Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-01 / 230. szám

2 N A P I ö 1957 OKTÓBER I A műveiőÉsiiiy helyzeté! és feladatait y tárgyalta meg a megyei tanács Tiltakozó nőgyűlés Sablonok nélkül Hétfőn délelőtt 10 órakor a megyei tanács kultúrtermében megyei tanácsülés keretében a művelődésügy helyzetét és fel­adatait tárgyalták meg. Az ülésen a megyei tanácstagok, Palkó Sándor elvtárs, a me­gyei tanács v. b.-elnöke, vala­mint a művelődésügy terüle­tén dolgozók vettek részt. A kenységet tudjunk diákottho­nainkban kialakítani úgy, hogy az ne menjen a tanul­mányi munka rovására. Me­gyénkben az idei tanévben megye művelődésügyi hely- má fokozatosan átalakítani. 1 A városi nőtanács október i 23-án, csütörtökön este 6 óra- í szetesen ennek feltétele,hogy selejtes művek ne kerüljenek:^ nagyszabású tiltakozó nő-1 eleven közösségi életet, élénk eloaaasra. * T.Tf,„ ♦ politikai és kulturális tévé- a művelődési otthonokkal : , * re CZ eCSf a : kapcsolatosan ezeket említette: $és Szakszervezetek Doktor . — Járási művelődési há-1 Sándor Művelődési Házában j zaink függetlenített dolgozói- } (volt Tiszti Klub). A nagy gyű- . nak összetétele nem biztosítja, j lésen az ellenforradalmi kiállí- j egyelőre a mohácsi diákott- szempontból'^ V™ a*VaM ™ októberi t hont fogjuk ilyen kollégium- lelő színvonalú munka folv- ? eseményekkel foglalkoznak. : Ebben a tárgykörben Ta­kács elvtárs beszélt még a hitoktatás problémájáról, a politechnikai képzésről, az is­kola és a társadalom kapcso­latáról, az általános és közép­iskolai iskoláztatásunk hely- számú bevonása a művelődési zetéről, az oktató-nevelő mun- házak munkájába. Az ellenforradalom művelő- tárgyi feltételéről, _ majd Ezután foglalkozott a hiva- dési életünkben is rendkívül1 ralt®rt a nepmuve.es heiyzeté- t^sos művészettel, képzőművé­zetét és a feladatokat Takács Gyula elvtárs, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője ismertette. Művelődésügyünk általános helyzete jék a művelődési házakban. Ezen úgy szeretnénk javítani, hogy a függetlenített állások egy részét félfüggetlenített státusokra bontanánk és így lehetővé válna a legjobb lel­kes szakemberek nagyobb re és feladataira: Nagyobb jogkort kapnak a községi tanácsok székkel, írókikai, a könyvtár- hálózat helyzetével és me­gyénk sajátos jellegéből adódó néhány feladattal, például a múzeumok műemlékvédelem kérdéseivel: károkat okozott. November 4 után is még sokáig hatottak, és részben ma is habnak rá­galmai, zavartkeltései. Sőt, bi­zonyos vonatkozásban —mint ismeretes — a művelődési életben mélyedre behatoltak, A j6 munkához jó káderek mint társadalmi életünk más ... . területeire és návfeabtau tar- szükségesek - mondotta: - tották, tartják pozícióikat — Népművelési dolgozóink több Maga az a tény, hogy hibáin- sége képes feladata jó megöl- követték. Számos hozzászóló kát kihasználva hatalomra dására^ egyrészük azonban el- beszélt arról, hogy iskoláink­juthatott az ellenforradalom, . , _, ban eredményesebben folyjék ön magában is növelte a szó- Kedvetlenedett, többen nem a politikai nevelés. Megemli- cializmusban való csalódottsá- hajlandók népművelési műn- tették, hogy a diákotthonok- got, jóhiszemű emberek előtt kát végezni. Az ellenforrada- ban kevésbé használják ki a is bizonyítani látszott a „szó- i«-. és az azt kövAtő idő elaii» tanulók nevelésének lehetősé- cial'ista művelődés csődjét" ' ° - gét. Böhönyei Gizella nagy­Helyette azután világosan ki- bebizonyosodott, hogy népmu- harsányi pedagógus a falusi Hozzászólások A beszámolót hozzászólások A nagygyűlésen budapesti: vendégek is részt vesznek és a S nagygyűlést is budapesti elő- ♦ adó tartja. A nagygyűlésre a J városi nőszövetség ezúton is t meghívja Pécs város dolgozó nőit és leányait. őszi hangversenyek A KISZ és » szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Háza a Pécsi Bádié közreműködésével őszi hangversenyeket rendez, vi­lághírű művészek előadásában, mikrobarázdás hanglemezekről. — Négy sorozatra lehet bérletet vál­tani: A-sorozat: Beethoven összes szimfóniái és versenyművel. " B-sorozat: Operák: Don Juan, ! Varázsfuvola, Lammermoorl I.u- | cia, Rlgoletto, Othello. ♦ C-sorozat: Oratóriumok: Hándel: • Messiás, Verdi: Requiem, Beetho- ♦ ven: Mlssa Solemnls, Bach: Mag- $ nlflcat, Mozart: Requiem, Bach Az egyik megbeszélésen egyszerre hárman is ugyan­azt kérték: „Taggyűlésre ké­szülünk, segítsenek az elv­társak! Mit tűzzünk napi­rendre?" Megrovó hangon beszéltek s gondolatban bizonyára hoz­zátették: mint régen... Ak­kor is, de ma különösen, egy csomó tanulsággal a tarso­lyainkban jól tudjuk, milyen rosszul tettünk, amikor a ha- vonkinti titkári értekezlete­ken a pártbizottság elkészí­tette a napirendet vagy ér­tekezlet híján levélben küld­te ki minden alapszcrvzzet- hez. Akkor talán hadakoztak is ellene, mondván: „Ez már mégis csak sok, nálunk nincs baj az oktatással, miért fe­cséreljük erre az időnket, in­kább mást kellene megbe­szélni”... Nem lehetett és nem is tértek el tőle. A párttaggyűlés az alap­szervezet legfelsőbb fóruma, tanácskozása — esemény az üzem, a falu, az intézmény életében. Ki tudná legjob­ban megállapítani miről vi­tatkozzanak a kommunisták ha nem a közösség tagjai, üzemüket, személyüket érin­tő fontos dolgok történnek mindennap, kudarcok, örö­mök érik őket, amelyekről csak ők tudnak részletesen és amelyek valamilyen ta­nulsággal járnak. Az élet, a politika olyan eleven és változó, hogy nem egy hó­napra, hanem minden hétre jutna valami, ami a pártszer­vezet kollektívája elé kerül­hetne. Tanácsot persze lehet és kell is adni, de helyisme­ret nélkül semmit sem érne. Sablonokban élni és csele­kedni pedig egyet jelentene a bólogatással, az önállóság elvesztésével. Ha csak egy­szer fs megfogadnánk az ilyen kérést, másodszor már elvárnák, hogy ismét a te’ sőbb szervek mondják ineg, mi is legyen a vezetőségi ülésen, a taggyűlésen. Ahol tanácstalanok, kér­dezzék csak meg a Kommu­nistákat: elvtársak, mit ja­vasoltok a taggyűlés elé. Be­szélgessenek csak a fizetők­kel: milyen gondok foglal­koztatnak benneteket az üzem irányításában. Járja­nak csak sokat a munkások között és tudakolják meg tő­lük véleményüket a politiká­ról, a gazdaságról. Annyi fel­adatról fognak hallani, hogy csak győzzék megoldani, ész­re sem veszik, s lesz miről tárgyalni a taggyűlésen. Olyan kérdésekről, amelyek csak ott jelentkeznek és csak az ottani kommunistád segítségével lehet végrehaj­tani. Trl oí nrrrrci ol an +ác kai jegyei: a nacionalizmus, a nőttek nevelőle leffven A ká- ne^,,UVeE i, K''ruci „ marxizmus- és szovjet-ellenes- nevelője legyein. A ká- arró^ hogy a megye J részietek. Értéke, jutalmak. séf és a Herikalizmus derhelyzet megjavítására fel- népművészetének propagálásé- | a műveket szilágyi József tétlenül szükség«: párt- és ra olyan üzletet kellene létre- jmertetl. A konszolidáció során jelen­hóm i, ahol a népművészek al- ; kotásaiból vásárolni lehetne.: Palkó Sándor elvtárs részle- ; lesen elemezte értelmiségi po- j litikánkat. Elmondotta többek : között azt, hogy ellenségeink-: 1 Mérsékelt, Időnként még elénk éjjel 3—6, legmagasabb nappali hő­északi, északkeleti szél, az éjsza- , . kai lehűlés erősödik, helyenként mérséklet kedden iff—13 tok gyenge talaj menti fagy, a nappali zőtt. tős eredményeket értünk el a tanácsszerveink biztosítsák, művelődéspolitika terén is. hogy minden községben meg- Ennek, valamint pedagógusa- felelő népművelési munkás ink munkaakarásának köszön- foglalkozzék a kultúnmunká­hető, hogy lényegében siker- val. Ennek elősegítése érdé- ________ ___ _____ rel fejeztük be az elmúlt tan- kében úgy intézkedtünk, hogy kel nincs vitatkozni valónk, el­évet és megindult a helyi nép- a községi tanácsok nevezzék lenségeinket megsemmisítjük, művelési élet is. Legfőbb fel- ki a népművelési ügyvezető- De azokat az embereket, akik j adatokat a következőkben le- két, művelődési otthonok jóindulatnak, azonban,,tévúton L ____ ______ .. ________ __ _ „ . , _ . hé t megjelölni: a téves néze- igazgatóit. Az egyes jogkörök járnak egy s más kérdésben fadások szerepelnek a MTESZ iában válik ki a vasban. Ha műszakiakat, iek elleni harcnak még tóidéig leadása szükségessé teszi, hogy — türelmes nevelőmunkávol i^tóber' pro®ramjáb' n " azonbán 'a vashoz magnézju- Negyedikén két akadémikus Érdekes előadások az MTESZ októberi programjában Igen érdekes és értékes elő- vő szén parányi lapocskák alak- két, főleg a vasiparban dolgozó 4 » ‘I - , f • „ ________ ínUn« T T Al 11, f A . —' TIT r< ' HOhO H O O f mo t vagy kalciumot adagolunk, előadását hallgathatják meg elvi megalkulvás, sem pedig sz oktalan bizalmatlanság, szektás elzárkózás irányában. Fokozatosan kell kibonta­koztatni pedagógusaink társa- J dalmi tevékenységét és vég ál j a jövőben is nagy gondot kell • fordítani pedagógusaink, mű- j vészeink anyagi gondjaira^ : Az ifjúság nevelése Az ellenforradalmi demagó- : gia az elmúlt tanévben átme- : netileg erősen megfertőzte fel- ; sötagozatos, de különösen kö- : -/épiskolás tanulóifjúságunkat. Egyesek közülük aktívan is te- : vékenykedtek sztrájk jk, tűn- • tetések szervesésében. Terme- j szetesen nem szabad figyel-: men kívül hagyni, nogy az el­múlt években mi magunk .s ; követtünk el nevelésünkben ■ olyan hibákat, amelyek az if- j jóság helyes szemléletének és i Bízményeinek kialakulásét za- : varia. dotta, — hogy színvonalatlan munka feladatairól. ! kalmazása esetén a vasban le- közelebb vinni az érdeklődő- adást. A iBaciotisilSzimis nem fiaaasKeeeieí IV* E két szomorú, nagy áldo­zatokat követelő történelmi tanulság sem ütötte még ki húrján kezdett pengetőzni, áradét, jöttéit a ttegkülönfé­amelyen az imperialista rádió- lébb árnyalatú viccek, ame­állomások húzták a prímet. lyek csaknem kivétel nélkül, S míg a „Szabad Európa" annak az egyoldalú tájékozta­állandóan arról prédikált, tásnak hibáit használták ki, hogy mit visznek ki Záhony- ami éveken át volt a Szovjet­nál az országból, de arról egy unióról. Képtelenségig valót­194* .idAr, szót sem szólt, hogy mit hoz- lan, eltúlzott hírek keringtek, u*a®_ „ k~ maik be, i— egyszerre csak amiről így utólag derült ki, ben, de különösen 1917 18— felütötték fejüket értelmiségi csak egy célja volt: felszítani 49-ben nem nagy sikerre szá- körökben, jónéhány pedagó- a nacionalizmust „magyar ér­míthatott volna a népi demo Búsnál a hazafiasságra nevelés dekefcben“ a Szovjetunió el­a nacionalizmust azok kézé- krácia elleni nacionalista uszí­ből, akik ma is ugyanazokért a célokért forgatják, mint ré­gebben. Ismeretes, hogy az „megoldhatatlan Egyre sűrűbben tás. Ha ezekben az években megbeszéléseken, írásban kül valakik elkezdtek volna nem- dött kérdésekben ezernyi vál­problémái“. len. hangzott el Kétségtelenül történtek olyan milyen magasra csapott a na^ rionalizmius, főleg a Szovjet unió ellenes nacionalizmus. hibák, intézkedések, amelyek nem használtak sem a szovjet, sem a magyar népnek, sőt ni az utcán és azt kiáltozták hazafiasságra, amikor nem tar- esetenként igen sokat ártottak. októberi ellenforradalomban Ä tozatbam „Hogyan neveljünk volna, hogy jegyünk magya- tozik hozzánk Pozsony, Kassa, rok", „legyünk szabadok“, ak- Kolozsvár, Szabadka, Ujvi­gokkal lehetett találkozni: „Miért nincs Magyarországon Nem oktőhor ffi-i-n kor elmegyógyintézetbe dék..." Jóidéig volt ezzel olyan dött a fertőzés * naeinmpiiz- szállították volna őket köz- álláspont, hogy egy-két hóbor- szabad sajtó?“ S indokolták mus mérgével- Már előhh megelégedésre, vagy ott hely- tos ember kiagyalt problémái azzal a nyilvánvaló hibával, _ - ® 9 Kzvrti w-vnesrflrnT-kf óirt Vrtlna TY1 rt CT11 "Irtáé nao'V ás *,*.1 e le l/lelrK/vts A 1 amelyhez az alapot a 25 éves 1)011 megkapták volna_ magukét ezek és az1 első időkben az hogy nem egy esetben külföldi és „független“ pártok. Néhár * A M /lírthn JW tfSM 1. J f --____ _ TI ... .. . . A Ó ^1 1 ÁL Á„ÁLLnl MM ., A m . ... t . . ff. a J 4 - - 4 1 I I ' Az új tanévben nagyobb tu-1 Horthy-fasizmus maradványa rádiók órákkal megelőzve a datosságot kell kapnia az is­kolai nevelőmunlcáhan a vi­lágnézeti—erkölcsi—politikai nevelésnek. Nagy segítségeit várunk a tanulók erkölcsi— politikai nevelésében az er­: és az ismert „nemzeti kotnmu- ■ názmus“ nacionalista demagó­a magyaroktól. Később _ az ilyen kérdések még a válasz újabb nacionalista fertőzésre adást is ritkán érdemelték ki. magyar, mondták a magyar és talajt adtak azok a hibák. Közben a gyűrű szélesedett, más országok életében végbe­eia adta. Ha a századforduló amelyek bizonyos területeken Már diákok, nem egy esetben ment eseményekről szóló híre jm m AmwAéi Ali őri f 1 9__1 A Áitm V!a1á«»a1. La4 : óta át is ment árnyalati vál­: tozásokon a nacionalizmus — ■ mint láttuk 1914-ben, munkás, keb A nacionalista uszítás elő­kölcsi ismeretek általános és f néperdekekre hivatkozva küld középiskolában egyelőre ki-1 háborúba a mi,.lókat, Bérletképpen az osztályfőnöki J a Ml^vista veszély órák keretében való tanításé-J elhárításának ürügyért, 1956- tóL A világnézeti nevelési13?11 pedig .Jiemzetj kommu- egyik kiaknázatlan területe Í n:zmus’'-t hangoztatva akar­sértették a nemzeti önérzetet. 12—14 éves kislányok kérdez- E hibát mégcsak tetézte, hogy ték, hogy „miért nem a miénk erről egyáltalán, nem beszél- Erdély?“ S jöttek a pedagógu- vette ismét nem egészen fél tünk nyíltan, nem vitattuk sok közül még többen, hogy évszázad alatt harmadszor meg makunk között. „Amerika „a diákok zaklatnak bennün- hangja" és „Szabad Európa" két e kérdésekkel“. S mikor székek, ahol hibák történtek fajdalomban? viszont nem mulasztotta el a már látszott, hogy elég komoly a vezetésben, csak itt hozták kínálkozó alkalmat. Árnyalati dolog lehet emögött és a vá­nap alatt eddig jutott e tér" is a „nemzeti kommunizmu égisze alatt szított nációm' mus, hogy utána már cs-' órákon múljon egy újabb Ív ború kitörése. Tehát mi volt a fegyvertár . _ , , „ , ba-n, mire hivatkozott a n~ 1848-at. De csak azokról ^ be- cionalizmus az októberi elír kapcsolatba" 1848-cal. így az tak az érdekelt körök új vér­fürdőt rendezni —, a lényege nem változott. Megmaradt an­dolgokban, nem alapkérdések- laszadás megtette az első lé- érthetetlenül elmaradt tájékoz- i,mert a második viláoháí^r r E/vm n ««Áaí Áa «Á^nlr/vi' imn'1+oi« ÍX+4 LÁ..J,.. I.JÁa _ MM — - Ám. ____* 1 £ T1/ U> __ _ y *• be n történtek a párt és kor- péseket, nyíltan jött kérdés- tatás a magyar és szovjet és many ilyen természetű hibái, ként a javaslat: „Miért nem más országokkal kötött gaz- de a nyugati rádiók nációnál is- építünk emlékművet a második dasági kapcsolatokban, a hír­ta-uszítása már így adta visz- világháború hősi halottainak?’1 közlés lassúságában, — a had­volt közoktatásunkban az el-; múlt években a diákotthonok. • Pedig a diákotthonokban el-| helyezett tanulóifjúság száma | nak, ami a két világháború sza: „Orosz gyarmattá változ- Nem titkolom, amikor először sereg ruházatánál, egyes ese­és összetétele olyan, hogy f megfelelő nevelési tevékenvsé biztosításával valóságos házi- j sává válhatna a közíolskolai | népek rovására történő kiter- ífjúság nevelésének. Ternié-1 jesztésének eszköze. : idején volt: a reakciós ural- ♦ kodó osztályok hatalma más előkészítő időkből, a harmadi a „nemzeti kommunizmus már új, amit mint kiderü’t olyan nagy „kommunista* eszelt ki, mint Dulles, az USA tunk...“ “Kizsákmányolnak halottam e kérdésféle követe- tekben a szovjet módszerek kiiliiffvm’iniszte-e bennünket..." S a hibák lát- lést. zavarodott fejű emberre másolásában. Minden-e rá- M tán talpra ugrott az itthoni gondoltam. S később kiderült, osztályellenség is és ugyan- hogy nem az, hanem naeyon húzták az „ovoszos'tási törek- a magyar nép „gyar­azon hegedűnek egy másik is jól tudta célját. Mint az mati sínylődését“. Érdemes sorra venni mind­hármat. (Folytatjuk)' 1 Íí központi helyet kell elfoglal- a községi tanácsok többet és kell a helyes útra vezetnünk. A . ........................... ......._____________________, ------------ _ ni a művelődési dolgoziónk jobban foglalkozzanak a nép- mozik decentralizálásáról szól-1 Harmadikén délután fél há- akkor a szén nem lapkásan az érdeklődők. Dr. Rényi Alf­ideológiai és szakmai képzé- művelési munka személyi, tar- va elmondotta; helytelen, hogy »rom órakor a Sopiana Gép- válik ki, hanem gömböcskék réd akadémikus „A valószínű­seben, az értelmiség között talmi és tárgyi feltételeinek kisebb községek kérik saját | gyárban tart előadást és gya- alakjában. Ez a látszólag nem ségszámítás alkalmazásairól a végzett eszmei—politikai mun- biztosításával: kezelésükbe a mozit. Admi-t. sokat jelentő körülmény erő- biológiában” címmel, dr. Szent­kában. A továbbiakban elemezte az nisztrációs és gazdasági okok | , 1 _ 0 ’ sen megváltoztatja az öntvény ágothai János akadémikus pe­A szilárd elvi alapokon SLŐ ismeretterjesztő munkát, meg- miatt jelenleg nem lehetséges |a Csepel Vas- es Fémművek tulajdonságait. Szilárdabbá, dig „A kibernetika biológiai jó kapcsolatok ápol'ása és to- említette a „Siklósi vár1’ című a mozik ilyen irányú decentra- I kutató mérnöke, a gömbgrafi- kopásállóbbá válik az öntvény, vonatkozásai” címmel tart clő­vábbfejlesztése segítheti pár- történelmi kiadványukat és lizálása. _ ltos öntöttvas előállításának De, hogy milyen arányban kell adást. tunk és az értelmiség viszo- elmondta, hogy a vidéki isme- A hozzászólók közül számo-1 technológiájáról. a vashoz adagolni egyéb anya- Tizennegyedikén Dulánszky nyának javulását, az aggodal- rettcrjesztő munkában komoly san említették meg a 14—18 | a gömbgrafitos öntési eljá- gokat, hogy a szén gömb alak- Nándor, a Víz- és Csatomamű­mak kételyek megszüntetésé*. szerePe lenne a TTIT-nek, éves gyermekek foglalkoztatá-1 rás ma még sehol sincs beve- jában váljon ki, és milyen vek főmérnöke a pécsi ivóvíz­Biztósífemi kell, hogy a helyi az?nban a csökkentett létszá- sának és nevelésének szüksé- I zetve. Ez még nem a ma, ha- egyéb körülményeket kell még ellátásról, tizennyolcadikén pe­szervek is me-értsék és alkal- mi1 apparátus nehézségeket gességét is. * nem a holnap eljárása. Ez a ehhez a folyamathoz biztosíta- dig Fiala Andor az Erőterv mazni tudják'pártunk értei- okoz- testéit azután az önte- A hozzászólásokra Takács J bemutató is kísérleti jellegű, ni — még tisztázatlan. Cseh tervezője az új pécsújhegyi hő­misé-ö politikáját és ne kö- vé,ke?y művészi munkáról, a Gyula elvtárs válaszolt, majd*Mi is az a gömbgrafitos öntési Miklós előadása és gyakorlati erőmű szénellátásáról, a szén- vessenek el hibákat sem íz 6ZÍnÍatezócsoP°rtokról. a megyei tanácsülés határoza- | mód? Ismeretes, hogy az öntés bemutatója ennek a problémá- előkészítéséről és a beépítésre u_ — El kell érnünk — mon- tot hozott a művelődésügyi í után a jelenlegi eljárások al- nak a megoldásához szeretné kerülő kazánokról tart elő­S október 23-án Budapes­ten, majd pár nappal később Pécsett a tüntető fiatalok egy- része már a márciusi ifjakhoz hasonlította magát, 8 akik tud­ták, hogy ez miért kell, még­csak szították c teljesen tör­ténelmietlen hasonlato66ágot a Talpra magyar-ral, a Szózat­tal. S a nacionalizmus megin­dult ismét több mint egyhetes nyílt, pusztító útjára, hogy el­érjen a Horthy-fasizmusbó] is­mert „Nagy-Magyarország — menyország”-ig. A kisgazdapárt pécsi ala­kuló gyűlésén egy felszólaló már így beszélt: ,.Ragadjon le 1956 nyarán már ilyen dől- a nyelvem, száradjon le a jobb kezem, eméssze tűz a testein, ha rólad megfeledkezem Er­délyfország". S alakultak a kü­lönböző „nemzeti“, ..magyar im-ra trianoni „békeszerzödé- elszakított területekre. :••>»•■'

Next

/
Oldalképek
Tartalom