Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-02 / 231. szám

1851 OKTOBER 2 NAPLÓ s 0. Pécs közellátását vitatta meg a városi tanács Jobban, szebben öltözködnek az emberek Több rádiót és motorkerékpárt vásárolnak a pécsiek Intézkedések a megfelelő téli áruellátásra Pécs megyei jogú város ta­nácsa hétfőn tartott tanács­ülésén behatóan foglalkozott a város lakosságának közellátási helyzetével. Herbst Ferenc, a kereskedelmi osztály vezetője referátumában részletesen is­mertette az áruellátást, az áru­fogyasztást és az ezzel kap­csolatos problémákat, Zavartalan a zsír- és húsellátás Eszerint cukorból ebben az évben 2 987 mázsával több fo­gyott, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában; Lisztből pedig 107 mázsával többet vá­sároltak a dolgozók, mint 1958 I—III. negyedében, s az ellá­tás most is kifogástalan. Hús- és húskészítményekből 508 mázsával kevesebb fogyott, mint az elmúlt esztendőben; A tőkehúsellátás mennyiségi­leg elegendő volna, de a la­kosságnak a fagyasztott hú­soktól való tartózkodása ko­moly mértékben, hátráltatja a húsértékesitést; Hentesárukból nincsen meg a kellő válasz­ték, ezen a Pécsi Húsipari Vállalat kapacitásának emelé­sével lehetne segíteni; A zsír­ellátás ebben az évben zökke­nőmentes volt, minőségi ikifo- gások azonban több esetben előfordultak; Tejtermékben ugyancsak nincs meg mindig a kellő vá­laszték, különösen sajtfélesé­gekben. A tejfel és túró minő­sége sokszor [kifogásolható, a legsúlyosabb problémát azon­ban a gyakori késői kiszállí­tás okozza. Ez különösen szom­bati napokon érezhető, • ami­kor sokan tej és tejtermék nél­kül maradnak. Ezt a problé­mát csak akkor lehetne meg­oldani, ha a Tejipari Válla­latot több szállító eszközzel látnák el, A vállalatnak egyéb­ként nemcsak kevés a szállí­tási eszköze, hanem technikai felszerelése sem kielégítő. Az üzem jelentős bővítésére van szükség, mert egyre képtele­nebb lesz a rohamosan fejlődő város növekvő igényeit kielé­gíteni. Kényérből az ellátás általá­ban jó, de a buci minősége még mindig kifogásolható. Szombati napokon a kenyér és buci kiszállításánál szintén zökkenők vannak szállítási nehézségek miatt. Még rósz- szabb a helyzet a péksütemé­nyeiméi. A reggeli órákban ugyanis a városiban nem lehet péksüteményt kapni; Különö­sen baj ez az iskolák környé­kén lévő boltoknál, ahol a diákok nem tudják tízóraiju­kat megvásárolni; Sűrűn elő­fordul az is, hogy a péksüte­mények súlya az előírtnál lé­nyegesen kevesebb. Javul a fűszerellátás , Borból 890, sörből pedig 4905 hektoliter állt a bolti kis­kereskedelem rendelkezésére az I—III. negyedévben, mégis borból csak 50, sörből pedig csak 70 százalékig sikerűit ki­elégíteni a fogyasztók igényeit. Édesipari árukból az ellátás csak a II. negyedévben javult, de jelenleg sem tökéletes, sem választék, sem mennyiség szempontjából. Fűszer és egyéb élelmezési cikkekből az I. negyedévben hiányok vol­tak: nem volt sütőpor, vani- liáscuikor, gyufa, bel- és kül­földi tea, import fűszer, cukor­ka. Ma már ezek a cikkek mind kaphatók és a kereske­delem a szükségleteket kielé­gíti. Még import fűszer (bors) is kapható, citromból azonban csak a csecsemő-tejjegyre tud­nak árut adni. Időiben megér­kezett a szalicil és befőzési papír és ecet is elegendő állt rendelkezésre. Sokáig zavar volt az élesztő-ellátásban, ez kisebb mértékben most is fenn áll a gyár alacsony kapacitása miatt. Őrölt paprikában csak h II. negyedévben javult a helyzet; Jelenleg sem megfe­jelő, az új őrlésig kisebb el­látási zavarokkal kell szá­nó! ni. Ami a jégellátást illeti: a Sörgyár áprilistól augusztusig 197 800 tábla jeget bocsátott ki. ami 31 300 táblával több, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában volt és 5 000 táblá­val több, mint amennyit a ter­vezés során vállaltak. Ennek ellenére nemcsak" a lakosság maradt jég nélkül, hanem a vállalatok is, amelyeket e miatt áruromlás veszélye fe­nyegetett Fokozta a nehézsé­get az is, hogy a Szikvizipari Vállalat a jégikiszállítást nem tudta biztosítaná. Jelenleg is komoly gondot okoz az egyre jobban fejlődő város jégellátá­sa, annál is inkább, mert a. tervezett jéggyár megvalósítá­sára még a jövő évben sem kerülhet sor. Raktárra van szüksége a MÉK-nek A zöldség- és gyümölcsellá­tást a MÉK Vállalat hivatott biztosítani. A beadási kötele­zettség megszűntével megne­hezült a vállalat munkája. Szerződéses területe a tsz-ek vonalán az 1956—37-es gazda­sági évben 300 kát; holddal etökkerjt, az egyéni, gazdálko­dók pedig csak 60 kát; hold­dal nagyobb területre szerződ­tek az idei gazdasági évben. Ez az oka annak, hogy a bol­tok megrendeléseit a MÉK csak 60—80 százalékban tudja •kielégíteni. A vállalat nem töl­ti be az ámivellátó szerepét sem az őstermelőkkel szem­ben; Bár- árui 10—12 százalék­kal olcsóbbak, mint az őster­melőké, minősége a legtöbb esetben elmarad az ősterme­lők friss árui mögött; A ta­nács kereskedelmi állandó bi­zottsága is megvizsgálta a zöldségellátást és megállapí­totta, hogy az állami gazdasá­gok és földmüvesszövetkeze- tek a visszaigazolt megrende­léseknek gyakran nem tesznek eleget; Ez is egyik oka annak, hogy bizonyos napokon több áruféleségből a MÉK bolthá­lózatában hiány mutatkozik. De az áruellátást akadályozza az is, hogy egyrészt kevés a vállalat szállítóeszköze és nincs megfelelő raktárhelyisé­ge. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a 3 éves terv keretében Pécs városában korszerű zöld­ség-gyümölcs raktárt létesít­senek a vasút közelében; Megvizsgálta a tanács a vá­ros téli áruellátását ás és meg­állapította, hogy a pécsi tároló helyekre tervezett 1 havi kész­let a téli áruellátást biztosí­tani nem tudja. A vállalat ter­ve szerint, 80 vagon burgo­nyát, 5 vagon kelkáposztát és 77 vagon egyéb zöldárut tá­rolna.- Ezzel szemben a város lakosságának téli áruellátásá­hoz 200 vagon burgonya, 10 vagon kelkáposzta, 93 vagon egyéb zöldáru és legalább 24 vagon alma tárolására lenne szükség. Ennek biztosítása ér­dekében a tanács a szükséges intézkedést megtette. Bőséges az áruellátás textiláruból A ruházati forgalom igen nagy mértékben megnöveke­dett, de a lakosság által kere­sett számce áruféleséget a ke­reskedelem még nem tudja mindenben biztosítani. Külö­nösen hiány van férfi, női és gyermek konfekció cikkekben, ezen belül főleg idénycikkefc- ben. A nagyipar szemmel lát­hatóan nem tud lépést tartani a növekvő igényekkel. Cipő­bői megfelelő mennyiség áll rendelkezésre, de a választék nem (kielégítő. Kötöttárunál és fehérneműnél ugyanez a hely­zet. A legrosszabb a helyzet a> fériüingekinél, valamint női és (i gyermek gyapjúárunál. Rossza az ellátás habselyem és ny-(i Ion-női fehérneműben is. Pap­lanból 30 százalékkal több áru i áll rendelkezésre, mint a múlt ^ év hasonló időszakában, de a növekvő igényekhez képest ez sem lesz elegendő; A függöny­ellátás javul ugyan, de az igé-^ nyéket még mindig nem tud­ják teljes mértékben kielégí­teni. A legbőségesebb árué ’á tás a textiláru vonalán észlel­hető. Most már fésűs áru is (kellő, menny iségben és válasz tékban rendelkezésre áll és a baráti államokból behozott mé­terárun feiül, a tőkés álla­mokból származó importtal is javítják az ellátást. Ami a vegyesipar cikk eket illeti, vas-műszaki cikkekben, rádióból, 123-ös motorkerék­párból többet tudnak adni a vásárlóknak, mint a II. ne­gyedévben, az ellátás azonban még nem teljesen kielégítő. Tűzhelyből, kályhából előre­láthatólag fedezni tudják a szükségletet, nagy motorke­rékpárokból azonban az igé­nyeket még nem tudják kielé­gíteni. Mosógépekből az új tí­pusok megjelenése talán köny- nyíteni fog a nehézségeken. Vegyicikkekből a festék-, bőr-, kefe- és ecsetáru kivételével — kielégítő ellátással számol­hatunk Bútorból továbbra is hiányok lesznek Bútorból, az eddigi jelek szerint nem várható a tava­lyinál jobb ellátás. Ez előre­láthatólag a IV. negyedévben sem változik, bár néhány új bútortípust • hoznak majd for­galomba; Petróleumból min­den igényt ki tudnak elégíte­ni. Az optika- és fotószakiná- ban szemüveglencsékben nem lesz hiány; Fényképezőgépek­nél azonban a drágább gépek­ben továbbra is hiány mutat­kozik. A magyar ipar egyéb­ként a IV. negyedévben egy kisfilmes boxgépet hoz forga­lomba olcsó áron. A fotóipar és a film területén egyes mé­retekben hiánnyal kell szá­molnunk. A gyermekek örömére, já- -ték áruban az eddig megszo­kott és keresett cikkek mel­lett karácsonyra 5 új fajta já­ték kerül forgalomba, főleg műanyagból. A Szovjetunió­ból olyan háromkerekű tri­ciklit kaptunk, amelyet otthon házilag kétkerekű biciklivé jehet átszerelni. A Német De­mokratikus Köztársaságból pedig nagyobb mennyiségű baba várható; Éttermeket kell létesíteni borban és sörben. De ennél sokkal súlyosabb a hálózat kultúrálatlansága. A kisven­déglők és Ifiseukrászdák szá­mát kellene növelni, nagyobb éttermeket kellene létesíteni az italboltok helyett. Ehhez azonban a jelenlegi beruházá­si hitelek többszörösére, vala* mint a volt vendéglátóipari egységek visszaadására lenne szükség. A végrehajtó bizott­ság mindent elkövet, hogy a vállalat helyiségproblémáit megoldja, de sajnos, ezt nem tudja máról-holnapra megva­lósítani­Határozatok A szocialista kereskedelem kultúrájának további emelése érdekében a tanácsülés hatá­rozatot hozott. Elhatározta a végrehajtó bizottság: felhívja a Baranya megyei MÉSZÖV igazgatóságát, tegyen előter­jesztést a SZÖVOSZ-nak. hogy a 3 éves terv keretében Pé­csett korszerű zöldség- és gyü­mölcsraktárházat létesítsen a város lakosságának jobb zöld­áru-ellátása érdekében. A ver- melés és fogyasztás összhang- bahozása céljából a megyei végrehajtó bizottsággal közö­sen bizottságot létesítenek, hogy a megyei állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek a termelési tervükbe, kellő mennyiségű zöldáru termesz­tését állítsák be. A termesz­tés olyan időben és módon történjen, hogy az állami gaz­daságok és tsz-ek előnyös jö­vedelmezősége mellett a váro­si felhozatal is megjavuljon. A tanácsülés megállapította, hogy a fejlődő város zavarta­lan ellátása szükségessé tesz' az élelmiszeripari üzemek, kü­lönösen a pécsi tejüzem fej­lesztését. Ennek érdekében utasítja a végrehajtó bízott* ságot: szorgalmazza a szak­tárcáknál az élelmiszeripar' üzemek bővítését. Megkeresi az élelmiszeripari minisztériu­mot, hogy a pécsi tejüzem technikai bővítése és fejleszté­se érdekében a tárca a szük­séges beruházási ‘ hitelről a 3 éves tervben gondoskodjék. A tanácsülésen a város köz­Akík drágítják az életet (Utóhang) Ami a közétkeztetést illeti, eIlátásával egyéb *™blé' itt többször előfordult az áru- fáival kapcsolatban számos ellátási nehézség, különösen interpelláció hangzott el; Sűrűn csengett a telefon a tegnapi számban megjelent dkk miatt. Kisipari szövet­kezettől egy régi ismerős ke­resett, nyilvános telefonállo­másokról magánkislparosok hívtak fel, telefonált a KI- OSZ városi titkára, az utcán megállítottak. Kérdezés nél­kül mondták a véleményt. Egy dologban nem egyezett a cikkben leírtak és a véle­ményt mondók álláspontja. Félreérthető a cikk „Tessék számolni!” kezdetű bekez­dése. Azt mondták, hogy nem fedi a valóságot, mármint az, hogy egy szabó egymaga egy héten megvarr három öltözet férfiruhát. így való­ban nem fedi a valóságot, mert nem tud megvarrni. De tulajdonképpen nem az egyedül dolgozó és nem 600 forintos fazonárat kérő sza­bókról van szó, hanem egye­sekről, akik nemcsak maguk dolgoznak, hanem akik be­dolgoztatnak és más módo­kon, végső fokon mások munkájával is növelik kere­setüket. Ezen is lehetne még vitatkozni, de az vitathatat­lan, hogy az egyes területe­ken indokolatlanul emelke­dő áraknak nem egykét fa­zonár-emelő szabó képezi az alapját. Ez csak következ­mény. A KlOSZ-tól Kulibács Imre azt mondta: „A szabó­kisiparosok többsége nem híve az áremelésnek, mert ennek következményeit ők is érzik, hiszen ők is fogyasz­tók." Ebben nem lehet kétel­kedni. Ide írom a szabók többségének és a közvéle­ménynek megnyugtatására, hogy Pécsett a férfi fazon­árak átlaga 430—530 forint között mozog. Ez a jellemző és nem a 600 forint, tehát a szabók általában nem árdrá­gítók. De elmondtak mást is. Megkérdezték: „Azt hiszi, hogy ilyesmi csak kisipari szövetkezetnél, magános ipa­rosnál fordul elő? Mi vásár­lók is vagyunk és példákat tudunk sorolni, hogy egyes azonos gyári termékek ára felemelkedett, pedig rendelet sem volt rá.” így igaz. Ki­maradt a tegnapi cikkből az a rész, hogy akadtak egyes minisztériumokban egyes emberek, akik ki tudja mi­ért, szemet hánytak a bur­kok árdrágítások fölött, sőt árat emeltek; Jellemző erre a belkereskedelmi miniszté­rium esete. Megjelent nem­rég egy rendelkezés, hogy. mert drágább lett a tojás (csoda, ősszel soha nem szo­kott olcsóbb lenni?), emelik a cukrászsütemények árát. Rá néhány , napra a kor­mánynak kellett hatálytala­nítania a minisztériumból származó áremelő rendelke­zést és az ügyben megtenni a szükséges intézkedéseket. Tehát nemcsak egyes ma­gániparosoknál fordul elő burkoltnak mondott, de na­gyon is nyíltan látszó árdrá­gítás. Nem véletlenül ta­nácskozott e kérdésről a na­pokban a kormány és hozott határozatokat. Az előforduló burkolt ár­drágítás olyan, mint a víz­be dobott kő, amelynek nyo­mán elkezd gyűrűzni a víz­tükör, egyik gyűrű csinálja a másikat, míg partot nem ér. A képletes part, a bérből és fizetésből élőik zsebe. Egyik telefonáló, aki Kon- rád néven jelentkezett, töb­bi között így beszélt: „Az nem felháborító, hogy 700 forintos szövet van a kira­katban? Ki tudja ezt meg­venni? Kevesebben azok, akik becsületes munkával keresik kenyerüket; többen azok, akik ki tudja, honnan szerzik a pénzt. Vannak új­gazdagok, vannak, akik örülnek, hogy rendesen élni tudnak és ezeknek különbö­ző a véleménye ... A cikk­ről is.” Tényleg. Ez a 700 fo­rintos szövet. Erről írni kel­lene már, mert annyian be­szélnek róla a városban és annyi mindent. A közeljövő­ben sor kerülhet erre is. De sor kerül még másra is, mert nem vitás, van né­hány jelensége az életnek, amely bizony megdrágítja. Végül pedig, hogy ne csak „jól fekvő” vélemények le­gyenek ebben az utóhang­ban. Volt olyan vélemény is, hogy: „Hol keresnek bányá­ban 4000 forintot? Az urá­niumnál. Az újságban is megjelent, hogy 6—S000 fo­rintot" > Ilyen is van, de vart ennél kevesebb is, de van „némi különbség” az urániumbá­nyában és például a varró­gépen végzett munka között. Aki megpróbálta, aki csinál­ja, az tudja; AZ ÖRÖKÖS LESZÁMOLOK & Örökösen leszámolnak ======= és örökösen visszajönnek a bányához. Gyö­keret sem tudnak verni és el­szakadni sem tudnak. Jönnek, mennek. Egy-két hétig — jobb esetben egy-két hónapig — dolgoznak, azután kikérik a munkakönyvüket és eltűnnek. De nem kötnek ki máshol sem, hanem mint régi isme­rősök, egy szép napon ismét megjelennek a munkaügyi iroda ablaka előtt és benyújt­ják a munkakönyvét: vissza­jöttünk. De ezt a játékot nem egy- szer-kétszer csinálják meg. Ha így lenne, még azt is mond­hatná az ember, hogy elmen­tek, látták, hogy a bányánál mégis jobb és visszajöttek, ittmaradnak. De nem így van. A rekordot például huszonkét felvétellel tart­ja egy férfiú, aki nem is olyan régen huszonharmadszor ír le­számolt, de minden, remény megvan arra, hogy huszon­harmadszor vissza is jön még, csak azért, hogy mielőbb elér­je a negyedszázados jubileu­mát, ami már feltehetőleg nemzetközi viszonylatban is előkelő tjelyet jelent a munka­helyváltoztatások terén. A rekorder mögött már messze elmaradnak a többiek. Szendrődi Károly, aki jelen­leg a szabolcsi kerületi építé­szetnél napszámos, már kilenc­szer hagyta Ott a bányát azért, hogy tizedszer is visszajöjjön, őt 1949. július 21-én vették fel bányamérnök gyakornok­ként, 1949, augusztus 31-én már kimaradt a munkából. 1950. március 28-án jelentke­zett ismét munkára. Ettől az időponttól 1952. ' január 5-ig pontosan nyolcszor hagyta ott a bányát! Bányamérnök gya­kornok volt, nyilván bánya­mérnöknek készült. Az állan­dó kilépésgetések eredménye­ként persze három év alatt sem telt le a gyakornoki idő. Nem lett belőle bányamérnök. 1957. augusztus 28-án ismét visszajött Szabolcsra az építé­szethez napszámosnak.: i Martin István vájárt hat alkalommal vették fel a bá­nyához. Utoljára 1957. augusz­tus 29-én. De szeptember 16- án már önkényesen kilépett. Gulyás Ferenc (5) csillést 1954 július 30. óta nyolcszor vették fel. Utoljára ez év augusztus 12-én. Milovecz Dezső vájár Jelen­leg Béke-aknán dolgozik, öt. 1047. július fl-én vették fel először. Azóta ötször hagy+a btt a bányát. Mi éri? Amikor szembetalálja ma­gát a miérttel, ő maga is meg- hökken egy kicsit, ő maga is csak nehezen tud magyaráza­tot találni erre az egyszerű kérdésre. Azt sem lehet rámondani, hogy ő csak véletlenül került a bányához, aztán megunta, vagy egyszerűen nem bírta a nehéz munkát és elment. Reá ez nem áll, hiszen ő beleszü­letett a bányász életmódba. A Györgyraknai kolónia vol t a szülőfaluja, apja, bátyja sógo­ra, nagybátyja, az egész famí­liája bányász. És ő is szereti a bányát. Mert amikor leszá­molt, mindig bányába ment — kivéve, amikor katonának vo­nult be. Leszámolás után nem csavargóit, hanem munkába állt az aknamélyítőknél, vagy átment az urániumbányába. Miért? — Az ember mindig ■ oda megy, ahol többet fizetnek, — mondja végül magyarázat­képpen. De aztán mintegy a • saját maga cáfolatára hozzáteszi: az ember csak megy. ahová hívják a haverok, aztán, ha látja, hogy ott se jobb, akkor visszajön .. i Mert azért nem jó állandóan másokkal dolgoz­ni. Jobb ismerősök között dol­gozná; Hogy érzi magát az új mun­kahelyen? — Jól, — mondja. — Jó he­lyen dolgozom, ha kijön a lé: pés, lesz legalább kétezer- nyolcszáz forint keresetein. Mostanában nem hívták máshová? Dehogynem! El is akartam menni az uránbányához, dehát szolgálati lakásban lakom, most már a lakás miatt is ma­radnom kell. Ha nem lenne la­kásom, talán él is mentem volna;;; De most már itt maradok. Érdemes vólt-e állandóan vándorolni? Milovecz Dezső valahogy úgy van ezzel n kérdéssel, hogy igen is. meg nem is. Mindenesetre elesett egy csomó hűségjutalomtól — ez anyagi veszteség. Tíz éve bányász, de egyik aknához sem nőtt még oda a neve, minde­nütt csak „átmenetileg“ dolgo­zott. — Ez is veszteség, ha nem is anyagi. Lehet, hogy most Milovecz Dezső kiköt Béke-aknán és évek múlva a törzsbányászok között emlegetik a nevét. Fel­tehetőleg így lesz Milovecz Dezső esetében. De mi lesz a többiekkel? Kergetik továbbra is a szerencsét, állandóan ván­dorolnak a haverok után? Néni jönnek rá, hogy éppen a nagy kereset utáni futkosás- ban vesztik cl a hűségjutalmat sőt most már az éwégi nye­reségrészesedést is. Nem ve­szik észre, hogy amíg egyik munkahelyről a másikra fut­kosnak, eltelnek az évek és megmaradnak örökös csillés­nek. Nem veszik észre, hogy _ ez a futkosás csak a legjobb' esetben is azt a gondolatom rögzíti meg mindegyik üzem­nél, hogy X. Y. jó munkás, de úgyis leszámol két hónap múl­va, és e szerint osztják be. Hát ez jó? Jó érzés az, ha a mun­kaügyi tíz év múlva is csak így szól ki az ablak mögül: na már megint itt van? És nem úgy: hogy van Jani bá­tyám? (Mert az idő elmegy, a fiatalság nem tart örökké.) Érdemes gondolkodniuk ===== az életük folyá­sán — az örökös leszámolás­ról — az örökös leszámolók­nak. Kurucz Fái

Next

/
Oldalképek
Tartalom