Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)
1957-10-03 / 232. szám
195? OKTOBER S NAPLÓ 5 I TECHNIKA ~ Tji ul on iámi ESŐ A JAVÁBÓL... VIZALATTI SZEM ami e szovjet öntözőgép csöveiből egyenletes permetben hull alá az öntözött kertgazdaság növényeire. A legújabb, hatalmas méretű gép egy menetben több, mint 100 méter széles sávot öntöz. A locsoló tank segítségével nagyméretű kertgazdaságok művelése válik gazdaságossá és a fizikai munka jelentősen megkönnyebbül. Hz áramütéstől az elektromos leigázásig Curtis R. Schaffer amerikai mérnök a chicagói elektronikus kongresszuson elhangzott felszólalásában az ember leigázásának új módszerét ismertette; Az ember agyában váltóáram kering, amelynek hullámai meghatározott agy-, illetve izomtevékenységet váltanak ki. Ha mesterségesen juttatnak áramot az agyba, akkor lehetővé válik az emberek viselkedésének szabályozása. Ezt a kísréletet laboratóriumban, állatokon már elvégezték: a jóllakott egerek igen éhesekké váltak, amint az agyukkal összekapcsolt elektródán át megfelelő áramot bocsátottak beléjük. Másfajta áram ijedtséget váltott ki belőlük. Schaffer ezt a módszert az emberre is ki akarja terjeszteni. Azt tanácsolja, hogy a pár hónapos csecsemő hajzata alá szereljenek elektródákkal ellátott „konnektort”, amelynek végeit az agy meghatározott Övezetével hozzák összeköttetésbe. Amikor a gyermek 2—3 éves lesz, a konnektorba kapcsoljanak kisméretű, rádióA képeket a „Műszaki Blet” szerkesztősége bocsátotta rendelkezésűnkre. hullámokat gerjesztő generátort. Ettől a pillanattól kezdve csupán meghatározott hullámú jelekre van szükség a kívánt mozdulatok kiváltásához, s az eleven robotgép máris működik. A vízalatti távolbalátás már régóta izgatja a tudósokat. Ezt a számtalan műszer is bizonyítja, amelyet mind e célból szerkesztettek. A kutatóknak sok akadállyal kellett megbir- kózniok. Először rendkívül megnehezítette a kutatást, hogy a víz alá bocsátott műszerrel csak egy bizonyos pontra figyelhettek. Később rájöttek, hogy ha a műszerhez egyszerű hajócsavart szerelnek, mozgathatják a berendezést. A csavar zaja azonban elriasztotta a tenger mélyének állatvilágát, a ráadásul felkavarta az altalajt, tehát látni is alig lehetett. A szovjet tudósok most olyan vízalatti távolbalátó berendezésen dolgoznak, amely az eddig ismert hibákat kiküszöböli. A műszer tulajdonképpen félméter átmérőjű fémgömb. Oldalán üvegablak, vagyis az adókamra „szeme" található. A gömbhöz kétszáz milliméteres átmérőjű acélhenger kapcsolódik, amelyben az irányiÚJ műanfag A fluo nevű új műanyag kékesfehér színű és belőle készült műszálat fluon néven hozzák forgalomba. A selyemnél sokkal síkosabb, olyany- nyira, hogy a legyek vagy szúnyogok nem tudnak rajta meg kapaszkodni. A fluonból készült hosszú szőnyegen a síelők jobban siklanak, mint a havon. Az iparban egyelőre nagyobb péküzemek futószalagjaként használják. A kenyértészta ugyanis nem ragad rá tó-szerkezet foglal helyet. A vízalatti műszer mozgását két kis motor biztosítja. Egyelőre csak 400 méter mélyre bocsátják le a szerkezetet. A tervezők szerint több mint egy kilométer mélyre is leengedhetik, mert az erős váz még 3 mélytengeri nyomást is kibirjo Az adókamrához félmillió gyertya fényerejével égő reflektor kapcsolódik. A vízalatti távolbalátó berendezést távirányítással működtetik. A vevőtelevizor kapcsolótábláján megnyomnak egy gombot, s máris látható a tenger világa. Dávid és Góliát A moszkvai gördülőcsapágy- gyár a méretskála mindkét végén gyárt csapágyakat. A felső kép a nehézgépipar számos berendezéséhez, például a hengersorokhoz, bányagépekhez gyártott legna- gyobb kúpgörgős csapágyat mutatja. Az alsrt kép viszont hatszoros nagyításban mutatja be a műszeripar miniatűr csapágyait, amelynek golyói még lgv, felnagyítva is kisebbek, mint a gombostűfej. ltin&UeUtt&r iuUa Angliában nemrég olyan öltönyöket hoztak forgalomba, amelyek viselőikkel együtt nőnek“. Ezzel megoldottnak látszik sok szülőnek az a problémája, hogy gyermekeik kinövik ruhájukat. Az újfajta gyermeköltönyöket már eleve úgy készítik, hogy meghosszabbításukhoz nem kall tű és cérna, hanem csupán olló és vasaló. Az öltönyök alját, a kabátujjat és a nadrágszárat úgy varrják meg, hogy meghosszabbítására csak ki kell fejteni a második varrást és kivasalva a ruhz időközben megnőtt viselőjének is megfelelő lesz. Az újszerű öltönyökhöz ezenkívül tartalék szövetdarabokat és gombot is mellékelnek. Angol atomerőmű-modell A képen látható atomerőmű-modell egyike annak a négy erőműnek, amelyet az AEI John Thompson Nuclear Energy Company épít Anglia számára az elkövetkezendő négy év folyamán. Az erőmű villamosteljcsftményo U60 MW, ami hőerőműre átszámítva évi 3.75 millió tonna szénfelhasználásnak felel meg. Az erőmű létesítési költsége 155 millió font. Az atomerőművek a Calder Hall-ban a mült év végén üzembe helyezett gázhütéses grafitmoderátor-rend- szer szerint készülnek. Uj tűzoltóberendezés UJ és rendkívül hatásos tűzoltöberendezést mutattak be Feltbam. ban (Middlesex — Anglia), amely nagy olajtároló tartályok tűzvédelmét biztosítja. A bemutató alkalmával a berendezés a felgyújtott kísérleti olajtartály tűzén pillanatok alatt úrrá lett. A hatóanyag igen gyorsan elgőzölgő metllbromld vagy klór—bróm—elánalapú folyadék. A folyadékot a gömbalakú úszótest tetején elhelyezett forgó fecskendők lövetik ki. A berendezés akkor lép működésbe, ha a környezet hőmérséklete a beállított szinten túlhalad vagy a láng közvetlenül ért. Néhány szóval Gyors ütemben halad c Szovjetunió 42 000 kilowatt kapacitású, hatalmas atomerőművének építése. Az erőművet két, egyenként 21 000 kilowatt kapacitású reaktorral látják el. Ez az erőmű 4 000 tonna szén értékének megfelelő energiát fog termelni. Kapacitása 5 000 kilowattal haladja meg az első szovjet atomerőmüvet. Egy óra alatt 30 000 köbméter víz folyik majd át az atomerőmű reaktorain. A hatalmas erőmű 1960-ban kezdi meg termelését * A Jugoszlávia, a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság képviselői által július 29-én Moszkvában aláirt megállapodás értelmében 1958-ban megkezdik a montenegrói alumínium kombinát Szibériai építését, s ezzel együtt a pe- rutyicai és a kovamicai vízi- erőmű építését is. E munkálatokra 9 millió dollárnyi ösz- szeget irányoztak elő. * Pera Gyurkovics, a belgrádi csillagvizsgáló tudományos munkatársa bejelentette, hogy megfigyelései szerint a közeljövőben az eddiginél hevesebb kitörésekre lehet számítani a Nap felületén. Rámutatott,' hogy most a maximális Nap- tevékenység időszakában vagyunk, amely 1954-ben kezdődött. Azóta egyre erősebb kitörések észlelhetők a Napkorongon, amelyek az idén elérik csúcspontjukat. A belgrádi csillagászok Nap-kitörések alkalmával megfigyeltek 200 000 kilométer magasságú lángoszlopokat is. olaj-ütőér A Volga vidékét Irkutszk- kal összekötő 72 cm átmérőjű olajvezeték hossza 3 700 km lesz, és a baskír olajat szállítja a szibériai ipar számára. A vezeték Tuimaszi—Irkutszk több száz kilométer hosszú szakasza nemrég készült cl. Az olajat szállító csöveket az Ural hegyláncain, hatalmas folyókon és számos patakon keresztül kell fektetni, köztük akkora folyamok is vannak, mint az Ob és a Jenlszej. A munkák nagyfokú gépesítésé következtében a munkálatok háromszor olyan gyorsan haladnak, mint az előző Tuimasz —Omszk szakaszon. féiiítH&cifyei Hát után: Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig (12) A környékbeli bennszülöttek persze hamarosan nevet adtak ennek a furcsa mzungunak, s elnevezték Ko- fia Bayának, ami egyszerűen annyit tesz, hogy — Rossz Kalap. (Bizonyos, a póri állatlakói is elnevezték valahogyan, de hogy miképpen nevezték el, azt nehéz volna megmondani.) Hogy aztán a mzungu miért kapta a Rossz Kalap nevet, az magától magyarázódik, de azért egypár szót megérdemel mégis a dolog. Való igaz, hogy ennek a mzungunak nem volt szép trópusi sisakja, mint a többi mzungunak, hanem egy óreg, foltos, tüskétől megtépdesett, dupla nagy nemezkalapot hordott — mégpedig több okból. Először_ is, mert kemény koponyája volt, s nem félt a napszúrástól. Másodszor, mert örökösen a sűrűségeket járta, es alkalmatlannak tartotta a napsisakot, amely akkoráidat koppon, ahogy a gallyak hozzácsapódnak, hogy százszor is elárulja az ember közelségét a sűrűség lakóinak. Harmadszor, és végül arra is használta a tüsketépte rossz nemezkalapot, hogy azzal pufogtatta tunya mászai szamarainak a fejét, ha a csacsik nógatásra szorultak. Persze, nemigen fájtak, annál nagyobbat puffantak ezek az ütések, s ezt nagyon méltányolta a mzungu hátasszamara. A Rossz Kalap, a Kofia Baya, tehát letelepedett a Ruvána-szteppén, és a póri lakói megütközéssel látták, hogy növekszik napról-napra a faluja és hallották, szá- montartották, let lett megint a mzungu puskájának az i áldozata, ki meg a rablakója a mzungu cölöpkarámjainak. Kezdetben ugyanis csak vadászgatott a Kofia Baya, Klttenberger Kálmán: A Klllma-Ndzsárótól Nagymarosig 35 újabban azonban felcsapott állatfogónak is — még pedig nem eredménytelenül, ahogy a cölöpkarám lakóinak gyors szaporodása is bizonyította. O, mert nagy ravasz volt ez a Kofia Baya. Tábora közelében a világért se bántotta volna az antilopokat, meg a többi veszélytelen vadat. Ezzel úgy megnyerte a bizalmukat, hogy például a törpe-gazellák naphosszat nyugodtan ott legelésztek a tábora körül. Es nemcsak, hogy legelésztek, hanem sokszor menedéket is kerestek a tábor közelségében, ha üldözte őket valamelyik négylábú ellenségük. Így aztán a gyanakvó marabu nép is tapasztalhatta hamarosan, hogy a tábor körül nem fenyegeti őket a „dörgőszavú halál’’... Persze, akkor még nem tudták, hogy mire való ez a nagy előzékeriység! Szegény Marabu magamagán tapasztalhatta, hogy milyen nagy igazság az, amit 6 a társainak váltig mondogatott: sose bízzanak a pórilakók örök ellenségében, az emberben és kivált a vörösarcú emberben! És éppen neki kellett megjárnia! Neki, Marabunak, aki még a tábor biztonságos zónájában sem engedte, hogy Kofia Baya lővésnyi közelségbe kerüljön hozzá!.., Egyik napon, kora hajnalban, amikor még a kánya se keringett, s a dögkeselyű még a hálófáján gubbasztott, Kofia Baya kitétetett a tábor közelében egy fél antiloptetemet, és vasból készült szanszeveria-rostokkal körülfont tányércsapdákat rakatott le körülötte. A csapdák olyan mesterien el voltak takarva, hogy még egy nagyon öreg, gyanakvó marabu se vehette őket észre. Ahogy a fényes nap emelkedni kezdett, a kányák meg keselyűk nagy magasságban óriási köröket vágtak, j hogy megtudják, milyen szteppei drámák történtek az éjszaka, s vajon hagytak-e valamit a hiénák és sakálok ■ az éjjeli áldozatokból, hogy ők is lakmározhassanak! A kányák keringéséből vették észre a keselyűk, a keselyűkéből a marabuk, hogy a Kofia Baya tanyája közeledd Klttenberger Kálmán: A Killma-Ndzsárótól Nagymarosig ben nagy lakoma várja a vendégeket. De azt is elárulta a kipangák (a kányák) vijjogása, és a keselyük fel-fel- gallyazása, hogy a lakoma tárgya jelenleg még nem szabad, mert nagyobb hatalmasságok vannak a préda körül. Ügyis volt a dolog, bár ebben az esetben nem valami négylábú tartotta távol a kányákat, keselyűket a lakmározástól, hanem Kofia Baya embereinek egyik leg- gyámoltalanabbja, akit a rosszkalapú mzungu nagy előszeretettel alkalmazott az ilyenfajta célokra. A feladata nem sokból állott ennek az embernek: addig kellett ott állnia a kikészített dög közelében, amíg a türelmetlen kányák és keselyűk elég „reklámot’’ nem csaptak a reménybeli lakomának, s meg nem érkezett a hírverésre a marabu nép is seregestül. Kofia Baya ugyanis a marabuk közül akart elcsípni egy-két szép példányt... Persze, nem kell azt képzelni, mintha Kofia Baya nem juthatott volna másképpen marabuhoz. Foghatót' volna ő akármennyit, de nem akart vesződni az éppen csak fészekhagyott fiatalokkal, s különben is az volt a célja, hogy neki öregen fogott marabuja legyen. Holmiért kellett neki öregebb marabu? — az is kiviláglik a későbbiekből. A kipangák, a keselyük reklámozására hamarosan megérkeztek a marabuk.-Egyre alacsonyabb körökben ' keringtek az antiloptetem fölött, egynéhányuk már a lábát is előredobta, hogy leereszkedjék lassú ejtőerny módjára. Aztán le is szálltak, tudván, hogy a feke: ember csak közelről tud ártani, meg azt is, hogy Kofia Baya tábora szent hely, ahol nem éri őket a messzi: 1 ártó dörrenés. Ami a lakomaőrző embert illeti, Kófio í Baya akkor már különben is odaszólt a fegyverhordo- zójának, névszerint Magobénak — zavarja el már onnan azt a gyámoltalant, mert az egész nap elvakaróznék a dögnél, holott a marabuk már olyan nagy számban je- I lentkeznek, hogy a keselyűk igazán nem ronthatják el többé a csapdázás eredményét. (F .Ivtaia-a kivetkezik.)
