Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-29 / 202. szám

4 N A P L ö 1951 AUGUSZTUS M N» S«, Hruscsov beszédének rövidített szövege Halomra dőlt a nyugati stratégia l\yugati vélemények a TASZSZ-jelentésről {Folytatás az 1. oldalról.) lényeges marxista igazságot, hogy az embereknek elsősorban enniük, inniuk kell, lakásra van szükségük, s öltözköd­niük kell, mielőtt politikával, tudománnyal és művészettel foglalkozhatnának. Ezek a ta’mudisták és biblia- magyarázók elfelejtik: a nép éppen azért ragadta magához a hatalmat, hogy lehetőleg minél gyorsabban fejlessze a termelő erőket, megsokszorozza a társada­lom gazdaságát, növelje jó­létét és jobb életfeltételeket teremtsen, Hruscsov ezután rámutatott: a szocialista országok sikerei magyarázzák a szocializmus eszméjének mindjobban, nö­vekvő vonzó erejét minden olyan országban, amelynek a szocializmus ellenfelei szinte már csaknem természetfölötti jelleget tulajdonítanak. Éppen ezért vádolnak bennünket né­ha olyan helyeken lezajló ese­ményekért, ahová soha be nem tettük a lábunkat; i— A szocializmus ellenségei megkísérelték, hogy a személyi kultusz bírálatát saját szeny- nyes céljaikra használják ki, s vad rágalomhadjáratot indí­tottak hazánk és az egész szo­cialista tábor ellem Ezután megállapította, hogy a szovjet értelmiség a kiélezett ideológiai harcban politikailag érettnek, állhatatosnak, a marxizmus-lenlnizmus eszméi­hez hűségesnek bizonyult, de soraiban akadtak mégis egye­sek, akik bizonyos mértékig ingadoztak és tétováztak, ami­kor a személyi kultusz leküz­désével összefüggésben sok hazug ideológiai kérdést kel­lett megítélni. Egyes elvtársak egyoldalúan, helytelenül értel­mezték a sztálini személyi kultusz pártbírálatának lénye­gét. Sommásan támadták J.< V. Sztálin pozitív szerepét ha­zánk és pártunk életében, s hamis útra léptek: elfogultan csak az árnyoldalakat és a té­vedéseket keresték; Sztálin tevékenységének utolsó Időszakában sok hibát követett el, de sok haszno­sat is te tt, — állapította meg Hruscsov, majd részletesen kitért arra, hogyan mutatkozott meg a személyi kultusz ellen vívott harc az irodalomban és a mű- / vészeiben. Felszámolása leg­természetesebben mélyen el­gondolkoztatta és komoly töp­rengésre késztette a művésze; sok dolgozóját. Ezt legmélyeb­ben az írók, a művészek, a szobrászok, a zeneszerzők és a művészet más alkotó mun­kásai élték át. Az írók közül is éppen azok, akik legköze­lebb álltak a párthoz, a Köz­ponti Bizottsághoz és követ­kezésképpen Sztálinhoz. Ezek­nek az íróknak az alkotásai a valósághoz híven, őszintén be­széltek a párt és a nép harcá­ról és győzelmeiről. Ezekben az alkotásokban gyakran sze­repelt Sztálin elvtárs alakja. Szerzőik jó ügyet szolgáltak, jót akartak pártunknak, s a néppel együtt, a párt vezetésé­vel harcoltak a magasztos kommunista eszményekért. Természetes, hogy a szemé­lyi kultusz általános légköré­nek hatása alatt túlságosan felnagyították Sztálin érde­meit, ezzel szemben a párt sze­repét, a nép szerepét nem vi­lágították meg méltóan. Ami­kor megindult a személyi kul­tusz bírálata, néhány író kép­zelődni kezdett, vajon nem volt-e helytelen egész eddigi alkotó tevékenysége. Az értel­miségiek között akadtak olya­nok is, akik ráütötték minden­kire a 5,lakkozó’1 bélyeget, aki helyesen irt a mi tevékenysé­günkről, vagy a nép alkotó munkájáról és nagy győzel­meiről: Hruscsov megállapította* Az irodalom és művészet fejlődésének az a fő vonala, hogy az irodalomnak és a művészetnek mindig elvá­laszthatatlanul össze kell forrnia a nép életével, az igazságnak megfelelően kell ábrázolnia a szocialista va­lóság gazdaságát és sokol­dalúságát, világosan és meg­győzően kell megmutatnia a szovjet nép hatalmas átala­kító tevékenységét, törekvé­seinek és céljainak fenséges­ségét, erkölcsi magasrendű­ségét. Az Irodalom és a mű­vészet magasztos társadalmi jelentősége abban rejlik, hogy harcra vezeti a népet a kommunizmus építésé­ben kivívandó újabb sike­rekért, Az írók és a művészek között még akadnak olyan emberek, akik elvesztik a talajt a lábuk alól, helytelen úton járnak és hibás, ferde megvilágításban foglalkoznak az irodalom és a művészet feladataival. Mintha az lenne a feladat, hogy csak a hiányosságokat keresgélje, pedig éppen a.pozitív jelensé­gek vonásai a legjellemzőbbek a valóságra. Például V. Du- gyincev író is „Nemcsak ke­nyérrel ...“ című alkotásában, amelyet most ellenünk igye­keznek felhasználni a külföldi reakciós erők. Elfogultan, ha­juknál fogva ráncigálja elő a negatív tényeket, s tendenció­zusan világítja meg a szá­munkra kedvezőtlen álláspon­tokat. A könyv alapjában vé­ve helytelen irányú, nem igaz. Szándékosan sötét színekkel fest, kárövendezve ír a hiá­nyosságokról Csak sajnálni tudom — mondotta —, hogy a Novij Mir folyóirat szerkesz­tősége helyt adott olyan mű­vek közlésének, mint például Dugyincev könyve. Több iro­dalmi és művészeti folyóirat szerkesztősége és egyes kiadók vezetői .nem álltak a helyzet magaslatán, több esetben le­tértek az elvi álláspontról. Ahogy a hadsereg nem tud harcolni fegyver nélkül, úgy a párt sem tud sikeres ideoló­giai munkát kifejtem az olyan éles és harcos fegyver nélkül, mint a sajtó; Nem adhatjuk a sajtót meg­bízhatatlan kezekbe. A „Lityeratumaja Moszkva“ című almanachban is ideoló­giailag hibás művek és cikkek jelentek meg, amelyeket első­sorban maguk az írók — éle­sen elítéltek. Nem lehet szembeállítani a pártosság és a népiesség fo­galmát — mondta azután Hruscsov. A szovjet szocia­lista társadalom ereje a Kommunista Párt és a nép egységében van. Aki a nép­pel akar lenni, az mindig együtt lesz a párttal. Ellenezzük azt is, ha valaki irreális, szépített képeket al­kot, mert népünk nem fogad el és nem tűr el semmilyen hamisságot. A szovjet embe­rek elvetik az olyan lényegé­ben rágalmazó műveket is, mint amilyen Dugyincev „Nemcsak kenyérrel;..” cí­mű könyve, s az olyan édes-; kés, émelygős filmeket is,: mint a „Feledhetetlen 1919“; vagy a „Vidám vásár”; Az írók és a képzőművészek; között akadnak olyan embe-i nek, az „alkotás szabadságé-; mák“ hívei, akik azt akarják, i hogy szótlanul tűrjük az olyan; műveket, amelyek torz képet; rajzolnak a szovjet valóságról.: Ezek az emberek húzódoznak; az irodalom és a művészet; párt- és állami irányításától 1 A szovjet társadalom egész; története — a legmeggyőzőb- j ben igazolja, hogy a párt é‘ ; az állam irányító szerepe, a i művészeti alkotásnak szén- • telt figyelme, gondoskodása J biztosította az iroda'om és j a képzőművészet kiemelke-; dő sikereit, a Szovjetunió] szocialista kultúrájának fel­virágzását. Konszolidációt akarunk, azt) akarjuk, hogy az irodalom < és a képzőművészet minden] ereje elvi alapon tömörüljön 1 — mondotta Hruscsov —de] nem a marxizmus-lcniniz- mus elveiből való engedmé­nyek, a tőlük való elhajlás; árán. Az irodalomban és a kultú­rában sok példa van rá. hogy a bírálat után az alkotók igen értékes műveket teremtettek, Dugyincev elvtársiéi szólva, úgy gondolom, ha akarja, se­gítségünkkel a helyes útra lép­het, s az írók egész kollektí­vájával együtt termelékenyen dolgozhat a nép javáért, a szo­cialista haza javáért. Hruscsov végül hangsúlyoz-1 ta, hogy az irodalmi és a mű-J veszeti szövetségekben igazi | barátságnak, az alkotó fejlő-1 désről való elvtápsias gondos­kodásnak kell uralkodnia. NEW YORK A szovjet interkontinentális, nyitható rakéták kipróbá á- a nagy hatást gyakorolt az merlkai Egyesült A ’amok- 1, általában elismerik, hogy ,z Egyesült Államok sokéves rőfe&zítése és óriási pénzé d*i- ■.atai ellenére nem s: kerüli megalkotnia hasonló hatósu- arú rakétát. A New York Herald Tribu­ne Washingtonból érkezett je­lentésében azt mondja, hogy ez oroszok előnye jelentősen megvá’toztatja a nemzetközi erőviszonyokat. Az orosz ka- ‘.onai potenciál óriásit ugrott 1953 augusztusa óta, amikor nz első szovjet hidrogénbom­bát felrobbantották. Jelenleg nincs semmilyen védekezési lehetőség a hi'drogénbombát szállító interkontinentális irá­nyítható rakéták ellen. PÁRIZS Az esti lapok feltűnő helyen számolnak be a TASZSZ köz­leményéről. A France Soir „A Szovejtunió az interkontinen­tális lövedék birtokában van” feltűnő eím alatt azt írja, hogy az oroszok politikai szándéka világosan kifejeződik a szovjet hírügynökség kommentárjai­ból: ha Washington hajándó- nak mutatkoznék elfogadni az oroszok 'eszere ésj *ervé- ak­kor lenne szüksék ínter­kontinemá’is 'övedékekre.“ LONDON Az lapok nilönösen rre f. figy° ne* ‘«ogy a ? ’ "’ó a? • íme Ív ú'-'-vruvc?,-1! yi! vT;!'r»/- fát alkotott. ;A cgtohb ' m lev nevezi az r e-Winf , ­üs rakétát.) M a TASZSZ-k őrlemény : vozza a szovjet komár-, - .ovi irányuló erőfeszítéseit, .hogy mepepvezés* kössenek a nuk­leáris KÍFŐr’iPtező-'fk megszün­tetésére és az atomfegyver* k eltiltására. A polgári lapok kommentár­jaiból k'érződik a rosszul len­ézett idegesség, Beismerik, hogy a szovjet interkonrinen- tális rakéták kipróbálásának sikere halomra dönt) a nyuga­ti hatalmak egész stratégiáját. King, a Daily Mirror kül­ügyi rovatának szerkesztője azt írja, hogy a szovjet inter­kontinentális rakéta sikeres kipróbálásáról szóló közle­mény csapás Amerika politi­kai és katonai vezetőire. Külföldről JELENTIK BANGKOK A jugoszláv kormányküldött­ség Szvetozar Vukmanovics al- elnök vezetésével Thaiföld fő­városából szerdán reggel hiva­talos látogatásra Kambodzsá­ba utazott. AMMAN Egy Ammanban felállított különleges katonai bíróság kedden kezdte meg 21 jordá- niai katonatiszt ügyének tár­gyalását — jelenti a Reuter. Az a vád ellenük, hogy „ősz-' szeesküritek Husszein- király meggyilkolására és a kormány megdöntésére”, PÁRIZS Az Humanité híradása sze­rint az Avant-Garde-t, a Fran­cia Kommunista Ifjúság heti­lapját a Szajna megyei rendőr- prefektus intézkedésére elko­bozták. A Francia Kommunista If­júsági Szövetség vezetősége közleményt adott ki, hangoz­tatva, hogy az elkohzás okául egy olyan cikk szolgált, amely az algériai háborúról egy szo­cialista ifjúsági szövetség hiva­talos bulletinjében jelent meg előzőleg. VARSÓ Szeptember 17-től 26-ig az UNESCO rendezésében nem­zetiközi szemináriumot tarta­nak Varsóban, amelyen a fel­nőttek nevelésének problémái­val foglalkoznak. A szeminá­rium munkájában részt vesz Magyarország pedagógus kül­döttsége is. BEIRUT Az AFP jelenti, hogy őri­zetbe vettek 12 szíriai tisztet, akik amerikai összeesküvésben vettek részt. PEKING Ho Si Minh vietnami elnök augusztus 28-án az európai szocialista országokban tett körútja után Pekingbe érke­zett; KAIRO A kairói rádió jelenti, hogy szeptember 2-án Kairóban ösz- szeül az Arab I.iga politikai bizottsága. Az ülésen az ENSZ- közgyülés rendes ülésszaka előtt meghatározzák közös magatartásukat az algériai, a Palesztina! és az omani prob­lémában. ROMA Olaszországból a Szovjet­unióba utazott tíz nagy olasz divatvállalat képviselőinek csoportja. A 35 főből álló cso­port meg akarja nyitni az olasz ruhaipar számára a nagy szo­cialista piacot, DJAKARTA Ezer halálos áldozata van az influenzának Indonéziában. Az indonéziai egészségügyi mi­nisztérium közlése szerint augusztusban mintegy másfél­millió ember lett influenzás. BELGRAD Alekszandr Rankovics, a ju­goszláv szövetségi végrehajtó tanács alelnöke kedden dísz­ebédet adott a mongol kor­mányküldöttség tiszteletére. Tito köztársasági elnök és felesége kedden este a Beli Dvorban díszfogadást rende­zett a mongol kormányküldött­ség tiszteletére. £$? kis ifaténtíttn IttyCMtdi láttáin okét! LENIN VAROSÁBAN Kétszázötven évvel ezelőtt épült a város a Néva folyó deltájában 101 szigeten. Kéz* detben faházakban lakott a cár is, kísérete is. Körülöttük ha* talmas erdőségek ontották a faanyagot, s éltek a lehetősé­gekkel. Mivel a város többször le* égett, Nagy Péter elhatározta, hogy kőből építteti fel újra. Kiadta a szigorú rendeletet, aki Pétervárra indul, köteles egy terméskövet hozni magá­val. Lassan már annyira meg­szokott lett ez a szabály, hogy messzi vidékekről érkezők is kövekkel megrakodtan értek a város kapuihoz és ott lerakták azokat, mintegy vámként. Arra is gondja volt a nagy átalakításokat végző uralkodó­nak, hogy rendezett város épüljön fel a Néva partjain. Ezért szigorúan megszabta, melyik herceg, gróf, hova és milyen házat építsen. Egyenes utcákat alakított ki és a ke­resztutcák is szabályos derék- szögben keresztezik a széles magisztrálékat. Érdekes a Nyevszkl) proszpekt építése. Akkor még csupa erdő terült el a mai főutca helyén. Az ad- miralitás épülete már állt a Téli Palota mellett és bent az erdőben gyönyörű kastélyban tanyáztak a papok és apácák. A cár elrendelte, hogy mig ó katonáival az admiralitás épü­letétől indul el és irtja az er­dőt, addig a papok és apácák is ragadjanak fejszét és irtsák a fákat vele szemközt. Azonban a hivő lelkek elvétették az irányt és nem a megadott he­lyen találkoztak a cár katonái­val. Ezért még ma is látszik a törés a Nyevszki) proszpekt kö­zepén. A város keletkezését más­különben attól az időtől szá­mítják, amikor a Péter-Pál erőd köveit lerakták. Az erőd egy hatalmas félszigeten épült. Kezdetben a kikötő védelmét szolgálta és fontos hadibázis volt a keleti háborúban. Ké­sőbb egyre jobban elvesztette katonai jellegét, mivel a város terjeszkedett és magába zárta az erődöt is. Ekkor már cári börtön és kínzókamráiban az orosz nép legjobbjai szenved­tek. Itt tartották fogva Radis- esevet, Alekszejcvet, Cserni- sevszkljt, Baumant, Olminsz- kijt, Lepesinszkijt és a nagy szovjet írót; Gorkijt is. A sctÁmok tüUUfai Valamennyi nevezetességet és eseményekben gazdag he­lyet felsorolni szinte lehetet­len, de a számok némi fogal­mat adnak a mai Leningrád- ról. Népszámlálás már régen volt. Jövő évre készítik elő. Azon­ban a rendelkezésre álló ada­tokból ismeretes, hogy nem sok a híjjá a négymilliónak. S ez a halalmas város 32 ezer hektáron terül el Közel két­száz csatornát és folyót hatszáz híd szeli át s valamennyi ne­vezetes vagy októberi hős ne­vét viseli. A városban 50 főiskolában tanulnak a fiatalok. 1700 könyvtár áll rendelkezésükre. A szórakozást 18 színház biz­tosítja. Negyven múzeum őrzi az ősök emlékét, Számos kul- túrház, klub, stadion, park és üdülő gondoskodik fiatalokról és öregekről egyaránt. A városban is van földalatti. Igaz, fiatal még a leningrádl Metro, 1955 november 15-én nyitották meg. Egy év alatt 250 ezer szerelvény összesen 58 millió utast szállított. Na­ponta átlagosan 185 ezer em­ber használja. Korábban a Moszkvai állomástól Avtova megállóig villamoson több mint egy óra kellett. Most a Metro 15 perc alatt odaviszi utasát. Egyelőre csak nyolc állomása van és keresztirányban halad­nak a vonalak. Még építenek ilyen keresztirányú vonalakat és körülbelül a hatvanas évek elején tervezik a körvasút megépítését. összességében Leningrád sokkal szebb város, mint Mosz­kva. Utcái, házai, melyek kö­zött két egyformát nem lelni, kínosan tiszták és igen mély benyomást tesznek a turisták­ra. Itt több a villamos, mint Moszkvában és megtalálható a belvárosban is. A troli és az autóbusz már kevesebb és ez előnye a fővárosnak, Sétált velünk! Első utunk a Téli Palotához vezet. Itt van a hatalmas pa­lotatér. A Téli Palota kéteme­letes, fehér épület, oszlopos be­járattal. Ma az Ermitázs fog­lal benne helyet. A palotatér közepén hatalmas oszlop emel­kedik. Márványból faragták és nevezetessége, hogy egy darab­ból van. Szemben a Téli Palo­tával, nagy félköralakú épület, A volt vezérkar székhelye. Azt tartják róla, hogy a világ leg­hosszabb épülete. Hossza mint­egy hatszáz méter és csaknem átöleli a teret. Innen nem messze az admi­ralitás épülete, ahol a flotta- parancsnokság székel. Hatal­mas kupolája és rajta az ara­nyozott torony — Leningrad emblémája. Csaknem vala­mennyi gyártmányon és lapon, jelvényen és képen ezt láthat­juk. Egy kis mellékutcán át ju­tunk az Iszaaklevszkii térre, ahol a hasonló nevű székesegy­ház emelkedik, Most renovál­ják és hamarosan megnyitják a nagyközönség számára. In­nen messze belátni a várost. Egy másik utca a Réz Lovas­hoz visz. A szobor — ágaskodó ló — rajta keményen ül lovasa egy szikla tetején áll. Mond­ják, hogy a sziklát a környék­ben találták és egydarabban hozták el ide. A szobrot Nagy Péter emlékének szentelték. Meg kell jegyezni, hagy Le- ningrádban sok a lovasszobor. Sik vidék és valamikor a ten­geri gyalogság és huszárezre­dek közösen vívták meg itt évszázados harcaikat. Ki a tengerpartra! Ha már itt vagyunk Leningrádban, nézzük meg a Balti tengert. Autóbusz visz a széles beton­úton. Elhagyunk egy leégett stadiont. Leningrád legnagyobb pályája volt valamikor. A há­ború alatt a németek romba- döntötték a Dinamó stadiont. Akkor csupa fából állították össze. Most korszerű, beton­lelátóval építik újjá. Már itt is vagyunk a tenger­parton. Illetve ez még csak a nagy öböl. Olyannak tűnik, mint a Balaton, de már tenge­ri, csípős szél fúj. Azért sokan vannak a strandon. Számos belső ió szegélyezi a partot. Ennek meleg a vize és itt fű­tődnek, napoznak a leníngrá- diak, Gyorsan egy kis divatszem­lét. Már ritka a kétrészes für­dőruha. Amint elmondották, nem is jött errefelé divatba és igy náluk még mindig a régi­nél tartanak, amihez, mi most visszatérünk. Szeretik a sötét színt és főleg fekete és kék ruhákat látni. Nincs meg a nálunk annyira megszokott tarkaság» a strandoknak. Egymást követik a vízibu­szok és kiránduló hajók. Leg­többje Kronstadt felé visz, d? nem megy odáig, Kronstadt ma katonai bázis és tilos a ci­vilek belépése. Ködben látni csupán a körvonalait. Itt van a város hatalmas sta­dionja is. 110 ezer néző befo­gadására alkalmas. A lelátók lépcsőzetes rendszerűek és vé­gig futnak az egész stadionon. Az autóút felvisz egészen a legmagasabb pontig. S innen igen szép a kilátás a tengerre. A parkban mindenki szíve­sen megpihen. Sok a zöld és szépek, tiszták a padok. Bár a közelben annyi az erdő, hagy Dunát lehetne rekeszteni vele. sajnálatos módon a parkok legtöbbjében kevés a fa és az árnyék. Esteledik. Legalábbis az óránk szerint. Már kilenc óra. már féltíz és még mindig ol­vashatjuk az újságot az utcán. Tiz órakor kigyulladnak a vil­lanyok. Most már este van Le- ninorádban. Este van és a bárokban, ét­termekben megszólalnak az énekesnők, a zenekarok. GAlDQXVI BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom