Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-01 / 205. szám

DUNÁNTÚLI , I NAPLÓ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT : BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 205. SZÄM ÄRA: 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1957 SZEPTEMBER 1 ! ♦ ♦ ♦ A VII. magyar bányásznapon1 Irta: KUUCZ PÁL, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője VTLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! * A magyar dolgozó népnek, a pártnak és a kormánynak a bá iszok iránti nagy elismeré­sét jelenti az a határozat, amely kimondja, hogy minden év szeptemberének első va­sárnapja: bányásznap. Hetedszer ünnepeljük idén a bányásznapon hős bányászain­kat, akik megteremtik a kohók kenyerét, a vért adják az or­szág ereibe, a meleget, a fényt a családi otthonoknak, a kórházaknak, az iskoláknak. Dolgozó népünk valóban hő­seinek tekinti a bányászokat. Az 1946-ban indult széncsaták hőseit látja bennük, akik min­dig beváltják a hozzájuk fű­zött reményeket. Különösen most van nagy okunk bízni bányászainkban, miután a ha­zánkon 1956 őszén és telén végigvonult vérzivatar követ­kezményein, a gálád ellenfor­radalmi törekvéseken úrrá tudtak lenni; Ezen a napon vissza kell te­kintenünk a múltba is, hogy helyes mértékkel mérhessük a jelent. Tanúként idézhetjük a magyar bányászokat, a pé­csieket, és komlóiakat, akik harcos résztvevői, sokszor szenvedő részesei voltak azok­nak a küzdelmeknek, amelye­ket a magyar munkásosztály a Horthy-uralom, a magyar fasizmus ellen vívott. Emlékeznek az alacsony ke­resetre, az élelmi tárak köny­vecskéire, amelyeknek a szám­oszlopai szüntelenül az adós­ságra figyelmeztettek, s amely adósság levonása után a bá­nyász rendszerint csak fillére­ket látott havi keresetéből. Emlékeznek a szanáltnapok- ra, a munkanélküliségre, ami­kor hiába várta az éhes csa­lád a mindennapi kenyeret. S emlékeznek arra, hogy amikor emiatt sztrájkolni akartak, a DGT urai csendőrséget és ka­tonaságot vezényeltek ki, ha­talmas szénkészleteket tartalé­koltak a mohácsi hajóállomás­nál, hogy előbb fogyjon el a bányász kenyere, mint a szén. Nagy tettekre is emlékez­nek. A bányászok a tőkés- osztály összefogott ereje és fegyveres terrorja ellenére is küzdöttek. Felejthetetlen tettekkel örö­kítették meg emléküket a ma­gyar bányászok a munkásmoz­galomban, az 1929—30-as évek sztrájkjaiban, az 1934., az 1937. évi sztrájkokban. Csendőnsor- tűz, bányász férfiak és asszo­nyok legyilkolása sem tántorít­hatta vissza a bányászokat at­tól, hogy küzdjenek, harcolja­nak a kizsákmányolás ellen, egy szebb, új világért, amely­ben megszűnik a kizsákmá­nyolás. Harcokban edzett bá­nyászaink és fiaik emlékezze­nek és ne feledjék a múltat. Emlékezzenek a bányász­asszonyok is! Emlékezzenek a rettegés óráira, amikor a ka­pitalista rablógazdálkodás kö­vetkezményeként napirenden voltak a tömegszerencsétlensé­gek és férjüket, aki reggel még reménykedve indult mun­kára, már csak a ravatalon láthatták viszont. Olcsó volt akkor az emberélet. „Ha egy ló elpusztul, pénzért kell má­sikat vennünk. Ha egy bá­nyász elpusztul, töröljük a sichtlétszámból." így számol­tak a tőkések és a család, a bányászanyák és gyermekek könnyeit csak a szervezett munkások szolidaritása eny­híthette. Ezt a múltat akarták vissza­hozni Magyarországra 1956 ok­tóberében. A bányákba lecsú­szott horthysta csendőrök, ka­tonatisztek, népellenes volt szolgabírák, gyárukat vesztett tőkések, földjüktől megfosztott földbirtokosok elvtelen, ha­szonleső huligánok segítségé­vel készítették elő a talajt az elleneforradalomnak. Minden igyekezetük arra irányult, hogy a felszabadulás óta elért hatalmas eredményeinket el­halványítsák, az elmúlt 12 év során az MDP politikájának bizonyos mértékű eltorzulásá­ban mutatkozott hibákat el­túlozva, kedvező légkört te­remtsenek a régi rend, a ki­zsákmányolás, a szörnyű el­nyomatás visszaállítására. Mérgező tevékenységük foly­tán Pécsett, Komlón, Szászvár, Máza, Mányok vidékén csak­úgy, mint Hidason szörnyű anyagi és nem kevésbé jelen­téktelen erkölcsi károk kelet­keztek. Az anyagiakat tekint­ve, milliárdokban mérhetjük a bányákban keletkezett káro­kat; Az erkölcsi kártevés még milliárdokkal sem mérhető fel. Az imperialista ellenséges propaganda azt a látszatot igyekezett kelteni, mintha a bányászoknak jogos követelé­seiket sztrájkharccal kellene kivívniok a néphatalomtól, a forradalmi munkás-paraszt kormánytól. Azok uszítottak sztrájkra, akik korábban, a Horthy-fasizmus idején tüzet vezényeltek és nyitottak a sztrájkoló bányászokra, bá­nyászasszonyokra; Mi volt az oka annak, hogy az ellenforradalmárok érhet­tek el bizonyos sikereket, hogy akadtak, akik hallgattak rá­juk? Pártunk négy fő okot is­mer, amelyek az ellenforrada­lom kirobbantásához alapot adtak. De ha bányászainkról beszélünk, hozzá kell termünk még valamit. Azt, hogy bányá­szaink kissé elfeledkeztek ar­ról, hogy érdemes néha visz- szatekinteni a múltra; Nem idézték eléggé ezt a múltat azok előtt, akik azóta lettek felnőtté. Ezért történhetett meg, hogy néhány fiatal és új bányász veszélyes utakra lé­pett. Szinte bennünk él még a kép 1956. novemberéből, ami­kor a huligánok és ellenforra- dalmárok vitték a szót és ter­rorizálták a becsületes bányá­szokat. Ezek választottak ma­guknak abban a zavaros idő­ben olyan „munkástanácsot", amely* azután nemcsak szolgál­ta az ellenforradalmat, hanem mgga is szervezte azt. A becsületes bányászoknak volt alkalmuk megismerni eze ■ két a „vezetőket", akiknek nem kellett üzemi pártszervezet,: nem kellett szakszervezet, de : kellett a munka nélkül szer- ■ zeit bér, kellett a pénz, amit i saját céljaikra a mi zsebünk- : bői húztak ki. Ezek beszéltek : „az egész bányászság névé- j ben .. i A forradalmi mun'kás-pa- j raszt kormány intézkedései következtében és a Szovjetunió áldozatkész támogatásával úr­rá lettünk a helyzeten, s a becsületes bányászok levon­hatták a tanulságot. A párt vezetésével újra megszilárdult a helyzet és napról napra nö­vekszik a termelés. Bányáink­ban újra folyik a szocialista verseny a több szénért. A ter­melés adatai bizonyítják en­nek eredményét. Elsősorban a komlói bányászokat illeti di­cséret, akik 1957. január 1-től augusztus 27-ig 35,676 tonna szenet termeltek terven felül s ezzel átlagosan 105.3 százalé­kos tervteljesítést értek el. Nem sokkal maradtak el azon­ban a pécsi bányászok sem és különösen a bányásznap előtti 108 százalékon felüli napi tel­jesítmény jól mutatja bányá­szaink munkakedvét, a szocia­lizmus iránti lelkesedését. De talán még a mennyiségi muta­tóknál is jelentősebb az ön­költségcsökkenésben beállott javulás. Az ellenforradalom szervezte sztrájkok éppen az­zal okozták a legnagyobb ká­rokat, hogy lerontották a szén­termelési lehetőségeket, lazí­tották a munkafegyelmet. Ezért van igen nagy jelentő­sége annak, hogy a komlói bá­nyászok az előírtnál 30 fo­rinttal olcsóbban termelik a szén tonnáját, a Pécsi Szén- bányászati Tröszt dolgozói pe­dig 11.89 forinttal szorították az előirányzat alá a szén ter­melési önköltségét. A komlói 400 vagonos melés, a terven felül termelt tízezer tonna kokszolható szén előbbre viszi népgazdaságun­kat. Bányászaink szinte fel­becsülhetetlenül sokat segíte­nek a népgazdaságnak azzal, hegy új beruházások, új bá­nyák nyitása nélkül is elérik a mecseki wénmedencében az évi 220.000 tonna kokszolható szén termelését. A hetedik bányásznap alkal­mával azt kell megfogadnunk, hogy tovább növeljük ezeket az eredményeket, kollektív összefogással egyre több és olcsóbb szenet teremtünk elő. Az a küzdelem, amely ilyen eredményekért folyik, feltétle­nül be fogja gyógyítani az el­lenforradalom ütötte sebeket is. És ha bányászaink újra meg újra ilyen eredményekkel bizonyítják, hogy a szocializ­must akarják építeni, s nincs kedvük sem a sötét múlt visz- szaállításához, sem pedig egy harmadik világháborúhoz, ak­kor még az imperialistáknak is le kell tenniük arról a szándé­kukról, hogy beavatkozzanak Magyarország belügyeibe. Bányászaink tartsák kezük­ben keményen a csákányt, irá­nyítsák jól gépeiket az eddigi­nél is nagyobb eredményekért. Fogjanak össze a műszaki és fizikai dolgozók, kommunisták és pártonk-ívüliek, harcoljunk együtt, egy szívvel a jobb élet kialakításáért. Legyen a bányásznap ünnep, amelyen vígan szórakozunk, büszkén ünnepiünk, s az ün­nep után vállvetve folytassuk harcunkat a további sike­rekért, Jószeeemcséfc! A . pécsszabolcsi Csertetőn tegnap. este' rtyntegy 2000' pec's- vidéki í>anyász.. és ■bányász- asszony gyűlt ősszé,, hogy le­rója kegyeletét az 1937-es éh­ségsztrájk során hqsi . halált halt vasasi bányászok emlék­művénél. A gyászbeszédet Pál- kuti Antal elvtárs, vasasi bá­nyanyugdíjas mondotta. Mél­tatta a pécsvidéki bányászság í harcait, amelyet vívtak 1882 « óta — a nagyobb darab ke­♦ nyárért. A gyászbeszéd után a - megjelent gyászoló közönség táviratban tiltakozott az ellen, hogy az ENSZ napirendre tűz­ze az országból kiszökött ellen­forradalmárok által sugallta ötös bizottsági jelentést. A táv-l irat szövege így szól: Mi szeretjük és magunkénak , érezzük a Kádár-kormányt. ; Mi hálásak vagyunk a Szov­jetuniónak segítségéért. Egyet­♦ értünk és minden erőnkkel tá­♦ mosatjuk az MSZMP Közpon- t ti Vezetőségének és a forradal- , | mi munkás-paraszt kormány- * 'Jen nak politikai j?s gazdasági cél- repcéknek sem engedünk be- kitűzéseit. Mi a ‘békéért és az" Kiszórni. Követeljük, hogy az atomfegyverek betiltásáért* ENSZ, á bekéért és az átom- harcolunk. Reméljük, hogy a’A., .fegyver . -betiltásáért ■ harcol­ENSZ hivatása magaslatán áll és nem fogja napirendre tűzni az ötös bizottság jelentésének megtárgyalását. Tiszteljük az ENSZ-t, de tiltakozunk a nyu­gatra szökött, hazaárulók becs­telen rágalmai ellen. Tiltako­zunk az ellen, hogy az ÉNSZ azt a piszkos förmedvényt tár­gyalja, amit az ötös bizottság összehordott. A mi belügye- inkbe még az imperialista be­jön, és ne engedje meg. hdgy a mi belügyéinkbe valaki is beleszóljon. Mi elismerjük a varsói szer­ződést,. és ha kell fegyverrel is harcolunk azok ellen, akik megsértik belügyeinket és ha­tárainkat.. A megrendítő gyászünnepség az Internacionáléval, valamint a bányász munkásőrség dísz- lövéseivel ért véget. Ma nyílik meg a pécsi barackkiállítás Az exporttermelés növelése, valamint az egyöntetű export­képes őszibarack fajták ter­melésének kialakítása érdeké- ankéttal egybekötött ba­TELEVÍZIÓ izejcelméie í Napfényben csillogó, szokat­lan formájú és nagyságú an- ttenna van Mohácson, a Sza- ~ badság út 21-es számú ház te­tején. Már messziről látni, hogy nem közönséges rádió- antenna, hanem annál sokkal komplikáltabb konstrukció. Kíváncsian nyitunk be a nagy kapun, amely mellett kis cégtábla van. Rajta a felirat: „Sebők János műszerészmes­ter.” A folyosón éppen kerék- párt javít a mester, aki arról j híres, hogy Mohácson elsőnek * kísérletezik televíziós adás­vétellel. Fia a ma­gyar televíziónál Budapesten mint tervező dolgozik, s hogy apjának, ennek az „ezer- mester”-nek egy kis örömet szerez­zen, kísérletezésre Mohácsra hozott egy Orion televí­ziós készüléket. A pompás kivitelű televíziós rádió most ott áll Sebők János műszerészmester műhelyében, a kis, kerek fonott asztalon. Bekapcsolja. Pár pillanatig várni kell, amíg a készülék bemelegszik. Azután megjele­nik a vibráló, világoskék szín, de rossz időpontban kapcsolta be a készüléket, mert adás most nincsen. Pedig eddigi kí­sérlete már eredménnyel járt. — Két héttel ezelőtt — mondja Sebők Imre — jött be először az olasz televízió hívó­jele. És Budapestet is fogtam rackkiállítást rendez ma, szep­tember 1-én, a városi és me­gyei tanács, az Agrártudomá­nyi Egyesület, a TTIT, a Ha­zafias Népfront és a Mezőgaz­dasági Termékeket Értékesítő ****4*4««**»«** Szövetkezeti Vállalat, A kiál- t lításun részt vesz a Pécsi Kí- I sérleti Kutató Intézet,, a pécsi I és a siklósi állami gazdaság | és számos kiváló pécsi egyé- | ni őszibaracktermelő. ♦ Mintegy kétszáz láda őszi­♦ barackot állítanak ki és aki­állítás tartama alatt barack­árusítás is lesz. A kiállítást va­sárnap reggel 9 órakor Berki Fülöp elvtárs, Pécs város ta­nácsának elnökhelyettese nyit­ja meg. A barackkiállítás, este 7 óráig tekinthető meg a, Janus Pan- nionus utca 11. szám alatti épületben. már. Láttam a rajkőzenekart és a moszkvai világifjúsági ta­lálkozóra induló fiatalokat is. Örömömben fényképfelvétele­ket is készítettem az adásokról. Boldogan és büszkén mutat­ja a fényképfelvételeket. Az­után elmondja, hogy újabb an­tennára lenne szükségei Olyan­ra, amely forgatható, mert így sokkal több külföldi televíziós^ adás jönne be. Ehhez azonban ♦ nem jó a jelenlegi 16-os berg-t k , . mann-csőből készült antenna, i maxiimra i Aluminium csövekre lenne ♦_ ,, , szüksége az új antennához, rfe 10313(11/9 IH6P llflS l)3ll|(3$Z3ltiOZ meg Szekszardon sem kapott..- A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége a me­gye szervezeti dolgozói nevé­ben meleg szeretettel üdvözli Baranya megye hős bányászait a VII. bányásznap alkalmával. További eredményes munká­jukhoz jó egészséget és sok szerencsét kíván. SZMT ELNÖKSÉGE Addig azonban nem nyugszik, j amíg újabb antennát nem épít,“ hogy kísérleteit eredményeseb­ben folytathassa. — Hiába, haladni kell ne­kem is a korral. Műszerész vagyok, nem kulloghatok a technika után — mondja öntu­datosan Sebők János. PUSZTAI JÓZSEF Í 9 „Hem engedjek többé nyálunkra ütni a bányabárókat!“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom