Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-18 / 219. szám

VILÁG PROLETÁRJAJ EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 2X9. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1957 SZEPTEMBER 18 1 LI KU (daéteLt kéizii a ^auzuhetéíiyi Oftífii SgifiitteirűL Sok szépet és jót hallottunk már a Hosszúhetényi Népi Együttesről, különösen a „Csa­lóka Péter” előadása után. Ez a Ludas Matyihoz hasonló táncos, dalos mesejáték igen alkalmas volt arra. hogy a hosszúhetényiek megmutassák mit tudnak. A „Csalóka Péter“-t 7955- ben adták elő először Hosz- szúhetényben, majd később Sásdon, Mohácsszigeten, Pécs- váradon stb. A régi időkben a község mintegy központ volt a me­gyében s a híres hosszúhetényi vásárok vonzották még a tá­voli községek lakóit is. Sütöt­ték a lacipecsenyét, itták a jó erős zengőaljai borokat, „szem­revételezték“ a lányokat, tán­coltak, daloltak s a táncban, dalban természetesen a hosz­Ne szégyelljük eredményeinket! Az MSZMP Politikai Bizottságának a termelőszövet­kezetek szilárdítására hozott határozata megszívlelendő tanácsot ad a termelőszövetkezetek tagságának: saját ma­guk igyekezzenek szervezni újabb tagokat, legyenek a termelőszövetkezeti mozgalom propagandistái, Valóban. Ki is beszélhetne meggyőzőbben a termelő- szövetkezetek előnyeiről, mint a termelőszövetkezet tag­ja, aki élvezi ezeket az előnyöket? A múltban gyakran vágták falusi párttitkárok, tanácselnökök fejéhez a dol­gozó parasztok a kérdést: „Csak agitál bennünket, de miért nem lép be maga is?” Volt azután olyan törekvés is, hogy ezek a „hivatalból agitáló” emberek legyenek kö­telesek falujuk termelőszövetkezetébe belépni. De ennél sokkal egyszerűbb módja is van a termelőszövetkezeti mozgalom propagandájának. Az, ha az önként és szívesen belépett, a szövetkezetben jó helyre talált dolgozó parasz­tok maguk mondják el, hogyan élnek, minden más érvnél meggyőzőbb. Megírhatjuk például az újságban, hogy" a Dráva őre Termelőszövetkezet hetven forintot fizet mun- kegységenkint, el is olvassák néhány ezren, el is hiszik, de hát mégiscsak valami kívülálló harmadik mondja a hírt, nincs hatása. Ha azonban a felsőszentmártoni kocs­mában találkozik a helybeli egyéni gazda, mondjuk Wolf János bácsival, a tsz tagjával és az mondja el, fröccs mellé könyökölve, hogy jobban keres most, mint legerő­teljesebb ifjúkorában, akkor máris más, nagyobb súlya van a szónak. Könnyű lenne kijelenteni, hogy ha minden tsz-tag csak egy egyéni gazdát győzne meg a közös gazdálkodás elő­nyeiről, máris kétszeresére növekedne a szocialista mó­don gazdálkodó parasztok száma, s ugyancsak könnyű lenne ilyen alapon optimista számolgatásokba bocsátkoz­ni. A tények azonban arról tanúskodnak, hogy jól dolgozó termelőszövetkezeteink tagságának valami rosszul értel­mezett szerénység vagy szégyenlösség tesz lakatot a szá­jára. Nem dicsekednének a világért sem, pedig okuk volna rá. De nem is arról van szó, hogy dicsekedjenek. Jól tudja mindenki, hogy nincs olyan tökéletes termelőszövetkezét, ahol ne lenne némi javítani való, némi szervezési hiba, nézeteltér(\s. Csupán arra kellene rászokniok a termelö- szövetkezili tagoknak, hogy amikor a közös gazdálkodás kézzelfogható, forinttal, terménnyel pontosan mérhető előnyeit élvezik, akkor ezt se hallgassák el, hanem mond­ják meg mindenkinek, akit érdekel. S melyik gazdát ne érdekelné, hogy miképp fejlődik társának a gazdasága? Melyik gazdát ne érdekelné különösen az, hogy a tavaly ősszel annyit támadott és mégis működő termelőszövet­kezetben hogyan zajlik az élet? Akadnak persze, akik na­gyon tudnak örülni a tsz-tagok minden bajának, mert úgy vélik, hogy a tsz-ben mutatkozó gondok, bajok az ő igazukat bizonyítják. De ezek nagyon kevesen vannak. A dolgozó parasztok többsége jóindulatú érdeklődéssel figyeli, a tsz-tagság boldogulását. Ha azután úgy látják, hogy valóban érdemes, előbb-utóbb ők is a gazdálkodás­nak ezt a fejlettebb, jobb életet biztosító módját választ­ják. Ahhoz azonban, hogy lássák, az kell, hogy a tsz-tag­ság láttassa és hallassa eredményeit. A ma működő termelőszövetkezetek többségének nincs szégyellni valója.Tagságunk büszke lehet már pusztán arra is, hogy az erős ellenforradalmi támadás után talpra áll­tak. Még büszkébbek lehetnek arra, hogy ebben az évben újabb lépéseket tettek a fejlődés útján és nem szorulnak szüntelen támogatásra, képesek a maguk erejéből gaz­dálkodni, úgy, hogy a közös gazdaság évröl-évre erősö­dik, fejlődik. Szégyenkezésre tehát semmi okuk. De a szerénységet sem tekinthetjük erénynek ez esetben. Ellen­ségeink, a termelőszövetltezeti mozgalom ellenségei ugyan­is cseppet sem szerények, ha a szövetkezetek ócsárlásáról ■van szó. A legvadabb rágalmakat is szemhunyorítás nél­kül „tálaljákS őszintén meg kell állapítanunk, hogy még mindig akadnak, akik hallgatnak rájuk. Ezért a „sze­rénység”, a szocialista gazdaságok eredményeinek elhall­gatása vétek önmagunk ellen. Azt se higyje senki, hogy a szövetkezés propagálása néhány embere a párttitkár, a kommunisták, a tanácsel­nök yjiivatali kötelessége” lenne. Nem így van, s ahol mégis így van, ott rosszul ítélik meg a feladatokat. A szövetkezeti mozgalomnak legyen szószólója mindenki, aki tudja, látja, tapasztalja az összefogásnak, az erők egyesítésének, a nagyüzemi gazdálkodásnak az eredmé­nyességét. Ezzel érhetjük csak el, hogy szaporodjanak a szövetkezés gondolatának a hívei. A tsz-ek eredményeit elhallgató „álszemérem”-nek egyébként akadnak céltudatos terjesztői is. Ideológiai ala­pot is gyártanak a hallgatáshoz. Azt, hogy „ne szóljunk bele a dolgozó paraszt életébe, tudja az. hogy mit tegyen, ha jónak látja, majd szövetkezik.”; Hazug elmélet ez, hiszen nem valószínű, hogy minden dolgozó paraszt csak úgy a saját fejétől jön rá a szövetkezés gondolatára. Ezt kívánni nem kisebb dolog, mint az, hogy minden paraszt saját maga agyalja ki a helyes vetésforgót és ne törődjön azzal, hogy előtte százak, ezrek és milliók élettapaszta­lata milyen megoldásokat szentesített. Meg kell mutat­nunk, újra meg újra be kell bizonyítanunk, hogy a közös gazdálkodás jobb, jövedelmezőbb, előnyösebb, mint az egyéni. Ha ezt nem tesszük, a dolgozó parasztsággal szem­ben követünk el súlyos bűnt, mert megfosztjuk a válasz­tás lehetőségétől. Aki már megpróbálta a termelőszövet­kezeti tagságot, beszéljen is róla. Hívjon másokat is, hadd legyenek többen, hiszen éppen az a termelőszövetkezetek egyik legfontosabb tapasztalata, hogy minél többen fögttnk OOOBSBf annál gyorsabban haladunk. Egyezmény Kormányfői értekezletet javasol a román miniszterelnök Bukarest (MTl1). Chivu Stoi- oa, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke szeptember 10-én a balkáni or­szágok kapcsolatainak megja­vítása és fejlesztése, az ezen országok népei közti barátság és békés együttélés megszilár­dítása érdekében üzenetet in­tézett az Albán Népköztársa­ság, a Bolgár Népköztársaság, Görögország, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság és Tö­rökország kormányfőihez. A román kormány örömmel állapítja meg, hogy Románia kapcsolatai a balkáni országok­kal ez idő szerint kedvező irányban fejlődnek; a román kormány arra törekszik, hogy e kapcsolatok minél tartalma­sabbá és gyümölcsözőbbé vál­janak — hangzik az üzenetben, amely továbbiakban a Román Népköztársaság és a balkáni országok kapcsolataival foglal­kozik, majd megállapítja: a román kormány arra a meg­győződésre jutott, hogy a balkáni népek alapvető ér­dekei szükségessé teszik a balkáni térség országai -kö­zötti széleskörű kollektív Hamarosan felbocsátják az első szovjet mesterséges bolygót Moszkva (TASZSZ): A szov­jet tudósok hamarosan meg­teszik az első lépést a viliág­űrben való repüléshez vezető útónt; felbocsátják az első mesterséges bolygót. A próbaként feltoocsátandó első szovjet bolygók nehezeb­bek lesznek, mint az Egyesült Államokban az „Avangard“- terv szerint kidolgozott mes­terséges bolygók. A szovjet mesterséges bolygókat elég erős rádióleadó állomással lát­ják el. Az onnan, érkező jele-' kei nemcsak különleges rádió-: készülékek, hanem a rádió-: amatőrök is felfoghatják majd' Az első mesterséges boly­gók megalkotása (— ha még nem is tökéleteseik azok —), azt jelenti, hogy az ember úr­rá lett az első kozmikus se­besség fölött, amely másodper­cenként majdnem nyolc kiló­méter. Legalább ekkora se­bességre van szükség, hogy egy test elhagyhassa a földet. Ahhoz, hogy a mesterséges bolygó egyszer s mindenkorra elhagyja a földet és a nap­rendszerhez tartozó, önálló bolygóvá váljék, él kell érnie a második kozmikus sebessé­get; mp-ként 11 200 métert. A harmadik kozmikus sebesség­re, amely I6V2 km, ahhoz van szükség, hogy egy test egyszer s mindenkorra elhagyja nap­rendszerünket. A (nemzetközi geofizikai év­ben a Szovjetunióban 125 ra­kétát szándékoznak felbocsá­tani, a légkör felső rétegeiben végzendő kutatásokra. Ezekét a rakétákat az Északi- és Déli- sark vidékről, továbbá a Szov­jetunió középső övezetéből bo­csátják majd fel. együttműködés megvalósító sát. — Figyelembe véve az hogy az országaink közöt’ együttműködésnek számtalar útja és lehetősége van és te kintettel a felvetett kérdése fontosságára, a román kor mány szükségesnek tartja kérdések haladéktalan közö megvizsgálását, amelyen az ér dekelt kormányok megbízottai a legmagasabb szinten venné nek részt. E célból javaslom, hogy A1 bánia, Bulgária, Görögor szag, Jugoszlávia, Törökor­szág cs Románia kormány fői még 1957-ben értekezze nek a résztvevő országo egyikének fővárosában amelyre vonatkozóan meg egyezés jönne létre, örvendenénk, ha az éirtekezle (Folytatás a 2. oldalon.) szúhetényiek vitték a hangot. A vendégek pedig magukkal vitték a hosszúhetényi nép­dalokat, táncokat. A hagyományszeretet ma sem halt ki a község lakóiból. Az együttes 56 tagja közölt hét idősebb házaspárt is talá­lunk, például Tóth Pista bá­csit és feleségét, akik bizony már túllépték a hatodik évti­zedet, mégis lelkei az egyiit- ► tesnek és példát mutatnak a fiataloknak. — Sajnos, — amint azt Csánki Lenke, az együttes ki­váló vezetője mondotta — nagy veszteség érte őket. Ba­gó Jánosné, a legjobb láncos hosszas betegeskedés után meghalt, s így férje is meg­vált az együttestől. Augusztusban levél érke­zett a Népművelési Intézettől, amelyben tudatták Csánlti Lenkével, hogy a televízió fel­véteti szeretne készíteni az immár országos hírű együttes­ről. A nyári mezőgazdasági munkák és Csánki Lenke sza­badsága miatt a felvétel el­maradt. Ezt pótolja most szep­tember végén a televízió, ami­kor Hosszúhetényben meg­örökíti és közvetíti az együt­tes dalait, táncait és a meg­őrzött népszokásokat. Komló 99.2 Pécs 98.2 0/ / 0 Meg egyik trösztnek sem si­került elérnie >.haviban” a száz százalékot. Romlón már hosszabb ideje teljesítik a na­pi terveket, Pécsett azonban hétfőn is csak 98,3 százalékot értek el A lemaradás mindkét helyen azt jelenti, hogy sür­gős változtatásra van szükség. A komlói bányászok havi eredménye 99,», a pécsieké 98,2 százalék. Ankét a villamosenergia gazdálkodásról Uj oxidos mangántelepre bukkantak Urkúton ♦ Az úrkúti mangánbánya ve- víznívó felett elhelyezkedő, te- J zetőinek nemrég még nagy hát jól leművelhetó oxidos t gondot okozott« hogy a karszt- érctelepek lefogy ása után ho­gyan látják él a vaskohásza- *—♦***~tot a ferromangán-gyártáshoz szükséges alapanyaggal. — A Ankétet tartottak kedden délelőtt a MTESZ Janus Pan­nonius utca 11 szám alatti helyiségében a vilii amosenergia- gazdálkodás idő­szerű kérdéseiről, a télre való felkészü­léssel kapcsolatban. Az ankét, egész termet betöltő rész­vevői előtt Túrán György és Pálfi László, az Orszá­gos ViHamosener- gia Felügyelet osz­tályvezetői ismer­tették a feladato­kat: Szóbakerültek az úgynevezett meddőfogyasztási kérdések is, külö­nös tekintettel a dél-dunántúli áram­szolgáltatási terü­let viszonyaira. — Szóltak az előadók az erőművek szén- ellátásáról, s alá­húzták az energeti­kusok feladatát a télre való felkészü­lésben. Az előadá­sokat ábrákkal tet­ték szarrüéltetővé. A jólsikerült an­kétet, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Pécsi Csoportja, az Or­szágos Villamos- energia Felügyelet­tel közösen ren­dezte. Százezer hektó bort vár a pécsi borpince 32 fülér a fokonkénti átvételi ár A híres dunántúli saőlővidé- keken hamarosan megkezdő­dik a szüret. Az utóbbi évek­ben mostohák voltak hozzánk a hegyek, idén azonban kitet­tek magukért; s gazdag ter­mést ígérnek; A pécsi állami borpince fel­készülten várja a nagy mun­kált. Minden esztendőben épí­tettek hatalmas vasbeton bor­tartályokat. Két ezerhéktoldte- res most áll befejezés előtt Ezentúl már elegendő tartály- lyal rendelkeznek, s csak re­kordtermés esetén következ­hetne kisebb zavar. Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyei borok kerülnek ezekbe a lakásoknak is beillő hatalmas hordókba. Százezer hektoliter bor befogadására készült fel a borpince, Ezen túlmenően a vidéki kirendelt­ségek is több száz hektólitert tárolhatnak. A héten már megkezdik Sik­lóson a szőlő felvásárlását. Et­től kezdve nap, mint nap több tonna szőlő és több száz liter must érkezik majd a pin­cébe. A paksi, dunaJöldvári és Balaton környéki szőlőhe­gyek terméséből is vásárol­nak. Ez évben kedvezőbbek az árak is, mint áz előbbi eszten­dőkben. A dunántúli borvidé­ken a mustot, amennyiben el­éri a 11.5 Malligand-fokot, fo­konként 32 fillérért veszi át a vállalat. Egyébként 13—48 fil­lérig rögzítették a Malligand- fokonkénti felvásárlási árat. A boribeadás eltörlésével megnőtt a szőlősgazdák ter­melési kedve, s az elmúlt esz­tendők gyakorlatával ellentét­ben most már nem csökken­nek, Iranern egyre gyarapod­nak a szőlőterületek. Különö­sen Villány környékén telepí­tenek új területeket. Ez szük­ségessé teszi, hogy a tároló­edények mellett egyre korsze­rűbb feldolgozó gépeket sze­rezzen. be a borpince; Az or­szágiban elsőként kaptak egy BZ—12 típusú szűrőgépet, amely óránként 40 hektoliter bor szűrésére képes. Két ilyen géppel rendelkezik a vállalat, azonban ebben az esztendőben még hármat kapnak Budafok­ról; A dugattyús botfejtőgép kapacitása 70 hektó óránként. A 14 hidraulikus préshez öt orsós prést kaptak Bulgáriá­tól. Ezekkel a gépekkel fenn­akadás nélkül képesek feldol­gozni az idei termést* probléma megoldására kétirá­nyú munkába kezdtek. Egy­részt tervet készítettek a karsztvíznívó alatti gazdag ércréteg leművelésére, más­részt pedig nagyarányú feltá- ró-kutató munkába kezdtek az oxidos telepek után. A kutatás máris eredmény­nyel járt. A II-es és a III-as akna között, ahol nem is szá­mítottak ilyen érckincsre, több évre elegendő oxidos mangán- telepekre bukkantak — a víz- nívó felett. Így marad idejük azoknak a hosszadalmas, fá­radságos műveleteknek az el­végzéséhez, amelyeket a mé­lyebben fekvő mangán rétegek felszínre hozása jelent. Angol vendégek a bőrgyárban Angol vendégek jártak a na­pokban a gyárban. Végignéz­ték a gyár készáruraktárát és főként a díszműbőrök iránt ér­deklődtek. Az angol kereske­dők nem állnak közvetlen kapcsolatban a gyárral, csak a kíváncsiság hozta el őket. — ök ugyanis a pécsi bőrből ké­szült táskákból vásárolnak rendszeresen nagyobb meny- nyiséget; De mint mondták, : szeretnének a jól bevált ser- : tésbőr-táskák mellett más bőr- : bői készült táskákat *is vásá­rolni; A tetszésüket legjobban : a marha hasított díszműbőr : nyerte meg; Fekete, cseresznye és csau I színű mintáikat kérték ebből a : borfajtáiból, amit már el it (küldtek a részükre. Ezek után : várható, hogy hamarosan a pé­csi hasított marha bőidből kc- : szült táskák is elindulnak a szigetország felé és növelik : majd azt a jó hírt, amit a ser- : tésbőr-táskák szereztek a ran- .gyár iparnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom