Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-25 / 199. szám

mi AUGUSZTUS 25 toSS ST Í32É LJj„ tökéletesített gyártmányok készülnek a pápai Elekthcrmax-ban ügy berlini felállításon mulatták be ezt a mosogató-készüléket. A mosogató csapjához erősített moz­gatható csőre egy kefét szerel­tek, amely a mosogatást Igen Meggyorsítja és leegyszerűsíti HP öbb mint ötvenféle ftt- A letes, képszerű háztar­tási vüJa!mo6giép gyártásával könnyítette eddig a pápai ELEKTHERMAX a dolgozó nők munkáját: Ha az üzemet végigjárjuk, sorra, megnyug­tató feleletet kapunk azokra a kérdésekre is — gyártanak-e elegendőt a legkeresettebb cikkekből és gyarapítják-e to­vább a választékot? Elsőnek a készárukat cso­magoló üzemrészt kerestük fel. Megtudtuk, hogy 500 vil­lanytűzhely, 500—600 rezsó és több mint ezer kétféle kivi­telű kétlapos villanyrezső ke­rül havonta a gyárból az üz­letekbe. Ezek a legkereset­tebb cikkék, és az idén ezzel uuimfNiuunHNimmmMiR a mennyiséggel már ki tud­ják elégíteni a keresletet Második kérdésünkre — a választék növelésére — a „jö­vő műhelyében” a konstruk­ciós részleg mérnökei adtak feleletet Jelenleg hat új konstruk­ció részletes kidolgozásán munkálkodunk — mondot­ták —-, amely közül ötöt már ez évben az üzletekben is megbekipthetnek és vásárol­hatnak az érdeklődők; Elsőnek talán a mosógé­pet említjük; A fehér, zomán­cozott üsttel ellátott gép si­mább, szebb, könnyebben tisz­títható, mint az eddigiek. Elő­nye még, hogy keréken ide- oda tologatható; A null-szé- riája most készül: Az év végén már átakarjuk adni a keres­kedelemnek; Irányára kb; 2 200 forint: Ugyancsak most tervezzük ehhez a „családi* méretű géphez a centrifugált és egy harminc literes hőtá­rolót, amelyben a mosóvizet lehet majd felmelegítem; Ez­zel a két kiegészítéssel —< amelyek jövőre kerülnek for­galomba — megoldják a kis­méretű mosógépek vízmelegí­tését és ruhafaasarását is. Elv bői a gépből a tervek szerint ezer darabot gyártunk havon-?”" — Nem kevésbé lényeges újdonságunk az üzemünkben először gyártott hűtőgép. A hatvan literes abszopciós elektromos hűtőszekrény null­szériába elkészült. Megindult a sorozatgyártás is, úgyhogy a következő hónaptól kezdve folyamatosan piacra kerül. Előnye, hogy csendesjárású, áramfogyasztása pedig cse­kély, ipari árammal legfel­jebb havi 30 forint. Irányára 5800 forint; Uj változatban készítünk kenyérpirítót. S hogy a tűz­helyekről se feledkezzünk meg, újabb típust készítünk ebből is, amely azonban nem idén, hanem csak jövőre ör­vendezteti. meg a háziasszonyo­kat; Különlegessége, hogy — mint a hűtőgép — blokk-vo- nalivezetésü, azaz beépíthető és a sütője üvegajtós, tehát az ajtó kinyitása nélkül is ellenőrizhető a sütés. S hogy ne csak a főzés, de a takarí­tás számára is újat mond­junk, most foglalkozunk a gondolattal, hogy újtípusú, az eddiginél könnyebb és fartó- sább perezívógepei szerkesz­tünk; J.atáUwdcHn a UieáltyMvel-ő az.--. mondtam magamban, amint be­léptem az Ilona fürdő kapu­ján. — Bocsánat, egy királynőt keresek — kezdtem azután bátortalanul. Elmosolyodott.;; Most már végképpen biztos voltam, hogy nem tévedtem. Mert a mosolya — mernék fggadni az tetszett legjobban a zsűritagoknak. Mielőtt leírnám nem min­dennapi beszélgetésünket, hadd mutassam be kedves olvasóink nak az 1957-es Anna-bál szép­ségversenyének győztesét. Neve: Storch Gizella. Haja sötétbarna és rövid, szeme fe­kete, szemöldöke még feke­tébb. Foga csillogó fehér, bőre kreol, alakja .:. hát igen .. egyszóval tökéletes és mind­össze 16 éves. — Ha nem haragszik ... mi­lyen érzés a legszebbnek len­ni? Nevetett. — Tudja mit, Giziké? Me­séljen valamit... Magáról. — Mit mesélhetnék — szólt és eltűnődött. — Nem mon­dom, ha már néhány szépség- versenyt megnyertem volna...-. De igy ugye csak tehetséges kezdő vagyok. Nem babonás? Hát jó, akkor elmondom. Hár­ta; J cÁz idei titkát tiagy, diaatja, a pnneesz //VWE/V-ONNÄN ,v A belgrádi ped. főiskolán most ért véget az első országos ház­tartási szeminárium. A tanfolya­mon mintegy 80 háziasszony vett részt és az ország legjobb szak­értőinek, valamint külföldi szak­emberek bevonásával elsajátította a takarékos háztartást. A 40 na­pos tanfolyam résztvevőit a he­lyes nevelési módszerekre, , az egészségügyi követelményeknek legjobban megfelelő étkeztetésre, a lakás karbantartására, a ház­tartás vezetésére és általában a háziasszonyi teendők legkorsze­rűbb munkafolyamataira oktat­ták ki. A tanfolyam végeztével a hallgatók ellátogattak Ausztriá­ba is, ahol tanulmányozták az osztrák háziasszonyok tanácsadó szolgálatának munkáját és a há­ziasszonyok tapasztalatait. Az angol konfekcióipar kezde­ményezésére 10 évvel ezelőtt an- kétot indítottak az átlagos angol nő és férfi alakjának megállapí­tására. A vizsgálat most kihirde­tett eredménye értelmében az át­lagos angol nő alakja Igen ha­sonlít a milói Vénusz alakjához. Oeorge Beleart Kansas állam­beli különc mindig rosszul élt fe­leségével. Nemrég meghalt és 700 000 doUárt kitevő örökségét végrendeletUeg arra a férfire hagyta, aki hajlandó elvenni öz­vegyét. Valóban egyedülálló bosszú! Stanley Matthews híres angol futballistát nigériai szereplése alkalmával egy törzsfőnök néger leánnyal ajándékozta meg; A kü­lönös ajándék sok bonyodalmat okozott; Mindenekelőtt ügyes diplomáciai fogásokkal arról kel­lett meggyőzni a nagylelkű” ni­gériai szurkolót; hogy az aján­dékba felajánlott fekete szépsé­get nem lehet ajándéktárgyként Európába vinni; Viszont az Ilyen; afrikai viszonylatban példátlanul nagy és szívből jövő ajándékot halálos sértés megkockáztatása nélkül nem lehet visszautasítani. A dolog végleges megoldása még csak ezután várható; man vagyunk testvérek, én a legkisebb és a 3-as számmal nyertem, a második és harma­dik helyezett páratlan szám iiiiunnHHnnminiiiiiHiniitniiiiiniiiiiiMiiimmiiifimmiiiii VOtt, fl 1~€S és CLZ 1 ~CSj ■— A rendezés? Nem volt egészen jó. Csak elől láttaki Néhány bácsi még a fára is felmászott, hogy lásson min­ket. Hiába mondták az asszo­nyok: „Apjuk leesel!“ És min­den a rossz rendezés miatt. — Tudja, hogy többen in­dultunk, mint amit a rádió bemondott. Csak néhányan Képünkön tarka- szabású; legyező- mintás, princesz- rakásokkal készített ruha, ék-alakú, ja­pánujjú felsőrész­szel és „kinött“- njjú boleróval. visszaléptek. Mert lámpaláz itt is van ám! — Jaj, táncolni nagyon sze­retek, meg fürödni. Látszik, hogy harkányi vagyok. Es imádom a képeslapokat. Hogy a fiúknak avagy fér­fiaknak is jusson valami; imc a tömör válasz: — Csak a barnák és feketék jöhetnek számításba. Es szép szeme legyen az illetőnek, mert én :; ;; Nézze meg az ember! — vi -• Mit főzzünk ma? SZABÖ DEZSŐ, a Nádor Szálló konyhafőnöke ajánlja Szárnyasaprólék-becsinálileves Apróra vágott szárnyas húst, vagy szárnyas aprólékot jól meg­mossuk és langyosvízzel feltcsz- szük forrni. A leforrázott aprólé­kot edénybe helyezzük s annyi langyosvlzet töltünk rá, hogy el­takarja. Felforrni hagyjuk, a raj­ta képződő habot leszedjük, gyen­gén megsózzuk, és nagyon ke­vés törött borsot teszünk bele. Majd letakarva forrni hagyjuk és sárgarépából zöldpetrezselyem gyökérből, zellerből kockát vagy metéltet formálunk, szeletre vá­gott gombával, gerezdekre sze­dett karfiollal lezöldségeljük, és addig hagyjuk forrni, míg mind a hús, mind a zöldség teljesen megpuhul. Ez alatt vajból, vagy zsírból világos rántást csinálunk, nagyon kevés finomra vágott vöröshagy­mával és finomra vágott zolduel- rczselyem hozzáadásával a tűz­helyről a rántást levesszük, két deci hidegvízzel felengedjük, hab­verővel jól szétkeverjük. Ez el­kevert rántást a puhára főtt szár­nyasra és zöldségre öntjük, de nem egyszerre az egészet, nehogy a leves túl vastag legyen. Főzö- kanállal elkeverjük, megi'zlcljük, utána sózzuk, ha jól felforrt és ha a leves se nem sűrű, se nem vastag, a tojássárgát tejszínnel el­keverjük, és a kész levesbe be­habarjuk. Tovább nem hagyjuk forrni, hanem a tálalásig faze­kastól egy edény melegvízbe ál­lítjuk, velő, vagy zsemlyemorzsa- gombóckákat készítünk és tálalás­kor a levesbe tesszük. HitUHfolCpl íiMfHOHS Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig (3.) Lomhán ballag aztán a közeli sűrűbe. Van ott egy görbe ernyőakácia: az a „vakaródzófájuk”, ha ennél a tócsánál isznak, fürdőznek. Olyan vadonságokban, amerre az elefántok meg a rinóceroszok járnak, gyak­ran talál ilyen valcaródzófákat a kószáló vadász. Bezzeg, rázkódik, bólogat az ernyőakácia gyérlom- bií koronája, miközben a kis rinó odafeni az oldalát, a hátát a törzséhez. Mert ő aztán nem kíméli sem a fát, sem a maga bőrét. Az élvezettel betelten, már ép­pen el akarja hagyni a vastagon sáros fatörzset, ami­kor tőle nem is olyan messze hirtelen hatalmas ordí­tás reszketteti meg a levegőt. Hullámzik a menny­dörgő ordítás a vadoságon át, mintha az ég és föld együtt morajlana. Szimba! Az oroszlán! Es nem is egy! Amint az első elhallgat, felel rá távolabbról a másik, a harmadik. A fiatal rinót megint elfogja a félsz. Hiszen, ha az anyja itt lenne! Fel se venné az ordítozó nagymacs­kák közelségét. Hanem most egyedül van, s azonnal érzi, hogy az ő arasznyi szarva még csekélyke véde­lem, s nem lehet el a mama oltalma nélkül. Gyorsan tájékozódik. Már az oroszlánok szimatját is vette. A félelemből rettegés lesz, a kis orrszarvú felvágja a farkát, s már vágtat is vad iramban a mama fekvő­helye felé. Ahogy azonban éléri a parti erdőt, meglas­sul a futása. Anyja közelsége rögtön visszaadja önbi­zalmát, s már talán csodálkozik is •=- ttflMSB méri lo­holt él az oroszlánok közeléből?! 8 Klttenberger Kálmán: A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig Fekete árny suhan el a közelben a bokrok közti Vaksi szemével a kis rinó nem látja, mi légyen az a suhanó fekete alak, de finom orra annál inkább meg­érzi az undorító bűzt, amely a foltoshiénát kíséri. No, ez éppen jókor jött, legalább kitöltheti rajta a harag­ját! Lesunyt fejjel, elöreszegzett szarvval, vadul a hié­nára támad, az meg vonítva és vissza-visszateklntgetve őrült iramban menti az irháját. Az újabb kaland még jobban helyreállítja rínánk önbizalmát. Nem fél ő már semmitől a világon! — annál kevésbé, mert közben eljutott egészen az anyja fekvőhelyéhez. De mi ez?!... Nem akarnak megszűnni az ijedelmek ezen a különös, magányos, csatangolós estén?!... Miféle sivítás ez? Micsoda idegen és mégis ismertnek tetsző hang hallatszik a mama fekvőhelye felől? Megtorpanva, meg-megállva óvakodik közelebb, de aüg tesz néhány lépést, megállítja hirtelen a rinó- tehén felhorkanó figyelmeztetése — közelebb nem sza­bad! Megáll tehát és csodálkozva figyeli, szimatolja az anyját, meg a mellette heverő s most négy lábra álló valamit, aminek a szimatja, csodálatosképp ugyan­az, mint az övék. Most újra leheveredik az az apró valami, a riná- mama, meg elkezdi gyengéden nyaldosni... Erre már ő is felbátorodik, s egy-két lépéssel közelebb megy hozzájuk. Most már nem állítja meg a tiltakozó hor- kanás, tehát közel húzódik egészen az anyja mellé. Igaz, ahogy szimatolni kezdi a leheveredett apró va­lamit, ismét felhorkan az ayja, de ez a horkantás már sokkal szelidebb, mint az előbbi. És mikor ő is nyal- dosi kezdi az apróságot, a parányi, alig egy-két órás rinóborjacskát, megbékül, megnyugszik az öreg tehén egészen, és maga is saetidm Iducve&eMk tt-tinóbébi mellé. Klttenberger Kálmán: A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig 9 A kamasz most elfordul tőlük és felnőttes gonddal, szél ellen szimatol sokáig. Nem érez, nem tapasztal semmi gyanúsat, erre ő is leheveredik, s jámbor szu- szogással piheni ki az este sokféle izgalmát m Másnap már kora délután talpon a háromtagú csa Iád. A buphagák csirregő hada kíséri őket, amint le­gelésző útjukra indulnak. Elől a vén rinótehén, mel­lette az egynapos poronty, és közvetlenül mögötte a Icamasz. Amit az ösztöne parancsol, híven teljesíti kö­telességét: testvérkéjének őre, nevelője. Pedig nem könnyű dolog! A vadonság kegyetlen a fiatallal, a gyámoltalannal szemben és ezernyi vesze­delmet rejteget. A jóllakott kis rinóbébi sete-suta ug- rásoklcal cifrázva a hancúrozást, futkározik a hűs esti órákban; könnyen a zsákmányául eshetnék egy meg­lapult oroszlánnak, de még inkább a ravasz leopárd­nak. Voltak is ilyen veszedelemben nem egyszer. Az egyik estén éppenséggel ö, az ifjú rinó, és nem ; az anyja vette észre a Jogatörött vén nőstényoroszlánt, ahogy az éhségtől gyötörve leselkedett a futkározó kis állatra. Csak egy pillanatnyi késés, és bizony vége a kicsinek. Szerencsére, éppen ott volt a közelben ö is. Mint egy fúria rontott rá _ testvérkéje támadójára, egyenest neki a lapuló oroszlán oldalának. A vén orosz­lán védekezett ugyan, a hatalmas macskakörmök mély sebet vágtak a rinókamasz vastag fejebörén, az egyik fülét meg éppenséggel rojtokká szakították, de az orosz­lán is hatalmas sebet kapott, s ezt már az ő szarva hasította! Es ami az igazi diadalt jelentette, szarvának döfésétől rögtön megfutott az alattomos támadó! (Pe­dig bármilyen furcsa, a vén oroszlánnak jobb lett vol­na, ha ott marad. Akkor a rinómama is rajtaütött volna, s szebben, könnyebben hal meg a kétszeres csa- pásoktóti (Folytatása következik.) '.„‘wnw.iO"-1 .

Next

/
Oldalképek
Tartalom