Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-15 / 217. szám

»51 SZEPTEMBER 15 NAPLÓ s 870 hallgatója van az egyetemnek Világhírű tudományos eredmények 1967-re elkészül az egyetemi városrész Dr. Huth Tivadar, az egyetem dékánjának nyilatkozata Kéthónapos nyári szünet ntán ismét megnyitotta kapuit a Pécsi Orvostudcwnányá Egye­tem. Elbből az alkalomból fel­kerestük dr. Huth Tivadar professzort; az egyetem dé­kánját és megkértük, válaszol­jon néhány kérdésünkre. — Hány hallgatója van az Idén az egyetemnek s mennyi volt — mondjak — a húszas és harmin­cas években? — Az idei tanévben 870 hall­gatónk van. 1926-ban az or­vosegyetemen 389, 1930-ban 315, 1936-ban 373 hallgató ta­nult. Tehát lényegesen keve­sebb, mint ma. A munkás- és paraszitfiatalolk aránya ma öt­ven százalék, régen 3 száza­lék volt­Az egyetemnek évek óta húzó­dó problémája a diákok elhelye­zése. A tavalyi átmeneti megol­dást nem lehetett tartósnak te­kinteni, a pártiskolának is szük­sége van a Damjanich utcai épü­letre. Hogyan helyezi el az egye­lem a több mint 800 diákot, hány­nak van férőhelye a diákszálló­ban? — A hallgatok elhelyezése nagy probléma. Háromszáz kö­zülük a Balassa diákotthon­ban kapott helyet Mintegy háromszáz hallgatónak nem tudott lakóhelyet biztosítani az egyetem. Hallom, hogy Sze­geden még súlyosabb ez a probléma, itt mintegy ötszáz hallgatónak nincs megfelelő lakása; A Damjanich utcai épületet vissza kellett adnunk s a diákotthon problémáját nem tekinthetjük megoldott­nak. Tanulmányi osztályunk szívén viseli a. még lakáshoz nem jutottak ügyét és remél­jük, hogy a párt és tanács- szerveink segítségével ez a problémánk is meg fog oldód­ni. — A napokban Jelent meg az ósztöndij-rendelet. Milyen hatás­sal van a hallgatókra az új rend­szer? — Az új ösztöndi' ndszert igazságosnak tartjuk, mert az valóban az arra rászorulókat részesíti segítségben, termé­szetesen a tanulmányi ered­mény alapján. Megszűnt a babus gatás, az, hogy ha rá­szorult valaki, ha nem. ösztön­díjban részesült. Most tehát a hallgató tanulmányi eredmé­nye és a szülök szociális hely­zete a döntő az ösztöndíjak odaítélésénél: — Milyen tanrendi változások vannak az idei tanévben? Nem ritkán találkozni olyan vélemény­nyel, hogy a rohamosan fejlődő orvostudomány szinte túlzott meg­erőltetést követel a tanulóktól. Sok szóbeszéd tárgya volt a mar- xizmus-leninizmus oktatása. Tájé- koztathatna-c dékán elvtárs ezzel kapcsolatban néhány Intézkedés- rrtl? — A hallgatók politikai ne­velését a marxizmus-lenmiz- mus a’apján végezzük. A sze­mináriumok közül az első — most, a tanév kezdetén, —az ellenforradalom előkészítésé­vel, annak körülményeivel, a következő kettő magával az eV’enfarradalommal, és végül a negyedik a' mai politikai helyzettel foglalkozik. A tu­dományos diákköröket támo­gatjuk és fejlesztjük, az anya­gi alapot megteremtjük műkö­désükhöz s a professzorok egyénenként is segítik az itte­ni munkát. A legújabb tudo­mányos eredményekről min­' den tanszék tájékoztatja a hallgatókat s ez semmiképpen sem jelent számukra maxi­mat izmust. Éppen ezekkel, a haladó szovjet orvostudomány és a nyugati kutatások ered­ményeivel, legújabb vívmá­nyaival igyekszünk az óráikat érdekessé tenni. — Az ellenforradalom alatt M­tünt, hogy az egyetemisták poli­tikai nézetei nem a realitásokon alapultak. Egyeseiméi, Intelligens emberektől meglepő tájékozatlan­ságot tapasztaltunk. Mit kívánnak tenni azért, hogy a hallgatók rendszerünk eredményeit és a fo­gyatékosságokat valóban tárgyi­lagosan nézzék? — Az ellenforradalom után a pécsi egyetem volt az első. amely megnyitotta kapuit. Meg kell mondanom, hogy a múltban az egyetemen a poli­tikai nevelés nem volt kielé­gítő. A hallgatók be-, és nem megtanulták a marxizmust. S amikor az életben kellett vol­na szilárdan helytáUndok; meg- tántorodtak, s egyesek igen messze mentek. A téves poli­tikai nézetek felszámolására a politikai oktatás hivatott, ar­ra, hogy a párt vezetésével felvilágosító (munkát végez­zen. Ettől függetlenül az egyes tanszékek, azok kommunista oktatód is foglalkoznak azok­kal a hallgatókkal, akik még ma is bizonyos tartózkodó ma­gatartást, bizalmatlanságot árulnak él. Számítunk a KISZ segítségére is ebben a mun­kában. A hallgatók tíz száza­iéira KISZ-tag s reméljük, hogy az ő munkájuk ösztönző hatással lesz a többiekre poli­tikai és tanulmányi vonatko­zásokban egyaránt: Hallgató­ink legnagyobb része ma már belátta, hogy októberben el­lenforradalom volt és hogy a 48-as szabadságharc eszméi­nek bedobásával próbáltak a nyugati imperialisták az ellen­forradalomnak forradalmi jel­leget adni. A még ingadozó és bizalmatlan hallgatók meg­nyerése nem marad el. Nekik is látniok kell azt a fellendü­lést, amelyet az ellenforrada­lom után a munkás-paraszt kormány irányítása eredmé­nyezett, és 'begyógyította a se­beket, — a testvéri országok óriási anyagi és erkölcsi se­gítségével Az idén a marxiz- mus-a.entoizmus tanszék köze­lebb fog kerülni a hallgató­sághoz és megmagyarázza azo­kat a problémákat, amelyeket a hallgatóság felvet.­— Egyetemista (törökben tavaly igen erősen hangot kapott ■ a* a kívánság, hogy szeretnének kül­földre menni. Ennek természete­sen feltételei vannak, mindenek­előtt a nyelvtudás. A napokban olvastuk, hogy az egyetem két nyelv tanulását kőtelezővé teheti. Ml a pécsi egyetem vezetőinek az álláspontja? — A nyárt szünidei külföl­di diákcserét .tartjuk hasznos­nak. Ennek megvalósítása anyagiakon és a szocialista államok megegyezésén múlik. Az orosz nyelv kötelező, emel­lett szabadon választhatnak a hallgatók másik idegen nyel­vet. Német, angol, francia, olasz lektorátusaink vannak. Két nyelv ismerete nemcsak a külföldi utazásokhoz szüksé­ges, hanem azért is, mert ma orvostudományt nyelvismeret nélkül el sem lehet képzelni. — A hallgatók tavaly panasz­kodtak: nincs megfelelő szórako­zási lehetőségük. Mit kíván tenni az egyetemi tanács a színvonalas szórakozás biztosítása érdekében, beleértve a sportlehetőségeket is? — Azok részére, akik a diák­otthonban laknak — ide ter­mészetesen a kintlakók is el­jöhetnek — kulturális estek rendezését terveztük. Gondo- lünk itt zened estékre, amelye- ken Beethoven, Mozart, Haydn (» és más nagy zeneszerzők mű- veit mutatnánk be. Hallgató­inkat szeretnénk bekapcsolni a TTIT előadássorozataiba is, i amelyek kitűnő 1 önművelési lehetőséget nyújtanak és az általános műveltség színvona­lát is emelik. Ideje lenne, (1 hogy az egyetem önálló sport- (1 pályával rendelkezzék; ahol*1 atlétikai versenyeket rendez-*' hetnénk, s hallgatóink a kü- < lömböző sportágakban ■— ví- < vás, futball, tenisz, röplabda, f kézilabda, kosárlabda — gya- * koroghatnák magukat: A sport- (^ nevelést igen fontosnak tart­juk, s reméljük, hogy az új egyetemi város megépítésekor lesz az egyetemnek külön sportpályája. — Több pécsi professzor külföl­di kongresszusokon vett részt az Idén. Ez arra mutat, hogy az egye­temen nemzetközileg elismert tu­dományos kutatómunka folyik. Sajnos, olvasóinkat rajtunk kívül álló okokból erről nem tudtuk tá­jékoztatni. Lenne szíves dékán elvtárs bővebben ismertetni eze­ket az eredményeket? Egyetemünk tíz év múl- { — A tudományos kutató­munkáról most csak általános képet adhatok. Minden inté­zetünkben végeznek tudomá­nyos munkát. A szülészeti klinikán komoly hormonkuta- tásokkal, a biofizikai intézet­ben rádióaktív izotópokkal, a bőrklinikán a rákkérdéssel, az urológiai klinikán, a rákkal, és a gümőkorral, a gyermek­klinikán a csecsemőhalandó­ság okaival, az anatómiai in­tézetben a központi idegrend­szer endokrin szabályozásával, az idegrendszer és szemtelep- fejlődéssel és idegpályakuta­tásokkal, a mikrobiológiai in­tézetben a dysentria védőol­tás problémáival, antigénszer­kezeti vizsgálatokkal, az élet­tani intézetben neurofizioló- giával foglalkoznak és neuro- endokrinológiáva] — hogy csak néhányat említsek. A gyermekklinika, a biofizikai, valamint az élettani intézet eredményei már világszerte ismertek. A professzoroknak és a tudományos kutatóknak írásai jelennek meg a Tudo­mányos Akadémia által szer­kesztett idegennyelvű folyó­iratokban, amelyek külföldre is eljutnak, valamint a külföl­di szaklapokban. Kerpel-Fró- nius Ödön, a gyermekklinika igazgatója jelenleg is külföl­dön, Brüsszelben, Párizsban van, ahol. gyermekkongresszu­sokon vesz részi, előadásokat tart. A professzorok külföldi útjaihoz a kormány és a Tu­dományos Akadémia segítsé­get ad. Külföldi vendégeket várunk a Szovjetunióból, a baráti államokból és a nyu­gati országokból is. — Külföldről több híradást ol­vashattunk az orvostudomány nagyszerű eredményeiről, például a rákkutatásról, az afomkutatás- nak a gyógyítás szolgálatába való áUításáról. Ezek felhasználására, a gyógyítás tökéletesítésére van-e lehetőség nálunk is? — Ezek tárgyi feltételektől függenek. Az izotóp laborató­riumunk megvan s a rádió­izotópokkal való gyógykezelés tárgyi feltételei is a közeljö­vőben reméljük megoldódnak. Örömmel olvastuk Győrkö Antal elvtárs beszámolójában, mi­lyen szép kórházak vannak Finn­országban. Szó van-e nálunk is a klinikák, az egyetem fejlesztésé­ről? j[ A Baranya megyei Párt-Végrehajtó Bizottságnak va ünnepli 600 éves tornál-mf§yében folyó beruházási lását, mivel Nagy Lajos 1367- megjavításával kap­b« ’alapította. A jubileum év múlva tig«! 1 jSj&sM HépSaSate™" S&ÄÄÄ5JÄ ÄS» Ä szóról az egészségügy es a tu- javításáról> másrészt a műsza- dpmany fejlesztése szempon -J.fc ^vezéi területi megszerve- jabol. Az epitkezesek 1958 el- f lséről van szó. ső, illetőleg második felében * ( A népgazdasági tervezésre kezdődnek a volt Dózsa tiszti- f vona£kozó rendelkezések le- ískola kornyékén. Az épitke- rögzítik, hogy a népgazdasági teS^rá^nebb kórház- J tervek elkészítésénél az orszá- epitési technikával történik, d gOS szempontok mellett figye- legkorezerubb, legmoderneb i J lembe kell venni a területi megoldásokkal: _ falfutessel, J adottságokat. Ezen azt értjük, mennyezetbe beépített világi- \ hogy a helyi természeti kíncs- tassal stb. A betegszobák két- \ bázisokra alapozott beruházó- ágyasak lesznek csupán. Nyu- okkal párhuzamosan fejlesz- godtan mondhatom, hogy euró- . teni kell, vagy ki kell építeni pai, sőt világviszonylatban is i 0 területen olyan iparágakat jelentős lesz ez a kórház- ^ meiyefii az előzőekhez szűk- komplexum. Addig is: jövőre ^ séges segéd- és nyersanyago- elkészül a szülészed klinikán ^ valamint a dolgozók ellá- a tanterem, amely a legmo-J fásához szükséges cikkeket ké- dernebfb, legszebb lesz az or- (| szítik és működésükhöz az szagban. f anyagi teltételek a területen szintén megvannak. Ide tartó­vá területi tervezés gyakorlati megvalósítása gíthetően nem valósítható meg, hanem a megyei tanácsoknak kellene az eddigieknél sokkal mélyebben, nagyobb kezdemé­nyező erővel és önállósággal a gazdasági tervezés eme ágá­val foglalkozniok, mint olyan szervnek, mely a helyi adott­ságokat a legjobban ismeri. A területi műszaki ter-> ===== nézés kérdé­zik továbbá a szállítási háló- | zatnak, kereskedelmi, szociá- , lis és kulturális létesítmé­nyek hálózatának arányos fej­lesztése is. A mezőgazdasági [ termelés növekedésének szin- [tén nyomon kell követnie az . ipar fejlődését, hogy a fokozó­dó igényeket kielégíthesse. Lé- , nyegében arról van szó, hogy I egy területnek földrajzi adott- I ságainak megfelelő leggazda­ságosabb mértékig önellátóvá , kell lennie. I Tárgyi adatok hiányában ne- |héz lenne számomra kiértékel- I ni,- hogy megyénk területén — A* ellenforradalom következ­tében személyi változások voltak az egyetemen és a kórházakban. Ezeket befejezettnek tekintik-e? — Igen. A nyugodt, zavarta­lan munka mindenütt megin­dulhat, nyugodt, zavartalan légkörben: — Eddig 1» szerettük volna tájé­koztatni olvasóinkat az egyetem eredményeiről, problémáiról, a tu­dományos munkákról. Egyes prö- fesszorok részéről azonban érthe­tetlen ellenkezés fogadott. Véle­ményünk szerint olvasóinknak jo­guk van megtudni, mivel szerez­tek nemzetközi elismerést a pé­csi professzorok. Dékán elvtárs szerint mit lehetne tenni e kő- J gazdasági tervezés vonatkozá­acmeiy ZÄÄ [f szempontoknak meny- nünket is? i nyíre tettunk eleget es ezert .(csak az általam ismert építő­— A jövőben a sajtó az egye- (» ipar területéről ragadok ki né- tem munkájáról tájékoztatni (i hány példát: fogja az olvasókat, mert szük-i A korszerű építkezéshez ségesnek tartjuk, hogy a dől- nagymértékben használt előre- gozó nép áldozatkészsége foly-, i gyártott elemek zömét a leg- tán fenntartott intézmények (»utóbbi ideig Budapestről kel­munkájáról tudomást szerez-5 lett szállítani, mert helyi ideig- zenek az emberek — arról, 4 lenes előregyártó üzemeink hogy az egészségügy terén mi- kapacitása igen csekély volt. lyen új módszerekkel dolgoz- 4 Már most gondolnunk kell a nak az orvosok, milyen tudó- 4 pécsi 1. sz. Téglagyár termelé- mányos munkát végeznek. E sének pótlására, mert nyers­tájékoztatás — ha egyes ese- anyaga nem túl hosszú idő tekben csak nagyvonalakban (»múlva elfogy. Az épí­lehetséges is — feltétlenül (»tőiparnak' megyénkben nem szükséges ahhoz, hogy az egye- (» áll elegendő munkaerő rendel­temet, intézményeit a város a<»kezésére, azt távolabbi me- magáénak tekintse. Ledöntjük 4 gyékből kell hozni. Ezeknek a a válaszfalat, amely eddig dolgozóknak a részére az ed- fennállt, mert ez mindkettőnk digi ideiglenes munkásszálló érdeke. A tanácsok, a sajtó se-((helyett állandó jellegű mun- gítse egyetemünk munkáját, (• kisszállást kell építeni, stb. mi is mindent megteszünk a»1 Az ilyen jellegű területi, gaz- kölcsönös jóviszony megterem- dasági tervezés véleményem téséért, majd fenntartásáért. szerint országos szinten kiélé­sével kapcsolatban jelenleg az a helyzet, hogy a megye terü­letén a műszaki tervezést 3 pécsi és több budapesti terve­ző iroda látja el. A súlyponti helyeken, mint Pécs, Komló, a megye egyéb bányavidékei, de sokszor egy-egy üzemen be­lül is (Pécsújhegyi szénmosó, Kokszmű, stb.) az egyes léte­sítményeket pécsi és budapesti irodák vegyesen tervezik. Ilyen módon megyei viszonylatban, de azonos építési helyeken sin­csenek a tervezési munkák kellően összehangolva. Minthogy az ország beruhá­zásainak hozzávetőleg 15 szá­zaléka megyénkben létesül, a területi tervezés teljes mérték­ben egyszerre, véleményem szerint, nem oldható meg. Erre a helyi tervező irodák sem lét­számuknál fogva, sem pedig a speciális tervezési munkák (bányagépek tervezése, techno­lógiai tervezés, stb.) vonatko­zásában nincsenek felkészülve. Nagyobb számú szakember gyors ütemben Pécsre való költöztetése is nagy nehézség­be ütközne. Ezért a helyi ter­vező irodák lehetőség szerinti azonnali megerősítése mellett a következő lépések megvaló­sítását tartanám szükségesnek. A megyében folyó ter­' :r1 , : rezese k ge­nerál tervezői feladatait foko­zatosan a Pécsi Tervező Irodá­nak kellene átvennie. Ezzel az egységes és helyi irányítás, valamint a helyi ismeretek és szempontok érvényesítése meg­valósulna: Lehetővé válna egyúttal az is, hogy a területi gazdasági tervezéshez az iroda adatokat és szempontokat szol­gáltathasson; Meg kell szűntetni azt az ál­lapotot, hogy azonos munka­helyen több tervező iroda dol­gozzon! Ezzel kapcsolatban az üzemek, intézmények tervezési feladatait a helyi tervező iro­dák kapacitásának és műszaki felkészültségének megfelelően kell szétosztani; Végül szorosabbra kell ki­építeni a tervező iroda, kivite­lező vállalatok, tanácsi, építési és közlekedési osztályok, terv­osztályok és az építőanyag­ipari vállalatok kapcsolatát, hogy egymás szempontjait, szükségleteit és elgondolásait megismerve, azt kölcsönösen figyelembe vehessék. Szoyka Pál Pécsi Tervező Iroda Eras késben a fegyver Pécseit vendégszerepei héti a Tabányi-zenekar Néhány nappal ezelőtt tért haza S hónapos vendégszereplés után a Szovjetunióból a Tabányi-zenekar és Laboch Gerard jazzénekes. Moszkva után 36 nagyvárosban 126 előadást tartottak. 30 000 kilomé­tert utaztak hálókocsival, hajóval és autóbassz . Hallő Budapest a címe a műsornak, amelyet hét­tőn bemutatnak. <» \ mutatnak be a múlt évi operett- (» dömpingről „Nemzetközi jajj ci­ca” címmel. A pécsi közönség kis kedvence Kabos László most Yves Montand-ot mutatja be, ahogy 6 mondja, azt utánozza« akire a legjobban hasonlít. A hétfőn rcn-^ drzendő „Mindenből a legjobbat” c, előadás a nevettetés és a tánc- zene magas iskolája 1; 7 \ a ked­vezőtlen idő miatt a Liszt Ferenc A műsor keretében fellép a Har- teremben, du, fél 7 és este 9 őrá- \ tányi Együttes is- Egy paródiát Kot»» £ 1ÍM iska. — így szólítja István-aknán mindenki, no meg Szabolcson, ahol nevelkedett, fölcserepedett 31 esztendős családapává. Dobszai Miska is úgy élte le gyermekéveit annakide­jén, mint a többi bányászgyerek a „ko­lónián“. Vad indián-csatákat bonyolítot­tak le a falu fölötti erdőkben, ősszel kukoricát sütöttek az árokpartján, ami­kor a csősz a hetedik határt járta. Na­gyon kedvelték a palahányót, ahol fur­csa fényű köveket találtak és ábrándoz­tak nagyszerű kincsekről, földalatti kin­csesbányákról, amelynek rejtekhelyét majd ők fedik fél, ha megnőnek.:: De azért e gyermekkori romantikát néha-néha megszabdalta a hétköznapi valóság: hol itt omlott be a fejtés, hol ott ütött ki a tűz, vagy ölt a sújtólég s ilyenkor a gyerekek közül valamelyik mindig gyászszalaggal jelent meg más­nap a „grwndon“, ahol a labdát rúgták napestig. Miska is elvesztette az apját, igaz, akkor még négyesztendős volt, apja arcvonása már rég elmosódott em­lékezetében, de aggódott az öregapjáért, aki lent dolgozott a bányában és apa helyett 5 tartotta a családot. Egyszer valami készülőben volt a ko­lónián. Az asszonyok szaladgáltak az utcán, izgatottan tárgyaltak valamit, a férfiak meg csoportokba verődve vonul­tak a temető irányába. Miska meg a „srácok" az öreg Lati főaknász házának padlására osontak föl, ahonnét jó kilá­tás nyílik Csertető felé. Hanem az a sok ember! Hullámzott a íérfinépséa le­fele a dombról, ezek vasasiak voltak, jöttek erre Szabolcs felé. Szóval jön a nép, feketénk, mozog, hullámzik, egy­szeresük, — in-nét a padlásablakból is látható volt, — fehér füstpamacsok puk­kannak szét a levegőben, egy-egy szem­villanásnyira utána már ideérkezett a dörrenés hangja is. Miska látta, hogy megtorpant a menet, elől kidőltek né­hányon a sorból, a további fejleménye­ket azonban már nem várta meg. Le­szaladtak a padlásról és nekivágtak a domboldalnak, egészen a temetőig. A mikor odaért, látta, hogy embe- vek feküsznek a földön, meg sem mozdulnak, Noé csendőrparancsnok meg falfehér arccal ordít, hogy mindenki katródjék, mert ha nem, akkor mégegy- szer belelánek a tömegbe. Dobszai Mihály így emlékszik vissza az egyik legszörnyűbb bányásztörténetre, Pedig elég rég történt mindez, de. a úgy tűnik, még mindig nem felejtette éL — Ott feküdt tőlem nem messze Fal­tig bácsi. Azt is tudom, hasra volt for­dulva és a vér folyt ki alóla. Később, sokkal később tudtam meg, hogy Noé robbanótöltényekkel lövetett a bányá­szok közé. : J Arra is emlékszik, hogy másnap rikító betűkkel hozták az újságok, hogy Noé csendőrtiszthelyettes egy valóságos hős, bátor hazafi, mert megmentette a várost a tüntető bányászoktól;: j De aztán az évek elmúlnák, Miska le­génnyé serdül, bizony szűk az az egy szem szoba, ahol hetedmagával lakik, de hát istenem, ha más nincs, örül, hogy dolgozhat a bányában, kereshet némi ruhára, élelemre valót. Már mo­solyog a gyermekkori elképzeléseken, miszerint kincs van a föld alatt, ame­lyet ha meglelnek, — gazdagok lesz­nek.:. A kincs valóban lent van, csak más gazdagszik meg rajta, meg őrajta is, Dobszai Mihályon. Rég volt, elmúlt, mondom, Miskának két kis fia van már, kétszobás lakása, tele új bútorral, 3800 forintos rádióval. A szekrények tele ruhával és van egv kedves feleség, aki a „legnagyszerűbb asszony a világon“ — mondja Misi. azaz hogy Dobszai Mihály vájár és munkásőr.;, Nos, hát erről van szó: Misi munkás­őr. Megkérdeztem tőle, miért is lépett be a munkásőrségbe? Mi volt az oka? Nagyon röviden, kurtán csak ennyit mondott: — Ezért: : s Nem értettem, mire gondol. —;:. Hét amit elmondtam. Min­denért, Csertetőért, az ellenforradalom miatt, az asszonyért, gyerekeimért... Szóval ezért. Dobszai Mihály azt mondja, hogy gye­rekei még nem látták a fegyverét, amit a munkásőrségtől kapott. JVIem mutatom meg nekik. Mert *■ ’ én egyszer, nagyon is korán.... Csertetőn láttam fegyvereket elsülni. Hát most azért van az én kezemben, hogy a gy*..ekeim soha ne lássanak más „játékszert“ — csaik hintalovat. R, Ff

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom