Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-15 / 191. szám

»57 AUGUSZTUS I* NAPLÓ n A Városi Nőtanács mozgalmat indít G VERMEK VÁ ROSÉR T a A Pécsi Városi Nőtanács is elindította a Gyermekvárosért mozgalom gyűjtési akció­ját, amelyben Pécs város dolgozó asszonyai, a területi nőtanácsok és az üzemek asszonyai egyaránt részt vesznek. Az augusztus 14-én megtartott értekezleten a Pécs Városi Nőta­nács a kővetkező felhívással fordult a tár­sadalomhoz: A családból kitaszított, a szülőktől elha­gyott, a züllésnek indult gyermekek ügye nem újkeletű. De a véres októberi ellenforradal­mi napok világossá tették, hogy nem lehet magánügynek tekinteni a gyermekek sorsát; hogy a szülői felelősségen túl, a társadalom­nak is felelősnek kell tenni* a gyermekek jövőjéért. Az, hogy a gyermekek fegyvert repedtek, vagy ezrével hagyták él az országot, világo­san megmutatja, hogy valahol súlyos mulasz­tás terhel bennünket. Baj volt a neveléssel a családon belül és az iskolában is. Segítsük helyrehozni a mulasztásokat és egyenes pá­lyára helyezzük azoknak a gyermekeknek az életéi, akik a mieink, akiknek a sorsáért az egész társadalomnak kell honolni, a szülő helyett is. Ezért kapcsolódunk a Gyermekváros léte­sítésének akciójába. A téglajegyek kibocsá­tásával a társadalom minden rétegéhez kívá­nunk szólni. Feltesszük a kérdést: mi történ­jék a bűnözők ártatlan gyermekeivel, mi le­gyen azoknak a sorsuk, akiket a szülők éh taszítanak maguktól? Ki nevelje at iszákos, a beteg szülők gyermekeit, akiket W hellem emelni a családi légkörből? A gyermekvédelmi út számára két lehető ség van. Az átmeneti gyermekotthon, vagy gyermek fejlődésére kiható családi környe­zet. Nincs olyan intézet, ahol megfelelő gon­dozást kapnának az arra rászorult gyermekek. Ezért van, hogy fiatalok otthontalanul kóbo­rolnak, csavarognak, elzüllenek. Első és legégetőbb feladat, az árva, elha­gyott, vagy erkölcsileg veszélyeztetett fiatalok megfelelő intézeti elhelyezése és a 14—16 évesek munkábaállítása. Ezeknek a fiúknak és lányoknak, mindenképpen szervezett tanu­lási lehetőséget kell biztosítani. A mezőgazda- sági munkák szakszerű oktatásától kezdve szakmunkásképzés kiszélesítéséig és a lányok részére szervezett háztartási tanfolyamokig. Még áldozatok árán is munkát, tanulási lehe­tőséget, elfoglaltságot heti biztosítanunk min­den fiatalnak. A Gyermekváros hivatott arra, hogy gyermekek megismerjék az alkotó munka örömét, az iskolai tanulás mellett elsajátítsák az egyes szakmákat. Az 1957-es tervben 8 át­meneti gyermekotthon épül, de a gyermek­kérdés megoldásához ez nem elegendő. A Gyermekváros terven felüli terv. Megvalósí­tása tőlünk, valamennyiünktől függ. A Pécsi Városi NStandes ezért arra kéri a szülőket, anyákat, az egész társadalmat, hogy nyújtsanak segítséget « gyermek-probléma megoldásában, KUSS ISTVAimS, * Pécsi Váróéi Nőtanács elnöke Népművelési tanfolyam S/igetvárol A megyei osztály Szigetvárott hatnapos népművelési tanfolyamat szesv vezett a művelődési otthonok igazgatói és a népművelési ügyvezetők vészére« Hétfőn délelőtt az ünnepé­lyes megnyitón a diákkollé- gium nagytermében 60 nép­művelési dolgozó Jelent meg; Részt vett a megnyitón a mű­velődésügyi minisztérium, a járási pártbizottság és a járási tanács képviselője is. Megnyi­tó beszédet mondott Házi Fe­renc elvtárs, a művelődésügyi minisztérium országos népmű­velési felügyelője. Hangoztatta a tanfolyam jelentőségét, amely kifejezésre jut abban, hogy az egész tanfolyam a kölcsönös tapasztalatcsere, az elvi és gyakorlati problémák őszin­te, alapos megvitatása útján lehetőséget teremt a következő évi miuníka megjavításához, s része annak a gyakorlatban megvalósuló irányelvnek, amely a tömegek cselekvő részvételére épít. Kérte, hogy a munka során szerzett tapasztalatokat, ja­vaslatokat őszintén mondják el. Különösein fontos ezzel a sokat emlegetett kérdéssel ér­telmiségi körökben foglalkozó ni, mert a párt és a kormány politikája alapján világosan látni kell, hogy az értelmiségre a jelenlegi feladatok végre­hajtása során rendkívül nagy gondot fordítunk Jelentős mértékben vonatkozik ez a vidéken foglalkoztatott peda­gőgusoftns DÜpnfivdéd dol­gozókra, sürik egy-egy helység kulturális életének ehrt irá­nyitól; A megnyttőbcmiőd után Sza­bó József etvtám, a járási pártbizottság első titkára üd­vözölte a tanfolyam hallga­tóit Hangoztatta a népműve­lési munkások felelősségét és szerepét falvaämk életében, mert az ellenforradalom okoz­ta káros nézetek leleplezése, gyomlálása terén fontos ten­nivalók vannak; Ezután Lemle Géza elvtárs, a megyei művelődésügyi osz­tály népművelési csoportja vezetőjének előadása követ­kezeit „A szocialista kultúra — szocialista művelődéspoli­tika” címmel. Az előadás nagy tetszést aratott. Magyar kulturális küldöttség a Szovjetunióban Moszkva (MTI); Több nap éta tartózkodik a Szovjetunió­ban a magyar kulturális élet kiválóságainak küldöttsége, amely szovjet szervek meghí­vására, a VI: világifjúsági ta­lálkozó záróünnepségére érke­zett Moszkvába. A 12 tagú kül­döttség vezetője Ortutay Gyu­la, az Eötvös Lóránd tudo­mányegyetem rektora; ; A magyar vendégek moszk­vai tartózkodásuk során meg­ismerkednek a szovjet főváros nevezetességeivel is. A többi között ellátogattak a Kremlbe, azután megtekintették a Lo­monoszov tudományegyetem épületét is, s itt több kar mun­kájával ismerkedtek meg. A magyar tudósok, művészek ta­lálkoztak a szovjet kulturális élet több k váló személyiségé­vel is. A k ildöttség a hét vé­géig marad a Szovjetunióban. ■■■■a■■■■■■■■■* pAuelángyáci képek Negyven évi szünet után, pár évvel ezelőtt kezdték meg ismét a kályhagyártást. A kályhák síma, krémszínű la­pokból készültek. A beruházók és az üzletfelek kérésére né­hány hónapon belül választék lesz cserépkályhákban is. Si­ma és mintás, többféle színű anyagból választhatnak majd a vásárlók. A kályhákat a gyár egyik fiatal iparművésze, Török Já­nos tervezte. Mintái a mai kor ízlésének megfelelőek: moder­nek és egyszerűek. Pillanat­nyilag az első mintadarabokat készítik a gyár kályhagyártó üzemrészében. Két fiatal iparművésze van a gyárnak. Az egyik Török Já­nos, a másik Fekete János. Mindkettőjükre komoly fel­adatokat bíznak. Fekete János most fejezte be a modem ét-, teás-, mokkás- és süteményes­készletek mintadarabjainak tervezését. A mintadarabok mindegyike arról tanúskodik, hogy készítője tehetséges és a huszadik század ízlését kifejez­ni igyekvő művész. A készle­tek darabjainak formája és díszítése is új: nem teljesen síma és nem nagyvirágos. A gyártandó készletek egy részét nagyon apró, elszórt virágok­kal díszítik, más részét, szélén színes csíkkal és aranyozás­sal készítik. Ezek a készletek az év végén már az üzletek kirakataiban is megjelennek. Fekete Jánosra külön nagy feladatot is bíztak. Egy olyan Fekete János domborművén d olgozik dombormüvet kell készítenie a laboratórium homlokzatára, amely kifejezi a laboratórium­ban folyó munka lényegét. A dombormű „kicsiben” most már hamarosan elkészül, s fel­nagyított mása valószínűleg még ebben az esztendőben a laboratórium homlokzatára ke­rül A máz alatti festésnél ha­marosan változtatást eszközöl­nek az anyagok összetételében. Az a porcelán, amelyre jelen­leg máz alatt festenek, gyen­gébb minőségű anyagból ké­szül. Az ilyen anyagból készült darabokon a máz alatti festés sem tükrözi eléggé vissza a színhatásokat. A „békebeli“ színvonal el­érése érdekében új recept sze­rint készítik a masszát. A re­cept utasításai szerint a silá­nyabb anyagok helyett külföl­di eredetű, kiváló minőségű anyagot használnak, ilyen por­celánlapon a máz alatti festés minden mintánál bársonyos színhatást nyújt. Továbbra is érvényes a vízfogyasztást korlátozó rendelet A rendkívüli meleg Időjárás következtében nagy mértékben megnövekedett vízfogyasztást a Vízmű folyamatosan biztosítani nem tudja, ennélfogva a mind nagyobb területre kiterjedő víz­hiány enyhítése érdekében a fo­gyasztás rendeleti úton való kor­látozása szükséges. Tekintettel arra, hogy azokon a területeken, ahol állandóan van víz, nagymértékű pazarlás tapasz­talható, az alább felsorolt korlá­tozásokat rendelem el: 1. Tartózkodni kell mindennemű vízpazarlástól. A csapokat csak a legszükségesebb Ideig szabad nyitvatartani és a folyóvizet hű­tés céljaira használni tilos. Egy lakásban 20 liternél több vizet tárolni tilos. 2. Utca, kert, ndvar öntözése tilos. 3. Fürdőmedencéket tölteni és szökőkutakat üzemeltetni további intézkedésig tilos. 4. Autók tömlővel való mosása beszüntetendő. 5. PIK, bányák (urániumbánya, szénbányászati tröszt stb.), szö­vetkezetek, MAV-intézmények, hivatalok és egyéb lakóházak, munkásszállások, laktanyák, ln- ternátusok kezelői stb. kötelesek este 22 órától reggel S óráig a kezelésük alatt lévő épületek fő­csapjait elzárni és erre az idő­szakra a vízfogyasztást beszün­tetni. Az összes épületekben lévő hi­bás berendezési tárgyakat meg kell javíttatni, annak megtörtén­téig a főcsapokat zárva keli tar­tani. 6. Építkezéseknél a munkavezető a munkaidő befejeztével kőteles a főcsapokat elzárni. 7. Kötelesek az Ipartelepek, In­tézmények és hivatalok fogyasz­tásukat 30 százalékkal csökkente­ni és munkaidőn túl a főcsapo­kat elzárni és zárva tartani. Azon Ingatlantulajdonost, Illetve bér­lőt, vállalatok és szövetkezetek Igazgatóit, intézmények, hivatalok vezetőit, akik a fenti rendelkezé­seket be nem tartják, első Ízben 500 forint pénzbírsággal sújtom, Ismétlődés esetén pedig az érde­kelt Ingatlant a vízszolgáltatás­ból kizárjuk. Felhívom a város minden egyes dolgozóját, Ingatlantulajdonosát, lakóját, bérlójét, különösképpen a házfelügyelőket, hogy fenti intézkedéseim betartását társa­dalmi úton ellenőrizzék és azok be nem tartóit jelentsék fel az Meghívom a tiszti főorvost egy kis közegészségügyi sé­tára. Nem is messzire, csak a belvárosba. Tessék csak belépni velem, főorvos úr, a Bajcsy-Zsilinszky utca 42-es számú PIK-házba! Tetszik látni, ott az ndvar végén, a tűző napon lévő három pöce- gödörtisztító kocsit? Es a sa­rokban azt a trágyadombot, amely trágyahegynek is be­ülik? A pöcegödörtisztító kocsi­ról lecsurgó szennylén, a trágyadombon, a lóistállóban, itt a belvárosban, legyek ez­rei nyüzsögnek. Arad a bű* és a legyek elárasztják a lakásokat, konyhákat. Hat gyerek és két, évek óta fek­vő beteg van ebben a ház­ban, akiknek élete pokol mindaddig, amíg a Pécsi Epítannyag ES Szervestrá­gya Üzeme ebben az udvar­ban tárolja a mosatlan, gon­dozatlan pöcegödörtisztító kocsijait, valamint szerszá­mait. Tessék csak belépni velem Elter Teréz konyhájába. Hat légyfogó lóg itt a meny- nyezetről és rajta annyi légy, hogy több már nem is fér­hetne el rajta. Sem főzni, sem szellőztetni nem tud a legyektől. Es ugyanez a hely* zet a ház minden egyes la­kójánál: Wagner Ferencné- nél és a többieknél is. De menjünk egy pár lépés­sel tovább! Lépjünk ki a ka­pun. A háztól nyolc-tíz lé­pésnyire itt van a Pécsi Hús- és Tejkiskereskedelml Válla­lat 78-as számú húsboltja. Szemben pedig a Délvidéki Vendéglő. Hiába van itt há­rom légyfogó. Az egész vendéglőt megszállták a le­gyek. És nincs messze innen a nagypiac sem. A legyek ezeket éppúgy elárasztják, mint a ház lakóinak kony­háját, lakását. Ezért van szükség a legsürgősebb in­tézkedésre! És meghívom Ide a pécsi tűzoltóságot Is. Mert ez a ház tűzveszélyes. A padlást a PIK átalakíttatta, most te­le van szalmával. A túlsó udvarban füstölő van, a tető alatti nyitott részen keresz­tül pedig szikra pattanhat a padlásra és lángba borít­hatja az egész házat. Helyes lenne, ha a tűzoltóság tűz­rendészet! szempontból egy kis helyszíni szemlét tarta­na és intézkedne a tető alatti nyitott rész befalazásá­ról. Megérné! PUSZTAI JÖZSEF ’Leveleink ngo/ná&gjn Lippói földgondok Levelet írtak szerkesztősé­günknek a lippói dolgozók nevében. Sajnos, az illető nem a saját nevét írta alá A levél így fejeződött be: „Elvtársi üdvözlettel mara­dunk Lippó dolgozói, akik gyors intézkedésre várunk. Tröszt Ferenc, Müller Adám és sok más dolgozó.” Tröszt Ferenc nem irt, Mül­ler Adám sem, de nem is ez a lényeg. Nézzük meg, mi­lyen gyors intézkedésre van szükség, mi a halaszthatat­lan ügy, amelynek elintézé sét annyira várják a lip- póiakl u -.;. mi Hppót prolik jog­gal kérdezzük az illetékes elvtársakat, ki javára rende­zik a földeket — a kulák, vagy a proli javára?" — ol­vasom. Tehát a földrendezésnél történt a nézeteltérés, ami nem is meglepő. A begyűjtés eltörlése után mindenkinek föld kellene, s nincs. A lippói határból le­vágott egy darabot az álla­mi gazdaság, többek parcel­lái tagosítás idején belees­tek a tsz táblájába, mások meg lemondtak a földről, mert nagy tehernek érezték és az állami gazdaságban kerestek munkalehetőséget. Amikor megjelent a föld­törvény, 12 tagú bizottság hetekig fáradozott azon, hogy a gazdák kívánsága szerint igazságosan orvosol­ják a bajokat. Hogy ez nem sikerült, hogy minden igényt nem tudtak kielégíteni, an­nak nem ők az okai. Föld- rendezéskor 150 hold földet kellett volna felosztani kár­térítésképpen. Ennyire ér­kezett be jogos kérvény a községi tanácshoz. Ezzel szemben a mérnökök, szak­emberek kimutatták, hogy csupán 72 hold áll a tanács rendelkezésére. Mire a telek­könyvi hivatalból vissza­küldték a térképeket, irato­kat, — már csak 32 holddal gazdálkodhattak a földren­dezők, többit át kellett adni a termelőszövetkezetnek. Tessék ebből igazságot ten­ni! Aki 32 holdat igazságosan el tud osztani 150 hold he- fyett, az megérdemli a kitün­tetést. Mit tehettek a föld­rendezők? A 32 holdból első­sorban azoknak adtak, akik­nek a földjét betagostíották annak idején, s helyette nem kaptak sehol. Világos, hogy övék az elsőbbség, utánuk következnek a kilépett ter­melőszövetkezeti tagok és csak ezt követőleg kerülhet­nek sorra azok, akik önként i ajánlották fel a földjüket az államnak. Sok az ilyen gazda Lippón. 1951-ben Göndör Jánosék is lemondtak három hold föld­jükről. Szükségük lett volna minden parcellára, csupán azért váltak meg tőle, mert így tíz hold alá csökkent az összterületük és a beadási kötelezettség megállapításá­nál alacsonyabb kategóriába kerültek. Megszűnt a beadás, most kérik vissza a három holdat és méltatlankodnak, amiért csak jövő ősszel kap­hatják vissza, mert vala­mennyi tartalékföldet a tör­vényes bérlők művelik. A földtörvény világosan előír­ja, hogy a bérleti szerződés lejárta előtt senkitől sem ve­hetik el a földet. Göndörék ezt nem értik meg. Jártak már Müller Ádámnál, hogy mondjon le a bérletről, Mül- lerék megmondták, hogy a föld után Göndör Jánosnak fizetik majd a bérleti díjat, de amíg nem jár le a szerző­dés, senkinek nem adják a földet. Nem követelheti tőlük senki. Mindenki megértheti, — különösen Göndörék — hogy nem lehet teljes igaz­ságot teremteni, mert nincs föld a lippói határban. illetékes (I., n., m. kerületi ta­nácsok szabálysértési előadói) ha­tóságoknál, mert csak a korlátozó intézkedések szigorú betartásával tudjuk a város dolgozói részére a szükséges vízmennyiséget biz­tosítani. A Vízmű • rendeletek betartá­sát saját dolgozóival fokozottan ellenőriztesse és a rendelet be nem tartóját, minden esetben je­lentse fel az illetékes hatóságok­nál. A Köztisztasági Vállalat utcák, terek, közterek öntözésére ivó­vizet igénybe nem vehet és öntö­zéshez csak a balokányl öntöző- vezetékből, a Soplana Gépgyár ásott kútjából és az Ágoston téri Knelefer forrásból származó vi­zet használhat. GYÖRKO ANTAL ▼. b. elnök Mezőgazdasági küldöttség utazott Prágába Erdei Ferenc Kossuth-díjas akadémikus, Molnár Béla, a földművelésügyi minisztérium szakoktatási és kísérletügyi fő- igazgatóságának helyettes ve­zetője és Tóth István főelőadó szerdán Prágába utaztak. Uta­zásuk célja egyfelől a cseh­szlovák mezőgazdasági tudo­mányos akadémia, másfelől a Magyar Tudományos Akadé­mia agrártudományok osztálya és a földművelésügyi minisz­térium között a mezőgazdasági tudományos együttműködésről kötendő egyezmény megtárgya­lása és aláírása; Villanyhömérd Egy nyugat-német cég nem­régen előállította a világ első villanyhőmérőjét. Az újtípusú hőmérő működése azon alap­szik, hogy a hő változásakor az elektromos ellenállás is megváltozik. A vlllanyhőinérő néhány másodperc alatt ki­mutatja a beteg lázát; Jelző gyufák A Kínai Népköztársaságban a közelmúltban hozzáláttak olyan gyufák készítéséhez, amelyek két percig égnek és akkora fényt idéznek elő, amely 16 kilométer távolság­ban is látható. Az újtípusu gyufa különösen a tengeré­szek, továbbá a hegyekben, sivatagban és kevéssé betele­pített területeken dolgozók számára nyújt nagy segítsé­get. Veszedelem esetében jel­adásra és segítséghlvásra ia használható«- A tanfolyam résztvevőst a ’ szigetvári konzervgyár üze­mi látogatásié hívta meg. Az ezután következő előadások a ' falusi népművelési munka, 1 az ifjúság nevelése, az Isme­retterjesztés, a kultúrházak feladatairól szólnak: A vitá­ban ezeket az előadásokat a 5 gyakorlati tapasztalatokkal ’ egészítik majd ki. összefog­lalóiként az őszi és téli nép- ’ művelési munka terveinek ki­alakítása szerepel a napiren­den: | A tanfolyamot színessé teszi i a vár és a múzeum látogatá- ■ sa, mozielőadások, a járási 1 kultúrotthon, valamint Zágon j Gyula szigetvári festőművész művednek megtekintése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom