Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-17 / 244. szám

▼SÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI f NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 344. SZÄM ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1957 OKTOBER 17- un n n - I ^ « Hihi, CL ttU'äkllliz ! Szír Központi Bizottsága t levelet intézett az Angol j Munkáspárthoz { 4. oldal í * Mesterséges hold * megfigyelő állomás \ Bójáit Jnyok, Asszonyok, lá- gyerekek, 3. oldal lidc... ide! Itt a Lesz-e elegendő bél a disznóöléshez? 3. oldal Legyei több, jobb erdőnk ErdS. Mennyi 'minden fűződik e esőhöz! Fakiterme­lés, védekezés az erózió ellen, éghajlat módosítás, egész­ségvédelem, vadtenyésztés és vadászat, kirándulás és még sok minden, Az erdő, az erdővel való gazdálkodás —• tu­domány. Megyénkben is sok száz ember foglalkozik az erdőgazdálkodással, főiskolát végzettektől egészen az egy­szerű favágóig, A megye 124.600 kot. hóid erdeje sfe&as gond. Wem-* csak gondozása, őrzése, pótlása, hanem a legjobb hozamú fafajták kialakítása, a fatermés is, amelyből 1 kát. holdra jelenleg egy és fél köbméter jut. Még ezen belül is meny­nyi, de mennyi részkérdés, ami ugyancsak gond, tenni­való. Milyen fa kerüljön a kivágandók helyébe, a kivá­gott fákból mennyi legyen az iparilag kassnasíthatló fa-, a tüzelőnek való és így tovább. Van egy találós kérdés. Igaz, riSkopfatoet, mm tg így. hangzik: „Milyen fa van legtöbb az erdőbenH” Ha a me­gye erdőit vizsgáljuk és ezúttal eltekintünk a közismert „görbe’ választól, akkor kiderül, hogy tölgy. A megye erdőállományának csaknem 30 százaléka tölgy, Legkeve­sebb a fenyő, mindössze 3 százalék, A esetbükk, gyen* tyán, akác, nyár és egyéb lombos fa e két véglet között van. S már e megoszlás sem mindegy, mert a szakembe­rek e százalékos megoszlásra nem azt mondják, hogy jó, hanem, hogy változtatni kell rajta. A tölgy, a bükk az akác és a nyárfa javára, nem elfeledkezve a fenyőről, ahol alkalmasak a talajadattságok az értékes fafajta ül­tetésére, . Az erdGgazd&lkodGs a miezőgazöasdg Geg&mSgényesebb ága. Elmúlik néhány tíz év, míg az újonnan telepített cse­metékből erdő lesz, míg fűrész és fejsze alá érik az idén, a jövőre, vagy azután elültetett kis csemete. Ezért van, hogy az erdőgazdálkodásban évtizedekről kell beszélni. Az a 10 éves terv, amelyet e nagyon fontos gazdálkodási ágról készítettek a szakemberek, amelynek végrehajtása már meg is kezdődött, mégis bepillantást enged elsősor­ban a tennivalókba, hogy milyenek lesznek a Mecseken, a megye más területein erdeirik. A válasz rövid: több lesz a tölgy, a fenyő, a bükk, akác és utalc mentén, árak par­tokon a nyárfa. Ezek az éghajlat és talajadottságoknak legjobban megfelelő és legnagyobb hasznot hajtó fafajták. De közben is van tennivaló, mert fát nem kevesebbet, többet vár a megye, az ország, erdőségeinktől. Ezt a meg­lévő erdőkből kell biztosítani. Ennek az erdőállomány károsodása, rablógazdálkodás nélkül csak egy módja van: á fák növekedésének gyorsítása. Vagyis: elérni, hogy 2—3 köbméter fát adjon az erdő minden holdja, az is, amely eddig egyet adott évenkint. Ehhez sok minden kell. így foglalták össze az említett tervezetben a szakemberek: Minden hold erdő, fát termő terület legyen, nagyobb gon­dot kell fordítani az erdőápolásra, tisztításokra, gyéríté­sekre, a nevelő vágásokra, az eddiginél többet alkalmazni a természetes felújítást és az alátelepitési. Míg e munka folyik, arra is gondot kell fordítani, hogy több erdőnk legyen, mert lehet. A Mecseket nem lehet megnyújtani, sőt arról sincs szó, hogy a mezőgazda­ságban hasznosítható területeket fásítsuk be. Ha több er­dőt akarunk, mert akarnunk kell, akkor vsak Mecseken kívüli területekre gondolhatunk, ahoi a mezőgazdasági termelés lehetetlen, vagy nem kifizetődő. Ilyen terület — sajnos — jócskán van. 2100 kát. hold területen — elsősor­ban a pécsváradi járásban és a Sásd keleti részén, nagy a talajpusztulás, az esők, hóolvadások nagytömegű hor­dalékot sodornak a lapályokba, kopárrá, terméketlenné változtatva e dombokat. Jelenleg mintegy 1500 kát. hold terület van nagyrészt e részen, amely semmiféle mezőgaz­dasági művelésre nem alkalmas és megmentésük csak erdőtelepítéssel lehetséges. Az erdőterület növelésének ez az egyik módja. A má­sik, az árokpartok, vízmosásos helyek beültetése. Itt gyor­san növekvő fafajokkal mintegy 350 kát. hold erdőt lehet telepíteni. A harmadik a legelők fásítása, illetve a lege­lőket, utaltat védő erdősávok ültetése. Közismert a megye legelőhiánya. Ez nemcsak a rétek elhanyagoltságából, el- vizesedéséből adódik, hanem a fahiányból is. A legelők jelentős részén kevés a fa, vagy egyáltalán nincs, a szél, a nap szárítja. E pusztításnak útját lehet állni, ha védő­fasorokat ültetünk, ha fákat telepítünk a legelőre. Igaz, így kisebb lesz a legelő területe, de a fütermés — mint tapasztalatok bizonyítják — nem kevesebb, hanem több. A fejlődő állattenyésztés érdekét szolgálja, hogy e helye­ken mintegy 2000 hold erdő, 500 hold erdősáv, ISO hold fasor és 100 holdnyi facsoportot telepítsünk a legközelebbi tíz évben. Természetesen ez nem történhet pusztán állami erő­ből, sem az Állami Erdőgazdaság egyéni elhatározása alapján. Ehhez elsősorban az érdekeltek segítségére, bele­egyezésére van szükség. Érthető, hiszen elsősorban saját hasznukat szolgálja. Amikor több, jobb faállományú erdőről van szó, hasz­nát nemcsak abban kell érteni, hogy több, jobb fa lesz az iparnak, a háztartásoknak, hogy némileg enyhülnek ezzel is fagondjaink. Az erdő más hasznot is hoz. Az erdei gyü­mölcsök, a gombák, a dísznövények, a gyanta, széna és más egyéb. Ez utóbbiból a Mecseki Erdőgazdaság 5000 mázsát nyer évente és mintegy 200 mázsa cserzőkérget. De a vadállomány szintén, hatalmas népgazdasági jelen­tőségű. Röviden szólva: a párt és a kormány, a szakemberek azt akarják, hogy a megyei erdőgazdálkodás jobb, kifi­zetődőbb, több hasznot adó legyen és teljesítse mindazo­kat a feladatokat, amelyek az erdőgazdálkodással, az erdő szóval összefüggenek. Ehhez természetesen sok minden kell. Az erdei, facsemeték nevelésétől kezdve a fakiterme­lés gépesítéséig igen széles a tennivalók skálája, míg el­jutunk. hogy crdeinkből is több lesz, jobb minőségű és nagyobb jövedelem. De megless, mert az erdőgazdálkodás jelenlegi helyzete biztos alapot nyújt « további előre­haladásra. Pécsre jön az 50 tagú örmény népi együttes t méz... a töriik- fméz! Olcsó az ára, |semmi se drága, j vegyenek, egye­snek! Van belőle .jelég. Kinek mit •mérjek, tíz dekát? t Húszat? Ne spó- j toljanak... itt a -méz..« a török­t mér,! Az ötven tagú örmény népi j együttes október 31-én, este • fél 8 órakor vendégszerepei í Pécsett a Nemzeti Színház J színpadán. — Közreműködik: * Eduard Marnakjan érdemes * ........mi» művész» balettmester, Aleto- t szander Alakszandrjan érdé- £ Néhány héttel a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom negyvenedik évfordulója előtt» budapesti és vidéki vendégsze­replés után Pécsre érkezik az örmény Szovjet Szotíaüsia Köztársaság érdemes népi ének-, zene- és táncegyüttese. Ezt a népi együttest Tatul Ti- mes művész, zenekari vezető, ; eranovics Altunyan, ae ör- valamint Dzsemsz Gcozal jan J meny Szovjet Szocialista Köz- karmester, « társaság népművésze alapítót- Pécs város zenekedvelő hő- Z la és jelenleg is ő a művészeti zönsége nagy várakozással te- í vezetője. Tizenkilenc év alatt kint az Örmény Szovjet Szó- • Moszkva (TASZSZ) A Lég­ár, együttes négyezer hangver- eialisfa Köztársaság népi »felső Tanács elnökségének senyt adott és ötszáz új zene- ének-, zene- és táncegyüttesé- í rendelete szerint a Szovjet- számot népszerűsített. nefc vendégszereplése elé, | unió Legfelső Tanácsának ok­...................... Ös szehívták a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ünnepi ülésszakát tóber 40. évfordulójával kap­csolatos jubileumi ülésszakát november 6-ra hívták össze Moszkvában, Ötsziázhiisz családiházat építettek l Bélyegkiállítás Pécseit az Milyen területeket lehet igénybevenni házhelynek? A megyei tanács, építési cso­portjának tájékoztatása szerint eddig 520 családit: ázat építet­tek Baranyában és még mint­egy 130 családiház építését fejezik be az év hátralévő hó­napjaiban. Ugyancsak az épí­tési csoport tájékoztatása alap­ján közölhetjük, hogy ebben az évben eddig több mint két­százötven házhelyet igényel­tek és a jövő évre is mintegy 300 jelentkezőt tartanak nyil­ván. Ezek a tények azt mutálják. hogy Baranyában se megnőtt az építési kedv és eadnt nem községi tanács javasfaioí te­het a járási tanácsnak kisajá­í A MABEOSZ Pécs városi | bélyeglzöre október 29 és 23 Z között rendezi meg a XXX» ♦ bélyegkiállítást a Színház-tér aflatt. a volt tíszfi klubban, megnyitó szombatón este §5 :A fél nyolckor tesz, melyen az ^a lm ixifrb helyen felteszik ittasra. Magán, vagy telteiket! héiveg9yüm sz&^u a kérdést: hoevan lehet ház- azonban csak abban az eset-í a kérdést: hogyan lehet ház helyhez jutni, ki lehet-e sajá­títani az egyéniek, vagy a ter­melőszövetkezet földjét is ház­helynek? A kérdésre a megyei tanács építési csoportja a következő választ adta.-«■ Házhelynek elsősorban az állami tulajdonban lévő föl­deket kell kijelölni. Ha ez nem bizonyul elegendőnek, akkor a azonban csak abban az eset-. „ . ben lehet kisajátítani, ha ez j vezetői it képviseltetik a községfejlesztés szempontjá-• magukat. Másnap Baranya és bál feltétlenül sziikseges. Tsz, f Tolna megye filatelistái részé­vagv egyem földnél elsősorbant ,.......... ... , cs ereingatlant kell biztosítani, frc Jmzos osszeioveteit rendez- Ha ez nem tehetséges és a köz- í nek a kiállítás helységében. A sógfejlesatés feltétlenül meg- j kiállítás alatt — október 20- kreánja a kisajátítási, akkor tán *- emlékbélyegzés lesz és lehet csak kisajátítani a térÜ-? “!*<*”* postahivatal is műkő- , 2 , , , „ . . ,... * dik. a kiállítás megtekintene letet, amit a haahelyxgenylos | fey<5S<!w d,-jtaíűK ds ** ^dc. , áliamitag megállapított áron t hességqel szolgál--at érdeklö­Megnyílt az ifjúsági akadémia t kaphatnak meg» t .... | dőkn e ki t liódotmi idd unde* a Pécsi 7iócskáit Erzsébet elvtársnő, az egye-» tem marxista tanszékének ta-1 A Hazafias Népfront náusegéde tartotta „Népi de- | jrócsoporlja a Nevelők mokráciánk és a proletárdik- T tatára fejlődésének 12 észtén-3 de je“ címmel'. í<«t rendez. is t , A KISZ és a szakszerveze­tek Dokitar Sándor Művelődési Házában kedden délután meg­nyílt az ifjúsági akadémia. Mintegy 150-en vettek rajta részt, többségükben KISZ-tit- károk és vezetőségi tagok» Az ifjúsági akadémia kon- ♦ zultációval egybekötött elő- ♦ adások sorozatát jelenti, ame­lyeken esetenként filmet vetítenek. Előadást tartanak a KISZ szerepéről, Leninről, a vallás eredetéről és szerepé-| A téglaipar mái- nem tarkő­ről, a párt szerepéről a szó- j a nagy jövő előtt álló ipa- cialista társadalom építéseben, j roJt közé Szerte a világon az igaz ftazafisagról, a proletár | a szemünk előtt váltják fel a nemzetköziségről, Pécs város J téglát az előregyártott épület- történehnérői és fejlődésének | elemek. Mondhatnánk, a tégla távlatairól. Az előadók között. ♦ gyártás napjai már meg van- tálaljuk Ambrus Jenő elvtar- J nak számlálva. Ennek ellenére sat, a városi pártbizottság ti.-Jmég korántsem tartunk ott, kárát, Miitzkd Ervint, a megyei | hogy egyik napról a másikra KlSZ-bizoUság agát. prop, tit- g lemondhatunk a téglagyártás- kárát, Vörös Pál elvtársat, a g vbl. Téglára még igen sokáig városi KISZ szervező bizottsa- t szüksége lesz az építőipat- gának titkárát, Bőd is János g nak elvtánsat, a Hazafias ^Nép* g Téglagyáraink fejlesztésére front városi titkárát, Lőrinc/, j ;s szükség van még a követ- Tamás elvtársat, a DÍVSZ g kező években. A Baranya me- magyar képviselőjét. Vörös g oyei Téglagyári Egyesülés tét- Mártont, az állami levéltár j iagyárai közül a pécsi III. vezetőjét. j üzem már ebben az évben ki­A keddi eíőadáat Sárle g esett a termelésből, de másik ♦ Pécsi Házá­: ban október 2ő-án irodain) i es­Bárdosi-Némcth János, Ara­tó Károly, Pákolitz István köl­tők, Gycnís József,- Mészáros Ferenc és Kende Sándor írók műveikből olvasnak fel. ú{ %-épeU a két üzem sem rendelkezik már elegendő agyaglelőhellyel. Leg­feljebb pár évig termelhetnek még. A kiesésék pótlását ter­mészetesen meg kell oldani. A kiesett üzemek termelését nem új gyárak létesítésével, hanem a meglévők fejlesztésé­vel, iköiwzerüs í lésével pótol­ják majd. Nagyobbarányú fejle&atésre a hidasi és a siklósi gyár van kijelölve. Hidason a kemence- tér és a szárítótér nagyarányú bővítésével az évi termelést fel lehet emelni 9 és fél—10 millióra. A mai termelési szint tehát három és fél millió tég­lával emelkedne, ami megfe­lel egy kisebb téglagyár kapa­citásának. Siklósi I. üzem fej­lesztését elsősorban földterü- g lete indokolja. A siklósi üzem í új présházat, új gépi berende- t zést kap majd, ami jelentősen > „ | fokozza* a termelést: az Idegennyelvű Könyvtárban\ • j pet kap majd; A legnehezebb működik. Bárkinek, áld ag téglagyári munkákat, az Szovjetunióból levelet kap és g agyagbámyászást és a belső azt nem tudja elolvasná, mert | anyagmozgatást, ahol csak le- orosz nyelvet nean tudja, vagy | hét gépesítik, Már ebben aa levelet altar küldeni a Szov- g évben öt kotrógép működik jetunióba. levelét díjmentesen g négy üzemben, a tavalyi egy lefordítják, vagy leírják. Ag kotrógéppel szemben» Leg- fordítói irodában a Pécsett j utóbb a hidasi és a siklósi működő orosz nyelvszakos ta- g üzem kapott kotrógépet.- nárok társadalmi munkában t A belső szállítás jobbátéte- végzik a fordítást. A fordító { lét és a nehéz fizikai munka irodában október- 18-án, pén-| megszüntetését elsősorban teken délután tartják az elsői szállítószalagokkal és a csi!- inspekciúe szolgálatot, ■* lélanek drótkötél vagy Diesel­Fordító Irodát létesítenek ;L/ A Magyar Szovjet Baráti Társaság fordító irodát létesít az idegennyelvű könyvtárban, a Janus Pannonius utca 11» szám alatt, az első emeleten. Az iroda létesítésével az a cél, hogy megkönnyítsék a dolgozóknak és diákoknak a helyzetét, akik levelezést kí­vánnak folytatni a Szovjet­unióban lévő barátaikkal, is­merőseikkel. A fordító iroda minden hét péntekjén délután 5—7 óráig mozdony vontatásával akarják elérni. Hidason szállítószalag­gal szállítják az agyagot a kotrótól a présig, A szállító­szalag irányítását egy ember végzi el tizenegy szállítómun­kás helyett» A szállítás gépe­sítése természetesen, nemcsak a nehéz fizikai munka meg­szüntetését jelenti, hanem jelentősen növeli a termelé­kenységet is» Dunasfcekcső n például a drótkötélvontatásos szállítás bevezetése eredmé­nyeképpen a napi termelés 38—40 ezerről 50 ezerre emel­kedett, A nyersáru szállítás, a prés­től a szárító színekig, szintén a legnehezebb munkák közé tartozik» Jövőre már ezt a munkát is gépek végzik. A mohácsi I-es üzemben két. dieselvontató ■— kuli 1— von- tátja majd a csilléket a gye­rekek helyett» összesen hét—• nyolc kulit kap az egyesülés. Ezeket <— ott, ahol a körül­mények megkívánják, — fel­használják majd a szárazáru*: inak a kemencébe való szállí­tására is, A téglaipar gyártmányai is jelentős változáson mennek majd keresztül a következe években, A t&nör téglával szemben, ahol csak a lehetősé­gek megengedik, átállnak a lyukacsos, a jelenlegi téglánál nagyobb méretű falazóidomok árulóára, amelyek jobban megfelelnek az építőipar igé­nyeinek*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom