Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-13 / 163. szám

1957. JŰLIUS 13. NAPLÓ 3 A pártmunka hétköznapjai Végletek nélkül Amikor KISZ-szervezeteink összetételét vizsgáljuk, két vég­lettel találkozunk. Az egyikre talán — a tegnapi számunk­ban már megemlített — Hús­ipari Vállalat szolgáltatott a legjobb” példát, ahol a 27 ta­gú szervezetbe a pártszervezet csak egy kommunistát, a tit­kárt delegálta. Nem kétséges, kissé gyanakodva fogadnánk, ha e vállalatnál azt állítaná valaki, hogy náluk a KISZ a párt eszmei és politikai veze­tése alatt álló tömegszervezet. Ennél azonban sokkal gyako­ribb a szektás véglet. Leg­alábbis erre intenek hímünkét a pécsi járás tapasztalatai. 62 községe, 3 gépállomása és egy állami gazdasága van a járás­nak, öt nagyobb üzemegység­gel, és csak 19 KISZ-, illetve 12 EPOSZ-szervezetet találunk e nagy területen. A három gép­állomásnak — amelyet a mun­kásosztály előretolt bázisának neveznek — egyetlenegy ifjú­sági szervezete sincs. Vajon miért? — kérdezhet­nénk. — Öcsárdon például nincsenek fiatalok? Vannak élnek, egyikük hamarosan el­indul a VlT-re is, csakhát... Két 'hónapja alakult meg a KISZ előkészítő bizottság és „előkészületek” azóta is tnr- tjriak. Előbbre még nem jutot­ták, mert a gépállomási párt- szervezet kissé „balosán” nyúlt a dologhoz és azt szeretné, ha a kiszjsték többsége kommu­nistákból állna, vagyis amolyan kis pártszervezet lenne. Tagadhatatlan, nagyon he­lyesen gondolkoznak, amikor azt állítják, hogy a KISZ-nek minőségében különböznie keil elődjétől, ezért nem adhatjuk ki ismét az „egymilliós ifjúsági szervezetet!” jelszavát, mert úgy járnánk, mint az elmúlt években jártunk. Igaz ez, de azért nem szabad a „traktor” túlsó oldalára átesnünk! Mert ha az ócsárdi KISZ többségében kommunistákból áll, vajon kik lesznek azok, akik a hosszú cokban megöregedett vete­ránok helyébe állnak majd? Az ifjúkommunisták? Rend­ben van, de kik állnak az ifjú­kommunisták helyébe' Az ócsárdi elvtársaknak a Követésre méltó példa Levelet kaptunk Takács Fe­renc elvtárstól; a szászvári bá­nyaüzem párttitkárától, A kö­vetkezőket írja: Az üzemi és községi pártszervezet nemrég pártna­pot tartott Endrei József bánya- mester elvtárs előadásával. Endrei elvtárs részletesen és helyi példákkal bizonyítva be­szélt az ellenforradalomról, majd a gazdasági kérdésekre tért át. Ezután került sor az „így történt" című film bemu­tatására. Talán még egyszer sem gyűlt össze olyan tömeg Szászváron, mint ezen a napon. A kétszáz személyes Jó Szerencsét film­színházban mintegy 230—240 ember szorongott, s körülbelül ugyanennyi az előcsarnokban és az udvar kijárati ajtói élőit hallgatta az előadást; A pártnap után közvélemény­kutatást tartottunk és megálla­pítottuk, hogy mind az elő­adás, mind a filmvetítés nagy hatással volt az emberekre. Sok tájékozatlan dolgozó előtt tisztázódtak az október! ese­mények és a párt jelenlegi po­litikájának kérdései. i, Nincs benne túlzás: az elmúlt tíz év alatt ez volt a legsikeresebb pártnapunk, Ezért a pártveze­tőség tervet készít, s a jövőben rendszeresen fog pártnapokat tartani.” Takács elvtárs leveléhez nem kell külön kommentárt írni- Csak annyit jegyzőnk meg: jó lenne, ha pártszervezeteink kö­vetnék a példájukat, s párt- napjaikat filmvetítéssel (lehe­tőleg az „így történt” című film lejátszásával) közvéle­ménykutatással és