Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-01 / 179. szám

4

N APtO

1957 AUGUSZTUS 1

Ma

Baranya megye egészségügyi helyzetét vitatja meg a végrehajtó bizottság

Eredmények és feladatok a kórházakban

Baranya megye egészségügyi helyzetét többek között a betegforgalom, az orvosok és ápolónők létszáma, a kórházak száma is visszatükrözi. A kórházfejlesztés, a betegforgalom, az ágykihasználás területén számos eredményt értünk el, de még mindig mutatkoznak hiányosságok, amelyek sürgős megoldásra várnak.

Nagy betegforgalmat bonyolít le és alaposan kiveszi részét Pécs város és a megye betegellátásából

A Baranya megyei Tanács Kórháza (volt Honvédkórház)

A kórház betegforgalma ez év január 1-től május 31-ig 2673 volt. Ez azt jelenti, hogy 5 hónap alatt 1—1 ágyon majdnem 9 beteget ápoltak. Az ágykihasználási százalék az I. negyedévben 76,8, a II. negyedév első 2 hónapjában 73,9 százalék volt. Az ápolási napok száma 11, a halálozások száma pedig 2—1 százalék volt. A közepes és nagyműtétek száma a sebészeti osztályon 405, a nőgyógyászati műtétek száma 429, a szülések sz-'ma 201, a terhességmeg- S7' :ítások száma pedig 145 volt.

Az elért eredmények mellett azonban a kórház több problémája még megoldatlan. Például: rossz a kórház vízellátása, nemcsak a nyári, hanem a téli hónapokban is. Ezért szükséges, hogy mielőbb fúrt kútja legyen a kórháznak. Az egészségügyi intézetek állandó problémája: a do'gozók alacsony száma. Nem a betegek, hanem maguk a kórházi orvosok panaszolják, hogy a kevés számú dolgozó miatt hibák vannak a betegápolás, a kórházi étkezés, tálalás, főzés és az általános tisztaság területén. Hiba, hogy • a kórháznak nincsen önálló mosodája. A nagymomást jelenleg az egyetem mosodája végzi több-kevesebb fenn- a ka d ássak

Szüksége van a kórháznak egy saját használatú gépkocsira, mert messze van a várostól, kevés és túlzsúfolt az autóbusz. Nap-nap után előfordul, hogy a betegeknek sürgősen vérre van szükségük, hogy éjszaka vagy munkaidő után sürgős segítségre egy vagy több orvosnak kell ki- , mennie a kórházba és ilyenkor szinte megoldhatatlan a kórház gyors megközelítése.

Mohácsi városi kórház

Feladatköre félvevő területének nagyobbodása követkéz* tében az utóbbi években lényegesen megnövekedett. Az újabb követelmények megoldására a kórház üzemrészeiben is lényeges változások történtek, de a fejlődés még nem kielégítő. A kórházban 25 ágyas gyermekkórházat létesítettek, korszerűsítették a mosódét, egy nagy vasalótermet építettek és gőzkalandert szereltek be. A főzőkonyhát pedig kb. 3 000 000 forint költséggel átalakították. így ez az üzemrész gőzfőzőüsttel, villanysütővel működik, a dolgozóknak pedig fürdő- és öltözőhelyiség áll rendelkezésükre.

1950-ben a szakrendelést órák átvételével megvalósult a kórház-rendelőintézeti egység. A szakrendelés legnagyobb része a kórház e célra elkülönített részében történik, kivéve a fogszakrendelést. Ezt a város körzeti orvosi rendelőjébe helyezték el. A kórház- rendelőintézet továbbfejlesztése érdekében a körzeti orvosi ellátást a Mohács város területén létesített körzeti orvosi rendelő megnyitásával kettéválasztották. A városi rendelőintézetben 5, a járás területén pedig 13 körzeti orvos működik. A nagy betegforgalom miatt azonban ez kevésnek bizonyul, ezért tervbevették a további fejlesztést. A nagy betegforgalmat a kórház

csak úgy tudta lebonyolítani, hogy az ápolási időtartamot az országos átlag alá szorította, például: szülészet 6,9 nap, belgyógyászat 13, sebészet 8,8, csecsemő és gyermek 9,1, fül- orr-gépe 6,8, fertőző 15,5 nap.

A kórházi ápoltak igényeinek kielégítése és a kórház zavartalan működése érdekében szükséges: 1. gégészeti és szemészeti osztály létesítése. A gégészeti osztály létesítését ugyanis a sebészeti osztály terhére engedélyezték, vagyis a sebészeti osztály 60 ágyszámából 10 ágyat lekapcsoltak a gégészet részére, 2. a létszám emelése, mert a kórház jelenlegi létszáma csak 121 fő, a megállapított norma szerint pedig 143 lehetne,

A Szigetvári járási Tanács Kórháza

1951. január 1-ével életbe lépett a kórház-poliklinikai egység felépítését elindító szabályrendelet. Ezzel a kórház hatósugara kiterjedt, feladatai pedig megsokszorozódtak. A legsürgősebb feladat most a rendelőintézet megfelelő elhelyezése. A megnyílt rendelőintézetet átmeneti megoldásként bezsúfolták az amúgyis kevés helyiséggel rendelkező kórházba. Ez az átmeneti megoldás tarthatatlanná vált, annál is inkább, mert a rendelőintézet most már belgyógyászati, sebészeti, fogászati, gyermekgyógyászati, nőgyógyászati részleggel működik. Korszerűtlen, a célnak meg nem felelő az elhelyezése, ezenkívül hiányzik a fül-orr- gégészet és szemészeti rendelés.

Szükség lenne valamilyen régi épületnek átalakítása, vagy új épület létesítése, aho1 8 rendelőhelyiség, megfelelő várócsarnok, központi orvosi rendelő működhetne. Még 1956-ban 2 000 000 forintos

költséggel elkészült a szigetvári járási tanács kórházának fejlesztési terve. Ez az új rendelőintézet létesítésén kívü’ tartalmazza a kórház energiaszolgáltatásának korszerű köz- pontosítását, valamint az állandó hiányként mutatkozó gyermekosztály létesítését és a szülész-nőgyógyászati osztály korszerűsítését. Helyes lenne, ha ezt a kidolgozott tervet megvalósítanák a 3 éves terv keretében. — Megoldásra vár a kórházi és rendelőintézeti dolgozók lakásigényeinek kielégítése. A kórház' használatában lévő államosított épületben van egy 20x6 méteres magtár, amelyben átalakítással 4 modern kislakást lehetne létesíteni az egészségügyi dolgozók részére.«

A Siklósi járási Tanács Kórháza

A gyógyító munkára itt rányomta bélyegét az, hogy az elmúlt évben 6 kóhházi orvosi állás közül, áthelyezés, betegség és más címen, 5 állás megüresedett és sokszor hónapokig betöltetlen maradt. Ez évben megoldódott hosszú évek problémája: a járás gyermek-szakorvost kapott. Ezzel kapcsolatban új probléma jelentkezett: a kórházi gyermek-osztály felállítása. Az egészségügyi minisztérium helyesnek tartja gyermek-osztály felállítását, de létszámkeret hiánya miatt ez évben erre nem kerülhet sor.

Másik probléma az orvosi és középkáderlétszám. A 100 ágyas kórházban mindössze 6 orvosi állás van. Ezzel szemben 30 ágyas a sebészet, 30 ágyas a belgyógyászat, 20 ágyas a szülészet-nőgyógyászat és 20 ágyas a tbc. fertőző osztály, amelynek ellátása erre a 6 orvosra hárul. Indokolt, hogy az orvosi létszámot itt minél előbb felemeljék. Hasonló a helyzet a középkádereknél is, A 100 ágyra mindössze 11 szakképzett ápolónő és szülésznő, valamint 4 szak- képzettség nélkül! személy jut,

A siklósi kórháznak nincsen gépjárműve és ez megnehezíti a mozgó szakorvosi szolgálatot. Kénytelenek taxit igénybe venni, ami évente 35— 40 000 forintba kerül. A község főútvonalát ez év nyarán portalanították, a kórház előtt elhúzódó, igen nagy forgalmat lebonyolító országutat azonban elmulasztották por- talanítani. így a sebészeti osztály, a nőgyógyászati osztály kórtermei, a műtő és szülőszoba állandóan poros. Ezért szükség lenne a kórház előtti rész tartós portalanítására.

A Baranya megyei Tanács Harkányi Gyógyfürdőkórháza

Az intézetben jelenleg 220 reumás és 20 nőgyógyászati beteget kezelnek. A kórház orvosi kara pedig 3 főorvosból és 4 másodorvosból áll. Egy másodorvosi állás még betöltetlen.

Közel 3 éves működése alatt a kórház fejlesztése alapjában véve befejeződött, de még sok részletkérdés vár megoldásra.

Probléma a torna terem

hiánya is. A szükséges helyiség és felszerelés rendelkezésre áll, csak a gumipadló, a terem megfelelő világítása és szellőztetése hiányzik még. Az átépítéshez szükséges tervek is készen vannak. Az átalakítás költsége 7—10 000 forint, de ezt az összeget a megyei tanács egészségügyi osztálya saját erejéből biztosítani nem tudja.

A megyei gyermekkórház

Ezt a Nyár utca 8. szám alatt lévő gyermekkórházat az

egészségügyi minisztérium az addigi állami gyermekvédő intézetből 1951-ben kőrházasflo! ta. Itt még mindig mintegy 100 egészséges, 0—3 éves, á’ la~ní gondozottat ápolnak. A gyermekparalizis-járvány Veszélye miatt akciót indítottak, hogy az egészséges állami gondozottakat a kórházból kitelepítsék és így a felszabadult ágyakon a gyermekklinika fertőző betegeit helyezzék el ideiglenesen.

Ez a kérdés végleges megoldásra is vár .Az egészségügyi minisztérium ezt 1954-ben tanácsi feladatul is tűzte ki, a megyei tanács pedig 1956-ban határozatot is hozott csecsemő- otthon létesítésére valamelyüt üres helyiségében.

Baranya megye egészség- ügyi, kórházi problémáival ma, csütörtökön délelőtt foglalkozik a megyei tanács végrehajtó bizottsága.

HÍREK

Bányásznapra készül a ke reskedelem. A bányásznap alkalmából Pécsett 300 hektoli- er sört és 120 hektoliter bori loznak forgalomba. A megyében megrendezésre kerülő ünnepségeken 100 ezer pohár őrt cs 100 hektoliter bort fogyaszthatnak a vendégek. Ba- aton vidéki, valamint más ki- űnő tájjellegű borokat árusítanak majd borkóstolókban. Terven felül kerül örgalotnba az a 100 hektoli- er sör is, melyet a Német Demokratikus Köztársaságból mportálunk. Ezt palackokban árusítják majd.

*

12 000 búgócsigát készít havonta a Baranya megyei Háziipari Szövetkezet. Negyed- evenkint 10 ezer fából kézült teherautót, havonta pe- lig 2000 mozgatható fakutyát állítanak elő. A játékautót 1,20, a fakutyát pedig 9,50 orintért árusítják a boltokban. A szövetkezet tervbevet- e, hogy a negyedik negyedévben színes, átlátszó búgócsigákkal örvendezteti meg a gyermekeket. Az új készítmény próbagyártását meg- íezdték.

*

Fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom. Megyénkben z ellenforradalom után a ’écsett működő termelőszövetkezetekkel együtt 42 maradt meg, a többi felbomlott, örvendetes javulás állott be. mert már 88 terme’őszövetke- ,et dolgozik. Ebből három Pécshez tartozik.

*

A Baranya megyei Építőpari Vállalat munkahelyein már öt vakológép dolgozik. A vakológépek habarcs szivattyúval és kompresszorral műmének. Ezeket a gépeket a vállalat TMK műhelyében ál- ftották elő, Sztrancsik Elek épészeti osztá’yvezető tervei 'apján. Mivel a vakológép agyban megkönnyíti és m?" yorsítia a munkát, a komi" 7-cs ÉpÜő’pari Vál’alat ke* őt rendc't b^o'*. Az egyik nár leszállító"ík.

*

Egészségügyi előadást ren ■: augusztus 1-án a Hazafi.-)- 'épfront L ' kerületi elnök 're este 7 órai kérdettél a Fekete Gyémánt filmszínház an. „A fertőző betegségek, zok megelőzése különös te- intettcl a paraMzis-járvány- a“ címmel dr. Kádas Lajos erületi főorvos tartja meg tőadását. Ezután filmvetítés övetkezik.

*

Tizenhárom nevelői lakás pítésén do1 gozik a Sellye: tsz Csertőn. A munkákat zeptember 30-ig befejezik. A múlt héten adták át rende1- etésének a két pedagógus látást Sellyén. Elkészült a maj- áthpusztai egytantermes isko- a a nevelő lakásával együtt lefejezték a mohácsi szőlő- egyi iskola egy tanteremmel aló bővítését is.

Nem pihen a komp

ügye még Dunaszekcsőn, pedig már az egész község lázas figyelemmel kíséri, mikor jut „révbe" a község kompja. A helyzet ugyanis az, hogy még januárban a minisztériumban határozatot hoztak, mely szerint az addig íminisziié- riumi kezelésben álló mohácsi és dunaszekcsöi kompot át kell adni a mohácsi, illetve a dunaszekcsöi tanácsnak. Megörült ennek mind a mohácsi, mind a dunaszekcsöi tanács. A mohácsiak azóta már saját kezelésükbe vették a kompot s nem járt rosszul sem a tanács, sem az utasok. A tanács jelentős bevételhez jut, s ugyanakkor megindították a Mohács—Dunaszek- cső és Kandó.—Mohács közti kompjáratot is.

Nem így azonban a du- naszekcsőiek. Igaz, ők is készülődtek kompjuk kezelésbevételéhez, azonban míndezideig nem lett belőle semmi. Már költségvetést is készítettek, amely szerint 26 ezer forintot terveztek be a komp felújítására, s így a költségvetés a 11. félévre mintegy 2000 Ft veszteséget mutat. A megyei

tanács — látva, hogy a kompra a dunaszekcsöi tanács 2000 forintot ráfizet — nem engedélyezte a visszaadást, hanem a kompot a mohácsiak kezelésébe adta. Fúrja most a dunaszek- csőiek oldalát, hogy rév- jük eddig a minisztériumé volt, most pedig a mohácsiaké lett. Fordultak már megyéhez, járáshoz, de ez- ideig még nem tudták az ügyet nyélbeütni. Hivatkoztak arra, hogy 1049 előtt évtizedekig nyereséges volt a rév. A költségvetés mostani deficitje is abból fakad egyrészt: hogy jelentős felújítási összeget terveztek be, másrészt: a révet használó számos vállalat Mohácson vásárolja meg a jegyet s a dunaszekcsöi kompon fuvaroz. A jegyek ára természetesen mint nyereség Mohácson jelentkezik.

A dunaszekcsöi tanács azt kéri, hogy tegyenek már pontot a huza-vona után s adják vissza kompjukat, ígérik, eligazgatják azt 6k> maguk is úgy, hogy abból mind a község költségvetésének. mind az utasoknak hasznuk származik.

(—ray)

Tanácsaink legyenek gazdái a népművelésnek is!

A nyári hónapok a mezőgazdasági munkák dandárjának ideje és a népművelési munka „pihenési” időszaka. Ezt a jelenséget észlelve sokan azt gondolják, hogy „holtszezon’’ van, pedig a népművelés munkásai az aratás, cséplés idején is végzik a maguk szórakoztató, nevelő tevékenységüket, az aratás befejeztének megünneplésére készülnek, szervezik a hagyományos aratóbálokat. E tevékenység mellett fontosabb és jelentősebb a következő évnek, az őszi és téli népművelési munkának előkészítése szervezetileg és a tisztázásra váró elvi kérdések megoldása. A népműveléssel foglalkozó dolgozók részére a nyár folyamán tanfolyamok segítik munkájuk megjavítását.

Kétségtelen tény, hogy a népművelési munka jelentős eredményei mellett is jelentős feladatok megoldásával adós és elmaradt a követelmények mellett. Lehet azt is állítani és ez megfelel a valóságnak, hogy elmaradt a lehetőségektől, a megteremtett feltételek sikeres megvalósir fásától. Mi az oka annak, hogy a népművelés nem ért el nagyobb sikereket, mi akadályozza a népművelési munka eredményességét? Ennél a kérdésnél okvetlenül vizsgálni kell az egyes községek életének egészét, az összefüggő tanácsi munkát, annak irányítását, a népművelési dolgozók tevékenységét és a népműveléssel való törődést, de a népművelés iránt megnyilvánuló érdeklődést is.

Sajnos, előfordul, s eredménytelenség vagy kertés siker alkalmával fokozottabban jelentkezik a tanács és a népművelési dolgozó egymás iránti közömbössége, a meg- nemértés, ritkább esetekben szembenállás is. Ezeknél a mindig jelenlévő kérdés: kinek van igaza?

Legáltalánosabb panasz a népművelési ügyvezető), vagy művelődési otthon igazgató részéről, hogy a tanács a többi feladatok mellett lebecsüli a népművelés fontos munkáját. Amíg erejét és idejét nem kímélve, fáradtságot nem ismerve dolgozik a mezőgazdasági, pénzügyi feladatok ellátásán, a kulturális kérdésekkel, a nevelési feladatokkal nem, vagy csak nagyon keveset foglalkozik. A népművelést munkák elvégzésénél főleg a pénzügyi, vásárlási, ellátási, tehát annak általában a gazdasági vonatkozásaüral foglalkozik. A tanács vezetői szerint a népművelési dolgozók elszigetelten csak a maguk feladatát nézik, a község életének bonyolultságát, összetettségét, gazdasági és politikai problémáit figyelmen kívül hagyva a kulturális feladatok megoldását látják csak és ennek megoldásán fáradoznak.

E két szélsőséges vélemény vizsgálatánál kiderül az. hogy egységes feladat megoldásával állunk szemben a munkát össze kell hangolni és a feladatokat, mivel egymást segítik megvalósulni, együtt kell megtervezni é: megszervezni is. Gyakori az, hogy a tanács vezetői és a népművelési munkások egymás nélkül végeznek azonos munkát. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya a helyi tanácsok feladataként megjelöli, hogy „gazdasági, társadalmi és kulturális élet irányítása” a kötelességei köze tartozik.

Ebből adódóan következik, hogy a népművelési munkásoknak sajátos feladataik megoldásában, helyig politika: és kulturális célok meghatározásában szorosan, a községi tanácsok vezetése és irányítása mellett kell tervékenyked- niök. Helyes természetesen az, hogy a népművelési dolgozó a maga munkáját nagyon fontos tevékenységinek tekinti, és ezt a munkát úgy is végzi. Az mAr persze nem helyet, hogy ezt a munkát a tanácsi munka többi részétől elszakítja. Éppen az a politikai munka a kulturális életben, hogy az általános feladatok megoldását elősegíti, a napirenden lévő munkát összefüggéseiben, tudományos értékelésben, módszereiben megmagyarázza. Ezért kell foglalkozni például az ismeretterjesztő munkának mezőgazdasági termelési, tudományos növénytermelési és állattenyésztési, pedagógiai, irodalmi, történelmi, csillagászati és politikai kérdésekkel. Tehát olyan kérdésekkel, ami a dolgozókat érdekli, a soron lévő feladatokkal összefügg és a bekövetkező eseményekben megtalálható.

Sajnos, a tanácsi és népművelési munka szorosabb kapcsolatának olyan akadályai is vannak, hogy a népművelési munka megtárgyalása során, akkor is, ha az* tanácsülésre viszik — kevés a hozzászólás. Legtöbbször megelégszenek a művelődési otthon vezetőjének beszámolójával, különösen akkor, ha ott bonyolult művészeti, kulturális kérdések kerülnek szóba. Természetesen kétoldalú tevékenység kell a népművelési munka javításához. Elsősorban a fő feladatnak abban kell állnia, hogy a név művelés dolgozói a tanács vezetőivel való gyakoribb baráti beszélgetésben tájékozódjanak a községet érintő összefüggő feladatokról és ebben irányítást kapjanak sajátos feladataik meghatározására is. Ezekhez az alapvető követelményekhez alakítsa ki ismeretterjesztő politikai, szórakoztató színdarab és tánc, ének, stb. munkatervét. Ennek a megvalósításában rendszeresen igényelje a, tanácstagok segítségét.

A megyei népművelési apparátusra megnörvekedett feladatok hárulnak, mivel a járási tanácsoknál népművelési munkával foglalkozó dolgozók nincsenek. A helyi községi feladatok megoldásában többnyire elvi útmutatással, módszertani tanácsadással és bemutatásra alkalmas müvek megnevezésével tud csak segíteni. Azzal törődni, hogy minden községben legyen népművelési ügyvezető és az a tanács előtt álló munka megvalósítását a maga eszközeivel és a lehetőségek felhasználásával elősegítse, lényegében a községek tanácsaira hárul. Mégis előfordul, hogy több községben nincs népművelési ügyvezető, a kiküldött tájékoztató visszajön. Felmerül a kérdés, vajon milyen ott a népművelési munka, ahol még ezt a segítséget sem használják fel? Fel kell kutatni a népművelési munkára legalkalmasabb embert, elsősorban pedagógust, akinek a községi tanács ellenőrzése és irányítása mellett kell végezni munkáját, amelyhez a felsőbb szakigazgatási szerv szakmai irányítást ad.

A községben folyó népművelési munka a mindent átfogó tanácsi feladatok része. Éppen ezért ellenőrzés, beszámoltatás, feladatmegjelölés szempontjából a községi tanácshoz tartozik. A munka megjavítását el kell érni, rendszeres törődést és figyelmet érdemel a népművelés munkása. A kitűzött feladat idejének elmulasztása, másirányú nagy elfoglaltság, vagy bizonyos hanyagság megállapítása nem vonhatja azonnal magával a leváltást. A reális lehetőségek figyelembevétele mellett új határidő kitűzése, új feladat megjelölése lehet szükséges. A leváltáshoz a legszükségesebb esetben, alkalmatlanság esetén, vagy olyankor nyúljunk, amikor a munkát nem akarja jól elvégezni, vagy az eredményes munkát akadályozza. A jó népművelési munkához elengedhetetlenül szükséges, hogy közvetlen kapcsolat legyen valamennyi tömegszervezettel, de elsősorban az ifjúsági szövetséggel.

A célok egysége és azonossága a községi tanácsok irányitó munkája mellett biztosított az elvi egység, emellé meg kell teremteni a jó kapcsolatot és akkor az elkövetkező hónapok a népművelési munka nagyobb sikereit eredményezik. BÁNFAI JÓZSEF