztériumból származó áremelő rendelkezést és az ügyben megtenni a szükséges intézkedéseket. Tehát nemcsak egyes magániparosoknál fordul elő burkoltnak mondott, de nagyon is nyíltan látszó árdrágítás. Nem véletlenül tanácskozott e kérdésről a napokban a kormány és hozott határozatokat.

Az előforduló burkolt árdrágítás olyan, mint a vízbe dobott kő, amelynek nyomán elkezd gyűrűzni a víztükör, egyik gyűrű csinálja a másikat, míg partot nem ér. A képletes part, a bérből és fizetésből élőik zsebe.

Egyik telefonáló, aki Kon- rád néven jelentkezett, többi között így beszélt: „Az nem felháborító, hogy 700 forintos szövet van a kirakatban? Ki tudja ezt megvenni? Kevesebben azok, akik becsületes munkával keresik kenyerüket; többen azok, akik ki tudja, honnan szerzik a pénzt. Vannak újgazdagok, vannak, akik örülnek, hogy rendesen élni tudnak és ezeknek különböző a véleménye ... A cikkről is.” Tényleg. Ez a 700 forintos szövet. Erről írni kellene már, mert annyian beszélnek róla a városban és annyi mindent. A közeljövőben sor kerülhet erre is.

De sor kerül még másra is, mert nem vitás, van néhány jelensége az életnek, amely bizony megdrágítja.

Végül pedig, hogy ne csak „jól fekvő” vélemények legyenek ebben az utóhangban. Volt olyan vélemény is, hogy: „Hol keresnek bányában 4000 forintot? Az urániumnál. Az újságban is megjelent, hogy 6—S000 forintot" >

Ilyen is van, de vart ennél kevesebb is, de van „némi különbség” az urániumbányában és például a varrógépen végzett munka között. Aki megpróbálta, aki csinálja, az tudja;

AZ ÖRÖKÖS LESZÁMOLOK

&

Örökösen leszámolnak

======= és örökösen

visszajönnek a bányához. Gyökeret sem tudnak verni és elszakadni sem tudnak. Jönnek, mennek. Egy-két hétig — jobb esetben egy-két hónapig — dolgoznak, azután kikérik a munkakönyvüket és eltűnnek. De nem kötnek ki máshol sem, hanem mint régi ismerősök, egy szép napon ismét megjelennek a munkaügyi iroda ablaka előtt és benyújtják a munkakönyvét: visszajöttünk.

De ezt a játékot nem egy- szer-kétszer csinálják meg. Ha így lenne, még azt is mondhatná az ember, hogy elmentek, látták, hogy a bányánál mégis jobb és visszajöttek, ittmaradnak. De nem így van. A rekordot például huszonkét felvétellel tartja egy férfiú, aki nem is olyan régen huszonharmadszor ír leszámolt, de minden, remény megvan arra, hogy huszonharmadszor vissza is jön még, csak azért, hogy mielőbb elérje a negyedszázados jubileumát, ami már feltehetőleg nemzetközi viszonylatban is előkelő tjelyet jelent a munkahelyváltoztatások terén.

A rekorder mögött már messze elmaradnak a többiek. Szendrődi Károly, aki jelenleg a szabolcsi kerületi építészetnél napszámos, már kilencszer hagyta Ott a bányát azért, hogy tizedszer is visszajöjjön, őt 1949. július 21-én vették fel bányamérnök gyakornokként, 1949, augusztus 31-én

már kimaradt a munkából. 1950. március 28-án jelentkezett ismét munkára. Ettől az időponttól 1952. ' január 5-ig pontosan nyolcszor hagyta ott a bányát! Bányamérnök gyakornok volt, nyilván bányamérnöknek készült. Az állandó kilépésgetések eredményeként persze három év alatt sem telt le a gyakornoki idő. Nem lett belőle bányamérnök. 1957. augusztus 28-án ismét visszajött Szabolcsra az építészethez napszámosnak.: i

Martin István vájárt hat alkalommal vették fel a bányához. Utoljára 1957. augusztus 29-én. De szeptember 16- án már önkényesen kilépett. Gulyás Ferenc (5) csillést 1954 július 30. óta nyolcszor vették fel. Utoljára ez év augusztus 12-én.

Milovecz Dezső vájár Jelenleg Béke-aknán dolgozik, öt. 1047. július fl-én vették fel először. Azóta ötször hagy+a btt a bányát.

Mi éri?

Amikor szembetalálja magát a miérttel, ő maga is meg- hökken egy kicsit, ő maga is csak nehezen tud magyarázatot találni erre az egyszerű kérdésre.

Azt sem lehet rámondani, hogy ő csak véletlenül került a bányához, aztán megunta, vagy egyszerűen nem bírta a nehéz munkát és elment. Reá ez nem áll, hiszen ő beleszületett a bányász életmódba. A Györgyraknai kolónia vol t a

szülőfaluja, apja, bátyja sógora, nagybátyja, az egész famíliája bányász. És ő is szereti a bányát. Mert amikor leszámolt, mindig bányába ment — kivéve, amikor katonának vonult be. Leszámolás után nem csavargóit, hanem munkába állt az aknamélyítőknél, vagy átment az urániumbányába.

Miért?

— Az ember mindig ■ oda megy, ahol többet fizetnek, — mondja végül magyarázatképpen.

De aztán mintegy a • saját maga cáfolatára hozzáteszi: az ember csak megy. ahová hívják a haverok, aztán, ha látja, hogy ott se jobb, akkor visszajön .. i Mert azért nem jó állandóan másokkal dolgozni. Jobb ismerősök között dolgozná;

Hogy érzi magát az új munkahelyen?

— Jól, — mondja. — Jó helyen dolgozom, ha kijön a lé: pés, lesz legalább kétezer- nyolcszáz forint keresetein.

Mostanában nem hívták máshová?

Dehogynem! El is akartam menni az uránbányához, dehát szolgálati lakásban lakom, most már a lakás miatt is maradnom kell. Ha nem lenne lakásom, talán él is mentem volna;;; De most már itt maradok.

Érdemes vólt-e állandóan vándorolni? Milovecz Dezső valahogy úgy van ezzel n

kérdéssel, hogy igen is. meg nem is. Mindenesetre elesett

egy csomó hűségjutalomtól — ez anyagi veszteség. Tíz éve bányász, de egyik aknához sem nőtt még oda a neve, mindenütt csak „átmenetileg“ dolgozott. — Ez is veszteség, ha nem is anyagi.

Lehet, hogy most Milovecz Dezső kiköt Béke-aknán és évek múlva a törzsbányászok között emlegetik a nevét. Feltehetőleg így lesz Milovecz Dezső esetében. De mi lesz a többiekkel? Kergetik továbbra is a szerencsét, állandóan vándorolnak a haverok után? Néni jönnek rá, hogy éppen a nagy kereset utáni futkosás- ban vesztik cl a hűségjutalmat sőt most már az éwégi nyereségrészesedést is. Nem veszik észre, hogy amíg egyik munkahelyről a másikra futkosnak, eltelnek az évek és megmaradnak örökös csillésnek. Nem veszik észre, hogy _ ez a futkosás csak a legjobb' esetben is azt a gondolatom rögzíti meg mindegyik üzemnél, hogy X. Y. jó munkás, de úgyis leszámol két hónap múlva, és e szerint osztják be. Hát ez jó? Jó érzés az, ha a munkaügyi tíz év múlva is csak így szól ki az ablak mögül: na már megint itt van? És nem úgy: hogy van Jani bátyám? (Mert az idő elmegy, a fiatalság nem tart örökké.)

Érdemes gondolkodniuk

===== az életük folyásán — az örökös leszámolásról — az örökös leszámolóknak.

Kurucz Fái