Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-19 / 195. szám

1WT AUGUSZTUS 1» NAPtO ft Pécsre érkezik a művelgJésBavi miniszter Uiből megkezdődnek az ásatások Decentralizálják a vállalatokat Alkotmányunk ünnepé előtt felkerestük Palkó Sándor elv- társát, a Baranya megyei Ta­nács elnökét, akivel a tanács gazdaságpolitikai, szociálpoliti­kai és kulturális terveiről be­szélgettünk. — Milyen gazdaságpolitikai ter­vekkel, elgondolásokkal foglal­kozik a tanács? — Ez évben befejeződik Pé­csett a százezres kapacitású Baromfikeltető Vállalat bőví­tése. Tervünk az, hogy minél nagyobb .kapacitással üzemel­tessük. Fertőzésmentes tojá­sokból keltetünk és ezzel ja­vítjuk a megye baromfiállo­mányát. — Az el nem adott naposcsibéket ; battériás csi­benévelőben 6—8 tiet.es koráig fe'nevéljük és ezeket elsősor­ban Pécsett, Komlón,' Mohá­cson és Budapesten kívánjuk értékesíteni, hatósági áron. Ez a baromfinevelő állomás, a saját takarmánybázisára tá­maszkodna, állami tartalékte­rületeken maga termelné íneg az állátnevetéshez szükséges takarmányt is. Saját törzste­nyészeteket-is, létesítünk, és a fajtisztaság mellett, a magas tója .‘.hozam elérését is céitil Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnökének nyilatkozata­— Mindháromban múzeu- múzeumi főigazgatók Baranya mot kívánunk létesíteni. A megyei tájértekezletén. Ugyan­szigetvári vár fejlesztését, je- Is a művelődésügyi miniszté- lenleg az. akadályozza, hogy rium múzeumi főosztálya Pé- kazamatáit a Füzkitermelő esett rendezi meg az első or- Vállalat a fűzvesszők hány- szágos múzeumi főigazgatói esának lazítására használja, értekezletet, éppen azért, mer; És ézék a vízzel elárasztott megyénk e tekintetben egyik medencék erősen rongálják á leggazdagabb része az onsz’ág­váf állagát ÍR A siklósi várban a környék­ben idén feltárandó történel­mi emlékekből rendezünk be múzeumot. ■ Éej a. művelődés­ügyi minisztérium múzeumi főosztályának, illetve Üobro flák. — Milyen vállalatokat kap És milyeneket kíván leadni a me­gyei tanács? — Nagyon ragaszkodunk ahhöz,' hogy az útfenntartás és karbantartás a megyei ta­vics elvtársnak az intézkedése nácshoz kerüljön. A posta- és alápjáfl, Pécsről ide helyezzük közlekedésügyi mihisztér ez; át az otmányságl néprajzi mű- már nem ellenzi, de ragasz- Zéumoi. Ugyancsak ide kerül- kodik áhhóz, hogy a pécs­itek majd aZ ormánysági hép- Budapesti betonút továbbra L rajzkutatás újabb leletei Is. a minisztérium alá tartozzon Ezzel Siklós vára, az ország Igen gazdag múzeumává fej­lődik. A siklósi várban, a környék- házai és külföldi tudósok szá­mára Vendégszobákat rendez­tünk be tanácsi erőből. A mű­velődésügyi minisztérium to­vábbi báróm szoba berendezé­sét- Vállalt a éh AZ élelmezési miniszter sem ellenzi azt, hogy kisebb szesz­főzdéket, malmokat,. valamin* eeetipafi Vállalatokat részünk­re leadjon. Dé még néhány vállalatnál ellenállás tapasz­tálható. Az Országos Gazdá­sági Bizottság most foglalkozik éáekkel a kérdésekkel és i közeljövőben Véglegesen eldöri­A pécsváradi, ezerévesnek ti; milyen vállalatok kerülnek !it»Ä be^üuvár atjele ni eg az ET­kai esősorban az ellenőrzött dőgazd&ság lakások "és iroda kézségekét kívánjuk majd él- céf}aira használja! Ariárgyalá- *” SÉÍm néháT sok eredményeként, a pincé­bé tesszük a baromfitartást. A baromfikeltető fejtosztésé- ve: párhuzamosan, Sellyén egy Vrisrárnyas keltető állomást létesítettünk. Ezzel az a cé­lunk. hogy a vizenyős, lápos, egyébként haszonta’an terüle­teket kacsákkal, . libákkal te­gyük .hésmot hajtóvá. Ez jö- vedcímét hozna az illető köz- s- veknek és hozzájárulna a la- jobb húsePáto-áboz is Miként kész® a tátiács az ft| vállalatok átvételére? m w». est itapomaceszt es ~ í°§ít1® Tf f«' a toronyépületet máris átadták ^Jf $£ múzeumi célokra. Sor kerül majd a vár további' részeihek átadására is. Ebben a várban kívántaik berendezni egy olyan múzeu­mot, arne'yb?n aZ Itt élt érn kérésén rendbshozzuk. Más részt a tánácsi kezelésben-lévő Vállalatok tlágy részét a váró soknak, illetve a községeknek léádjük. Erre már határozat’ P vá'n, például Kbliiló és Moháé1­= m»* a — Mik a szociálpolitikai ter­vek? — ítt Vah Baranyában a Margit major ame’y mezőgaé- d*-?áei művelésre alka'tnás, jó fői d. Énnek ellenére a köhy- nyöipari minisztérium juH'écé- iőt csinált belőle, Mi felaján­lottuk a könnyűipari minisz­térium fiák, hogy e terület he­lyett juhtenyésztésre valóban alkalmas területet adunk át. Há a mlhlsztériUm ehhez hoz- gálárUl, akkor a mohácsi szo­ciális otthon eondozottaihák egy részét a Margit majorba helyeznénk át. Ezzel két célt érhetnénk el: enyhítenénk Mo­hács város • lakásgondjain, másrészt pedig a munkaszeré- tő és .még munkaképes örege­ket kedvük szerinti könnyű munkával foglalkoztathat­nánk. Ezzel tehermentesíthet­nénk népgazdaságunkat is, mért ezen a területen a Szo­ciális gondozottak részére gyü­mölcsöt, tejet, vajat, sajtot termelhetnénk. Ilyen gazda­ságokban foglalkoztathatnánk azokat a tizennégy éven felüli állami gondozott gyermekeket is, akik az iskolával egybe­kötött gyermekotthonokból ki­kerülnek és akiket egyébként más munkára elhelyezni nem tudunk. — Baranya megyében 1917 Éta szünetelnek a régészeti ásatások, ennek újbóli megkezdése érde­kében mij kíván tenni a tanács? — Dorrtbay János múzeum- igazgatóval bejártam a megyé­nek azokat a részeit, ahol bő­ségesen fordulnak elő törté­nelmi emlékek. Meggyőződtem arról, hogy 30—100 centimé­terrel a föld alatt, óriási kul- túrkincsék' hevernek és feltá­rásra várnak. Baranya megyé­nek az ä nevezetessége, hogy úgyszólván egy-egy helyen megtalálhatok az ' emberiség fejlődéséhek összes láncsze­mei. Például Zéngővárkony környékén egy-egy területen a kísérleti ásatásokkor feltár­ták már a kő, bronz és vas- köf&zak emberének nyomait. Égy nyitott történelemkönyv tárul szemünk elé, ha ezeket Kiósatjuk. Ezért szeptemberben elkezd­jük a vlllánykövésdi ásatáso­kat. Érre a célra á megyéi ta­nács 40.000 forintot bocsát Dombay János múzeumigazga­tó rendelkezésére. A leletek­ből akarjuk berendezni a sik­lósi várnak erre a célra rend- behozott termeit. — Müyén tervéi vonnak a me­gyei tanácsnak 3 nevezőtes vá­runkkal« « szigetvárival, sikló­sival és pécaváradlval? emtolteit helyeznénk el a kő- korszaktól az. időszámításunk Utáni korig. Ugyanis a kör­nyékben Pofflbay János rend­kívül- gazdag bH-srn római kori emlékeket - talált,' amelyek hí»»?yőzöcn bizonyítják he«v B*ÚiáflW*MK. Pécs Város r& IBS! köri elődjének milyen jó1 szervezett gazdasági hátiere veit. Feltárták itt égv hatalmas, roma; kori villának az alapjait is. Ez egy hSgy .majorságnak a köápon'já volt. Sajnos, a környező lakossás? nem ismer­ve ennek kultúrtörténeti je- lentőSéeét. máris összetört né­hány háteifnas oszlopköVet és azt építési célokra elhordta. Látva ezeket a dolgokat, meghívtam néhány napos Ba­ranya megyei tartózkodásra Kállai Gyula művelődésügyi miniszter elvtátsat, aki előre-: láthatólag augusztus 24-én éS 25-én látogat el Baranyába. — Ml les* * miniszter elvtárs kétnapos programja? — Augusztus Sí-éh — a terv szerint — megtekintené a múzeumokat, várakat és az ásatások színhelyét. Az esti órákban pedig beszélgetést ter­vez Baranya megye művészei­nek, íróinak, újságíróinak, pe­dagógusainak vezetőivel. Aug. 23-én pedig részt vettne a mohácsi és a duhaSZekcSő kbfrtpbt pedig átadtuk Mo­hács Városáhak. Helytelen a" a* beállítás, hdgjj a dühaszek csői kompot nem akarjuk ár­adni a dUhásZekcSSieHhek. Ke tározáttthk értelmében 1Ö?' januftf* fe’sejéh a tíuhaszék- dső-iek meákppják a kompo1 Kísérletként eey-tgy nagyob’ sütőipari üzemet ie leadunk r Községi' fahátsokhak, ä hozzá tartozó körzettel együtt. Hr életképeseknek bizonyulnak akkor tovább folytatjuk a de centralizációt. — A vidék* Vendégiátóipart már a mtill évben átadtuk Komló, illetve Mohács városának. Az átad;r őzt bizonyítja, hogy a decent­ralizáló rendszer sokkal jobb Készülünk decehtra'imini a Vidéki Vendéglátó Váliaiato1 is. Ez azonban egyelőre a belkereskedelmi miniszter el­lenállásába ütközik. Véleményem szerint helyes lenne, a gépállomásokat is le­adni a járási tanácsoknak, ne a minisztérium, illetve a Gép­állomási Igazgatósághoz tar­tozzanak, Ha baj van Valami­lyen géppel, akkor ne Pécstől kelljen kiszaladta a helyszín­re, hafiem intézkedjen a já­rási tanács, — fejezte be nyi­latkozatát Palkó Sándor elv- társ, a megyei tanács v. b elnöke. Pusztai József Ä nemzett összefogás mozga'mg Erős, tevékeny népfrontot akarunk A népfront ma születőben, Magam, is ezt. tartom. me gájutóban van. Viták, vé- mint mindennek, valami De sorozat kezdődik, amely egész­ke- ségügyl problémákkal foglal­lexnények cseréje zajlik, szót kér mindenki, aki kicsit is szívén viseli a haza sorsát s leteszi a „garast". Milyen le­gyén a nemzeti összefogás év­tized óta sók gyümölcsöt ter­rétet, formát kell alkotni, ahol kozlk. Bevezetőül ,A hosszú élet titkát" ismertetjük. Egy másik sorozat célja a tudo­mányos ismeretterjesztés lesz^ A technika fejlődésétől, a föld­rajzon keresztül, egészen a háztartásig, minden szerepei benne... Bárdos élvtárs, aki ugyan- megmii- csak a népfront elnökségi tag- külföldi ja, közbeveti;-— A földra l»hóz szerzünk maid diafilmet, mert azt' ta­pasztaljuk, Így jobban kedve­lik... — Az eddigi1 előadásokat is filmvetítéssel kötöttük össze. a népfront' iránt érdeklődők kifejthetik elképzeléseiké' és részt vehetnek a politikai élet­ben.' — Igen. Térveink szerint mó\ mozgalma, hogyan váljón létrehozzuk a népfront-klubot, minden becsületes szándékú a volt MSZT székházban. Ott- émber politikai, társadalmi honosán, barátságosan be-en- hítvallásának, nemes gondola- dezzük, lesz újság, tatnak szószékévé. Erről be- deljük a különböző ______ sz élgettém két emberrel, akik lápokat, sakkot és egyéb szó- nemrég léptek a mozgalom rákóztatő játékokat szerzünk soraiba- . . „ • tie. Kefénként megjelölt, napo­m kon klubnapót tartunk. Kü­lönböző előadásokat, vitákat Kosztolányi KArólv I rendezünk. . Meggyőződésem ,, ,, szerint sokakat érdekel a vi- Amikor a tarommal afótahom­f. v írilT - oadf lágpolitika, nos, kitűnőén kép- bázas évfordulójáról émlékez­ja. Hajában ftslllogó ősz szá- zett, előadókkal beszélgetést, tünk meg, lejátszottak a ,.Hi­tervezünk a leszerelésről, a rosima gyermekei”' című 'fii- különböző Országok fejlődésé- met. Ez is érdeklődést kelt. rol. Itt . jegyzem meg. hogy a Az előbb említettem a háztar- BelVátasban főként értelmisé- t&t, ide tartózik' a család. vé- hivatalnoki rctag lakik s cl^ina ^lanao^ás á<?ik a kínál s a bodor füstfelhő mö- ekét érdekli a világ technikái Íétíen ház^sóá fe a válás Bí- gül mondja: — Ne legyén di- és tudományos' helyzete, étről .-ésSai szakértőkkel köz-—n IS érdemes előadást tartani. A ^öi is Satnak Äiit klub nemcsak s . felnőtteké Fiatal lánvok, ifjú 'á&étonyók léiihe, szeretnénk ideszok+at- számára főző- és Vaffótáhto- hi a fiatálókat, táncestekkel, íypmot' Szétathénk szervezni, műsoros délutánokkal.. Az idő- Elmond’ák. hogy a íté^Uet feébbékt® tanulhatnának is. Búcsúzóul még megjegyzi: — Nálunk, a It. kerületben még most kezdtünk dolgozni, mindezt első lépésnek szán­lak árulkodnak koráról, Har­minc éve hivatalnok. Párton- kíVUli. — Hogyan képzelem el? . ,. — kérdez vissza. Cigarettával igens, mindenekfe'ett álló, száVa szént és sárthétetlert, ámít mindenkinek él kell fo­gadni. De fejbólogátó se, a fe­hérre ne mohdja, hogy fekete. Mindegyik' utat végig tapos­tuk mát és nem Vezetett Sem­mire... : ' I?az, így volt. De hát ak­naigyk'iterjedésű,' g a munkás, negyedek, mellett ietonUas pa­raszti fo-u-lkozSsű. lakta. ■ A kül- és he’no’itjks. pt fM*«. s^nficiyj. t'ehát áUsláSós éi—iá­kor ?.. — Nézze, a népfrontban kü- jük^de hízonyára^bízalmaíto- ^ előadások éevténv.«* löftbözo tánsádalml állású, remtünk vele a népfront iránt, őke», de Vaphak „kü­tánsádalml no’itikai fsjfoeású emberek -'VülekeZnek Valam’beti eeyet értenek a párttal és a kor­• j (iV 9 amiben külőhW’znék? Nd, erről vitatkozni kell, mért Va- ’amiiven elvei senkire sem te­het kényszeríteni. A .vita pe­dig ryíltsá<,ri4i őr-z'ntesé"él ‘géhyél, többek köáött, hogy '•ri-ki szabadon elmondhassa nézetét. Azt is. ami tem-’k .és azt iá. ám' ftgfll. Az ütóhh'éri ne üssék fc;^, rféft. akkor -^ybantar nóm, naujiik az 11­'etö szavát Hogy lifiy mmd- 'arn, tar*nik t’azfe’et'mn mindenki vö'em^nyöt. béldául vallásö® meggyőződését... Mosolyog. — Nem' hiszem, hogy ebből baj lenne .,: ' \ .,ll»W>«HWI»m<W«WM>«»»KMHMII remtünk vele a népfront iránt. • .. .. - ; D* Mortrt’cá | [vnndössze ftéháriv hónapja a 'népftaü1 felriökáég . tagja. OsZlhte,- hyilttekintetü és vita feltétlenül ó'öseaf*! "z fiatalember és ammt hal Iga- VM«4kó<»k a gyüm«' "”z tóm. rftifid jobban hiSzém.. jó tésré va«tv az áhatten-’^—‘V- vezetőie ieSZ a dépfrohtnak. re Is. Ereket nem a kö+r--4_ — Amikor m^aíakuú az hah re«d»»*ük we* hs^--, elnökség —. emlékezik. — a hOSV föhhön réáí hanvománvoka* e’evenf- »öhrv-htam Mtogn*hp«áv íöftej* Igények is. —* Nrin akarunk ft“i1 .,Snoy ökrünk’* lnapl —ffjiv+rMa reties eivtém —.cstiná.n mmi. .feni. «»etatridirtk munkáinkat. Mos' fgiiendül a sz*1ötsrm?v. lés. -ÉáV-k'é1. IsZaksZeHl glŐ-^á^ tettük fél A mühkás- és oé.- rgáZternberek' szívesen hallgat­ták a kü'önbötfl ootitlkai és teZgkólóaHésokát. Az a^sronvok MAKOtíBÖT! A ti lelkiismeretes munkátoktól függ, hogy egyetlen mákgübó se kerüljön a szemét­re, hanem a földmüvesszövetke- zetl gyűjtőhelyekre. Innen a ll- Szftveavail er«-Ba aeaiHt'Hlt. a betegek balzsamát, a csodálatos m , fájdalonieslllapító morfint állít- nyebb legyen a feldolgozása, be- jik elő. él a nágy mennyiséget. A növény közben megszáradt és Hogy körty­S "Z érd“t»iödők. Fny másik km. 16 tarV; iéMálmi es*ök. adóműl-payak sZbrpó’ésével. ^ __ A tet-vék. alunnd-vAsok na-­fe'Nemtog 7 gyermekbénulás- f^oó 8 ha honá­ról a kerületi főorvos tartott tesszük, hogy a részletes n-rg- élŐadáSt, ötszázan ietontók *** *>** ké»riUt el. -k­ftieg. BöVideSéh egy előadás- kór bizrmv-s, ho»v még -ak mihdm; rejlik á táreőlvban. «riw««*.' ~ Csak éáv kissé hóntalá- ftók váétyUrtk. Helyiség feelie- «e. ahoi gyakrahhan, «emsstit «ifledSeck alkatmával öSsm’ö- .h«l«éhk,--- hé§Zét»ethétnénk- ázlátlák. fgv jöttek Hl, Hogy a i Mert má a munkánk cSak az. Öcs^clés?4^»0 Igen*1 érték es ^SwíháSS A morfin nyérhetd. Ma már a* | vUUurhazbstl vaTy máftuft szo- egész világon Ismerik a ihorfltt | HtHatfláftak nekünk helyei.. s magyar rendszerű, azaz makgu- i bőből Való i előállítását. 1933-ban í A 19j kg tnórflht termeltek a mák- t • A beszélgetések alkalmával wo ooo “kg. ”" ~ ' { mindkettőjük mondanivaMjá­gjeh£KKK! GSÜJTSETEK sok \-ban gyakran visszatért a irö­Vétkéző megállapítás, amelyet tanulságképpen nem árt meg­jegyezni: „A. népfront erős le­het, Csák / tenni, munkálkodó ni kétt, ez a bizalom, a íátno-, gátás forrása",., POCÜ JÓZSEF TUDJA , ml Ués-zül a m6h$uM6áÍ? A MORFIN nevű nélkülözhetet­len fájdalomcsillapító. Kabay dá­nos magyar gyógyszerész hevéhez fűződik e világhírű találmány. 3Ó esztendővel ezelőtt álanltotta aZ akkori. Büdszeíitmlhályon (ma TI' * V>. ) ái AllftlólUá VégyésZe­tl Gyárat. __ __________________ . Ke zdetben á nyers, zÓTd mákót gúbóból. Ma aZ egész Világ Évi learatták És abból állították elő szükséglete gyógyászati célokra a morfint, ézzéi veszendőbe ment az értékes mákszem és csak Í détiymunkával lehetett a mák­éiból a hatóanyagot kisajtolni. 1931-ben jatt .rá Kabay árra, hogy a száraz növényből is ki lehet ter­melni a hatóanyagot. Ez évben ugyanis sok mákot aratták le, a kis üzem kanacításá nem bírta ...................................................................Mim.............. ................................................................. Sz űk szoknya és kalap Hvemnek JnHctm okol A MOSZKVAI DIVAT jelennek és azonnal átveszik vagy megrendelik a számukra legmegfelelőbb modelleket. Villa mit a hajviseletről Mikor a lófarok-frizura után érdeklődtem, csak legyintettek Ma Moszkvában megtalál* ható valamennyi divatáram­lat. A szűk szoknya, oldalt vagy ftdtui diszkrét sliccel . . .... . ^ ... . , . „ • . , éwáav divat mint a rakott ■fet ^potl. A sarok magas vál díszítve, ugyancsak nylon Hogy még nem jelentek meg „tt ,,gk derékkal A szűk uÖVaH, de széles alapokon anyagból. az utcán Is, az embereken a 3 nyugszik és így kényelmesebb, A nylőn blúz már minden- divat Utánzatai, annak az az a moszkvai lányok. biztosabb bénne a járás. Ást napos. A bolti elárusítók és olca, hogy idén először rendez- _ Lófarok? Az csak volt, sem lehet mondani, hogy a pincérnők «,egyenruhája” a tek Moszkvában nagyszabású egy éve kezdődött, de már túsatkú fiipő jobban kiadja a nylon blúz. Nem sima anyag, divatbemutatót, amelyen a vége. láb formáit. Tévedés, hiszen Mintás, Vonatkozott, vagy nyugati divat is, képviseltette '»a «um «» «i hu készíttetik Itt szoli- mtn a tűsarok, hanem a fna- pettyes s igen mutatós. Atány- magát. Már sok szabásmódot .n *• dttbh éi nem adta annyira ki üos sarok emeli a láb idő- lág elég olcsó. elfogadóit a konfekcióipar is, az idomokat Gyakoriak a mait A nylon fehérnemű már ke- csupán a gyártása van még szükreszabott eaéseruhák is. Sokan megmosolyogták a vesebb. Nem kedvelik. A Szov- Mtra. szovjet nőket és férfiakat, akik jetunióban — különösén az A nagyközönség pedig egye szoknya most kezd elterjed• •ni és igen népszerű. Természe­tesen nem abban az értelem­ben kelt venni a „szűk" szót, ahogy nálunk a szoknyákat ..A szalmakalapot viszitek. For- ’őszi és téti hónapokban nem lőre még húzódozik a ,mára szép volt. A nőké dí- praktikus — nem nyújt sem- szokatlan divattól vékony, setyemből készült kis- ,v.thA. é. «u otzJd. »n» . ------ ­sz ámáré íÁi mOióz, ruhához és archoz ml védelmet az időjárás elten, kosztümöt, s igen jól mutatott. aUMmt) a férfiaké egmerű * Ahány emberrel betzéttem, annyiféleképpen magyarázta. Az ízlés dönti el, kinek mi tet­szik. A hosszűhajat főleg a fekete nők viselik. A szőkék általában a bubi, a tnakszim­Furcsán hat magyar szem­nek a hosszú alsónemű, de mint mondják, másképpen nem lehetne a selyemruhákat hordani. A legelterjedtebb és közkedvelt ruhaanyag Itt a se­lyem. Nagy virágokkal és apró motívumokkal díszített egyaránt kedvelt. S a ruha nem ékes cipő nél­kül. Szeretik a magassarkú cipőket, de nem kedvelik a tüsarkúakat. Ezért nem egy­szer megesett, hogy külföldi, főleg angol és francia nők Ezért inkább csak a nyári fel- nagyobb áruházában (akkora Í$L T%md"U^lviseiete^d soruha készül nylon anyagból.. hogy Pécs valamennyi üzlete ’á°JÍAf, Annál elterjedtebb a nylon egyszerre beleférne) -rendsze* Különöset harisnya. Illetve a Szovjet- résén tartanak külföldi divat- u unióban a perion hódit most bemutatókat. így múlt é» ok- iLSL k * tip épí>er* léret. Erősebb és tartósabb a lóherében a magyarok jártak . ' ott, Az áruház vezetősége igen A uőfc kivétet nélkül festik nagy elismeréssel nyilatkozik magukat és általános a köröm a magyar áru sikeréről. Most lakkozása is. Már nem a klH­pédlg francia bemutatók Vol- «ű bőrös körömlakk a divat, unt, nem kisebb sikerrel Sjó- hanem a csillogó gyöngyház­Nem tévedés. Moszkvában formán nincs hónap és év- lakk, igen olcsó. Hatom és fél minden utcasarkon — fámé- «zak, hogy ne rendeznének rt,°el egy üvegecskévei. Ezért » eoiv.tfvrvc,. v»c»s. r«u. siete sen a belvárosban — di- nagyszabású bemufatóf, ahol r&m találkozni nővel vagy nyitott, alul bőre szabott es- vatszalont hirdetnek a táblák, nemcsak a nagyközönség mond serdülő lánnyal, akt ne lake télyi ruha. Alatta sötétebb al- Kirakataikban a legújabb bel- bírálatot a kreációk felett, ha- kozná a körmeit. és egyforma. A nap ellen ci setik, és amellett egyik-másik mutatós is. A nylon-korszak küszöbén Ma a szovjetunióban bekö­szöntött a nylon-korszak. En­nek sokféle változata dívik. Elsősorban nylonruhdkat le­het táfni, Főleg éttermekben és estélyeken viselik. Felül nylonnál és olcsóbb is. Divatszalon mindén sarkon fitymálva nézegették a szov- sószoknya. Legtöbbször rózsá- és külföldi divat modelljei, nem a szakemberek ü meg­GALDONYt BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom