Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-03 / 206. szám

1951 SZEPTEMBER 3 NAPLÓ 5 rseoes i Talán sosem volt olyan nagy forgalom a MÁVAUT komlói állomásán, mint va­sárnap este. A környező fal­vakból sokan a családdal együtt látogattak el a bá­nyásznapi ünnepségekre. — Pécsről is külön autóbuszok szállították Komlóra a labda­rúgás „szerelmeseit". S mind este nyolc óra körül szeretett volna visszaindulni. A pécsi kocsik indulási he­lyén ekkorra már hosszú sor kígyózott. Valaki hangosan megjegyezte: — öt kocsi elviszi a népet... Optimista vélemény volt, nem is beszélve arról, hogy az utazni szándékozók száma percről-percre gyarapodott. Az indító meig-megnyugtatta őket: „Már jönnek a kocsik, még a farmotoros is.: .*’ A felnőttek még csak vala­hogy elhitték, a gyerekek azonban nem fogadták el. Ek­kor különös esemény történt. Szabó elvtárs, a vállalat igaz­gatója végigjárta a hosszú sort: — Akik gyerekkel vannak, álljanak a másik oldalra. Az első kocsi őket szállítja el... Néhány perc múltán bero­bogott. Nyugodtan felszálltak, még tíz másik utasnak is ju­tott hely. Emberséges intézkedés volt. Az úton pedig legalább tizen­két üres buszt számoltunk meg. Hazajuthattak a többiek is, ha valamivel később is. TILTAKOZUNK a „magyar ügy“ tárgyalása ellen Aktuálisabb volna Ciprussal és az arab országokkal foglalkozni Szeptember 10-én ül össze az ENSZ közgyűlése a „magyar kérdés” megtárgyalására. Fel- merül bennem a kérdés: joga t van-e egyáltalán a közgyűlés- * nek a „magyar üggyel” foglal­kozni? Erre határozott nem­mel kell válaszolnom. Októberben és novemberben : Magyarországon ellenforrada­lom volt, amely a népi hata­lom megdöntésére irányult. Egyedül a magyar nép ügye volt, hogy hatalmának meg­tartására nagy barátjának, a szovjet népnek segítségét kér­te. Az ENSZ alapokmánya is | kimondja, hogy egyik állam- : nak sincs joga beavatkozni más állam belügyeibe. A ma- | gyár helyzetről szóló jelentés­nek az ENSZ közgyűlése előtt való tárgyalása tehát jogtalan beavatkozás a magyar bel- ügyekbe. Jogtalan azért is, mert az ENSZ ötös bizottságá­nak jelentése nem a való hely­zetet tárja fel — koholmány minden egyes pontja. Itt csu­pán propagandacélú tárgyalás­ról van szó a nemzetközi lég- : kör megrontására. Hallgassa meg az ENSZ ötös bizottsága ja magyar dolgozók millióinak : véleményét és rá fog döbbenni, hogy Magyarországon valóban : ellenforradalom volt. Aktuálisabb volna a ciprusi, az arab és más gyarmati né­pek ügyeivel foglalkozni. Vagy ha már magyar üggyel is akarnak foglalkozni, tűzzék napirendre azt, hogyan lehetne, a külföldön visszatartott kis­korú gyermekeket visszaadni aggódó szüleiknek. Mivel a je­lentés a disszidensek hamis és hazug tanúvallomása alapján készült, úgy a magam, vala­mint sok ezer velem érző pe­dagógustársam nevében tilta­kozom az ellen, hogy az ENSZ rendkívüli ülésén tárgyalja a „magyar ügyet”. Lóránt Péter Nem ismerjük el a tanúkat Mi, a Magyar. Államvasutak Pécsi Igazgatóságának dolgo­zói tiltakozunk az ellen, hogy az ENSZ ötös bizottságának jelentése alapján Magyarország ügye az ENSZ közgyűlése elé kerüljön. Nem ismerjük el azokat a tanúkat a magyar nép képvise­lőinek, akik az októberi ese­mények után kiszöktek az or­szágból és részesei voltak az októberi véres ellenforradalom előkészítésének és kirobbantá­sának. A pécsi MÁV igazgatóság dolgozói. Valamennyien a munkás-paraszt kormány mögött állunk Hird község dolgozói a rádió­ból és a napi sajtóból értesül­tek arról, hogy az ENSZ zász­laja alatt működő ún. ötös bi­zottság hamis jelentésére ala­pozva az ENSZ rendkívüli ülé­sét összehívták. A község dolgozói ezzel nem értenek egyet, ezért az 1957. augusztus 27-én tartott falu­gyűlés a következő határozat­ban foglalta össze a község vé­leményét: Hird község dolgozói egyhan­gúlag követeljük, hogy az ENSZ vegye le napirendről az ötös bizottság hamis jelentését. Tiltakozunk az ellen, hogy az ENSZ beleavatkozzon a ma­gyar belügyekbe, mert ez el­lenkezik az ENSZ alapokmá­nyával. Követeljük, hogy elsősorban a magyar ENSZ-delegáció je­lentését hallgassák meg. Követeljük, hogy a magyar kérdés helyett az általános le­szerelést, az atom- és hidro­génbomba kísérletek beszünte­tését tűzze az ENSZ napirend­re. 9♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦ Nyolcvan kilométeres sebességgel — a laalálba Szeptember 1-e és 2-a Pé­csett a halálos kimenetelű jár­műbalesetek napja volt. Va­sárnap délután fél 4 óra táj­ban a Pécsújhegyi Erőmű bel­területén egy ÉPFU-s kocsi cementet szállított. A cement lerakását öt rakodómunkás vé­gezte, akik visszafelé menet ahelyett, hogy leültek volna a tehergépkocsiban, a vezető­fülke mögé álltak. Amikor a kanyarhoz értek, a gépkocsivezető szabálysze­rűen betartotta a sebességkor­látozást. Mégis halálos kime­netelű baleset történt, mert amikor a tehergépkocsi jobbra kanyarodott, az álló Hajdú Imre tizenkilenc éves rakodó- munkás, kalocsai lakos, bal­irányba kibukott és magával rántotta egyik társát is. Társa bokatörést, Hajdú Imre pedig koponyaalapi törést szenvedett és a helyszínen azonnal meg­halt. Halálos kimenetelű jármű­szerencsétlenség történt hét­főn hajnali háromnegyed 4 órakor is. F a 11 a Bálint negy­vennégy éves mohácsi lakos hetven-nyolcvan kilométeres sebességei haladt az ország-' úton motorkerékpárjával, amellyel Mohácsról Vasasra hozta a mohácsi munkásőrség: alezredesét, oldakocsijában pe­dig helyet foglalt Szabó Ottó mohácsi munkásőr. Miután motorkerékpárjukról az alezre­des leszállt, 70—80 kilométeres sebességgel belerohantak a Va­sas II. 6/a. számú vasúti őr- háznál lévő vasúti sorompóba. Fatta Bálintot a vasúti so­rompó mellbeütötte, álla fenn­akadt, a motorkerékpár kisza­ladt alóla, 6 pedig 3—4 métert hanyatt csúszott a földön.: Fatta koponyaalapi törést szen­vedett és a helyszínen azonnal meghalt. Szabó Ottó 29 éves munkásőr pedig orrán, arcán zúzódásokat, hasításokat szen­vedett, agyrázkódást kapott.! Eszméletlen állapotban a pécsi i mentők beszállították az I-es* számú sebészeti klinikára. Követeljük, hogy az ötös bi­zottság jelentése helyett a külföldön lévő kiskorú magyar gyermekek hazaszállítását se­gítse az ENSZ elő. Mi, hirdi dolgozók, akik vé­gigéltük az októberi és novem­beri ellenforradalmat, vala­mennyien a törvényes forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány mellett állunk ki. Hird község dolgozói. Mi a baj •M Nézzünk Kende Sándor leié is!“ i) — ezt kérdezte tőlem az IT 343 rendszámú motorkerék­pár vezetője hétfőn fél 3 óra körül a Rákóczi úton, amikor figyelmeztettem, hogy tartsa be a KRESZ előírását. Mivel menetközben nem tudtam neki megmagyarázni, milyen baj származhat abból, ha va­laki jelzés, megállás nélkül egy főútvonalra ráhajt. Ezért most válaszolok. ... Baj az, ha valaki fi­gyelmetlenül vezet és nem veszi észre azt a táblát, '* 4444m amely a megállásra ad utasí­tást. (Pedig e'éggé látható.) Még nagyobb baj, — ha történetesen a főútvonalon a forgalom- nem is engedi meg, — hogy rámenjünk és mégis beékeljük magunkat két autó közé. A legnagyobb baj pedig az, hogy napról-napra szaporo­dik a balesetek száma a KRESZ be nem tartása vagy nemtudása miatt. Ezért vol­tam bátor szólni az IT 343 vezetőjének. — pef — Az Élet és Irodalom kö­zölte Kende Sándor „Néz­zünk a vidék felé Is“ című írását a vitacikkek sorában. Ez bizony nagy siker egy „vidéken élő író" számára. Mit is ír Kende Sándor. Mindenekelőtt háromszor egymás után megállapítja, hogy írásait „jónak tartják/' Kik? Ügy véljük, helyesírási hiba csúszott a dologba ez­zel a többesszámmal. Egy személyről van csak szó. Kende Sándor novelláit ki­zárólag Kende Sándor tartja remekműveknek. Erről az álláspontról elin- dudva bírálja azután a Du­nántúli Napló kulturális ro­vatának vezetőjét, aki „düh- rohamot kap a benyújtott novella elolvasása után .,. “ Ismét fogalmazási hiba. Nem után, hanem közben. Kende Sándor ennek okát abban látja: „... mert az nem „ma“ játszódik/' S eszébe sem jut. hogy a dührohamot a novel­la színvonalával hozza kap­csolatba. Bírálja a rovatve­zetőt azért, mert annak az az álláspontja, hogy „csakis az közölhető (szóval hasznosnak mondott, szívesen látott) írás. amely szorosan értelmezett máról szól, üzemi téma, vagy tsz-szervezés, a főhőse pozi­tív, a végén pedig szinte tan­meseszerű záradékképpen „direktformában" meg is fo­galmazódjék a tanulság." Kende Sándor nyilvánva­lóan téved. Rovatvezetőnk­nek sokkal jobb az idegzete, minthogy dührohamot kap­na, bár oka bőségesen Tenne rá, hiszen egészen rövid Idő folyamán nyolc Kende-féle novella kéziratát volt kényte­len elolvasni. Kibírta. S ál­láspontja sohasem volt, de a nyolc novella elolvasása után a legkevésbé az, hogy Kende Sándor írjon „üzemi témáról, tsz-szcrvezésről, po­zitív főhőssel“ novellát, ri­portot. Inkább az volt az ál­láspontja, hogy jobb, ha semmiről sem ír. Nem akarjuk persze vég­képp clparentálni Kende Sándort, hiszen lehet, hogy a kezdet sikertelen kísérletei r után idővel megtalálja a hangját és tehetségesnek bi­zonyul. De aki néhány rosz- szul sikerült novella után „vidéken élő írónak" titulál­ja önmagát, annak a mércéje — enyhén szólva — hitele­sítésre szorul. A mérce nem lehet más, mint — hogy Gyenis Józsefnek, az írócso- pert prózai rcsz-e vezetőjé­nek szavát idézzük — „tegye le művét az űr asztalára". AZ EZER TÓ arizá^fáhait (2) A bútorkiállítás megtekin­tése után, Kajala polgármes­ter javaslatára elmentünk a szabadtéri színpadi előadás­ra. Itt egy amerikai írónak az amerikaiakat parodizáló müvét adták elő, hogy mi­ként viselkednek az ameri­kaiak Okinava szigetén. A színdarab lényege az volt, ami általában az amerikaiak jelszava: üzlet — az üzlet. Rák-vacsorán Az előadás után, az egyik ■ szállodában vacsoráztunk. Rákvacsora volt. A finnek nagyon kedvesek, vendégsze- retőek voltak, s amikor lát­ták, hogy ettől bizony éhe­sek maradnak vendégeik, — más ételekkel is kínálgatták. A vacsorára Kajala polgár- mester meghívta Krón-t, a ■ lahti zeneiskola igazgatóját és helyettesét, valamint azok feleségét. A zeneiskola igazgatója neves finn család­ból származik. Ilmarinkron, akinek ő rokona; híres zene­szerző, nagybátyja pedig .a Kalevala című finn legenda eredetének neves kutatója. Egyébként személyesen is­meri Kodály Zoltánt, Kókai Rezsőt és más magyar zene­szerzőket* Magyar-finn zene­szerzemény-csere A vacsora ideje alatt ma­gyar és finn kulturális kér­désekről beszélgettünk. A zeneiskola igazgatójával megállapodtunk abban, hogy Pécsről magyar kórusműve­ket és egyéb magyar zene­szerzeményeket küldünk ne­ki. Ennek nagyon örültS és ellenszolgáltatásként 6 is megígérte, hogy finn zenei alkotásokat küld majd Pécs­re. A vacsora alatt nagyon kedves volt a zeneiskola egyik növendéke is. Tiszte­letünkre Liszt Ferenctől há­rom művet adott elő. Pécsi fényképkiállítás Lahti-ban Lahti város vezetőivel megállapodtunk abban, hogy a Pécs városáról készített fényképekből és a baranyai magyar népművészeti tár­gyakból fényképkiállítást rendezünk majd Lahtiban. Mint ismeretes, a Rómában megtartott IV. elektronikus és nukleáris kiállításon nem­rég bemutatták „A kétezer éves Pécs" című filmet, ame­lyet ezüst serleggel és okle­véllel jutalmaztak. Ezt a fil­met is eljuttatjuk Laktiba, ahol a kiállítás alkalmával mutatják majd be a város közönségének. Uhy gondol­juk, hogy ezzel is hozzájáru­lunk a két város közötti ba­rátság elmélyítéséhez, a ma­gyar—finn testvéri barátság szorosabbá tételéhez. A „finn Miskolc“ Augusztus 23-án, Kajala polgármester javaslatára, Vernolen kíséretében, Tam­perébe (svéd nevén Tanner- forst) mentünk. Ez Finnor­szág harmadik legnagyobb városa 120 000—130 000 lako­sa van és egyben az ország legiparibb városa. Körülbelül azt a szerepet tölti be, mint Magyarországon Miskolc. A két tó között — amelynek a vízszint-különbsége tizen­nyolc méter — három erőmű épült, van gépgyára, moz­donygyára, textilgyára, hajó­gyára és több más ipari üze­me. Itt tisztelgő látogatást akartunk tenni a város veze­tőinél, azonban ez elmaradt, mert sem a polgármester, sem helyettese, sem máso­dik helyettese nem tartóz­kodott hivatalában. A Lenin múzeumban Megtekintettük, a Lenin múzeum kiállítási anyagát. Végigjártuk azokat a terme­ket, amelyekben a tanner- forsti konferenciát tartották. Itt különféle Lemn-emlékp- ket láttunk: Lenin dolgozó­asztalát, amelyen híres ápri­lisi téziseit írta. Ott voltak Lenin evőeszközei is és kü­lön öröm volt számunkra, hogy a falon az áprilisi tézis eredeti kézirata volt kiállít­va. Az ottani vezető részle­tesen elmagyarázta nekünk az egész múzeum jelentősé­gét. Megtudtuk, hogy a fin­nek szeretettel gondolnak a nagy Leninre, mert még a hatalom átvétele előtt meg­ígérte nekik, hogy a Bolse­vik Párt visszaadja a finnek függetlenségét. Ezért él még ma is olyan mélyen a finnek szivében a Lenin iránti nagy tisztelet. Hemenila városában Tamperéből hazafelé me­net, megnéztük Hemenila városát, amelynek 30 000 la­kosa van. Ez a megyeszék­hely és ide tartozik Lahti és Tampere városa is. Itt székel a megyei kormány. Megnéz­tük a város nevezetességeit és kívülről a régi várat. Ez az egyetlen vár, amelyet Finnországban láttunk. Fel­mentünk az Aulenko dombon lévő kilátótoronyba, amely­nek alján egy modemül be­rendezett turistaszálloda van.. tíemenila tipikus finn vá­ros, finn jellege még jobban kidomborodik, mint Helsin­kié, Lahtié vagy Tamperéé. A többi városokhoz képest, itt sok a faház és az utcák sem olyan rendezettet, mint az új városokban. Kende Sándor letette, s kiderült, hogy művei gyen­gécskék. Nem azért, mintha nem a „máról“ szólnának. A „máról“ szólnak azok. csak a hangjuk hamis. És nem azért hamis, mert „nem vo­nalas." „Vonalasnak" még csak „vonalas" lenne, ami az „átpolitizált" témaválasztást illeti, de nem eléggé színvona las. Fura. hogy mégis úgy tesz, mintha valami szektás merevség fosztaná meg a nyilvánosságtól. Amit „szek­tás merevségnek" próbál fel­tüntetni, azt mifelénk „mű­vészi igényességnek" szokás nevezni. írásai nem politikai, hanem esztétikai meggondo­lások folytán kerültek vissza hozzá átdolgozásra, vagy azért, hogy félretéve maid idő múltán elővehesse, s fel- csóválva állapítsa meg maid önmaga: „Lám, mikét Is ír­tam én össze...*1 Ügy véljük, hogy a bécsi írók többségének éílenké'zé- sébe ütközik Kende Sándor, amikor „igen sok társára“ hivatkozva azt állítja, hogv a párt megyei lapjának merev elzárkózása „kizárja a közös­ségből és passzivitásba hát­ráltatja" a pécsi írókat. Ez nem Igaz. Az írók többsége nagyon jól tudja, hogy a férc- művek mellőzése egyik fon­tos eszköze a Dunántúli Nap­lónál annak, hogy a legjob­bak szívesen adják írásaikat. Lehet, hogy etekintetben Kende Sándor szívesen azo­nosítja magát a pécsi írók­kal, nagyon kérdéses azon­ban, hogy az azonosulás for­dítva Is áll-c, azonosíMák-e magukat mások Is Kende Sándorral? Végül az Élet és Irodalom szerkesztőségétől is meg kell kérdeznünk, hogy ha már nem néztek utána Kende Sándor állításai igazának, (ezt nem Is követelhetjük) miért nem vették észre leg­alább a cikk egészen k*z»n- fekvő ellentmondásait és ferdítéseit? Például azt. hogy az Irodalmi Napló című melléklet szerkesztője és n kulturális rovat vezetője nem azonos, és Kende Sándor hol szerkesztőről, hol rovatveze­tőről, hol meg Ismét szerkesz tőkről (többről) fr. Az Igaz­ság az, hogy az Irodalmi Naplót a szerkesztőség, a megyei tanács népművelés osztálya és az frócsoport mei bízottal együttesen szerkesz­tik. Ha már vitázunk. hát vitázzunk, de azért jobb lelt volna, ha az Élet és Irodalom igyekszik elkerülni az ilyen nyilvánvaló melléfogást, s ezzel együtt azt is, hogy rosszindulatúan eltorzított Meghívó Pécsre Hemenilából visszatértünk Lahtiba. Itt Kajala polgár­mester szállásunkon felkere­sett bennünket és meghívott a városi választmány által rendezett vacsorára, amelyen az általuk nevezett ,városi kormány“ tagjai is részt vet­tek. Az összes vacsorák kö­zül ez volt a legszerényebb, úgy látszik, a polgármes;er ezzel akarta dokumentálni, hogy jól gazdálkodik a vá­ros vagyonával. A vacsora alatt Kajala polgármester pohárköszöntőt mondott. A pohárköszöntő­ben a magyar és a finn nép, valamint Lahti és Pécs vá­ros közötti barátság gondo­latát vetette fel. Azután méltatta a két város között kialakult baráti kapcsolat je­lentőségét és beszélt a többi városok közötti barátság el­mélyítéséről. Györkő An'al elvtárs pohárköszöntőiében ugyancsak méltatta a két város közötti barátság jelen­tőségét és meghívta Lahti város vezetőségét, hogy láto­gasson el Pécsre. A finnek ekkor viccesen megjegyezték, hogy az egész városi kor­mány eljön Pécsre. Ugyanis a városi kormánynak 10 tag­ja van. Ezek közül kettő: a 5 polgármester és helyettese t örök időkre megválasziott't tisztviselők és ezen a címen í tagjai a kormánynak. Ezen- * kívül a kormányaik még 8| választott tagja van. Közű-J lük 3 szociáldemokrata, 2| kommunista és 3 polgári t párti. I (Folytatjuk) ♦ helyzetképet fessen irodalmi életről. pécsi Csak 25000 Ft keltene hozzá Ott ahol a Máré völgye Magyaregregy határában ki­fut a síkságra, magával so­dorva a gyorsfolyású kis pa­tak vizét, gazdátlan fürdő­medence várja sorsa jobbra fordulását. A strandot vala­mikor a 30-as évek elején falubeli részvényesek építet­ték. Később' — 1950-ben — át­vette a helyi földművesszö­vetkezet és három évig üze­meltette. Ezután azonban egyre lanyhult a forgalom és ma teljesen kihasználatlanul és főleg hasznavehetetlen ál­lapotban áll. A medencét szívesen át­venné a helyi tanács, hiszen a Máré-völgy vadregényes táját, a régi várromot gyak­ran felkeresik az úttörők és bányászok. Alig egy hónap­ja jártak erre a Ill-as akna dolgozói s bizony szívesen vették volna, ha megfüröd­hetnek a medencében. Ka­bin is van hozzá tíz darab. Csupán a medencét kellene rendbehozni. Ehhez azonban pénz kell. Az előzetes szá­mítások szerint 25 ezer fo­rint. S éppen itt van a baj. Honnan vegyenek ennyi pénzt? Ha 25 esztendővel ezelőtt létrehoztak részvényes ala­pon egy ilyen fürdőmeden­cét kabinokkal, akkor ma a kijavítását is meg lehetne oldani hasonló módon,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom