Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-17 / 166. szám

< A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1957. JÚLIUS 17. Műsoros-est lesz július 18-án, csütörtö­kön délután 6 órákor a Doktor Sándor Művelődé­si Házban, a megyei és a városi nőtanács, a Haza- ■ fias Népfront, és a KISZ közös rendezésében. A műsoros-est bevételét a disszidált gyermekek ha­zahozatalának anyagi tá­mogatására fordítják. A műsor keretében fellép­nek a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészei, az üzemi tánccsoportok és a Pécsett tartózkodó szovjet kom- szomolista fiatalok. Július 25-én kezdődnek a gyermekbénulás elleni védőoltások Az NB II. sorsolása Virágzó termelőszövetkezeteket! Minden kommunista szent kötelessége, hogy kérlelhetetlenül harcolion a párt sarainak egyséyéért Közlemény a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének a Csehszlovák Köztársaságban tett látogatásáról MOSZKVA: (TASZSZ) A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kor­mányának meghívására 1957; július 9-től július 16-ig baráti viszontlátogatáson a Csehszlo­vák Köztársaságban tartózko­dott a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége. A küldöttség csehszlovák meghívásra utazást tett az or­szágban — hangzik a közle­ményben; Csehszlovákia dolgozói me­leg szívélyességgel üdvözölték szovjet vendégeiket; A szovjet küldöttség nagy megelégedéssel állapította meg, hogy Csehszlovákia dol­gozói a népi hatalom éveiben Az üdülői vendéglátóipar helyzetét tárgyalja meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága július 18-án, csütörtökön reggel 9 órakor ülést tart a megyei tá­rnics 1. emeleti üléstermében. Az ülésen Jakab Sándor, a pénzügyi osztály vezetője az a dóbevételi tervek teljesítésé­ről számol be, majd Jozifek J ános, a kereskedelmi osztály vezetője ismerteti az üdülői v endéglátóipar helyzetét. Ez­után Lukács Antal végrehajtó bizottsági tag az állattenyész­tés helyzetét, ismerteit. knmtagasió eredményeket éle­tek el a népgazdaság és a kultúra fejlesztésében, a la­kosság életszínvonalának emelésében és a nemzetiségi kérdés lenini szellemű meg­oldásában. A megérdemelt te­kintélynek és a dolgozó töme­gek támogatásának örvendő Csehszlovák Kommunista Párt vezetése alatt megerő­södött az onszág népeinek a Nemzeti Arcvonalban megtes-. tesülő megbonthatatlan egy-í sége. A szovjet küldöttség látoga-I tása során találkozott Cseh ~ Szlovákia párt- és állami ze tőivel; A tárgyalások a testvéri barátság és a teljes megértés szívélyes és közvetlen lég­körében folytak. A tárgyalások során eszmét (Folytatás a 2 oldalon.', Kétéves színjátszó akadémia A népművelési intézet két­éves színjátszó akadémiát in­dít ez év őszén, hogy a legma­gasabb színvonalon biztosítsa a színjátszó mozgalom veze­tőinek szakmai és művelődés­politikai - képzését. A hallga­tók az első évben egységes te­matika szerint, elméleti szak­előadók és szakvezető taná­rok gyakorlati irányításával végzik tanulmányaikat. A fel­vételkor és a tanulmányi idő minden félévének végén ros­tavizsgát tartanak. 1958 őszén, kizárólag vidéki jelentkezők részére megindítják a levele­ző tagozatot is, hogy a külö­nösen vidéken nagymérvű szakemberhiányon enyhítse­nek. A V I I K TE IC TE X V TL-t, i Ez a szovjet népművész a VIT-re készít ajándékot, díszes vázát, hogy átadhassa a világ minden tájáról összcsereglő fiatalok egyikének. Pályázat a Magyar Tanács- köztársaság 40. évfordulójára A Magyar Tudományos Aka­démia, az Akadémia történet­tudományi intézete és az MSZMP Központi Bizottságá­nak Párttörténeti Intézete a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójára pályázatot hir­det. A pályázat egyik célja, hogy önálló kutatáson alapulva fel­dolgozzák a tanácsköztársaság valamely eddig kellően fel nem tárt részkérdését. Kitel­jed a pályázat a tanácsköztár­saság helytörténetének, a helytörténet egyes részletkér­déseinek feldolgozására, to­vábbá a helytörténeti doku­mentumok — feldolgozás nél­küli — összegyűjtésére. A pályázók a témát szaba­don választhatják. .Munkájuk elősegítésére 55 kérdést fel­ölelő javasolt tematikát állí­tottak össze. ve­JBefejeződtek a felvételi vizsgák a Pedagógiai Főiskolán Az elmúlt hetekben izgatott arcú fiataloktól hemzsegtek a pécsi Pedagógiai Főiskofla folyosói: júniusban vizsgáztak az elmúlt tanév hallgatói, jú­lius elején pedig az első évre jelentkezők tettek felvételi vizsgáit. Vajon hogyan zárult ez a nehéz, az ellenforradalmi eseményektől megzavart tanév a főiskolán? Mudik Pál, a tanulmányi osztály megbízott vezetője el­mondja, hogy bizony sok ne­hézséggel kellett mind a ta­nároknak, mind a hallgatók­nak megfcüzdemiök; Az ellen­forradalom miatt a II; félév programja zsúfolt volt, hiszen az első félév mulasztásait is pótolni kellett. Emellett, ha nem is döntő mértékben, de mindenesetre kedvezőtlenül hatott a főiskolai oktatókra, hallgatókra és az ügyintézésre az a tény, hogy huzamosabb ideig komoly harcok folytak a pedagógiai főiskolák léte és nemléte körül. Ennek követ­keztében a főiskola életét sza­bályozó alapvető rendeletek is megkésve érkeztek a mi­nisztériumból. A III. évesek helyzetét az is nehezebbé tet­te az eddiginél, hogy a há­rom éves képzésre való átté­rés következtében ők voltak az elsők, akik államvizsgájuk második részét nem a gya­korló év elvégzése után tet­ték le, hanem a III. év végén egyszerre tették le a teljes államvizsgát, s így a vizsga- időszak számukra a szokott­nál zsúfoltabb volt; Milyen eredménnyel zá­rultak ennyi nehézség köze­pette a vizsgák? A vizsgákon teljes értékű feleleteket követelték a taná­rok, az eredmény mégis meg­nyugtató. — válaszolta Mudik Pál. — Igaz, a bukások szá­ma valamivel több, mint az elmúlt évben volt, a kari át­lag azonban jobb: a tavalyi 3,8-cal szemben az idén 3,86 a tanulmányi átlag. Különösen a III. évesek vizsgáztak igen szépen. Komoly felkészültsé­gükön meglátszott a főiskola hároméves oktató-nevelőm un- kájának eredménye; Hányán kérték felvételű-! keit az első évfolyamra?! Nem befolyásolták kedve-l zőtlenül a jelentkezéseket a[ főiskolák megszüntetéséről! terjesztett hírek? Az első évfolyamra összesen; 193 hallgatót vehetünk fel, a; felvételt kérők száma pedig! 627 volt. Bár a megszüntetés-! ről elterjedt hírek sok zavart; okozitak, hiszen nem győztünk; választ adná a napról-napra! aggódva érdeklődő szülőknek; és jelölteknek, főiskolánk és a; tanári pálya immár olyan- népszerű, hogy a zavaró kö-i rülmények ellenére is több; mint háromszoros túljelentke-; zésről számolhatunk be. A fel-! vételi vizsgák befejeződtek, a! jélenifkezők túlnyomó többsége; komoly felkészültséggel je-; lent meg ezeken. A felvételi- bizottság most dönti él, hogy! a pályázók közül kik bdzo-J nyúltak a legérdemesebbek-; nefc ■ A főiskola tanulmányi osz­tályán serény munka folyik, de a folyosókon, a parkban már nagy a csend. A hatalmas épületben elült a zaj, üresek az előadótermek, a könyv­tárak, a laboratóriumok és a diákszálló. A III. évesek a napokban kapják meg kine­vezésüket az első állomás­helyre, a volt I. és II. évesek pedig úrbtörővezetó táborok­ban, KISZ-fáborokban vagy éppen otthon pihenik ki a ne­héz év fáradalmait. Egy újítás — 100 000 devizaforint érkező újítási ja­vaslatokról. Az újítók kedvét fokozza az is, hogy ez évben a beérke­zett újítások na­gyobb százalékát vezették be a ter­melésbe, mint ta­valy. Időszerű kér­dés, miután az újí* tómozgalom már sokéves múltra te­kinthet vissza: akad-e még újítani- való ma is? Az élet azt mu­tatja, hogy bőven van még újítani- való ma is. Egy-* egy jó ötlettel ma is lehet százezer­forintos megtakarí­tásokat elérni. Egy példa: Dohr Richard művezető újítása. Olyan egyszerű, hogy bárkinek eszé­be juthatott volna az ötlet. (Csakhát nem jutott.) Az exportszigetelőket már régóta reke- szes .ládákba cső magolták. Egy lá­dában tíz rekeszbe, tíz szigetelő került. Dohr Richard mű­vezető újítása sze­rint most nagyobb ládákba csomagol­ják a szigetelőket. A ládákban tíz re­kesz van, de mindT egyik rekeszbe két szigetelőt ’ tesznek. Nem nagy dolog. Mégis százezer fo­rintos megtakarítást jelent! Mégpedig devizaforintban, mert hiszen a láda- gyártásra használt faanyagot jórészt importálnunk kell. Talán ez az egy példa is bizonyítja, hogy az újítások kora még koránt­sem járt le. Az újí­tókon múlik, hogy s mint használják ki a meglévő lehe­tőségeket* Az év eddig el­telt időszakéban a Porcelángyárban ke vesebb újítás szü­letett még, mint az elmúlt év hasonló időszakában. De ez a helyzet remélhe­tőleg hamarosan megváltozik. A kö­zelmúltban meg­jelent újítási ren­delet ugyanis igen kedvezően szabá­lyozza az újítások­kal kapcsolatos el­járásokat. így töb­bek között az újító szerződést köthet a vállalattal, amely­ben megszabják az újító és a vállalat kötelezettségeit és az újítás bevezeté­sének határidejét, valamint rögzítik az újításért járó ösz- szeg nagyságát. A porcelángyárban is szerződések készül­nek a jövőben be­'■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■•aBBBaBBBaBaaaaaBBaaaaBaaBaaBaBaBaBaBaaBBBBaaaaaaBaaaaaaaaaaaaattaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaa|aaaBBBaBBBBaaBaBaBBBaBBBaaBaaBaBa A cipő és gyümölcs SZERELMESE Megkezdődtek a magyar-nyugatnémet árucsereforgalmi tárgyalások Tanulmányfej. Napbarnított arc, magas homlok, rajta négy életbarázda. Behavazott, fehér haj és ősz Clemenceau-bajusz. Az orron barna keretes szem­üveg, mögötte csillogó, apró szempár. S az egész arc nyu­godtságot, kiegyensúlyozottsá­got tükröz. Ha szobrászművész lennék, modellnek használnám fel. Ró­la mintáznám meg a „boldog, megelégedett öregség’’-et. Jobb jelzőt nem is találhatnék erre a nyolcvanegy esztendős pécsi kisiparosra, aki nem az emlé­kekből, hanem még ma is a kétkezi munkából él. „Szeretni kell a munkát — mondja Mar- kotány Miklós cipészmester —, mert munka nélkül nincs élet. Mi pedig élni, al­kotni akarunk.” Alkotott. Félév­századon át mást sem tett, mint al­kotott. S a „tisztes magyar kisipar­nak” belföldön, külföldön egyaránt hírnevet szerzett. Az egykori pvlös- kel, zöldkötényes kis suszter­inas, aki Balatoniüreden Blaha Lujzának szállította le kijaví­tott cipőjét, 1905-ben Pécseit önálló cipészmester lett. ÉS ke­ze alól olyan remek cipők ke­rültek ki, amelyekért kitünte­téseket: okleveleket, érmeket kapott. 1905-ben a pécsi cipészipari szakkiállításon aranyéremmel, 1907-ben a pécsi országos ki­állításon ezüstéremmel tüntet­ték ki. 1908-ban pedig a győri cipészipari ,szakkiállításon egyedül ő kapott aranyérmet. És amikor Rómában megren­dezték a világkiállítást, Mik­lós bácsi egy művészien kidol­gozott félcipőt és egy puha­szárú, kívülvarrott lovagló- csizmát küldött el. Ezzel nyer­te meg az olasz nagydíjat, a „Grand premio"-t. Nemcsak erről hírneves Mar- kotány Miklós. Arról is, hogy 1908-ban —i Budapestet is meg­előzve — az országban legelő­ször ő vezette be a tanoncok ipari rajzoktalását. És ez az Ausztriát, Franciaországot, Svájcot megjárt cipészmesier félévszázados működése alatt mintegy huszonöt-harminc ci­pészipari tanulót, segédet ne­velt fel. Közülük sokan kül­földön mint önálló iparosok is megállták helyüket, mint pél­dául: Nasztázovics Dezső Pá­rizsban, majd az Amerikai Egyesült Államokban, Haucke Berlinben, Palkovics Párizs­ban ... Tanító-nevelői munkás­ságát, kisipari tevékenységét nemcsak tanítványai ismerték el, hanem a kisiparosok szer­vezete: a KIOSZ is. önálló kis­ipari tevékenységének 50. ju­bileuma alkalmából, ez év ta­vaszán, a KIOSZ díszoklevól- lel tüntette ki és meleg ünnep­lésben részesítette, Pedig nem híve a zajos iln- nepeltetésnek. A csend, a nyu­galom, a gyümölcsös és szőlős­kert az ő igazi birodalma, Napi munkája után, szabadidejében sem pihen, hanem bálicsi gyü­mölcsösében és szőlőjében fog­lalatoskodik. 1937—38-ban mén Hollandiába is szállított őszi­barackot. A gyümölcstároló falán egy­más mellett sorakoznak a gyü­mölcstermelésben elért ered­ményeiért kapott oklevelek. Az 1934. július—szeptemberben megrendezett gyümölcskiállítá- son elismerő oklevelet kapott. Ugyancsak elismerő oklevéllel tüntették ki 1935-ben a szep­tember 6—8-a között Pécsett megrendezett gyümölcs-szötő- bor-virág- és mézkíállit&son, 1938-ban pedig a Magyar Kül­kereskedelmi Hivatal arany­éremmel és oklevéllel jutal­mazta a IX. Pács-Baranyai gyümölcskiállításon bemutatott gyümölcsért és szőlőért. Filmszerűen peregnek le előtte a dátumok, események, emlékek. Néha összeizevésőd­nek benne az évszámok, a ne­vekre is már csak halványan emléksziki De testtartása még délceg, meghazudtolja nyolc* vanegy éves korát\ PUSZTAI JÓZSEF \Bulganyin és Hruscsov visszaérkezett Moszkvába a m I London: (MTI) Hírügynök- !ségi jelentések szerint a moszk ;vai rádió közölte, hogy N. A. ■Bulganyin cs N. Sz. Hruscsov ■kedden a csehszlovák fővá- ■rosból repülőgépen visszaérkc- Izett Moszkvába. . B a ^ a I n barátság jegyiben a E Július 6-án a Keltető Vál­lalat aktíváinak kezdeménye­■ zésére,' a Határőrség és a III. ! kerületi pártcsoport rendezé­si seben kedves ünnepély zajlóit ■le a III. kerületi pártházban. I Talán a szokásos módon csa- !ládi estnek lehetne leginkább ; nevezni, pedig annál sokkal •többet jelentett. Mintegy 30 ■ szovjet elvtársat hívtak meg a ■8 órakor kezdődő estre. Volt •aki kicsit szorongva várta, /vajon milyen lesz a hangulat, ; hogyan válik be ez az új kez­■ deményezés. Az eredmény ! várakozáson felüli volt. A ; résztvevőknek sokáig kedves ; emlék marad ez a baráti lég­■ körben lezajlott, sok-sok ked- ! vés jelenettől tarkított est. magyar részről Nyerges János kereskedelmi főtanácsos, né­met részről dr. Steidle minisz­teri tnácsos vezeti. Július 16-án Bonnban tár­gyalások kezdődtek az 1957 második félévi magyar—nyu- jgat-német árucsereforgalom rendezéséről, A tárgyalásokai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom