Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)
1957-07-31 / 178. szám
X 1957 JÜL1US 31 NAPLÓ ft Minden párttag kötelessége, hogy fejlessze marxista-leninista > A kommunista párt feladata — többek között — a marxista-leninista világnézet terjesztése s a dolgozók nevelése a szocialista hazafiság és a pro- letámemzetköziség szellemében. Ebben komoly szerep hárul a párt-alapszervezetefcre, mert az itt tömörülő kommunisták valósítják meg a párt célkitűzéseit és politikáját. A kommunistáik elméleti fellcé- szültsége a párt határozatai végrehajtásának alapfeltétele. Az ellenforradalom fegyveres veresége után a reakció elsősorban ideológiai fronton támad. Igyekszik fenntartani az eszmei zűrzavart, hogy így gyengítse a proletárdiktatúrát; A szocializmus építésének is számos problémája van: politikai, gazdasági problémák, amelyek még megoldásra vár- 1 nak. Mindezeken kívül, a tömegek megnyerése, felvilágosítása — a napi politikai eseményekről — és mozgósítása a párt előtt álló tennivalókra, megköveteli, hogy a párt tagjai elméletileg felkészültek legyenek; Az MSZMP országos pártértekezlete arra figyelmeztet bennünket, hogy a párt egysége megvédéséért két fronton kell harcolni: a Jobboldali revizionista nézetek és az ezek nyomán lábrakapott megalkuvás, osztályárulás maradványainak megsemmisítéséért, valamint a baloldali szektás gondolkodásmód újjáéledése ellen, amely súlyos károkat okozott a párt politikai munkájában. Mindkét irányzat ellen egyidőben eszmei harcot kell folytatni. Nem túlzás azt mondani, hogy a pártegységet csak akkor védhetjuk meg, ha a párt .minden tagja elméleti- leg képzett. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata megszabja az 1957—53. évi pártoktatás feladatait és módot műveltségét nyújt arra, hogy a párt tagjai — akik ezt önként akarják — megismerkedjenek a marxiz- mus-leninizmus tanításával. A határozat lényeges vonása az elmúlt évi pártoktatási határozatokkal szemben: 1. Az alsóbb szervek nagyobb önállósága a pártoktatási formák megválasztásában és megszervezésében. Az alapszervezetek maguk döntik el, milyen oktatási formát indítanak és azon hány hallgató vesz részt. 2. A mennyiség hajszolása helyett a minőségi követelmények figyelembevétele. E határozat szakít a régi irányzattal, hogy felülről adták az arányszámokat. Az utóbbi időben sok vita folyik az önkéntességről, a meggyőzésről. Mi a helyes álláspont? Minden párttagnak a szervezeti szabályzatban megállapított kötelessége, hogy fejlessze marxista-leninista műveltségéi:. Ehhez különböző lehetőségek — párt iskola, állami oktatás, az iskolán kívüli pártoktatás különböző formái, előadások sth. — állnak rendelkezésére. A szervezett pártoktatásban való részvétel továbbra is önkéntes. Minden párttag maga dönti el, hogy részt vesz-e a pártoktatásban és ha igen, melyik tanfolyamon akar tanulni. Az önkéntesség azonban nem jelenti azt, hogy a pártoktatás szervezését az ösztönösségre bízzuk.- A marxizmus-leniniz- mus elsajátítására a szervezett pártoktatás nyútja a legkedvezőbb lehetőségeket s a párttagok enélkül nem tudnának eleget tenni kommunista kötelességüknek, ' sőt könnyen ellenséges nézetek hatása alá kerülhetnek. Ezért azt szeretnénk, ha minél többen tanulnának, jó politikai munka következtében minél többen jelentkeznének pártoktatásra. A meggyőzés, a szervezés, a párt-alapszervezetekre hárul. Most is helyes megszervezni a korábban eredményesen dolgozó, úgynevezett elbeszélgető bizottságokat. Tagjai jóképességű elvtársak legyenek és vegyenek részt a propagandisták is. Minden párttaggal beszélgessenek és necsak azt kérdezzék meg tőlük, hogy akarnak-e tanulni, hanem igyekezzenek meggyőzni őket a tanulás fontosságáról. Bizonyára sok párttag a tömegpropaganda előadásokat választja. Az elbeszélgető bizottságok érdeklődjék meg tőlük, milyen előadásokat szeretnének hallani. Az elmúlt évek tapasztalataival ellentétben hallgassuk is meg véleményüket, kérésüket és ne erőszakoljuk őket olyan oktatási formában való tanulásra, amelyet nem választottak; Az alapszervezetek többségében — így Vasason is — hozzákezdtek az új pártoktatási év megszervezéséhez. A pártoktatás eredményessége most dől el: szervezzük Jól, alaposan és ezzel teremtsük meg a kommunisták tanulásának feltételét. Rozs László, a pécsi városi pártbizottság oktatási felelőse JVe feszegessük ezt a kérdést Mattyasovszky uram! Levelet nyújtanak át a dinyeberki tanácson. Mattyasovszky Péter küldte a dinyeberki tanács végrehajtó bizottságához. S Mátyás Ferenc, volt elnök megrökönyödve olvassa a sorokat. „Semmilyen törvény értelmében kuláknak nem minősülhettünk... Ami pedig feleségem és gyermekeim ingóságainak elárverezését illeti, kik semmiféle vagyonelkobzásra nem ítéltettek — az emberi jogok sárbatiprásá- val volt egyenlő... Sem bírói, sem ügyészségi, sem adóhivatali végzés, fenti cselekedetet nem igazolja.'’ Ha nem tudnám, ki Irta a levelet, akkor is bosszantana már a hangja. De mivel tudom, hogy Mattyasovszky Péter követte el, egyenesen felháborít. Az az ember, aki tulajdonosa volt a fél Zsolnay-gyárnak és mellesleg volt még Dinyeberki határában egy kastélya 40 hold földecskével, — azt állítja magáról: nem kulák. Rágalmaz, szitkozódik, s követeli a kastélyt. Természetesen a kastélyt be kell bútorozni, esetleg fizessen a község kártérítést, mert amit felesége és gyermekei vagyonával tettek, az ugye „az emberi jogok sárbatiprásával volt egyenlő”, Ne feszegessük ezt a kérdést, Mattya» sovszky uram! De ha kívánja beszélgethetünk az emberi méltóság, az emberi jogok sárba* tiprásáról. Amikor Mattyasovszky úr felpofozta Balogh Antalt, a kocsisnak joga volt hallgatni. Pedig, csupán annyi volt a bűne, hogy Pécsett a ló rálépett a járda szélére. Ha ezért ön felpofozhatta a kocsist, akkor a ml társa* dalmunknak is joga van őt megvédeni ilyen eshetőségektől, vagyis hogy a mattyasovsz- kyak kezéből kivegyehatalmat. Mattyasovszky Péter megtehette, hogy egész évben nyolc mázsa búzáért, négy mázsa árpáért, egy hold kukoricáért és 6 kiló sóért dolgoztatta a zselléreket kora reggeltől késő estig. A fáradalmukat aztán kipihenhették dohos, vizes viskókban. De hogyan az isten szerelmére? Ki hatalmazta fel önt ilyen önkényeskedésre? Volt erre valami törvény? Ne fecsegjen tehát, Mattyasovszky uram a törvényességről! Nekünk vannak törvényeink s ezeket tudjuk, mikor és hogyan kell alkalmazni (L1PÓCZKT) HÍREK Takarékoskodik megyénk lakossága, Az első félévben csaknem 800 új betétkönyvet váltottak ki az OTP fiókokban és a postán. A betétállománya múlt évinél 82,5 százalékkal magasabb, ami annyit jelent, hogy 9.9 millió forinttal növekedett a betétállományok ösz- szege. Űj tudományos értekezések jelennek meg a közeljövőben A Dunántúli Tudományos Intézet történész csoportjának tagjai rövidesen egy-egy új tudományos értekezéssel lépjek a nyilvánosság elé. A munkák már sajtó alatt vannak; Babies András értekezésében a vasasl kőszénbányászattal foglalkozik. Tanulmányában elmondja, hogy a vasasi bánya a feudalizmus korában az ország legjelentősebb bányája volt. Mint a tanulmányból kiderült, Vasason már 1782-ben hozzáláttak a bányászkodáshoz. Babies Andrásnak készen van már a Komlói Kőszénbányászat Története című könyve is. Érthetetlen, hogy mind a mai napig még nem adták ki, pedig tudományos és gyakorlati értékét nemcsak a bányászattal közvetlenül foglalkozók hasznosíthatnák. Várjuk a könyv mielőbbi megjelenését. T. Mérey Klára: „Adatok a dél-dunántúli uradalmak gazdasági cselédségének életviszonyaihoz a századforduló idején” című tanulmányában a cselédek életét ábrázolja. Elmondja többek között, hogy a törvények úgyszólván csak a földesurak érdekeit bástyázták körül, a cselédeket egy havi betegség után utcára lehetett dobni. A gazdasági cselédek elszigeteltségben tartására jellemző például, hogy pénzbírságot, illetve börtönt róttak arra a cselédre, aki idegen látogatókat fogadott; Ruzsás Lajos: A dél-dunántúli ipar a kapitalizmus korában című értekezésében megírja, hogy a bécsi udvar gazdaságpolitikájának következtében a vidéki magyar iparvállalatok kis tőkéjük következtében csak minőségi munkával és találmányokkal tudtak boldogulni és hogy így is üzemelhettek, ahhoz magas technikai tudás kellett mind a vezetés, mind a munkások részéről; A Vasas-együttes sikere Szombaton este a szabadtéri színpadon a Vasas Központi Művészegyüttes műsorában gyönyörködött a pécsi közönség. Az ének-, zene- és tánckar igényes, 6zép műsora a vasas-dolgozók kulturális, jó ízlését dicséri. Műsorpolitikai szempontból . különösen az énekkar mutatott követendő példát, hiszen olyan kiváló műveket szólaltatott meg nagyszerű tolmácsolásában, mint Alexandrov: Dal a hazáról, vagy a lendületesen, szívvel előadott Bécsi munkásinduló, továbbá a Szítsd a szikrát, a Kovácsok dala című kórus- számokat) * a szünetig, hogy hivatásos művészeknek tapsol, s annál nagyobb volt az elismerés, mikor megtudta, hogy a művészegyüttes lelkes tagjai a napi nehéz munka után öntevékenyen járnak a próbákra, szabadidejüket áldozzák azért, hogy a maguk és mások nevelésére, szórakoztatására és gyönyörködtetésére szol gálják kulturális felemelkedésünk nagy ügyét. Pécs és a megye közönsége máskor is szívesen látja a szép, gazdag műsorral fellépő és igényes, magasszintű kultúrát terjesztő Vasas Központi Művészegyüttest. (tz) A magas színvonalon bemutatott tánc számok közül különösen a Somogyi pásztortáncokat adták elő jó átéléssel, lendületes • temperamentummal. Örvendetes, hogy — különösen a táncosok között — feltűnően sok az egészen fiatal, s ami még az előadásban csiszolásra vár, annak elérésére biztató, hogy a többszöri fellépés biztosítja majd a még itt-ott hiányzó művészibb megformálást és rutint A tánc- és énekszólisták szép sikere azt bizonyítja, hogy állandóan kutatnunk kell a rejtett értékek után. A közönség igen nagyrésze azt hitte A Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának irodája augusztus 1-én délelőtt 10 órakor tartja meg tanácskozását augusztus 20-a, az Alkotmány-ünnep méltó megünnepléséről. Az ünnepség megrendezésére megyei operatív bizottságot alakítanak. * 167 ezer forint vállalati többletnyereséget értek el a Pécsi Kenderfonóban a második negyedévben. A vállalatvezetőség ezzel körülbelül egy heti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést biztosított. Ha továbbra Is jól halad a műnk«, az év végén tekintélyes összeget kapnak kézhez a dolgozók. * Tíz mezőgazdasági termelő- szövetkezet és hét termelőcsoport működik a szigetvári járásban. A 195 család 364 taggal mintegy 3.000 katasztrális földön gazdálkodik. Ezenkívül 12 szakcsoport is működik a járás területén. * 1804 liter tejet adott átlagosan minden tehén a csoboka- pusztai állami gazdaságban, az elmúlt félévben. Egy liter tej előállítási költsége májusban 91, júniusban pedig már csak 67 fillér volt. A kimagasló eredményt a helyes takarmányozással érték eL * Két csehszlovák gyártmányú lemezpasztőrt kapott a Tejipari Vállalat. A 300 literes pasztőrt már szerelik a villányi tejüzemben, az ötszázliteres beépítésére az ősz folyamán kerül majd sor a Pécsi Tejipari Vállalatnál. J&zK-ccetteUawlc Még nem tény, csupán ötlet. A pécsi szórakozóhelyeken ma már egyre inkább a jazz- zenekaroké a vezetőszerep. Több jazz-zenekara van a városnak, mint cigányzene- kara. A jazz-zenekarok azonban — tisztelet a kivételnek — nem minden esetben szolgálják az Ízléses, színvonalas zenekultúra terjesztését. Ügy vélem, hogy mind a zenészek, mind a hallgatóság nady tetszéssel fogadná, ha lehetőséget adnánk a pécsi jazz-zenekaroknak egy nyilvános hangverseny megrendezéséhez, ahol bemutathatnák tudásukat Valószínű, hogy valamennyi pécsi jazz- zenekar benevezne ebbe a versenybe, s nem kétséges az ' sem, hogy sok-sok érdeklődőt vonzana ez a rendezvény. Kettős célt érnénk el vele. Az egyik: zenekaraink az eddigieknél is szorgalmasabban készülnének új számok betanulására, színvonalas bemutatására, a másik: a közön ség is megismerhetné és á nagy nyilvánosság előtt bírálhatná meg az egyes zenekarok művészi, vagy kevésbé művészi teljesítményét. Használjuk ki ezt a lehetőséget! Rendezzen a városi tanács művelődésügyi osztálya és a zenészszakszervezet közösen pécsi jazz-zenekarok hangversenyét. A jutalmakat a belépődíjból bőségesen'fe- dezni lehetne, (—ray) 50 éve nyomdász A Baranya megyei Rcndőr- főkapltányság Művelődési Otthonában július 20-án összejöttek a dolgozók, hogy ünnepeljék és megajándékozzák Schmidt József polgári alkalmazott, nyomdász elvtársat, aki 50 éve végzi szakmai munkáját. Az ünnepség Jólsikcrúlt magyamóta-csttcl fejeződött be, KÉSMÁRKI JANOS r, allulgy. Szalai Jánost Tűzkeresztség (3.) Végre hazaértek. Az emberek nagyot néztek. Az üzemegységvezető golyószóróval! Micsoda világ ez! S az üzemegységvezető Müller István traktoros lakása felé tart. ügy látszik megtudott valamit. — Magánál fegyver van! Kérem adja át! — tartja az üres golyószórót a megszeppent traktorosra, aki egy fegyvert szerzett a mecsekiektől és eldugta a szalmazsákba; Müller a fegyvert átadja, csakúgy, mint a raktáros fia, Majorosi József. Most már két puskája és egy golyószórója van. Töltény is akad hozzá, hisz a mecsekiek sokat elszórtak, meg aztán a két cigány gyerek. Orsós Sándor meg Fehér Lajos, akik a mecsekieknek segítettek fegy? vert tisztogatni az öblükben elhordták egy csomó lőszert. Két puska, egy golyószóró — ezzel már ellen lehet állni, csak legyen, aki megfogja. Szabó az egyik puskát a gyakornok, Csepregi József kezébe nyomta: és elindultak, hogy körülnézzenek. —‘ Hát Jóska, most ha halni kell, hát meghalunk, de senkit ide be nem engedünk! — mondta Szabó Csepreginek, miközben a csikótelep felé tartottak. Csepregi benne volt, mert látta, amit az üzemegység vezetőjével elkövettek — ártatlanul. — Oda nézzen: egy ember! — mutatott előre Csepregi. — Sztoj! — kiáltotta el magát Szabó oroszul annak reményében), ha ymecseki fegyveres, eltenforradalmár, akkor megijed, mert azt gondolja, hogy itt oroszok vannak; Az ember nem állt meg; ■— Sztoj! *— kiáltott újra Szabó és már csattant Is a závárzat. Csőretöltött; Az ember megállt,magasba emelte a karjait. Szabóék csőretöltött fegyverrel közeledtek feléje a félhomályban. Amint közelebb érnek, látják ám, hogy a megállított nem mecseki, hanem a gazdaság kocsisa, Doszjpot László, aki Képespusztán volt borért. — Mi az, maguknak ilyen is van? — volt első szava Doszpotnak, aki egész közel ment Szabóékhoz és megsimogatta a puskát. — Hát igen! <— felelt Szabó — van! — Nem tudnának egyet nekem is szerezni!? — Miért, mellénk akar állni? — Maguk mellé! Szabó alig ismerte ezt az embert. Egy éve került csak Ide üzemegységvezetőnek, nem is magyon (Ismerhette. Valahogy mindig tartott ettől az embertől. De most? Most mintha rádöbbent volna arra, hogy tévedett, hiszen ennek az embernek az egész lényéből csak úgy árad az őszinteség. — Hát valóban mellénk áll? — Valóban; Jó! Akkor menjen a lakásomra, hozza el onnan a golyószórót! Doszpot nem is futott, rohant a fegyverért és néhány perc múlva már hárman vigyáztak a major nyugalmára. Miután Doszpot visszajött a golyószóróval, folytatni akarták útjukat a csikótelep felé, hogy megnézzék: nincs-e valami baja a párttltkámak. Tettek Is néhány lépést, de megtorpantak, mert mintha lépéseket, beszédet hallottak volna az olajtartályok felól. Doszpot egy rövid sorozatot odaengedett. Csend lett. így hát folytathatták útjukat. Az éjszaka csendben telt el. November 18-án sikerült az összeköttetést megteremteni Demkó Andrással, a Bükkösdi Állami Gazdaság igazgatójával, akinek mindent elmondott Szabó István, azt is, hogy megalakították az őrséget; Demkó elvtárs engedélyt adott erre, sőt még arra is, hogy Doszpot Lászlót mentesítsék a munka alól; Három újabb ember is jelentkezett: Müller István, Kls- agócsd Ferenc és Máhonfai József traktorosok. Most már hatan voltak és a Bükkösdről hozott két puskával együtt négy puskájuk, két pisztolyuk és egy golyószórójuk volt; Akár egy századdal is felvették volna a harcot; / — A puszta felé, a káni erdőből hatvan fegyveres jön! — jelentette Kosztya György. — őrséget össze! adta ki a parancsot Szabó István, aki most már nemcsak üzemegységvezető, hanem az őrség parancsnoka is volt* — Mi lesz? Mit tegyünk? 5— kérdezte az embereket. — Azok mégiscsak hatvanan vannak! — Majd én elveszem a kedvüket! — szólalt meg Doszpot László. — Befekszem a répakazalba a golyószóróval, maguk csak golyóról gondoskodjanak. Az első sorozatra ottmarad húsz;, húsz meg elfut. A megmaradt húsznak meg odaengedek még egy sorozatot. Bár Doszpot befeküdt a répakazalba, lószer is volt bőven, tüzelésre még sem került sor, mert a mecsekiek lent a zabföldön ütöttek tanyát. Lövöldöztek. Doszpot egy egész éjszakán keresztül feküdt a répakazalban, figyelve a mecsekiek minden mozdulatát; Reggel úgy látszik, hogy valami parancsot kaptak, mert átmentek a mecseki erdőkbe; November 22-én szabó István már kimerült az állandó őrségbenállástól és Demkó elvtárs kérésére egy szál pisztollyal a zsebében lóháton nekivágott az útnak, hogy majd Bükkösdön kipiheni egy kicsit magát. A nappal el is telt beszélgetéssel, rádióhallgatással. Este, lefekvés előtt, ügy negyed tíz felé egyszercsak beront a szobába Demkó elvtárs felesége: —• Szabadság majorban folyik a csata! Ide hallatszik a fegyverropogás; ((Folytatjuk,!
