Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-14 / 164. szám

VtLÄG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK! OUNMTÜII A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1957. JÜL. 14. a. csohoh ojMpkámk Arat a falu A napokban beborult az ég, megjött a várt eső, amely megöntözte a fonnyadni készülő kukoricát és a többi nö­vényt. Kellett az eső, nagyon kellett. A földet művelők szíve örült, de szemük az utóbbi két napban az égboltot kémlelte már. Kiderül-e? Meddig tart az esős idő? S ag­gódva gondolnak arra, hogy mi lesz a még learatatlan gabonával, ha több eső lesz, mint kellene. Volt és van ok az aggódásra, mert a gabona betakarítása még nem kész. Lábon áll még annyi, hogy egy hét verejtékez munkája rendezi majd kévékbe, keresztekbe. Most, hogy bepillantunk idei aratásunk számaiba, a pillanatnyi helyzetbe, találunk olyanokat, amelyek köz- érdeklődésre tarthatnak számot, amelyek nemcsak a fal­vak dolgozóit érdeklik, hanem szinte minden élni akaró embert. Mindenekelőtt a legfontosabb kérdés: milyen a gabo­natermés? Szaknyelven szólva: jó közepes. Ártott-e a hir­telen jött nagy meleg az érőben lévő gabonának? Gyor­sította az érést, de kissé besült. Még csak becslések van­nak, hogy mennyire befolyásolja ez a terméshozamot, de az aratást előrébb hozta. Az elmúlt évek aratásainál a szemveszteségről sok szó esett különféle változatban. Néhány mondatot most is szólni kell róla. Nem úgy, hogy mi magyarázzuk az aratás megválasztásának helyes időpontját. Ezt tudják a szakemberek, a dolgozó parasztok. E téren nincs is prob­léma. Túlérésből származó szemveszteséget még nem ta­láltak a megyében, de találtak másmilyent. Szokás-e, vagy nemtörődömség, de általános jelenség, hogy a tarlót nem gereblyézik össze és az elhullott kalászok kárba- vesznek. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya néhány helyen próbamérést végzett. Mit tapasztalt? Antalszállá- son 8, Mozsgón 7 százalékos szemveszteséget állapított meg. Azokon a helyeken, ahol a gereblyézést is elvégez­ték, átlagosan 2.3 százalék szemveszteséget tapasztaltak búzánál Nagy különbség ez. A gereblyézés elmulasztásának okát kutatva, azzal az indoklással találkoztak, hogy sertésekkel akarják feletet­ni az elhullott szemeket — nem éri meg a fáradságot. Egy bizonyos, hogy e szemlélet miatt számottevő gabona vész kárba. De érdekes módon, az elhullott kalászok ser­tésekkel való feletetésének érvét hozták fel akkor is, amikór azt kutatták, hogy miért halad csak rendkívül lassú ütemben a tarlóhántás. Ügy mondták, hogy először feletetik, s majd utána következik a tarlóhántás. Erről csak annyit, hogy a kettő nem akadályozza egymást: tarlóhán­tás után is (amennyiben tárcsával végzik) fel lehet etetni az elhullott kalászokat. • Tarlóhántás. Ez a fontos munka — ezt is tapasztal­ták a szakemberek — még nem idegződött be a falvak dolgozóiba. Annyira nem, hogy idén ezt a munkát a ter­melőszövetkezetekben ingyen végzik a gépállomások, és csak nagyon kevesen veszik igénybe. Viszont láttak nem is egy helyen ekével tarlót bántani, amit viszont meg kell fizetni és bármilyen furcsán is hangzik: kidobott pénz. A tárcsa is megteszi ugyanazt, amit az eke, s nem kerül pénzbe.. Nem is olyan régen az aratási képek még úgy ideg- ződtek az emberek tudatába, hogy található e munkánál kaszás, marokszedő, kötöző. Ma már gépekkel bővült e kép, kombájnokkal, arató gépekkel. Milyen eredménnyel segítik most az aratást? Az eredmény a tavalyihoz képest még gyenge. Július 10-i állapot szerint egy aratógépre 40, egy kombájnra 16 kát. hold gabonaaratás jut a megyé­ben. Kevés. De kevés volt a szerződéskötések száma is. A gépállomások kombájnjainak egy része az állami gaz­daságokban dolgozik, segíti a gabonát és borsót betaka­rítani. Falun e napokban sok egyénileg dolgozó paraszt meg­gondolva magát, azon igyekszik, hogy géppel arattassa le gabonáját. Sajnos, ennek nem minden esetben tudnak eleget tenni a gépállomások. Az ilyen utólagos kérések sok zökkenőt okoznak a gépállomások munkaszervezésé­ben és sok türelmetlenséget, háborgást az egyénileg dol­gozó parasztok között. A gépállomások megyei igazgató­ságán kijelentették: akinek szerződése van a gépállomá­sokkal, annak a munkát a legrövidebb időn belül elvég­zik és a lehetőségekhez mérten kielégítik az utólagos igé­nyeket is. Ezt tudjuk üzenni Tankovics Sándornénak So- mogyviszlóra és másoknak, akik azzal a kéréssel fordultak hozzánk: „Segítsünk nekik, hogy mielőbb aratógépet kap­janak a gépállomásról”. A jövő évi kenyér már-már mindenütt beérett. Re­méljük, rövidesen aratása is elkészül és az időjárás sem lesz mostoha. Dolgozik, verejtékezik a falvak lakossága, hogy mielőbb biztos helyre kerüljön a gabona. S utána nekifog, hogy jusson a kenyér mellé hús, bor. Ennek az ideje is elérkezik. A Toriyogó 30 kúiio 11 ezer köbméter vizet ad naponta Napirenden lévő kérdés a pécsi vízhiány. Mindenki tud­ja, hogy Pécs vízellátása évek­kel elmaradt a város fejlődé­sétől és aggodalommal figyeli az ezzel kapcsolatos dolgokat. Mennyi vizet ad a városnak a Tortyogó harminc kútja? A kérdésre Gál Sándor, a tor- tyogód telep vezetője vála­szolt: — Naponta 10—11 ezer köb­méter vizet adnak kútjaink. Telj.e6 kapacitással termelünk, mert tudjuk, hogy a városban ennél sokkal több is elfogy­na. — Igaz ugyan, hogy több vizet termelünk, mint tavaly, de nagyobb a fogyasztás is. Az a 6—700 köbméter víz, amit az idén bekapcsolt há­rom kút ad, el is fogy az új. lakásokban; — Mi mindenesetre azon leszünk, hogy a megszokott mennyiséget pontoee» szol­gáltassuk. lesirtaell a Salk-vaccinál szálú repülőgép Szombaton délután 18 óra­kor megérkezett a ferihegyi re­pülőtérre a Salk-vaccinát szál­lító repülőgép. A rakományt az egészségügyi minisztérium és a MED1MPEX kiküldöttei átvet­ték. A francia nép nemzeti ünnepe A francia nép nemzeti ünne­pe alkalmából Nagy Dániel, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnökhelyettese táviratban üdvözölte René Cotyt, a Francia Köztársaság és a Francia Unió elnökét. Állami gazdaságaink Megalakult a Hazafias Népfront pécsi irécsoportja Pénteken este a Hazafias Népfront Megyei Bizottságá­nak meghívására harminckét ró gyűlt össze a megyei ta­nács kultúrtermében, hogy megalakítsa a Hazafias Nép­ront írócsoportját. Az ülést Fauszt Imre elv- áns, mint korelnök nyitotta meg, majd Mészáros Ferenc elvtárs számolt be arról, hogy miért vált szükségessé annak- dején az írószövetség és vele pécí# csoport feloszlatása. 3591 holdon learatták a gabonát Elmondotta, hogy az írócso­port a feloszlatás időpontjában lényegében elvesztette már írócsoport jellegét és inkább az írószövetség néhány ellen­séges beállítottságú tagjának vezetése alatt tevékenykedő, a munkashatalommal szemben­álló politikai szervezethez ha­sonlított. Az írócsoport tag­jainak többsége azonban, mi­helyt az októberi ellenforra­dalommal kapcsolatos problé­mák tisztázódtak, kifejezte azt a szándékát, hogy a Magyar .Szocialista Munkáspárt irány­vonalának megfelelően, a szo- j cializmus további építése ér­■ «lekében dolgozni kíván. Ezért ■ a® írók egy szűkebb csoport- • ja előzetesen megbeszélése- Iket folytatott egy új, ellenfor­■ radalmi törekvésektől men- Fölöp Rudolf (Görösgali Al- jtes, őszinte segítőszándékú lami Gazdaság) 17 vagonnal, -csoport létrehozására. hogy Az aratógépkezelők verse- ! ezzel az alkotó munka szerve- nyében Bognár Gyula (pécsi S ^eti kereteit is megteremtsék. Állami Gazdaság) vezet 140 : A beszámoló után Lemle holdas teljesítménnyel, 2. Dá- -Géza elvtárs ismertette az elő- vid János (Bikái) 125 holdas jzetes megbeszéléseken szüle- teljesítménnyel, | tett határozati javaslatot. A jelentik: beszámolóhoz és javaslathoz Gyenis József elvtárs szólt hozzá, majd az alakuló ülés részvevői nyílt szavazással egyhangúlag elfogadták a ha­tározati javaslatot, ezzel meg­szavazták a csoport megalaku­lását is. Az írócsoport határozatának szövege: HATÁROZAT A Hazafias Népfront Bara­nya megyei Bizottsága írócso­portjának alakuló ülése a kö­vetkezőket határozza el: T A pécsi írók. költők és -*-• kritikusok, akik a dol­gozó nép szolgálatában, a fej­lődés és haladás segítését tartva legfontosabb feladatuk­nak, dolgozni, alkotni kíván­nak, s ennek előfeltételeként elengedhetetlennek tartják, hogy olyan fórumot, illetve szervezetet hozzanak létre, amely ezt lehetővé teszi, el­határozzák, hogy a Hazafias Népfront keretében irodalmi csoportot hoznak létre. (Folytatás a 2 .oldalion.) Állami gazdaságainkban ed­dig 3591 holdon aratták le a kenyérgabonát, ami az összte­rület 24,1 százaléka. Takar­mánygabonát 7253 holdon vág­ták le (80,7 százalék), a bor­só aratásával eddig 3751 hol­don végeztek, ami az összte­rület 97,5 százaléka. Gabona­félét kombájnnal 3582 holdon,. aratógéppel 5380 holdon vág­ták le. A borsóféléket is gé­pekkel aratták mégpedig U« holdon. A kombájnosok versenyé­ben Kovács Ferenc vezet 28 vagonos teljesítménnyel, 2. Máris József (Bikali Állami Gazdaság) 23 vagonnal, 3. Tóth József (Görösgali Álla­mi Gazdaság) 19 vagonnal, 4. Naponta 500 sertés hizlalására kötnek szerződést a megyében A megye területén e hó­nap másodikén osztották szét a szerződésikötési nyomtatvá­nyokat. Az állatforgalmi vál­lalat szakemberei azt mond­ják, hogy meglepően jól bevál­tak az új szerződéskötési fel7 tételek. Naponta átlag<2san, 50Ó [sertés hizlalására kötnek szer- jződést. Pénteken pedig még lennél is- több, 664' sertéshizla-' ílásra kötöttek szerződést.1 I . , I Ezt egyrészt az okozza, hogy jkét-három forinttal emelke- idett' egy kiló hús felvásárlási |ára. Egy 550 kilós extrém ti- jnóért például 9350 forintot fi- jzet a vállalat. Ilyen összegért |még soha nem adhatták el ál­lataikat a gazdák. | A kedvező árak mellett [azonban nagyban segíti a Szerződéskötést a begyűjtési [rendszer eltörlése. A gazdák, [látják, hogy sokkal haszno­I % sabb, ha takarmányukat a sertéshizlalásra fordítják, mert így nagyobb összeget kapnak érte. Különösen az esőzések után jndul majd meg.. nagy ütemben a szerződéskötés. Ugyanis az a helyzet, hogy kalászosokból jó közepes ter­més van a megyében, emellett kukorica is lesz bőven. Olció lesz a takarmánygabona, a kukorica, a szerződéses ser­tések ára pedig változatlan. Ezért az állatforgalmi vál­lalat emberei megerőltetés nélkül legalább 50 százalékkal túlteljesíthetik szerződéskötési tervüket. Pedig már abban az esetben is bőven lenne hús, ha csupán a tervet teljesíte­nék. Néhány év múlva hatszáz holdon hektószámra főzik majd állami gazdaságainkban a pálinkát. Hektószámra, mert csak a Bólyi Állami Gazdaság babarci kerületében 150 hol­don mintegy 19 ezer beszter­cei szilvacsemetét ültettek el idén. A Siklósi Állami Gazda­ság gyűrűspusztai üzemegysé­gében pedig 300 holdon terve­zik szilva ültetését. .■ A nagyüzemi termeléshez: nagyüzemi feldolgozó „műhe-j lyeket” is létesítenek. így a babarciak hamarosan hozzá­fognak a szeszfőzde, és mel­lette hatalmas cefremedence építéséhez. A szilvából hatal­mas üzemben ínyenc csemegét készítenek. Félig megaszal­ják a szilvát, majd kibökik a magját és helyébe egy ge­rezd diót vagy mandulát tesz­nek. A szilva ezután vissza­kerül az aszalóba és összeérik a dióval, mandulával. Igen kedvelt csemegéje ez a nyugati Mennyi eső esett? : Míg a hónap elején a rek- kenő hőség fullasztotta az em bereket és gyorsan érlelte a termést, addig 11-én monszun légáramlat tört be hazánkba. Július 11-én a Misina tetői meteorológiai állomáson már bőséges csapadékot mértek és 11-töl 13-a reggelig összesen 17,4 millimétert mutattak ki a műszerek. 12-én reggel 5,6, es­te pedig 6,9 mm csőt mértek. Ugyanakkor a repülőtéri meg­figyelő állomáson 11-én 6,2 milliméter, 12-én 9,3 millimé­ter csapadékot jeleztek a mű­szerek. A 13-i (szombati) zá­poresőt 7—8 milliméterre be­csülik, a pontos adatokat csak vasárnap reggel mérik le. Október 23. után a pécsi fű­tőhöz ban is minden erőfeszí­tést megtettek az ellenforra­dalom kóborlovagjai ás szél­kakasai, hogy sírba tegyék a pártszervezetet, a szakszerve­zetet és természetesen a mun- kaversenyt. Mert az ellenfor­radalom vezéreinek és altiszt­jeinek szemében ez a három dolog jelentette a legfőbb szál­kát. Döme Pál néhai föinté- ző, Csabafi András az első­számú ellenforradalmi han­gulatkeltők bizony belehar­sogták egy párszor a mozdonyok csendjétől csarnokba: nekünk nem kell párt az üzembe, nem kell munkaverseny, elég volt a szi­polyozásból! De hát régi köz­mondás már: a kutya ugat, a karaván halad. Igen halad. Döméék eltűn­tek már a porondról, nem sir utánuk senki, nélkülük job­ban megy a munka. Újra él a pártszervezet, él a KISZ és újra kibontakozóban van «• mun kaverseny. Az üzemi bizottság irodájá­ban már egy dossziéra való munkaversemjszerzödés van aláírva, a csarnokban ki van már függesztve a KlSZ-fiata- lok munkaversenyfelhivása. Sok helyen és sok esetben előfordult október előtt, hogy a munkaverseny önkéntessége csak amolyan hivatalos ön­kéntességgé vált. Hiba volt. A most kialakuló fűtőházi munkaverseny azonban egé­szen más alapon jött létre. Nem szólítottak fel senkit, hogy versenyezzen. Nem is plakátozták ki a felszólítást. Az emberek mégis elkezdtek versenyezni. Először Pál János és Her-, kihűlt bai Ádám mozdonyvezetők ir- ásitó ták alá versenyvállalásukat. Maguktól mentek az ü. b. iro­dába. Vállalás: a 328.008 sorszá­mú mozdonyon öt százalék szénmegtakarítást, öt százalé­kos javítási költség csökken­tést érnek el és tizennégy ezer kilométert futnak két mosás között. Herbaiék után jöttek a töb­biek. K. Szabó József és Bar- tus János a 326.459 számú tar­talékmozdony vezetői már hat százalékos szénmegtakari- tást. vállaltak. Győri Kiss — a többszörös sztahanovista — és Andocsi János is aláírták vállalásukat. 424.293 számú mozdonyukkal egyebek mel­lett 16 ezer kilométert fut* nak majd két mosás között es 10 százalékos túlsúllyal to­vábbítják majd szerelvényei­ket. A KISZ-tagök is sorompóba léptek. A 342.095 gépen már fenn is van a KISZ-jelvény. A 424.262-re most készül, ök is versenyben állnak. De ver­senyben áll már Arató Fe­renc a szocialista munka hő­se is. Igaz, nem mozdonyon teljesít már szolgálatot. ha­nem motorvonaton, de hát ott is verseny a verseny. Rajtuk kívül még sokak ne­vét lehetne felsorolni, A moz­donyvezetők többsége már a versenyzők között van. Június 11-én írták alá az első versenyvállalásokat, az eredmény máris kézzelfogható. A fütőház 14 százalékos szén- megtakarítást ért el és nem ritka a mozdonyvezetőknek kifizetett 6—800 forintos szén■> prémium. A kibontakozó verseny új vonása, hoav maauk a verseny zök érfét'»W a verseny eredj menyét, és ítélik oda a győ4 zelmi pálmát a győzteseknek. 150 hohlon « J " ' i 19000 ssilvacsemetel ■ ■ államoknak. Németországnak, • Franciaországnak és Anglia- S nak. A babarcnak a besztercei j szilva mellett még 120 hold ■ kajszibarackot és 30 hold j őszibarackot is telepítettek ! idén. összesen mintegy 350 j vagon gyümölcsre számítanak, } ha a hatalmas gyümölcsös tér- ■ more fordul. I ■ Újra él a munkaverseny a pécsi futohazban

Next

/
Oldalképek
Tartalom