újabb párt­napok megtartásának tervével kötnék össze. munka hevében elkövetett té­vedése a harmincas évek ifjú­munkásmozgalmának egyik hi­bájára emlékeztet. Az idősebb generáció emlékszik rá: a száz és száz dicsőséges harcot meg­vívó, a nyilas pártházat, a Gömbös-szobrot robbantó, a partizánokat, a mártírokat adó KIMSZ nagy sikerei ellenére sem tudta eléggé kiszélesíteni befolyását az ifjúság különö­sen a munkásifjúság között, mert többségében csak kom­munistákat fogadott be és amo­lyan kis pártszervezet volt. Vi­gyázzunk, ne essünk újra a régi hibába! Kádár János ekdárs az or­szágos pártertekezleten foglal­kozott a KISZ-szel is. Elmon­dotta, hogy a megalakulás ide­jén helyes volt az a követel­mény, hogy csak a legöntuda­tosabb és a szocializmus ügyé­hez leghűségesebb fiatalokat tömörítette a soraiba. Ma már, a konszolidálás előrehaladása mértékében a „leg"-eket el­hagyhatjuk és elegendő az ön­tudat és a szocializmus ügyé­hez való hűség követelménye. A küldöttek derültsége köze­pette jegyezte meg Kádár elv­társ, hogy ez sem kis követel­mény. Tökéletesen egyetértünk ez­zel. „Összeházasítás“ vagy új gépek? Zetorra szerelt műtrágyaszóró gép. házilag készült egyik ál­lami gazdaságban Az utóbbi években külö­nösen sok szó esik a szaksaj­tóban a mezőgazdasági mun­kák gépesítéséről. Számos he­lyen tartanak bemutatókat, ahol igyekeznek meggyőzni a hallgatóságot a gépek haszná­ról és á gépesítés jó oldalairól. De bál-mennyire gyakoriak is a bemutatók és kiállítások, szakcikkek és javaslatok a va­lóságban igen vontatottan ha­lad egyes mezőgazdasági mun­kák gépesítése. Van már olyan traktorunk, mely mélyenszántó ekéket Amiért Bódén a harang zúg Bodán is végigzú­gott az ellenforrada­lom. A nagy vihar már lecsitult, deszel- lőcskéi még itt-ott lengedeznek, s van­nak, akik még min­dig nem nyugszanak. Az ellenforradalom alatt 12 pontból álló követelést készítet­tek Bodán. Szépen le is gépelték — a plé­bános úr írógépén. Mert a plébános úr ugye nem árthatja bele magát a politi­kába, de hogy írógé­pet kölcsönözzön az ellenforradalmárok­nak, az szinte termé­szetes. S az dsakülö nős véletlennek kö­szönhető, hogy a kö­vetelések többsége „egyházi jellegű”. Például: az egyházi ünnepeket nyilvánít­sák hivatalos munka­szüneti nappá, tegyék a vallásoktatást kö­telezővé, Mimdszen- tyt ismerjék el az or­szág hjvatott vezéré­nek stb. A követe­lések azonban nem valósultak meg. S ez fájt s most is fáj egyeseknek. Március 14-én es­te fáklyás felvonu­lást akartak szervez­ni, s a felvonulás honnan, máshonnan, mint a templom elől indult volna el. S a plébános úr: Oh, 6 nem árthatja magát a politikába — nyil­vánosan, inkább má­sokkal „idolgoatat". „Szervezői" taxival érkeztek, s azonnal a szószékre léptek hir­detni az „igét“. Imi­gyen: — A mi színünk a piros, fehér, zöld, s most jött hozzá a fe­kete. A fekete? Igen. Hiszen gyászolni kell, gyászolni a füstbe­ment terveket.:: — így gondolkodtak ők. Voltak, akiknek más volt a véleményük, s a felvonulás elma­radt. A „szervezők** tán elfeledkeztek a gyülekezési tilalom­ról? Valószínű, hi­szen nem először szegülnek itt 6zembe a rendelettel. Hogy ki? Csak egy példa: a község általános iskolájának alsó ta­gozatában pár hó­napja szamárköhögé­si járvány terjedt el A körzeti orvos — nagyon helyesen — a megbetegedett vagy betegséggel gyanús tanulókat meghatá­rozott időre eltiltot­ta az iskola látoga­tásától. Ám, a plébá­nos úr fittyet hány a körzeti orvos rende­letére és.;; kénysze­ríti az első áldozása oktatásra azokat a tanulókat, akiknek társaiktól való elkü­lönítését az orvos fel­tétlenül szükséges­nek tartja. Hogy így a betegséget a töb­biek is megkaphat­ják? Az igazán nem zavarja a plébános urat, hiszen „az el­ső áldozás mégiscsak fontosabb, mint a gyermekek egészsé­ge De hagyjuk a múl­tat, s nézzük hogyan „lengedezett" az a bizonyos „szellő" a napokban. Július 4-én tartot­ták meg a községben a hittanbeiratásokat. Az államnak az a véleménye, hogy aki akarja, járatja, aki nem akarja, nem já­ratja gyermekét hit­tanra. De miért ne befolyásoljuk a szü­lőket gyermekük hit­tan beírására? —gon­dolja a plébános úr. S mit tesz ennek ér­dekéiben? — Július 4-én délután két óra­kor — a beiratás ide­je alatt — megkon- dulnak a templom harangjai. Mi tör­tént? Miért zúgnak a harangok? — kér­dik egymástól az em­berek, s akik a me­zőn dolgoznak, ijed­ten sietnek haza, S harangoznak, haran­goznak véget nem érően.:: összesza­lad a falu, k kitudó­dik a harangozás oka. Ilyet sem hallottak még Bodán: harang- szóval aláfestett hit- tanbeiratást;;) De hát ez csak nem „po­litizálás"? Ugyan ké­rem, a plébános úr nem politizál. És végeredményben is: ki meri ráfogni, hogy ő húzta a harangkö­telet, — ray húz s utána kapcsolják a bo­ronát is. Vannak járva és állva silózó gépeink és műtrá­gyaszórók házi és gyári szer­kesztésnek. A mezőgazdasági gépek legtöbbjét már sorozat­ban gyártja az ipar is, csu­pán az egysíkúság veszélye az, ami miatt szót kell emelni. Míg egyes munkafolyama­tokat „agyon” gépesítettek, addig más területeken úgy­szólván az- évszázados „ha- gyomá-nyok'1 szerint dolgoznak még ma is. Nem először te­szünk említést a takarmány- növények betakarításáról. Most kísérleteznek — csupán kí­sérleteznek és saját erejük­ből — állami gazdaságaink, ho^y gépesítsék a borsó be­takarítását. Nagyon hasznos és elmés szerkezettel, illetve már meglévő és eddig másra használt géppel vágják a bor­sót; A közönséges fűkaszát eresztik a borsótáblába és utána rendsodróval összehúz­zák és kombájnnal vagy csép­lővel elcsépelik. Gyorsabb és könnyebb, de még mindig há­rom munkafolyamat lassítja és nehezíti a betakarítást; Vágni, hordani és csépelni keli, igaz mindezt gép végzi; De külföldön már nem egy sikeresen összekombinált gé­pet alkalmaznak mind a há­rom művelet együttes és gyors elvégzésére. Hosszan lehetne sorolni a mezőgazdasági munkákat — burgonya-, kukorica-, cukor­répabetakarítás, amelyeket ná­lunk eddig még nem gépesí­tettek, pedig ehhez mind&n lehetőség és feltétel biztosítva van. Nálunk is vannak kísér­letek mezőgazdasági gépek konstruálására, de ezek a kí­sérletek inkább arra irányul­nak, hogy a meglévő típuso­kat tökéletesítsék, s nem lép­nek olyan területekre, ahol még úgyszólván ugyanúgy fo­lyik náluk a munka, mint félévszázaddal ezelőtt. így született meg a zetoros kör­fűrész és a zetoros betonke­verőgép. Ne értsenek félre: nem hiba, sőt nagyon helves, hogy Pécsett ilyen gépeket gyártanak. Csupán arra sze­retnénk felhívni a figyelmet: nem lenne-e hasznosabb ezek mellett olyan új gépeket is létrehozni a jelenlegi lehető­ségek felhasználásával, melyek megkönnyítik, meggyorsítják mondjuk a takatrnányfé’ék és más mezőgazdasági növények betakarítását; Járva silóié gép a silógödör mellett álirvaailOzásra is ki­tűnően alkalmas Minden jegy elfogyott? Örömmel olvastuk a „Nép­akarat" pénteki számában, hogy az IBUSZ társasklrándu- lást indít Prágáiba, Szlovákiá­ba és Kassára. Azonnal felis hívtuk a pécsi IBUSZ hivata­lát és rendeltünk három je­gyet. imTTTmTTTTTTTTTTTTTTTmTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTrrrTTT^TTTTTTTfTTTTTTTTTTTTTTVTyTTTTTTTTTTTVrTVTTTVTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTr Mikor a napokban Görösgal felé igyekeztem; hogy meglátogassam a hí­res kombájnosokat, eszem­be futott egy középiskolai latin olvasókönyv bevezető leckéje. Az első mondata Ujy szólt: „Agricola terram arat". S alatta egy kép, a római időket ábrázolta, ami­kor a faekét inaszakadtáig rugaszkodó ló húzta s mö­götte hétrét görnyedt a ró­mai paraszt. Ma meg? Csak felül a kombájnos a gépre. Kapcsol, gázt ad s azon túl csak a nagy kormány­kereket kelt forgatnia. Min­den mást — aratást, csép- lést, szalmarakást — elvégé zi a gép helyette. Ennyit fejlődtünk húsz évszázad alatt a római kor agricolá- jától a modem idők kom- bájnosáig. S a GőrősgaR Állami Gazdaság kombájnosai — Kovács Ferenc, Tóth Jó­zsef és Fülöp Rudolf — nem fs akármilyen gépve­zetők. Az év nagy résziét a gazdaság műhelyeiben töl­tik, mert tanult mestersé- gilk a géplakatosság. Javít­ják egész évben a gépeket s idén — úgy nyár elején — elhatározták, hogy a ma­guk munkájával bebizonyít­ják: Jól megjavították a gé­peket,, lehet azokkal dolgoz­IGYEKVŐ EMBEREK ni, ha ért az ember a nyel­vükön. Így történt, hogy megüre­sedtek a gazdaság műhelyei, csak ügyeletes szerelők tar­tózkodnak bent A többiek gépre ültek és aratnak. Kovács Ferenc fögépész — jelenleg kombájnos — már 25 vagonnyit csépelt. Annyi gabona ez, hogy egy vasúti tehervonat megtellene vele. Igaz, nem1 először ül a kom­bájnon. Kétéves masina s már tavaly is vele dolgo­zott. Akkor 36 vagonnal szállítottak magtárba gépe mellől a rxmtatók. Idén? Szeretné elérni a 45 vagonos teljesítményt s vele az országos elsőséget. Nem is állt még egy percet sem a kombájnja és jelenleg a Ritics pusztai negyven­holdas búzatáblát vágja sza­kadatlan. Most a segédvezető ül a gépen, Kovács Ferenc ebéd­szünetet tart, Beszélgetünk. — Mikor kezdenek? — Napja válogatja. Leg­többször már reggel fél hat­kor megy a gép. Este meg aszerint hagyjuk abba a muMkdti- hogy púkor száll le a harmat. Mert a har­matos gabona csavarodik. Ma szép időnk van, tovább is mehetünk. —■ S a termés? — Jó. A búza megadja a 15 mázsát. — Beszéljünk valami más­ról is. Nagy a meleg, van-e valami italféle ebben a hő­ségben. — Akad. Jó a vizhordó gyerek, állandóan friss a viz a kannájában — mond­ja és mosolyog. — Csak víz van? — Akad pálinka is. Négy napra kap a csoportunk egy liter pálinkát. Éppen ma telik le a négy nap, me­gyek is hamarosan vételez­ni. Ilyen ember Kovács Fe­renc. Első a munka, aztán a pálinka, mert gondoskod­ni kell a munkásokról és csak azután a pihenés. Tóth Józsi bácsi is ha­sonlít hozzá, de csak eb­ben. Máskülönben igen szi­gorú embernek látszik, amint a kombájn kormány­kereke mellett, figyeli, ho­gyan dolgoznak a motollák. Nadrágját féllábszárig fel­gyűrte és csupasz felsőtestén vastagon ül a pelyva és a por, Naauon tüzel a nap.de meg nem állna egy percre sem. Hogyne! Mikor a ve- télytárs — Fülöp Rudi gé­pe áll, kihasználja az al­kalmat és ráver a szom­szédra. így megy ez már nyolc napja. Ha a Józsi bácsi kombájnján akad va­lami hiba, akkor Fülöp Ru­dolf rákapcsol és úgy vé­ső, a kanyarokat, hogy Jó­zsi bácsi haja az égnek áll Mondja is ilyenkor az üzemvezetőnek. *— Látod, hogy hajt, csupa bosszantásból, engem meg itt esz a méreg ezzel a géppel... Józsi bácsi már a huszadik vagon felé közeledik, míg a Fülöp Rudi a négyéves gépé­vel vagy három vagonnal le­maradt mögötte, de még így is olyan szép a teljesítménye, hogy ország előtt dicséretet érdemel érte. Dicséretet, mert idén ült először kom­bájnra, egyenesen a satupad mellől Az üzemvezetőtől a fizeté­süket érdeklődöm, mert úgy illik, hogy az igyekvő, a jó munkát jót meg is fizessék. A Tóth-munkac&apat nyolc nap alatt 6,521 forintot kere­sett. Ebből Józsi bácsit 1788 forint illeti meg. így egy nap alatt 223 forintot keresett. A segédmunkások nyolc napi fizetése 1335 forint, s a gya logmunkásoké 1132. A Fülöp-munkacsapat sem kap sokkal kevesebbet. Nyolc napi illetményük 5282 forint összesen. Ebből Fülöp Rudolf kap 1448 forintot,' ami napi 181 forintos keresetnek felel meg. Segédmunkása 1082 fo rintot keresett nyolc nap alatt, míg a gyalogmunkások bére alig marad alatta az ezer forintnak. Az ellátásról nem panasz kodnak. — Reggel fekete, egy kis pálinka, délben sör, bőséges ebéd, s napközben a vízhor­dó gyerek annyiszor hoz friss vizet, ahányszor csak fordulunk a táblán — mond­ja Józsi bácsi segédmunkása. S valóban. Éppen akkor ér ki a vízhordó. Mint az ara­tást, ezt is gépesítették. Ke- répárt adtak alá, hogy gyor sabban érjen a friss víz a kútról az aratókhoz, Iii mindenki igyekszik ezekben a napokban. Józsi bácsi, hogy túlszárnyalja Fü­löp Rudit, Fülöp meg hogy ne hagyja magát. Kovács Ferenc az országos elsőségre törekszik. A többiek pedig — kezdve az üzemvezetőtől a vizhordóig — azon igyekez­nek, hogy minél jobb feltéte­leket biztosítsanak az aratók­nak a kiváló munkához. GALDQNYI BÉLA fc Rendeltünk? Azaz csak rendeltünk vol­na, mert sajnálattal közölték, hogy jegy már nincs. — Hogyhogy nincs? — cso­dálkoztunk. — A mai újság­ban az áll, hogy július 12— 13-ig lehet jelentkezni az IBUSZ vidéki fiókjaiban is. — Ugyan kérem, — szólta I válasz a telefon másik olda­lán —. Az IBUSZ pécsi fiók­ja nem kapott jegyet, bár ide­jében szóltunk fel Pestre a •pesti központunkba, hogy biz- ; tosítsanak számunkra jegyet. ; Azt válaszolták, hogy ma reg- : gél rendeljük meg a jegye­ket, s mire ma reggel meg­rendeltük volna, azt közöl- I ték, hogy „sajnos minden jegy elfogyott.“ Mondhatom, leforrázva tet­tük le a hallgatót. De hogy lehet az, hogy Bu­► dapesten minden jegy elfogy tulajdonképpen egyetlen éj­• szaka? Miért nem vehetnek ► részt a vidéki dolgozók is — ► saját pénzükért — a kü1 földi utazásokban? Ahogy telefonon ► lehet azt közölni, hogy „saj­nos minden jegy elfogyott", ; úgy azt is lehetne, hogy Pécsnek már elküldtük a l megrendelt jegyeket“! Természetesen kénytelenek vagyunk a (jelekből azt hinni, í,hogy nemcsak Pécsett, de más vidéki városban is felmerül­nek hasonló panaszok az ► IBUSZ jegyellátásával kap­csolatban. Reméljük legközelebb már í olyan cikket Írhatunk, hogy J az IBUSZ budapesti központ­jában nem kivételeznek és • arányosan juttatnak jegyeket a vidékieknek is. P. G,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom