Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-11 / 188. szám
1951 AUGUSrUíS 11 NAPlö 7 tttepéfud a (Uávxunetdi nyári yái Gyorsabb ütemben víztelenítik a réteket 400 hold öntözőtelep kihasználatlan Új öntözőrendszerek terveit kezdik megvalósítani fontat. Ezt az összeget a víz- előző tervévek során 288 kh telenítéseket végző községek összterületű öntözőtelep épült munkáinak támogatására for- ki, amelyből jelenleg — saj- dltjuk. nos —• mindössze 60 kh terüEzideig mintegy húsz köz- létén folyik öntözés, ség tanácsa jelentette be, hogy Az üzemen k{vül lév6 ^ «5. 22L«8SÍ Baranya megye területén — a vízrendezések során — elsősorban a fővízfolyások rendezését szorgalmaztuk. A régebben létesített csatornák, illetve mederszabályozások meg s a sík területen haladók többizben kiöntötték. A gyakori árvizek megakadályozása érdekében kibővítettük és deponiákkal láttuk el az Ókor-csatornát, az Almáspatakot, a Gyöngyöspatak alsó 6 km-es szakaszát, a Karasica villany—borjádi szakaszát. A mederbővítéseket a jövőben is folytatjuk; Számos kisebb vízfolyás rendezését megkezdtük. így a Csikóstöttös mellet elhúzódó Hábi-csatorna, a Sátorhely melleit lévő Borzas-patak, s lánycsóki patak munkálatait. Egyre sürgetőbbé válik a 58 000 köbméter földmunkát végeznek el. Az újabb rendekívül nagyobb öntözési lehetőségeink Mohács körzetében let értelmében minden elvég- ° k ahol ^ 3 év várnát«,. „Ián * Winn.i- vannaK, anoi meg a .5 eves zett köbméter után 5 forint ju talmat kapnak a társadalmi munkában résztvevők. Az évi fenntartási és felújítási hiteleken felül helyi vízkárok elhárítására közel egy millió forintot kapott a megyei tanács, amelyből többek között a drávamenti nyári gátat építjük tovább. Szólnom kell megyénk víz- hasznosításáról is. Összesen 2300 kh-pm létesült halastó, eb-' bői 174 hold termelőszövetkezeteké, a többi állami gazdaság, illetve állami hal-gazda- kis vízfolyások, a szántóföldi, ság kezelésében van. Ez évben főleg azonban a tereken és le- a Békató-pusztai Állami Gaz- gelökön húzódó vízlevezető daság közel 100, a Majláth- árkok rendezése. Ezeket ko- pusztai Állami Gazdaság 130 tervben I860 holdra kiterjedő öntözőrendszer terve készült el. Megvalósítására a közeljövőben kerül sor. Ezenkívül a Dráva mentén Old—Malty határában, végül pedig a Baranya-csatorna völgyében volna kívánatos újabb öntöíőte- lepeket létesíteni: GOMBÁS LUKACS, a vízügyi igazgatóság vezetője 9 564 gyermeket oltottak be Baranyában Salk-szérummal Egyetlenegy szövődmény sem volt A legtöbb európai országot, — A megbetegedések szá- valamint a tanácsoknak és még Ausztriát is megelőzve, ma megyénkben nem haladta nem utolsósorban egészsé-gmegkezdték Magyarországon meg az ötéves átlagot. Jelen- ügyi dolgozóinknak. Tudvaa gyermekbénulás elleni vé- leg 14 esetről tudunk, a hely- lévő, hogy az oltást rövid idő dőoltást Salk-vaccinával. Igen zetet naponta térképezzük, alatt kell elvégezni. Ez csak súlyos gazdasági nehézségeink Kritikus hónap volt a július, úgy volt lehetséges, ha elkellene re i$ beszerezte a kar- amikor hat megbetegedést jemány az oltóanyagot, hogy a lentettek s előreláthatólag negyermekek százait megmentse héz lesz az augusztus és a a legsúlyosabb betegségek szeptember. Augusztusban edegyikétől. Az első korcsoport dig öt beteget jelentettek. Etelső oltása befejeződött, s az tői függetlenül durva járeredmények igen kedvezőek. vényről nem beszélhetünk, az lóanyagot használtunk fel. Az Dr. Szabó József, a Köz- esetek szórványosak. gendő autó áll rendelkezésünkre. A pártbizottságok a legnagyobb készséggel teljesítették ilyenirányú kérésünket. — Eddig 2586 milliliter olegészség- és Járványügyi Állomás vezető főorvosa az első oltás tapasztalatairól a következőket mondotta a Dunántúli Napló munkatársának: —■ Hány megbetegedés volt az utóbbi hetekben Baranyában? —i kérdeztük Hány gyereket oltottak be a Salk-vaccinával? oltások után egyetlen egy szövődmény sem történt, sőt meg kell azt is mondanom: az olA Statisztikai Hivatal és tások óta előforduló megbelea mi kimutatásaink szerint az első oltási időszakban ösz- szesen 11 468 gyemnek volt oltandó. Ebből beoltottunk 9564-et, ami az eredeti öszgedések oltatlan gyerekeknél fordultak elő. — Mikor kerül sor a további oltásokra? — Augusztus 22-től 31-ig mindenekelőtt a főorvostól szesítés 83,4 százaléka. Ha fi- oltjuk az előző oltási időszakrabban önkéntes társadalmi munkával, vagy községfejlesztési alapból igyekeztünk rendbehozni. Az idén a kormány nagy lépéssel vitte előrébb a helyi vízkárelhárítás, valamint a rétek és legelők víztelenítésének ügyét. A rétek és legelőle víztelenítésénél — ami elsősorban az állattenyészholdas halastavat létesít. Termelőszövetkezetek közül a mágocsiaik létesítettek állami támogatással egy 44 kh kiterjedésű halastavat 1960- ig újabb 150 kh halastó létesítését vették tervbe. Az utóbbi években 968 kh- on épült ömtözőtelep. Jelenleg — sajnos — csak 460 holdat lés, illetve a takanmányter- üzemeltetnek. Igen sürgős felmelés minőségének javítása érdekében jelentős, — nagy segítséget jelent a Baranya megye részére juttatott 500 000 adat az üzemen kívüli öntöző- telepek megvizsgálása és azok megjavítása, a termelésbe való beállítása. Tsz-ek részére az 700 ezer forint értékű bútor Bőséges árukészlet a bányásznapra Még sohasem szállítottak a bányászlakta vidékekre olyan nagytömegű árut, mint az idén. A pécsi bányászok több millió forint értékű bútort, iparcikket, stb. kapnak, amelyeket éltükön. Bútorból és más elektromos gépekből, textiliából valószínűleg nem haladja majd meg a kereslet a kínálatot. Minden iparcikkből igyekeztek olyan sösorban a bányásznapon fel- készletekre szert tenni, mint állított pavilonokban, sátrakban fognak árusítani. Minden bányatelepen lesz vásár, amelynek sikerét a Vendéglátóipari Vállalat olcsó és jó ételekkel, italokkal segíti. Az újmeszesi üzletházakban — a sátrakon kívül — reggeltől estig vásárolhatnak a bányászok. A pccsbányatelepi 101-es boltban is több millió forint értékű különleges és jóminő- ségű árut raktároztak fel, hogy a bányászok még a bányásznapot követő napokban is megkapják, amire szükségük van, Vasason a kultúrház udvarán lesz a vásár. A bányász-lakótelepeken is Iparcikkekben van a legnagyobb kereslet. A minisztériumok gondoskodtak arról, hogy a bányásznapra jelentős meny- nyiségben kerülhessen árusításra mindenféle iparcikk, elsősorban mosógépek és motor- kerékpárok. A mosógépeket és motorokat igénylés alapján azoknak a bányászoknak utalják ki, akik legjobb eredményeket értek el munkaterülepéldául bútorból, amelyből 700 ezer forint értékű áll majd a vásárlók rendelkezésére. too alatt a legnagp suinari Hislalási kísérletek Szigetváron Egy éve kísérleteznek különböző szarvasmarha-hízlalási módokkal a Szentegáti Állami Gazdaságban. Tavaly mégcsak bikákat állítottak hízóba és azt Annyit már most Is tudnak, hogy a súlyfelvétellel nincs baj, mert naponta 1,10 kilogramm az átlagos súlygyarapodás. Elsősorban azonban az vizsgálták, milyen takarmány- a fontos, milyen a belső minő- féleség a legjobb ahhoz, hogy ség. Hat százalék faggyútartakiváló, extrém minőségű állatokat hizlalhassanak. A kísérletezés eredménye, hogy a bikák 82 százalékát külföld vásárolta meg. Idén májusban sokkal lom szükséges ahhoz, hogy kiváló, extrém minőségű állatokat hizlalhassanak. Külön kísérleteznék syntest- rin bikahízlalással is. Ennek a lénye, hogy különböző takargyobb, körültekintőbb kísérle- mányok etetésével megtudják, tezésbe kezdtek. Egyszerre ál- mennyire befolyásolják a bi- lítanak be hizlalásra üszőket, kék Izgékonyságát egyes ta- tinókat és bikákat. A hizlalást karmányféleségek és ezek nyári és téli szakaszra osztják, mennyire hatnak a hízásra. Ez Majd a későbbiek folyamán a kísérlet csupán két hónapja azután tiszta képet kapnak ar- folyik, Valamennyi kísérlethez ról: melyik szakasz a legmeg- előállítják a szükséges takarfelelőbb és milyen állatokat érdemesebb hízóba állítani. Azért a későbbiek folyamán, mert még eléggé újszerű ez a kezdeményezés, másrészt pedig az állatok hizlalásáról az Állattenyésztési Kutató Intézetnek küldenek jelentéseket, amely több lényeges tapasztalat alapján csak a hizlalás vége felé adhat pontos képet mányokat is. Tizenegy parcellán termelnek különböző takarmányféleségeket. Többek között megtalálható náluk a cukorcirok és a szudánifű különböző fajtája is. Egyes növényféleségeket több keverékkel összesilóznak, vegyelemzés után takarmányozzák, majd ezután vizsgálják, hogy milyen hatásuk van a tejtermelésre és hizlalásra. gyelembe vesszük, hogy betegség miatt felmentettünk gyermekeket, akkor elmondhatjuk, hogy az oltandó gyermekek 90,5 százaléka kapta meg a védőoltást. Ez országos viszonylatban is igen szép eredmény. — Nem mulaszthatom el, hogy Itt köszönetét ne mordban elmaradókat, ezenkívül az 1951. január 1-től 1954, december 31-ig szüléiteket, végül az 1957. január 1-től született gyermekeket. így a három és öt éven aluliak, akik legfogékonyabbak a betegségre — mivel általában a megbetegedések ebben a korosztályban fordultak elő nyolcjak a megyei pártbizottságnak, van százalékban — megkap- a járási pártbizottságoknak, ják a védőoltást. 80 000 forint húsz holdról A húsz hold levenduláról le- a sarjúvirágzás, amely még szüretelték az első termést több mint húszezer forinttal Babarcon. Összesen 190 mázsa emeli a jövedelmet. Ez a jöve- 32 kiló illatos virág került a delem készteti arra az állami sajtológép. alá és ez 62 805 fo- gazdaság vezetőit, hogy a körint jövedelmet jelent a gaz- vetkező évben még tíz holddal daságnak. 103 kiló olajat nyer- növeljék levendula-ültetvényük tek eddig. Vissza van azonban területét. zílqctía cl Bányász kezdődik, valószínűleg még a bányásznap előtt Pécsett. Az akció lényege az, hogy a, Pécsi Szénbányászati Tröszt munkásainak eladja azokat a házakat, amelyek nein zárt településben vannak. A tervek szerint eladnák a meszestelepi szép élmunkás-házakat is, első sorban természetesen azoknak, akik jelenleg benne laknak. Másodsorban azok vásárolhatják meg ezeket a házakat, akik a tröszt kötelékében dolgoznak. A ház-eladás kizárólagosan a bányászok érdekelt szolgálja. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a. siippedékes területen, i> bányaművelés határain belül lokvő házakat, — még ha nem is esnek tömbepitkezésbe — nem adják el. A pécsi trösztnél az akció kezdetén mintegy 500 lakást magában foglaló ház kerül eladásra* ....... Ar anyhegyen gyümölcsérés ideje volt. Az óra mutatója még csak hajnali 4-et jelzett, de már éles sípjel szakította meg a csendet. Az úton, magastermetű, szikár, szemüveges férfi állt és várta a hatást. Ha a hegyőr nem jelentkezett, bekopogtatott lakására és kirángatta az ágyból. Mert a hegybírónak az is a kötelessége, hogy ellenőrizze: helyén van-e a hegyőr. A hegyőrnek pedig az a kötelessége, hogy gyümölcsérés idején ne az ágyat nyomja, hanem hajnaltól kezdve őrizze a gazdák gyümölcsét, szőlőjét. A magas férfi azután tovább járta a hegyhátat, völgyeket, dűlőket, gyümölcsösöket. Horváth Antal összesen tíz esztendeig és 1 hónapig volt hegybíró, s „birodalmához" a hegyközséghez 1700 kataszt- rális hold szőlő és gyümölcsös tartozott. A hegyközség területe óriási volt, egyik határa a Pipagyújtó csárdánál, másik határa a basamalmi dűlőnél, harmadik határa a Nagypostavölgynél, a negyedik pedig a nyugati Kőhíd dűlőnél húzódott. És körülbelül 2 400 gyümölcs- és szőlő- termelő gazda tartozott ehhez a hegyközséghez. Most a Diós dűlő 26. szám alatti ház tágas udvarán, terebélyes, árnyas diófa alatt ülünk és a régi hegyközségi intézményről beszélgetünk. Hogyan is volt csak? — A hegyközség a gyümölcs- és szőlőtermelő gazdák érdekvédelmi szerve volt — mondja a 75 éves Horváth Antal. — A vezetőség egg elnökből, egy hegybíróból, 20 választmányi tagból, 6 hegyőrből és 3 segéd- hegyőrből állott. A hegyközség mindenekelőtt végrehajtotta a földművelésügyi minisztérium összes utasításait. Gondoskodott arról, hogy a tolvajok ne dézsmálják meg a gazdák gyümölcsösét, szőlejét. A hegyközségi törvény előírta, hogy mindenegyes gyümölcs- és szőlőtermelő gazda köteles védekezni a kártékony rovarok és gombák ellen. Ha valaki ezt mégis elmulasztotta, a hegyközségnek joga volt a gyümölcs- és szőlőpermetezést elvégeztetni — természetesen az illető gazda költségére. Mért megengedhetetlen, hogy egy lelkiismeretes gazda jól kezelt gyümölcsösé vagy szőlője tönkremenjen csak azért, mert egy lelkiismeretlen elmulasztja a permetezést. A hegyközség minden év március elején dupla ivet köröztetett a gazdák között. A hegyőr aláíratta velük azt: tudomásul veszik, hogy baromfit, kutyát, általában állatot csak zárt helyen tarthatnak, nehogy kárt tegyenek a szőlőben. Ha valamelyik gazda ezt megszegte, első esetben a hegyőr figyelmeztette, ha pedig másodszor is előfordult, hogy állatait szabadon engedte, a hegyőr felírta. Feljelentette a községi bíróságnál, amely az állattartó gazdát megbírságolta. Nagy hiba volt azonban a hegyközségi intézménynél, hogy a hegybírónak nem volt bírságolási joga. A hegyközség intézkedett, hogy a járhatatlan, vagy megrongálódott utakat e gazdák anyagi hozzájárulásával tegyék járhatóvá. ABC sorrendes gazdalajstromunk volt és ennek alapján minden gazdára annyi járulékot vetettünk ki, amilyen nagy volt a birtokterülete. így sikerült az utakat mindig rend ben tartanunk. Azt is ellenőriztük, hogy az utakra semmiféle szemetet ne szórjanak ki. Intézkedett a hegyközség, hogy a sövényeket minden gazda előírás szerint karbantartsa. Amíg hegyközség volt, nem fordult elő az, ami az elmúlt hetekben, hogy például a mentőautó nem tudott bejönni a dűlő útra, mert ágak, gályák lógtak le az útra. A hegyközség feladata csak a szőlő és gyümölcs őrzése volt, a kukorica vagy más kapásnövény nem tartozott hatáskörébe. Ennek ellenére, mint hegybíró kiadtam az utasítást a hegyőröknek, ha amúgy is elhaladnak a kukoricás mellett, ügyeljenek, azt se lopja senki. A földművelésügyi miniszternek az volt a célja, hogu a gazdák olyan hegybírót válasszanak, aki a kétéves szőlészeti, borászati és gyümöl- csészeti szakiskolát elvégezte s lehetőség szerint maga is szőlősgazda; aki a gazdákat szaktanácsaival, szakelőadásaival segíti. A hegybírók alá tartoztak a hegyőrök, akik a hegybíró, illetve a hegyközség utasításait hajtották végre. Amikor valahol betörtek, vagy loptak, a hegyőröknek joguk volt igazoltatni minden arra járó gyanús idegent. A hegyőröknek egyenruhájuk volt« ^J)éeü&k &izakö4t A pécsiek közül ez évben tál elvtárs, valamint a városi többen nemcsak a magyar ten- tanács elnökhelyettese: Berki ger partján, vagy magaslati Fülöp elvtárs ellátogat az ezer üdülőben töltik szabadsága- tó országába, Finnországba. kát, hanem ellátogatnak vagy Három napot töltenek Lachti tanulmányutat folytatnak a városában, ahol visszaadják távoli északi országokban is. az ottani finn polgármester- A jövő hét vége felé a vá- nek pécsi látogatását. Utána rosi tanács végrehajtó bízott- Helsinkibe utaznak, ahol két ságának elnöke: Györkő An- napot töltenek várospolitikai kérdések tanulmányozásával. Gebauer Ernő pécsi festőművész Norvégiában tartózkodik, dr. Vörös Márton, a pécsi Állami Levéltár vezetője Svédországban, Stockholmban szociálpolitikai és várospolitikai tanulmányokat folytat, a svéd központi és tartományi levéltárakat tanulmányozva. Augusztus elején Finnországon keresztül a Jeges tenger part- tolyt hordtak oldalukon. Ha-»vidékére indult. Több hétig vi fizetésük 120 pengő és ezt l tartózkodik itt és a lappok éle- az összeget a hegyközségi já- j tét kutatja, hogy kiegészíthes- rulékból fedezték. A járuló- |sc az Eszak-Svédországban kot maga a hegyközség szed- {végzett tanulmányait. A sarkié be és november 15-ig nem t vidéki út után, augusztus vivőit végrehajtási joga. gén visszatér Stockholmba és amely a rendőrségi ruhához hasonlított. Pantallót, sapkát, bakancsot viseltek és piszA hegyközségnek Pécs városa a Fiume utcában egy irodahelyiséget bocsátott rendelkezésére. Itt hetenként kétszer félfogadási napot tartottunk reggel 8-tól déli 12 óráig. Szerdán és szombaton pedig ide bejöttek a hegyőrök is és jelentést tettek a történtekről, tapasztalatokról. Évente kétszer: április elején és október-novemberben közgyűlést tartott a hegyközség. Választmányi ülést gyakrabban tartottunk, aszerint, hogy milyen aktuális kérdések vetődtek fel Az idős hegybíró, aki 38 éve kezel már szőlőt és borpincét egy pillanatra elhallgat. Feljebb tótja szemüvegét. Azután nagyot sóhajt: — Bizony, a pécsi Szőlő 80 százaléka ma már nem szőlő. Mert nem mindegy az, hogy egy katasztrális holdon 6 000, vagy 2 500 szőlő van-e. Ezért fontos lenne a hegyközségnek valamilyen formában való visszaállítása. Minőségileg jobb lenne a pécsi szőlő és gyümölcs, kevesebb lenne a lopás és az utakat is karbantartanák. Hallgatom ezt a tíz éves tapasztalattal rendelkező hegybírót is igazat adok Horváth Antalnak, P, J{ onnan Göteborgon át haza Magyarországba, ahová legkésőbb szeptember 7-én érkezik meg. Balesetvédelmi értekezlet Az elmúlt félévben is igen sok baleset történt a megyében. A Gépjárművezetők, Szállítók és Közlekedési Dolgozók Szakszervezete Területi Bizottsága elhatározta, hogy a balesetek megelőzésében segítséget nyújtanak a vállalatoknak. Augusztus 15-én értekezletet tartanak, amelyen Bakán József elvtárs, az Autóközlekedési Vállalat igazgatója beszámol majd a baleseteket leggyakrabban előidéző okokról és azok megszüntetési lehetőségeiről. Az értekezletnek sok javaslatot tesz majd ezzel kapcsolatban az előadó. Egy ilyen jó javaslat a sok közül: a közlekedés-rendészet állítsa ismét munkába a társadalmi ellenőröket, akik annakidején komoly segítséget nyújtottak a balesetek számának csökkentesében.
