Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-13 / 241. szám

6

NAPLÓ

1951 OKTÓBER tt

Jövőre 825 áj lakásba vezetik he a gázt

a nyugati városrészben

t m Pécsre jön \az Örmény Népi Ének- { és Táncegyüttes

A Pécsi Gázmű évről-évre nagyobb összegeiket fordít beruházásokra. Épnek eredményeként fejlődik a gázvezeték- hálózat, új lakásokba és új városrészekbe vezetik be a gázt, korszerűsítik a Gázművek már réges-négen elavult telepét és igyekeznék megjavítani a „kék láng" minőségét is. Amíg 1957-ben a Pécsi Gázművek csak 445 ezer forintot kapott beruházásokra, addig a jövő esztendőben a beruházások összege már 5 millió 100 ezer forintra emelkedik;

bővítik a gAzvezeték- hAlózatot

Ebből az összegből megkezdik a nyugati városrészben létesítendő tízezer köbméteres gáztartály alapjainak lerakását; 1150 folyóméter hosszú 300-as acélcső középnyomású gázvezeték építését a nyugati városrész felé, illetve a Gázára ű vek és a Kórház téri nyomásszabályozó állomás közötti útszakaszon. Körülbelül 1200 folyóméter középnyomású gázvezetéket fektetnek le majd a Légszeszgyár utca és az Ágoston tér közötti útszakaszon 600 ezer forintos beruházási összeggel. Ugyanakkor megépítenek két nyomásszabályozó házat a Kórház téren, illetve az Ágoston téren a szükséges berendezésekkel együtt A város különböző területein pedig kisnyomású gázhálózatot építenek ki,

szArazgAztebotttöt

Építenek

A Pécsi Gázművek üaptrw

területén szárazgáztisriítót építenek és bővítenék 250 000 forintos költséggel. Az emeleti műhelynészlegraél egy teherfelvonót létesítenek és ezzel megkönnyítik a raktárból való szállítást) Két darab,

óránként 1000 köbméter teljesítményű, kompresszort vásárolnak,- ezenkívül tehergépkocsit vesznek, garázst, kazánházat építenek és az üzem dolgozói részére fürdőt létesítenek.

Még ez évben megkezdik a Steinmetz kapitány tértől a nyugati városrészhez vezető, körülbelül 1800 folyóméter hosszúságú gázcső-vezetékek lefektetését és bevezetik a gázt azokba a nyugati városrészi lakásokba, amelyekbe a lakók már beköltöztek. Jövőre összesen 825 lakásba vezetik be a gázt a nyugati városrészben. Ez évben pedig még a Petőfi utcában épült 123 lakásban te kigyullad a „kék láng.”

TIZENHÁROMEZER

gAzfogyasztö lesz

A Pécsi Gázmüveknek 1950- ben 7 milliő, 1900-ban pedig 3 millió forintra lenne szüksége, hogy a város gázhálózatát tovább fejleszthesse. Ezekből az «összegekből 1059—-1960-ban a nyugati városrészben két 10 ezer köbméteres gáztartólyt építenének a hozzávaló műszaki épületekkel együtt és tovább folytatnék a gázcsőveze- téflc hálózatának kiépítését. — Ezzél elérhetik azt, hogy a város gázfogyasztóinak száma a jelenlegi 5200-ról 13 000 főre emelkedne, Ugyanakkor sor kerülhetne a régi csőhálózat felújítására is, hogy a már meglévő gázfogyasztók igényeit a jelenleginél sokkal jobban kielégíthessék;

KICSERÉLIK A PORCELÁNGYÁR GÁZVEZETÉKÉT?

A Pécsi Gázművek tervbe- vette, hogy a 3 éves terv keretében üzeme területén beépít egy 3000 köbméteres gáz- tartályt. Miután a várost ellátó gázvezeték megcsapolása nem egészséges és sok panaszra, vitára ad alkalmat, a Porcelángyár 250-es csővezetékét kicserélik. Annál is inkább, mert ezt már próbálták javítani, de eredménytelenül. Ez a vezeték egyébként a Porcelángyár felfejlődésére számított teljesítményre sem megfelelő már. Ezért a jelenlegi vezetéket 300-as vezetékre cserélik ki. A felszedett vezetékeket pedig — kitisztítás után — a város más területein '♦ használják majd fel.

Az újságok és a rádió hírt adtak arról, hogy hazánkba érkezett az Örmény Népi Ének- és Táncegyüttes. Azóta fellépett már Csongrád megyében Hódmezővásárhelyen, Szegeden s mindkét helyen nagy sikert aratott.

Október 2l-én Pécsett is felcsendülnek a lágy lírai dalok — a Gingala, amelyben a kedvesének éneklő pásztor ajkán ősi dal elevenedik meg. Megnézhetjük a szívet- lelket gyönyörködtető táncszámokat is, közöttük a Sze- vanl halászok, a Harc és a Szőlőszüret tánckompozíciókat, valamint a Dicsőség a hazának című zenei szvitet.

Az együttes vezetőit és minden tagját szeretettel várják Pécs dolgozói.

700 forintos striktcl

Ismét lesz országos tejtermelési verseny

Az elmúlt évben a második [ országos tejtermelés! verseny ; alkalmával Baranya megye í került az első helyre. A szak- : emberek véleménye szerint a -második országos tej termelési

• verseny nagyon jól sikerült, í mart egyes termelőszövetke- ' zeteknél máról holnapra ■ ezer literrel emelkedett az ad• digi legnagyobb tejtermelés,

Olajnyomásos emelőberendezés

: könnyíti meg rövidesen a Do :hánygyár vágóinak munkáját.

Régebben kézierővel vitté •a vágógépekhez a dohánnyá deli karusszelkocsikat. Ma má [drótkötél vontatja ezeket, mé ’ gis a vágógépek kezelőire vá •a feladat, hogy nehéz műnk«

: val felemeljék és kiürítse löket.

Az olajnyomásos emelőbe I rendezés jelentősen megköny nyítl a vágók munkáját, am ;kor a vágógépek magasságai : emeli a karusszel-kocsikat.

I Az új. berendezés még ; évben megkezdi munkáját.

A szocialista együttélés legyében

Az etmtat éwMeB »ok néee*«ltöréa, vita, elváltod#*, perpatvar keletkezett a lakásbérbeadók és a bérlök között, men Írni az egyik, hol a másik nem tartotta be a városi tanács által klailott szabályrendeletet. Maga a szabály- rendelet sem határozta meg pontosan és részletesen a bérbeadók és a bérlök jogait, illetve kötelezettségeit. A városi tanács által most kiadott új szabályrendelet ezt a hiányosságot hivatott megszüntetni*

A bélfő kötelességei

Az ÚJ szabályrendelet előírja, hogy a bérlő és a vele együtt lakó személy a lakást, annak tartozékait és felszereléseit, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket rendeltetésszerűen, gondosan, a szocialista együttélés követelményeinek megfelelően köteles használni. A bérlő köteles a lakást, annak tartozékait és felszerelését karbantartani, javítani, valamint a falon belül keletkezett hibáknak és a lakásban lévő villanyvezeték hibáinak kijavításáról gondoskodni. A bérlöt terhelő Uyen Javítási munkák: a vízvezetéki csapok tömítése, a tüzelőberendezés használhatóságának biztosítása, és azok pótlása, a fal festésének és vakolatának, a padlónak épségben és tisztántartása, a redőnyök használható állapotban tartása, a WC, fürdőszoba és zuhanyozó berendezés, gáz- és villanytűzhely, vízmelegítő üzemképes állapotban tartása, a pincerekesz (fáskamra) válaszfalain a hibák kijavítása, a lakáshoz tartozó kút. Illetőleg víztartály üzemképes állapotban tartása, az udvar belső kerítésének Javítása. Több bérlő esetében a közös használatú berendezések karbantartási kötelezettsége a bérlőket egyetemlegesen terheli. Ha a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek az épületet, Illetőleg a lakást, annak tartozékait és felszereléseit szándékosan, vagy gondatlanságból megrongálják, a bérlő köteles' a rongálódás kijavításáról gondoskodni.

Mit szabad a bérlőnek?

A bérlőnek és a vele együtt lakó személynek nem szabad: 1. a lakásban, a lépcsőházban, a folyosón fát fűrészelni és vágni, ugyanitt roUereznli Z, az öblítő vagy mosdókagylóba szemetet, konyhai hulladékot vagy olyan tárgyakat leengedni, melyek eldugulást okozhatnak; 3. a központi fűtő- berendezés radiátor csapjaiból melegvizet venni, a fűtőberendezést vízteleníteni; i. a konyhai és fürdőszobai csapokból a vizet feleslegesen el folyatni, a növényzetet mértéken felül öntözni; saját készítményű dugókat használni, ruhát és egyéb tárgyakat a villanykapcsolóra akasztani, villanyvasalót, főzőlapot vagy egyéb vlUamos melegítő készüléket tűzbiztos alátét és felügyelet nélkül t használni, a padláson gyúlékony * anyagot vagy tárgvat tartani, ennek közelében nyílt lángot hasz- i Alnl szeméttartóba el nem oltott cigarettát vagy gyufaszdlat dobni, vaskályhákat hőszigetelő alátét nélkül beáUltani; 5. 15# kilónál súlyosabb tárgyakat (pénzszekrény, gép, stb.) a bérbeadó és az építési hatóság engedélye nélkül a a bérleményben, az erkélyen elhelyezni, a lépcsőházban szállítani; 6. virágot vagy dísznövényeket az utcára, vagy az udvarra nyíló ablakok párkányzatán és erkélyén, falbaerősltett virágtartó keret nélkül elhelyezni, ezeket a növényeket 7—23 óra között locsolni; 7. a lakóházak kertjében a díszfákat és bokrokat, a füves területeket és virágokat rongálni;

8. a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben, ezek előterében, a lépcsőházakban, világító udvarban, folyosókon, pince és padiisbejáróknál, valamint az udvarban bútorokat, háztartási berendezési tárgyakat, kerékpárt elhelyezni és a közlekedést akadályozni; 3. a bérleményben olyan Ipari tevékenységet folytatni vagy zajt okozni, mely a szomszéd lakásokban tartózkodók nyugalmát vagy munkáját zavarja. 22 óra és reggel < óra között kiabálni, énekelni, Bangóban rádiózni, általában kenő gondosságnál elkérd hető bármely módon zajt okozn 10. a parkettát vízzel felmosn vagy festékkel be mázolni. Az á latok tartásáról a nemrég adott ÚJ, állattartási szabályrend let Intézkedik.

A bérleti jogviszony megszün sekor a bérlő a lakást, valamin annak tartozékait és felszerelésé a bérbeadónak használható áll pótban és féregmentesen, leltár szerint köteles visszaadni.

ami nemcsak az országnak jelentett több tejet, hanem a tenyésztőnek is több jövedelmet. Az idén újból felelevenítik ezt a versenyt, amelynek szervezője a földművelésügyi minisztérium, a termelőszövetkezeti tanács, a SZÜVOS7. és a ME- DOSZ. 1

Baranya az idén is nagy* esélyekkel indul. Olyan álla-; mi gazdaságaink vannak, mint: a szentlőrinci ég a pécsi, de a f babarci, a bólyi és á kacsötai» termelőszövetkezet is jó he- í lyezést értiet el. Kiváló szarvasi marhákkal rendelkeznek egyes4 egyénileg dolgozó parasztok is.

A harmadik országos tej termelési verseny módot és lehetőséget biztosít arra, hogy összemérjék az erejüket, tudásukat az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok tehenészei, az egyénileg dolgozó parasztok. A verseny hasznát nemcsak az állam látja azáltal, hogy több tejet tud biztosítani a dolgozóknak, hanem az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek tehenészéi és az egyénileg dolgozó parasztok is, akik beneveznek a versenybe. A versenydíjak az okleveleken kívül valamennyi kategóriában háromezer forinttól, tizenötezer forintig terjednek.

Eddig már több termelőszövetkezet és állami gazdaság bejelentette a részvételét. November 15-ig azonban még jelentkezhetnek azok, akik eddig még nem tették ezt szóban vagy írásban a megyei törzskönyvelési felügyelőségnél, illetve a körzeti törzskönyvelési felügyelőnél

Egy asszony (az írás nőies) levelezőlapot küldött a szerkesztőségbe, hogy „Miétt nem írnak egyszer a cipő, a szövet, meg a piaci árakról? Vagy erről nem mernek írni? Ehhez úgy látszik gyávák!'’ Név — nincs alatta, Illetve valami kriksz-kraksz, cím sehol.

Hát ami a gyávaságot illeti, arról inkább ne beszéljünk, a piaci árakról azonban írtunk már a nyáron., amikor legaktuálisabb volt- Most írunk a szövetről. A cipővel nem tudjuk ml van — majd utána nézünk, mert emiatt panaszt egyet sem hallottunk. Illetve, hogy hosszú ideig készülnek méretre a cipők a sok rendelés miatt.

Tehát a szövet árak. Arról a szövetről van szó, amely a város két vagy három üzletének kirakatában 600-tól 700 vagy 750 forintért klnál- tatja magát (olcsóbbakkal körülvéve), amely előtt* megállva, nem egy ilyen beszélgetést jegyeztünk fel: „Űristen! Hétszáz forint! Két méter szövet árát keresek egy hónapban. De aki még ennyit sem keres? Mit ér a fizetésünk? Disznóság! Hát ez már több a soknál!” És így tovább.

Ez tényleg több a soknál- De az, hogy néhányon éppen a külföldi, legdrágább szövethez méregetik fizetésüket- Szó se róla, hogy nem lehetne jobban élni, hogy nem lenne öröm, ha mindenkinek ilyen szövetre is jutna, hogy nem kell törekednünk a jobb, gondtalanabb életre, hogy itt valami Kánaán van. De azért nem a legdrágább szövet a mérce, mint ahogyan nem a potom lakbér, amit havonta fizetünk a lakásért.

1956-ban arról írtak a szerkesztőségnek, hogy „felháborító — még külföldi szövetet sem lehet kapni, holott Csehszlovákiában dúskálkod- hatnak külföldi szövetekben”, És feltették a kérdést: „Mit csináljon, aki egy jobb. külföldi szövetből akar ruhát csináltatni? Talán lépjen összeköttetésbe a csempészekkel, vagy feketepiacon szerezze be?”

Most itt a külföldi szövet és az a baj. Talán éppen azok ágálnak most leginkább, akik egy évvel ezelőtt még a hiánya miatt reklamáltak. Akkor jogosan. Most pedig jogtalanul.

Felháborító lenne, ha csak ilyen drága szövetet lehetne

kapni, ha magyar szövetből nem lenne elég és nem lenne elég szépen választék. Érthető lenne az egyesek háborgása, ha a belföldi szőve* tét a külföldi árához Igazították volna- De így? Azt sem tudják, hogy tulajdonképpen miért háborodnak. Csak azt mondják, hogy „Miért ilyen drága?”

Érdeklődtünk, hogy választ adhassunk. A 600 forintos külföldi szövet minőségével vetekszik a legdrágább, forgalomban-lévő magyar szövet, amelynek ára 500 forinton felül van méterenkint. A drágábbak még jobb minőségűek. Az áruk elsősorban a minőségből adódik, örök törvény, hogy ami márkás cikk, annak ára van. Ahogyan márka a kínai porcelán, selyem, a tea, az olasz szardínia, az arab kávé és n többi — úgy márka az angol szövet. A külföldön vett szövet árához hozzájött még « vám, a forgalmi adó és W az ára.

Azon senki ne csodálkozzon, hogy az illetékes szervek vámot vetnek a külföldi szövetre. Hol nem vetnek?

Sok bizony 700 forint egy méter szövetért. De azért, akinek kell (és pénze van rá), megveszi. Mégcsak nem is alkuszik. Sajnos, nem mindenkinek van egyformán pénze és soha sem lesz. Vannak, akik a kirakat előtt há- borognak a drága szövet láttán, majd bemennek és megveszik. Azt hiszik, Ilyen nincs? Ajaj! Hasonló volt a Szovjetunióból vásárolt perzsaszőnyegek esete is. Nem régen érkezett belőle egy szállítmány és jó borsos ára volt. Elkapkodták, mint a cukrot. Közöttük talán éppen azok is, akik nem nagyon szimpatizálnak azzal az országgal, ahonnan vettük.

Rendben van. Mi sem mondjuk, hogy „nagyszerű, már hétszáz forintért is lehet szövetet kapni!" Nem allelujázunk neki. De még a négyszáz forintos magyarnak sem. Kimondjuk ml is, hogy drága. De ha számítga- tunk, akkor legyünk legalább tárgyilagosak és meggondoltak. Mert lehet ám még kacifántosabban számolni. Nemrég láttunk egy karórát 7500 forintért. Na, tessék! Hány hónapig kell dolgozni, míg egy ilyen arany karóra kerül karunkra? Szörnyű ez az élet. Már arany karórára sem jut..;

Hát nem?

Érdemes állatbiztosítást kötni

Az elmúlt hetekben 63 esetben fizetett kártérítést Baranya megyében az Állami Biztosító oly egyén! gazdáknak, akiknek állatelhüllás ellen biztosításuk volt. A villányi Litter Györgynek például a lova pusztult el szántás közben beálló gyomorrepedés következtében, s 4 800 forint kártérítést kapott A csamótai Kosz- tics Illés fiatal csikóját villám

sújtotta agyon, de biztosítás folytán kára megtérült. Igen sok gazdáinak a sertése pusztult el dvartalanításd műtét vagy orbánc elleni védőoltás után gondatlanságból beálló fertőzés következtében, s mivel biztosításuk volt, megfelelő kártérítést kaptak. A gyakori állatelhüllás lehetősége miatt érdemes tehát állatbiztosítást kötni.

Öreg plébánosom mondotta annakidején, amikor a katekizmus tanulmányozásában. a házasság szentségénél tartottunk, hogy aszongya: „A házasságok az égben köttetnek...!“ Profán bölcsesség ez, hiszen akárhol köttetik is a házasság, ári mindenképpen a földön kell leélni sok boldogságban, de sok, nagyon sok keserűségben, bánatban is.

Csakhát az emberek egylke- másika megveszik az édes kötelékekben, feszegeti a korlátokat, míg nem egyszer áttöri s akkor aztán mi marad a hajdani szép szerelmekből? Egy megcsalt férj, vagy asz- szony, vagy a gyerekek; — aikik éppen abból kapnak legkevesebbet, amiből soha sem elég; a szeretetbőL

Gyerek? Szeretet?

•

A kislány — nem több három-négy évesnél — itt fekszik egy huzatos, dohos, piszkos kapu alatt a szalmazsákon. Mellette a ,guana“, amellett a mama „ismerőse”, s amikor az ismerős jön vagy megy a sötétben, rálép a gyerek kezére, a gyerek sir, a ház lakói fölébrednek és átkozzák éri a lelketlen anyát. Én láttam ezt a hálőhelyet, vagy lakteret vagy nem is tudom minek nevezzem, hiszen mondom, a belváros egyik 6őtét kapualjáról van szó. A „berendezés“ siralmas, hányingert keltő. Foszladozó szalmazsák, lyukas teknő, egy seprő, vén

rokka, rongyok, szakadozott

télikabát, kopott edények, bűz. A „mama“ és a nagymama valamikor háztulajdonos volt falun. Eladták a házukat állítólag húszezer forintért.

— Bejöttek Pécsre, valaki beajánlotta őket hozzánk, hogy amíg a pénzen másik házat vesznek, adjak nekik otthont. Adtam, — meséli a szomszéd házban egy öreg, ideges pillantású néniké.

Ezt az ideges pillantású nénikét a ,marna“ két hét múlva megverte, mert szóvá merte tenni, hogy férfiakat hozott a lakásba..; Lakbért nem fizettek, ma is tartoznak ezer- kétszáz forinttal, mert a húszezer forint ugye ... szépen elúszott, semmivé vált a kőny- nyelmű „mama” kezében. Akkor átköltöztek egy másik házba, a mosókonyhába. A patkány elmenekült abból a lukból, olyan barátságtalan, sötét, vizes odú volt, de ők beköltöztek, majd onnét ki a kapu alá.

Amikor éjjel bezörgettttnk a kapun, a rongyokból, szalmából összetákolt fekhelyen fölül a ,mama’‘:

— Nem adnak ezek az átkozottak lakást, mert csak protekció kellene, de vergye meg az isten őket!

Szóval így. Kérdem, hol a gyerek;

— Elvitték a gyermekneve- lő-intézetbe.:;

No, ez még szerencse. Az is igaz, szégyen és gyalázat,

hogy ez a nyomorult asszony itt fekszik megöregedett anyjával majdnem az utcán! De... mások is laknak albérletben s ha a „mama“ dolgozna, ha le tudna mondani a féríiisme- rősökröl, ők is meghúzhatnák ott magukat. De nem mond le. Inkább él, — így. Pedig lakást nem kap, hiszen még azoknak sem igen jut, akik becsületesen élnek.

Persze, persze.* a dolgozni kéne. De hát a .marna“ a múlt hó 28-án bevágta maga- mögött a vállalat kapuját, s azóta nem látták, még a munkakönyvéért sem ment vissza. Hol járhat? Mit csinálhat? Miből él meg másodmagával? Az isten a megmondhatója! Az anyja — ez a megtört, összeesett asszony, aki lányától csak mindig annyit kapott, hogy „Ne pofázz! Ne dumálj! Ne járjon a szád!“ a büfékben húzza meg magát, hogy ha a szívét talán az életben soha, legalább aszott, száraz testét érje egy kis meleg..; Mert jó a meleg, akinek kijut belőle;

Egy zsidó asszony jön

be reggel a szerkesztőségbe. Élete: tragédia. Negyvennégyben deportálják, gyermekét kint szüli meg Auschwitzban, a koncentrációs lágerben, drót mögött, tetves zsákdarabon. A gyereket elveszik tőle, többé soha nem látja, ő és férje meg menekül, hazatérnek. Hazajönnek s itthon az égvilágon semmijük sincs, csak nagy szerelmük, amitől még Auschwitz sem tudta megfosztani őket- S akkor negyvennyolcban a nyugtalan férj föl pakolja a családot, elindulnak, mennek a határig, hogy onnét Franciaországba utazzanak. A férj viszi a csomagokat, a kis vagyonkát, az asszony a gyereket. S az éjszakában valahogy eltévednek, a férj átkerül a határon, az asszonyt elfogják, visszahozzák a gyerekével együtt.

Most már aztán szerelem sincs, csak a rajta lévő gönc és a gyerek, meg a szerencsétlenség.

— Itt Pécsett megismerkedtem egy férfivel. Hat év* élünk együtt, van tőle ké* gyerekem is..; Egy észtén teje éppen, hogy egy faluban kaptunk állást. A szövetkeze- egyik kocsmáját meg a vegyes boltot vezettük. S most az uram;. s

:;. S most' az ura, a más' >- dik férje, negyvennégy éves vén fejjel Pécsről „kiimportál” egy húszéves kis nőcské . ári mondja imádja, szereti, meghal érte.

— Tudja mit csinálnak velem? Kizavartak a konyhába ott lakom a három gyerekkel ők meg bent a szobában. Esténként hallom amikor beszélgetnek, nevetgélnek, hancú- roznak, én meg kint sírok a konyhában, mint egy kivert kutya,,;