Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-17 / 193. szám

f VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI # Tizenhárommillió forint hűségjutalmat kapnak a pécsi NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 193. SZÄM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1957 AUGUSZTUS 17 Az idei bányásznapon közel tizenhárom- millió forintnyi hif;égjutalmat osztanak ki a pécsi szénbányászok között. A bányaüze­meknél már megkezdték ennek a hatalmas' összegnek az elosztását. Augusztus 25-én valamennyi aknánál kifüggesztik, hogy név- szerint ki mennyi hűségjutalmat kap. Ebben az évben is csak azok részesülhetnek hűség- jutalomban. akik egész évben becsületesen dolgoztak. Akiknek egy igazolatlan műszak­mulasztásuk van, a hűségjutalom felét kap­ják, akiknek pedig több, azok elesnek a hű­ségjutalomtól. Az idei bányásznapi ünnepségek sokkal nagyobbszabásúak lesznek, mint az eddigiek voltak. A szénbányászok, az urániumbánya dolgozói és az aknamélyítők közös ünnepsége a Széchenyi téren zajlik majd le. A szénbá­nyászati tröszt gondoskodik arról, hogy a bányatelepekről autóbuszokon bejöhessenek a dolgozók a Széchenyi téri ünnepségre. A bányásznap délutáni programjának a súlypontja Szabolcsbányatelepen lesz, a Hő­sök terén és a Puskin kultúrotthon kert­helyiségében. A lottó nyerőszámai Nagygyűlések |az alkotmány ünnepen Népfront-találkozó Egységben a szocialista országok ereje Walter Ulbricht nyilatkozata a Pravda tudósítóinak A Német Szocialista Egység­párt és a demokratikus Né­metország Nemzeti Frontja minden tőle telhetőt elkövet, hogy szilárdítsa a munkás- paraszt hatalmat, mint a béke bástyáját az NDK-ban és tá­mogassa a kibontakozódó béke mozgalmat Nyugat-Németor- szágban. KÉRDÉS: A szocialista tá­bor egységének szi’árdítása szempontjából az Ön vélemé­nye szerint miben foglalható össze a Szovjetunió és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság küldöttsége. közötti párt­ós kormánytárgyalások ered­ményeinek jelentősége? FELELET: Párt- és kor­mányküldöttségeink kö/ös nyi­latkozata kifejezi az NSZEP é az SZKP — a szocialista tábor és a nemzetközi munkásmoz­galom vezető pártja — baráti kapcsolatait. A két párt- és kormányküldöttség közös nyi­latkozata a nemzetközi hely­zetnek, pártjainak és országai­nak, fejlődésének teljesen egy öntetű értékeléséről tanúsko­dik. > KÉRDÉS: Véleménye sze­rint mi jellemzi a jelenlegi po­litikai helyzetet Európában és főképpen Németországban és milyen feladatok állnak ezzel kapcsolatban a békeszerető erők előtt? (Folytatás a 2. oldalon.) Szovjet gyártmányú gépek, berendezések érkeztek A Szovjetunióból ezer hűtő- szekrényt, hatszáz mosógépet, nyolcszáz porszívógépet, hat­ezer férfi és női kerékpárt, továbbá nyolcszáz motorkerék­párt és nagymennyiségű fény­képezőgépet, gumicsizmát, stb. kaptunk. A szovjet gyártmá­nyú cikkeket az elmúlt napok­ban szállították le az állami és szövetkezeti boltokba, s már meg is kezdték az árusításo­kat. A kombájnosok versenyében Kor ács Ferenc az első Eldőlt a kombájnvezetők és aratógépkezelők versenye az idei aratásban is. Az állami gazdaságoknál első lett Kovács Ferenc, a görösgali állami gaz­daság kombájnosa, a gépállo- mási kombájnvezetők közül Göle Géza, a harkányi gépál­lomás dolgozója, az aratőgép- kezelők közül Studer Ad ám. a bikali állami gazdaság dolgo­zója lett első. Jutalmat kapnak: Kovács Ferenc kombájnvezető és Az egész megye megünnepli augusztus 20-át Dunaszekcsőn augusztus 20- án, hangszórók közvetítik a zenés ébresztőt. A dolgozó pa­rasztoknak, tömegszervezeti aktíváknak és a tanácstagok- ■üdvöző dalokat küldenek, művelődési ház udvarán ott 10 órakor kezdődik -> az ünnepség. Schanzl An- ialné, a Baranya megyei Nő- íanács titkára mond ünnepi beszédet. Délután a sportpályára vo­nul az ünneplő közönség. Itt a mohácsi és a görcsönydobo- kai fiatalok ifi-labdarúgómér- kőzését tekintik meg. Ezt követően a felnőttek mérik össze erejüket. Este a helyi színjátszók „Az iglói diákok“ című színművet mutatják be. A KISZ-fiatalok és az úttörők Félmillió ruháskosór készítésére elegendő fűzvessző termett Baranyában Baranya déli részét — első­sorban a Dráva mellékét — méltán nevezik a fűz hazájá­nak. A vízparti ligetek mel­lett majdnem ezer holdon mes­terségesen is termelnek fűz­vesszőt. Ezeket a vesszőket a szigetvári és a siklósi telepen hántolják, majd a békési „ko- sárgyár“-ba, valamint a házi­ipari szövetkezeteknek szál­lítják. A kilenc baranyai fűztele­pen jó termés volt: egy-egy holdról átlag hatvan mázsa vesszőt vágtak le. Nemrég fe­jeződött be a hántolásuk és ezekben a napokban hagyják el az utolsó szállítmányok a megyét. A Dráva-melléki fűz- vesszők nagy részét'— körül­belül ötvenmilliót — hántol­ták. Ez a mennyiség negyven­ezer kerti garnitúra, vagy fél­millió ruháskosár e’készítésé- re elegendő. A vesszőből ké­szült tárgyak keresett áru­cikkek külföldön is. A fűzvessző termelése majd nem tízszerannyi hasznot haj mint például a búzáé. Az idé- új — az eddigieknél is érté­kesebb — felhasználási lebe- »' tőség nyílt. Mivel a vesszők­nek nagy a cellulózetartalma, az elmúlt hónapokban több mint háromszáz mázsa fűz­vesszőt szállítottak Baranyá­ból a szolnoki cellulózé- és papírgyárnak. . rendezésében a Duna vendég­lőben bál kezdődik. A duna- parton pedig tűzijátékot ren­deznek. Püspöklakon is augusztus 20-án rendeznek nagygyűlést. A mozi helyiségében délelőtt 10 órakor Tímár Henrik elv­társ, az MSZMP pécsváradi járási pártbizottságának tagja, rendőrkapitány mond ünnepi beszédet. A beszéd után né­metnyelvű felszólalás hangzik el és az EPOSZ tagjai, vala­mint az általános iskolások adnak műsort. Az énekkar ma­gyar és német dalokat ad elő. Fellép a szavalókórus is. A tánccsoport bemutatja a ma­gyar kettőst. Délután 4 órakor kezdődik az asztaliteniszmér­kőzés, este pedig nagyszabású ■ táncmulatság lesz. * Kirá'yegyházán alkotmá­nyunk ünnepén benépesül a központi iskola udvara. Mol­nár István elvtárs, országgyű­lési képviselő délelőtt II óra­kor mond ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd elhangzása után az általános iskola ének­és tánccsoportja ad színes mű­sort. A földművesszövetkezet sátrat állít fel, hogy mindenki vásárolhasson emléktárgyakat. Délután labdarúgómérkőzésen szórakoznak az ünneplők, este pedig az aratóbálon. * Mecseknádasdon a megye- szerte híres mecseknádasdi zenekar a Himnusz eljátszásá­val nyitja meg az ünnepséget. Ezután Vértes Tibor elvtárs. a Baranya megyei Tanács VB titkára tart ünnepi beszédet, melyet németnyelvű felszóla­lás követ. A magyar és né­melyet német nyelvű felszóla- énekszámok következnek. Az ünnepséget délelőtt 11 órakor a művelődési házban tartják. * Hosszúhetényben a művelő­dési házban délelőtt 10 órakor kezdődik ~'az alkötmánynap: ünnepség. Itt Krancz Pál elv­társ, az MSZMP megyei párt­végrehajtó bizottság tagja, a párt és tömegszervezeti osz­tály vezetője mond ünnepi be­szédet. Az ünnepi beszéd után az általános iskolások szere­pelnek. * Szentlőrincen ugyancsak augusztus 20-án emlékeznek meg alkotmányunk ünnepéről. A művelődési házban Gajdócsi János általános iskolai tanár tartja meg ünnepi beszédét. Ezután az általános iskolások mondanak szavalatokat. munkacsapata 1000, Máris Jó­zsef (Bikái) és munkacsapata 800, Studer Ádám 800, Göle Géza 600, Krizsán József (Scly- lye) 400 forint. ♦ Az idei aratás legkiválóbb­jait kormánykitüntetésre is felterjesztették. MegkeztfGdäft a Szaktanács X!. teljes ülése Pénteken reggel 9 órakor az EDOSZ-székház nagytermében megkezdődött a Szaktanács XI. teljes ülése. A tanácskozá­son két napirendi pont szere­pel. 1. Segítsék a szakszerveze­tek a gazdaságosabb termelést — az életszínvonal megtartásá­nak és állandó emelésének alapját. Előadó: Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára. 2. Szakszervezeti kérdések. Előadó: Vass-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke. Vass-Witteg Miklós alel- nök megnyitó szavai után Gás­pár Sándor főtitkár mondot­ta el beszédét. Szovjet gépek aratják a kendert A gabona betakarítása után megkezdődött a rostkender aratása is a baranyai földeken. Az állami gazdaságokban, ahol több, mint E00 holdon termel­nek kendert, régen volt ilyen jó termés. A tervezett 28 má­zsa helyett egy-egy holdról átlag 35 mázsát aratnak. A betakarítás nehéz munká­ját szovjet kenderarató gépek végzik. A múlt évben hét ilyen gép érkezett a Szovjet­unióból Baranyába. A hét gép naponta 300—350 ember mun­káját végzi el. Az agronómu- sok elégedettek az aratógépek munkájával, mert olyan ala­csony tarlót hagynak maguk után, hogy annál különbet kézi kaszával sem lehetne. Telepítsen <! minden község minden évben Kultúrhásavatás JSagyharsányban Nagyharsányban augusztus 19-én este avatják fel ünnepé­lyesen a jelentős társadalmi V n-7á,i árul ássál épített kultúr- otthont. Az avatási ünnepség keretében gazdag kultúrmű­sort adnak a község összes kultúrcsoportjai. Az iskolai énekkar és a felnőtt dalárda énekszámokkal, a tánccsoport dél-baranyai és kanásztáncok­kal, a színjátszók Győri Lász­ló: Citcraszó című egyfelvoná- sosának bemutatásával készül­tek a kultúrestre. Ezen kívül előadják Böhönyei Gizella dramatizálásában a Kőműves Kclemennét. Szavalatok és szólóénekek teszik teljessé a nagy érdeklődéssel várt avató Ji ünnepséget. 10 bold illicit A gyümölcs- és szőlőtermelés problem íi a pécsváradi járásban Aláírták a magyar—albán árucsereforgalmi megállapodást A hosszúlejáratú megállapo­dások megkötésének előkészü­letei több országgal rövidesen megkezdődnek, Albániával pe­dig már az erre vonatkozó tárgyalások be is fejeződtek. Az 1958—1960. évekre szóló magyar—albán hosszúlejáratú árucsereforgalmi és fizetési megállapodás megkötésére pén teken került sor a külügymi­nisztériumban. A megállapo­dásokat magyar részről Apró Antal, a minisztertanács el­nökhelyettese albán részről t t t t < Abdyll Kellez!, a miniszterei- * nők első helyettese Irta alá.) A megállapodás értelmében; az Albán Népköztársaság el­sősorban ásványi és egyéb nyersanyagokat, többek között* krómércet, nyersolajat, bitu-J ment és déligyümölcsöt szállít , Magyarországnak. A Magyar? Népköztársaság teljes gyárbe-? rendezéseket, elektromos fel-! szereléseket, különféle kábele-? két, mezőgazdasági gépeket, í valamint gyógyszert szállít Albániának* A pécsváradi járásban 1337 holdon termelnek gyü­mölcsöt. A zárt szakszerű gyümölcstermelés területe elenyésző. Jellemző erre, hogy az össz-gyümölcstérme- lés mintegy 87 százalékát a szórványosan elültetett ter­mőfák adják. Elsősorban te­hát ez akadályozza a szak­szerű gyümölcstermelés be­vezetését. Az elmaradottság másik oka, a gyümölcsfacsemeték válogatás nélküli kiültetése, magról való szaporítása. El­sősorban a szilvafáknál al­kalmazzák a magról, vagy sarjhajtásról való szaporí­tást, de nem jobb a helyzet a meggynél sem. Ezért a gyümölcsöt zömmel a kon­zervipar hasznosítja, mert nagyrészük piacképtelen, ex­portra nem alkalmas. Ezt te­tézi még, hogy a kiültetés sem szakszerű. Van olyan hely, ahol egy holdon 500— 550 gyümölcsfát számlálha­tunk, ami azt jelenti, hogy egy-egy fa tenyészterülete mindössze tíz négyzetméter. A gyümölcstermelés fel­lendítéséhez tehát elsősor- J ban az szükséges, hogy ne- j mesített, bő termésthozó l rsemetéket ültessenek ki. Az a kérdés, hogy ki ültesse kir> .4 járási tanács kidolgozott egy javaslatot és elsősorban j a gyümölcstermelő társuli- * sok tehetnének sokat a jelen­legi állapot megváltoztatá­sáért. Ha a földrhűvesszövet- kezeteken belül több ilyen társulás jönne létre, lehető­ség nyílna a gyümölcsfajták helyes megválasztására, az egységes gyümölcsfaápolási mukák bevezetésére. Minden községben fel kel­lene kutatni a kihasználat­lan, de gyümölcstermelésre allcalmas területeket, s a je­lenlegi kishaszonbérleti díj mellett hadd termeljenek rajta az újonnan alakuló szakcsoportok. A gépállomások 2000 fo­rintért forgatják holdját az ilyen elhagyott területeknek, 100 csemetét pedig 1100 fo­rintért küld a Gyümölcsfakor galmi Vállalat. Ha az ülte­tést maguk a tagok végzik el, 3000 forintba kerül egy hold gyümölcs telepítése. A forgatás és a csemeték ki­adási összege tehát 3000 fo­rint. Ezt az összeget a föld­művesszövetkezeteknek kel­lene biztositaniok, olyanfor­mán, hogy a tagok három éven belül visszatérítik a költségeket. Természetesen a szakcso- nort tagjainak vállalniok kellene, hogy a gazdasági felügyelők megállapítása zerinti időben, szakmai se­gítség mellett egységesen végzik a koronaalakítást, metszést és permetezést. A nagyüzemi gyümölcsö­sök létrehozásánál még fo­kozottabb segítségre van szükség. Az eddigi könnyel­mű telepítéseket meg kell szüntetni és a gépállomási laboratóriumok talajvizsgá­lata a Iáján gondosan válasz­szák ki a telepítendő gyű mölcsös nemét, a telepítési alkalmatosságot. így nem fordulhat elő az az eset, amely Fazekasbodán meg­lepetést okozott, hogy a negyven hold telepített gyü­mölcsösből csupán húsz hold alkalmas további gazdaságos termelésre. Fejteden a tíz­holdas gyümölcsös felénél 80 centiméterre a felszín alatt kőpad fekszik, amely aka­dályozza a gyümölcsös to­vábbi fejlődését. Kátolyban nem vált be a pándi üveg- meggy, helyette Badacsonyi óriás cseresznyét kellett vol­na telepíteni. Községenkint minden év­ben legalább tíz*holdon kel­lene létrehozni nagyüzemi gyümölcstermelési társulást, a termelőszövetkezetek tu­lajdonában lévő 107 hold gyümölcsöst pedig évenkint legalább húsz holddal kelle­ne növelni 1975-ig. A járási tanács tervjavaslata alapján 1975-ig mintegy 200 holdon hoznak létre nagyüzemi gyü­mölcstermelést, s a jelenlegi 74 holdról 270 holdra eme­lik az egyéni gazdaságokban lévő gyümölcsös területét. Termelőszövetkezeteknél 1975 őszéig mintegy 500 holdra kívánják növelni a gyümöl­csösök területét. A szőlőtermelésnél sem jobb a helyzet. A hatezer holdankinti tőkeszám helyett több parcellán 2500—2700 tőke található. A meglévő területek gondozása, pótlása évről-évre rosszabb, viszont egyre emelkedik azok szá­ma, akik kivágási engedélyt kérnek. Nem pótolják a ki­veszett tőkék helyét sem. A sajnálatos romlás ma­gyarázására mentségül azt hozzák fel a termelők, hogy magas a négy forintos fo­gyasztási adó. Talán jebb is volna, ha nem a megter­mett mettnyiség után, hanem a szőlőterület figyelembevé­telével vetnék ki az adókö­telezettséget. A termelők nagyobb oda­adással művelnék területei­ket abban az esetben, ha holdankint 2000 forinttal adóztatnák meg a szőlőket és eltörölnék a 180 literes háziszükségletet. A mezőgaz­dasági munkásoknak kevés ez a mennyiség, különösen most, amikor a falvakban alig lehet sört vagy bort kapni. LIPŰCZKl A szovjet párt- és kormány- küldöttség augusztus 7-től 14-ig tartózkodott a Német Demokratikus Köztársaságban. A Pravda tudósítói a szovjet vendégek látogatásáról több kérdést intéztek Walter Ul- briehthoz, az NSZEP Központi Bizottságának első titkárához. KÉRDÉS: Hogyan értékeli ön a szovjet párt- és kormány- küldöttség NDK-beli látogatá­sának eredményét? FELELET: A Hrusesov-ve- zette szovjet párt- és kor­mányküldöttség látogatása el­mélyítette és szilárdította a német és a szovjet nép barát­ságát. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak ez a megbonthatatlan barátsága a szovjet néppel, az egész német nép és a szovjet nép barátsága megteremtésének szilárd alap­ját alkotja. A szovjet párt- és kormány- küldöttség az NDK munkásai­val, parasztjaival, értelmiségi és más dolgozóival folytatott beszélgetések során meggyő­ződhetett arról, hogy az NSZ­EP célkitűzése az, hogy a mar­xizmus—leninizmus tanítása minél mélyebb gyökeret ver­jen a dolgozó népben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom