Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-15 / 217. szám

1937 SZEPTEMBER 15 NAPLÓ 7 5000 kilométerre Pécstől!»«« feli tanyistoJimli télen A pécsi Állami Levéltár veze­tője: dr. vörös Márton több hetet töltött Svédországban. Tanulmányújáról az alábbiak­ban számol be. hogy a svédek munkamoráljá­nak alapja ez az embcrvédel- mi intézkedés. A svédek szíve­sen fizetik a magas adót — . _ ... ami önmagában hihetetlennek — A ovéíl Vörös lereszt hangzik —, mert tudják, hogy ezzel az állam szép öregséget biztosít számukra. Ez pedig nem jelentéktelen dolog, ha figyelembe vesszük azt, hogy a svéd életkor általában 70 év körül mozog. stockholmi meghívására kö­rülbelül két és fél hetet töltöt­tem Svédországban, valamint Eszak-Finnországban. Tanul- mányutam célja hármas volt: X. Levéltári kutatásokat foly­tattam, 2. a szociálpolitikai kérdéseket tanulmányoztam, 3. befejeztem lappföldi tanul­mányaimat. — A levéltári tanulmányok során nagyértékű, magyar vo­natkozású levéltári anyag jegy­zékét készítettem el. Svédor­szágban több száz okmány ma­radt fenn I. és II. Rákóczi Fe­renc leveleiből, továbbá az er­délyi svéd követek jelentései­ből. Ezek között magyarnyel­vűre is bukkantam. — Szociálpolitikai tanulmá­nyom alkalmával alkalmam volt megismerkedni a svéd If­júságvédelemmel, öregségvéde­lemmel és az alkohol ellenes küzdelem országos vezetőivel. Mindenütt a legnagyobb kész­séggel álltak rendelkezésemre s mutatták be a modem intéz­ményeket. — Meglepett, hogy az Öre­gek számára 8—10 emeletes üvegpalotákat építettek. Ezek korszerűen vannak felszerelve. Alkalmam volt megnézni, hogy ezek az Intézményeik — valamint más szociális alkotá­sok — milyen tőkéből készül­tek. A lakosság jövedelmének igen nagy százalékát fordítják adóra. A százalék a kereset nagyságával arányosan növek­szemünk elé tűnt egy-egy csor­da, megmozdulásakor a föld úgy látszott, mintha megmoz­dulna. — Svédországi utam lebo­nyolítását az tette lehetővé, hogy a Svéd Vöröskereszt stockholmi központja 800, déli részlege pedig 250 svéd korona Még sókan emlékeznek a DGT tüzelőanyag- : telepeire, vidéki bizományosaim, ahol meg- ■ maradt szénkészleteiket kínálták. Ugyanis va- • lamilwT — nem is olyan régen — nem volt ; ennyire keresett a pécsi szénmedence termá­iké. A pécsi-szén kalóriája igen magas, de tti- \zelés közben összesül és csak állandó, szak- í szerű gondozás mellett ég el teljesen. Nos, > emiatt nem egyszer a DGT nyakán maradt a tanulmányi segélyt adott. Ez l*zén, melyet a városban és vidéki bizományo­Az ifjúságvédelem terüle­— ■ - —mbbs tén —v amely egybeesik az antialko­holista küzdelemmel is — óriá­si fejlődést mutat a tanító­intézeték új, modern képe. Ha­talmas elemi Iskolák vannak. Ezek alagsorában tökéletesen felszerelt fűszer- és csemege­boltok, postahivatal, asztalos­műhely, stb. van. A vásárlókat a gyermekek szolgálják ki. — Az alkoholellenes küzde­lem óriási erőfeszítésekkel igyekszik visszaszorítani a másfél évszázad után, maga­sabb életszínvonalra Jutott pol­gári társadalom negatív jelen­ségét: a szeszfogyasztást. A túl­zott szeszfogyasztásra vezethe­tők ugyanis vissza a minden­nap előforduló gépkocsisze­rencsétlenségek. Tudnunk kell azonban, hogy Svédországban a közepes hajtási sebesség 100 kilométer. — Ütünk egyik fontos célja az észak-finnországi lapp-tele­pek tanulmányozása volt. Ez alkalommal az Északi-sark­körtől, vagyis Rovaniemi telep- • töl északra 500 kilométerre | folytattam utamat az Inari­az összeg Svédországban ko­moly; pénznek számít. —' Tanulmányaim nyomán egy részletes értekezést készí­tek a svéd levéltár helyzetéről a magyar népművelésügyi mi­nisztérium levéltári osztályá­nak, a lappföldről pedig köny­vet írok. Ami a szociálpoliti­kai, illetve várospolitikai ta­nulmányaimat illeti, alkalmat keresek arra, hogy Pécs város tanácsával megtárgyaljam a hasznosítható szempontokat. Elsősorban a város tisztaságára, kertkultúrájára, a szociális in­tézményekre vonatkozó ta­pasztalataimat szeretném át­adni. — Svédországi emlékeim • sálnál értékesített. Azt is megtette — csak ! azért, hogy piacot szerezzen készleteinek, — ! hogy saját költségén szereltetett be különle- : ges tüzelő tereket a klinikákon, üzemeknél. : Így akart propagandát csinálni szenének. Ma a TÜZEP telepei — minden hasonló i propaganda nélkül —, jól biztosítják a lakos- : ság ellátását. S számok bizonyítják, hogy év- ! röl-évre jobban gondoskodik a tüzelő-ellátás- : ról. Míg tavaly szeptember 1-ig 22,990 tonna ! szén került ki a háztartásokba, addig most : már 25,260 tonna a pincében, fészerben várja : a telet. Ebből 7063 tonnát a SZOT eí&leg-ak- ; dójára adtak ki. Ez annyit jelent, hogy 7800 • lakos már hazavitte a szenet fát, és csak ez- i után kezdi meg a részletek fizetését. Nem kis gond ekkora város ellátása tüzelő- ; vei. A megye évente 35—10 ezer vagon építő- : és tüzelőanyagot használ fel. Ebből egymaga : Pécs 1000 vagonnal fogyaszt negyedévenként. kedvesebbike az volt, amikor a Svéd Vöröskereszt központ­jában tanúja lehettem azok­nak a tárgyalásoknak, amelyek célja a magyarországi gyer- mekparalízis elleni küzdelem­hez nyújtandó segítség volt — fejezte be nyilatkozatát dr. Vö­rös Márton, a pécsi Állami Levéltár vezetője. Pusztai József egyik leg-: s ennek a hatalmas mennyiségnek a forga­14. __n__* táé/iíhny Iri/irM-sdh/y?. 1PO ríolrroáí-k fl fásához , kiadásához 120 munlcás dolgozik a TŰZ ÉP telepein. Azt is meg kell mondani őszintén, hogy a gépesítés'terén még sok kí­vánni való akad. Bár nemrégen elkészült két korszerűbb telep Szlgetvárott és Pécs váradon, : Ez azonban még mindig kevés. A két új Cs- : lepen már nem kell messzire mozgatni az ; anyagot, közel a raktár az állomáshoz. Más- ; részt pedig szállítószalagok és kisvasút is te- : git az embereknek. Mégis, amikor nemrégen lengyel TÜZÉP­2S260 tonna szén már a fáskamrákban van képviselők jártak városunkban és megtekint tették a pécsi telepeket, azt mondták, hogy mi messze előttük járunk a szervezés- és a gépe­sítésben. Egy dologban, azonban megelőztek a lengyelek. Ez pedig az aprólékos figyelmes­ség és ésszerűsítések. Olyan alágyújtóst hoz­tak magukkal, mely teljesen helyettesíti a fát. At is adták a TÜZÉP-r>ek és már fóly- tatják is vele a kísérleteket. S ha ■megkezdik a gyártást, akkor a házi­asszonyoknak már nem lesz gond a tűzrakás. Csak vesz két tojásalakú alágyújtóst, mely barnaszén és naftalin keverékéből készült. 'Beteszi a kályhába. Ráönti a szenet. Ez fon- * tos, mert az újfajta alágyújtós annál jobban ég, minél nagyobb nyomás nehezedik rá. Az­tán sercen a gyufa és máris lobog a tűz. Mi­kor? Talán már a jövő év elején. Bár a pécsi lakosság igen hozzászokott a helyi darabos szénhez, azért fogy a külföldi áru is. Most kaptak Bulgáriából 2200 tonna ióminőségű barnaszenet. De érkezik áru a Szovjetunióból, Jugoszláviából, Ausztriából, Romániából, Csehszlovákiából is. így tehát tüzelőanyag lesz bőven, mert a külkereskedel­mi szervek, de maga a TUZÉP-Jcőzpont Is, sok megrendelést lekötött már. S ha továbbra is ilyen ütemben viszik az úgynevezett iszapsze­net, melyet a lakosság az utóbbi időben any- nyira megkedvelt és megtanulta a tüzelését, akkor nem lesz háztartás tüzelő nélkül. — Ugyanis naponta átlagosan nyolc vagon iszap- szenet vásárolnak s ez a mennyiség a tél kö­zeledésével csak növekszik. Növekedhet — minden mennyiségben kiszolgálja a TÜZEP telepe. Bivitik a harkányi parkot tavak csodálatos és őserdőkkel j borított északi részére. Egy al- : * i szik. A befolyt összeget első- kálómmal lapp kísérőnk ki je- í v^fhaUó^Bbott^íL Tp^ik ? sorban szociális és közegészség- lentette, hogy rajtunk kívül az ? ügyi célokra fordítják. Északi Jeges tengerig nem volt Íle^utóbbi ulesen határozatot, — A munkásokkal folytatott élő ember. Rénszarvasokat ke- j beszélgetésem során kitűnt, veset láttunk. Mégis, amikori Ossi hangversenyek hozott, hogy Harkányíürdő parkját kibővítik. A határozat alapján már ez év őszén meg- | kezdik a harkányi park bőví- Itési munkálatait, kisajátítanak Az új tanév feladatait, értelmiségi politikánk néhány kérdését tárgyalták as oktatásügy dolgosai ­A KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Háza a Pécsi Rádió közreműködésével őszi hangversenyeket rendez mik­robarázdás hanglemezekről, világ­hírű művészek előadásában. A hangverseny első sorozata: Beethoven összes szimfóniái és versenyművel, a második: operák: Don Juan, Varázsfuvola, Lammer- moori Lucia, Rigoletto, Othello, a harmadik: oratóriumok: Rándel: Messiás, Verdi: Requiem, Beetho­ven: Mlssa Solemnls, Bach: Mag­nificat, Mozart: Requiem, Bach: Máté Passió. A negyedik sorozat elme: utazás zeneországban, ze- ♦ mint amilyen jelenleg, nés fejtörő sorozat. Minden alka- * lommal az első három helyezett ■ értékes mikrolemez jutalmat kap. ; A műsorban Beethoven, Mozart, ; Schubert, Rossini, Wagner, Verdi, ; stb. műveiből szerepelnek' részle- J tek. A hangverseny-sorozatra bérle- { Pénteken délután csaknem tézményekben az ellenforrada- A feladatokról szólva, rész- t telkeket óc íívahb fókít ültöt- : másfélszáz, az oktatásügy te- lom során kialakult zűrzavart, letesen beszámolt arról, mi­inek el 1958 ban a harkányi; rületén dolgozó párttag és pár- lépéseket tettek az ellenfarra- ként akarják biztosítani a pe­í Dark kétsrer olvan na-v lesi í tónk ívüli jött össze az MSZMP dalmi elemek és a becsületes dagógusok ideológiai tovább­.park Kétszer olyan nagy lesz,. . vArvrAcAt vattán » Pécsiek Sopronban A pécsi Leöwey Klára Leány­tet lehet váltani, őt előadásra a j gimnázium bérlet ára 20—25 forint. Az előadá- { f sok esténként fél 8 órakor kéz- { lanynovendeke dődnek. Bérletek válthatók a mű' slődésl otthon Irodájában. A be' utatott műveket rövid Ismerte- j újabb diákcsoport r m a be- ♦ Sopronba. tés elűzi meg. Az első előadás ok- ♦ harminckét diák­ellátogatott Pécsről rövidesen utazik ta­tóber elején lesz. 5 nulmányútra Sopronba. {megyei pártbizottságának ta­nácstermében, hogy közösen tárgyalják meg az új tanévvel kapcsolatos feladatokat és az értelmiségi politika néhány kérdését Referátumot Szentistványi Gyuláné elvtársnő, az MSZMP városi pártbizottsága ágit. prop. osztályának vezetője mondott. Beszédében elmon­dotta többek között, hogy fel­számolták az oktatásügyi in­értelmiségiek szétválasztására, képzését. Ezután az ifjúság Megalakultak a pártszerveze- helyes neveléséről, a pártszer- tek és KISZ-szervezetek. Be- vezetek tervszerű munkájáról szélt arról, hogy az értelmisé- szólt, majd befejezésül a pártr get nem szabad az októberi el- tagok és a becsületes párton­lenforradalom miatt általáno­san elítélni, hanem csak a va­lóban bűnösökkel kell kemé­nyen fellépni. Elemezte, hogy értelmiségi politikánkban je­lenleg a központi kérdés a he­lyes politikai, ideológiai mun­ka. Hammermann, alacsony, ijedt pillantású fekete férfi. Középkorú, pesti modorban beszél. Nyolc esztendővel ezelőtt átlépte a határt és egy bizo­nyos idő múlva már Izrael felé hajózott Tehát „olajra- lépetf. Valami napszámost munkát kap Izraelben. Hja kérem! Nincs tőke, nincs do­hány a „bussinesshez", kény­telen napszámoskodni. Ha­nem két év múlva megunja a „klímát”, és hazajön, — Eit csak egy esetet mondok el. Egyszer reggel munlcába menet, összeestem az utcán, kijött értem a men­tő, a mentősök kiforgatták a zsebeimet, s mert nem talál­tak nálam egy huncut vasat sem, otthagytak az útszélen és visszamentek üresen. Ez Izrael.-.'. Ott az embert ku­tyába sem veszik. Na jő. Hammermann meg­érkezik Pestre, majd Mohács­ra 1952-ben — két silány, kopott bőrönddel... Mun­kát vállal. A mohácsi föld­művesszövetkezetnél boltve­zető lesz. Később meg sik­kasztó. Ötezer forint leltári hiánya van, ezért „büntetés­ből” kinevezik ellenőrnek a járási PMSZ-hez. Hát ezt jól megcsinálták. Hanem, mint ellenőr, bizony sovány kis fizetési zacskót kap hó elején. Hammermann azon­ban kijárja, hogy megkapja a járás egyik legnagyobb szövetkezeti boltját Bolyban. Itt mégis csak a „maga” gaz­dája, azt csinál, amit akar. Budapesten mindjárt vá­sárol magának 14 ezer fo­rintért egy kis textilfestő üzemet. Hogy miből? Abból a két bőröndre való holmi­ból? Ki tudja? Lényeg az, hogy megvan a festőüzem. Kifizeti a tizennégyezer fo­rintot Feuer Dánielnek, aki Történnek még csodák ieVTfffTTTVTVTTTVTT'TTTVTfTTTTTTTTTTTyTTTTTTy"TTTVfTTTTTTTVTTTTTTTTTTTVTT'rr’ :yYTTTTTTTTTTTYTTTTT azonmód kivándorol. Hanem az üzem még semmi. Ide szakember is kell, aki érti a sifon és selyem festését, azután kell valaki, akinek van iparengedélye, mert ugye Hammermann nem kaphat iparengedélyt, ami­kor neki Bólyban állása van. így aztán tárgyal egy bizo­nyos Lőrincz Gyula nevű pesti kisiparossal. Amennyi­ben Lőrincz társulni akar, 25 ezer forinttal beléphet.... — Ugyanis ez az üzem ked­ves Lőrincz úr, 50 ezer fo­rint volt... Annyiért vet­tem ;t; hazudja szemreb­benés nélkül. I-őrinczet si­kerül „átvernie”, igy Lőrincz kifizeti az üzem árának „fe­lét”, 25 ezer forintban (hét­ezer helyett!). Itt tehát- a „kis Hammermann’• már az elején zsebrevágott 11 ezer forint tiszta hasznot, amiért még csak a kisujját sem mozdította meg. Az iparenge­délyt pedig a budapesti VI. kerületi tanács kiadta Bol­gár Gézánénák, aki Hammer­mann által kapott havi ezer­ötszáz fixért vezette a bol­tot.;; Nos, ha minden késs, in­dulhat az „üzlet". Hammer­mann dörzsöli a kezét és küldi Pestre végszámra a si- fori és selyem anyagot. Pes­ten, az üzemben fölszabdal­ják, zsebkendő, sál, strand­kendő fazonra s kedves kis mintákat festegetnek rá. Mos már csak el kell adni. Mohácson tárgyal Kresz Istvánnal, a B. M. Népbőlt Vállalat mohácsi 22. számú textilbolt vezetőjével és Far­kas Lászlóval, aki a mohácsi FMSZ. 7. számú boltjának a vezetője. Kitörő örömmel ve­szik át a készárut, amelyet el adnak a boltban, úgy mint vállalati árut, csupán a be­folyt összegen osztozkodnak, a boltvezetők meg Hammer­mann. Hát nem egyszerű? Akinek keli festett nyaksál, konyha­kendő, strandkendő, az csak vigye, fizessen érte. Ha ki­fogy, majd Pestről hozatunk. Rövid idő alatt mintegy öt­ezer méter sifont és selymet dolgozott fel a „Hammer­mann &” amelyen túl is ad­tak, a pénz pedig dőlt a fe­neketlen zsebekbe. Így aztán meg lehet ám élni! Hanem, hogy ezek az em­berek sohasem tudják be­fogni a szájukat! Mindig csak a pletyka, meg a pletyka, hogy hát a Kreszék, a Ham- mermannék, meg a Farlcasék ugyan miből dáridóznak a Béke-szállóban?! Meg hogy ezek már úgy viselkednek, mint régen az urak?! Hát ez mégiscsak sok. Kreszné kikel magából: — Tudja mit beszélnek ró­lam? Azt, hogy repülőgéppel járok fel Pestre a Váci útcal varrónőmhöz! Hallatlan! — Bocsánat, asszonyom, ta­lán nem igaz? — No és ha igaz?! — vág­ja vissza és vállatvon. Persze, persze, először be kell mutatnom Kresznét is. Harmincegynéhány éves asz- szony, nem éppen csinos, de jólápolt, barna, molett nő. Egy bútorokkal, képekkel, szőnyegekkel zsúfolt szobába vezet be, cigarettára gyújt és már szidja is az urát, meg a Hammermannt, hogy „Ezek micsoda marháik, hát most jól megjárták. Amit kerestek maguknak, azt most megtalálták... Én egyébként semmiről egy szót sem tudok, fogalmam sincs, hogy az uramat miért vették őrizetbe.. Kérdezem tőle: mennyi a férje fizetése? — Nyolcszázat adott ne­kem minden hónapban, ab­ból kettőszázat az anyósom­nak adok. Hatszázból élünk harmadmagammal. Ez elég is. Nem? Nekem több nem kell. Hatszázból csak ki lehet jönni, igaz? S merőn figyel rám. Rn meg a székben kapaszkodom, hogy le ne forduljak róla. Velem akarja elhitetni, hogy hatszáz forintból harmadma­gával él és nem panaszko­dik! Közben perzsaszőnyeg a falon, gyönyörű rádió, reka- mié, fotelek, ezüst eigaret- táskazetta az asztalon, fest­mények a falon és — most pedig jól fogózkodjanák meg — 44 női ruha, mindegyik­hez cipő vagy szandál, tehát 44 női lábbeli, 12 női puló­ver, 23 selyem és nylon női nadrág, 16 női táskaf!), 12 női hálóing, 16 selyem alsó­nemű, egy ballonkabát, egy kulibunda, egy női bőrkabát, — feszíti a szekrény olda­lait ... A férj sem panasz­kodhat: 20 hosszúujjú férfi­ing, 12 rövidujjú ing, 11 öl­töny, 11 pár férfi cipő, 5 pár férfi szandál, 1 bőrkabát, 3 pizsama, 12 hálóing... stb. Ami azt illeti, Jézus kosár­számra szaporította a halat és a kenyeret, de az a csoda­tétel kutyafüle ehhez képest, amit Kreszné „varázsol“ elő abból a csekélyke kis hat­száz forintból! Kreszné tehát nem tud ar­ról, hogy férje összepaktált Hammermannal és Farkassal és hogy ebből a közös üzlet­ből jött össze nekik több ezer forint, amit zsebrevágtak, il­letve amelyből Kreszné ki­egészítette ruhatárát. Mert hogy hatszáz forintos fizetés­ből jut negyvennégy öltözet ruhára, ugyanannyi női ci­pőre, többszöri repülőútra a varrónőhöz, Béke-szállóbeli dáridókra, — azt mondja a bolondnak... Hammermann tehát lebu­kott. Magával rántotta tár­sait is. Az új arisztokratá­kat ... Igen, igen! Mohácson már így nevezték ezt a tár­saságot, mert valóban hason­ló életmódot folytattak már az utóbbi időben a dolgozók pénzén.., Feltörtek a magasba, *— mert amíg van pénzük, amíg a sikkasztásra, lopásra rá nem jönnek, addig magabiz­tos, tekintélyes emberek. Amíg pénz zizeg a zsebben, addig nincsen baj, De aztán Kresznének most nem az a legnagyobb tragédiája, hogy a férje a börtönben ül, ha­nem azért méltatlankodik itt előttem, hogy amikor őt, már mint Kresznét kihallgatni vitték a nyomozók, akkor Weisz László FJK elnök vele szembe jövet, nem köszönt neki.; i Női hiúság;-.; De nem is csoda. A pénzért való örült hajszában Hammermann és társai már józan életfelfogá­sukat is elvesztették. RAB FERENC kívüliek bizalmának fontossá­gát emelte ki. A referátumot vita követte. Számos hozzászóló beszélt az oktatásügyi intézmények párt- szervezetei közötti együttmű­ködés szükségességéről, a KISZ-szervezetek problémái­ról, a pedagógusok ideológiai továbbképzéséről, valamint a váltott rendszerű oktatás be­vezetésével kapcsolatos prob­lémákról. Az értekezlet megvitatott más, a munkát akadályozó kö­rülményt is. A legrövidebb időn belül igyekeznek meg­szüntetni azt a hiányt, amely néhány tankönyv beszerzésé­ben mutatkozik. A szertárak felszerelésének kiegészítésére javasolták, hogy azok az isko­lák, ahol például egy-egy fizi­kai kísérlethez szükséges fel­szerelésből több példánnyal rendelkeznek, adjanak azok­nak az iskoláknak, amelyek ugyanekkor ennek hiányában vannak. Szóltak a szülői mun­kaközösségről, a Nőtanács munkájának támogatásáról is. A tanácskozás azt a hangu­latot tükrözte, hogy a pedagó­gusok többsége teljes erejével és tudásával igyekszik munká­ját a legjobban elvégezni. KSzlöménfek A pécsi Zlppernovszky Károly népipari Technikumban megfele­lő jelentkező esetében láng- és ívhegesztő tanfolyamot tartunk. Jelentkezni lehet az Iskola igaz­gatóságánál mindennap délelőtt 8- tól délután fél 5 óráig. Telefonon pedig a 25—71 számon. A Magyar KlektroteehnIk.il Egyesület pécsi csoportja az Or­szágos Villamosenergia Felügye­lettel együttműködésben „Idősze­rű kérdések a vlllamosenergia- gazdálkodás terén, s télre való felkészüléssel kapcsolatban** cím­mel ankétot rendez 1957. szeptem­ber 17-én, kedden délelőtt 10 éra­kor Pécsett a MTESZ helyiségé­ben (Janus Pannonius u. 11.) Elő­adók: Pálfl László és Túrán György, az OVTLLEF osztályve­zetői. Tárgy: a várható teljesít- mény-helyzet. Erőmüvek szénéi látása. Korlátozás. Vállalati ener getilrusok feladata a télre valé felkészülésnél. A KÖVILEF és a: \ramszolgáltató feladata a telje1 sítményctlátás és a korlátozás te rén. MeddőfogVasztásl kérdései ítllönös tekintette! a dél-dunánttf U áramszolgáltatási terület vt szonyatra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom