Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-13 / 215. szám

rtíl SZEPTEMBER IS NAPLÓ Bizalom, megbecsülés és ideológiai munka ' Gondolatok az értelmiségi ideológiai tanfolyamok megindulása előtt A pártoktatási év kezdetével ideológiai tanfolya­mok indulnak a pedagógusok, egyetemi oktatók, a fiatal ér­telmiségiek számára is. — E tanfolyamok előkészítésének sikere nagymértékben függ attól, hogy fel tudjuk-e szá­molni azokat az értelmiségi politikával kapcsolatos helyte­len nézeteket, amelyek a po­litikai munka lebecsüléséből és az értelmiséggel szembeni általános bizalmatlanságból fakadnak. Gyakran hallunk például ilyen kijelentéseket: „Az értelmiségnek az a köte­lessége, hagy a társadalom kö­vetelményeinek megfelelő munkát végezzen, Ba nem te­szi, adminisztratív eszközök­kel lepünk fel velük szem­ben.” Vagy: „Az értelmiség el­lenforradalmi magatartást ta­núsított, nem érdemes foglal­kozni a nevelésével. 12 évig kedveztünk nekik, oktatást is szerveztünk számukra és még­is szembefordultak a népi de­mokráciával!-; * Mondani sem-fceS. hogy az beszéltünk anélkül, hogy kel­lően megmutattuk volna, mi­képpen harcolhatunk az isko­lai oktatás tartalmával ellene. Többségében egyszerű anyag- feldolgozás folyt, mélyreható viták és konkretizálások nél­kül. Sajnálatosan többször elvi engedményeket is tettünk az eszmei alap tisztaságának és szilárdságának rovására. Egyes személyeket például nem elvi meggyőzéssel, hanem kirívó anyagi kedvezményekkel és udvarlással akartunk meg­nyerni. Csakhamar kialakul­tak a Vízi László-típusú em­berek, akik képmutatóan szó­nokoltak odaadásukról — mi­közben súlyos ezreseket vág­tak fizetések idején zsebre — az ellenforradalom idején pe­dig szembefordultak velünk. Az ilyen személyek kedvéért nem egyszer elhanyagoltuk az olyan becsüi-eies értelmiségié-» kel. okik világnézeti yagy más f problémákkal küszködve a se-f miségiünket várták. Áltálában: t nem tulajdonítottunk ! kellő je-1 lentőséget a politikai-ideoló­pá r t o n k í vti 1 iekel tunk.) A gondosan is meghív­előkészített ideológiai1 munka sikerre fog vezetni, hiszen fejlődésünk pozitív, gyakorlati vonatkozásait ve­títik értelmiségünk elé. Ismét hangoztatjuk azonban, hogy1 a sikeres munkának az értel­miség differenciált megítélése az alapja annak a figyelembe­vételével, hogy az aktív ellen- forradalmárok elleni adminisz­tratív harc többségében le-\dony nyolc: lovat helyettesit zárult, s a becsületes értelmi-,i Ezek után nem is kell ma- ségieket elkülönítve tőlük — igyarázni. hogy e kis mozdony a bizalmon és szilárd elvi ala-nalkalmazása mennyire gazda pon nyugvó politikai munká* folytassunk:. s Szentistványi Gyuliné a városi pártbizottság ágit. prop. osztály- vezetője. »»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»» Kísérleti célokra még a ta­vasszal egy kis akkumulátoros mozdonyt kaptak a vasas! bá­nyászok. A mozdonyt Kelet- Nómetorszégban gyártották. Mindössze 110 centiméter ma­gas, 90 centiméter széles, vagy­is alig nagyobb, mint egy vas- csillé. A vasasi bányászok a kismozdonyt már az első na­pokban megszerették s ez a szeretet azóta hónapról hónap­ra növekedett. Jelenleg a 2-es számú táróban használják, il­letve e mozdonnyal végzik az összes szállításokat. Naponta 200 csillét tudnak segítségével a munkahelytől a gyűjtőhelyig szállítani, vagyis egyetlen moz­ságos, mennyivel olcsóbb bár­milyen más szállító eszköznél. Kezelése egyszerű, s noha a rászerelt akkumulátor nagyon súlyos, cserélése egy elmés j szerkezet segítségével még egy J percig sem tart. Komoly javí­üyen káros nézetek gátiban giat < munkának, figyelmen kt-r hatnak szocialista épiiőmun- rfel hagytuk azt a tényt, hogy * Filmfőszerepet kapott Avar István lásra eddig mindössze egy esetben szorult, akkor is egy karambol következtében. A kísérlet tehát kedvező eredményt hozott. A vasasiak éppen ezért már gondoskodtak arról, hogy minél több ilyen mozdonyuk legyen. Tervük az, ha a szállítmány megérkezik, az ilyen mozdonyokat az első szinten használják majd, mivel innen szállítják ki a vasasi bá­nya termelésének zömét s itt nincs gépi szállító berendezé­sük. E kis mozdonyokat ter­mészetesen főleg a gyűjtő szál­lításra használják majd, a fő- szállítást részben csehszlovák ^gyártmányú diesel mozdonyok- fkal, részben pedig villamos hónkra és lényegében az eüien- ségnek kedveznek, hiszen ha akaratlanul is és esetleg más formában is, de ugyanazt han­goztatják, amit a nyugati bur- zsoá körölk: az értelmiség egy­ségesen szembehelyezkedett államrendünkkel; Az ilyen nézeteket vallóefv- társak figyelmen kívül hagy­ják, hogy az értelmiségnek kis polgári csoportja volt az, amely tudatosan ellenforradal­mi tevékenységet fejtett ki, olyanok például, mint dr. Abay Gyula volt egyetemi ta­nár, aki alkotmányunk ellen támadt, re régi kisgazdapárti ügyvéd aki a megyei „munkástanács” elnökeként tevékenykedett az ellenforradalom idején. Ez a csoport nem azonosítható a be­csületes értelmiség többségé­vel, amely aktív részese a szo- C’ ‘1 izmus építésével együttjá­ró bonyolult feladatok megol- dárának és elvárja, hogy mun­ká In keresztül ítéljék meg tevékenységét. Vájom eZfwel- lélekkel dolgozhatnak-e ezek az emberek, ha bizalmatlan- kodnak velük szemben, dur­va általánosításokkal monda­ttak róluk ítéletet, ellenségnek, legjobb esetben ideiglenes úti­társnak titulálják őket? Vilá­gos, hogy nest E bizaImatlanMgot csakúgy lehet leküzdeni, ha szembené­zünk a tényekkel és nyíltan feltesszük a kérdést: mi volta fő oka egyes értelmiségi réte­gek negatív magatartásának, annak, hogy elfelejtették: ők is részesei az elmúlt 12 év győ­zelmeinek és hibáinak, hogy az ellenforradalmi elemek be­folyása alá kerültek? A fő oka csak egy lehet: a marxizmus— lenlnizmus eszméi nem hatol­ták be eléggé az értelmiség gondolkodásába, nem formál « tudományos gondolkodás szabad fejlődése csak olyan feltételek között valósulhat meg.Lha elvi,harcot folytatunk az 'elméleti alap tisztaságáért. Marx pedig már a gótikái prog­ramról szóló levelében elítéli azokat, akik az elveket alku tárgyává teszik; Összegezve: az eszmei és -• politikai fel­világosító munka a döntő és erre lehetőséget ad az értel­miségi ideológiai oktatás. Ter­mészetesen nem lesz könnyű. Hosszú és szívós küzdelem áll tpanyunk einen előttünk, amelyben a kommu- ,i vagy dr. Kertész End- nista meggyőződésű értelmi ség lesz a támaszunk. Az ő számukra — mint az értelmi­ség széles rétegei számára is — biztosítani kell mindazt az anyagi s erkölcsi megbecsülést, amit népi államunk a tudo­mány és kultúra munkásai­nak nyújt. (Gondolok itt a tu­dományos munka anyagi ér erkölcsi támogatására, tanul­mányutak biztosítására, a to­vábbképzési és publikálási le­hetőségekre.) Mindennek a legelső feltétele azonban: a bi­zalom. Bizalom, megbecsülés és ideológiái munka az a há­rom tényező, amelynek együtt kell járnia. Értelmiségi dolgozóink kü­lönböző oktatási formák kö­zött választhatnak. A marxiz- mus-leninizmus esti egyete- i men filozófiában, politikai gazdaságtanban és a magyar párttörténeti tanfolyamokon szervezett és önálló tanulási formában képezhetik tovább magukat, jelentős segítsége^ nyújtanak majd az időszerű politikai pedagógia kérdései- ről szervezett előadások fis. ű Az oktatási és kulturális te-1* fületeken dolgozó pártszervek­nek jelenleg főfcladatuk az „ . ________, _____ _____ oktatást megszervezni és se- í1 tá k át eléggé a világnézetét, gitséget nyújtani ahhoz, hogy I1 Ideológiai munkánk nem volt értelmiségi dolgozóink az ön- f küliség éveiben. Mun­kanélküli fiatalembert játszom, akinek kelme­festő a szakmája. A fia­talember megismerkedik egy kislánnyal, aki szin­tén munkanélküli. A kis­lány szerepét tudomásdm szerint Törőcsik Mari játssza majd. A két fia­tal sok-sok viszontagság után lesz egymásé, de boldogságra sok remé­nyük nincsen, Azt hiszem, kevés olyan boldog embert találni most a Pécsi Nemzeti Színházban, mint Avar István. Nemrég értesítették: ő fogja alakí­tani a Vasvirág című új ma­gyar film főszerepét. A 27 éves fiatalember mo­solyogva, készségesen beszél a „nagy szerepéről. — A Vasvirág-ot Herskó János rendezi. A film Óbu­dán játszódik az 1930—31-es években, a nagy munkanél­meghajtású végtelen kötélpá* lyával akarják végezni. Valószínűleg még ebben az évben kapnak két Skoda die­sel s két akkumulátoros kis­mozdonyt és ugyancsak az idén megkezdik a IX. szinten a villamos meghajtású kötél­pálya szerelését ts. Előnye en­nek, hogy a villamos meghaj­tás tízszerte olcsóbb, mint a sűrített levegővel történő meg­hajtás. Mindebből az is kitűnik, hogy ebben az évben lényege­sen meggyorsult a vasasi bá­nya gépesítése, ugyanis az el­múlt tíz év alatt nem kaptak annyi gépet, mint most január óta. Kicserélik a 44 évig ,,szolgált" villamos felsővezetékeket , A pécsi villamosvasút felső vezetékei 1913 óta, 44 éven át szolgálták a pécsieket. A szol­gálatban megkoptak, elöreged­tek és szükségessé vált kicse­rélésük. Tizenhat munkás egy cso­portvezetővel kedden kezdte el fa nagy munkát a fővonal szi- 1EIK. géti részi végállomásánál. A hiszen szerelés éjszakánként folyik, mindketten koldusszegé- 5 m}& . ^nappal az előkészítést nyék és a jövő sem Ígér j, végzik. A munka rohamlép- semmi biztatót;; -. ? tokkel halad — a szerelők két Mikor kezdődik a nap alatt máris a Megyeri úti film forgatása? kitérőig jutottak. A Közlekedési Vállalat 525 ezer forintot kapott a felsöve- zetékek kicserélésére. Ha az idő kedvez, a nagyjelentőségű munka két-háTom héten belül befejeződik. A szerelés közben szüksé­gessé válik egyes esti járatok útjának megrövidítése. Ezért este tíz óra után az ideiglene­sen kijelölt „végállomások­tól a villamosvasút utolsó megállójáig, kisegítő autóbu­szokkal látják el a forgalmat. fi — E hónap második felében kezdjük s előre­láthatóan januárban fejezzük be. örülünk annak, hogy Avar Pista, akinek a pécsi közön­ség oly sokat tapsolt mária Tetrinfan a gyermekek ré- (legutóbb a Mágnás Miskal1 «éré készül. A s \ vitamint című operettben Miska lo- tartalmazó tápszert kakaóval, vász szerepét játszotta), most i csokoládéval keverve készítik, a film területén is bebizo-,»hf>«y a kincsinyek szívesen nyithatja tehetségét' Sók st-1> «líVéík- Az új készítmény ha­kert kívánunk > ,1 marosan forgalomba kerül. Kert kívánunk,i A c^oin-gyár két üj gyósy­(— ray) } szer gyártásával foglalkozik. í (ff ü| Az egyik a jelenlegieknél sokka] enyhébb, de hatásosabb has­hajtó lesz. A másik újdonság a Sevenab ellenmérge, amely feloldja annak kábító hatását. Ha tehát valaki tévedésből vagy szándékosan nagyobb adag Sevenalt vett be, at ÚJ gyógyszerrel megmenthetik éle. tét, olyan magasszínvonalú, hogy alapos meggyőződésen alapuló marxista felkészültséget biz­tosított volna és az értelmiség legszélesebb rétegeit felvértez­ze az antimarxista nézetek ter­jedésével szemben. A múltban indított tanto­rán az élettől elvonatkoztatva, betű rágó módon, szövegtanulá­si módszerrel próbálták a mar­xista képzést megoldani, gyak ran az élettől elszakítva tár­gyalták az elvi kérdéseket,. So­kat beszéltünk például az el­mélet jelentőségéről, de nem mutattuk meg elég konkrétan, hogy mit jelent a marxista vi- lágfelfogásból következő el­vek és módszerek alkalmazása a különböző tudományágak­ban, vagy a nacionalizmusról Töejj- kai tűzök, hahuzúk... kéntes jelentkezés alapján <* megfelelő színvonalú tovább-!1 képzésben részesülhessenek. <[ A középiskolai pártszervezet jó munkát végzett már e té­ren. Az ideológiai oktatás tor- máinak alkalmazása természe- f tesen nem meríti ki a politi- J kai munka igényeit. Beszél- (( getni kell még a politikai kér- \ désekröl, szakmai ideológiai K vitákat kell rendezni az egyes szaktárgyakon belül. Mér az' ( ideológiai oktatás előkészítését , fel kell használni arra, hogy J az értelmiségiek a baráti be- ; szélgetós közben őszintén fel- \ tárják nehézségeiket és prob-\ lémáikat kommunista munka- \ társaiknak. (Egyébként erre nyújt lehetőséget a ma meg­rendezett kommunista értel­miségi aktivauleß is, amelyre Gépíró- és gyorsíróversenyt rendesnek J október 18—19-én a dolgozók ré­tiére. A legalacsonyabb sebesség gyorsírásból 150 szótag, gépírásból 200 leütés HO szó tag) perce tikir.;. A gépiróverseny egy fordulóban országot jellegű, a gyorsíróversenv >egfob*> réwtHCvö* megnraék a budapesti országos versenyre. f Megyénkben Pécsett rendezik f meg u verseny helyi részlegét. A A nevezéseket október 3-ig két pél- \ tiányban kell beküldeni a Gépíró» é* Gyorsíró Iskola versenyfelelő- f sehe*: Mécs. Temesvár »tea Z. * Z”1 send van mindenütt, olyan csend, hogy még a jugoszláv parton le­gelésző tehenek bőgősét is idehallani Néha-néha felugrik egy-egy hal és a visszaeső víz a napsugártól szivárvány­színben ragyog. A parton baktatunk zsombókok, bokrok között, néha süppe- dős talajon, amelyre fit rakott az em­beri kéz, hogy kocsival is meg lehessen közelíteni a halásztanyát. A halászta­nyát, ahol annyi, de annyi ember csei- tintett már a halászlé után: — Ez vérré válik bennem, olyan fi­nom volt! Azt hallottam, hogy most rosszabbul élnek a halászok, mint valamikor, ke­vesebb halat fognak, nincs annyi hasz­na az államnak a Drávából, mint vala­mikor, amikor még a gróf dirigált ezen a területen. — Hát tudja én már 1932 óta vagyok halász itt a Dráván — mondja Geszte­nyés Ferenc, — de még soha sem gon­doltam arra, hogy abbahagyom ezt a mesterséget. — Most miért akarja abbahagyni? — Mit mondjak? — beletúr a hajába, majd igy felel a kérdésre. — Nem le­het ebből megélni. Ha nem lenne az a három hold feles kukoricánk, nem is tudom mit csinálnánk a télen, mert amit a hal hoz. az kevés. Állami halá­szok vagyunk, ha teljesítjük a tervet, akkor megkapjuk a kifogott hal hatvan százalékát. Én nem tudom a tervet tel­jesíteni. 48 mázsa halat kellene lead­nom egy évben. Negyvennyolc mázsát! Én huszonöt éve vagyok halász itt a Dráván, de még ennyit soha sem fog­tam — és most csakúgy ömlik belőle a szó arról, hogy 4—500 forintot keres havonta, hogy Pesten vannak a veze­tők, akik jobban ismerik a halfajtákaí. tudományos alapon vizsgálják a hala­kat. de hogy mennyit lehet fogni, ahhoz mégis csak ők jobban értenek, Mert lehetne itt sok hatat Is fogni, talán még azt a negyvennyolc mázsát is megfogná, ha nem jönnének mindig azzal a villa­mos fogóval, amely nemhogy megfogja, sőt elriasztja a halakat. Mérges a villamos halászokra. Érthe­tő, hisz ha beválik, talán az olyan kis halászok, mint Ok, búcsút mondhatnak a szakmának. Amíg pedig csak kísérle­teznek vele, elriasztják a halakat is ezzel együtt jónéhány forintot kivesz­nek a halászok zsebéből is. De hit ak­kor mi legyen a megoldás? A válasz az, amire számítottam: — Adják ki bérbe a Drávát, úgy, mint azelőtt! • A Lajós-tanyán lakik a Drána leg- jóbb halásza, Ivkovics Félix. Két­százötven évre visszamenőleg tudja bi­zonyítani, hogy az apja, a dédapja, az ükapja ... mind halászok voltak, ö is tőlük tanulta a szakmát, amit nagyon megszeretett. Halászott a tengeren is, Törökországban és másutt, bejárta Ma­gyarország összes folyóvizeit és azt mondja:. — Magyarországon a Dráva a legjobb víz! Van ebben hal, csak ki kell fogni. Tavaly például fogtam én 3t kilós har­csát is, az idén is beleakadt a hálómba egy több mint 13 kilós ponty. — Mások arról panaszkodnak, hogy nem lehet fogni! — mondom neki. — Ez is igaz! A Drávát hosszú ideig nem halászták. Sok munka van addig, amíg halászni lehet. A Barcsinál Györgynek már ráment két hete arra, hogy egyáltalán halászni tud. Látja ne­kem is ki kellett tisztítanom a területe­met, a segédem bele is betegedett a nehéz munkába. Most meg zsilipeket építek, csatornát vágok ... Mindent n magam erejéből kell megcsinálni: a saját szerszámommal halászni, zsilipet csinálni,,; Az állam egy fillért sem ad, pedig neki is érdeke, hogy minél főbb halat fogjunk. Én megfogom azt a harminchat mázsát, amit kiírtak, de azért van ami elveszi az ember kedvét. A fene, aki tudja, mennyit is kapunk mi végeredményben: hatmn százalé­kot-e, negyvenet-e vagy ennél is keve­sebbet, mert amikor megkapom a já­randóságot, mindig hiányos a szdmojis, mert kilónként olyan négy forint körűi elfelejtenek beleszámolni. Megemlítem neki azt, hogy mit java­solt Gesztenyés Ferenc, mire ő azt fe­leli: — Nem jó az. Ha ez állam csak egy kicsit is segit, és ha valóban megkapjuk a hatvan százalékot, akkor nem lesz itt semmi baj. Mert voltam én már bérlő is, kérem. Igaz, hogy a Draskovleh gróf idejében. Tudja mit kellett akkor fizet­nem? Nyolc mázsa halat. De nem ám akármilyet: három, négy kilós pontyot, kilóson felüli kecsegét. Meg aztán ezen­kívül nyolc ezer pengőt szintén a gróf­nak, 1000 pengő adót és 3000 pengő for­galmi adót. Mire mindent kifizettem, jóformán semmi sem maradt. Holt volt nekem akkor családi pótlékom, az or­vost is magam fizethettem és mivel az orvosok is azt gondolták, hogy én ura­son élek, egy horogbeadásért képesek voltak elkérni száz pengőt is. Szóval, jól van ez így, hogy állami halász va­gyok, csak adjanak egy kis segítséget. Legalább ahhoz, h-gy rendbehozzuk a területet, meg aztán mondják mag őszintén, hogy valóban mi jár nekünk. T]oy érzem, hogy Ivkovics Félix ^ mondta meg helyesebben, hogy mi fáj a árával halászoknak, hogy mi­ért van mindössze 3—4 dolgozó halász ott, ahol még néhány éve tizenöt— húsz is volt. És ezt az okot a földmű­velésügyi minisztériumnak is meg kel­tene vizsgálnia. Száléi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom