Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-04 / 207. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI Egymillió 642 ezer forint i helyiiparwnk második negyedév i nyeresége A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1957 SZEPTEMBER 4 j A helyiipar vezetőinek leg- í utóbbi értekezletén, — ahol a | második negyedév gazdasági | eredményeit vitatták meg, — j már sokkal kedvezőbb kép | alakult ki, mint az első ne- í gyedév végén. A helyiipar a ? teljes termelési tervét 108.8 "j százalékra, a helyi szolgáltató Selwyn Lloyd ma Belgrádba érkezik | As eser tó országában 23000 bányász tiltakozó aláírását továbbítják az EJ\SZ-hez$ ^dj“a múlt ipar pedig 103.2 százalékra teljesítette. Az elért eredmény összeha­sonlítva 1956 első három ne­gyedének tényszáanaival, azt tükrözi, hogy a megye ipara mennyiségileg, a termelési ér­téket figyelembevéve, már az első negyedévben is túljutott a múlt év első három hónap- J jának átlagán; | Az üzemek közül kiemel- í kednek: a Baranya megyei t Téglagyári Egyesülés. Teljes » termelési értéke 13,7 százalék­év Jogos felháborodással Népünk tiltakozik: A „magyar kérdés”-nek az ENSZ közgyűlésén történő megtárgyalása ellen tiltakozó gyűlé­sek százain emelik fel szavukat a magyar dolgozók, táv­iratok özönét továbbítja a posta. A felháborodás moraja zúg az országban mindenütt. ,;Mit akarnak velünk? Miért nem hagyják, hogy békében rendezzük a magunk dolgát?” Ez a kérdés foglalkoztatja most a magyar dolgozók száz­ezreit. Valóban. Mit is akarhatnak2 A ^magyar kérdést* fel­dolgozó ötös bizottság jelentésének a sajtóban eddig meg­jelent részleteiből jól tudjuk, hogy a feketét próbálják fehérre mázolni, a fehéret feketére maszatolni. Az ellen- forradalomról igyekszenek bebizonyítani, hogy az tulaj­donképpen forradalom, a nép ellen 1956 októberében in­dított támadást próbálják a nép felkelésének feltüntetni. S mindezt azért, hogy ha már tavaly élesztették a csa­tát, ha kudarcbafulladt az a kísérlet, hogy Magyarorszá­gon visszaállítsák a kizsákmányolok, népnyúzok hatal­mát, ha már tűzfészket sem sikerült teremteni Magyar- országon egy harmadik világháború számára — legalább megzavarják békénket, fejlődésünket. És ezzel két legyet is alcarnak ütni egy csapásra. Nemcsak nálunk akarnak újabb bajokat, zavarokat okozni, hanem el is akarják te­relni a figyelmet azokról a gaztettekről, amelyeket az imperialisták a gyarmati országokban követnek el soro­zatosan. Ami azt a ' szándékot illeti, hogy megzavarják fejlő­désünket, meggátolják az ellenforradalom okozta károk teljes helyrehozását és a további építést — ez aligha si­kerülhet. A magyar nép tömegméretű tiltakozása, eddig végzett munkája, a párt és a kormány melletti kiállása elegendő bizonyíték arra, hogy a magyar nép féltő gond­dal védi békéjét, és a kommunisták vezetésével kialakí­tott társadalmi rendjét. De tűrheti-e becsületes ember felháborodás nélkül azt, hogy a mi „ügyeinket”- mint spanyolfalat állítsák az imperialisták saját piszkos ügyeik elé, s e spanyolfal mögött folytassák tovább üzelmeiket? Mindenkit, akiben ép, emberi érzések laknak, csak fel­háboríthat, hogy míg tisztes uraknak álcázott megrögzött hazudozók a magyar népet rágalmazó, koholt jelentése­ken csámcsognak, addig Ciprus szigetén hazafiakat kínoz­nak halálra, Ománban ágyúval lövik, repülőgépről bom­bázzák a békés lakosságot, Algírban százával végzik ki az egyszerű embereket, csak azért, mert szót emeltek a gyarmati elnyomás ellen. A magyar nép nem vállalja a „spanyolfal” szerepét. Nem hajlandó ezekhez a gaztettek­hez néma cinkosul szegődni. Mi szólunk és kiáltunk: az a „magyar ügy”, amelyet az ENSZ elé akarnak tálalni, nem magyar ügy, nem a mi ügyünk, az csupán megszö­kött, hazátlan bitangok, hazaárulók és a velük szövetke­zett imperialisták ügye. Furcsa módon próbálják bizonyítani a maguk igazát az imperialisták ügynökei, ök, akik évtizedek óta minden energiájukat a forradalmak elfojtására pazarolják saját országaikban és a gyarmatokon egyaránt, most arról szó- ‘ nokolnak, hogy ami nálunk tavaly októberben történt, az a magyar nép spontán forradalma volt. Mi tudjuk, mi­féle „forradalom” volt az. De ha nem tudtuk volna eddig, most megtudhatjuk, mert ugyan miféle „forradalom” az, amelyért a megrögzött ellenforradalmárok ilyen vadul sikraszállnák? S mi az igazság a spontanitás, az ösztönös- ség, a „nép kezdeményezése” körül? Tanúként idézhetjük a kisasszonyfaiakat, akik emlékeznek még Fonter Lajos „forradalmi” fellépésére. Tűzoltók segédletével szedte elő a mély kút fenekéről a tíz évvel korábban odarejtett fegyvert. Tíz éve várt az alkalomra a lóápolóvá vedlett kulák, tíz éve várta, hogy gazdái megadják a jelt: „most elő a fegyverrel!” S csak a jelt kellett megadni ahhoz, hogy mindenütt akcióba lépjenek a hasonszőrű elemek, a volt csendőrök, horthysta katonatisztek. Talán a spon­tanitás, a népi kezdeményezés csalhatatlan bizonyítéka az is, hogy szervezetten és gyorsan, napok alatt leváltot­ták szinte valamennyi község tanácselnökét? Jól szerve­zett akció volt az. Aki nem hinné, annak idézzük dr. Ker­tész Endrének, a megyei „Nemzeti Tanács” elnökének utasítását: ,,A városok és községek lakosai gyűljenek össze és válasszák meg a Nemzeti Tanácsot. A községi tanács létszáma lehetőleg 10—30 személy legyen. Az így megalakult nemzeti tanácsok vegyék át az államigazgatás irányítását!” így bizony. Parancsra ment ez, nem pedig a dolgozók spontán kezdeményezése alapján. A népre szeretnék rákenni a nyugati jelentésgyártók azt, amit ők követtek el a nép ellen. Mossák a liezeiket. „Ö, ők nem tettek semmit.” De talán kérdezzük meg tő­lük, hogy honnan került elő Eperjessi Ferenc, aki Pécsett, 1956 október 30-án az újra szervezkedő kisgazdák előtt Iá­jelentette: „Sok emigráns csoport közül egyedül a Kis- barnaki-Farkas-csoport maradt egységes és készen áll, hogy támogatást nyújtson a hazai megmozduláshoz’? Ennek a „támogatásra” készen álló csoportnak talán nem jutott abból a százmillió dollárból, amit az amerikai sze­nátus a felforgató tevékenység pénzelésére szavazott meg? S talán még azt is állítanák, hogy a' budapesti gyilkosok, a mecseki banditák amerikai gyártmányú, amerikai ere­detű fegyverei magyar honvédektől került hozzájuk. Ekkorákat azért már nem lehet büntetlenül hazudni. A magyar nép jól emlékszik 1956 októberére, jól tudja, hogy most miért tiltakozik. Felháborodása jogos cs ha az imperialista cselszövők végül is belefulladnak hazug­ságaik mocsarába, magukra vessenek. Doktorrá-avatás az eppetef 2-án és 3-án ünneplő ruhás emberek, édesanyák és édes­apák siettek a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem aulájába. Fél 12-re már az utolsó helyet is betöltötték a doktorrá-ava- tási ünnepélyre érkező szülők és vendégek. Az aula komor és ünnepé­lyes csendjét halk zsibongás tölti el. Az Egyetemi Tanács asztala előtt sorakoznak a le­endő új doktorok. Ha az em­ber nézi arcukat, mindegyik más és más, de mindegyik ar­con megtalálható az öröm jele. A zsibongás pillanatok alatt elhalt. Az ünnepi emelvényre be­vonul a kar dékánja, dékánhe­lyettesei, az egyetem párttitká­ra. A dékán bejelenti, hogy a doktoravató tanácsülést meg­nyitja és felkéri a doktorje­lölteket, hogy kérelmüket ad­ják elő a tanács képviselőinek. Egy az új doktorjelöltek kö­zül, kérelmet terjeszt az egye­temi tanács elé, melyben kéri, „az orvostudományi egyetem bennünket mindazokból a tu­dományokból, amelyeknek is­meretét a felavatandóktól a törvény megköveteli, szigorúan megvizsgált és így az orvos­doktori képesítésre érdemes­nek ítélt. Kérjük ezért, szíves­kedjenek bennünket orvosdok­torrá avatni.** A tanács a jelöltek kérését elfogadta és a dékán felolvas­ta, hogy mely hallgatók nyer­tek summa cum laude, cum laude és rite minősítést, és fel­szólította a jelölteket a doktori eskü letételére. Ünnepélyes néma csendben felhangzott az új doktorok es­küje. A hallgatóság és a ta­nács tagjai állva hallgatják vé­gig az eskü szövegét. Valami különös érzés ragadja meg az embert és némi elfogódott­sággal hallgatja az eskü ünne­pi szövegét. .:. esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmányához és a dolgozó néphez hű leszek. Orvosi hivatásomhoz minden­kor méltó magatartást tanúsí­tok. Fogadom, hogy orvosi tu­dásomat népünk egészsége és a betegek javára fordítom. A betegek titkait, ha csak tör­vény nem követeli, senkinek fel nem fedem. Bizonyítványt csak igaz meggyőződésem alapján adok ki. Minden igye­kezetemmel azon leszek, hogy működésemmel a Magyar Nép- köztársaság megerősödését és fejlődését előmozdítsam. Az eskü után a dékán az Egyetemi Tanács nevében kéz­fogással doktorrá fogadja nép- köztársaságunk fiatal orvos­doktorait. Majd a dékán, dr. Huth Tivadar befejező üdvöz­lésében reményét adta annak, hogy az orvostudomány kiváló munkásai lesznek és a követ­kező szavakkal fejezte be be­szédét: „Kérem önöket, ma­radjanak minden körülmények között hűek most elhangzott esküjükhöz, a hazához.“ S ezzel az ünnepi tanácsülés végétért, s kint a folyosón pe­dig az őszhajú anyák és apák keblükre szorították doktor fiúkat vagy leányukat* hasonló időszakának termelé­sét és 25 százalékkal teljesí­tette túl a tervét; A Komlói Helyiipari Vegyes és Javító Vállalat 31,8 százalékkal ha­ladta túl a múlt év alapul vett három hónapjának tényszá- mait; A Dunaszekcsői Cementipari Vállalat maradt le a megyei üzemek közül a legszembd* tűnőbben. Teljes termelési ter­vétől 26,7 százalékkal maradt el; Az ipar termelékenysége második negyedév végén 119,3 százalék, az első negyedév 98,6 százalékával szemben. A szolgáltató iparban 100,1 szá­zalék az első negyed 72,8 szá­zalékával szemben. A száz forint munkásbérre eső termelési érték vizsgálata azt mutatja, hogy egyes vál­lalatoknál, a Mohácsi Gép- és Fémárugyárban, a Mohácsi Szerárugyárban, a siklósi Fa­ipari Vállalatnál és a Patyo­lat Mosodánál olyan munkás­bérek kerültek kifizetésre, amelyek mögött nem volt ak­kora termelési érték, mint 1956 első három hónapjában. Ennek okát egyrészt az óra­bérrendszerben, másrészt a teljesítmények lazításában keli keresni; A helyiipari vállalatok szép eredményt értek el a gazdasá­gosság terén. Az alaprentabili­tást alapulvéve, a Patyolat Vállalattal együtt 486 000 fo­rint előirányzott nyereséggel szemben 1 642 000 forint nye­reséget értek el a vállalatok. Különösen eredményesen gaz­dálkodtak a Téglagyári Es­nél, a Mohácsi Gép- és Fém- árugyámál és a Mohácsi Szer- árugyámáL «4444444444«»«444444«4«4444««4«4««»4««»44»«44«44««««4»4««4« 414444441144444444444444444444444 ............ Ba rackkiállítás Faipari fanácstozas Balapestea fS2£3 A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának faoelliHóz és papíripari állandó bizottsá­ga fatakarékossággal és fa­helyettesítéssel foglalkozó má­sodik számú munkacsoportja kedden plenáris ülésre gyűlt össze a földművelésügyi minisz f sítő Szövetkezeti Vállalat a ► Hazafias Népfront székházá- t nak dísztermében. A pécsi ter- í mőtáj terméseredményeit mu- •tatta be a gazdag kiállítás, ^amelyet színessé tett a HUN- GAROFRUCT Export Vállalat E díszes kiállítású exportcsoma­DINNYEVASAR Nagysikerű barackfkiállítást fölvonnltak a megye és vá- rendeztek a megyei és városi ros legjobb baraoktermelői. A tanács mezőgazdasági osztálya, kiállítást megnyitó ünnepségen |az Agráregyesület, a Hazafias Berki Fülöp tamácselnök-he- ♦ wárvfrvvnf o tttt óc o ívta™- lyettes ismertetést adott a me­gye barack-kultúrájától. El­mondotta, hogy a háborús évek következtében hanyatlott az őszibarack-termelés, azon­ban 1952-től kezdve újra fel­lendülés tapasztalható; Az új telepítések segítése érdekében Pécsett tízezer őszibarack-olt­ványt osztottak ifci díjtalanul, és tízezer darabot pedig jutá­nyos áron adtak él a terme­lőknek, és ezzel Pécs város ba'rackfa-ál lománya 130 ezer fölé emelkedett. A minden év­ben megrendezésre kerülő kü­lönböző szaktanfolyamok hall­gatóinak létszám» állandóan gyarapodik. Ezek a számok bi­zonyítják azt, hogy Pécsett sok híve van a baracfcterme- lésnék, és, hogy mennyire eredményes és jövedelmező a barack termek», arról az Ex­portáló Vállalat kimutatásai beszélhetnének: A megnyitó után az ország különböző városaiból érkezett vendégek és a termelők anké­ten vették részt, ahol Ferdi­nand Dezső, a keszthelyi kuta­tóintézet osztályvezetője tar­tott előadást. Elmondotta, hogy a külfölddel szemben le­maradtunk, nincs sárgahúsú. magvaváló, karai fajtájú ba­rackunk, amit a külföldiek na­gyon kedvelnek, éppen ezért export-termelésünkben sárga­húsú fajták telepítését kell előnyben részesítenünk. ígal0 räzlege, különösen azzal, gyáron^, küldöttei - a | golt exportárut résztvevő országok erdészeti | Az ízlésesen rendezett, har­es faipari vezető szakemberei. |monikus hangulatú kiállításon Az ankét után a kiállító ter­melők nagy része még egyszer megtekintette a kiállítást, amely hatalmas érdeklődésnek örvendett, ugyanis a nap fo­lyamán mintegy 4 000 látogató­ja volt, A zsűri kfflön értékelte az egyéni kiállítók anyagát, va­lamint a saocialista szektoro­két; • Egyaránt efeő helyezést ért el a Szőlészeti Kutató Intézet és a Pécsi Állami Gazdaság kiállított anyaga és mindket­tő oklevél-díjazásban része­sült: Az egyéniek; közül külön di­csérettel első díjat nyert Heil János üTögi termelő, aki ok­levélen kívül 3 mázsa műtrá­gyát, 1 kiló nikotint és egy tolókapát is kapott. Második helyezett Nagy Jenő pécsi ter­melő lett, akinek sárgahúsú fajtái dicséretet érdemelnek. Oklevélen kívül 3 mázsa mű­trágyát, fél kiló nikotint és metszőollót kapott. A harma­dik helyezést Kereszti József - né patacsi termelő érte el szin­tén sárgahúsú barackjaival. Jutalomképpen oklevélen kí­vül 3 mázsa műtrágyát és egy metszőollót kapott; Oklevéllel, facsemetéikkel és kisebb kerti szerszámokkal jutalmazta a zsűri Gyenis Antal, Farkas Ferenc, Károly János, Állami Gyermekvédő, Tálas Imre, Gárdos János, Kontror Tiva­dar, Moracs József, Szomolá- nyi András és Nádor Sándor termelőket. A többi kiállító oklevél-díjazásban Tészesüll. Mi újság a nyugati városrén%en? ♦ A nyugati városrész épüké- : zésén hamarosan megkezdik : az első ötemeletes épület ala­* pozását. Az épület alapárka t már nagyrészt elkészült Ez í! az épület vasbetonvázas meg­oldással épül majd és váro- !• sunk egyik legmagasabb epü- i: léte lesz. Földszintjén üzlcthe- íi lyiscgek, emeletein pedig la- j: kasok lesznek, j; A lakótelepet a várossal ösz- I' izekötő új út építése is jó i ütemben halad. Jelenleg az út f tnakadámburkolatát Mk. A Jövő évben az út nemes­burkolatot kap. Az ősz folya­mán ezen kívül még több utat is elkészítenek. Úgy tervezik, hogy jövőre már a kész útvo­nalak mellett kezdhetik a* építkezéseket így jelentős összeget takarítanak meg. Nem kell külön felvonulási utakat készíteni, a lakók is jobban járnak, mert az épületek át­adása után azonnal jó, sár­mentes úton közelíthetik meg lakásaikat ~ r/

Next

/
Oldalképek
Tartalom