Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-04 / 233. szám

1951 OKTOBER 4 NAPLÓ a b Szentlfirincen tartotta ülését a pécsi járási párt-végrehajtó bizottság LAZ Nem volt könnyé dolga an­nak a tizennyolc elv társnak, aki a pécsi járási párt-végre­hajtó bizottság ülésén parázs vitában töviről-hegyire meg­tárgyalta , a szentlőrinci párt- szervezet munkáját. A múlt évek „cikk-cakk" politikája itt is érezhetően jelentkezett, az ellenforradalom jobboldali és szektás hibáikat hozott a fel­színre, napirenden voltak a személyi torzsalkodások, a párttagok bizalmatlanul tekin­tettek a pártonkívüliekre. Eb­ben a háromezer lelket szám­láló sokszínű községben még kevés a szava és tekintélye a pártszervezetnek; A v- b. legnagyobb erénye, hogy felülemelkedve a szemé­lyi ügyeken, a múlton való rágódáson, a „hogyan tovább”- ot helyezte a vita középpont­jába; Szentlőrámc harminc- nyolc kommunistájának sok helyes tanácsot adott, ame­lyek gyümölcséként majd hó“ napok múltán alapvető válto­zások történhetnek. Nem elő­ször — de talán soha ilyen kézzelfoghatóan —, mondotta el, hogy a párt felsőbb hatá­rozatait aprópénzre kell vélta- niok és a nagy, általános sza­vak helyett helyi, szentlőrin­ci politikát folytassanak. íme, néhány fontosabb eleme; Szentlőrinc vegyes lakossá­gú község. A pártszervezet, ha jól akar dolgozni, befolyását érvényesíteni akarja a külön­böző társadalmi rétegekben, akkor számolnia kell érde­keikkel, egyéni gondjaikkal. Ezért helyes az a tanács, hogy a pártszervezet a dolgozó pa­rasztok, az értelmiség, a kis­iparosság, az ifjúság/ között kommunistákból és pártonkí- vüliekből bizottságok alakul­nak, amelyek pontosan meg­határozzák, mit tegyen a párt- szervezet. A taggyűlés a párt­szervezet programjaként vi­tatja meg és fogadja el, hogy például a nagy és szép kultúr- házban a pedagógusok és ag- ronómusok támogatásával kul- túréletet teremtenek, szoro­sabb kapcsolatot létesítenek a kisipari szövetkezetekkel és az egyéni kisiparosokkal; A különböző társadalmi ré­tegek között számban és súly­ban is jelentős helyet foglal­nak el a dolgozó parasztok. A pártszervezet ezt nem tükrö­zi: mindössze egy dolgozó pa­raszt tagja van. A korábbi esztendők hibájául róható fel, hogy nem közeledtek a párt- szervezethez; Rosszul tennék, ha most ezen valamilyen kam­pánnyal változtatnának, „be­agitál nának” néhányat, hogy az összetétel megfelelő le­gyen::! A párt szervezése, gyarapítása csak helyes poli­IM&GYRR FILM |i Azok az évek, amelyeket ez tika alapján képzelhető el. — film felölel, a magyar nép, Ezért feltétlenül érdemes pél-^a magyar haza sötét szaka- dául felkutatni a szentlőrinei lszai ^itak. 1920-ban vagyunk, adottságoknak megfelelő al-, munkanélküliség réme latfaj tálkát, növényeket, segít- \ séget nyújtani mezőgazdasági \nyomja ra a belyeget meg a kisgépek beszerzésében, a le- ^diplomával rendelkező embe gelő feljavításában — min- (ircfc életére is. Egy fiatal b&- denben, ami összefügg a pa- nyamémök (Bessenyei Fe rasztsag gazdálkodásával, éle- i , , ,, . „ tével. Szentlőrincen hagyó- irenc)> akiben mérhetetlen tett- mánya van a gazdakörnek, bi- * » vágy rejlik, szét dkarja is­zonyára szívesen fogadnák i sziteni a gazdasági bilincse- a megalakítására irányuló lé-i»fcet d ember péseket. A gazdakor fórum»' ... lenne, ahol a kommunisták é*enn‘ s hazajat mindennap találkoznának a pártonkiVüldekkel. Egyszóval: jól átgondolt helyi politika kell, amely többek között számbelileg és erkölcsileg is gyarapítaná a pártszervezetet. A rövidesen sorra kerülő szeretne s hazajat is gazdaggá akarja tenni. A fiatalemberre rámosolyog a szerencse: meg­találja a bauxit le'öhelyét. — Lelki szemei előtt már látja az ország gazdasági fellendü­lésének kútforrását, a magyar munkálkodott. S nem hiába! A „Láz“ művészileg a legjobb magyar filmek közé sorolha­tó s ez nemcsak a kitűnő szí­nészeknek (Gordon Zsuzsa, Somló István, Bara Margit, Csákányi László, Kiss Manyi, mutatása, vagy amikor a ha- lőtt katona zsebéből bajtársa egy cigarettát vesz ki, vlyan képek, amelyek önmagukért beszélnek. De az egész Hím rendezése és fényképezése is elsőrendűnek mondható. Még taggyűlésnek feltétlenül az el- éalum^nlumiPar megteremtését. Haus W. Hamacher, XJray Ti- jobbá tette volna a filme*, ha aoj JV mv/vmK/im aUmi.MTx 1V7/5- •» - _ ____ j„__________i *i ••___ _a. ha ngzott tanácsok alapján fTer4ve azonban elbukik: Né- kell meghatározni a Hitler ** hata­nisták tennivalóit. Csak így y°mra, bojkott ala veszt ama- dolgozhatnak jól és eredmé-' bauxitot. nyesen a falu lakóinak érdé-1 ( A film létrehozásában hét kében, jKossuth-dijas művészünk vadar, Szabó Ernő), hanem a rendezőnek (Gertler Viktor) és az operatőrnek (Hegyi Bar­nabás) is érdeme. Egy-egy je­lenet, mint például az Üdv­hadsereg népkonyhájának bc­a rendező a forgatókönyvet kissé „meghúzta” volna, mert a forgatókönyv mintha sokat akarna markolni az egyes események bemutatásában. ÍGARAY) E. C/RACS HEQEDÜESTJE végzendő gazdasági já politi- \vész a budapesti közönség után kai tevékenység irányelveit a pécsiek szívét is megnyerte, és formáit munkálja ki. Erre $ Elsősorban hatalmas, biztos JCülßldiel JELENTIK GUATEMALA A guatemalal hatóságok szerdán, mint „kommunista agitátorokat“ kiutasították az országból Fcrhat Abbaszt, Ait Ahszent és Husszein Trifcit, az Algériai Nemzeti Felszabadí- tási Front küldötteit. A három küldött múlt va­sárnap szíriai útlevéllel érke­zett Guatemala Citybe: beje­lentette, hogy sajtóértekezletet fog tartani „A francia gyar­mati rendszer megbélyegzésé­re“. Még mielőtt megtarthat­ták volna tervbevett sajtóérte- kezletüket, kiutasították őket »' Guatemalából. Általában úgy 11 tudják, hogy Algéria három képviselője Mexikóba távo­zott. PÁRIZS Az Azori szigetekről érkező jelentés szerint a Fayal szige­tek vidékén továbbra is mű­ködik egy vulkán. A vulkán működése következtében az elmúlt 24 óra alatt egy sziget kezd kiemelkedni az Atlanti-? «iceánból. A sziget már har­technikáját kell megemlíte­nünk, mellyel a legnagyobb nehézségeket is könnyű szer­rel, szinte magától értetődően oldja meg. Művészegyénisége robbanékony, tüzes, kitörő. Ez az oka annak, hogy Vitali Cha- conne-jának azok a variációi sikerültek a legjobban, ahol temperamentumos technikára volt szükség. Nem tartjuk a művész egyéniségéhez szeren­csés választásnak Brahms d- moll szonátáját. Bár Brahms műve romantikus, mégis erő­sen klasszicizáló; Gracs expan­zív egyénisége éppen ezért a klasszikus kereteket szinte szétfeszítette energiájával. A ( szonáta zongoraszólamát játszó J. Csemisev igyekezett egy t úton haladni Gracs-csal, hibát­lan, kitűnő technikával ő sem leg október 15-én Szudánban ) fogta össze szerkezetileg a mű­Nagy sikere volt a kiváló fiatal szovjet hegedűművész­nek, Eduard Gracsnak, aki f. hó 2-án tartotta hangversenyét a Lisz-teremben. Gracs a Bu­dapesten megtartott VIT kul­turális versenyének egyik első helyezettje lett és akkor kez­dett jobban felfigyelni rá a vi­lág zenei közvéleménye. 1955- ben Párizsban a Thibaud-ver- seny második díját nyerte; A rokonszenves fiatal mű­teendő látogatása után tartják » majd meg, WASHINGTON Dulles amerikai külügymi­niszter szombaton Washing­tonban találkozik Gromiko szovjet külügyminiszterrel, hogy átfogóan megvitassa a nemzetközi kérdéseket. vet. Kamaraművet más stílus­ban kell megfogni, mint pl. egy versenyművet Ugyanezzel a robbanékony lendülettel pl. Brahms hegedűversenye óriási hatású lett volna. Emlékszünk, a budapesti VIT-en hallottuk a világ egyik legnagyobb he­gedűművészét, David Ojsztrah- ot. O minden művész számára A vita középpontjában első-1 példamutatóan más-más stí- . , , ...... ..fiúsban, hangvétellel, egeszen sorban a kenyes közép-keleti £ eltérőn játszott szonátákat és kéletességgeh helyzet ált r versenyműveket Egészen biz­tos, hogy hamarosan Gracs is el fogja érni a művészi érett­ségnek ezt a fokát,- hiszen Ojsztrah mellett működik ési minden adottsága meg van hozzá. A hangverseny második ré-i szében szerepeltek azok a szá-*l mok, ahol Gracs igazán meg-J csillogtathatta művészetének legelőnyösebb oldalait. Színes, lendületes, stílusos, magával- ragadó volt pl. Prokofjev Ro­meo és Júliájának két részié-*' te. (A közönség hatalmas taps-*' viharára meg is ismételte.) Gyújtó hatású volt Saint-Saens Havanaise és Ravel Cigány c. fantáziájának előadása. Itt bi zonyitatta be Gracs csodálatos»' művészi képességeit és ezeknél izzott fel a közönség hangulata is a legmagasabb fokra. A zon- f gorakíséretet Csernisev látta el tökéletes formában, együtt­éléssel és művészi szerénység­gel. A közönség hosszan tartó tetszésnyilvánításaira Schubert t közkedvelt A ve Mariáját ját- ‘ szotta el ráadásul a kitűnő művész. A művész közvetlen­ségének jellemzésére említjük meg, hogy a hangverseny után a Zeneszakiskola növendékei­nek kérésére néhány Paganini Caprice-t játszott bravúros tö­Vidéken is „Hlóg a léiák!“ hm. Több sört is ittunk volna nyáron, ha a Pannónia Sör­gyár győzte volna a sokszo­rosára növekedett igények kielégítését. Éjjel-nappal főzték a Szalon-t, a Kinizsi-t, a Porter-t és a többi jó „sör­italt”, mégsem volt elegendő. Most pedig? Annyi a sör, hogy a pécsi gyár kiszolgá­lási körzetébe tartozó Bony- hád lemondta októberi ren­delését, s e hónapban nem is kér sört. Talán kevesebb sört fo­gyasztunk, mint a nyári hó­napokban? Valamivel. De nem ez az oka annak, hogy a vendéglátóipart vállalatok­nál vagontételben áll a sör, fogyasztókra várva. A titok nyitja abban áll, hogy az a pilseni, ami hiányzott a rek- kenő melegben, most meg­érkezett ... És hát azt is csak el kell adni valakinek, ha már itt van. Csakhogy a pécsi sör így alig-alig fogy, a Pannónia munkásai raktárra főznek. S abból nem is lenne baj, hogy alaposan feltöltődnck a hor­dók, ha nem lenne a terme­lési terven kívül értékesí­tési terv Is a világon. Ez utóbbi pedig előírja egy bi­zonyos mennyiség értékesíté­sét, s ha azon túl is adnak cl a sörből, megkapják a túltel­jesítésért járó jutalmat, de­cemberben pedig a nyereség­ből a visszatérítést. Éppen ez az, amit veszélyben látnak forogni a sörgyáriak a bél­és külkereskedelmi szervek helytelen kereskedelmi poli­tikája miatt. De nemesek, hogy nyereségrvisszat érdes nem lesz a sörgyárban, ha a pilseni tovább özönlik, ha­nem még annyi sört sem tudnak eladni, amennyit a terv szerint a felettes ható­gok elvárnának tőlük. A rossznyelvek szerint Pestet nem árasztották el pil- senivel, mert az ő nyereség- részesedésük ügyét jobban szívükön viselik egyesek... De ez nem lehet igaz. Azt azonban már inkább elhisz- szük, hogy azok, akik a ké­sőn érkezett pllsenit vidékre küldték, így próbálják eltus­solni hibájukat. Pedig hiába, mert itt Is kilóg a lóláb. A fölött 5 több mint ötezer méter magas i mine méter magasan van víz felett; A vulkán füstoszlop lebeg. Izzó hamu J | »» 20 kilométerre levő szomszé dós szigetekre. DAMASZKUSZ ^ Damaszkuszi diplomáciai körök szerdán annak a véle­ményüknek adtak kifejezést, hogy Szaud király, akit na­gyon bosszant az Egyesült Államok habozó magatartása az Akabal-öböl körüli vita-*» ban. elhatározta, „saját kezé­be veszi a kérdést.“ Mint mondották, létre akar­ja hozni az arab országok ál- f iamfőinek értekezletét az arab országok kollektiv támogatá­sának biztosítására „A Szaud- Arábia által esetleg hozandó bármiféle rendszabály" szá-»' mára, amelynek az lenne a? célja, hogy eltiltsák izraeli ha- é jók közlekedését az öbölben. Fenti körök még hozzáfűz­ték, hogy a Szaud király ál­tal tervezett legfelső szintű páaorab értekezletet valószínű Jól válasszuk meg a telepítendő szőlőfajtát Az utóbbi hónapokban a megye szőlőtermesztésének helyzetéről lényegesen több sző van, mint néhány évvel ezelőtt. Ennek nemcsak az az oka, hogy kedvező alkalom nyűt a szőlőtermesztésre, van bizonyos útkeresés is a további fejlesztésre. Ez in­dokolja, hogy a megye egé­szére kiterjedően ismét szól­junk a mezőgazdaság e fon­tos. ágáról. Ha a jelenlegi helyzetről rövid áttekintést akarunk adni, akkor a megye szőlő­gazdálkodásának állapotá­ról nem kapunk kedvező ké­pet. A szőlők nagyrésze le­romlott, a termelés igen költ­séges, nem egy helyen ráfi­zetéses. Ez a magyarázata végső fokon, hogy magasak a bor-árnak, hogy a világ­piacon csak nehezen verseny képesek a baranyai borok. Oka, hogy a szőlők nagyré­sze kiöregedett, nagy a tőke­hiány, az utóbbi években el­maradt a talaj termőerejé- nek pótlása, sok szőlő olyan kezekbe került, akik szak­szerűtlenül művelik. Emiatt igen alacsony a megyei átlag termés, nem éri el a felsza­badulás előttit; Természetesen ez nem ma­gától történt. Volt ilyen kö­vetkezményeket kiváltó ok — elsősorban az ötszörös szorz»5szám, a beadás, — amely elsősorban az egyéni termelők kezében lévő, a megye szőlőterületének túl­nyomó többségét kitevő, 15 203 k. hold szőlőt érintet­te. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek mint­egy 1 300 holdnyi szőlőterü­letén e súlyos helyzet egy­általán. vagy csak kismér­tékben észlelhető. Ebből kö­vetkezik, hogy szőlőtermesz­tésről szólva, elsősorban a magánosoknál lévő szőlőkről kell beszélni. Megnőtt a magánosok ked­ve a szőlők felújítására, újratelepítésére. Rövidesen elérkezik az ideje, hogy e munkák megyeszerte meg­kezdődjenek és folytatód jó­nak tavaszig. Az egyik leg­többet vitatott kérdés, hogy milyen szőlőfajtát hol tele­pítsenek, illetve milyennel pótolják a hiányzókat, cse­réljék ki az elöregedett tő­kéket. E kérdésre hosszú évek tapasztalatai, kísérlete­zési eredményei alapján a megye szakemberei megad­ták a választ. Közel sem ja­vasolnak annyi szőlőfajtát ínint amennjd különböző beszélgetésekkor szóba ke­rül. Mert annyi féléről hal­lani Pécs vidékén is, hogy melyik jó, hogy ez jobb, hogy az még annál is jobb, — hogy megszámolni is sok len­ne. A mecseki borvidékre mindössze négy fajta borsző­lőt javasolnak: Furmint, Fehér burgundi (kis és nagy), Olaszrizling, a védettebb fek­vésű területekre Cirfandli. A csemegefajtáknak már szélesebb a skálája: Csaba­gyöngye, Irsai, Pasatutti, Szőlőskeretek, Glória I. és II., Matthias Jánosné, Ham­burgi muskotály, Erzsébet. Ezek azok, melyek legjobban megfelelnék a Mecsek talaj és éghajlati viszonyainak. A Villány—siklósi borvidé­ken szélesebb a borszőlők választéka: Kadarka, Kék­frankos, Oporto, Medoc noir, Hárslevelű, Olasz rizling, Rizling sziíváni. Siklós vidé­kén az Olasz rizling, Bánáti rizling, Mézesfehér, Hársle­velű, Bouvier és a Pirostra­mini felel meg legjobban. Ez utóbbi, üde fekvésű terü­letekre. Ezzel nagyjából egyeznek a Mohács és kör­nyékén legjobban bevált szőlőfajták, míg Szederkény­ben és más mennyiségi táj­egységeken Monyoród, Szé­kel yszábar stb. a Csomorika (tévesen juhfark), Piros szlanka, Buovier és Rizline szilvám a legjobb. A cseme­ge fajták azonosak a Pécs vidékiekkel az egész megyé­ben. E fajták megválasztása és telepítése nemcsak azt jelen­ti, hogy a megye szőlői íel- újulnak, mennyiségük emel­kedik, de nagy minőségi vál­tozás is jár ezzel. Csökken a kevert szőlőket termő te­rület, csökkenhet a 2 000 holdnyi direkttermő szőlő, amelyeknek bora a legérték­telenebb. Sokat vitatkoznak a szőlős gazdák, hogyan telepítse­nek. Vadvesszőt ültessenek és oltsák, vagy gyökeres olt­ványt tegyenek a földbe. Két tábor van: egyik az oltásra, a másik a gyökeres oltvány telepítésére esküszik. Mind­egyik tábornak vannak meg­szívlelendő érvei. Végső so­ron mi az igazság? A nemes, gyökeres vesszőből nevelt tőke — különböző kísérletek utalnak erre — nem biztos, hogy eltart annyi ideig, mint a vadból oltott. Sőt, a pécs- váradi járás keleti részén ta­pasztalták, hogy egy-két évi vegetáció után kiveszik. Mégis, ami a gyökeres vesz- sző mellett szól, hogy rövi- debb idő alatt fordul termő­re (nincs kitéve az oltás si­ketének, vagy sikertelensé­gének), a szőlőtelepítés, pót­lás kevesebb vesződscggel jár, mint a vadvesszős. Természetesen senkit sem lehet kötelezni, hogy ilyen, vagy olyan módon telepít­sen, újítson szőlőt; Ha vad alanyról telepítenek, pótol­nak, egy rendkívül fontos tanácsot azonban érdemes megfogadni: a vad alany az egész megyében ne legyen más, mint a Berlandieri x Ripária 5 BB és 5 C, és a Rupestris Du Lot a száraz, köves talajokon; Megoszlá­suk 80—95 százalékban a Berlandieri, míg 5—20 száza­lékban a Rupestris. A jói használható, bevált vadalany a mennyiségi bortermelő vi­dékeken a Ripária Portális- szal bővül, de ennek alkal­mazása se legyen több, mint az összes telepített mennyi­ség 10 százaléka. A 10 éves megyei mező­gazdasági fejlesztési terv a szőlőtermesztésben is nagy­szerű célokat tűzött M, Részletesen kidolgozták a tájegységeket, a minőségi bortermő vidékekké fejleszt­hető területeket, számot vé­tettek a telepítéshez, felújí­táshoz, pótláshoz szükséges vesszők biztosításával, a karó szükséglettel, — a szőlőter­mesztés valamennyi fonto.- kérdésével; E kérdésekre még visszatérünk. Egy azonban bizonyos, a pótlásra, felújításra szőrűié többezer holdat kitevő szőlő- területeken a munka — saj­nos — nem történhet egyik napról a másikra, de még egyik évről a másikra sem» Legalább egy évtized kell hogy elmondhassuk: azon al úton járunk, amely a bara nyai szőlőtermesztés soha rom látott virágzásához ve­zet,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom