Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-19 / 195. szám
1957 AUGUSZTUS 19 NAPLÓ s te felveszik a versenyt: Érdekes megemlíteni, hogy rövidesen használatba veszünk egy hazai gyártmányú kísérleti célokra készült fúrókocsit is. Ezt a fúrókocsit vállalatunk szakemberei úgy átalakították, hogy emberi eró beavatkozása nélkül lehet vele kőzetfúrást végezni A fúrókalapácsot egy sűrített levegős készülék mozgatja, a gépet pedig hidraulikus karok tartják. Mivel a vágathajtásnál a készlet felrakásához eddig te rakodógépeket használtunk, e fúrókocsi elkészítésével lényegében él is jutottunk a vágathajtáa maximális gépesítéséig, — Mankónkhoz f —mivel az uránbányászat egy teljesen új, előttünk is sok tekintetben ismeretlen iparág —7 elsősorban a Szovjetuniótól kérünk a kapunk te segítséget, baráti támogatást A meglévő gépeink többségét te a Szovjetunióból kaptuk. Ezek között a gépek között vannak nagyteljesítményű exkavátorok, ZIF I típusú magfúró be- I rendezések épp- f úgy, .mint speciális ? műszerek. . Ilyen I speciális műszere- 1 két ma is kapunk | a Szovjetuniótól, | mivel ezek nélkül | nem te tudnánk I végezni á imm- 1 Icánkat. Meg kell I azonban említeni, | hogy a magyaror- | szági uránércbá- ! nyászat megindu- 1 iása nagy hatással I volt a magyar mű- | szeripar fejlődéséül re te s ma már a á magyar gyáraktól | is kapunk sok h mindent, U — A Szovjet3 unió baráti segít- *sége azonban nem 1 csak gépekben, H műszerekben nyil- g vánul meg. Nem | ellenőrzik ők a mi ü munkánkat, mint ahogy azt oly sokan állították, de |ha mi valamilyen problémáink megoldásához a segítségüket kérjük, azt nem tagadják meg. A Szovjetunió is támogat bennünket abban a törekvésünkben, hogy a fejlődés során eljussunk odáig, hogy az érc előkészítését te itthon végezhessük eb — Ami | a kérdés utolsó részét illeti, el kell mon- riannm, hogy az uránium tá< Város a város peremén A bánya rövidesen törleszteni kezd Amióta f felfedezték, hogy a Mecsek gyomrában nemcsak értékes Liasz-kori feketeszén van, hanek uránércet te tartalmaz, az egész ország Baranyára figyel. Mózer Károly elvtársat, az uránbánya főmérnökét kértük meg, mondja el, hol tartanak a fejlődéssel, kapnak-e munkájukhoz elegendő segítséget, mi igaz az uránbányászatnak az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásáról elterjedt véleményekben. — A város nyugati részén épülő lakótelep is mutatja, hogy a bányánk te milyen komoly bánya lesz. A bánya fejlesztése jó ütemben halad, eddig még betartottuk a kitűzött határidőket. Bízunk abban, hogy az eredményes kísérlete«, kutatások után most már rövidesen hozzákezdhetünk' a sok milliós beruházá- sok visszatérítéséhez; — A mi bányánk — ameny- nyire az ércbányászatban erről beszélni lehet — igen magas- fokúan gépesített bánya lesz Mivel az ércet robbantással kell kitermelni, a gépesítés m robbantás előkészítésénél és a szállításnál szükséges. A fúráshoz mi vízöblítéses fúrókalapácsokat használunk. E téren a jövő esztendőben várható jelentős változás, mert ekkor a Szovjetunióból olyan nagyteljesítményű és modem fúrókalapácsokat kapunk, amelyek a világ legjobb fúrókalapácsaival, a svéd fúrókalapácsokkal nyászatnak is meg vannak a maga veszélyei az emberi szervezetre. Ezt kár is lenne eltagadni. Meg kell azonban azt is mondani, hogy bár a veszélyek fennállnak, az emberi szervezetre csak akkor káros hatásúak, ha nem védekezünk ellenük. Mi az uránium bányánál a nemzetközileg is előírt szabványokat figyelembe véve mindent megteszünk, hogy dolgozóink egészségére a bányában végzett munka ne legyen káros hatású. Az ipari építkezésekkel egyidőben készültek vagy készülnek el a szociális berendezések is. Mi a speciális viszonyok miatt nem csak fürdőket és öltözőket épitürik, hanem ennél többet is teszünk. A vállalat naponta gondoskodni fog a bányászok ruháinak a tisztításáról is, hogy a szervezetre káros rádioaktív szennyeződés 'ne történhessen. Eddig erre lényegében nem is volt szükség, mert még csak ezután jutunk el a fejlődésnek arra a fokára, hogy ilyen szennyeződésről szó lehessen. Egyébként eddig még egyetlen, az uránérc termelésből származó megbetegedés sem fordult elő, — fejezte be nyilatkozatát Mózer Károly elvtára. /gyerekkoromban még itt kezdődött a város pereme. A sportpálya kerítése szinte a város kerítése volt itt. Akkor még nem is reptérnek, csak gyakorlótérnek hívták az aszott fűvel benőtt hatalmas térséget. Csak katonák tanyáztak itt naphosszat, káromkodás őrmestereiktől tanulva a jobb- raát és a halmát rejtelmeit. „Jobb emberek." nem jártak erre, legfeljebb egy évben egyszer, amikor egy hatalmas kört szántottak a gyakorlótér közepébe és kinevezték lóversenypályának. Akkor megtelett a tribün jószagú hölgyekkel és gukkeres urakkal. De ez csak egy napig tartott, mert másnapra az egészből csak a szántás maradt meg és az eldobált cukorkás zacskók, meg azösz- szetépett tikettek, és hát a srácok, akiknek a gyakorlótér volt a gyerekszobájuk és ott fociztak naphosszat, vagy jobb híján verekedtek az odatévedt idegen srácokkal. £ ‘1s most? Mát a Tüzér utcai végállomáson megtelnek a villamosok a nyugati városrész lakóival. A város pereme pedig eltolódott, valahová a mecsekaljai határ környékre. A régi gyakorlótér, a két év előtti repülőtér pedig benépesült kubikosokkal, kőművesekkel, toronydarukkal, házakkal és lakókkal. Ji'gy évvel ezelőtt még csak azt mondhattuk: új városrész születik. Ma? Nyugodtan mondhatjuk: az új városrész megszületett. Állnak már a házak, amelyekben emberek százai laknak és épülnek a házak tucatjai, amelyekbe még ebben az évben költöznek be megint százak. Az év végére szűkén számolva is eléri a lakosok száma a kétezerötszázat. Az új városrész ma még nem hasonlítható össze a belvárossal — az igaz. Utcáin még bokáig botorkál az ember a porban, a házak környékén még téglarakások, homokrakások vannak lépten-nyomon. Házaiból még csak kettőn virít a frissen készült nemesvakolat. Jóval több még a félig kész épület, mint a beköltözhető, ha esik az eső, sárrá gyúródnak az autók és a cipők alatt az utcák. De ez már mégsem a város pereme. Ez már a város. Ez már nem a gyakorlótér, ez már a nyugati városrész. A háromemeletes házak között kezd már kialakulni a városi élet. Az egyik sarkon már felütötte bódéját a zöldséges, a másik sarkon újságos talált magának helyet. Működik már a tejbolt és a húsüzlet is, — egyelőre még ideiglenes helyiségben. De már nőnek az új üzletház falai is, és nemsokára megnyílnak a néhai város-peremén a belvárosiakkal vetélkedő ragyogó üzletek. Szórakozási lehetőségek még nem igen' kínálkoznak az új városrészben. Vendéglő nincs, legfeljebb a fűszerüzletben lehet néha sört szerezni. A legközelebbi mozi — a Petőfi — elég messze esik ide. így hát esténként a legtöbb lakó kiül a házak elé, vagy a balkonokra. Mondhatnánk erre azt is, hogy falusi állapotok. De nem azok! Ezek csak az újszülött városrész csetlés-botlásai. Mert lesz itt két mozi is és kultúrpalota, lesznek vendéglők és cukrászdák, lesz szabadtéri színpad és kultúrpark, sporttelepek, uszoda, taxiállomás, telefonfülkék az utcákon és minden, ami után jogosan megjár a nagyvárosi jelző. A főépítés vezető elmondja Ne fojtsuk magunkba a kíváncsiságot, ami a nyugati városrész házai között járva felébredt bennünk! Menjünk be F.gerszegi Tibor főépítésvezetőhöz és kérdezzünk! — Hány lakást adtak át ebben az évben? — A mai napig 366 egy-, két- és másfélszobás lakást. Ez nem egészen a fele az egész évi lakásprogramnak, tekintve, hogy az év végéig még négyszáztíz lakást kell a tervünk szerint átadni. — Hány évig tart a nyugati városrész teljes felépítése? — A terv szerint hat év alatt 5400 lakást kell építenünk a járulékos beruházásokkal együtt. A lakásokon kívül építünk még iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, gimnáziumot, irodaházat, üzletházakat, vendéglőket,. szállodát, sporttelepet, sőt garázsokat is építünk a lakóházak között, hogy az itt lakó dolgozók gépkocsijainak 5s legyen majd helye, mert hiszen számítani kell arra, hogy évek múlva nálunk sem lesz olyan elérhetetlennek számító luxuscikk a gépkocsi, mint amilyen ma. — Mennyivel fejlettebb az itteni építkezés, mint amilyen például a meszest volt? — Jelenleg ez az ország legnagyobb lakásépítkezése. Természetesen fejlettebb a technológiánk is, mint évekkel ezA K. 7. nem rejtjelzés, ha- nem pontos lakcím. A nyugati városrész első házsorának negyedik háza. Körülötte még állnak az állványok, amelyeken még dolgozik a kőműveshad a külső vakolást készítve, de az ablakokon már mindenütt ott a függöny, jelezve: ebben a házban már laknak. Itt jutottak otthonhoz Tőr- jékiék is, a földszint 2-ben, egy hónappal ezelőtt. — Hogy vannak megelégedve az új lakással? — Nagyon, — válaszolja Törjéki István. — A Zöldfa utca 17-ből költöztünk mi ide. Eg és föld. Az ottani lakásunk olyan volt, hogy orvos igazolta, veszélyesen egészségtelen. Ut meg van két szép szobáig ÚJ LAKÓK A K. 7.-BEN fürdőszobánk, konyhánk — és száraz mint a puskapor. — És hogy tetszik a környezet? — Lehetne szebb is — veszi át a szót Törjékiné. — Van amikor az egész ház környéke csupa szemét. Vannak, akik a szemétgyűjtőedény mellé öntik a szemetet. De persze a köz- tisztasági vállalat sem egészen ártatlan. Amióta itt lakunk, — egy hónapja — csak kétszer vitték el a szemetet. Azt mond ják, a vállalat elfelejtette befizetni a szemétpénzt. . . Na de majd rendet teszünk mi itt a ház körül De a bolttal is kellene valamit csinálni. Nagyon piszkos az üzlethelyiség. — De azért jó itt lakni. Pedig először féltünk idejönni. Ügy gondoltuk, itt olyan kicsik a szobák, hogy be sem férünk majd a bútorral Dehát nem így van. Valóban a szobák szépek. A, lakás elosztása is jó. (Nem olyan, mint a teakonyhás garzonlakásoké.) Ilyen lakásban érdemes terveket szövögetni. Milyen terveket szövögetnek Törjékiék? — Ha minden jól megy, — mondja Törjéki István — holnap már beállíthatjuk a konyhába az új bútort, Szeretnénk előtt volt és amilyen még ma is a többi építkezéseken. Igen jól el vagyunk látva gépekkel. Jelenleg hat nagy daruval dolgozunk, közülük öt toronydaru. A födémek készítésénél nagyméretű, öt négyzetméteres födémelemeket alkalmazunk. A habarcsot valamennyi munkahelyünkre csővezeték szállítja a központi habarcstelepekről. Elektromos légvezetékekkel sem találkozunk már a felépült házaknál. Valamennyi épületbe földalatti kábeleken jut el a villany. Érdekessége az új településnek az is, hogy a lakásokba be lesz majd vezetve a központi fűtés is, amellett, hogy valamennyi lakásba kályhákat is állítunk. — Mikor kezdik meg a te- . reprendezést és milyen járulékos beruházások építését kendik meg ebben az évben? ■ — A tereprendezést szeptember elsején kezdjük meg, de csak ideiglenes jelleggel. Decemberig az épületek közötti köves utakat építjük meg. A parkosítást és a végleges jellegű útburkolást csak a jövő év közepén kezdhetjük meg, mert előbb még el kel] végezni a gázvezeték, és a hőközpontból kiágazó csőrendszer lefektetését is. — Ebben az évben megkezdjük a tizenhat tantermes iskola és a bölcsőde építését, jövőre pedig hozzákezdünk az óvoda építéséhez, decemberre a nagyobbik szobába is új bútort venni, később pedig a kisebbik szobába is. — Szép tervek, különösen két gyerek mellett. — Ketten dolgozunk. — Mennyit keresnek? — Ketten úgy négyezer körül, — válaszol Törjéki István — Ezen felül számítunk még egy kis hűségjutalomra is a bányásznapon. Törjékiékkel kapcsolatban még egy dolgot el kell árulni. Nem élnek sem sokkal jobban, sem rosszabbul, mint a többi ' lakók itt az új lakótelepen. (Az oldalt írta és összeállította: Mcstcrfalvi Gyula és Kurucz Pál) Épül az uránium váró s
